Bayer Zsolt NEM antiszemita

Bayer Zsolt NEM antiszemita

UPDATED, RELOADED : nem kell túlzottan hasraesni a Fideszes liberális-jobbos megmondóember előtt, lehet hogy csak a hitelességét akarta előttünk kiharcolni ezzel a lépésével...

Hát, ebből nagyobb cirkusz lett, mint gondoltam. Talán mert alapvető kérdéseket érint, és rámutat a zsidók hazugságaira. Pl. arra, hogy egyik nap zsidónak mondják magukat, másik nap nem. A "nincsenek is zsidók" is érv szokott bizony lenni bármiféle zsidókkal kapcsolatos bírálattal szemben. Netes vitában is. :)

Nem az a hibás aki a fajilag összetartó gazembereket leleplezi, hanem maguk a fajilag összetartó gazemberek a hibásak. Avagy ne a tükröt átkozd, ha a pofád ferde :)

Nincs az a zsidó gazember, akit a zsidók ne vennének védelmükbe, ha a magyarok leleplezik!

Az a baj, hogy nem a magyar honfitársakkal tartanak össze, hanem származási alapon az izraeli és egyéb zsidó külföldiekkel, - a nemzetek ellen.
Meg akarnak valósítani egy nemzetek nélküli világot, amely során hazudnak, tömegeket taszítanak nyomorba, betegeket küldenek halálba, kultúrákat semmisítenek meg, válságokat gerjesztenek, cselszövéssel fosztogatnak... Kezükben a világ média többsége, melyet hazafiak gyalázatára, agymosásra és jelöltjeik politikai hatalomra juttatására használnak fel.
Reformok címén nemzeti javakat játszanak át a tulajdonukban levő "globális tőke" kezébe...
Birodalmat építenek a cégek és ingatlanok felvásárlásával.
A nemzetek csak úgy maradhatnak fenn, ha megőrzik tulajdonukat.
A nemzeti tulajdon egyenlő a függetlenséggel, alapja a jólétnek és forrása a fejlesztéseknek.
Az eladott ország szolgaság, szegénység és kiszolgáltatottság.

Bayer ezt már 1999-ben is jól látta!!! Csak hát ugye, a "ha egy zsidógyerek lábára rálépnek, az a Rotschildnak is fáj" elve alapján az 5000 értelmiségi, aki sokkal jobbal gyűlöl minket, mindig egyszerre mozdul akkor, ha bárki cáfolja a hazugságaikat.

Edmund Burke a francia forradalomról írott klasszikus művében arra figyelmeztet kora angol "szabadgondolkodóira" célozva, hogy attól, hogy egy maroknyi szöcske cirpelésétől zeng a mező, még nem kell arra gondolni, hogy eme bosszantó zajkeverők a vidék egyedüli lakói. Talán nem véletlen, hogy e sorok olvastán a magyar közéletben tapasztalható bal-liberális hegemónia ötlött az eszembe. A számos kulcspozíciót birtokló ideológiai-gazdasági-pénzügyi lobby működéséről tudunk egyet-mást Pokol Bélának, Lovas Istvánnak vagy Bayer Zsoltnak köszönhetően.

Közös e szerzőkben, hogy mindannyian a liberális oldalról indultak és politikai premisszáikban ma is szabadelvűek: az SZDSZ által dominált magyar közéletről és közgondolkodásról szóló soraik többek között éppenséggel a szabad verseny mellett és a szellemi-kulturális oligo- rosszabb esetben monopóliumok ellen fogalmazódtak meg. Bayer Zsoltnak sokkszerű élménye lehetett - vissza is tér rá több írásában -, mikor a magyar bal-lib "main stream" egyik prominensének, név szerint Kornis Mihálynak adott válaszát az egyik libertariánus lap, a Magyar Narancs nem közölte, a bírált szerző pedig kioktatta arról, hogy Magyarországon van 5000 értelmiségi, akik megszabják a közgondolkodás irányát, a szalonképesség határát, és aki ezek közül bárkivel tengelyt mer akasztani, az fasisztaként, szélsőségesként és/vagy antiszemitaként pillanatok alatt a szellemi élet perifériáján találja magát.Bayer Zsoltot e perspektíva nem riasztotta el, hanem éppenséggel arra ösztökélte, hogy felvegye a túlerővel a harcot. E küzdelem egyes etapjainak krónikája a minap megjelent, a "Falig érő liberalizmus" címet viselő kötet, melyben a szerző páratlan szókimondással és lényeglátással, briliáns stílusban szól a magyar közélet megannyi életbevágó kérdéséről az SZDSZ Janus-arcúságától (eufemizmus nélkül: kétszínűség), a magyar múlthoz való viszonyuláson keresztül, a nemzeti lét és a globalizmus viszonyrendszeréig. A Bayer-i ellenállás azt jelzi, hogy Kornis prognózisa a renitensek kiszorításáról csak a cirpelő szöcskék létprogramja, hogy érdemes és lehet széllel szemben vitorlázni, aminthogy egyébként eme kevesek által elismert ténynek a bizonyítéka volt a FIDESZ 98-as győzelme is. Végső soron ez ad sokaknak reményt a jövőbe tekinteni…

Tehát régebben a liberális oldalon állt, aztán pedig !belátta! hogy az az oldal kizárólag zsidó csoportérdekek érvényesítését tekinti feladatának, és mára már nacionalista és konzervatív lett.

# a baloldal mértékadó körei" ??? Olyat meg ki látott?

Esetleg a Kornis-féle 5000 "értelmiségi"?

