Wikipédia zsidó

Wikipédia zsidó

Nem érdemes szerkesztenem a wikipédiát, mert az ott tevékenykedő zsidó lincs-szerkesztők úgyis visszaállítanák, amit beírok, tehát ide írom meg az észrevételeimet az alábbi 2 témáról inkább. (Zyklon B és a nürnbergi per)

Holokausztrevizionisták állításai

A Zyklon–B szemcsékből levegővel érintkezve halálos hidrogén-cianid gáz szabadul fel, amely a vastartalmú vegyületekkel reagálva a berlini kéknek (párizsi kék, porosz kék) nevezett festékanyagot (ferro-ferri-cianát, Fe4[Fe(CN)6]3) adja.

Germar Rudolf, a stuttgarti Max Planck Intézet vegyésze, védőügyvédi felkérésre tanulmányt készített "Cianidvegyületek képződése és kimutathatósága az auschwitzi gázkamrákban" címmel (Castle Hill Publisher, Hastings, 1991-1998).

Ebből kiderül, hogy a cianidgáz a falazatban nyomokban jelenlévő vassal ferri-ferrocianid [vas(III)-vas(II)-cianid], úgynevezett berlini kék vízoldhatatlan komplexet képez. A tanulmány az összes auschwitzi épület falazatának berlini kék koncentrációját vizsgálta. A vizsgálat eredménye az volt, hogy a gázkamrák falazata ugyanolyan nagyságrendű kék berlini koncentrációt (kb. 1 mg/kg) mutatott, mint az összes auschwitzi épület a ruhafertőtlenítő kamrák falazatának kivételével, amelyeknek berlini kék koncentrációja 900-1000 mg/kg volt.

A holokausztrevizionisták szerint az emberek kivégzésére használt gázkamráknak tartott helyiségekből származó vakolatmintákban ennek a vegyületnek a jelenléte nagyon alacsony, kevesebb, mint a ruhák féregtelenítésére használt termek esetében, tehát valószínűtlen, hogy az előbbieket emberek tömeges kivégzésére használták volna.
Ugyancsak a revizionista álláspont szerint a koncentrációs táborokba nem rendeltek több Zyklon–B-t, mint a munkatáborokba, ez pedig azokat a hangokat erősítette, amelyek szerint a Zyklon–B-t kizárólag ruhák fertőtlenítésére használták.

Egy 1944-ben készült légifelvétel-sorozaton látszik, hogy az auschwitzi kamra tetején nincsen semmiféle nyílás.

Azt is megcáfolták a revizionisták, hogy a Zyklon–B granulátumokat az őrök a gázkamra tetején lévő bedobónyíláson keresztül juttatták volna be a helyiségekbe : David Irving holokausztrevizionista történész 2000-ben folyt londoni perében, eredeti helyszíni kutatásokra és mintavételekre alapozva, azt állította, hogy az auschwitzi gázkamra tetején ilyen bedobónyílás nem volt.

Ugyancsak Germar Rudolf tanulmánya tárgyalja részletesen a bedobónyílások (ahol a holokausztállítók szerint a nácik bedobták a Zyklon B-t) problémáját. Ezek a tanúk és tettesek által állított bedobónyílások részben egyáltalán nincsenek meg, részben az amerikai légifelvételek szerint 1944-ben még nem voltak meg. Taglalja a tanulmány továbbá a Zyklon B ciángáz-leadási összefüggéseit, melyből arra a következtetésre jut, hogy vagy a tanúk által vallott intervallumok (halál bekövetkezte 15 percen belül) nem igazak, vagy az nem, hogy a különleges kommandó ezután gázmaszk nélkül lépett be a kamrákba. Vagy egyik sem, tehetné hozzá egy logikai megközelítésű olvasó.

Érdekes momentuma a gázkamra témakörnek a Vöröskereszt 1944. nov. 22-i jelentése az USA-Külügyminisztérium felé az auschwitzi látogatásról: Nem találtuk nyomait civilek kiirtására alkalmas berendezésnek. Ez megegyezik egyéb forrásból származó információinkkal. USA-Today, 1997. máj. 2. 14A old.

A másik téma pedig a nürnbergi per szócikkéből mindig kicenzúrázott állítások.

Nürnbergben az USA saját jogkörben még 12 másik pert (orvosper, Flick-per, IG Farben-per, Krupp-per, Wilhelmstraße-per stb.) tartott, melyek során 199 vádlottból 36-ot halálra, 102-t pedig szabadságvesztésre ítéltek. Becslések szerint Nagy-Britannia 541, Franciaország 271, Hollandia 35, Lengyelország 25, Norvégia 11, Kanada 5, Kína 2, Görögország 1 további pert folytatott le.

