Ezek lopnak :-)

És hazudnak is! Miért nem merik ugyanezt megtenni a zsidók Nyugaton? :D

Magyarország a globalizáció legutolsó szakaszába, az emberek átnevelésének időszakába érkezett el az MSZP - SZDSZ koalíció újbóli hatalomra kerülésével. Egy, az ország lakosságához képest szűk, de keményen összetartó, és a nemzetközi tőke teljes támogatását élvező zömmel zsidókból álló csapat gátlástalanul és cinikusan, az embereket semmibe véve, hazugságra mindig készen, élvezettel veri szét az ország, rendszerváltás után még megmaradt értékeit, az egészségügyet, az oktatást és a kutatás - fejlesztést. Naponta csöpögtetik, tudatosan és jól szervezetten a társadalom poharába a mérget, amely, látható módon, hat is a társadalomra. Az emberek egyre zavarodottabban viselkednek, egyre kevésbé ismerik ki magukat az őket körbevevő világban, elhiszik a hazugságról, hogy igaz, és kételkednek az igazságban. Közben pedig fokozódik a feszültség: az embereken belül és közöttük egyaránt. Ez jó hír a rombolóknak: a bizonytalanok, a félelemben élők könnyen manipulálhatók. Nézzünk néhányat az átnevelési példák közül. A liberálisokat vezető Kóka János kijelenti, hogy a társadalmat rá kell szoktatni az öngondoskodásra. Mit jelent ez? Ez az üzenet annak a szélsőséges, fundamentalista és agresszív neoliberális nézetrendszernek a megnyilvánulása, amely azt mondja az embereknek, hogy egyedül vagytok, ne várjatok senkitől segítséget, támogatást, ha bajban vagytok. Vagyis, hogy mindenki egyénileg felelős mindenért; olyan, hogy közösség, társadalom és nemzet tulajdonképpen nem is létezik. Mindenki viselkedjék úgy, mint egy "egyéni vállalkozó", ha meg akar gyógyulni, vegye meg a "szolgáltatást" a piacon, ha tanulni akar, az egyedül az ő magánügye, ezért kerítsen rá pénzt, tőkét, és fektesse be ezt a tőkét saját magába: vagyis vegyen oktatási terméket a piacon. Ezt a logikát egészíti ki az a kapcsolódó üzenet, hogy szintén Kóka Jánost idézve szomjazni kell a sikert, ezért harcolni, versenyezni kell: vagyis, az anyagiakért sutba lehet dobni minden értéket, emberiességet, családot, el lehet árulni a nemzetet, hiszen csak egy dolog a fontos: a pénzben, vagyonban mért siker. Azonkívül, hogy ez a gondolatsor erkölcstelen és értékromboló, még hazug is. Hiszen jól tudjuk, a csillagászati vagyonokat rövid idő alatt összeharácsolók nem kemény munkával, piaci versenyben helytállva szerezték vagyonukat, hanem egyszerűen kapcsolatok révén, vagyis úgy, hogy a megfelelő párt, megfelelő kör vagy család tagjai voltak, és mai is azok. A neoliberalizmus értékrombolásának példája az is, amikor Horváth Ágnes egészségügyi államtitkár az egészségügyről, mint szolgáltatási vállalkozásról beszél, azt szuggerálva, hogy a kórházakban fontosabb az optimális üzemméret, mint a gyógyítás. Az átnevelésnek és egyben a lakosság tökéletes lebecsülésének és lenézésének jele az is, amikor azt mondja, hogy igazán mindegy, hogy piros vagy kékszínű bogyót vesz-e be valaki, ha a hatóanyag ugyanaz. Erre rímel az az egészségügyi minisztériumi szégyenletes reklám is, amely így szól : ne a mellékhatást, az árat nézze. Mert mit is jelent ez? Azt, hogy nem számít, ha a mellékhatások több egészségkárosodást okoznak, mint amennyi jót a hatóanyag, a lényeg az, hogy a kezelés ne kerüljön sokba. Vagyis nem a teljes gyógyulás a cél, hanem a költségmegtakarítás, akár további egészségromlás árán is. Kérdezem: orvos az, akinek ilyen nézetrendszere van? Ezt azért kérdezem, mert az államtitkár asszonynak, állítólag orvosi végzettsége van. A gondolkozz mindenről