Ukrajna nem lesz a judeu gyarmata.
Miért szegények ott is annyian? 1990 után sajnos nekik is volt mszp-jük és szdsz-ük. Az usraeli "washingtoni konszenzus" liberalizálj, deregulálj, privatizálj imf recept alkalmazása minden esetben ide vezet!
"A kormány nemzetbiztonsági megfontolásokkal indokolta a döntést. Egyúttal döntött arról is, hogy a gazdasági kapcsolatok fellendítésének érdekében felújítja az aktív párbeszédet Oroszországgal, a Moszkva irányította vámszövetség tagjaival, valamint a Független Államok Közösségével."
Nemzetstratégia!
Ukrajna: Győzött a józan ész!
Ukrajna felfüggesztette az EU-társulás előkészületeit
Ukrajna válaszúton – vagy már azon is túl 2013, november 22 - 15:09
Oroszországnak sikerült visszaterelnie Ukrajnát saját érdekszférájába – a nyugati orientáció kísérlete megbukott.
Hetek óta folytak már a találgatások, hogy a nagy európai sakkjátszmában melyik oldalra fog dőlni Ukrajna? Nyugatra vagy keletre? A tegnapi nap folyamán úgy tűnik, eldőlt a játszma: az ukrán kormány leállította az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás és a hozzá kapcsolódó szabadkereskedelmi egyezmény aláírása előtti felkészülési folyamatot.
De mi is áll ennek az egész folyamatnak a hátterében? Miről fog szólni pontosan a vilniusi csúcstalálkozó? Bár az Európai Unió országainak vezetői kéthavonta találkoznak, a vilniusi csúcs mégis történelminek tűnik, bármi is lesz a kimenetele. A svéd és lengyel ajánlás alapján 2008-ban megindított Keleti partnerség projektben részt vevő hat állam is ott lesz a találkozón, három közülük pedig már előrehaladott EU integrációs tárgyalásukkal a hátuk mögött.
Vegyük sorba, miért is lehetnek érdekesek ezen országok és miért lehet hatalmas politikai jelentőségű az esemény. A hat ország közül az egyik Azerbajdzsán, aki háromévente megduplázza az ország GDP-jét, nekik nem létkérdés a társulás. A másik Örményország, amelyet két hónapja sikerült Oroszországnak rávennie, hogy ne parafálja a társulási megállapodás dokumentumait. Fehéroroszország pedig csak jelképesen, külügyminiszteri szinten lesz jelen. Az igazán érdekes és történelmi jelentőségű viszont Ukrajna, Grúzia és Moldova jelenléte a konferencián. Az utóbbi két ország még csak a megállapodás szövegét parafálja, Ukrajna viszont már magát a társulási szerződést írhatná alá.
De miért ez a hatalmas nyomás mind keletről, mind nyugatról? Ukrajna a második legnagyobb posztszovjet utódállam, jelentős iparral és kiváló termőfölddel, valamint a maga 50 milliós lakosságával jelentős piac is. Ezek mindenképpen csábítóak az Európai Unió számára, ezt nem is kell hosszan magyarázni, viszont jövőre Európai Uniós választások lesznek, ezért uniós szempontból most lenne célszerű megkötni a szerződést a keleti partnerekkel, hiszen jövőre már egy új, gyengébb uniós parlament fogja folytatni a tárgyalásokat. A másik oldalon Oroszországnak már önmagában presztízskérdés, hogy a megannyi történelmi-, emberi- és gazdasági szállal kapcsolódó Ukrajna továbbra is az érdekszférájában maradjon.
A fő konfliktus onnan ered, hogy az EU kijelentette: az Európai Uniós tagság és az Oroszország által dominált Eurázsiai Gazdasági Közösség nem kompatibilis. El is indult a harc Ukrajnáért, ami miatt mindkét irányból nyomás nehezedett az országra. Tudni kell viszont, hogy Ukrajnában elemzők szerint februárban be fog állni az államcsőd, ha nem sikerül valahogyan megfinanszírozni az ukrán költségvetést.
