width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 2007.07.31.

2007. július 31., kedd

Tudod te hogy mit akar a hungarizmus? :)

MIT AKAR A HUNGARIZMUS?

Hungarista Mozgalom
2002

Új honfoglalással megelégedett és biztos jövőt a nemzet számára. Harminckilenc esztendővel ezelőtt a hontalanságban élő Hungarista Mozgalom akkori vezetője, az azóta elhunyt Henney Árpád "Mi a Hungarizmus?" címmel megírta a hungarizmus lényegét, politikai terveit abból a célból, hogy az ellenségeink által terjesztett vádakkal és hamisításokkal szemben a valóságot ismertesse a Nemzet jövőjéért aggódó magyar testvéreink előtt. A Hazánkban bekövetkezett óriási változás miatt immár szükségessé és lehetővé vált, hogy nemcsak az emigráció, de otthon élő minden magyar tudomást szerezzen a Hungarizmus eszméiről, amelyek nem csupán útmutatásul, hanem lelki meggyőződésül szolgálhatnak mindazoknak, akik az ország újjáépítésében részt akarnak venni. Erre a történelmünk által diktált kötelességünkre hivatkozva bocsátjuk ezt az írást a magyar társadalom minden rétege elé. Biztosak vagyunk benne, hogy a hungarista ideológia valóságának megismerése után, az eddig rászórt minden gyalázkodás ellenére, a keresett és megtalált kincs feletti öröm boldogságával zárja elméjébe és szívébe minden magyar.

ÍME AZ ÍRÁS:

Az Első Világháború után, a gyengekezű IV. Károly király önkéntes távozásával megszűnt a Habsburgok 400 éven át tartó abszolutikus uralma, amely nemzetünket politikai, gazdasági és szellemi rabságba süllyesztette. A Háború okozta káoszt kihasználva az orosz hadifogságból, a bolsevista propaganda terjesztésének céljával hazatelepült zsidó Kun-Kohn Béla, a fajtájához tartozó terror-csoporttal hamarosan magához ragadta a hatalmat a kivérzett, ájultra demokratizálódott nemzet felett. A rémségektől és borzalmaktól kísért zsidó-bolsevista rémuralom gyakorlása 131 nap után külső és belső nyomásra megbukott. A Nemzetre nehezült két halálos veszedelem megszűnése után, jobb jövőbe vetett reménykedéssel a nemzetgyűlés 1920. március 1.-én kormányzóvá választotta nagybányai Horthy Miklós tengernagyot. E bizalom előlegezésével a Nemzet méltán elvárhatta a kormányzói esküt tett Horthytól, hogy az addigi szomorú tapasztalatok után államférfiúi látókörrel, öncélú nemzetpolitikával jobb és biztosabb jövőt építsen. Olyant, amely elfelejteti a Habsburgoktól elszenvedett sérelmeket és a kommunizmus által ütött véres sebeket. Sajnos, a remények nem váltak valóra. A Nemzet már rövidesen a kormányzó hivatalba lépése után csalódottan tapasztalta, hogy öncélú nemzeti érdekeink lekerültek a napirendről s helyettük a felső tízezret alkotó - köztük sok idegen fajú - plutokraták mindent átfogó céljainak megfelelő liberális politikát támogatta. Az ebből származó szociális-politikai feszültségek hamarosan éreztették hatásukat. Bizonyítékul szolgálnak erre az ipari és arató munkások sztrájkjai a harmincas évek elején. Az elvetélt nemzetpolitikát, a megdermedt nemzeti életet sok igaz magyar türelmetlenül viselte el. Féltették a magyar jövőt. Ezen igaz magyarok közé tartozott Szálasi Ferenc vezérkari százados, aki önszántából nyugdíjaztatta magát és 1935. március 1.-én törvényes keretek között megalapította a "Nemzet Akaratának Pártját" s meghirdette a legmagyarabb politikai eszmét, a Hungarizmust. Célja volt, hogy a politikai hatalmat elérve megakadályozza a nemzet teljes szétesését és felépítse az igazi magyar jövőt. Fellépése nagy riadalmat keltett a hatalomban ülő liberális plutokraták és a konzervatív feudális urak között egyaránt. Ebből természetszerűleg következett, hogy koholt, valótlan vádakkal megkísérelték Szálasi Ferencet induló pártjával és programjával együtt lehetetlenné tenni. Ez bizonyos ideig sikerült is: Szálasi Ferencet a "fennálló állami és társadalmi rend felforgatására irányuló kísérlet" címén háromévi fegyházbüntetésre ítélték. Ez az ítélet azonban nem jelentett akadályt a Hungarizmus eszméjének további terjedésében. Jóllehet a Vezető, börtönben sínylődve, nem fejthetett ki politikai tevékenységet, egy évvel elítélése után megtartott országos képviselő választások eredménye méltó pofont adott a rendszernek a Dolgozó Nemzet részéről. A hivatalos erőszakoskodások és csalások ellenére a Szálasi Ferenc által életre hívott nemzeti gondolatnak eljegyzett jobboldal 972,000 szavazatot kapott, míg a kormány hivatalos támogatását élvező úgynevezett Magyar Élet Pártja csak másfélmillió szavazattal dicsekedhetett. Az akkor uralkodó politikai hatalomra nagyon jellemző volt az a tény, hogy a másfélmillió szavazattal bíró kormánypárt a rendelkezésre álló mandátumokból 183-at sajátított ki magának, míg a 972,000 szavazatot nyert jobboldalnak csak 51 jutott. Mindez az akkori "csáklyás" belügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc választási aritmetikáját dicsérte, aki az amúgy is bonyolult választási törvényt nehezen értelmezhető buktatásokkal látta el. Mégis, a fenti választási eredmények önmagukért beszéltek, bizonyítva a Nemzet élni akarását és a jobb jövő építésére való készségét. Horthy kormányzó megbocsájthatatlan bűnös hibája abban állt, hogy huszonöt esztendőn át tartott országlásával a nemzet összefogása helyett inkább annak szétesését siettette. Országlását úgy és ott kezdte, ahogyan és ahol elődje, a Madeira szigetére száműzött király abbahagyta. Ezt kiegészítette azokkal a tapasztalatokkal, amiket Ferenc-József császár és király szárnysegédeként, közvetlen közelről szerzett az "oszd meg és uralkodj" elv érvényesítésével. Ebből eredt az egész magyar társadalom berendezkedése, amelynek káros tüneteit az 1945 után betelepített szovjet-bérenc rendszer eredményesen kihasználta kiélezett osztályharcával. Igaz az is, hogy ezek a tünetek a jogfolytonosságon alapuló nemesi Magyarország több évszázados jellegzetes úrhatnámságából - a tradíciókra hivatkozva - nőtték ki magukat. A nyugodt társadalmi életet lehetetlenné tette a származási előnyök ezernyi változata, a foglalkozásokban a fölé- és alárendeltségi viszony torzszüleményei, a jobb módúak lenéző viselkedése a szerény jövedelmükkel és a nincstelenekkel szemben. Mindezt tetézte az olcsó előnyökért való "lefekvés", főleg létérdekből kifolyólag. Így a Mohácsnál "eltörött gerinc" radikális gyógyításra szorult. Ezt érezte és tudta Szálasi Ferenc, aki mindenek előtt az úrhatnámhatság vadhajtásait "Testvér" megszólítás általános használatával kívánta megnyesni pártjának tagjai között. A "Testvér" kifejezés használata a nemzetet megosztó, gyakran sértő címkórság megszüntetése mellett arra hivatott, hogy vele áthidalja a politikai, gazdasági és társadalmi különbségeket. Ezzel remélni lehetett a nemzettestvérek, illetve az összmagyarság között nemcsak a megbékélést, hanem egyszersmind az egész Nemzet összefogását is. A Hungarizmus a legmagyarabb eszme. Ezt a szót egyik legnagyobb főpapunk, Prohászka Ottokár, Székesfehérvár püspöke írta le először, mint a Nemzetet, Hazát és országot jelképező, tömör értelmű kifejezést. E nagy és átfogó értelmű szónak Szálasi Ferenc is felismerte alkotó erejét, azért adta ideológiájának a Hungarizmus elnevezést, amely azért a legmagyarabb eszme, mert a nemzetet alkotó különböző társadalmi rétegek békés egymás mellett élése által megvalósul a Munkabéke és az abból kifejlődő Nemzetbéke segítségével idegen érdekektől mentes Hazát épít minden honpolgárnak. A honpolgári társadalomba beletartozik mindenki, aki hűségesküt tesz a hazára.

