Árdrágítók kartell spekuláció

" Egyetért-e Ön azzal, hogy a – 2005. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén? "

A felvásárló kartell viszi el a nyereséget. A kartell megegyezés alapon megy. Valami közös van bennük, és ezért tudnak megegyezni. Ezért nem rivalizálnak. Az hogy a zsidók tulajdonában van a felvásárló cégek döntő többsége. Sőt az élelmiszeripari feldolgozás is, kevés kivétellel.(CBA) Holló hollónak nem vájja ki a szemét. A monopólium zsidó találmány, akár a 19. század Angliájában akár napjainkban.
De az állam is gáncsolja a gazdákat. Például apeh ellenőröket küld akik az élő fába is belekötnek, addig nem mennek el míg nem tudnak valamiért büntetni.
(A szocik, zöldbárók és külföldi földtulajdonosok továbbá kevesebbszer vannak csesztetve a - hülye idióta túllihegett baromság - parlagfüves témában is.)
Vagy, az elővásárlási jog - hiánya. Suttyomban, meg nem hirdetett árveréseken külföldieknek, meg mszp szdsz közeli cégeknek adnak el nagy földeket, potom pénzekért.
Vagy a madárinfluenza : kamu riadó, minden állatot leölnek, és valahogy mindig kevesebb a kártérítés összege mint a jószágok értéke :)
Vagy a parlagfű cirkusz : akár egy szál gazért százekrekre megvágni gazdákat, no meg rosszindulat befigyel : akár ültethetnek is avagy hazudhatják hogy onnan szedték.
A biztosítás, jégverés aszály fagykár stb. ellen, no igen az kellene. DE! Célszerűbb lenne egy nonprofit alapon működő, közös szövetkezeti kockázati alapba befizetniük,mint külföldi profitorientált biztosítók zsebét tömniük. Akik megint csak spekulánsok, semmi új értéket nem állítanak elő. Egyébként azért nincs sok gazdának biztosítása, mert nem jut rá a nyereségből. Már eleve hitelből vannak a munkagépeik, jelzálog van a földjükön, és nem tudnak többet kiadni. Különben is : a biztosító haszna garantált, viszont sokszor nem fizet, mindenféle szirszarra hivatkozva.

Az összes vészhelyzetet leginkább a városi lakosság sínylette meg a történelemben,akik ráadásul nem is magyarok .Etnikailag a zsidók kevés kivétellel mind városokban laktak (Budapest, Debrecen) a magyarok MINDÍG vidéken laktak /pagano-vidéki(olasz) ebből tekerték ki a mai értelmét pogány-ként(a szónak semmi köze vallási nézethez).Közel a természethez,csak szükségből költöztek az élhetetlen embertelen és borzasztóan sebezhető városokba.Ma ez a cél:kiirtani a vidéket,migrálni a városokba,belekényszeríteni hitelekbe,bérrabszolga pozícióba,bizonytalanságban nem vállalnak gyermeket így néhány generáció alatt megfogyatkoznak.

A paraszt fillérekért adja el a terményét (különben rárohad) és a spekuláns árdrágító zsidó meg az ő és a végfogyaszó kárára gazdagszik. Csak úgy röviden összefoglalva. xD

Mint ahogy azt Sodi is megfogalmazta egy kommentben :

(1) végzettséghez kell kötni a földöröklést
(2) gyermekvállalással törleszthető állami ingatlanhiteleket kell bevezetni
(3) szükséges a kapitalista nagyüzemek betiltása, ha a sok kisüzem összességében nagyobb társadalmi haszonnal jár
(4) aratás után a közraktár csak a legvégső állomás lehet, elsőként a belső elosztás, illetve az export kerül sorra
(5) az agrárhitelek engedélyezett összege a termelés mértékéhez legyen igazítva, megakadályozandó az adósságcsapda kialakulását

Ez pedig kiválóan megragadja az ideológiát, nehéz vitatkozni vele:
"ellensége minden olyan nacionalizmusnak, amelyben nincs szocializmus, mert az sovinizmushoz vezet; de ellensége minden olyan szocializmusnak is, amelyben nincs nacionalizmus, mert az materializmushoz, kommunizmushoz vezet"

A Hangya mozgalom előzményei szoros kapcsolatban voltak azzal a társadalmi-gazdasági, elsősorban az ag-ráriumban jelentkező válsággal, amely a 19. század második felében zúdult az országra. Az 1880-as évektől kezdődően a magyar mezőgazdasági termények ára tendenciaszerűen csökkent, a-mely a mezőgazdaság jövedelmezőségét, az abból élők anyagi helyzetét alapjaiban rendítette meg. A termelők megélhetése ugyanis elsősorban azon múlott, hogy megtermelt javaikat a piacon milyen áron tudták értékesíteni. Ebben a helyzetben a szövetkezet, a szövetkezés jelenthette azt a gazdasági keretet, amely megvédte a vidéki kistermelők érdekeit. A nagybani beszerzéssel és a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával a fogyasztási szövetkezetek előnyösebb vételárakat tudtak biztosítani tagjaik számára. További előnyt jelentett az is, hogy a belépő tagok számára lehetővé vált a vállalkozói nyereségek megtakarítása, ezáltal a hitelképesség emelkedése, a termények nagybani piaci elhelyezése folytán pedig kedvezőbbé és könnyebbé vált a piaci értékesítés.