De lássuk, miért jelentette be tagnap az ukrán kormány, hogy leállítják a megállapodás aláírásának előkészületeit. Meg tudja vajon finanszírozni az ukrán költségvetést az Unió? Egy ötvenmilliós, csőd szélén álló országét, amikor az Unión belül is több állam a csőd szélén áll? Aligha. Viszont Oroszországnak van egy fegyvere: a gáz. A napokban nyilvánvalóvá tette, hogy ha Ukrajna nem írja alá a megállapodást, akkor mintegy két és félszeresével kevesebbért (400 dollár per ezer köbméter helyett 160-ért) fogja Ukrajnának eladni a gázt, amivel ki is tud lábalni az ország a csődhelyzetből.
Az sem elhanyagolható probléma, hogy ha az Európai Unióhoz csatlakozna az ország, az az első tíz évben súlyos veszteségekkel járna, ezt még az EU is elismeri, nem beszélve ebben az esetben az Oroszországgal beálló rossz viszony következményeire. Az utóbbi pár hónapban már negyedével esett Oroszországgal a kereskedelme, de még rengeteg egyéb módszerrel is el tudják venni az oroszok az ukránok kedvét az Uniótól. Csak egyet kiragadva: ha a kétmillió fős ukrán vendégmunkás tömeget hazaküldik az országból, az önmagában is óriási belső feszültséget generálna Ukrajnában.
Itt állunk ma, egy héttel a vilniusi találkozó előtt. Innen hová tovább? Egyvalami már biztosnak látszik: Oroszország hatalmas sikert könyvelhet el, mivel úgy tűnik, sikerül Ukrajnát visszaterelnie saját érdekszférájába, valamint a társulási szerződés megtagadásával hátraveti Moldova és Grúzia európai uniós törekvéseit is.
Ordosz műhely
Miért szegények ott is annyian? 1990 után sajnos nekik is volt mszp-jük és szdsz-ük. Az usraeli "washingtoni konszenzus" liberalizálj, deregulálj, privatizálj imf recept alkalmazása minden esetben ide vezet!
"A kormány nemzetbiztonsági megfontolásokkal indokolta a döntést. Egyúttal döntött arról is, hogy a gazdasági kapcsolatok fellendítésének érdekében felújítja az aktív párbeszédet Oroszországgal, a Moszkva irányította vámszövetség tagjaival, valamint a Független Államok Közösségével."
Nemzetstratégia!
Ukrajna: Győzött a józan ész!
Ukrajna felfüggesztette az EU-társulás előkészületeit
Ukrajna válaszúton – vagy már azon is túl 2013, november 22 - 15:09
Oroszországnak sikerült visszaterelnie Ukrajnát saját érdekszférájába – a nyugati orientáció kísérlete megbukott.
Hetek óta folytak már a találgatások, hogy a nagy európai sakkjátszmában melyik oldalra fog dőlni Ukrajna? Nyugatra vagy keletre? A tegnapi nap folyamán úgy tűnik, eldőlt a játszma: az ukrán kormány leállította az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás és a hozzá kapcsolódó szabadkereskedelmi egyezmény aláírása előtti felkészülési folyamatot.
De mi is áll ennek az egész folyamatnak a hátterében? Miről fog szólni pontosan a vilniusi csúcstalálkozó? Bár az Európai Unió országainak vezetői kéthavonta találkoznak, a vilniusi csúcs mégis történelminek tűnik, bármi is lesz a kimenetele. A svéd és lengyel ajánlás alapján 2008-ban megindított Keleti partnerség projektben részt vevő hat állam is ott lesz a találkozón, három közülük pedig már előrehaladott EU integrációs tárgyalásukkal a hátuk mögött.