vállalkozóként, ha egészséges és tanult akarsz lenni, vedd meg ezeket a szolgáltatásokat neoliberális nézetrendszert úgy lehet jól eladni az embereknek, ha tökéletesen összekeverik értékrendjüket, ha elérik azt, hogy már nem tudnak eligazodni abban, hogy mi a helyes és a helytelen, mi az igazi és mi az álságos. Ezért a tökéletesen vazalussá változtatott média segítségével folyik a lakosság erkölcsi - értékrendbeli átnevelése és megosztása. A miniszterelnök nyilatkozik, hogy a megszorítások, az ún. reformok visszatérést jelentenek a baloldali értékekhez, és nincs egyetlen egy tisztességes médiaszakember, aki megkérdezné, hogy ezen mit ért? Ugyanis a megszorítások a legdurvább szélsőjobboldali módszerek megnyilvánulásai, rokonai a Pinochet chilei diktátor által használt módszereknek. Lényegük az átlagember víz alá nyomása, maradék kis pénzének, vagyonának elorozása, és átjátszása egy szűk kör: a tőke, a nagycégek, a bankok, biztosítók és az általuk támogatott politikusi klán zsebébe. A valódi baloldali értékek pedig éppen a kisembert védik a tőkével szemben, és az individualizmussal, a mindenki mindenki más farkasa elvvel, a pénz-értékrendű társadalom létrehozásával szemben az emberi szolidaritás, a közösség fontosságát hangsúlyozzák. De a valódi liberalizmus sem az, amit az SZDSZ képvisel Magyarországon. Ha az SzDSz valóban liberális párt lenne, akkor fellépne az emberi jogok egyre durvább korlátozása ellen, tiltakozna a piaci verseny rendszeres megsértése és a diktatórikus kormánymagatartás miatt. A piaci törvényeket folyamatosan sérti meg a kormány akkor, amikor a külföldi cégek adókedvezményeit fenntartja, miközben a hazai cégeket mindenféle többletadókkal és terhekkel agyonnyomja. A piaci verseny durva korlátozása az is, amikor állami megrendeléseket nem azok a cégek kapnak, amelyek a munkát a legjobb minőségben és a legolcsóbban tudják elvégezni, hanem azok, amelyek közel állnak a szűk politikusi körhöz, vagy úgy, hogy ennek a körnek a vállalkozásai, vagy úgy, hogy pénzelik a politikusokat, illetve pártjukat. Jó példa erre a PPP jelenség, vagyis az állami-magán összefonódással megvalósuló beruházások többsége. Ezért drágább nálunk az útépítés, ezért kötelezhetik az egyetemeket olyan számítógépes programok, mint például a Neptun-rendszer megvásárlására, amely rosszul működik, de legalább nagyon drága, ezért kell az orvosoknak, rendelőknek vizitdíj-automatákat és gyógyszer-gazdaságossági számításokat végző programokat vásárolniuk. Mindezen üzleti érdekek által vezérelt, piacidegen eljárások éppen úgy elfogadhatók a magát liberálisnak nevező SzDSz számára, mint a diktatórikus, nemcsak az átlagemberek, de a szakemberek véleményét is semmibe vevő ún. egészségügyi, oktatási és kutatásfejlesztési reform, amely persze nem reform, hanem rombolás. A reform ugyanis megújulást, fejlesztést és nem szétverést, lezüllesztést és értékkivonást jelent. A reform szót tehát, a baloldali értékekhez hasonlóan, tudatosan kicsavarják és ezzel félrevezetik, megzavarják az embereket. A társadalom tökéletes szétzilálására jó módszer az emberek tudatos egymás ellen fordítása is. Jó példa erre a teljesen igazságtalan új gázár támogatási rendszer, vagy az, ahogyan legutóbb a tudós társadalmat osztotta meg a hatalom. Teljesen diktatórikusan, mindenféle érdemi egyeztetés nélkül, 10%-al csökkentette az akadémiai doktorok tisztelet díját, de nem nyúlt hozzá az akadémikusok tiszteletdíjához. Ennek a lépésnek természetesen semmilyen szakmai indoka nincs, de még anyagi sem, hiszen az így megtakarított