Bayer Zsolt:

# "- ... Mikor a novelláskötetem megjelent (1995-ben) Kornis Mihályt kértem fel, hogy jöjjön el a Litea könyvesházba, mutassa be, mondjon róla pár méltató szót...Még lenyomatban elolvasta, tetszett neki, elvállalta, eljött. Elmondta, amit elmondott, dumáltunk... stb. Eltelt egy év, ritkán találkoztunk, olyankor mindig örjöngött velem, hogy "szemét FIDESZ, ezek antiszemiták, ezek alig várják... (- szó szerint idézem!) ha az Orbán meg a Kövér hatalomra kerül, akkor engem megint a Dunába lönek...!" Hosszú ideig hallgattam..., végighallgattam, de nem vitatkoztam, azt mondtam, én nem vagyok hajlandó... Történt, úgy féléve, hogy Mityu barátom a Magyar Narancsba írt egy szösszenetet hátul a vélemény rovatba, amely cikknek az volt a lényege, hogy "ezek a fideszesek (- ez le van írva!), ezek geci, antiszemita, náci söcselék, és hogy ö nem érti: (- így szól a mondat): Mondsza fiam, Deutsch! Te, aki zsidó vagy, mit keresel ezek között?"
- Na, másfél év hallgatás után "eldölt bennem a borjú" és írtam egy keresetlen választ... Elfaxoltam az én Vágvölgyi B. András barátomnak,
néhány kis mondat kíséretében, hogy "Vagesz! Kérlek, (olvastam Mityut) zsigereimben föl vagyok háborodva, én ezt a választ gondoltam, kéretik betenni a lapba!" Tán csütörtök volt. Péntek este csörög a telefon, feleségem fölveszi: - "Kornis Mihály keres!"... Másfél éve nem keresett telefonon.
- "Szevasz Mityukám, parancsolj!" Üvöltött a vonal másik végén, a következöket: "Szemét állat! Azok után, hogy én bemutattam a novelláskötetedet... hogy képzeled, hogy vitacikket írsz az én cikkemröl?!..." A dolog két szempontból is érdekes:
1. V.B.A. elfaxolja K.M.-nek a nekiírt válaszcikket,
2. Mint utóbb kiderült, megkérdezte a Mityutól, hogy megjelentetheti-e. (Ennyit a független magyar sajtóról, meg a kurva bátor Magyar Narancsról.) (- a válaszcikk máig nem jelent meg. - Cs.K.)
És K.M. folytatta, hogy vegyem tudomásul, hogy aki vele ebben a témában vitatkozni mer, ha akarja ha nem, ott találja magát a nácik között.
És, hogy egy életre tönkreteszem magam egzisztenciálisan, és hogy engem itt mindenki ki fog csinálni...
Üvöltöztünk egymással másfél órát telefonon, ami végül is lecsengett egy olyan dologban, hogy mégis csak európai emberek vagyunk, üljünk le és beszéljük meg a dolgot... Másnap a Klauzál téren összejöttünk Mityuval, ahol már nem üvöltve, hanem atyai jó tanácsként, kezeit a vállamra téve azt mondta: -"Zsolt, vedd tudomásul, hogy népi-urbánus vitában, állást kell foglalni. Nincs olyan, vedd észre, nem lehet kívül maradni. Magyarország erröl szól. És - tette hozzá - ha nem ezen az oldalon foglalsz állást, ahol mi vagyunk, akkor Te náci vagy. Más választásod nincs, vagy náci vagy, vagy igazat adsz nekem, illetve nekünk. És azt is vedd tudomásul, hogy él ebben az országban ötezer értelmiségi, akiknek a véleményével szemben nem lehet politikát csinálni. És ez vagy tetszik nektek, vagy nem tetszik, ez így van."

A két írás pedig : (amúgy a zsidó konrád györgy turházott a medencébe...)

Bayer Zsolt: A medence és környéke
2008-03-19 06:33:26

Tíz éve is van már, vagy még annál is több.
A Lukács uszodában történt. Egy nagy magyar író úszott ott éppen, majd megpihent a medence szélén. És pihenés közben orrát a vízbe fújta. Nem olyasféle csalafinta módon, ahogyan mások teszik talán, sunyin, észrevétlenül, víz alatt - nem. Ez a mi nagy magyar írónk büszkén és nyíltan fútta taknyát a vízbe, lássa ország-világ, hogy élnek még itt bátrak is ám!
Akkor egy másik fürdőző, odaérvén nagy magyar író mellé, rászólt nagy magyar íróra, hogy lekötelezné, amennyiben nem a vízbe fújná bele a rohadt taknyát. Nagy magyar író, akitől tudjuk, hogy ők sokkal jobban gyűlölnek bennünket, mint mi őket, csak azt nem lehet tudni azóta sem egészen pontosan, hogy kicsoda a "mi", és kicsoda az "ők", szóval nagy magyar író ekkor kiugrott a vízből, és körberohangálván a medencét, azt ordítozta, hogy "itt inzultálják a zsidókat!"… Megőrzendő, emblematikus pillanat volt az, olyan pillanat, amelybe bele van sűrítve a mi egész életünk.

Mindez pedig azért jutott eszembe, mert a minap, egészen pontosan hétfőn, március 17-én este, az ATV-n, Friderikusz Sándor műsorában egyszerre hárman fútták taknyukat a medencébe. Az ország medencéjébe. Ő maga, a nagy Friderikusz, a pompásan kihízott fejével, valamint Csillag István és Ungváry Rudolf. Mi most utóbbira, Ungváry Rudolfra koncentrálunk, szem előtt tartva Murphy törvényét, miszerint "az emésztőgödörben mindig a legnagyobb darabok úsznak legfelül". Ungváry a következőket mondta: a Fidesz és hívei a házmesterek Magyarországának követői, akiknek elődei zsidókat lőttek a Dunába. S még olyasmit is mondott, hogy Orbán valami fundamentalista, sámánkodó, vajákos szöveget nyom, ami ellentmond a zsidó-keresztény kultúrának. Miközben ezeket mondta, Friderikusz Sándor erőteljesen bólogatott, és adta alá a lovat.