AZ ÁLLAMFORMA

E rendkívül fontos kérdésben a nemzetnek kell döntenie általános szavazással. A Hungarizmus álláspontja szerint a felelősséggel tartozó nemzeti királyság a legalkalmasabb nemzetünk vezetésére, mert történelmünk tényei bizonyítják, hogy a magyar állam a nemzeti királynak uralkodása alatt volt erős, fejlődőképes és a többi európai állam által is elismert, tekintélyes tényező Európában. A köztársasági államforma kísérletezésével mindig ráfizetett és elbukott. Az abszolút uralmat gyakorló Habsburgok 400 éven át tartó uralkodása pedig soha nem felejthető és meg nem bocsátható szenvedést, fizikai és szellemi rabságot jelentett és nemzethalált hozott ránk. Ezért mindenképen meg kell akadályozni, hogy még egyszer Habsburg ivadék kerüljön a magyar trónra! A nemzeti királyság újjászületése semmiképpen sem jelentené a születési arisztokrácia és az ezzel járó nagybirtokrendszer visszaállítását. Ez a Hungarista Mozgalom leghatározottabb álláspontja.

TÖRVÉNYHOZÁS

Az Állam működését szabályozó törvényeket a Hungarista Államban az Országgyűlés két szerve hozza. Az egyik szerv az Érdekképviseletek-hivatásrendek Háza, a másik a Tudósok Rendháza. A Hungarista Állam a Munkabéke és a Nemzetbéke megvalósítása céljából lehetőséget biztosít minden foglalkozási ágon belül alakult szakcsoportnak, hogy érdekeiket védő javaslatokat tegyenek az illetékes hivataloknak. Minden foglalkozási ágnak lesz önálló szerve és ezek együttese alkotja az Érdekképviseleti Hivatásrendet, amely felső fokon összehangolt képviseleti szervként működik, ellenőrzi a szakcsoportok működését, hogy egymással szemben és a hivatalok részéről ne kerüljenek hátrányba. Az Érdekképviseleti Hivatásrenden belül az összes foglalkozási ágak szakembereinek elitjéből kerülnek titkos választás útján a hivatásrendi képviselők a törvényhozó országgyűlésbe. A Felsőházat jelentő Tudósok Házát különböző foglalkozási ágak és intézmények, pld. az egyházak, felső bíróságok, egyetemek, egyéb tudományos szervek titkosan választott tagjai alkotják. A két testület tagjait titkos szavazással öt évre kell választani s ők fegyelmileg és egyénileg felelősek működésükért. A Hungarista Államban tehát nem úgynevezett politikusok hozzák a törvényeket, hanem érdekképviseleti szakemberek.

