width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: jegybankelnök
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jegybankelnök. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jegybankelnök. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. február 16., szombat

Boros Imre: Nem magyar a jegybank

Boros Imre: Nem magyar a jegybank



HáttérKép ~ BBB: Minden lében pénz cabal



http://www.leleplezo.hupont.hu/144/ki-lehetne-az-mnb-uj-elnoke
http://szentkoronaradio.com/taxonomy/term/4697

"Matolcsy György 1. Rutinos gazdasági miniszter, az EU kettős mércéjének újabb és még újabb követeléseire is képes körmönfont, s nemcsak a polgárokat megrövidítő pénzelvonásra. Ha a csomagok gyártását nézzük, zseniális csomag-kibocsátó. A pénzügyi szabadságharcunkban Orbán Viktor híve, sőt első számú harcostársa. Amit képvisel, az egy valós alternatíva a gazdaságpolitikában. Szapulják, támadják, mert nem az ortodox megoldások híve. Neki be fognak tartani, az biztos. Olyan támadások érnék, hogy nagyon nehéz lenne megvédeni. Ismételten foglalkoznunk kell vele, mert célponttá vált.

Itt a piros, hol a piros, bébi-popón a kis piros

Matolcsy György 2. Újra jelölnünk kell különösen a baloldal által derűvel kifigurázott kis piros folt miatt. Pedig Gyuri csak buzgólkodott, ázsiai származásunkra, japán rokonságunkra keresett példát. Szanyi-Szanyi, ezért nem kellett volna mindjárt a bolondokkal összefüggésbe hozni, tőled elegánsabb riposztot vártam volna! De térjünk vissza Matolcsyhoz! Az Orbán Viktorhoz való hűsége példátlan. Zseniális csomaggyártó, főnöke csak csettint az ujjaival, kis idő, nagy kreativitás, és már hozza is a javaslatait. Csoda, hogy Bokrost nem ütögeti a guta az irigységtől. Szóval a gazdasági miniszterünk edzett, tapasztalt és kitartó szabadságharcos. A neoliberálisok és az ortodox közgazdászok első számú közellensége. Költségvetés-bűvész, tud elvenni, adni kevésbé, de ez megbocsátható, hiszen az állam adósságát csökkentette. (Itt egy vállonveregetés.) Tud számolni, józan parasztésszel és komputerrel is. MNB-elnökként is megállná a helyét, ő nem okostónizna, hanem csikorgatott fogakkal és pitbull-morgással kergetné el az IMF és az EU, valamint központi bankja parancsolgatóit. Ráadásul legalább tízszer annyi borsot törne a piros hóesés esetén hatalomra kerülő Bajnai-Medgyessy-mix EU-lakáj-kormány orra alá, mint Simor András, akinek még csak piros foltocskája sincs."

Dr. Matolcsy György, imf, jegybank, jegybankelnök, MNB, Magyar Nemzeti Bank, jegybanki függetlenség, független jegybank, Dr. Varga Mihály. gazdasági szabadságharc, nemzeti kormány, jobboldali fordulat, nemzeti érdekünk, nemzeti érdek, Boros Imre, Háttér-kép, Echo TV, Simor András

2013. január 31., csütörtök

Régi jegybanki szerepfelfogást valló közgazdasági iskola = neoliberális, washingtoni konszenzusra épülő, válságokozó, megbukott, elszegényedéshez és államcsődhöz vezető.

"A professzor szerint komoly jelentősége van annak, hogy az újfajta jegybanki szerepfelfogást valló közgazdasági iskolából érkezzék az MNB új vezetője. S az sem baj, ha ez a változás egy ideig nem találkozik a piac érdekeivel."

Ezermilliárdos kárt okoztak Simorék? - a teljes cikk
Csökkenthető hazánk pénzügyi függősége
KG 2013. január 31., csütörtök 05:15 Magyar Nemzet

Háromezermilliárd forintra is tehető az a kár, amelyet a Magyar Nemzeti Bank élén Simor András okozott az országnak. Legalább ekkora tehertől szabadíthatta volna meg a költségvetést, ha a monetáris politika alakításában követi a világban lezajlott változásokat - véli Lentner Csaba közgazdász.

