Szálasi Ferenc nemzetvezető

Szálasi Ferenc nemzetvezető

SZÁLASI FERENC

Emlékekben a vezér - Scourge of God

A vezető magyarországi értelmiség tagadja, vagy eltitkolja, hogy a Szálasi Ferenc vezette hungarista mozgalomnak értelmi, erkölcsi, intellektuális és etikai érdemei voltak!

A győztesek által a magyarság nyakára ültetett nemzetidegen kisebbség gyűlölet ideológiája járta át a „szocialista értelmiségi faragványok” lelkét és tudatát. Ez napjainkban is tovább él a liberális, álhumanisztikus ideológiai zsákutcában! Így Szálasi Ferencről nem jelent meg objektív írás vagy nyilatkozat. Bértollnokok, gondolatrabszolgák és konzumidióták eltorzították a köztudatot!

Szálasi néhány megállapítását lehetne bírálni, helyességét vitatni, érvekkel támadni, de ilyen soha nem történt. Úgy látszik bírálói erre szellemileg képtelenek. Egyedül fröcsögő gyűlölet tör ki belőlük!!

Szálasi Ferenc 1897. 01. 06-án született Kassán.

Apja idősebb Szálasi Ferenc a honvédséghez beosztott tisztviselő volt, aki századosi rangban vonult nyugdíjba.

Öt gyermeke közül a négy fiút katonatiszti pályára irányította. Gyermekeit szigorú, de szeretetteljes, vallásos szellemben nevelte!

Szálasi Ferenc nyolcosztályos katonai reálgimnáziumot végzett, utána a Császári és Királyi tiszti Akadémiát. Tüzértisztként szolgált. Az I. világháború után elvégezte a hadiiskola néven működő Vezérkari Akadémiát. Ez volt a legmagasabb végzettsége, legmagasabb vizsgája pedig a vezérkari törzstiszti vizsga. Legnagyobb katonai rangja a Vezérkari Őrnagyi rendfokozat.

Jó képességű, rendkívüli önfegyelemmel rendelkező tiszt volt.

Mély hazaszeretetét családi neveltetéséből hozta!

Kiváló, sokoldalú nyelvtudása miatt Párizsba akarták küldeni katonai attachénak. Politikai szerepvállalása miatt a további katonai szolgálatot nem vállalta. Katonatiszt nem lehetett abban az időben semmilyen párt tagja!

Szellemi, politikai fejlődésére nagy hatással volt a székesfehérvári lánglelkű szellemi óriás megyéspüspök, Prohászka Ottokár szellemi, társadalomtudósi, fajelméleti hagyatéka!

A murgai tanító fiát, Gömbös Gyulát tekintette példaképnek! Gömböstől kissé radikálisabb államigazgatási gyakorlati módszereket látott szükségesnek!

Prohászkai hungarizmus „magyar szocializmus” eszméit és gyakorlati tanácsait elfogadta! Szociális érzékenysége a magyar kisember mellé, és a plutokrácia (a pénzen alapuló politikai hatalom) ellen fordította (Goldbergek, Hatvani-Deutsch).

Erős rokonszenvet érzett Hermann Gőring irányában. Csodálta a Hazáját fenntartás nélkül szolgáló hős vadászpilótát. A Kondor Légiót irányító rettenthetetlen katonát, aki segített megtisztítani Spanyolországot a szovjetbolsevik fenevadak által irányított kommunista hordáktól!

A kor jelentős szociális és nemzeti irányzatai formálták világképét, acélozták jellemét!

Az 1930-as években sok nemzeti alapú szociális érzelmű mozgalom alakult. 1932-ben létrejött a Magyar Országos Fasiszta Párt, vezetőjük a Kun – Kón Béla vörösdúlását megfékező két legendás katonai parancsnok: Ostemburg Moravek Gyula és Prónay Pál. Ilyen volt Gr. Festetics, Gr. Pállfy és Meskó Zoltán mozgalma.

A sors parancsa, hogy ezeket a mozgalmakat Szálasi terelte egy közös mederbe és töltötte meg magyar életerővel!

Szálasi 1935-ben megalapította a Nemzeti Akarat Pártját, mely tipikusan hungarista – eszmeiségű volt.