És mindezt természetesen a népszavazás okán. Pedig tudhatjuk: a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1989. évi XXXI. törvény) a 2. § (2) bekezdésében kijelenti: A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. A közvetlen hatalomgyakorlás egyik legfontosabb formája a népszavazás. Ezt tudhatjuk, valamint azt, hogy hárommillió-háromszázezer magyar választópolgár úgy döntött, eltörli a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat. Ungváry Rudolf beteg agyában pedig máris összeállt a kép hárommillió-háromszázezer házmesterről, akik hamarosan zsidókat fognak lőni a Dunába.

Először Gyurcsány vizelt a medencénkbe az őszödi beszéddel, méghozzá a trambulinról. Hamar mellé állt vizelni a mainstream értelmiség. Aztán most még beléfújja orrát a medencénkbe Ungváry meg a többi, és eközben persze versenyt futnak immár nagy magyar íróval a medence körül, azt sikítozva, hogy "itt inzultálják a zsidókat!". "Nézd legott / Komédiának s múlattatni fog." Ez a jó tanács ilyenkor. De azért nehéz. S ha az ember még Avar Jánost, Bolgár Györgyöt, Mészáros Tamást és Dési Jánost is megnézi, nos, akkor Karinthy Cini naplóját felüti ennél az 1967-ben írt résznél: "Külön tanulmány a pesti zsidó újságírók, akiknek ugyan mindnek van rokona Tel-Avivban, de most olyan kéjjel gyalázzák Izraelt és a zsidókat, mint az őseredeti nyilasok. Ja persze, ha lehet, a Párt mögé bújva! Ilyenkor én is antiszemita leszek, de nem az izraeli mesterkedésektől, hanem ezektől a pesti firkászoktól, akik mindig túlnyalnak." 1967-ben a pesti zsidó újságírók még Izraelt gyalázták. Ugyanezek a pesti zsidó újságírók ma az arabokat gyalázzák. Meg a Fideszt. Meg bennünket. Mert jobban gyűlölnek bennünket, mint mi őket. Ők a mi indok-zsidóink - értsd: a puszta létezésük indokolja az antiszemitizmust… És csak ülünk a medencénk szélén, és nem is értjük már a versenyfutást a parton.

Megértenünk. Ugyanis teljesen felesleges, fárasztó és lélekölő időtöltés ezeket megérteni. Annyi a dolgunk csupán, hogy ne engedjük őket az ország medencéjébe vizelni és orrot fújni. Mondjuk úgy: határozottan ne engedjük. Azon túl nézzük derűsen, ahogy rohangálnak a parton. Egy rakás szerencsétlen beteg. El fognak fáradni.

magyarhirlap.hu

Bayer Zsolt: Még egyszer a medencéről
2008-03-26 06:23:13

Mottó: "Ha zsidók írnak zsidókról, akkor olyat is megengedhetnek maguknak, amit a keresztények nem. Amikor én, aki annyit szenvedtem életem során, barbárnak nevezem ezt az asszonyt arab szomszédjával szemben elkövetett tetteiért, akkor semmi kétség, hogy ezt humanista szempontból teszem. Ha egy nem zsidó mondja azt, hogy az a nő barbár, akkor az még úgy is antiszemita-gyanús, ha az ő szempontja szintén csak a humanizmus. Nekem ezért is van bajom azzal, hogy maguk a szólásszabadságot odáig vitték, hogy annak ernyője alatt a legszörnyűbb nyilas propaganda folyik Magyarországon." (Tomi Lapid, Izrael volt miniszterelnök-helyettese a Magyar Nemzet március 1-jei számában)

Erre a mottóul választott idézetre majd még visszatérünk. Most először arról, ami lesz.

Hadjárat lesz. Már összeült a "kivégzőosztag", hogy eldöntse sorsomat. Lesz tiltakozás, aláírásgyűjtés, sok-sok cikk, lesz felszólítás, hogy főnököm rúgjon ki, a Fidesz és a barátaim és a családom határolódjon el tőlem - mert Európában olyat nem lehet írni, amit én írtam. Ez lesz. (Máris van!) Egyrészt azért, mert ez ilyenkor része a "kanonizált" cselekvéssornak (lásd a Semjén Zsolt barátom elleni hadjárat részleteit a "szakállas bácsi" után), másrészt ez most amúgy is jól jön, addig sem kell beszélni az államháztartás helyzetéről, a népszavazás eredményéről és következményeiről, az SZDSZ és az MSZP állapotáról és Gyurcsány jövőjéről. Mindebből persze az is következik, hogy a szigorú politikai logika és taktika alapján nyilván hibáztam, amiért éppen most írtam, amit írtam, hiszen taktikusabb lett volna hallgatni, és nem adni muníciót a mellébeszélésnek, a műbalhénak, vagyis a kormánypártok és értelmiségük legeslegutolsó fegyverének. Soha nem voltam jó taktikus. Sajnos. Ezért írtam meg. Ezért, és mert nem bírom elviselni, ha "lenyilasházmesterezik" a fél országot.

És nem először teszik. Emlékeznek még erre a mondatra: "a polgári köröknek lelki igénye van a fasizmusra".

Ezzel az egyetlen mondattal sok százezer magyar embert lefastisztáztak néhány évvel ezelőtt. (Köztük sok polgári körös zsidó honfitársunkat, persze…) És nem volt tiltakozás, aláírásgyűjtés - semmi sem volt "arról az oldalról". Ahogy a mostani lenyilasházmesterezésünk sem szúrt szemet senkinek. Elhangzott, és kész. A lenyilasozottak dörmögtek, a "másik oldal" valószínűleg egyetértően bólogatott.

