A győzelem napja

A győzelem napja

Olvasónk elmélkedése a "fasizmus alóli felszabadulásunk ünnepe" előtt
2008-05-07. 15:15

Mi lett volna, ha Churchill elfogadja Hitler békeajánlatát? A második világháború érdeklődés hiányában elmarad, a kommunizmus nem veti meg a lábát Kelet-Európában, a zsidóság kivándorol, nincs liberalizmus, bevándorlás és erkölcsi válság. Van viszont család, sok gyerek, és nincs több millió arab, török és más szegény országokból érkező bevándorló. Érvényben maradnak a bécsi döntések, Észak-Erdély hazánk része. A Székelyföld úgyszintén. És a Felvidék egy része is a miénk.

E számunkra jelesnek legkevésbé sem nevezhető ünnep kapcsán tegyük fel a történelmietlen kérdést: mi lett volna, ha a Winston Churchill vezette angol kormány elfogadja Hitler békeajánlatát? Mivel az iskolákban nemigen tanítják, ezért az emberek nem tudják, hogy 1939 és 1941 között a német kancellár számtalan békekezdeményezést tett.

Anglia azonban vagy elutasította, vagy válaszra sem méltatta Hitler békefelhívásait. Ne feszegessük most, miért történt így. De ha London és Berlin valóban megegyezésre jutott volna, akkor a második világháború érdeklődés hiányában elmarad. Ez esetben életben marad több tízmillió ember, nincs a tengernyi szenvedés, nem válnak milliók nyomorékká egy életre, és nem bombázzák porig Európa nagyvárosait. Igaz, a kontinens legerősebb hatalma Németország lett volna.

A német csapatok kivonultak volna Franciaországból, Elzász-Lotharingia azonban természetesen német kézen maradt volna. Hogy ezek után Párizs képes lett volna-e megőrizni gyarmatbirodalmát, az kérdéses. Nincs kizárva viszont, hogy a francia vereség ellenére is javult volna idővel a német-francia viszony. Hitler békeajánlatának lényege az volt, hogy London ismerje el Németország európai vezető szerepét, cserébe pedig Berlin garantálja az angol gyarmatbirodalom létét. Természetesen nem lehet tudni, egy angol-német kiegyezés esetén valóban fennmaradt volna-e a Brit Birodalom. Lehetséges, hogy igen, vagy talán a felbomlás sokkal lassabban játszódott volna le.

Továbbá ha Hitler és Churchill még 1939/40-ben békét köt, a kommunizmus soha nem veti meg a lábát Kelet-Európában. Akkor nincs kommunizmus Kínában, Koreában és Indokínában sem. Hány millió ember menekült volna meg? Valószínű, vagy talán bizonyos, hogy a Szovjetunió és Németország mindenképpen háborúba keveredett volna egymással. Ha ebbe Anglia nem avatkozik bele, akkor talán az USA sem, és biztos a német győzelem.

Akkor pedig a kommunizmus elbukik, és további milliók maradnak életben. Sok millió embernek nem megy tönkre az élete, nem kell elmenekülnie a szülőföldjéről. Ha nincs Szovjetunió, nincs hidegháború sem, és nem kerül sor arra a rengeteg helyi háborúra sem, amelyet az USA és a Szovjetunió csatlósai vívtak.

Igaz, a beloruszok és az ukránok a szovjet fennhatóság helyett német uralmat kaptak volna a nyakukba. Kelet-Európában megjelentek volna a német telepesek. Ha nincs a második világháború, akkor Németország a Brit Birodalom, az USA és esetleg Japán lett volna a világ négy vezető hatalma. Idővel valószínűleg egy nemzeti irányítás alatt álló Kína is felemelkedett volna. Hacsak Japán azt meg nem akadályozza.