FÖLDKÉRDÉS

A nagybirtokaikat féltő birtokosok azért híresztelték, hogy zöld kommunisták vagyunk, mert radikális földreformot hirdettünk. Ezen alaptalan vádra a következőket rögzítjük: a "paradicsomnak" nevezett tragédia előtti statisztika kimutatása szerint a földműveléssel foglalkozók száma meghaladta a három milliót. Ez a szám majdnem egyharmada az akkori Nemzet létszámának. Ha azt a cáfolhatatlan tényt követjük, miszerint a földműveléssel foglalkozó parasztságunk a Nemzet eltartója és fenntartója, akkor magától értetődően csak olyan nemzetérdekű radikális földreformmal lehet és kell a kérdést megoldani, amely biztosítja parasztságunknak az évszázadok óta gyakorolt munkájához a feltételeket. Olyan radikális földreformmal, amely mennél több önálló gazdaságot teremt és a paraszt családját teljesen foglalkoztató és eltartani képes kis parasztbirtokok érdemszerinti juttatásáról gondoskodik. Az így megvalósítandó új honfoglalással a kis parasztbirtokrendszer nemcsak a földdel foglalkozókat, de a más foglalkozásúakat is képes eltartani, ezenkívül a külkereskedelem egyensúlyát is exporttal biztosítani. Szálasi Ferenc a paraszt- és földkérdés rendezésének problémájával kapcsolatban a következőket mondotta: "...Hogy a földhöz juttatott parasztságunk a feladatát teljesíteni tudja, a nagybirtokok sorrendi kisajátításával és megváltásával, iparral rendelkező, magas fokú parasztállamot építünk a milliónyi paraszt családok földhöz juttatása által..." A fentiekben ismertettük a hungarista politika terveit. A következőkben a társadalmi és gazdasági tervekről adunk ismertetést, hogy ebben a két kérdésben is bizonyítsuk Fajtánk, Hazánk és Nemzetünk iránti szeretetünket s megcáfoljuk az erre vonatkozó valótlan vádakat. Nemzetünket öt társadalmi réteg alkotja. Ezek beépítését a Hungarista Államba és a beépítésből adódó feladatokat a következőkben rögzítjük: 1. A Paraszt a Nemzet eltartója és fenntartója. 2. A munkás a Nemzet építője. 3. Az értelmiség a Nemzet vezetője. 4. A nő és a gyermek a Nemzet hallhatatlanságának forrásai. 5. A katona a Nemzet védője. A következőkben ismertetjük az öt társadalmi réteg feladatait:

A NEMZETET ELTARTÓ ÉS FENNTARTÓ PARASZTSÁG

Hogy feladatát teljesíthesse, a Hungarista Állam érdemek sorrendjében - több gyermek, szorgalom, szakképzettség, stb. - önálló gazdálkodásra alkalmas nagyságú birtokokat juttat a paraszt családoknak. A kommunista csődtömeg felszámolása után a volt tulajdonosok visszakaphatják birtokaikat maximum 250 hektárig. Az ezen felüli területeket az Állam kisajátítja a parasztság számára és a birtokok kataszteri tiszta jövedelmét - bizonyos hányadának aranyában - megváltja az állam által garantált kötvények formájában. A kötvényeket minden bank, vállalat, üzletfél köteles elfogadni fizetőeszközként. Például ha egy kötvény tulajdonosa az illetékes banknál bemutatja kötvényét és bejelenti, hogy közérdekű vállalkozásba akarja befektetni, akkor fizetési utalványokat kap. A kötvény- és utalvány-rendszert azért kell bevezetni, mert ha a megváltott birtokokat készpénzzel fizetnék ki, olyan mennyiségű pénzt kellene forgalomba hozni, ami inflációt idézne elő. Az utalvánnyal való fizetés az infláción kívül megakadályozza a megváltott birtokok vételárának külföldre vitelét, amit készpénzzel való fizetés esetén nem lehetne megakadályozni (lévén nemzetközileg elismert valuta). Az utalvány másik előnye, hogy a Nemzet tulajdonát képező földbirtokok megváltásának értéke a nemzetgazdaság vérkeringését fogja szolgálni. Fontosnak tartjuk rögzíteni, hogy a volt tulajdonosok a visszakapott földjükért nem fizetnek. Ez a legtermészetesebb következménye a magántulajdoni jogrendszer visszaállításának. De ugyanezen jog alapján szükséges a kisajátított földek megváltására. Az ország területét termelő tájegységekre kell feltérképezni. Erre azért van szükség, hogy megállapítható legyen, melyik tájon milyen kultúrnövények termelhetők és milyen haszonállatok tenyészthetők sikerrel. Azon kívül azt is meghatározza, milyen nagyságú birtokot kell juttatni, hogy a paraszt család teljesen foglalkoztatott legyen és a család ellátásán kívül felesleget is tudjon termelni a nem paraszt foglalkozásúak ellátására és a külkereskedelem egyensúly mérlegét biztosító export kielégítésére. E következményekből az következik, hogy pl. a nagy városokhoz és ipari központokhoz közel fekvő területekből, ha kertészkedésre alkalmasak, 1-2 hektár elegendő a család foglalkoztatottságára, ellátására és a fogyasztó piac kielégítésére. Ahol szőlő és gyümölcs telepítésére alkalmas a talaj (futó homok), ott 3-5 ha. szükséges a cél megvalósítására. Belterjes gazdálkodásra alkalmas tájakon 10 ha. Csak külterjes gazdálkodásra való földekből 20 ha., vagy még nagyobb terület juttatandó az önálló gazdálkodáshoz. Ezek értelmében a telepítést nem sablonosan, hanem a helyzethez alkalmazkodó eljárással kell végezni.

A juttatott parasztbirtokok vételárának rendezése

A Hungarista Állam rendkívül fontos célja, hogy a Nemzet létszámát mennél rövidebb időn belül a legmagasabbra szaporítsa. E cél érdekében nagyjelentőségű eljárást alkalmaz, például a juttatott birtokok vételárát gyermekek születésével lehet törleszteni. (A visszakapott birtokokért, mint már rögzítettük, nem kell fizetni). A harmadik gyermek születése a juttatási ár 25%-át, a negyedik gyermek után 50%-át, az ötödik gyermek után 75%-át, a hatodik gyermek után a juttatási ár 100%-át törleszti. A földhöz nem jutott parasztság az ipari munkásság és más dolgozók az értelmiséggel és katonákkal - hogy Hazánk területének egy részét saját tulajdonuknak érezzék - kertes házakat, vagy építésre alkalmas területeket kaphatnak. A kisiparosok műhely létesítésére, az üzleti foglalkozásúak üzlet alapítására kedvezményes állami kölcsönt vehetnek föl. Az ismertetett kölcsönök ugyanolyan feltételekkel törleszthetők, mint a juttatott parasztbirtokok vételára.

