ASEAN 1.

Wikiidézetek közt találtam egy, a háttérhatalomról szóló részt.

Az értelmiség útja a hatalomhoz
(Interjú Szabó Iréne-vel)

A sztálinizmus pedig - felépítésénél fogva - visszavetett minden autonómiát és társadalmi alrendszerű differenciálódást Közép-Európában. Kitekintésképp hadd jegyezzem meg, hogy ha zárójelbe tesszük a sztálinizmus borzalmait, és semlegesen akarjuk megfogalmazni a lényegét, akkor mint tagoltság nélküli és centralizált struktúrát lehet megfogalmazni, amely minden társadalmi alrendszer logikáját szétzúzni igyekezett. (Az EU-val való hasonlóság nem a véletlen műve, lásd Európai Bizottság jogköréánek jelentős bővülése a lisszaboni határozat elfogadása után, a határozatot amúgy francia zsidó cionisták szövegezték -SF)

Ha én mint egyetemi professzor egy sor cikket írok néhány, szűk körben olvasott szaklapban, azt egy-két szorgalmasabb kollégám biztosan észreveszi. De ha napilapban nyilatkozom egy újságírónak, vagy egy tudományos cikkem napi politika szerint aktuálisabb részét publikálom, akkor három-négy ilyen cikk utánaz ország fő politológusává, szociológusává, filozófusává avanzsálhatok.

A "médiaértelmiségről"

(Cikk, mely a Heti Világgazdaságban kérésére íródott 1994-ben, de ott nem jelent meg; megjelent viszont a következő könyvben: Médiahatalom; Pokol Béla, Windsor Kiadó, Bp., 1995.)

A társadalmi világban nem igazán az a fontos, megtörtént-e valami vagy sem, hanem hogy milyen mértékben és milyen feldolgozásban észleli azt a szélesebb környezet. Az újságok, a rádió és televízió révén a XX. században kitágult a világ számunkra, és a saját szemünkkel észlelt események mellett úgy ítéljük meg nagyobbrészt a világot [...], ahogy a tömegmédiumok tálalják [...]
Hiába jött létre a többpártrendszer, az alkotmánybíráskodás és vált reálissá az állampolgárok millióinak választójoga az álamhatalom meghatározására, ha véleményformálásuk alapjait a fővárosi tömegmédiumok köré sereglő néhány száz főszerkesztő, szerkesztő, riporter, újságíró, és politikailag elkötelezett értelmiségi meg tudja határozni. (Igen, és ezek zöme bizony zsidó származású, gondoljunk csak arra hogy a legtöbb zsidó Budapesten él! -SF)

Az elmúlt évek néhány eseménye még az illúziókkal már leszámolt politikai elemzőt is meghökentette a tekintetben, milyen összehangoltan tud működni ez a monopolstruktúra. A legnagyobb ellenzéki párt korábbi elnöke, Tölgyessy Péter például 1992-ben szembekerült pártja szociálliberális érzelmű vezérkarával és hinterlandjával. Noha a tömegmédiumokban ez a párt a lehető legnagyobb mértékű dominanciával rendelkezett, a médiumok gyakorlatilag leírták a pártelnököt, és minden politikai elemző számára evidens volt, hogy az elnök "politikailag már halott" - a legnagyobb ellenzéki párt élén. Ezzel szemben a fővárosi szociálliberális és szocialista politikai tábor néhány prominens képviselője által szervezett és mozgatott Demokratikus Chartát mint "politikai földindulást" tálalták a napilapokban, tévéadásokban és rádióműsorokban.

A politikai hatalom két forrása

Nincs nagyobb veszély a parlamentáris demokrácia alapelveire és intézményeire ma Magyarországon, mint a médiahatalom kiteljesedése.

A globalizmusról

(kérdés) Tiltja, tűri, vagy támogatja a nemzetek fennmaradását a globális uralmi rend?

(Pokol Béla): - Biztos, hogy nem támogatja. Az elmúlt 30-35 évben olyan irányban alakult a nyugati társadalmak szerveződése, hogy a korábbi nemzetállami kapitalista szervezés helyett globális uralmi rend kezd létrejönni, alapvetően amerikai vezetéssel. Ezt mindenképpen a nemzeti önszerveződés háttérbe szorításával tudja csak elérni.