És erre emlékeznek még? "Mi sokkal jobban gyűlölünk benneteket, mint ti minket!" Ezt Kornis Mihály írta az Élet és Irodalom hasábjain. Nagyon régen. Még nem volt Magyar Gárda, még semmi sem volt. És nem magyarázta meg soha, kicsoda a "benneteket" és kicsoda a "mi". Mert nem kellett megmagyaráznia. Mert nem gyűjtöttek aláírásokat, hogy magyarázza meg. 2003-ban amúgy ezt írtam a Magyar Nemzetben: "Mindent lehet. A társadalom immunrendszere elsorvadt, önbecsülése eltűnt. Eltűnt már akkor, amikor a rendszerváltás hajnalán eltűrtük Spiró György ezen mondatát: »Jönnek a mélymagyarok, jönnek a szarból megint…«; mikor eltűrtük Kornis Mihály ezen mondatát: »Mi sokkal jobban gyűlölünk benneteket, mint ti minket«; mikor eltűrtük az Eörsi-klán összes megdöbbentő gyalázkodását." És egy jottányit sem változott a véleményem azóta. Talán csak annyi történt, hogy ismét levettem Illyést a polcról: "Eltölthettél tíz évet, vagy akár egy életet azzal, hogy a magyarságot, akár nép, akár fajta mivoltában hibáiért ostoroztad, sértegetted, átkoztad, mindez csipetnyi jogot sem ad arra, hogy a zsidóság esetleges fogyatékosságaira csak távolról is célozhass. A láthatatlan tömeg, amelyről azt hitted, már szétfolyt az ország testében, egyszerre eleven egységbe ugrik s minden egyede úgy feszül feléd, mint a tüskésdisznó lándzsái." (Illyés Gyula írása Pap Károly Zsidó sebek és bűnök című könyvéről, Nyugat, 1935. 7. sz.)

Illyés Gyula szavai ezek a harmincas évekből. Ha ma írja le őket, aláírásokat gyűjtenének ellene. Mert ma már - és most érünk vissza a mottónkhoz! - Tomi Lapid nyíltan kimondja a lényeget: ha nem zsidóként bírálsz zsidót, antiszemita vagy, még akkor is, ha igazad van. Ez pedig a véglegesen torz formát öltött zsidó-magyar viszony egyik tragédiája. Még egyszer mondom: ha nem lehet nyílt és értelmes párbeszédet folytatni erről a viszonyról, az tragédia. Ha mindezt azzal söpörjük a szőnyeg alá, hogy "nincs is ilyen viszony, hiszen zsidók nincsenek is" - az is tragédia. Mindannyiunk tragédiája. Amúgy pedig, akinek van hozzá kedve és ideje, járjon utána, vajon az általam idézett Karinthy Ferenc igazat írt-e 1967-ben, amikor a "pesti zsidó újságírók" elvakult Izrael-ellenességéről értekezett. Érdekes olvasmány lesz, és egyben tanulságos is. Nekem se időm, se energiám. Emlékeim viszont vannak. Kicsit későbbről, de vannak. Mert ez az Izrael-ellenesség a hetvenes években sem változott. És különösen izgalmas ennek fényében olvasgatni ugyanezen szerzők mai megnyilvánulásait például Izraelről és az arabokról. Vagy elolvasni azt, hogy aki ma Izraelt bírálja, az bizony antiszemita - pedig nagy irodalma van ám ennek is!

Végezetül még két megjegyzés. Először: kíváncsian várom, vajon elő mer-e állni az az ember, aki nekem annak idején a Lukács uszodában történteket elmesélte? Már csak a fene nagy becsület és európaiság nevében… Elő mer-e állni, vagy csak aláírja majd az ellenem megfogalmazott tiltakozást? Ez a kérdés jelenleg csak kettőnknek érdekes, hiszen csak mi ketten tudjuk, ki is ő. De a hallgatása (is) és az esetleges nyílt vállalása (is) nagyon tanulságos lesz.

Másodszor: az ellenem most elinduló hadjárat logikája alapján bizony kezdeményezni kell Karinthy Ferenc, Illyés Gyula, Herczeg Ferenc, Németh László vagy például Tzvetan Todorov betiltását is. És még százakét. Akik szólni merészeltek erről az eltorzult viszonyról. Tényleg, adok egy házi feladatot: olvassák el Tzvetan Todorov Az új moralizmus című tanulmányát (Lettre, 1999, tél). Abban benne van, hogyan és miért kezdődnek az ilyesféle hadjáratok. Az is tanulságos lesz ám! Amúgy pedig: jó gyűlölködést…

magyarhirlap.hu

Bayer Zsolt NEM antiszemita, Széles Gábor, Magyar Hírlap, A medence és környéke, Még egyszer a medencéről, 168 óra 168 tóra reakció blog reakciós blog zsidó,

UPDATE a témához :

Olvasó: Bayer zsidó lapokban mocskolta a magyarságot évekig
2008-03-30. 00:18

Tisztelt Szerkesztőség! Tudom azt, hogy nem ildomos és taktikus támadni azt, aki a balliberálisok célpontja. De én más irányból bírálom Bayert, mint a ballibsik. És nem is abból a filoszemita nyalás irányából, amit a hányadék Stoffán György terjeszt a világhálón. Nem és nem. Ugyanis Bayert én most jobboldalról, és a saját fegyverével bírálom.

Arról a Bayer Zsoltról beszélek, aki a jobboldalt szélsőségesnek, antiszemitának, idegengyűlölőnek hordta le a Kurírban, a Magyar Narancsban, a 168 Órában és az összes többi tóra-bórában.

Arról a Bayer Zsoltról, aki soha nem vállalt szolidaritást azokkal, akiket a libsik rúgtak-vágtak. Csak a pénz érdekelte. Mindez még hagyján.

Az viszont nem, hogy Bayer úr is csak vízről pofázik és a bort vedelő Zsidesz ellenkező cselekedeteiről hallgat, akár a munkásmozgalmi temetőben Kádár üres kriptája.

Mert hát ki választja újra és újra a szupercionista Vince Mátyást az MTI elnökévé?