Paraszthitbizomány

A kisparasztbirtokok, ha nem történne egységük megőrzésére intézkedés, két generáció örökösödése után önálló gazdálkodásra alkalmatlan, törpe birtokú parcellákra osztódnának. Ennek megakadályozására a Hungarista Állam paraszthitbizomány-rendszert létesít. Ezzel biztosított lesz a birtok egyben maradása, amelyet az elsőszülött fiú örököl. Ha alkalmatlan lenne a gazdálkodásra, vagy más foglalkozást választana, az utána következő fiúgyermek lesz az örökös. Ha csak leányok vannak a családban, akkor az elsőszülött leány örökli a birtokot, de csak abban az esetben, ha kötelezettséget vállal, hogy gazdálkodásra jogosult férfihez megy feleségül. Az örökségből nem részesült testvéreket a hivatalosan felbecsült érték hányada arányában az örökös fizeti ki. Ha nem rendelkezik a szükséges összeggel, kedvezményes állami kölcsönt kaphat, amit gyermekszületéssel törleszthet. Földbirtokokat csak gazdálkodó örökölhet. Végrendeletileg sem hagyható nem-gazdálkodóra.

Paraszt szakoktatás

A paraszt kisbirtokosság csak megfelelő szaktudással lesz képes feladatát teljesíteni, ezért a földhöz juttatás kezdetén, esti tanfolyamokon, szakiskola előadásain szerezhet szakismeretet a gazdálkodáshoz: az első generációs örökösnek a gazdálkodáshoz szükséges mezőgazdasági, kertészeti, szőlészeti alsó-, közép-, és felsőfokú szakiskolát kell végeznie. A birtok öröklésének egyik feltétele a szakiskolai végzettség.

A termelő tájakon minta kisbirtokok létesítése

A juttatás első éveiben a parasztság nem rendelkezik szükséges szakértelemmel, ezért a helyszínen kell tanácsokat kapnia. Ezért szükséges a termő tájakon az átlaghoz hasonló nagyságú mintabirtokokat létesíteni, amelyeknek tulajdonosai közép- vagy felsőfokú szakiskolát végzettek lehetnek. Ezek a Földművelésügyi Misztérium felügyelete alá tartoznak és fegyelmi felelősséggel ellenőrzik a körzetükben gazdálkodó parasztokat, szaktanácsokkal irányítják munkájukat.

Növény- és állatnemesítő középbirtokok

A kísérleti eredmények igazolják, hogy jövedelmező gazdálkodást főképpen nemesített vetőmaggal és nemesített tenyészállatokkal s azok ivadékaival lehet folytatni. Ezért az ország egész területén, tájegységenként, annyi 100-200 hektáros növény- és állatnemesítő középbirtokokat kell létesíteni, amennyinek a teljesítménye fedezi a termőtáj vetőmag és tenyészállat szükségletét. A nemesítő középbirtokok vezetői vagy tulajdonosai főiskolát végzett nemesítő szakemberek lehetnek.

Állami gazdabiztosító intézet

A kisparasztbirtok rendszerben gazdálkodó parasztság általában nem rendelkezik annyi anyagi tartalékkal, hogy nagyobb természeti csapásból eredő, vagy más természetű veszteségeket pótolni tudná. Ezért a Hungarista Állam a mező, szőlő, gyümölcs és kertészeti üzemeket érhető elemi és más hasonló károk semlegesítésére Gazdabiztosító Intézetet létesít. Ennek keretében kötelező alacsony díjszabású biztosítással a paraszt társadalom tulajdonát képező házi berendezés, a birtok teljes állatállománya, gépi felszerelése, a földeken, szőlőkben, gyümölcsösökben és konyhakertekben termelt termények, tűzkár, jégkár és járványos állatbetegségek ellen biztosítottak lesznek. A biztosító minden kárt teljes értékben megtérít, így a paraszt nem kerül anyagi nehézségbe.

A szőlő- és gyümölcstermelők érdekeit szolgáló szeszfőzési rendszer újra létesítése

A liberál-kapitalista érdeket szolgáló szeszkartell nyomására létesített központi szeszfőző rendszer az egyéni kis szeszfőzdék felszámolása által felbecsülhetetlen károkat okozott a kis területen szőlőt, gyümölcsöt termelő - nehéz körülmények között élt parasztságnak. A több milliós kár elkerülése végett a Hungarista Állam a központi szeszfőzdék helyett újra az egyéni kis szeszfőzde rendszert létesíti. Köztudomású volt, hogy a futóhomokon szőlőt, gyümölcsöt termelő - nehéz körülmények között élő - kis parasztság a melléktermékekből (hullott gyümölcs, törköly és borseprőből párolt pálinkáért - annyi bevételhez jutott, hogy meg tudta venni családjának egész évi kenyér és ruha szükségletét. Ha szembe állítjuk a szeszkartell tulajdonában lévő központi szeszfőzde pár nagy vállalkozó nagy nyereséges, önző tevékenységével a százezres létszámú szőlőt, gyümölcsöt termelők érdekét, akkor nemzeti szempontból okvetlenül az egyéni kis pálinkafőző rendszert kell újra életre kelteni.

Tanyarendszer

A tanyarendszerben élés a gazdálkodás legtökéletesebb módja a paraszt család munkaerejének felhasználására. A több mint négy évtizeden át uralkodott kommunizmus felszámolta a tanyarendszert, bevezette a nagyterületű központi gazdálkodást. A parasztságot falvakban, városokban élésre kényszerítette, s ezzel a felnövő paraszt fiatalságból kiölte az elődeikben élő, mélyen gyökerező földszeretetet. De úgy véljük, ez a látszat időleges. Az állandóan szaporodó háztáji törpe gazdálkodások jelenségei arra mutatnak és engednek következtetni, hogy a mai államnapszámosként dolgozó paraszt ivadékból mégsem halt ki teljesen a földszeretet. Tovább él bennük az Isten által beléjük teremtett saját tulajdon iránti birtoklási vágy. Az embert csak robotoló és akarat nélküli páriává nevelte a kommunista rendszer. Ám a biztos jövőt jelentő változás után, az istenadta tulajdonság ösztönzésére beállanak az új honfoglalók sorába. A tanyákon való lakás ma már a technika fejlődése következtében nem jelent hátrányt a falvakban éléssel szemben.

