Miből lesz a talmudzsidó?

Solly tizenhárom éves. A jószágkereskedő zsidó, Blumenstock fia Langenbachból. Ott nincs zsidó iskola, így Sollynak német iskolába kell járnia. Osztálytársai nem szeretik. Solly szemtelen és pimasz. Mindig kitör a verekedés, és mindig Solly kezdi. Solly ma nem megy iskolába. Egy rabbihoz kell mennie a városba. A rabbi zsidó prédikátor. A zsidó prédikátor tudni akarja, hogy Solly szorgalmasan tanulmányozta-e a zsidó vallást. Solly a zsinagógába megy. A zsinagóga a zsidók temploma. A rabbi már várja. A rabbi öreg zsidó, hosszú szakállal és igazi ördögi arccal. Solly meghajol. A rabbi elvezeti egy olvasóasztalhoz, amin egy nagy, vastag könyv van. Ez a Talmud. A Talmud a zsidók titkos törvénykönyve. A rabbi elkezdi a vizsgáztatást.

– Solly, neked nem-zsidó tanárod van az iskolában, és minden nap hallod, amit a nem-zsidók mondanak, amit hisznek, és az általuk használt törvényeket...

Solly közbevág:

– Igen, rabbi. Mindennap hallom. De nem érdekel. Zsidó vagyok. Én olyan törvényeket követek, amik a nem-zsidókétól teljesen eltérnek. A mi törvényeink a Talmudban vannak megírva.

A rabbi bólogat.

– Helyes! Most pedig hallani akarom, hogy mit tudsz ezekről. Mondjál néhány olyan közmondást, amit a nem-zsidó iskolában hallottál.

Solly némi gondolkozás után ezt mondja:

– A nem-zsidók közmondása: A munka nem szégyen.

– Mit jelent ez a nem-zsidók szerint?

– Szerintük azt jelenti, hogy nem szégyen, ha valakinek dolgoznia kell.

– Mi zsidók is hiszünk ebben?

– Mi nem hiszünk ebben! Törvénykönyvünkben, a Talmudban így van megírva: A munka ártalmas, és nem végezhető. Így mi zsidók nem dolgozunk, hanem többnyire kereskedelemmel foglalkozunk. A nem-zsidók lettek munkára teremtve. Ezt is mondja a Talmud: A földművelésnél nincs alantasabb foglalkozás. A zsidónak se szántani, se vetni nem szabad. A kereskedelem sokkal elviselhetőbb, mint a földet túrni.

A rabbi nevet.

– Nagyon jól megtanultad. De én ismerek egy másik részt is a Talmudból, amit meg kell tanulnod. Kinyitja a Talmudot, és Solly olvassa:

– A nem-zsidók arra teremtettek, hogy a zsidókat szolgálják. Ők kell, hogy szántsanak, vessenek, gyomláljanak, ássanak, arassanak, bálázzanak, rostáljanak és daráljanak. A zsidók arra teremtettek, hogy mindent készen találjanak.

A rabbi így folytatja a vizsgáztatást:

– Mondjál még nem-zsidó alapelvet vagy közmondást! Solly ekként válaszol:

– A nem-zsidók ezt mondják: Mindig légy hűséges és egyenes. A becsület a legbiztosabb védelem.

– Mit jelent ez a nem-zsidók szerint?

– Ez szerintük azt jelenti, hogy az életben mindig becsületesnek kell lenni. Nem szabad hazudni és csalni. Ezt mondják a nem-zsidók.

– És mi zsidók mit csinálunk?

– A nem-zsidóknak hazudhatunk és rászedhetjük őket. Ezt mondja a Talmud: A zsidók rászedhetik a nem-zsidókat. Minden hazugság jó. S ezt mondja továbbá: Tilos a zsidónak rászednie testvérét, a nem-zsidót viszont rászedheti. – Ha pénzt adunk kölcsön a nem-zsidónak, uzsorakamatot kell követelnünk. Mert ezt írja a Talmud: A nem-zsidók kirabolhatják egymást, de nem-zsidó nem rabolhat zsidót. A zsidó viszont bármikor rabolhat a nem-zsidótól. Továbbá, ha egy zsidó ellopott valamit egy nem-zsidótól, és a nem-zsidó észrevette és visszaköveteli, a zsidó egyszerűen le kell, hogy tagadja. A zsidó bíróság kiáll a zsidó mellett.

– Nekünk zsidóknak lopott árut is szabad vásárolnunk tolvajoktól, ha az áru nem-zsidóktól származik. Mi zsidók még orrgazdák is lehetünk anélkül, hogy istenünk előtt vétkeznénk. Nekünk zsidóknak a csempészet és adócsalás is szabad. A Talmud azt is írja, hogy a nem-zsidó vám- és adóhatóságokat is rászedhetjük. Azt mondja, hogy a csempészet meg van engedve, mert így van megírva: nem kell megfizetned a tartozásod.

– A lopás is megengedett a zsidóknak. De csak a nem-zsidóktól lophatunk. A Talmud ezt mondja: a »Ne lopj!« parancsolata csak a zsidóktól való lopásra vonatkozik. Azt nem mondja, hogy a nem-zsidótól nem lophatsz. Ez mit jelent? – kérdi a rabbi.

– Ez azt jelenti, hogy zsidótól nem lophatunk, és nem szedhetjük rá őket. De a nem-zsidókat bármikor rászedhetjük. Ez meg van engedve nekünk.

A rabbi elégedett.

– Kiváló! Befejezésként mondjál még néhány törvényt a Talmudból.

Sollyt boldogsággal tölti el a rabbi dicsérete. Így szól:

– A Talmudban van írva: Csak a zsidó ember. A nem-zsidókat nem embereknek nevezzük, hanem állatoknak. S mivel mi zsidók állatoknak tekintjük a nem-zsidókat, így csak gójoknak hívjuk őket. Az is bármikor megengedett számunkra, hogy hamisan esküdjünk a nem-zsidó bíróságon. A Talmud ezt mondja: A zsidónak szabad hamisan esküdnie a nem-zsidó bíróságon. Az ilyen esküt mindig úgy kell tekinteni, hogy kényszerből tettük. Még ha a zsidó Isten nevére is esküszünk, szabad hazudnunk, és szívünkben visszavonhatjuk az esküt. Továbbá Sirák könyve ezt mondja: Félemlíts meg minden nemzetet, Ó Júda! Emeld fel kezed a nem-zsidók ellen! Keltsd fel a nem-zsidók haragját egymás ellen, és önts ki mérget! Sújts le a fejedelmekre, akik a zsidók ellenségei!

– Elég! – vág közbe a rabbi. Sollyhoz lép, és kezet ráz vele, majd így szól.

– Te jó tanulója vagy a Talmudnak. Igazi zsidó lesz belőled. Mindig gondolj arra, hogy mit követel tőled a Talmud. A Talmud tanításai és törvényei fontosabbak, és követendőbbek, mint az Ószövetség törvényei. A Talmud tanításai az élő zsidó Isten szavai. Aki megszegi a Talmud törvényeit, halált érdemel. Erre egész életedben gondolnod kell. Ha mindig szorgalmasan követed a talmudi törvényeket, akkor te is csatlakozol a zsidó mennyország bibliai atyjaihoz. Ámen! Gyilkosság, lopás és hazugság, Rablás, hamis eskü és csalás: Ezek mind megengedettek a zsidóknak, Mint azt minden zsidó gyerek tudja. A Talmudban van megírva, Hogy a zsidók mit gyűlölnek, és mit szeretnek, Hogy a zsidók mit gondolnak, és hogyan élnek, Mert mindezt a Talmud rendelte így.