Vegyük sorba, miért is lehetnek érdekesek ezen országok és miért lehet hatalmas politikai jelentőségű az esemény. A hat ország közül az egyik Azerbajdzsán, aki háromévente megduplázza az ország GDP-jét, nekik nem létkérdés a társulás. A másik Örményország, amelyet két hónapja sikerült Oroszországnak rávennie, hogy ne parafálja a társulási megállapodás dokumentumait. Fehéroroszország pedig csak jelképesen, külügyminiszteri szinten lesz jelen. Az igazán érdekes és történelmi jelentőségű viszont Ukrajna, Grúzia és Moldova jelenléte a konferencián. Az utóbbi két ország még csak a megállapodás szövegét parafálja, Ukrajna viszont már magát a társulási szerződést írhatná alá.
De miért ez a hatalmas nyomás mind keletről, mind nyugatról? Ukrajna a második legnagyobb posztszovjet utódállam, jelentős iparral és kiváló termőfölddel, valamint a maga 50 milliós lakosságával jelentős piac is. Ezek mindenképpen csábítóak az Európai Unió számára, ezt nem is kell hosszan magyarázni, viszont jövőre Európai Uniós választások lesznek, ezért uniós szempontból most lenne célszerű megkötni a szerződést a keleti partnerekkel, hiszen jövőre már egy új, gyengébb uniós parlament fogja folytatni a tárgyalásokat. A másik oldalon Oroszországnak már önmagában presztízskérdés, hogy a megannyi történelmi-, emberi- és gazdasági szállal kapcsolódó Ukrajna továbbra is az érdekszférájában maradjon.
A fő konfliktus onnan ered, hogy az EU kijelentette: az Európai Uniós tagság és az Oroszország által dominált Eurázsiai Gazdasági Közösség nem kompatibilis. El is indult a harc Ukrajnáért, ami miatt mindkét irányból nyomás nehezedett az országra. Tudni kell viszont, hogy Ukrajnában elemzők szerint februárban be fog állni az államcsőd, ha nem sikerül valahogyan megfinanszírozni az ukrán költségvetést.
De lássuk, miért jelentette be tagnap az ukrán kormány, hogy leállítják a megállapodás aláírásának előkészületeit. Meg tudja vajon finanszírozni az ukrán költségvetést az Unió? Egy ötvenmilliós, csőd szélén álló országét, amikor az Unión belül is több állam a csőd szélén áll? Aligha. Viszont Oroszországnak van egy fegyvere: a gáz. A napokban nyilvánvalóvá tette, hogy ha Ukrajna nem írja alá a megállapodást, akkor mintegy két és félszeresével kevesebbért (400 dollár per ezer köbméter helyett 160-ért) fogja Ukrajnának eladni a gázt, amivel ki is tud lábalni az ország a csődhelyzetből.
Az sem elhanyagolható probléma, hogy ha az Európai Unióhoz csatlakozna az ország, az az első tíz évben súlyos veszteségekkel járna, ezt még az EU is elismeri, nem beszélve ebben az esetben az Oroszországgal beálló rossz viszony következményeire. Az utóbbi pár hónapban már negyedével esett Oroszországgal a kereskedelme, de még rengeteg egyéb módszerrel is el tudják venni az oroszok az ukránok kedvét az Uniótól. Csak egyet kiragadva: ha a kétmillió fős ukrán vendégmunkás tömeget hazaküldik az országból, az önmagában is óriási belső feszültséget generálna Ukrajnában.
Itt állunk ma, egy héttel a vilniusi találkozó előtt. Innen hová tovább? Egyvalami már biztosnak látszik: Oroszország hatalmas sikert könyvelhet el, mivel úgy tűnik, sikerül Ukrajnát visszaterelnie saját érdekszférájába, valamint a társulási szerződés megtagadásával hátraveti Moldova és Grúzia európai uniós törekvéseit is.
Ordosz műhely
