Az említett amerikai cég sokkal megbízhatatlanabb, mint az orosz fűtőanyag beszállító, és drágább ajánlat is volt. Megnézték ezt, mielőtt az oroszokkal megkötötték a megállapodást.

A parlamenti táblalengetők, pulóverkötögetők Putyinozók ugyanazok a párbeszéd Magyarországért azaz pm + az lmp nem lehet más a politika pártban egyaránt. Balliberál ellenség ellenzék mindegyik a nemzetstratégiai érdekeink ellen van ideológiai okokból - mert az orosz állam nem neolib usraelbarát. Ennyi, ha az erőművet izrael vagy az usa építhetné mindenestől, kussban lenne a balliberált banda. Máskor, másban is öncélú a kötözködésük, usraeli kötődésű vadkapitalistaként a nemzeti érdekekért való álságos "aggódásuk" sem hiteles.

Ezen a példán is lehet látni, az lmp pont ugyanaz az atlantista cionliberális banda, mint a másik 3 parlamenti ballib párt.

Az említett amerikai cég sokkal megbízhatatlanabb, mint az orosz fűtőanyag beszállító, és drágább ajánlat is volt. Megnézték ezt, mielőtt az oroszokkal megkötötték a megállapodást.

Minden nemzeti érdekérvényesítésért azonnal automatikusan kötelezettségszegési eljárás indul, persze ehhez az árulkodó, hazudozó, feljelentgető ballib spiclik is kellenek. Csak a megaláztatást kapjuk az atlantistáktól, és ha nem az ő cégeik nyernek egyből megy a fenyegetőzés. Nem is uniós pénzből épül az erőmű, akkor meg mi közük hozzá? Az nem érv, hogy csak azért mert oroszok, más országok is kötöttek már komoly megegyezéseket velük az energiaszektorban. Amúgy unióba befizetéseink gdp-nk után számítódnak, ez nem azonos a magyar jövedelmekkel, életszínvonallal - minél többet termelünk és dolgozunk, annál többet vonnak el tőlünk.

Kötelezettség, előny meg semmi : nincs egyenlő mérce! Mert mi le vagyunk kötözve itt bennt az unirosszban. Most már elhisszük, hogy az unió sérti a nemzeti szuverenitásunkat, alapvető önrendelkezésünket? Nem hagynak más választást, mint a kilépést.

Szó sincs a paksi bővítés leállításáról

http://www.flagmagazin.hu/akt/szo_sincs_a_paksi_bovites_leallitasarol

aktuális 2015. 03. 15.

A kormány szerint nem igaz, hogy leállítja az unió a Paks 2. építését. Mindezt tegnap Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője is megerősítette. Az unió csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott Paks ügyében.

Hamisnak és teljesen félrevezetőnek nevezte a Financial Times értesülését Kovács Zoltán kormányszóvivő: a brit üzleti lap arról írt, hogy az Európai Unió leállította a paksi erőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását. Kovács Zoltán tegnap tájékoztatást adott arról, hogy a kormány várakozásai szerint az intenzív egyeztetéseket követően heteken belül véglegesítik a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos üzemanyag-szállításra vonatkozó szerződést, az Euratom észrevételeit figyelembe véve, azaz a paksi fejlesztés nincs leállítva. Felidézte, a kormány 2014 elején kötött kormányközi megállapodást a paksi atomerőmű áramtermelő kapacitásának fenntartásáról, amely hozzájárul Magyarország gázfüggőségének csökkentéséhez .

Kovács hangsúlyozta azt is: kormányközi megállapodásokat követően a magyar meghatalmazott szervezet 2014. december 9-én három kivitelezési megállapodást kötött az orosz meghatalmazott szervezettel, a Roszatom egyik leányvállalatával. „Az Európai Bizottság irányába minden szükséges előzetes értesítés ezekről a szerződésekről megtörtént azok aláírása előtt" - emelte ki. A szerződés alapján az Euratom mellett az Euratom ellátási ügynöksége is áttekintette a nukleáris üzemanyag-ellátásra vonatkozó kivitelezési megállapodást, amivel kapcsolatban bizonyos változtatásokat kért. Kitért arra is, hogy a folyamatban lévő egyeztetések semmilyen formában nem blokkolják a beruházást, és nincsenek hatással a beruházási megállapodásra, ami idén január elsején hatályba lépett. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádióban azt mondta: az Európai Uniónak nem érdeke, hogy blokkolja a paksi beruházást.

Ezt az Európai Bizottság is érti, ezért járult hozzá az orosz–magyar megállapodáshoz, amelynek ugyanakkor több része van, az egyik például arról szól, ki és hogyan fog üzemanyagot szállítani az elkészülő atomerőműbe - emelte ki Lázár, aki nyomatékosította: intenzív tárgyalások zajlanak az Európai Bizottság és Magyarország között, van, ami az Euratomnak elfogadható, és van, amit vitat. Az ügynökség például szeretné, ha az erőműbe mások is szállíthatnának üzemanyagot, és hogy biztonságos legyen ez a szállítás. „Az Európai Bizottság, Oroszország és Magyarország számára elfogadható és megnyugtató megoldás készül" – jelentette ki, megjegyezvén azt is: e megoldás biztosítani fogja egyrészt, hogy biztonságos és versenyképes legyen hazánk az üzemanyag-ellátás, másrészt lehetővé teszi majd, hogy „az oroszok is szállítsanak üzemanyagot". Brüsszel tegnapi sajtótájékoztatóján is előkerült a Financial Times cikke a paksi projekt blokkolásáról. Anna-Kaisa Itkonen, a testület energiaügyekért felelős szóvivője is megerősítette: szó sincs az építkezés leállításáról, az Európai Bizottság ennek kapcsán elsősorban a fűtőanyag-beszerzéssel kapcsolatos aggodalmakat vizsgálta. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság biztosa az InfoRádióban elmondta: a Financial Times félreérthette az ügyet, ugyanis az EB valóban megtárgyalta és szavazás nélkül jóváhagyta az Euratom javaslatát, amely a fűtőanyag-beszerzésre vonatkozott. Tehát nem a teljes paksi bővítést blokkolták.