Tartalékgazdálkodás

A Hungarista Államban a nemzetgazdálkodás fő célja a Nemzetet minden életszükségleti cikkel kielégítően ellátni, ezen kívül a külkereskedelemi mérleget egyensúlyban tartani. E cél elérése érdekében a hároméves tartalékgazdálkodást rendszeresíti. Ez azt jelenti, hogy az önellátó gazdaságok termésfölöslegét a begyűjtő kereskedelem részben a belső fogyasztást ellátó-elosztó kereskedelemhez, részben az export külkereskedelemhez juttatja el s a végső maradék tartalékként kerül a közraktárakba. Háromévi tartalék mennyiséget meg kell őrizni. Ha több jó termésű év követi egymást, a tartalékban mutatkozó fölösleget belső fogyasztásra, vagy exportra kell elhasználni. Rossz termésű években viszont az elhasznált tartalékok pótlására az újabb jó termésű évékben kell ismét gondoskodni mindaddig, amíg az előre látható szükséglet ismét összegyűl. Ez a rendszer súlyos anyagi terhelést jelent az Államnak, de Szálasi Ferenc a következő indoklással válaszolt a szakemberek kérdéseire: "Igaz, hogy a terv megvalósítása súlyos terhet jelent, de a valami okból származó nélkülözés, éhínség még nagyobb következményű nemzeti katasztrófát jelentene, amit áldozatok árán is el kell kerülni..."

A MUNKÁS AZ ORSZÁG ÉPÍTŐJE

A liberalizmusban a munkás a tőkés spekulációját, a marxizmusban az állam spekulációját kielégítő proletár; a Hungarista Államban a munkás nem proletár, hanem a Nemzet megbecsült dolgozója, aki a Nemzet életszükségleteinek kielégítésére dolgozik és az országot építi. A termelvények értékesítéséből származó haszon a liberalizmusban a tőkésé, a marxizmusban az államé, a Hungarista Államban a Nemzeté - a nemzettagoké. Mindenkinek joga van a munkához, tehát az államnak kötelessége arról gondoskodni, hogy mindenkinek legyen munkája; viszont mindenkinek kötelessége is a munka. Legtermészetesebb követelmény, hogy a munkás érdemszerinti fizetést kapjon, amellyel a magának és családjának szükséges javakat beszerezheti. A demokráciákban a munkaadók és munkavállalók között gyakran támad ellentét, ami a közérdekre káros munkabeszüntetésre, sztrájkra vezet. A Hungarizmus megalkotója, Szálasi Ferenc megállapítása szerint évente több millió munkaóra veszett el a sztrájkok miatt, ami az olyan kis országban, mint Magyarország, pótolhatatlan vesztéséget jelentett. E tényt vizsgálva megállapította: a veszteséget csak a munkás munkateljesítményének érdemszerinti fizetésével lehet és kell elkerülni. A munkás szorgalmának fokozására és a jobb minőségű munka végzésére ajánlotta Szálasi az üzem vagy vállalat év végi tiszta nyereségéből a munkás részvények juttatásával való jutalmazását. Tudomásunk szerint Magyarországon Észak-Erdély visszacsatolása után, 1940-den alakult Szálasi tervei szerint egy vállalat. Négy évig működött s Észak-Erdély újbóli elvesztése után a befektetett tőkének többszöröse jutott idegen kézre. A vállalat vezetőjének megállapítása szerint az eredeti tőke ilyen nagyarányú megnövekedése - négy év alatt - főrészben Szálasi tervének alkalmazásával valósult meg. Félévszázad után a liberál-kapitalista nyugaton is - anélkül, hogy tudták volna a vállalkozók a Magyarországi eredményes részvényjuttatási rendszerről - ösztönös érzéssel ugyanezt kezdik bevezetni a termelés hatékony eredménye végett. Nyugat-Németországban ezelőtt két évvel kezdődött kísérletekről olvasott hírek szerint eddig több mint 1500 azoknak az üzemeknek, vállalatoknak a száma, amelyek jelentős eredményéket közöltek a sajtóban. Hasonló jó híreket olvashatunk ezzel kapcsolatban az amerikai, angol, és japán sajtóban is. Ezeket a híreket kiértékelve elmondhatjuk, hogy századunk egyik legnagyobb magyarja, a mártírhalált halt Szálasi Ferenc a Hungarizmusban olyan szellemi értéket hagyott Nemzetünkre, amely megoldja a munkavállaló és munkaadó között évszázadok óta fennálló ellentéteket és alapot rakott le a világot meghódítandó Munkabékének és az abból kifejlődő Nemzetbékének. A Hungarista Állam, hogy munkásait a saját tulajdont birtokló érzésre és mélyen gyökerező hazaszeretetre nevelje - hogy ne érezze magát, mint a múltban, a nemzet testéből kirekesztett hontalan proletárnak - az ország- és nemzetépítés fontos alapját: a kertes házak juttatását szeretné megvalósítani. Ezek vételárát - miként a parasztságnál a földjuttatásnál - gyermekek születésével is lehetne törleszteni. Közfelfogás szerint az ember e földön az Isten legtökéletesebb élő teremtménye, akinek feladata van a közösséggel szemben: szorgalmával, képességeivel kell szolgálnia az embertársai összességéből álló Nemzetet. - Viszont a Nemzetnek is kötelessége van vele szemben: olyan helyzetet kell létesíteni számára, amelyben a szerepét betöltheti. Tehát állandó foglalkozást számára biztosítania, hogy érdemszerinti fizetéssel családjának megelégedett életet biztosíthasson. E célból a fogyasztói árakat olyan szinten kell tartani - állami ellenőrzéssel - hogy a fizetéssel arányban legyenek. Az így állandósuló helyzet záloga a munkabékének, és az abból kifejlődő Nemzetbékének. A munkaadó és a munkás között megvalósuló munkabékét biztosító helyzetben nincs szükség az öncélú érdekből ellentéteket szító szakszervezetekre, ezért a Hungarista Államban ezek megszűnnek. Minden munkás tagja lesz egy érdekképviseleti hivatásrendnek, amely védelmet nyújt számára bármilyen jogtalanság és kizsákmányolás ellen. A Hivatásrendek Háza az országgyűlésben olyan törvényeket fog hozni, amelyek kielégítik a munkás évszázados törekvéseit a kiegyensúlyozott életre és megvalósul a Hungarizmus egyik fő célja: a Munkabéke.