- Mindegyik nemzet elporladását sietteti a globális rend, vagy vannak kivételek?

(Pokol Béla): - Alapvetően a nemzeti társadalom szerveződése szemben áll ezzel a globális uralmi renddel, tehát egy nemzeti erkölcs, egy nemzeti szolidaritás, nemzeti identitás akadályozza a globális irányba fordulást, például a külföldi tőke bejövetelével szemben averziókat jelent. Azt lehet mondani, hogy ha a globális uralmi rend erős, tulajdonképpen minden nemzeti önszerveződéssel szemben ellenségesen viselkednek.

- Elképzelhető-e, hogy a nemzetek tagjai által megválasztott kormányok nem a nemzet, hanem a globális uralmi rend érdekeit képviseljék?

(Pokol Béla): - Ez nagyon is elképzelhető, tudniillik az elmúlt 30-35 évben olyan fejlemények mentek végbe, melyek a korábbi nemzeti önszerveződést és főleg a nemzetállami belső kontrollt lassan leépítették és így immár '89-ben az átalakult globális, neoliberális kapitalizmusba léptünk be. Ennek a jellemzői, hogy alapvetően a külföldi tőke szabadon mozog és a médiától kezdve a szellemi szféráig alapvetően külföldi tőkés körökbe kerülhet és fölépít olyan helyi szellemi köröket - ezt organikus értelmiségnek nevezik -, amely egy uralmi rendnek azt a segélycsapatát jelenti, amely nem egyszerűen erőszakkal tartja fönn az uralmat, hanem a szellemi, kulturális szektort - úgy lehet mondani - véres erőszak nélkül tudja stabilizálni, a tömegek tudatának kézben tartásával. Ezért nagyon is elképzelhető, hogy az országhatárokat átlépő tőkés körök érdekében működnek.

Az elmúlt esztendőkben mind többet emlegettük a globalizmust, mint egy, az egész világot átfogó politikai, gazdasági irányzatot. Az egy másik izmus, a kommunizmus rémlik fel: Marx, Engels, Lenin, Sztálin, szintén egy, az egész földgolyót uralma alá hajtó világrendszert képzelt el. Szerencsére csak részben sikerült a terv valóra váltása - évtizedeken át mi is részesültünk az új világrend "áldásaiból". Még most is nyögjük a következményeket. Az öröknek szajkózott Szovjetunió megszűnt - a globalizmus egyedül maradt a világméretű porondon. Hasznos-e ez a világ számára?

- Amikor egy kultuszminiszter azt sulykolja, hogy a nemzetállamok kora lejárt, kell-e gyanakodnunk valamire?

Pokol Béla:

- Az elmúlt 35 évben alapvetően amerikai-angol globális banktőkének az uralma jött létre. Ez egy sor szólammal alá van támasztva, tehát például ez az előbb mondottal: nemzetállamok kora lejárt. Nem úgy járt le, hogy eljött a történelmi ideje és kész, lejárt, hanem azok az erők győztek, amelyek ebbe az irányba mennek, hogy ezt alapvetően megszüntessék.

- Amikor egy politikus a verseny fontosságát sulykolja szavakban, ugyanakkor a versenyt kizáró globális monopóliumokat támogatja, mire gondoljunk?

Pokol Béla:

- Ezt sokszor lehetett az elmúlt 15 évben a magyar szellemi életben és a politikában látni. Megfigyelhető volt például, hogy a magyar médiában nem volt versenyszituáció, hanem az állami pártrendszer egy meghatározott csoportot nevelt ki, vagy engedett működni a médiában és annak a kezében volt. Leginkább ennek a csoportnak a tagjai és a támogatói állnak piacra hivatkozva, hogy tessék otthagyni a médiát, ott a piac működik, amikor a legerőteljesebb monopólium éppen ott működik. Tehát sokszor a piac istenítése azok körében, akik a monopolhelyzetnek az urai, ez egy hamis, fals szólam, és mondom, a média ezt a leginkább a magyar helyzetben szépen mutatja, de több szektorban ugyanez a helyzet létezik.

- Választhatja-e egy nemzet az önfeladás stratégiáját mondván, hogy a globális uralmi rend a modernebb?