Továbbá ha Hitler békeajánlatát Churchill elfogadja, akkor talán a japán-amerikai háború sem tör ki a Távol-Keleten. Erre persze mérget venni nem lehet. És ha mégis sor került volna valamikor a Távol-Kelet feletti uralomért vívott japán-amerikai háborúra, akkor abba vajon beavatkozott volna-e a Harmadik Birodalom? Nem lehet tudni. De ennek pusztán a lehetősége is visszariaszthatta volna Amerikát, amelynek így meg kellett volna elégednie az amerikai kontinens feletti hegemóniával.

Ami pedig a zsidókat illeti: sok százezren, vagy talán több millióan is életben maradtak volna, ugyanis nem került volna sor a zsidók deportálására a munkatáborokba. Ahol rengetegen elpusztultak közülük. Ha nincs második világháború, illetve Anglia és Németország Hitler kívánalmai szerint békét köt, akkor az eredeti német elképzelések szerint emigrációra kényszerítették volna az összes németországi zsidót. Sőt, Németország barátai illetve csatlósai is hasonlóképen cselekedtek volna. Vagyis a zsidóság lényegében kivándorolt volna Európából.

Hogy hová? Nagy részük az USA-ba ment volna, ahol tovább erősödött volna a zsidóság befolyása. No és Palesztina? A nácik között voltak olyanok, akik támogatták a cionizmust. De nem mindenki, így maga Hitler sem lelkesedett a palesztinai zsidó államért. Így hát valószínűleg Izrael sem születik meg - habár mondom, ez nem teljesen biztos. Sok függött volna attól is, a németek támogatták volna-e a brit uralom elleni esetleges arab függetlenségi törekvéseket. Ha így cselekszenek, akkor nyilván soha nem egyeznek bele egy zsidó állam létesítésébe arab földön.

Viszont Hitler azt ígérte, ha megbékél az angolokkal, garantálja a Brit Birodalom fennmaradását. A britek esetleg az arabok féken tartása érdekében esetleg elősegítették volna a zsidó bevándorlást. De a nagyhatalmak - köztük a Harmadik Birodalom - jóváhagyása nélkül aligha születhetett volna meg Izrael. Ha nincs Izrael, nincs arab-zsidó konfliktus, nem tör ki sok-sok háború, és talán az iszlám radikalizmus sem szökken szárba. És akkor amit ma iszlám terrorizmusnak neveznek, az sincs. Meg izraeli és amerikai terror sincs. Az olajat az arabok annak adják el, akinek akarják.

Hogy azután miféle versengés alakult volna ki a Németország vezette nemzeti, szocialista, konzervatív, antiliberális Európa és az erőteljesen zsidó irányítás alatt álló, liberális, fogyasztói szemléletű Amerika között? Vajon lett volna-e hidegháború? Könnyen lehet, hiszen itt nemcsak fajok, népek és birodalmak, de világnézetek is megütköztek volna. Tény mindenesetre, hogy ha Hitler megszilárdítja hatalmát Európa fölött, akkor nincs liberalizmus, nem lenne bevándorlás és erkölcsi válság. Lenne viszont család, sok gyerek, és nem lenne sok millió arab, török és más szegény országokból érkező bevándorló.

És ami nekünk a legfontosabb: ha Hitler békeajánlatát Churchill elfogadja /és persze később sem szövetkezik a szovjettel Németország összeroppantása céljából/, akkor érvényben maradnak a bécsi döntések. Akkor Észak-Erdély hazánk része. A Székelyföld úgyszintén. És a Felvidék egy része is a miénk. És így össze is lehetne békülni a szlovákokkal és a románokkal is. Jó, lehet, hogy a magyarországi németeknek túlzott hatalma lenne. Miként a Kelet-Európában élő, és ki nem telepített sok millió németnek is. Ez mondjuk nem lenne kedvező.

Mégis, ha mérlegre tesszük azt, ami van, illetve azt, ami történt volna, ha Hitler és Churchill kiegyezik, aligha fogunk lelkesen ünnepelni május 8-án.

P.O.

A témához kapcsolódó könyvek (köztük a Mein Kampf) és filmek ide kattintva rendelhetők meg a Kuruc.infótól.