AZ ÉRTELMISÉG A NEMZET VEZETŐJE

A társadalmunk középrétegét képező értelmiség - kevés kivétellel - némán tűrő kiszolgálója volt Horthy plutokrata rendszerének. Nemzetérdekű vezetés hiányában szétesve, egymást marcangolva haladt az 1945 áprilisában bekövetkezett tragédia felé, amikor a pánszláv-orosz bolsevizmus mély sírba fektette a belső ellenséggel is harcolni kényszerült legmagyarabb Eszmét és félévszázados bilincsbe verte a Nemzet fizikai és szellemi életét. Az azóta eltelt közel félévszázadnyi rabságban élés fajtánk létét állította borotvaélre. A puszta élethez való ragaszkodás megalkuvóvá gyengítette a honfoglaló Árpád vezér utódait. Az 1956 évi szabadságharcban még próbát tett a szovjet bilincsből való szabadulásra, de a túlerővel szemben, megfelelő vezetés hiányában és főként Nyugat árulása következtében elbukott. A vezetőréteg hiány észlelhető ma is az új utakat kereső pártoknál. Nem képesek olyan programot adni, ami a sok pártra szakadás helyett az összefogását eredményezné. Pedig szétverhetetlen összefogásra soha nem volt olyan nagy szükség, mint ma, mert az összefogásból származó programtól és annak megvalósításától függ nemzetünk jövője. Bírálva az aláhúzottakat, igazat kell adni a Hungarizmus új értelmiség nevelésére vonatkozó terveinek. Eszerint olyan értelmiséget kell kinevelni, amelyben mélyen gyökerezik a Nemzet- és hazaszeretet, az egymás melletti békés együttélés akarata és az egymást közös munkában segítő készség. Azon kívül a hivatalok vezetőit - nem úgy, mint a múltban: protekciótámogatással, hanem - a képesség és rátermettség érdeme szerint kell kinevezni, vagy választani. Csak az elmondottak alapján lehet és kell a középréteget alkotó értelmiséget kinevelni. A közigazgatásban, a politikai, társadalmi, tudományos, gazdasági és más szellemi téren működő foglalkozásokban sok tehetséges vezető értelmiségre lesz szükség; ezért be kell vezetni az iskolákban a tehetségkutatást. Nem szabad megengedni, hogy egyetlen tehetség is elkallódjék, mert a nem a szülei szegények, nem törődnek a gyermek fejlődésével. Az első elemi osztálytól kezdve a tanítók, tanárok kötelessége lesz a tanulók ösztönös viselkedését, adottságait figyelemmel kísérni és írásban rögzíteni. Ennek alapján szakbizottság dönt a tehetségek kiválasztásáról és továbbtanulásáról. A rászoruló tehetséges tanulók államköltségen végzik el felsőbb tanulmányaikat. Mint már említettük, a családi tűzhely és a tulajdont birtokló érzés mélyen gyökerező hazaszeretetet táplál az emberben. Ennek alapján a Hungarista Állam a Nemzetet vezető értelmiségnek is kertes családi házakat akar juttatni s ezek vételárát - mint a parasztságnál és munkásságnál - gyermekek születésével lehet törleszteni. A föntiek megszabják hazánk és nemzetünk politikai, gazdasági és társadalmi életének vezetését értelmiségünk számára. A sorsdöntő feladatok végzésére Szálasi Ferenc a következőkben foglalta össze az értelmiség kötelességét: "Ha választani kell a Nemzet és az alkotmány, az igazság és a jog, az élet és a törvény között, úgy kötelessége, hogy mindenkor a Nemzetet, az igazságot és az életet válassza, mert tudni kell, hogy ez a három örökkévaló. Az alkotmány, a jog, a törvény szükséges, de múló formák, amelyeket a nemzet akkor és úgy cserél ki, ahogyan fejlődése és életakarása megköveteli..."

A NŐ ÉS A GYERMEK A NEMZET HALHATATLANSÁGÁNAK FORRÁSA

Ha a nők nem szülnének, minden népnél bekövetkezne a nemzethalál. A világhatalomra törő láthatatlan erőknek terve a fehér bőrű emberfajtát eltüntetni; helyette a sötét bőrű vagy kevert fajtákat szaporítani, hogy felettük könnyebben uralkodhassanak, mert alacsonyabb rendűek és könnyebben kormányozhatók. Ezen ördögi tervnek megvalósítására, az emberi élet modernizálásának ürügye alatt propagálják az abortuszt, segítik az alkoholizmust és a kábítószereket terjedni. Az eltüntetésre szánt népek listáján a mi fajtánk is szerepel. Aggódva azt kell mondanunk, hogy a listán első helyen állunk. A világ iparosodása nagy változásokat hozott a népek gazdasági és társadalmi életében; a nőt, mint feleséget kiszakította a családot ellátó szerepéből, s mint anyát, a gyermeknevelés feladatától. A gyermeket így az utca neveli és erkölcsében mélyre süllyed. Ezért a nőt, mint feleséget, vissza kell állítani a családi tűzhelyhez és mint anyát, visszaadni a gyermeknek. A Hungarizmus nemzetgazdasági terveinek megvalósítása olyan kereseti lehetőséget biztosít a férjnek, apának, hogy kielégítően el tudja a családot látni. Nem lesz szükség a feleség pótkeresetére, így az megszabadul az esztergapad és más munkahely terhétől és az isten által rendelt szerepét, mint feleség és anya, be tudja tölteni.