Erősen bírálta Horthy Miklós kormányzót, hogy egyrészt zsidó pénzoligarhák és gyárosok, másrészt a Habsburgok által örökülhagyott, magyarságtudatában lepusztított „magyar” főnemesek befolyása alatt van! Nem érzi a milliónyi magyar kisember nyomorát!

1937. április 23-án Szálasit három hónapi fogházra ítélik! Vád az alkotmányos rend felforgatása. Rettegnek tőle a magyar népen élősködő judeo-plutokraták!

Szorosan együttműködött Böszörmény Zoltán költő és népvezér agrárszociális mozgalmával, mely az egészséges nem bolsevik rendszerű földreformot szorgalmazta! Jelvénye a keresztformába rakott kaszák, innen ered a köznyelvi elnevezésük: kaszáskeresztesek!

Szálasi irányában jogos kritikaként említhető, hogy a Habsburg – ház nemzetre való romboló voltát nem látta, jóllehet a hungaristák zömében ezzel tisztában voltak.

Horthy Miklós ezzel tisztában volt, amikor Károly „király” vonata elindult, azonnal csapatokat mozgósítva megakadályozta a hazatérést. Prónay Pál ekkor menesztette a hadseregből, mert zászlóaljával megtagadta a parancsot, királypárti lévén.

Szálasi Horthy törvényes helyzetét viszont soha nem kérdőjelezte meg! A „bírósági” kihallgatásán is állította, hogy ha 1944 okt. 15-én Horthy Miklós az angolszászok előtt kapitulál, nem avatkozik az eseményekbe. Miután a bolsevikok ellen akarta letenni a fegyvert, ellen kellett állnia.

Szálasi igen sokoldalú társadalompolitikai, elméleti munkát folytat! Rendszerelméletében több nagy tér, több élettér, több vezetőnép szerepel! Nem szerepel választott vezető szerepként az önválasztott nép a zsidó!! Természetesen ezt zokon veszik. A cionista sajtó támadásainak kereszttüzében él. Szembeszáll az internacionalizmussal! Támadja a munkásságot félrevezető zsidó – internacionalista vezetőket.

Európát és a világot egymással kooperáló büszke és független nacionalista nemzetek együtteseként képzeli el!

A nemzeteken belül, hasonlatosan egy családéhoz, a sorsközösség eszmeiségét kell megvalósítania. Ebben nincs helye a határokon átnyúló judeo – globalizált - rablókapitalizmusnak. El lehet képzelni, hogy a haramia tőke zsebében lévő sajtó milyen támadásokat intézett ellene!

A háborús erőfeszítéseket sokszor látni lehetett, hogy belső ellenség nehezíti.

Szálasi hitt a győzelemben, a csodafegyverben (atombomba).

Horthy nem hitt benne és 1944 okt. 15-i rádióbeszédében az oroszok előtt kapitulált. Ezt a hadsereg nem hajtotta végre!

Több okból:

A magyar hadsereget nem árulásra nevelték!

A szovjet-bolsevik rendszer utálata a hazai 1919-es vörös dúlás után mérhetetlen volt!

Szálasi pártja volt a legerősebb és a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségével együtt átvette a vezetést. A magyar hadsereg mögéjük sorakozott!

A marxista történelemhamisítók sok féle módon okoskodtak! Az utolsó katonától a tábornokig egyöntetűen döntött: Nem kell a bolsevizmus!!

A judeobolsevik történelemhamisítók hatalmas áltudományt faragtak összeesküvés elméletekkel, stb.. kiugrási kísérlet kudarcának okai, stb..

Csak egyet nem tudnak felfogni, mert nem magyar szívvel és ésszel élnek!

A MAGYAR NEM ÁRULÓ FAJTA!!!

Horthy látva azt, hogy parancsát nem hajtja végre a hadsereg 1944 okt. 16-án lemondó nyilatkozatot ír alá. Kinevezi Szálasit, mint a legerősebb párt, a Hungarista Párt vezetőjét miniszterelnöknek. 1944 nov. 04-én az orzsággyűlés nemzetvezetővé választja!

Szálasinak nincs sok ideje!