Kinek a segítségével került a Magyar Rádió elnöki székébe a hidegcionista Such György, akinek még a Kossuth név is fájt?

Ki rakja ki március 15-e „arcának” a gyerekeit a Lauder Javne cionképzőbe járató Deutsch Tamást?

Olyan Bayer zsidózása, mint Kövér kommunistázása. Minél nagyobbat kommunistázik Kövér, annál több kommunistát helyez hatalomba, mint legutóbb Bujtor Istvánt a veszprémi színház élére.

Bayer úr most sok embert beugratott. Csak jelezni szeretném, hogy nem mindenkit.

Végül pedig köszönöm a szerkesztőség áldozatos munkáját.

Hajrá, kuruc! Hajrá, kuruc!

Burján Tibor

Antiszemitizmus és a Bayer-ügy: zsidó belviszály
2008-03-30. 12:05

A Kuruc.info eddig nem nyilvánított véleményt a Bayer-írás kiváltotta zsidó belviszályról. Most sem igazán fogunk, de az alább olvasható, kiváló írás elé szintén bemásoljuk ezt a pár sort.

Nem írtunk tehát róla semmit, mert nincs ki mellé állni. A hőbörgő, aláírásgyűjtő zsidók orrából folyamatosan lóg a turha, a szintén jordán-pozitív, egész életét végighazudozó, tolvajprivatizálásban is otthonos Bayer pedig velük együtt hányta tele a medencét még a 90-es években, és sírta tele a Népszabadságot a jobboldal rasszizmusáról és idegengyűlöletéről.

A félművelt, 5-6, tucatszor elsütött állandó idézetét is általában másoktól lopó Bayer érdekes módon barát-komplexusban szenved. Kaftános Zsocának mindig van "barátja" a cikkeiben. Semjén, szegény György Attila, Deutsch-Für, Áder Janó, stb. A szépséghiba, hogy korábban barátja volt neki György Péter (könnyes ódasorozatot írt a MaNcsban a magyargyűlölő zsidóhoz) Hont András, Kornisféreg (az ő Mityuja) és a fél szadesz-mazsihisz. Illetve valójában most is az. Lásd, amikor elsiratta Schmidt Mária zsidóbűnöző, tolvajprivatizátor férjét, Ungár Klára testvérét.

Egyetlen szavát sem szabad komolyan venni, még akkor sem, ha az éppen kivételesen igaz. Zsocika 2004. december 5-e előtt pár nappal(!) a Hírtvben, a cionista szimpátiáit nem egyszer megmutató Makovecczel közösen azt bizonygatta, hogy a népszavazás szekus provokáció (a provokátorozás, ügynöközés kedvenc műfaja a provokátorokkal, ügynökökkel, pártállami besúgókkal, MSZMP-káderekkel, zsidókkal, olajbűnözőkkel, elítélt sikkasztókkal és más hulladékokkal teli Zsidesznek és az érintett Bayernak). Majd pár hét múlva, talán januárban, az ő Kövér László nevű, volt MSZMP-káder barátjával Erdélybe ment, ahol azt ugatták, hogy nem is olyan fontos az az állampolgárság... És akkor még nem is tértünk ki részletesen Agyar Narancsos, Néphazugságos, 168 Tórás - itt fehér keresztények inkább csak a takarítószemélyzet soraiban találhatóak - munkásságára. De eljön annak is az ideje, mazsihiszboy Bayer.

Most viszont jöjjön Cser Ferenc kiváló írása:

Volt egy Irakból elmenekült kollégám, aki nekem szegezte a kérdést: „Ferenc, én sémi vagyok, hogyan lehetnék hát antiszemita? Pedig úgy utálom a zsidókat, mint a bűnömet!”

Nem térek itt ki arra, miért kellett elmenekülnie – még az amerikaiak inváziója előtt volt ez, bőven – csak a fogalom tisztázása végett idéztem őt. Ugyanis most a baloldali és liberális értelmiség ‘legkiválóbb’ és ‘legmértékadóbb’ képviselői közös levélben tiltakoztak Bayer Zsolt egy ki

jelentése miatt, amit idéznem kell:

„1967-ben a pesti zsidó újságírók még Izraelt gyalázták. Ugyanezek a pesti zsidó újságírók ma az arabokat gyalázzák. Meg a Fideszt. Meg bennünket. Mert jobban gyűlölnek bennünket, mint mi őket. Ők a mi indok-zsidóink – értsd: a puszta létezésük indokolja az antiszemitizmust...”.

Nos, ennek alapján kiáltják ki Bayert antiszemitának.

Nem akarok a mondat értelmébe belemászni, elemezni, hogy ez miért is jelentené, hogy Bayer magát antiszemitának tartja, mert nem jelenti azt. Több okból nem. Kezdjük mindjárt a legelemibbel – amelyet ezen a fórumon már kétszer is elemeztem – hogy mit is jelent az a szó, hogy antiszemita?

Semmiképp sem azt, hogy arra lehet rákenni, akire magukat mértékadónak vélő zsidó körök ezt ráfogják. Max Dimont itt már többször idézett könyvében (Dimont M.I.: Jews, God and History, (Revised and updated edition) Mentor Book., 1994, pp.: 321-322) külön fejezetben foglalkozott az antiszemitizmus kérdésével. Antiszemitizmus és a zsidóellenes erőszak különbsége Dimont szerint a következőkben adható meg:

Az antiszemitizmus illogikus, irracionális és tudatalatti erőkből ered. Előítélettel kezdődik, majd az előítéletet az érzés racionalizálása követi.
A zsidóellenes erőszak: logikus, racionális és tudatos tett.
Először jön a motiváció, és csak azután következik az esetleges bosszú cselekedete.
Az antiszemitizmus a zsidóság, mint ‘faj’ ellen irányul és semmit sem tud a zsidó egyedről.
A zsidóellenes erőszak a zsidó egyed ellen irányul, még akkor is, ha esetleg tömegeket érint.
Az antiszemitizmus szándékosan választja ki a zsidót, jóllehet más is bűnös lehet.
Zsidóellenes erőszak azonban azt az egyedet választja ki, aki előidézte, megindokolta a támadást.
Az antiszemitizmus nem keres megoldást, nem ad megbocsátást, és nem kínál alternatívát a zsidóléttel szemben.
A zsidóellenes erőszak megelégszik azzal, ha a zsidó, pl. áttér a támadó vallására.