összeg, a költségvetés szempontjából nevetségesen kicsi pénz. Viszont ezzel elérték azt, hogy a tudóstársadalom két rétege ferdeszemmel néz egymásra, hiszen egyrészről a doktorok, joggal, igazságtalannak tartják, hogy ha tőlük elvesznek korábban megszerzett jogokat, akkor azt miért tarthatják meg az akadémikusok, az utóbbiak pedig nyilvánvalóan tudják, hogy igazságtalanul kivételezett helyzetben hagyták őket, ezért magyarázatokat, önigazolásokat keresnek saját lelkiismeretük megnyugtatására. De az emberek közötti feszültség szítására szolgál az is, hogy az egyetemi felsővezetés jövedelmét a pénzszűke ellenére- jelentősen megemelte a kormány, miközben a pozíció nélküli tanárok jövedelme, a béremelések elmaradása és a többletadók miatt csökkent, miközben oktatási kötelezettségük nőtt. Mindez egyben azt is jelenti, hogy tovább növeli a hatalom a szakadékot a gazdagok és szegények között azzal, hogy a középosztályt tudatosan taszítja lefelé az elszegényedés lejtőjén. De hogy az emberek ne értsenek ebből az egészből semmit, ne a növekvő nyomorukra, hanem inkább a még megmaradt anyagi morzsáik megtartására figyeljenek, jól jön az amerikai terrorista mánia magyar változata, a szélsőjobboldali veszélyre hivatkozás, amire hivatkozva hosszú ideig fenn lehetett tartani az országház körüli berlini falat, meggazdagodási vizsgálattal lehet fenyegetni a társadalmat, rászabadítva az emberekre az 500 fővel megerősített, az elnyomó gépezet csavarjává vált APEH-et, és még korszerűbb verőeszközökkel lehet felszerelni a rendőrséget, amely már régen nem a polgárt őrzi és védi. Miközben a helyzet minden tekintetben egyre inkább Pinochet diktatúrájára emlékeztet, aközben beszédhibás, önbizalomtól duzzadó politikusok párbeszédről, megegyezésről, a köztársaság jövőjéről, az uram-bátyám világ megszüntetéséről gagyognak-papolnak. A világ pedig eközben elfut mellettünk. Máshol természetes, hogy a kormány elsőrendű feladatának tekinti az egészségügy és az oktatás megerősítését és támogatását, a kutatás - fejlesztésbe való beruházást. A valóban demokratikus piacgazdaságokban nincs korrupció, és a kormányok a lakosság életszínvonalának és életminőségének javítását tartják legfontosabb feladatuknak. Máshol a kormány kíváncsi a társadalom véleményére, és nemcsak saját szakmai holdudvarának egyébként jól ismert, az igényekhez igazodó véleményét kérdezi meg akkor, amikor valamilyen változtatást akar bevezetni. Ezért más országok, közöttük a volt szocialista országok többsége is, jobban működnek, az emberek jobban érzik magukat a bőrükben, nem elégedetlenek, nő a várható élettartamuk, és nem véletlenül javulnak az ország gazdasági eredményei is. Hazánk minden gazdasági és társadalmi mutatója tekintetében, valamennyi elemzés szerint, egyre siralmasabb képet mutat. Romlik a lakosság egészségállapota, gyengül a társadalmi tőke, foszladozik a társadalom szövete. A gazdasági versenyképesség tekintetében pedig 2005-ről 2006-ra 6 hellyel zuhantunk vissza. Az összefoglaló kérdést ezek után így lehetne feltenni: vajon kinek és miért érdeke az, hogy a társadalom teljesen szétzilálódjék, erkölcsileg és anyagilag szétszakadjon, legyengüljön, elveszítse józan ítélőképességét? Mi is történik egy cégnél akkor, amikor - általában a rossz vezetés következtében-, csődbe jut? Az történik, hogy a cég értéke lecsökken, jönnek a felvásárlók, és széthordják részekre szabdalva felvásárolják a céget! Nem lehet esetleg valamilyen hasonlóságot felfedezni az ország jelenlegi helyzete és egy csőd felé tartó cég helyzete között?