Pokol Béla:

- Ez a nemzet halálához vezet. Nem választhatja, de másrészt, hogy külső erők ebbe az irányba kényszeríthetik azt látni lehet. Az elmúlt kormányciklusban, az Orbán-kormány elég sokat tett, mert abba az irányba ment, hogy a nemzeti önszerveződés lehetőlegét stabilabban megtartsa - ezt az iránt próbálta követni. Ez olyan jeges fuvallatokat kapott a globális uralmi rendnek a képviselőitől azért látható, hogy az elmúlt időszakban, mintha bizonyos fordulás lenne itt ebben az irányban. A kormányra készülő ellenzéki erő nehezebben meri most megkockáztatni, hogy azon intézkedések mellett, amit a korábbi ciklusban tett, '95-2002 között, most is kitartson. Tehát a nemzeti önszerveződés értékeinek a megtartása, ilyen intézkedések és ilyen intézkedések kilátásba helyezése nagyon nehéz ebben a helyzetben.

- Kell-e küzdenünk a nemzethalál ellen, vagy birkatürelemmel bele kell törődnünk?

Pokol Béla:

- Mindenképpen kell, azért is fontos, mert sokan azt mondják, katasztrófába szalad a világ, ökológiai katasztrófába. Ez az egyik, ami nagy mértékben visszhangra is talál. Van egy másik, a civilizációk közötti versenyképesség. A globális uralmi rend olyan katasztrofális hatásokat idézett fel, amit szerencsére látható.

- Itt, édes hazánkban magyar anyanyelven halljuk, hogy nincs semmi baj, hiszen maga az emberiség lassan a hat és félmilliárdhoz közelít, tehát nem baj, ha valamely nemzetek eltűnnek.

Pokol Béla:

- Ez nem olyan egyszerű, mert miközben a Föld népessége valóban növekszik, az európai népesség egyértelműen stagnál, vagy csökken. Egy nemzetnek joga van ez ellen tiltakozni. Benne van az emberi értelemben, hogy ez ellen tiltakozni lehet és lehet olyan intézkedéseket követelni, amely ez ellen hat.

- Balassi verseit négy évszázad távolából is tudják a mai fiatalok. Baj-e, ha újabb négy évszázad múlva már senki nem érti ezeket a költeményeket?

Pokol Béla:

- Nekünk, magyaroknak biztos, hogy baj. Azért ha körbenézünk, 13 millió magyar, a környező államokban lévő magyarokkal együtt ha összefoghatna a globális uralmi rend ellen. Egy sor társadalomban, németeknél, franciáknál, osztrákoknál, lengyeleknél, cseheknél, szlovákoknál egy sor olyan erő van, nagyon lényeges politikai erő, amely szemben áll ezzel. A nemzeti önszerveződés erőinek jobban kellene tájékozódni ebben az irányban.

- De mi a tényleges cselekvési lehetőség pénz nélkül?

Pokol Béla:

- Egyre jobban a teljes társadalom elpiacosításra kerül: egészségügy, oktatás, rendfenntartás, börtönszféra. Ha minden a piacon és a pénzen keresztül forgdul meg, és azon keresztül szerveződik, nagyon nehéz velük szembe kerülni. Meg kell próbálni, mert látni kell, hogy olyan katasztrofális irányokba vezet ez a globális uralmi rend, hogy ezzel szembe kell szállni.

- A katasztrófák egyik jele, hogy több tízezer hajléktalan van, csak itt, Budapesten, a magyarok fővárosában, ugyanakkor a városvezető luxusvillát építhetett a horvát tengerparton, a kormány feje pedig milliárdos. Van-e itt ellentmondás?

Pokol Béla:

- Az ellentmondás benne van a globális uralmi rendben. A piacorientáltságnak a jele a szociális hálónak a leépítése. Bizony, ez a hajléktalanprobléma ezt mutatja.

- A legutóbbi népszavazáson azért mondtak nemet magyar állampolgárságára, nehogy nemzettársaink az itteni szociális vívmányokból részesülhessenek. Itt, Budapesten több tízezer magyar állampolgár, sőt európai állampolgár, hogy mondhatja, hogy az erdélyi magyarjainkra nem vonatkozik az a szociális jótétemény-sorozat?

