Vona Gábor: Erős államot építünk

A globalizmus megbukott. A Magyar Tavasz Mozgalom a fiatal magyar értelmiségiek műhelyeként működik majd. A gazdaság talpra állítása mellett a határon túli magyarok képviseletét, a devizahitelesek megmentését és a magyar föld védelmét tűzte ki célul a Jobbik. Vona Gábornak, a Jobbik elnökének országértékelő beszéde. 2013.01.26.

A guillotin árnyékában ~ Kásler - Falus

Devizahitel-csapda csalás-sorozat 2013: http://www.youtube.com/playlist?list=PLWn2KRYOAqSfalNDBVd4bq905I8ihfjS_

Budapest 2013 02 01 Magyarellenes provokáció a történelmi zsidó negyedben

Mivel megcáfolni nem tudják az igazságot, be akarják tiltani. Hazug, hipokrita szocionista banda.

VilágPanoráma: Erdély terrorizálása

Az állítólag olyan felvilágosult "európai" "mérsékelt" szekus-szocik a feudalizmus legrosszabb változatát működtetik a gyakorlatban.

Mélyszegény hátrányos helyzetű cigányok 2.

TEK+NAV kombó hatásos ellenük. Már ha a kormány rendet akarna csinálni.

Na, majd a Jobbik rendet tesz!

HáttérKép ~ BBB: Az idei adós-rabszolgaságunk története

Költségvetésben mi a fontos, adósságkezelésünkről : az imf abban érdekelt, hogy adósságcsapdában maradjunk.

A Bank Unió diktatúrája ~ Varga István

A Bank Unió diktatúrája ~ Varga István Lánchíd rádió ~ 2013.01.31

Okoznak egy sor problémát, majd hoznak rá megoldást, amiben viszont nem lesz köszönet. Háttérhatalmi stratégia.

Régi jegybanki szerepfelfogást valló közgazdasági iskola = neoliberális, washingtoni konszenzusra épülő, válságokozó, megbukott, elszegényedéshez és államcsődhöz vezető.

"A professzor szerint komoly jelentősége van annak, hogy az újfajta jegybanki szerepfelfogást valló közgazdasági iskolából érkezzék az MNB új vezetője. S az sem baj, ha ez a változás egy ideig nem találkozik a piac érdekeivel."

Ezermilliárdos kárt okoztak Simorék? - a teljes cikk
Csökkenthető hazánk pénzügyi függősége
KG 2013. január 31., csütörtök 05:15 Magyar Nemzet

Háromezermilliárd forintra is tehető az a kár, amelyet a Magyar Nemzeti Bank élén Simor András okozott az országnak. Legalább ekkora tehertől szabadíthatta volna meg a költségvetést, ha a monetáris politika alakításában követi a világban lezajlott változásokat - véli Lentner Csaba közgazdász.

Ha sikerül a következő hónapokban a magyar gazdaság és a hazai polgárok érdekeinek szolgálatába állítani a monetáris politikát, évente 500-600 milliárd forint szabadulhat fel a büdzsében - jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A professzor szerint - a jelenlegi és közelmúltbéli kamatcsökkentések mellett - pozitív változást hozhat az is, ha a jegybank új vezetése mozgósítja az MNB devizatartalékainak felhasználható részét, és abból támogatásokat nyújt a magyar vállalkozásoknak. Lentner Csaba úgy látja, ha a kormánynak nem sikerül alapvető változásokat elérnie a monetáris politikában és a jegybank élén, akkor lezárja a nemzeti érdekű gazdaságpolitika és a pénzügyi szabadságharc folytatásának lehetőségeit.

A pénzügyi sérülékenység mérséklésének számos egyéb eszköze is szóba jöhet. Ezt a célt szolgálná például a Magyar Államkincstár betétgyűjtése is. A lakossági források bevonása az állami szerv rövid távú fizetőképességi problémáján segíthet.

A közgazdászt abból az alkalomból is kérdezték a várható jegybanki változások jelentőségéről, hogy szerdán mutatták be a szerkesztésében - valamint a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó gondozásában - megjelent Bankmenedzsment című egyetemi szakkönyvet, amelyben külön fejezet foglalkozik a hazai monetáris politikával és az MNB függetlenségének problémás kérdéseivel. Lentner Csaba szerint a világ pénzpiacainak 2007-2008-ban bekövetkezett összeomlása után új fejezet kezdődött a tengerentúlon és Európában egyaránt. A neoliberális gazdaságpolitika csődje után a jegybankok szerepe is felülvizsgálatra szorult. Előtérbe került az a szempont, hogy e pénzügyi intézményeknek is felelősségük van a nemzeti gazdaságpolitikák sikerének alakulásában, emiatt közvetlenül is be kell avatkozniuk az adósság kezelésébe vagy a gazdasági növekedés élénkítésébe. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed például kétezermilliárd dollárt "öntött" a tengerentúli piacra, és többek között ennek köszönhető, hogy a 8,3-8,4 százalékon járó infláció mostanra 7,2 százalékra mérséklődött az Egyesült Államokban. Számunkra ennél is nagyobb jelentőséggel bír ugyanakkor az Európai Központi Bank (EKB) példája, ahol tavaly döntöttek az eladósodott - főként dél-európai - eurózóna-tagországok megsegítéséről. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EKB jelentős mértékű vásárlásokat hajtott végre a másodlagos állampapírpiacokon. Lentner Csaba szerint ez lesz a sorsa az idén és jövőre lejáró, mintegy 2500 milliárd euró összértékű, elsősorban olasz és spanyol kötvényeknek is, mert nemigen lehet olyan befektetőket találni, akik ezeket a papírokat megvennék.

Az EKB szerepe tehát alapvetően megváltozott, ám a hazai jegybanknál ezt eddig nem vették tudomásul, és makacsul ragaszkodtak ahhoz, hogy az MNB feladata szinte kizárólag az infláció nyomon követéséből áll. A hazai költségvetés évente 1200 milliárd forintot fizet ki kamatokra, aminek a fele - állítja a közgazdász - megspórolható lenne, ha a jegybank vásárolna hazai állampapírt. E beavatkozás haszna nem csak a megtakarításban volna mérhető: a kiszolgáltatottságunk is csökkenne, hiszen nagyobb részt fedeznénk belülről a hazai államadósság finanszírozását.

A professzor szerint komoly jelentősége van annak, hogy az újfajta jegybanki szerepfelfogást valló közgazdasági iskolából érkezzék az MNB új vezetője. S az sem baj, ha ez a változás egy ideig nem találkozik a piac érdekeivel.

Az államilag feltökösített bankok lenyelték a tőkét

Az államilag feltökösített bankok lenyelték a tőkét (by polidili)

Szóval igenis nyeljék le a bankok az esetleges veszteségeiket, pl. hogy nem jött be a devizahitel nevű gigantikus csalásuk, pláne hogy a "veszteségeik" csak ügyes könyvelési trükkök, ahogy ezeket a szervezett magánhatalmi pénzszivattyúkat ismerjük.

VilágPanoráma: Negyedik típusú találkozások

Földön kívüli emberek :) de a nemlétüket sem lehet bebizonyítani ám!