A belső ellenséget közönbösíteni kell!

Bolsevizmus elleni harcra mozgósítani!

Ideológiai harcot is indítani!

Ennek eredménye, hogy Budapest erőd hősiesen helytáll 102 napig, 52 napig teljesen körülzárva!

1944-től a mozgalom vezetősége elkezdte összeállítani Szálasi munkásságát!

I. kötet: Cél: eszmerendszert tartalmazza

II. kötet: Út: írásban rögzített megnyilatkozások

III. kötet: Harc a hatalomért: hatalomra jutás

IV. kötet: Dokumentumtár: ez nem készült el

A történelem torz fintora, a mindenható büntetése révén a sátáni bolsevik erők felülkerekedtek.

Szálasit 1945. májusában fogságba ejtik és átadják amerikai egyenruhában feszítő korábban magyarországi zsidóknak!

1945. május 22-én elkezdődött a per!

Nem volt más, mint egy tragikus végű judeo-bolsevik komédia.

1946. márc. 01-én kötél általi halálra ítélik. Büszkén áll gyilkosai elé!

Így ír:

A mai naptól kezdődően az Úristen előtt állok!

De összehasonlíthatatlanul nyugodtabban, mint Mini Jankó tanácselnök, aki az ítéletet hozta!

Nem akarok se vele, se az ítélettel foglalkozni. Ez a bíróság nem ítélt, hanem gyilkolt! Halálosan szeretett Nemzetem rövidesen fel fog menteni. Meggyőződésem, hogy haló poraim elégtételt fognak kapni!

1946. márc. 12- én az örömükben őrjöngő, a belépőkért megküzdött zsidók előtt végrehajtották a gyilkosságot!

Karsai Elek egykori felavatott rabbiból lett zugtörténész és fia Karsai László papíron történész által kiadott naplórészletek hitem szerint zömében hamisítványok!

Ostoba, rosszízű, agresszív magyarázatai Karsai Lászlónak közismertek.

Erőss Zoltán

"Mindenki, aki a zsidók barátja, hozzájuk fog tartozni, sőt közülük lesz egy. Isten nem tűri el ezt az aljas népet. A zsidók elhagyták az isteni vallást. Nem szabad megállnod abban a munkádban, hogy bemutasd a zsidók csalásait."

MOHAMMED a Koránban

Szálasi Ferenc, a válság férfia

Az első világháború után a több ezer éves kárpáti magyar lét keretei összetörtek. A trianoni békediktátum a kárpáti magyar élettérben teljesen új és történelem nélküli államcsoportokat létesített és az előmozdító elvek helyettesítésére - mint a történelem folyamán annyiszor - megint bevetette a nemzetiségi sérelmek viszálykodást támasztó kérdését. A nemzetiségi viszálykodásban aztán megdőlt a kárpát-dunai népeket védtartó Haza. Összeomlott a magyar történelmi egzisztencia is, és az érintett népek a nemzetlét színvonala alá zuhantak.

A kérdés-komplexum szorító hatása alatt magyarságunkban előbb zsidó hatásra és túlnyomóan zsidó hozzájárulással proletár társadalmi nemzedék, s azt követően polgári reform nemzedék támadt. Mindkettő az átmentés elve alapján az osztálykérdések megoldásán erőlködött. A különböző elgondolásokból politikai oldalak születtek, értékek cserélődtek, fogalmak átértelmeződtek, s népünk irtózatos vajúdásban átadta magát jövendő megszületésének...

Az első judeo-bolsevizmus viharát, a megcsonkítást és gazdasági csődöt megért, átszenvedett ország önkéntelenül rádöbbent, hogy az addigi szociális és politikai, nemzeti és keresztény életgyakorlat az ország biztos pusztulását, s végleges felszámolását jelenti. Keresni kell egy olyan életformát, amely visszavezeti a magyarságot a pusztulás útjáról, ahová a 400 éves Habsburg-uralom lökte, a szentlászlói, könyveskálmáni, nagylajosi, mátyási fejlődést jelentő korok országútjára. Ez a magyar politikai áramlat az ő skereszténység krisztusi szocializmusát, az ősmagyar életformákat az ősi magyar élettért jelentő és biztosító történelmi határokat kívánta megvalósítani, illetve régi piedesztájára visszahelyezni. Az Isten, Haza és Család háromságának szolgálatát. A trianoni békediktátumot követően csonka Magyarországot áttörhetetlennek látszó ellenséges gyűrű vette körül, amely azonnal észrevette a magyar lélek e megújulásának veszélyét, és mind külső, mind belső fizetett ügynökein keresztül igyekezett a legsúlyosabb válságokat kirobbantani...