A KATONA A NEMZET VÉDŐJE

Jelmondatunk: "Mindent áldozni a hadsereget alkotó és életáldozatával a hazát védő katonának!" Nincs még egy olyan ország Európában, amelyet az Első Világháború győztesei - entente cordiale - legyőzött ellenfélként olyan szigorúan bűntettek volna, mint hazánkat. Területének 71.5%-át, népességének 63.5%-át dobták prédára az ellenséges szomszédoknak. E tragédia terhei 70 év óta nehezítik a csonka hazában maradt népünk életét és az elrabolt területeken szenvedő, pusztuló fajtánkat a nemzethalál fenyegeti a rabtartók embertelen bánásmódja miatt. Számukra nem marad más hátra, mint vagy beolvadni, vagy elpusztulni. A megcsonkításból keletkezett tragédiánk a Második Világháború óta súlyosbodott. Nyugat kétszer árult el bennünket, másodszor csonka hazánkat oda dobta a Szovjetuniónak; a románoknak, szerbeknek és cseheknek viszont Erdélyt, Délvidéket és a Felvidéket adományozta, ahol azóta állandóan folyik a magyarok irtása. Ha nem jön rövid időn belül mélyreható változás, akkor az elszakított területeken a magyar életnek vége szakad. A Mohácsi vész után, 1526-ban, megszűnt Nemzetünk önálló állami élete. A Habsburgok családi érdekű önkényuralma pusztította népünket - csaknem 4oo éven át - 1918 végéig. Ennek következménye lett Trianon. A Habsburgi elnyomó hatalomtól több esetben szabadulni akartunk: a XVII. században Bocskai, a XVIII. században Rákóczi, 1848-49-ben Kossuth vezetésével. Az 1596 októberében a szovjet megszállás és kommunista diktatúra ellen kitört szabadságharc is azt bizonyítja, hogy népünk függetlenségben és szabadságban akar élni. Magyarországnak tehát szüksége van ütőképes hadseregre, hogy az ország függetlenségét biztosíthassa minden külső és belső ellenséggel szemben. A magyar élni akarás adjon ösztönzést a közéleti magyaroknak, a nemzetközi politikában tevékenykedő államférfiaknak, diplomatáknak, hogy minden alkalmat használjanak fel a külföld politikusainak jogos és igazságos érvekkel való tájékoztatására trianoni tragédiánkról, amelynek rendezése nélkül nem lesz béke Közép-Európában. A jelenlegi nemzetközi események reményt adnak a jövőt jelentő változásokra. A történelem is kényszeríti majd a nagyhatalmakat, hogy a kis nemzetek érdekeit is vegyék figyelembe Európa tartós békéjének megszilárdítására. Katonáink az ismert tények birtokában a két világháború után rajzolt térképeket meg fogják kérdőjelezni. Ebből arra következtethetünk, hogy igazságos rendezéssel vagy háborúval megtörténik az új világrend építése. Magyarországnak mindkét esetre fel kell készülnie, tárgyalóképes államférfiakkal, diplomatákkal és ütőképes hadsereggel. A Hungarista Állam kertes házak juttatásával a családot alapító katonákat is segíti. A házak vételárát gyermekek születésével törleszthetik.

--- * ---

A leírtakban rögzítettük a Nemzetet alkotó öt társadalmi réteg szerepét, feladatát és kötelességeit politikai, gazdasági és társadalmi életünkben.

IRÁNYÍTOTT TERVGAZDÁLKODÁS

A természettől és egyéb körülményektől függő gazdálkodás igen gyakran hátrányos lehet a nemzetgazdálkodás szempontjából. Vannak tények, amik termésfölösleget, árubőséget, túlkínálatot idéznek elő és így áresést, ráfizetést vonnak maguk után. Vannak olyan esetek is, amikor ennek az ellenkezője történik: áruhiány, nélkülözés. A nyugati államok körülményes és költséges úton próbálják a termelést irányítani. Amerikában például sok farmert azért fizet az állam, hogy ne termeljen. Másutt korlátozzák az egy hektár területen tartható haszonállat létszámát, megszabják a komló- és a szőlőtelepítés nagyságát, a tejtermelést kontingálják, a szőlőtelepeken bortermést csökkentő metszést alkalmaznak, stb. Ezen tények beilleszthetők az irányított tervgazdálkodás értelmezésébe. A Hungarista Állam a kis parasztgazdaságok eredményeire építi a nemzetgazdaság zavartalan működését, ezért szükségesnek tartja, hogy irányítsa és tervezze a gazdálkodást. Az államnak különféle gazdasági hivatalok, statisztikák, bel- és külföldi piacok kutatásának jelentései, a földgömb klimatikus változásainak figyelése, a külállamok gazdasági vezetéséről való tájékozódás lehetőségei állanak rendelkezésre, amelyek alapján eredményesen összhangba tudja hozni a nemzetgazdálkodás különböző ágait. A kommunista nemzetgazdálkodás megbukott, az egész kommunista gazdálkodási rendszer csődöt mondott. Hiányzott belőle a gazdálkodás legfontosabb mozgató ereje: az egyéni érdek. A háború előtti és alatti német és olasz tervgazdálkodás viszont remekül megállta a helyét, mert céljában a nemzet áruigényeinek kielégítése állott, nem pedig a tőzsde spekulánsok, lánckereskedők meggazdagodásának elősegítése. A Hungarista Állam a bel- és külföldi piacon való széleskörű tájékozottsággal igen nagy segítségére tud lenni nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem az iparnak is.

HITELKÉRDÉS

A hitel hatását az ország gazdasági életére két egymással ellentétes politika irányzattal kormányzott rendszer példájával lehet megvilágítani. Egyik a liberál-kapitalista politikával kormányzott országok hitelpolitikája, amely megakadályozza a nemzeti érdekű, egészséges gazdasági élet kialakulását az anyag- és pénzforgalom állandó zavarásával, amit a magas kamat idéz elő. A másik a Második Világháborút megelőző időkben az olasz és német nemzetiszocialista rendszerek, ahol a hitelt alárendelték a nemzet érdekeit szolgáló gazdasági életnek. Ennek eredménye az lett, hogy aránylag kisebb anyagi és pénzforrások ellenére teljes anyagi és tőke ellátást élvezett a nemzetgazdaság. Ezért tervezi a Hungarista Állam is a hitel befolyást a Nemzet érdekében való szabályozásra. A pénzkibocsátás állami feladatnak, számít, amelynek mennyiségét és forgalmát az évi mezőgazdasági és ipari termelés összegét kb. 15%-kal meghaladó összegben tervezi megállapítani. A mezőgazdasági kölcsönök nem lehetnek magasabbak mint a mezőgazdasági tiszta jövedelem egyharmada, vagyis ha a jövedelem hat százalék, a kamat csak két százalék lehet. Ez a rendszer érvényes az ipari kölcsönre is.