Mielőtt a tájékozatlan filoszemiták Dimontra rásütnék a bélyeget, hogy félre akarná vezetni az olvasót – meg én is ezt akarnám – sürgősen megjegyzem: Max Dimont zsidó rabbi volt és a zsidóság szemüvegén keresztül írta meg a könyvét!

Dimont tehát megkülönbözteti az antiszemitizmust a zsidóellenességtől és ebben a viszonyban mutatja be a fogalmat.
Megfogalmazása szerint az antiszemitizmus előítéletes zsidó gyűlölet, amely irracionális és a zsidóság egésze ellen irányuló gyűlölet. Példával magyarázza, hogy Voltaire pl. utálta a zsidókat, de nem volt antiszemita. Ugyancsak példa, hogy ugyan a rómaiak több százezer zsidót megöltek az időszámítás kezdetén, de ez nem a zsidóságnak szólt, hanem a lázadóknak.

Nos, hol van Bayer szövegében az előítéletesség?

Tény – és ez ellen elég nehéz tiltakozni, bár tudom, a Bayert elítélő személyek teli szájjal üvöltve fognak –, hogy a mértékadó magyarországi zsidó körök – magukat értelmiségnek nevezik – gyűlölik a magyarságot, amint ez pl. Regős Péter állítólag moszados leveleiből ki is tűnt.

Gyűlölik, mert ugyan le lett győzve, de nem hajlandó behódolni nekik.

Előítéletes magyargyűlölet – és ez tombol is a zsidók által működtetett médiában, mint pl. az itt hallható dalban is. Tény, hogy a kádári időkben a ma magukat zsidónak nyilvánító újságírók Izraelt támadták, ostorozták és ítélték el. Hogy zsidók-e valóban vagy sem, azt sohasem vizsgáltam, de nem is érdekel.

A gengszterváltás előtt több zsidó barátom is volt, akikkel együtt túráztunk, bridzseltünk, jóban-rosszban együtt voltunk. Akkor sem érdekelt, hogy zsidók ők, vagy sem, magukat mutatták így be. Aztán megírtam a Gyökerek c. könyvet, amelyben a magyarság eredetével, kultúrájával, nyelvével foglalkozom. Egyik hajdanvolt zsidó ‘barátom’ erre kijelentette: „Ez egy antiszemita könyv! A magyarság kultúrájáról írsz benne, de nem írod meg, hogy ezt a zsidóság teremtette meg!” Csak néztem.

Zsidóság?

Az a zsidóság, amelyiknek Magyarországon a török idők előtt szinte nyoma sem volt?

Holott a könyvem a honfoglalás koránál gyakorlatilag véget ér és az akkori magyar műveltséget felismerve mutatom be, hogy az még a XIX. század elején is élt? Hogyan teremthette volna azt a zsidóság, amikor még itt sem volt, amikor a hatása még a németeknél is kisebb lehetett?
Antiszemita könyv, mert meg sem említi a zsidóságot?

Ahogy a mai antiszemita bélyeg kiosztását nyomon követem, bizony már az is antiszemitizmusnak számít, ha valaki a zsidóságról hallgat. Ephraim Kishon szerint ugyanis a zsidók iránti közömbösség is már antiszemitizmus.

No, hát ezen a szemüvegen át kell Bayer elitéltetését szemlélni. A magyarság nem ismeri el a zsidó fennhatóságot, magasabbrendűséget – mert a kultúrája, nyelve mellérendelő és nem ismer el maga fölött senki emberfiát. De magát sem helyezi mások fölé. Az állítólagos antiszemitizmusának ez az alapja, ez a lényege: nem ismeri el a zsidó hódoltatást és nem aszerint él, ítél, ahogy a hódító ezt tőle megkívánja.

Mert amikor valaki a nyakamba telepszik, megcsattintja ostorát és kiadja a parancsot, hogy én most őt, az isteni kiválasztottat vigyem fel a hegytetőre, mert ott akar körülnézni, és én, a rohadt antiszemita, ahelyett, hogy kussolva, nótaszóval felvinném, úgy dobom le a nyakamról, hogy nyekken, akkor az isteni kiválasztott ellensége vagyok. Akire jogos az antiszemita bélyeg és jogos az a büntetés, amely minden antiszemitának kijár, ahogy az szerintük pl. Szálasi Ferencnek is kijárt.

Innen az a gyűlölet, amire Bayer hivatkozik. Mert ez a gyűlölet viszont él, izzik, jóllehet, a magyarságban egyáltalán nem él előítéletes zsidógyűlölet. Ugyanakkor egyre bővülő tapasztalatokra alapult zsidóellenesség azért már van. De azt a tapasztalat támogatja, és éppen az lenne az előítélet, ha arról megfeledkeznénk, és a zsidóságra úgy tekintenénk, mint az isteni megváltókra. Pedig az alaptörvényükből, vallásukból nem ez következik. Hogyan is szól Mózes erre vonatkozó törvénye? Idézzük a Tórah-t:

5Móz6:10-12

És a mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, a mely felől megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy ad néked nagy szép városokat, a melyeket nem te építettél; És minden jóval megtelt házakat, a melyeket nem te töltöttél meg, és ásott kutakat, a melyeket nem te ástál, szőlő- és olajfakerteket, a melyeket nem plántáltál; és eszel és megelégszel: Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az Úrról, a ki kihozott téged Égyiptom földéről, a szolgaságnak házából!