A válságok kirobbantása mögött ott állt a zsidó-szabadkőműves sajtó, amely már az első világháború alatt és azt követve gyűlölködő hangú hadjáratot folytatott Magyarország ellen. Erkölcsi és hitbéli felfogásukat mi sem bizonyítja jobban, mint az alább közölt kommunista zsidó szózat, amelyet a magyarországi „proletárdiktatúra" alatt héber nyelven adtak ki, amelyet a „Zsidó szentegylet" látott el aláírással:

"...Hatezer éves vándorlásainknak úgy látszik fordulópontjára érkeztünk. A magyar faj nem látta, hogy mi egészen másfajta emberek vagyunk. Mi vagyunk az lsten kiválasztott népe, akinek Jehova kegyelméből megadatott a kiváltság, hogy sohase kellett orcának verejtékével a mindennapi kenyerünket megkeresni. A programot - hála Jehovának - kiparíroztuk a kommunizmussal és ügyesen félrevezetett munkásokkal. Láthattátok, mint jöttek elő: Kun Béla, Szamuelly és társai az erős keresztény magyarok kiirtására és kipusztítására, vagyonaikból való kifosztására. Nem bántottak ők egy zsidót sem. A zsidóságot mind személyében, mind vagyonában megkímélték. Templomaikat is hitüket nem bántották. A fő, hogy mi tudjuk, hogy zsidók vagyunk, és itt Magyarországon akarunk boldogulást szerezni. Ha kell, legyünk alázatosak. Ha kell, keresztelkedjünk át! Hangoztassuk mindenkor, hogy csak szerény, egyszerű kereskedők akarunk lenni. Valljuk magunkat szintén magyaroknak! Magyarosítsuk neveinket, mert ez a legjobb módszer, ezzel lehet a magyar fajta ostobaságát legjobban kihasználni. Minden vezető állást zsidó töltsünk fel! Sajtóinkkal, pénzzel, a szabadkőműves páholyokkal, semmitől vissza nem riadó agitációs eszközökkel, a Galilei-körök és más egyesületek, különféle szervezetek révén, ha most sikerül elaltatni ébredő magyarjainkat, úgy a paraszt nekünk dolgozik, a magyar urak a mi szolgáink, asszonyaik a mi szeretőink

Tehát most legyetek résen és ne sajnáljatok semmi áldozatot! Agitáljatok teljes erővel! Tudjátok, hogy a Talmud szerint a gójt megcsalni és felhasználni nem bűn, sőt ellenkezőleg: erény! Ha pedig Jehova úgy akarná, hogy, ismét vándorútra keljünk, itt az ideje, hogy bosszúnkat a keresztényeken kitöltvén, romhalmazt és vértengert hagyjunk magunk után..."

E terv mögött állt az egész hazai zsidó nagykapitalizmus, a kirakat-keresztények és reklám magyarok díszes csoportjával. A kormányzat - az ellenzék - a kül- és belpolitika nyomására és a belső ideológiai struktúra hiányában bevezette a látszat-szocializmus, látszat-nemzeti érzés, s látszatközösségi szellem és a látszat-kereszténység szövedékéből álló állami életet, amelyet az államfőről Horthy-korszaknak szokás nevezni. A keresztény-kurzus, a fajvédő mozgalom, a keresztény-szocializmus, a szociáldemokrácia belerohadtak, belevesztek a korrupció, az elvtelenség mocsarába.