Pokol Béla:

- Ez mutatja, hogy a média milyen úr. A média olyan sablonokat gyártott, amely épp ezeket mondta, miközben valójában rengeteg fizikai munkás hiányzik és például az Erdélyből bejövők az egész építőiparnak nagyon fontos háttértartalékát jelenthették volna. Az a fizikai munkásállomány, amely Erdélyből bejön értéket termel és nagyon fontos a magyar termelésben, épp a fogyó magyar lakosság miatt. Ezeket teljesen elhallgatja a média és most el is tekintek a nemzeti önszerveződéstől, amely azt jelenti, még áldozatok árán is, azért, hogy egy 13 milliós magyarságot valahogy - miközben fogyóban vagyunk - valahogy jobban egyesíteni, tehát még áldozatokat vállalva is lehetne. De ha ezt zárójelbe is teszem, hanem a tényleges értékelőnyöket, amelyeket jelentenek ezek a bejövő munkások, folyamatosan és amennyiben szabaddá tette volna a kettős állampolgársággal, akkor még inkább könnyűvé tenné az itteni munkavállalásokat és a bekapcsolódásukat a magyar kulturális, szellemi életbe. Ezt a magyar média teljesen lenullázta, és helyette a riogatás jött. Ez mutatja, hogy milyen veszélyes a média. A tömegtársadalomban a média az, ami meghatározza a tömegvéleményt és az egyszerű emberek, aki reggeltől estig kemény fizikai munkát végez, nincs ideje, nincs szellemi kapacitása, hogy ezt önmaga végig gondolja. Ez azt jelenti, hogy a média meg tudja határozni, hogy milliók mit gondolnak és végülis oda vezet, hogy nagyon sokan ellene szavaztak.

- Mi az a tényleges erő, amely átsegíti a társadalmat a globális uralmi rend nemzetsorvasztó törekvésein?

Pokol Béla:

- Ha szétnézünk a nagy politikai pártokon belül, akkor lehet látni, hogy az elmúlt 15 évben egyértelműen a nemzeti jobboldal az, ami a nemzeti önszerveződés problémakörét jobban érzékelte. Másrészt azonban látni kell, hogy a baloldal, ami balliberálisan megosztott, egy kis törpepárt révén. Az utóbbi időben ugye a szabad demokraták és a nagyobb baloldali párt, szocialista pártban azonban több nagy irányzat van és például a Horn-korszakban jobban szemben állt a szocialista pártvezetés a szabad demokratákkal és egy sor olyan intézkedést tett, amely a globális uralmi erőkkel nem annyira volt konform. Ezzel szemben az új kormány, a mostani ciklusban, Medgyessyvel, de különösen az utóbbi egy évben nyilvánvalóan Gyurcsánnyal egy olyan irányba mentek el, ami lényegében a szocialista pártot alapvetően globális uralmi-pártivá tette.

--vége--

Ezt mondom én is. Muszály nekünk hinni a fizetett hazugoknak akiket értelmiségnek csúfolnak? Akárhány diplomája van, ha egyszer megvették kilóra, nem hiteles. Hiába okos, intelligens, csinos a médiaszereplő, ha egyszer nem a mi érdekeinket képviseli.

A valutaalap ellenzi egy ázsiai pénzügyi alap létrehozását - 1999-es hír!

(MTI) – A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön közölte, hogy ellenzi a Japán által szorgalmazott ázsiai pénzügyi alap létrehozását, amely a térség jövôbeni pénzügyi válságait lenne hivatott kezelni.

Az IMF ázsiai-csendes-óceáni regionális igazgatója szerint nincs szükség az alapra, mivel egy ilyen intézmény nem lenne olyan hatékony mint az IMF.