5Móz11:23-24

Akkor kiűzi az Úr mindazokat a nemzeteket ti előletek, és úrrá lesztek nálatoknál nagyobb és erősebb nemzeteken. Minden hely, a melyet lábatok talpa megnyom, tiétek lesz, a pusztától Libánonig, és a folyóvíztől, az Eufrátes folyóvízétől a nyugoti tengerig lesz a ti határotok.

5Móz 7:5-8

Hanem így cselekedjetek velök: Oltáraikat rontsátok le, oszlopaikat törjétek össze, berkeiket vágjátok ki, faragott képeiket pedig tűzzel égessétek meg. Mert az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy te; téged választott az Úr, a te Istened, hogy saját népe légy néki, minden nép közül a föld színén. Nem azért szeretett titeket az Úr, sem nem azért választott titeket, hogy minden népnél többen volnátok; mert ti minden népnél kevesebben vagytok; Hanem mivel szeretett titeket az Úr, és hogy megtartsa az esküt, a mellyel megesküdt volt a ti atyáitoknak; azért hozott ki titeket az Úr hatalmas kézzel, és szabadított meg téged a szolgaságnak házából, az égyiptombéli Faraó király kezéből.

Köszönjük szépen, de ebből nem kérünk. Köszönjük, de ezt a törvényt nem kívánjuk elfogadni, ezt a törvényt soha nem ismerhetjük el. A nyakunkba kapaszkodót levetjük, még akkor is, ha antiszemitizmust visít.

Visítson.

Az antiszemita szó kiürült, tartalma ma már nulla, a visítókra pedig tapasztalat szerint sem az igazság kimondása a jellemző.

Nem vagyok antiszemita – ezt belsőleg is tudom – de a nyakamba akasztott igát és a hazug rágalmat, amivel illetnek, a bűnösség kinyilvánítását el nem fogadhatom, és nem vagyok hajlandó a jövőben sem elfogadni. Leantiszemitázott népem sem, ebben biztos vagyok. Bayer Zsolt is ezért kiáltott fel.

Az igazság feltárását a továbbiakban is folytatnunk kell, még ha ezt a címkét ránk is akasztják érte és a címke miatt akasztófáért kiáltanak. Még akkor is, ha az a közmondás érvényesül: „Szólj igazat! Beverik a fejed!” – ahogy ezt most Bayer Zsolt is megtapasztalhatta.

Cser Ferenc

(Forrás: nemenyi.net)

Olvasó: Fellázadtak a Moszad-ügynökök! Tegyünk lakatot a szájukra!
2008-03-29. 08:55

A Kuruc.info eddig nem nyilvánított véleményt a Bayer-írás kiváltotta zsidó belviszályról. Most sem igazán fogunk, de az alább olvasható, érdekes olvasói levél elé mégiscsak kell pár sort írni az "ügyről".

Nem írtunk tehát róla semmit, mert nincs ki mellé állni. A hőbörgő, aláírásgyűjtő zsidók orrából folyamatosan lóg a turha, a szintén jordán-pozitív Bayer pedig velük együtt hányta tele a medencét még a 90-es években, és sírta tele a Népszabadságot a jobboldal rasszizmusáról és idegengyűlöletéről.

Bayer érdekes módon barát-komplexusban szenved. Neki, Bayernak mindig mindenki a "barátja" a cikkeiben. Semjén, szegény György Attila, Deutsch-Für, Áder Janó, stb. A szépséghiba, hogy korábban barátja volt neki György Péter, Hont András, Kornisféreg (az ő Mityuja) és a fél szadesz-mazsihisz. Illetve valójában most is az.

Egyetlen szavát sem szabad komolyan venni, még akkor sem, ha az éppen kivételesen igaz. Zsoca például 2004. december 5-e előtt pár nappal a Hírtvben azt bizonygatta, hogy a népszavazás szekus provokáció. Majd pár hét múlva, talán januárban, az ő Kövér nevű barátjával Erdélybe ment, ahol azt ugatták, hogy talán nem is olyan fontos az az állampolgárság. És akkor még nem is tértünk ki nagyon Magyar Narancsos, Népszabadságos, 168 Tórás munkásságára...

Most viszont jöjjön az olvasói levél:

Tisztelt Szerkesztőség! Nem tisztem megvédeni Bayer Zsoltot, a neki nyílt levelet címző honfitársunkkal egyetértve ugyanolyan hazaáruló tolvajnak tartom, mint Orbán Viktort, Dávid Ibolyát, Gyurcsány Ferencet és Kóka Jánost. „A medence körüli" írása viszont fején találta a szöget. A szög nem görbült meg, Kun Béla utódainak velejéig hatolt. Fel is lázadt több mint száz, magát magyar értelmiségnek valló, valójában nemzetáruló Moszad-ügynök.

Azok lázadtak föl, akik rendszeresen a medencébe, a szobánkba, a levesünkbe fújják a taknyukat. Azok, akik helytartóikkal együtt, azok ölebeiként leigáztak, és nyomás alatt tartanak bennünket folyamatosan, évtizedek óta, pénzügyileg, ideológiailag, sőt pár éve már fegyveresen is az 50-60 ezer In-Kal Securitys fegyverben tartásával, tel-avivi kézi irányítással, csak a jelre várva, hogy mikor kell belénk lőni, mikor kell a magyarság vérét ontani.