A magyarságnak az a része, amely nem csak érzelmében, hanem képzettségében is egy új világ vezetőjévé és harcosává válhatott volna, megoszlott nyolc-tíz szervezet, párt és mozgalom között. A tudása, képzettsége az egymás legyűrését célzó politikai és hatalmi harcokban őrlődött a múlt század harmincas éveinek elejéig

Az egész nemzeti, szociális és közösségi gondolat haláltusáját élte, amikor az olasz fasizmus egyre nyilvánvalóbbá váló eredményei és a németországi „ Volkische Bewegung" döntő sikere megváltoztatták az örök történelmi ráhatások törvénye értelmében a magyarországi belső helyzetet is. A kiábrándult és csalódott magyar tömeg - hangsúlyozzuk, hogy egész Európa - mint valami csodabalzsamot és isteni gyógyírt szemlélte, a fasizmus és a nemzetiszocializmus - e két új politikai és gazdasági rendszer - egyre gyorsuló előretörését, és egyedülálló gazdasági sikereit.

Az új vihar előszele fújt már, amikor a magyar lélek megérett a látásra, hogy jönni kell valakinek, aki summázni képes a bajok sokféleségét és gyökerében oldja meg a magyar életkérdést. A Szamuellyek, Kun-Khon Bélák első gyilkos kísérletének megsemmisítésére még volt ereje a magyar népnek. A bűnös, opportunista magatartás, amely ezt a győzelmet követte, nem tudott olyan lehet6sdget találni a vérátömlesztésre, mely Magyarországot a gyógyulás útjára vezethette volna.

Akkor tűnt fel a magyar glóbuszon a magyar válság férfia: SZÁLASI FERENC. Ma már történelmi távlatból ítélhetünk -a nyilaskeresztes, az úgynevezett Szálasi-féle mozgalom hozott új színt a politikai életképbe. Számtalan kísérletezés után a Hungarista Mozgalom jelentkezett a politika porondján új elképzelésekkel, amelyek sok tekintetben gyökeres újítást jelentettek volna az ország életében. Az első világháború után magára maradt magyarságban a biztonságos lét, azaz a nemzeti jövendő szorongó kérdés lett, és a vajúdásban megint felszínre került a feledésbe ment magyar térrendező elv és birodalmi gondolat.

Szálasi Ferenc maga kivételes történelmi alkalmat látott a monarchia romjai alól kikerült független és nemzeti Magyarországban ahhoz, hogy belőle az új létszerveződés megindulhasson, és egy új kárpát-dunai Magyar Birodalom ismét kibontakozzon. Parancsoló szükségnek érezte élni az alkalommal, hogy a magyar sors megint egyenesbe kerülhessen. Követelte, hogy nemzetpolitikánk álljon vissza az európai magyar lét kipróbált és bevált irányvonalára, melyet a Honegyesítés óta az Árpádok határoztak meg, és amelyen évezredes dicsőséges történelmünk haladt.

A kárpát-dunai népek civilizációjának továbbépítését újra a magyar nemzetelvűségen kívánta folytatni és a térség történelmébe - bár modern formában - de ott akart bekapcsolódni, ahol a nagy nemzettragédia, a mohácsi vész miatt megtörött és eltérült. Ez a gondolat nyilvánvalóan és már eleve elvetett mindenféle járszalag politikát, s a térség létegységét, az érdekelt, ott lakó népek életrevalóságából tervezte. Építőtervének alapgondolata - eltérően a polgári doktrínától az, hogy a történelmi egzisztencia formája nem a társadalom, hanem a megtelepedett kultúrnépek szervezett közössége, a Nemzet. E gondolat szerint a nemzet az a közösségi forma, amelyben a kultúrnépek a lét fokára emelkednek, de a gondolat egyben azt is magába foglalja, hogy a nemzet népekből kell, hogy szerveződjék, s nem egyénekből, mint a polgári társadalomban.

Szálasi Ferenc felfogásában nincs nemzetiségi státusz, ellenben vannak nemzet-alkotó kultúrnépek, melyek, mint „testvérnépek" élnek egymással nemzetszervezetben. A polgári felfogástól eltérően Szálasi Ferenc nem fogadta el élő civilizációs formának, a merőben doktriner társadalmat. Szerinte a doktriner társadalom üres és holt keretek rendszere, amelybe életet vinni, fejlődést várni nem lehet, mert minden pusztán tudományos felépítésű társadalom végzete, a méhkas-szerű megmerevedés. Az élő társadalom elengedhetetlen alapfeltétele a megtelepedett, kultúra-termő és homogén vérségi nép, amelynek szervezett tagozódásából és alkotó munkájából tartható csak a kereszténység nagy műve, a civilizáció.