A nagy kérdés: hogyan alakul a verseny

2 perces interjú: Drucker György energiapiaci szakértő

- Milyen eséllyel lehet a Roszatomon kívül más beszállítója a Paks 2.-nek?

- Az én ismereteim szerint ma az amerikai Westinghouse jöhet szóba ilyen szerepben. Elméletileg nincs akadálya annak, hogy egy másik fűtőelem-szállítóval kössenek szerződést, ahogyan a most üzemelő blokkokra nézve kötöttek annak idején megállapodást a brit BMFL nukleárisüzemanyag-gyártóval. Más kérdés, hogy később nem rendeltek egyetlen rudat sem Paksra, a szerződés biztosította a diverzifikációt, de nem volt rá szükség. A Westinghouse Csehországba és Ukrajnába is szállított orosz építésű erőművekbe fűtőelemet, és tény, hogy ezek nem voltak problémamentesek.

- Jávor Benedek EP-képviselő azt nehezményezte, hogy belépett a képbe a Westinghouse, Brüsszel viszont épp a versenyt támogatja. Nem ellentmondásos ez?

- Az Európai Unió tagállamai által aláírt Euratom-szerződés hatálya alá esik többek között a fűtőanyagok beszerzése és a nukleáris hulladék elhelyezése is. Az a nagy kérdés, hogy a verseny hogyan alakul majd, még a távoli jövő dolga. A Westinghouse ügye még valószínűleg igen kezdeti stádiumban van, erről nem tudunk semmit.

Pártvélemények a vitával kapcsolatban

Fidesz: A baloldal kárörvend a beruházás „blokkolásáról" szóló hamis hír miatt.

Jobbik: Az EU működése semmi másról nem szól, mint hatalmi lobbiról.

Magyar Liberális Párt: A kormánynak le kell mondania a paksi bővítésről.

Párbeszéd Magyarországért: Az EU nem enged jogsértést.

LMP: A kormány ebben a helyzetben nem „kufárkodhat".

Demokratikus Koalíció: Válasz született egyre növekvő orosz függőségünkre.

MSZP: Nem lehet egy háborúban érintett országra bízni az energiabiztonságunkat.

Együtt: A beruházás egy hosszú távú történelmi hibát alapoz meg.

Reklámadó, pályázati pénzek

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított a reklámadó ügyében, Lázár János megerősítette: a kormány a jövő héten tárgyalja meg a bizottsági észrevételt, és tesz új javaslatot a parlamentnek. A kabinet kész előterjeszteni a reklámadó csökkentését, fontos azonban, hogy „a magyar tulajdonban lévő kisvállalkozások érdekeit meg tudjuk védeni", ezért harcol a kormány az ő reklámadó-mentességükért. Lázár arra számít, hogy március végéig lezárulhat a vita. Téma volt a rádióinterjúban az EU-s források felhasználása is, erről a miniszter egyebek mellett azt mondta: a projektek egyéb költségei, a „körítés" - például a tanácsadás, projektírás – a jövőben nem kerülhet többe a program 15 százalékánál, szemben a korábbi 40-50 százalékkal. Megerősítette, hogy még az idén elkészül az új közbeszerzési törvény, amelynek célja, hogy az EU-s és a magyarországi források elköltése sokkal átláthatóbb, elszámoltathatóbb legyen.

Megegyezés várható Brüsszellel

A kormány láthatóan ki akar egyezni Brüsszellel úgy, hogy főszabályként lineáris adót alkalmazna, de a legkisebb cégekre így is a nullaszázalékos adókulcs legyen érvényes – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő a Magyar Hírlapnak. Hozzátette, kérdés, hogy az Európai Bizottságnak megfelel-e ez az elképzelés. A szakértő szerint a kormány a tárgyalások során vélhetően kitart majd a reklámadó mellett általában. A költségvetésnek ugyanis szüksége van erre a bevételre, attól függetlenül, hogy nem nagy részét teszi ki az évi mintegy tizenegyezermilliárdhoz képest a nagyjából húszmilliárd forint, amit a reklámadótól remélnek. Szerinte szokatlan a sávosan emelkedő adó használata az árakat terhelők között, a reklámadó Ausztriában vagy Svédországban például lineáris, és a mértéke sokkal kisebb, mint itthon: nagyjából három és nyolc százalék között van. Az EB kifogása a magyar jogszabály ellen az, hogy az árbevételt adóztatja. Ez az adóalap nem elképzelhetetlen, de célravezetőbb volna, ha a mértéke lineáris lenne – mondta a szakértő.

magyarhirlap.hu