Az aláírók között sok a nő, ami nem szabad, hogy megtévesszen bennünket, hiszen a Moszad imádja a ringyókat, sőt az Ószövetségben is találunk példát a vérivó zsidó bestiákra. Ki kell nyomtatni ezt a listát, és az ágyunk fölé szegezni, hogy minden nap lássuk: ki a magyar nép ellensége. Nagybetűkkel rá kell vezetni e listára szegfűs Ibolyka nevét is, aki Lantos kitartottjaként rögtön antiszemitizmust ordított a Bayer-cikk megjelenése után. Arról a kalapos hazaáruló szörnyella nem ír, hogy mennyit lopott, és az MDF hogyan árulta el a magyar nemzetet, miként züllött a zsidó kommunisták csicskásává, Schmuck Andor valamint a gnóm bóher Leisztinger olcsó játékszerévé. El kell olvasnia minden magyarnak Dövényi Nagy Lajos Tarnopolból indult el..., betiltott és indexen lévő könyvét, amit azért nem tudott befejezni, mert a börtönben a bolsevik-zsidó pribékek agyonverték a művéért. (Hamarosan megrendelhető lesz portálunkon is! - a szerk.)

Alapvetően nem értem, mi váltotta ki a nagy hörgést, hiszen Bayer a színtiszta igazat írta le. Az idézete is pontos. Már tényleg ott tartunk, hogy a gyalázatosakat, a bennünket kicsontozókat, a mi zsírunkon és vérünkön élősködőket kritizálni sem lehet? Ők mindent megtehetnek, ők bátran átgázolhatnak rajtunk, mint a cionista katonai bulldózer azon az amerikai zsidó lányon, aki a palesztinok kiirtása ellen protestált? Ezek büntetlenül megnyomoríthatnak bennünket, és ehhez elvárják, hogy még jópofát is vágjunk?

Azért is kell a lista, mert alkalmas időben tudnunk kell, hogy kiknek kell elkapni a nyakát, kikkel kell megnyitni Recsket vagy megtölteni a Csillagbörtönt. Néhány nevet persze hiányolok az aláíró keretlegények közül. Hol van Dr. Sólyom László? Hol van a Likud-testvér Orbán Viktor? Hol az ávós csemete Pető Iván, hol a génmanipulált Horn Gábor, hol a homo buzericus Orosz Jozefina, vagy a pápagyilkos Dobrev-klán Klárikája, hogy a szocionista nomenklatúra köztörvényes politikus bűnözőiről ne is beszéljünk...?

A birka magyar nem veszi észre, hogy minél nagyobb a megszállók elleni tiltakozás, annál radikálisabb módszert alkalmaznak a vérbefojtásunkra, mert megtehetik. Mert kezükben a kormány, kezükben a törvényhozás és a közigazgatás, pórázukon a rendőrség, a félzsidó honvédelmi miniszterrel karöltve. Mindezek ellenőrzésére ráépítették az In-Kalt, amely valójában a felfegyverzett, mini megszálló izraeli kommandó Magyarországon.

Ébredj fel, magyar, mert a judeonácik kíméletlenül eltaposnak! Megtették ezt másokkal 1948-ban amikor a nagyhatalmak segítségével fegyveresen rabolták el a palesztinoktól azok hazáját, és megteszik ma is, vagy pár év múlva, ha a Vörös-tenger mellett tarthatatlanná válik a helyzetük. Ébredj és radikalizálódj, mert ezek megnyomorítanak! Ébredj, mert rövidesen a palesztinok sorsára jutsz! Ébredj, amíg ébredhetsz!

Veresegyházi Géza

Olvasó: Antiszemita vagyok. Na és?
2008-03-30. 12:20

Kedves Kurucok! Ismét feléledt a soha véget nem érő vita arról, hogy ki az antiszemita és ki nem az ("nem vagyok antiszemita, mert..."). Biztos hogy vita tárgya lesz az is, hogy a bizonyos mondat most vajon beletartozik-e a zsidózás "egzakt" fogalmába vagy nem. Törvényszerűen jön a szóelemzés, ill. a jelentésmagyarázat is, hogy a szemita népek közzé az arabok is beletartoznak, és ügyeljünk arra, hogy pontosabban fogalmazzunk, meg hogy nem minden zsidó árt a magyarságnak, csak egy szűk réteg, lásd a "nekem vannak zsidó barátaim..." kezdetű mondatokat.

Mikor vesszük már észre, hogy ez egy intellektuális csapda, amit nekünk találtak ki? Pont ez a lényege, hogy magyarázkodjunk... Egy olyan kétségbeejtő helyzetben, amikor ennek a kisebbségnek harsány elitje a magyarság totális megsemmisülése felé viszi az országot! És mi mentegetőzünk, mi próbáljuk tisztázni magunkat ez alól az örök stigma alól. Olyasmi, mikor tele van a ház rablókkal, és a haramiavezér rendre int, hogy szebben beszéljek vele, mert neki érzékeny lelke van. Amíg ezen nem lépünk túl, addig úgymond, mindig az ő játékszabályai szerint játszunk. Akármikor felállítják ezt a kelepcét, mi mindig belesétálunk.

Szerintem az lesz a fordulat, amikor kiáll egy vezető egyéniség a nemzeti oldalon, és azt mondja: "Igen, kérem, én antiszemita vagyok, na és akkor mi van? Értelmezzék úgy, ahogy akarják. Van még kérdés?" Ez után okafogyottá válna minden olyan politológusi fejtegetés, hogy az illető antiszemita-e vagy sem, hisz ő maga beismerte. Azon túl, hogy ez a nyílt és egyenes kiállás egy komoly erkölcsi tőkét teremtene a hazafiak körében, meg vagyok győződve, hogy ezen eset után az illető minden mondatát kihegyezett fülekkel hallgatnák, de hiába, mert az illető ezután kizárólag a magyarság felemeléséről beszélne, és nem az általuk hallani akart zsidóüldözésről.

Hőbörgés lenne, természetesen, dehát enélkül is van. Az egyetlen különbség az lenne, hogy ki lehetne törni abból a szellemi karanténból, ahová zártak minket, és végre olyan témák is napirendre kerülhetnének, amelyek az örök antiszemita-nem antiszemita vita miatt árnyékban vannak, mint pl., hogy kiknek is fizetjük egész pontosan az államadósságot.

Adjon az Isten szebb jövőt!

Fehér Zoltán