Az Ázsiai Pénzügyi Alap terve – amely két éve merült fel, de az Egyesült Államok és más nyugati kormányok ellenkezésén megbukott (miért? nem is őrájuk vonatkozott volna, milyen közük van hozzá? -SF) – az ASEAN-országok múlt havi manilai csúcsértekezletén vetôdött fel ismét. Az ASEAN sürgetésére Japán hajlandónak mutatkozna egy ilyen állandó alap felállítására, amely a térség gazdaságait stabilizálná, amennyiben azok gazdasági nehézségekkel küzdenek. Az alap létrehozása közvetlen kihívást jelentene az IMF-nek, amelynek több milliárd dolláros, Indonéziának, Dél-Koreának és Thaiföldnek nyújtott segélyei meglehetôsen népszerûtlennek bizonyultak az ázsiai gazdasági illetékesek körében, akik a valautaalapot a gazdasági válság szociális következményeinek súlyosbításával vádolták.

Az ASEAN-csúcson japán tisztségviselôk hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államoknak szerepet kellene játszania egy hosszú távú alap létrehozásában az ázsiai régió számára. De még az amerikai részvétellel együtt is az alap rendkívüli kihívást jelentene mind az IMF, mind Washington befolyása szempontjából abban a térségben, amely az Egyesült Államok hátországában van, s amely alig egy éve gazdasági értelemben még a padlón volt – írta kommentárjában a Dow Jones gazdasági hírszolgálat.

Chiang Mai initiative, an agreement reached between Asian countries in May to share their foreign reserves to combat future speculative attacks against their currencies. This type of attack unleashed the Asian financial crisis of 1997-98.

http://www.bizasia.com/economy_/c8xaj/rules_be_eased_once_volatility.htm

Ehhez hozzá tartozik, hogy mire kell ez az 'initiative' : hát soros györgy okozta a távol-keleti válságot a 90-es évek végén, mégpedig szándékosan, valuta elleni spekulációkkal. Egyszerű tőzsdézéssel le lehet rombolni valutákat, ha nincs külön szabályozás ez ellen! A forint ellen is volt már hasonló támadás egyébként. Egyébként, mi a rák az usa, hogy mindenkinek tekintettel kéne lenni az ő kis érdekeire? Semmi keresnivalójuk Ázsiában, és semmi joguk sincs beleszólni az ázsiaiak dolgaiba. Egyébként végül az ázsiaiak mégis megcsinálták valamilyen formában ezt a pénzalapot. :-)

A gyarmatosítók arroganciája pedig mégis csak ott érhető igazán tetten, hogy egy szuverén államok alkotta pénzügyi szövetség létrejöttét ilyen brutális nyíltsággal, és fenyegetésekkel akadályozza egy olyan ország, ami egyébként ázsiaiak kiirtása árán jöhetett létre (indiánok ázsiai származásúak).

