Liszaboni Szerződés

Újabb jele annak, hogy a fidesznek semmi de semmi köze nincs a nemzeti oldalhoz, minden csupán színjáték. Amikor szavazásokra, döntésekre kerül sor, sokszor a nemzetrontó erők oldalára állnak. Ugyan az UDK-val nem mindenben értek egyet, de ebben most igen.

Egyébként a szabadkőműves eszme alapján fogalmazódott meg ez a szerződés, erőszakosan internacionalista és antitradicionalista jellegű, semmi jó sem jelent. A zsidók mindig is a birodalmakat támogatták a nemzetállamokkal szemben, az sarkozy a franciaországi zsidó miniszterelnök aki benyújtotta a szerződés kezdeményés, illetve magát a javaslatot, hogy így mégis lehessen eu alkotmány, csak nem szabad alkotmánynak nevezni mert arról népszavaztatni kéne ugye. (nálunk azt anno simán megszavazta a parlament, és ez is szabálytalan volt)

Liszaboni Szerződés (UDK kommentje)

Még tart az érzés: a Fidesz is hülyét csinált Magyarországból Miért? Van rá magyarázat!

2007-12-31. 20:56:51

A nemzeti és keresztény értékeket vallók szerte a kontinensen megvetéssel nézhetnek Magyarországra, a magyar parlamentben nincs szövetségesük. A Fidesz méltatlan szájhős. December 13-án az EU kormányfői aláírták az EU-nak a tagállamok rovására újabb jogokat adó Liszaboni Szerződést. December 17-én Gyurcsány tervei szerint a magyar parlament megszavazta az alkotmánymódosítással járó szerződést. A 2/3-os többséget a Fidesz biztosította. Szavaztak a képviselők, úgy, hogy nem olvasták a képviselők a mintegy 400 oldalas dokumentumot, mert még az nem volt a kezükben, hiszen nem volt le sem fordítva.

Ország-világ előtt nyilvánvalóvá tették, még egy olyan vitát sem akarnak, amely arról szólna, hogy erről és erről a szuverén jugunkról lemondtunk, de az ezért és ezért megéri. Nem, a Fidesz az MSZP-vel együtt kinyilvánította, hogy ők vakon és büszkén, vita nélkül, Európában elsőnek, elfogadják a nemzeti szuverenitást csökkentő szerződést. Megalázták az országunkat nyilvánosan. Immár bátran hülyének nézhetnek bennüneket. A Liszaboni Szerződés egyébként a bukott EU alkotmány visszacsempészése, amelyet egyébkén szintén sietve, de csak másodiknak sikerült Európában ratifikálnunk, akkor is a Fidesz hangtalan támogatásával. Van ennek az önfeladó politikának előzménye az elmúlt 17 évben is, pl. Büszkén az elsőnek ismerte el az Antall kormány Ukrajnát és Szlovákiát is úgy, hogy semmiféle kérést nem fogalmaztunk meg az ott élő magyarok jogainak a biztosítására.

Orbán a szavazás előtt a blamázst ellensúlyozandó pr. látogatást tette Böjte atyánál. És ez dec. 17-i szavazás időben összecsúszott a Shengeni határnyitással, ami meg a határontúli magyarság szempontjából érdekünk. De ez a dec. 17-i szavazás nélkül is bekövetkezett volna.

Az, Európai Unió története az bizonyítja, hogy a politikai cél egy európai szuperállam létrehozása, ahol az egyes államok, a nemzetek mind kisebb és kisebb szuverenitással rendelkeznek. Nem nehéz ebben párhuzamot találni a Szovjetunióval. Mindkét unióban alapelv volt a nemzet-és keresztényellenesség.

A FUSZ (Független Újságírók Szövetsége) nyilatkozata azt sugallja, mintha a szuverenitásunkat, most a Liszaboni szerződéssel veszítettük volna el. Annyiban van igazsága a Fusznak, hogy ilyen brutális szuverenitás csökkentés talán még nem volt az Unió történetében, de valójában egy folyamat újabb állomásáról van szó, pl. az uniós jogrend már 1977-től elsőbbséget élvez a tagállami jogrendekkel szemben, tehát már a belépésünkor lemondtunk a szuverenitásunkról. Az elkeserítő az, hogy a magyar parlamentben értelmes vita sem akkor sem azóta nincs az uniós létünkről.

Miért szavazta meg olvasatlanul a Liszaboni Szerződést a Fidesz a dec. 17-i karácsony előtti sürgés-forgásban? Azért, hogy egy értelmes vita már a csírájában el legyen fojtva. Ha társadalmi vita előzte vona meg a parlamenti szavazást, akkor az rámutathatott volna a jobboldali egypártredszer csődjére ebből a szempontból is. Mert kellene legyen a Parlamentben egy nemzeti párt amelyik nemet mond az EU-ra. Vagy legalább egy olyan párt amely számba veszi a hátrányokat és az előnyöket. De meg lehett volna vitatni az MVSZ javaslatát, mely szerint a Fidesznek a 2/3-os döntéshez csak akkor kellett volna adni a szavazatát, ha az MSZP megszavazza a 'kettősállampolgársági' törvényt. A Fidesznek érdekében állt ezt a vitát is megspórolni.

Meg kellett hát spórolni a vitát, mert Orbán Viktor ugyan képes az igent és a nemet, a hideget és meleget fújó kettős beszédre, a Parlamentben azonban a Fidesz jobboldali egypártendszere nem tudja egyszerre megnyomni az igen és a nem gombot is.