Szálasi Ferenc társadalmi tervezetében eleve nincs proletariátus, egy lángelme magabiztosságával fordult a hívő koreszme felé, s a javak és jogok élvezőinek gyengéire való tekintet nélkül hirdette, hogy az újraszerveződésnek népközösségi és társadalmi téren egyaránt egyetlen útja van, s ez az út a szocializmus.

Az élet- és sorsközösségbe települt nemzetalkotó Kárpát-Dunatáji népek elé ezért tűzte kiegészítésül a modern térközösség megvalósulásának célját. Szálasi Ferenc a valóságalapokon nyugvó ideológiájához híven a magyar probléma felfogásában és elnevezésében a merőben Kárpát-Dunatáji gyökerű, nagy magyar és európai keresztény PROHÁSZKA OTTOKÁR szellemiségéhez igazodott.

Így született meg a politikai HUNGARIZMUS!

A politikai Hungarizmus, az ÚT és a CÉL hitvallása: a nemzetépítő munkásság, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetvédő katonaság, a nemzettartó parasztság és a nemzetmegtartó családanyák hivatás rendjei. A Hungarizmus első országépítési tervei Szálasi mozgalma felé vezették a kiutat kereső népi tömegeket. A mozgalom keretei szemlátomást nőttek, amikor pedig a Hungarista Mozgalom parlamenti képviseletet kapott, mozgásba indult a Horthy-rendszer állami gépezete, a politikai rendőrség, a sajtó és végül a bíróságok, hogy megfojtsák a Hungarista Mozgalmat.

Szálasi Ferencet a kommunizmus legnagyobb politikai ellenfelét börtönbe zárják, híveit pedig internálótáborokba. Nem volt még példa a magyar történelemben az 1849-es tragédiát követő gyászos emlékű Bach-korszak óta, hogy, nemzethű, kifogástalan magánéletű állampolgárokat előzetes vizsgálóbírói ítélet nélkül, merőben politikai okokból fosztottak volna meg szabadságuktól. A Horthy-rendszer legsötétebb nemzetpolitikai ténykedéséhez tartozott az úgynevezett M. E. 3400-as rendelet, amellyel az ellenforradalmi burzsoá politika az ország legértelmesebb rétegét, a közszolgálati alkalmazottakat tiltotta ki a Hungarista Mozgalomból.

Az a történelmi magyar fél-egzisztencia, melyet az 1867-es kiegyezés hozott létre, a trianoni békediktátumban megszűnt. A magyar lét helyén keletkezett űrt az utódállamok az önérdekű térpolitika hiányában soha betölteni nem tudták, mint ahogyan a jövőben sem lesznek képesek azt teljesíteni. Napjaink történelmi kihívó pillanatai is ékes példákkal szolgálnak alkalmatlanságuk bizonyításához.

A magyarság civilizációs öröksége és politikai iskolázottsága olyan előnyt jelentenek számára, amelyet újsütetű utódállamok együttes hatalmi erővel sem bírnak kiegyenlíteni.

Ha a nyugati hatalmak nem garantálták volna a szabadkőművesség irányította békediktátumokat, a magyarság önerejéből, de még a fegyver eszközeivel is megszabadíthatta volna magát a békediktátum béklyóitól.

Ezt a tetemes erőtartalékot azonban az egymást váltó marxista-proletár, és reakciós-reform-burzsoá, más szóval a forradalmi és ellenforradalmi demokráciák fantasztikusan rövidlátó politikája eltékozolta. Azonos és végzetes hibalépése volt a két ellentétes politikai irányzatnak, hogy a közép-kelet-európai keresztény civilizációt mesterséges részekre bontottan, sőt elszigetelten is életképesnek tartották s e felfogással párhuzamban a magyar elvet, mint a Kárpát-Dunatáj évezredes rendező elvét feladták. Az ellenforradalmi politika még érzett valami felelősséget a magyar történelmi egzisztencia újbóli megalapozásával szemben. A proletár politika, a judeo-bolsevizmus, - akár csak napjainkban a kormányt irányító judeo-országhódítás - fejlődésnek nyilvánította és nyilvánítja a Kárpát-Dunatáji magyar létszervezet felbomlását, s végleg megnyugodott a magyarság hanyatló életirányzatában és népközi eljelentéktelenítésében.