--------------------------------------------------------------------------------Page 1
1Regional Cooperation and Innovation DevelopmentDr. Aslim TadjuddinDeputy Governor Bank IndonesiaRegional Cooperation and Innovation DevelopmentDr. Aslim TadjuddinDeputy Governor Bank IndonesiaAsia-Pacific Finance and Development CenterBiennial ForumShanghai, 22 SeptemberShanghai, 22 September, 2006
--------------------------------------------------------------------------------
Page 2
2OutlineI. IntroductionII. Financial CooperationIII. Initiatives and Suggestions to Foster the Asian Financial IntegrationIV. Sustainable Development and InnovationV. Conclusion
--------------------------------------------------------------------------------
Page 3
3Introduction
--------------------------------------------------------------------------------
Page 4
4• Economic and financial regional integration are vehicles to achieve the ultimate goal of economic cooperation which is the stable and prosperous region.• Geographical proximity and strong economic relations among countries have been the main driving force behind the establishment of regional economic integration.Economic Integration
--------------------------------------------------------------------------------
Page 5
5Financial Cooperation
--------------------------------------------------------------------------------
Page 6
6Driving factors for integrationPoliticMarketAsian financial integration should mainly be driven by market force.
--------------------------------------------------------------------------------
Page 7
7Economic Integration is no panacea• Economic and financial integration will increase the flow of capital within the region.• The increasing financial integration also contains risks that relate to the possibility of sudden and huge capital reversal.
--------------------------------------------------------------------------------
Page 8
8Financial integration among Asian economies is still limitedFinancial market integration in Asia has lagged substantially behind the trade integration. Therefore, surpluses of saving are largely intermediated through financial markets outside Asia.• Major foreign lenders in Asian banking industryare mainly American, European, and Japanese Institutions.• Major foreign investors in Asian capital market are still from non-Asian economies.
--------------------------------------------------------------------------------
Page 9
9Approaches for financial integrationDue to the large differences in the structure and economic performance of Asian countries remain, the launching of the RFA is more appropriate for the first stage that latter on could be followed by other measures, including the adoption of a common currency.Through establishment of Regional Financial Arrangement, orBy establishment of currency union as in Europe
--------------------------------------------------------------------------------
Page 10
10Three types of RFARFA with single currency basketRFA without a uniformed of fixed exchange rate system RFA that focuses only on strengthen the financial systemAdopting the RFA with the support of a single currency basket (Asian Basket Currency/ABC) as a reference for each local currency would promote intra-regional exchange rate stability and that in turn would promote intra-regional economic growth.
--------------------------------------------------------------------------------
Page 11
11Initiatives and Suggestions to Foster the Asian Financial Integration
--------------------------------------------------------------------------------
Page 12
12Initiatives to establish resource pooling• The Asian Money Fund (AMF) • Chiang Mai Initiative (CMI)– Bilateral Swap Agreement (BSA)
--------------------------------------------------------------------------------
Page 13
13Capital market developmentEMEAP countries launched the Asian Bond Fund program – ABF1 – ABF2
--------------------------------------------------------------------------------
Page 14
14Suggestions to improve monetary policy coordination in the region• Creating a forum to formally the exchange rate policy dialogue and information exchange among East Asia economies.• Strengthening cooperation and coordination among central banks in maintaining exchange rate and financial market stability by looking possibility of conducting coordinated and concerted intervention in the foreign exchange market.
--------------------------------------------------------------------------------
Page 15
15Sustainable Development and Innovation
--------------------------------------------------------------------------------
Page 16
16Innovation and the role of government• With innovation, an effective and efficient technique or method would be continually created.• Government and private sector must create a good climate for growing innovation.• In Indonesia, the central bank obligate banks to spend certain amount of fund to enhance human development.• Sharing knowledge among countries in the region plays a key role as well in propping up innovation.
--------------------------------------------------------------------------------
Page 17
17The Importance of Intellectual Property Right System• A good system will provide confidence to innovators that their rights will be respected.• A balance must be pursued between intellectual property protection and sharing innovation benefit.• Adoption of Anti-Counterfeiting and PiracyInitiatives by APEC economies will reduce trade of counterfeit goods, protect against unauthorized copies, and prevent the sale of counterfeit goods.
--------------------------------------------------------------------------------
Page 18
18Indonesia’s measures in establishing and improving the intellectual property right system• Member of the World Intellectual Property Organization (WIPO) and in 1997 became full party to the Paris Convention for the Protection of Intellectual Property.• Signing: – The Trade Related Aspect of Intellectual Property Right (TRIPS Agreement).– The Nice Agreement for the International Classification of Unclassified Goods and Services, the Strasbourg Agreement Concerning the International Patent Classification.– The Budapest Treaty on the International Recognition of the Deposit of Microorganisms.
--------------------------------------------------------------------------------
Page 19
19Conclusions• The regional economic cooperation and coordination becomes more relevant than before, because Asian economies are facing new external risks like global imbalances, US dollar depreciation, and raising volatility in capital markets.• Securing of world wide intellectual propertyprotection is an important element to foster innovation development that in turn will bring considerable economic benefits to the region.• The APEC member economies to work hand in hand to promote public awareness through education and sharing of knowledge.
--------------------------------------------------------------------------------
Page 20
20Thank you

Ez egy 2006-os ázsiai gazdasági konferencia vázlata. Azóta már annyi változás történt, hogy a dollár alapú üzletelésről néhányan áttértek más valutákra, és várhatóan egyre többen fognak, egyébként aki dollárt használ, segíti az usa-ban leledző háttérhatalmat, aminek köszönhetjük mi is többek közt gyurcsányt, a neoliberális reformokat, és az egész rablókapitalizmust. Ezek a jenki zsidók kizárólag a tőke spekulációjának szabadságát értik szabadság azaz liberalizmus alatt, persze csak úgy, hogy az ő tőkéjüket engedjék be mindenhová, addig ők a másokét nem engedik be a saját rendszereikbe.