Az igazsághoz tartozik az is, hogy a parlamenti vitában Német Zsolt jelezte, tudják a méltatlan körülményeket, de tudják Gyurcsány hátsó szándékát, hogy a Fideszre akar mutatni, hogy EU ellenes ezért ennek elkerülése céljából, a méltatlan körülmények ellenére megszavazzák a Liszaboni Szerződést. Tehát Gyurcsány így tudja rángatni a Fideszt. Röhej.

Nézzük mi újat hozott az államok elsorvasztásának a folyamatában a Liszaboni Szerződés?

1. A kereszténységre még csak utalni sem lehetett, de az Unió értékeiként megfogalmazták az ismert kettős mércére alkalmas fogalmak (szabadság, demokrácia, emberi méltóság, megkülönböztetés tilalma, pluralizmus stb.) mellett a másság tiszteletét és a nemek egyenlőségét. Ennek egyenes következményeként a Liszaboni Szerződés mellékleteként kötelezőként elfogadott un. Alapjogi Charta burkolt módon, tartalmazza a buzik házassághoz való jogát.
A szerződés ezen túl lefekteti az európai integráció céljait is, amelyek a következők: béke, teljes foglalkoztatottság, fenntartható fejlődés, kulturális sokszínűség, társadalmi kohézió és az állampolgárok védelme. Mi akik éltünk a Szovjetunióban még emlékszünk ezeknek a fogalmaknak a megfelelőire.

2. Brutális hatáskörnövelés a tagállamok rovására. Ezentúl - egyenlőre még körvonalazatlan formában, de - az Uniónak hatásköre lesz az egészségügy, az oktatás a kultúra terén is.

3. Lesz elnök, akit két és fél évre az eddigi Európai Unió Tanács (az állam és kormányfők testülete) választ. Az új elnökségi struktúra a nagyobb fokú integráció (Európai Egyesült Államok) csíráját hordozza magában.
Lesz "EU-külügyminiszter", aki egyedül végzi majd azt, amit eddig ketten láttak el: a közös kül- és védelmi politikai főképviselő (Javier Solana), plusz a külkapcsolati biztos a Bizottságban (Benita Ferrero-Waldner).

4. Megszűnik a tagállami vétó eddig is korlátozott intézménye. Helyette lesz kettős többség elve (melynek értelmében a Bizottságban a jóváhagyáshoz a tagállamok 55, s az általuk képviselt népesség 65 százaléka szükségeltetik) Az Európai Bizottságban (az EU kvázi kormányában) ezentúl rotációval csak az államok 2/3-a lesz jelen, miközben az államokról a legtöbb döntést ebben a testületben hozzák.
- 50 témával bővül azoknak a kérdéseknek a köre, amelyek már nem a tagországok hatásköre, a döntéseket többségi szavazással a Bizottságban hozzák. A tagállamok kizárólagos hatáskörében csak a nemzetbiztonsági és honvédelmi ügyek maradnak (ezekkel az ügyekkel ugye a NATO-hoz kötöttük magunkat).
- Pl. ha egy tagországot terroristatámadás sújt, akkor a többi tagállamtól (testvéri) segítséget kap. Hiszen a terrorizmus ellenes harc természetesen közösségi szintre van emelve.

5. A demokratikus elvek jegyében:
- A tagországok parlamentjei is beleszólhatnak a döntéshozásba: a készülő EU-előírásokat megkapják véleményezésre, és ha a tagállami parlamentek egyharmada kifogást emel, akkor a tervezetet a Bizottságnak vissza kell vennie átdolgozásra (lásd. pl.kereszténység kérdése).
- Az állampolgárok közvetlenül is befolyásolhatják majd az európai jogalkotási folyamatokat, amennyiben több tagállamból összegyűjtött egymillió aláírással támogatott javaslattal kezdeményezni lehet majd, hogy a Bizottság vegyen fel valamilyen kérdést a napirendjére.

Mit kellett volna tenni a magyar parlamentnek?
Legalább meg kellett volna vitatnia, hogy tudjuk hanyadán állunk.(Két ország, Nagy-Britannia és Lengyelország kialkudta magának, hogy rá nem fog vonatkozni az Alapjogi Charta minden eleme.)

Mit kellene tenni?

Mit volt a delpfoi jósda falára írva? Ismerd meg magad és megismered a jövődet! Vagy egy kínai közmondás másként: A célhoz onnan kell elindulni ahonnan vagyunk. De hol vagyunk? A média-tudatipar eleve a tudatlanság pártján áll. A jobboldali egypártrendszer csapdájában gőgösködő un. nemzeti Fidesznek pedig belelavírozta magát abba a helyzetbe, hogy neki is a tudatlanság az érdeke.

Mégis, nincs más választásunk mint folyamatosan tisztában lenni Magyarország helyzetével és készülni arra, hogy az Európai Unió is elmúlik egyszer és nekünk még akkor is kell léteznünk. Az Unió majdani szétesékor pedig nem a csonka Magyarországgal kell folytatódjon a kárpát-medncei magyar történelem.

Mit kellett volna tenni a magyar parlamentnek?

Legalább meg kellett volna vitatnia, hogy tudjuk hanyadán állunk. Két ország, Nagy-Britannia és Lengyelország kialkudta magának, hogy rá nem fog vonatkozni az Alapjogi Charta minden eleme. Nekünk is lehetet volna fenntartásokat tennünk a szerződéshez.

Az ÚDK folyamatosan fog foglalkozni az EU-val (ha nem kapcsolják le a honlapjukat).

dr. Bégány Attila

Európát a nemzetek és a kereszténység tette azzá, ami. Most a keresztény nemzetek Európájának a lebontása zajlik.

[Forrás: http://www.udk.hu/index.php?subaction=showfull&id=1199021105&archive=&start_from=&ucat=42,54,61&]