Reakció blog Reakciós blog w blog ld50 blog emo blog antiszemita náci blog náciblog blogring nyilas blog nyilasblogja nyilas blogja konzervatív web keresztény freeblog főoldal nyilasblog jobboldali blog fasiszta blog cenzúrázott blog aszemita blog szókimondó blog radikális blog ufo blog extrém blog terrorista blogger neonáci blog neonáciblog újfasiszta blog heil blog szélsőséges blog szélsőjobbos blog szélsőjobboldali blog szélsőjobboldali blogger acab alleycat blog zsidó blog index w.blog.hu

Reakció - alkotmányos rend

Reakció. Alkotmányos rendet dönteni? Hiszteroballib baromság. Absztrakciókat nem lehet utcai tüntetésekkel, blokádokkal megdönteni, márpedig az alkotmányos rend az egy jogi absztrakció.
Sőt, maradjon az az alkotmány, AMÍG egy tisztességes kormányunk nincs, EZEK jobb ha semmit sem változtatnak rajta...

Sőt, ők, azaz a ballibek azok, akik lábbal tapossák még ezt az alkotmányt is : a "nagykutyák" elleni, gazdasági bűncselekményekről szóló feljelentéseket koholt ürügyekkel elutasítják. Még a legfőbb ügyészség is a zsebükben van, hiszen gyurtsány el nem avult! ügyeit SEM voltak hajlandók még kivizsgálni SE. A gazdasági bűncselekmények elmismásolásában pedig élen jár a fizetett hazug médiában dolgozó bértollnokok és egyéb médiahazugok gyülekezeteként ordibáló balliberális médiatúlsúly – jobboldali, konzervatív véleményt eleve csak védekezve lehet megjeleníteni. Pedig nem az ellenségnek kellene megfelelni, ugye a Lánchíd rádió és Veress Gabriella ügye. Nyugodtam meghagyhatták volna az állását és a Fidesz tagságát is.

Sólyom marhaságot beszélt, már nem először : "A Magyar Alkotmány nem ismeri az alkotmányozó nemzetgyűlés intézményét"

Na és? Itt az ideje, hogy megismerje! :-)

Tényleg nem ismeri. Mivel azonban új Alkotmány létrehozásához úgyis kell a 2/3-os többség, az Országgyűlés előzetesen módosíthatja a jelen provizórikus alkotmányt úgy, ahogy tetszik. Ha ilyen lépés mögött nincs 2/3-os többség, akkor meg miről beszélünk?

Az Alkotmány életrekeltése nem kis feladat, elmélyült, hosszadalmas, részletekbe menő közjogi aprómunkát követel. Az Országgyűlés napi munkájába ez semmiképp sem illeszthető be. Ezért kell egyszeri alkalommal külön testületet választani, ami elvégzi a munkát. Szóval nem az utcai tüntetők változtatnának alkotmányt közfelkiáltással!!! :-)

Ennek feladata nem valami vadonatúj, sose látott alkotmány összeállitása lenne, de nem is az ideiglenes (szovjet-német mintájú) alkotmány átgyúrása. A tényleges feladat a jogfolytonosság helyreállitása, a magyar történelmi Alkotmány (a Szentkorona) visszahelyezése jogaiba.