Szálasi Ferenc azzal akart véget vetni a létrombolásnak, hogy a törvényt, amely szerint kisebb erők csak szervezetben állhatnak meg a nagyok között, alkalmazta a Kárpát-Dunatáji népek életében. A Hungarizmus révén igyekezett megértetni a kikerülhetetlen sorsközösségben élő kisnépekkel azt, hogy a térség évszázadokkal ezelőtt elvesztett szabadsága csak a megszerveződésben éledhet ismét valósággá, és az érdekelt népek közös kincsévé.

E nemzetbeszerveződésnek azonban már puszta tervezetében zavaró momentumot idézett elő a világzsidóság magyarországi be-illeszthetetlensége.

A Hungarizmus nemzetszervező és ország építő tervében csak azokat a Kárpát-Dunatáji megtelepült népeket vették számításba, amelyeknek lelkiségét a paraszti népkultúra és a keresztény személyi kultúra alakította ki. Ez a terv a világzsidóság térbeli részét figyelmen kívül hagyta, mint idegen és beilleszthetetlen népiség-testet, de nem üldözte, más idegen elemektől meg nem különböztette és azon szabadságjogokat, amelyeket a modern államélet az idegenek számára nyújt, a világzsidóság magyarországi részének is meghagyta, de nem illesztette építőtervébe, éppen úgy a német „Herrenvolk" elmélettel kreált világnémetséghez csatlakozó hazai németjeinket is kihagyta számításaiból. A német világtest gondolatában Szálasi Ferenc negatív judaizmust látott, és e felfogásnak tanításai során több ízben is kifejezést adott.

Szálasi Ferenc németbarát volt, de nem ideológiai, hanem politikai okokból. Az a közvetlen ok, az a végveszedelem, amelyet a judeo-bolsevista, marxi-proletár, szovjet állami és társadalmi rendszer és annak katonai ereje jelentett a közép-kelet európai keresztény, s abban a Kárpát-Dunatáji magyar civilizációval kapcsolatban. De voltak időket áthidaló térpolitikai megfontolások is, amelyeket mellőzni sohasem lehet. Szálasi Ferenc nem tévesztette szem elől, hogy a magyarság közép-kelet európai nép, amelynek a térbe települt társnépek között térdiktálta sajátos létformáló hivatása van. Ahhoz pedig, hogy a térdiktálta hivatás teljesíthető legyen, erős Német Birodalomra van szükség.

A magyar népnek fő feladata Közép-Európa és Kelet-Európa áthidalása és ezúton az európai civilizáció kiterjesztése a teljes földrajzi Európára.

Szálasi Ferenc nem tévesztette szem elől azt sem, hogy a Hungarizmusnak elsősorban a nemzetiszocialista népi közösségekkel kell viszonyát szabályozni, a Nemzet erkölcsi, szellemi és anyagi érdekeinek egymástól elválaszthatatlan gyakorlati valóságában, meghirdetve a zsidó érdekeltségek eszközévé lett gazdaságpolitika helyett: a nemzeti keresztény fejlődésközösségének elvét a konnacionalizmust és annak gyakorlatát a konnacionálét.

Ezek volnának azok a hungarista megfontolások, amelyek időtlen irányelvekben formálták és formálják a Kárpát-Dunatáji magyar létet.

Szálasi Ferenc ezen a történelmi irányvonalon haladt egész politikai pályafutásában - a vértanúságig. Az eddig elmondottakból világosan látszik, hogy Szálasi Ferenc személye egyedülálló jelenség volt a modern Nemzeti Magyarországnak politikai fórumán. Célkitűzéseivel egyedül ő világította meg a magyar jövendő távlatait és úttörő erőfeszítéseivel annak irányát is ő határozta meg. Látnok volt, aki népét fölkeltette, hogy a közelgő élet-halál veszedelem ébren találja.