George S. Patton tábornok egy feleségének írt levelében ítéli el az eljárást:

„Nyíltan ellenzem ezt a háborús bűnösdi hülyeséget. Sportszerűtlen és a szemita népekre jellemző. Azzal sem értek egyet, hogy a hadifoglyokat kell rabszolgamunkára idegen országokba küldeni, ahol sokan éhen is vesznek.”

– Patton tábornok személyes levelezéséből

Ref: M. Blumenson: The Patton Papers (Boston: Houghton Miffin, 1972)

Montgomery tábornagy szerint a nürnbergi vádlottak bűne mindössze a háború elvesztése volt.

"Sikertelen háborút kirobbantani bűn, tehát a vesztes fél tábornokait vonják felelősségre, és akasztják fel."

"The waging of an unsuccessful war is a crime; henceforth generals on the defeated side will be tried and then hanged."

Robert Taft szenátor mélységesen elítélte a nürnbergi perekben tanúsított amerikai részvételt és az akasztásokat, később pedig könyvében mellé állt John F. Kennedy elnök is.

„Ha a győzők törvény előtt ítélik el a legyőzöttet, az soha nem történhet elfogulatlanul, mindegy, mennyire körítjük az egészet az igazságosság formáival.”

– Robert Taft beszéde a Kenyon Főiskolán.

Ismert eljárási hibák

Az utólagos vizsgálatok elképesztő eljárási hibákra és túlkapásokra hívták fel a figyelmet, melyek nagyobb részéről a kényelmetlen téma miatt a világmédia nem tudósított.

A per az elejétől fogva komoly statisztikai tévedéseken alapult. Bár a perben a hatmilliós zsidó halottak adatát tartották hitelesnek, az 1961-es Eichmann-perben ezt a számot már nem tartották meg, a jeruzsálemi bíróság csak „néhány millióról” beszélt.

A brit jogtudományban ismert, úgynevezett bizonyítékszabályt a nürnbergi per során figyelmen kívül hagyták. A perben beadható volt bármilyen függő eredetű bizonyíték, azaz bármi olyan, amely hitelessége nem bizonyítható. Csak 240 tanút hallgattak ki, mégis legalább 300 000 eskü alatt tett nyilatkozatot használtak fel bizonyítékként, habár ezeket a nyilatkozatokat nagyobb részben írásban nyújtották be a bíróságnak, így a védelemnek esélye sem nyílt keresztkérdések feltételére.

A bíróság elnöke, az amerikai Wenersturm bíró lemondta a kinevezését, majd miután visszarepült Amerikába, hagyott a Chicago Tribune-nek egy levelet, melyben többek között kifejtette, hogy az államügyészség tagjait személyes bosszúvágy vezeti, megakadályozzák a védelem felkészülését, ráadásul a bíróság tagjainak 90%-a elfogult. Mark Lautern megfigyelő ezt írja könyvében: „Megérkeztek: a Salamonok, a Schlossbergerek és a Rabinovitsok, az államügyészi szervezet tagjai...” Mauriche Bardeche professzor is megfigyelőként volt jelen a per során: szerinte a tanúkat csak az foglalkoztatta, hogy ne mutassák ki a gyűlöletüket.

A nürnbergi perben a szovjetek Ujszászy István vezérőrnagy írásos vallomására támaszkodva igyekeztek bizonyítani a magyar és a német vezérkar Kassa bombázására, mint Magyarország háborúba lépésének kiprovokálására szőtt állítólagos összeesküvését. A Moszkva melletti, krasznogorszki gyűjtőtáborban fogva tartott tábornok személyesen nem jelent meg a nemzetközi bíróság előtt.

A per során a Szovjetunió 197. számú bűnjeleként fölmerült az emberszappan (zsidókból készült szappanok) legendája, holott ezekre semmiféle bizonyíték nem volt, s később meg is cáfolták őket.

Kínzások és vallatások

http://reakcio.blogspot.com/2007/08/nrnbergi-koncepcis-per.html

Joseph McCarthy amerikai szenátor 1949. május 20-án azt állította, hogy több esetben kínzásokkal szereztek vallomásokat a per során. Kijelentette, hogy a tiszteket addig korbácsolták, míg vérben nem áztak és a nemi szervüket taposták. Oswald Pohl SS-tábornok, gazdasági vezető arcát széklettel kenték össze. A dachaui per kivizsgálására állított Simpson Hadi Vizsgálóbíróság egyik bírója, Edward L. van Roden kijelentette, hogy Dachauban is ugyanazokat a módszereket használták az eljárás során, mint Nürnbergben: papoknak öltöztek, hogy vallomást csikarjanak ki, égő gyufaszálakat dugtak a vádlottak körme alá, a fogaikat ki-, az állkapcsukat eltörték. 139 kivizsgált esetben mindössze kettőben nem károsodtak annyira a kihallgatottak heréi, hogy helyrehozhatóak legyenek.