Ez öltheti azt a formát, hogy azokat az alaptörvényeket, amelyeket hagyományosan a történelmi Alkotmány részének tekintettek, egységes szerkezetbe foglaljuk, végszükség esetén akár kissé módositva is. De az esetleges módositásoknak levezethetőnek kell lenniük a hagyományos magyar közjogból, a jogkiterjesztés elvét kell követniük.

Ahhoz hasonlóan, ahogy ez 1848/49-ben történt. Akkor voltaképp nem eltörölték a nemesség politikai kiváltságait, hanem kiterjesztették azokat az egész nemzetre. A cél tehát nem az, hogy a múltat végképp eltöröljük, hanem hogy mindazt megőrizzük, feltámasszuk, új életre keltsük, ami abban értékes, miközben az ex-lex állapotban eltöltött utóbbi 63 év közjogi tapasztalatait is beépitjük (például az Alkotmánybiróság intézménye jó).

Az Alkotmány megszövegezése azonban csak a kisebbik része a munkának. A voltaképpeni feladat a jogfolytonosság helyreállitása. Ez együtt jár azzal, hogy először is megvizsgáljuk az 1945 elején hatályos törvényeket és egyesével, részletekbe menően megvitatjuk, majd külön döntéssel hatályon kivül helyezzük, ha kell. Azért mondom ezt a határdátumot, mert az ország szuverenitása akkor veszett oda.

A háborút közvetlenül megelőzően s a háború alatt ideiglenesen megnövekedett országterület lakosságát soha semmilyen törvény nem fosztotta meg magyar állampolgárságától, aztán mégsincs nekik ilyesmi. Még azoknak sem, akik abban az időszakban születtek, amikor ezek a területek Magyarországhoz tartoztak!

Nagyon sok ilyen apróság van eltemetve a hátsókertben, ezeket mind, egyesével, szépen sorra kell venni, különben csak nevetni (vagy sírni) lehet a jog méltóságán, leborulni előtte semmiképp. Elvégre nem szent tehén se nem bálvány az az alkotmány ,hanem emberalkotta, túlságosan is toldozott foldozott valami.

És ez még csak az elvégzendő meló kisebbik része. Sorra kell venni az összes, jelenleg is hatályos törvényt, ami a közbeesö (immár 63 éves) időszakban született, tulajdonképpen törvénytelenül. Ezek túlnyomó részét nyilván muszáj változtatás nélkül átvenni, különben a jogbiztonság elvét gyalázzuk meg. De itt sem kerülhető meg a tételes felülvizsgálat, mert akadhat köztük olyan, ami ténylegesen alkotmányellenes.

A jelenlegi ideiglenes alkotmány szinte teljes egészében olyan időszakban született, amikor az ország idegen katonai megszállás alatt állt (bizony, még 89/90-ben is ez volt a helyzet), tehát nem volt szuverenitása csorbítatlan birtokában. És eléggé meghúzták magukat a politikusok, éppen ezért nem mertek hozzányúlni kényes dolgokhoz. Ugyanakkor az alkotmány alapvonalait demokratikus legitimációt nélkülöző, szabadon nem választott parlament fektette le és azon később már csak apró változtatásokat eszközölt a valódi népképviselet, de leginkább az Alkotmánybíróság alakitott rajta itt-ott. Jó szándékkal, de megkérdőjelezhető legitimációval, hiszen nem ez lenne, lett volna a dolga. Az Alkotmánybíróság normális esetben csak értelmezi az Alkotmányt, pozitív jogot nem hoz létre - de mégis ezt teszi, tehát az eset nem normális.

Már csak ezért is megkerülhetetlen feladat az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívása. Halasztgathatjuk még pár évtizedig, de a végén úgyis ide jutunk vissza.

Offtopic izé következik

Ja és igen, NEKEM bejárásom van a hegyszorosba, egy bizonyos speciális okból :-)