E sorok írója a Kortanú tanítványaként Szálasi Ferencben nem demokratát, nem demagógot, nem is politikai karrieristát, hanem népvezért lát. A kisemberek világának reményét, a válságot megoldani tudó Valakit. Mindenütt, ahol a magyar rögön gond és baj vert gyökeret, a lelkek mélyén ott volt a remény üzenete: „ Jön Szálasi!"

Neve szimbolikus faltörő kossá lett az idők múlásával, ma is az, ha az igazság hátrányt szenved. Élete a magyar vértanúságban véget érhetett, vezérlő szelleme azonban az idők fölé emelkedett, hogy a nagy magyar úttörők sorában foglaljon helyet. Szálasi Ferenc, amikor nagy célkitűzéseinek útjára lépett, nem munkatársak után kutatott, hanem sorstársak után. E sorstársak mindvégig hűséggel vették körül, sokan osztozva az Ő mártíromságában.

A Magyarország elleni gyűlölködés lángjai a történelem folyamán soha nem lobogtak olyan izzóan, oly szenvedélyesen, mint a második világháború után. Magyarországon a szovjet megszállást követően a bestiális zsidó terrorizmus és a legalja politikai csőcselék-karrierizmus került hatalomra. Pusztulnia kellett mindenkinek, aki csak a legszelídebb és legártatlanabb kritikát is megkockáztatta az országot meghódítani akaró judeo-bolsevizmus ellen.

A bosszúállás dühe Szálasi Ferenc személyére összpontosult. Ha a zsidóság „üldözésével" és a „tömeggyilkosságokkal" kapcsolatos vádak igazak lettek volna, akkor Budapest háromszázezer zsidajából egyetlenegy sem maradt volna hímondónak.

Amikor Winckelmann SS-parancsnok a budapesti zsidóság Németországba történő kitelepítését kívánta, akkor Szálasi Ferenc a zsidóság kitelepítését a leghatározottabban visszautasította: „a zsidó éppen olyan ember, mint mi vagyunk, brutális erőszakkal nem lehet a kérdést megoldani. Legutóbb illetékes német körök a magyarországi zsidóság kiszállítását kívánták. Ezt határozottan megtagadtam, mert tudom milyen sors vár a mai körülmények között a deportáltakra."

Akármilyen nehéz és tragikus volt a Horthy-kormány határozat által gettózott budapesti zsidóság helyzete, a Szálasi-kormány elsősorban ország védelmi feladatokat teljesített.

A Nemzetvezető kemény kiállása és biztonsági intézkedései védelmet jelentettek a gettózott budapesti zsidóságnak.

Lévai Jenőnek, a világ zsidóság magyarországi szakértőjének személyi biztonsága forgott veszélyben, amikor a jeruzsálemi egyetemen az igazság fényében kívánta elmondani a budapesti gettó megmenekülésének történetét

Frederick Werber és Thurston Clarke: Lost Hero („Elveszett hős)" című könyvében - amelyet Werber nagyapjának A.I Jacobson rabbinak ajánlott - írta a következőket:

„Eichmann decemberben akarta befejezni 175000 magyarországi, főleg budapesti zsidó Németországba szállítását, de Szálasi decemberi parancsa szerint a gyalogmeneteket megszüntették...

Vesenmayer jelentette Berlinnek, hogy Szálasi parancsa gyakorlatilag a zsidó deportálások megállítását jelenti."

Szálasi Ferenc felmérhetetlenül nagy személyes varázsával milliókat tudott mozgatni és száz és százezrek lelkébe oltotta a Nemzet szolgálatában a legnagyobb bátorságot, a halállal nyugodtan szembenéző férfi erejét. A kortanú hitvallásával tisztelgünk Szálasi Ferenc emlékének:

„Keresztény vagyok, meghajtott fővel állok az Emberfiának személyi műve előtt, mert embersorsomnak értelmet adott.

Magyar vagyok, áldom a Nemzetvezető emlékezetét, mert személyi műve révén magyar sorsom vált megérthetővé."

Major Tibor
Szittyakürt 2007. szeptember

Letöltés - Letölthető