Ha sikerül a következő hónapokban a magyar gazdaság és a hazai polgárok érdekeinek szolgálatába állítani a monetáris politikát, évente 500-600 milliárd forint szabadulhat fel a büdzsében - jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A professzor szerint - a jelenlegi és közelmúltbéli kamatcsökkentések mellett - pozitív változást hozhat az is, ha a jegybank új vezetése mozgósítja az MNB devizatartalékainak felhasználható részét, és abból támogatásokat nyújt a magyar vállalkozásoknak. Lentner Csaba úgy látja, ha a kormánynak nem sikerül alapvető változásokat elérnie a monetáris politikában és a jegybank élén, akkor lezárja a nemzeti érdekű gazdaságpolitika és a pénzügyi szabadságharc folytatásának lehetőségeit.

A pénzügyi sérülékenység mérséklésének számos egyéb eszköze is szóba jöhet. Ezt a célt szolgálná például a Magyar Államkincstár betétgyűjtése is. A lakossági források bevonása az állami szerv rövid távú fizetőképességi problémáján segíthet.

A közgazdászt abból az alkalomból is kérdezték a várható jegybanki változások jelentőségéről, hogy szerdán mutatták be a szerkesztésében - valamint a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó gondozásában - megjelent Bankmenedzsment című egyetemi szakkönyvet, amelyben külön fejezet foglalkozik a hazai monetáris politikával és az MNB függetlenségének problémás kérdéseivel. Lentner Csaba szerint a világ pénzpiacainak 2007-2008-ban bekövetkezett összeomlása után új fejezet kezdődött a tengerentúlon és Európában egyaránt. A neoliberális gazdaságpolitika csődje után a jegybankok szerepe is felülvizsgálatra szorult. Előtérbe került az a szempont, hogy e pénzügyi intézményeknek is felelősségük van a nemzeti gazdaságpolitikák sikerének alakulásában, emiatt közvetlenül is be kell avatkozniuk az adósság kezelésébe vagy a gazdasági növekedés élénkítésébe. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed például kétezermilliárd dollárt "öntött" a tengerentúli piacra, és többek között ennek köszönhető, hogy a 8,3-8,4 százalékon járó infláció mostanra 7,2 százalékra mérséklődött az Egyesült Államokban. Számunkra ennél is nagyobb jelentőséggel bír ugyanakkor az Európai Központi Bank (EKB) példája, ahol tavaly döntöttek az eladósodott - főként dél-európai - eurózóna-tagországok megsegítéséről. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EKB jelentős mértékű vásárlásokat hajtott végre a másodlagos állampapírpiacokon. Lentner Csaba szerint ez lesz a sorsa az idén és jövőre lejáró, mintegy 2500 milliárd euró összértékű, elsősorban olasz és spanyol kötvényeknek is, mert nemigen lehet olyan befektetőket találni, akik ezeket a papírokat megvennék.

Az EKB szerepe tehát alapvetően megváltozott, ám a hazai jegybanknál ezt eddig nem vették tudomásul, és makacsul ragaszkodtak ahhoz, hogy az MNB feladata szinte kizárólag az infláció nyomon követéséből áll. A hazai költségvetés évente 1200 milliárd forintot fizet ki kamatokra, aminek a fele - állítja a közgazdász - megspórolható lenne, ha a jegybank vásárolna hazai állampapírt. E beavatkozás haszna nem csak a megtakarításban volna mérhető: a kiszolgáltatottságunk is csökkenne, hiszen nagyobb részt fedeznénk belülről a hazai államadósság finanszírozását.

A professzor szerint komoly jelentősége van annak, hogy az újfajta jegybanki szerepfelfogást valló közgazdasági iskolából érkezzék az MNB új vezetője. S az sem baj, ha ez a változás egy ideig nem találkozik a piac érdekeivel.