A KERESKEDELEM RENDEZÉSE

A kereskedelem a gazdasági élet nélkülözhetetlen szerve, amelynek feladata a Nemzet dolgozói által készített javaknak a fogyasztókhoz szükség szerinti eljuttatása és a külkereskedelmi mérleget egyensúlyban tartó export szükségletnek kielégítése. Ezt a közérdekű szerepet a múltban tönkretette a lánckereskedelem, amely kérlelhetetlen kizsákmányolója volt a termelőnek és fogyasztónak egyaránt. Veszélyeztette a nemzetgazdálkodás eredményét és a fogyasztás zavartalanságát. A Hungarista Államban a lánckereskedelem tilos. Kereskedelme az egy és ugyanazon személyek által működő begyűjtő és elosztó egységek rendszerén alapuló. Terv fogja megszabni, hogy hol és mennyi begyűjtő-elosztó üzlet létesüljön, hogy a termelt javak a legelőnyösebb áron jussanak a fogyasztókhoz.

A TŐZSDE ÉS KARTELL ÜGY RENDEZÉSE

Minden országban, ahol liberál-kapitalizmus uralkodik a gazdasági életen, az emberi szorgalom, tudás és képesség által keletkezett anyaghalmazat értéke a tőzsde mesterkedésének és a kartellek központosított hatására a nemzet belső ellenségeinek páncélszekrényébe vándorol. A pénz hatalma állandó veszélyt jelent a nemzetgazdaságra. Ezért kartellek nem létezhetnek a Hungarista Államban! A tőzsde pedig szigorú állami ellenőrzéssel működhet és tiszta jövedelmének 70%-át adóba kell fizetni. A kartellek betiltásának oka az, hogy a nemzetgazdaságnak még sokkal súlyosabb károkat okoznak, mint a tőzsde; mert gazdasági hatalmukkal még az államigazgatásra is befolyást gyakorolva, olyan védő vámokat léptetnek életbe, amelyek korlátozzák a külföldi áruk behozatalát; így egyedül uralkodnak a hazai piacon és diktálhatják a fogyasztók megkárosítására a fogyasztói árakat, és az ellátást zavarják.

KOMMUNISTA RABSÁGBÓL SZABADULT MAGYAR TESTVÉREK!

Nemzetünk új évezred előtt áll. Hogyan tudja majd ebben a létét fenntartani, a benne rejlő erőket kifejteni, állami És szellemi függetlenségét megőrizni - az attól függ, hogy képes-e a parancsolóan szükséges politikai, gazdasági és társadalmi változásokat végrehajtani. E történelmi változások megvalósításához népünknek fel kell ismernie a Hungarizmusban létező lehetőségeket. 1944 október 15. után nem volt hungarista országépítés Magyarországon, mert a háború véres, pusztító viharának utolsó fázisába kerültünk. A Hungarista hatalomátvétel és uralom egyetlen célja az volt, hogy megpróbáljuk megmenteni az országot azoktól a bolsevista borzalmaktól, amelyek az ellenállásunk elbukása után elöntötték az országot és negyvenöt éven át pusztították a magyarságot, rabolták gazdasági életünket, gúzsba kötötték a magyar szellemet és szinte jóvátehetetlen mértékben megmásították hazánk társadalmi összetételét. A politikai, gazdasági és társadalmi életben működő ellenségeink bennünket istentagadóknak, vallástalanoknak, zöld kommunistáknak, idegen (német) bérenceknek bélyegeztek. A hatalmukat féltő egyházak főpapjai a Hungarizmus istentelenségét, hangoztatták. Az alaptalan vádakat Szálasi Ferenc ismételt kijelentéseivel érdemben és perdöntően megcáfolta, amikor rögzítette álláspontját a valláshoz: "Az istenhitet hirdető egyházak ne féltsék önmagukat a Hungarista Államtól, mert onnan nem fenyegeti veszély őket, sőt minden szükséges erkölcsi és anyagi támogatást megkapnak, csak politizáló egyházakat nem tűrünk..." Minthogy népünk a Habsburg önkényuralom miatt németellenes volt, ezért ránk fogták a németbérencség vádját. Aki ismeri a német nemzetiszocializmust, az tudhatja, hogy Hungarizmus nem kópiája annak. Szálasi Ferenc a nemzetiszocializmust új világnézetként fogadta el, amelyet minden nemzet saját adottságainak, követelményeinek, szükségleteinek megfelelően alakíthat ki és tölthet meg eszmei tartalommal. A huszadik század fő mozgató ereje a népek szociális törekvései. Eladdig csak a marxista-kommunista-leninista bolsevizmus állt lehetőségként az új életet kereső munkásság előtt. E nemzetközi világcsalás veszedelmének felismerésén született meg a nemzeti irányú szocializmus. Szálasi már a kezdet kezdetén kijelentette, hogy az ő ideológiája nem hitlerizmus, nem fasizmus és nem antiszemitizmus. De azt is hangoztatta, hogy ellensége minden olyan nacionalizmusnak, amelyben nincs szocializmus, mert az sovinizmushoz vezet; de ellensége minden olyan szocializmusnak is, amelyben nincs nacionalizmus, mert az materializmushoz, kommunizmushoz vezet. A jelenlegi magyarországi rendszer nemzetinek hirdeti magát, hogy az idegen járom alól felszabadult nemzet bizalmát megnyerje. A szocializmusról nem mondhat le, mert az a dolgozó társadalmi réteg igazságra törekvését jelenti. De mivel nem nevezheti magát nemzetiszocialistának, kitalálta a "szociális piacgazdaságot megvalósító jogállam" nevű csodabogarat. (Lásd a Magyar Köztársaság módosított alkotmányának bevezetését). Viszont sem nacionalista, sem szocialista programja, vagy ideológiája nincs, így mindez csak üres szólam marad. 1956 október 23.-át már felszabadult lélekkel lehet ünnepelni, de 1944 október 15.-ét még mindig gyalázzák. Pedig mind a kettőnek egyazon célja volt: megmenteni hazánkat a szovjet-bolsevizmus szörnyűségeitől! 1944-ben ama német rendszer oldalán folytattuk a harcot, amelynek segítségével visszakaptuk Trianonban elrabolt területeink és népünk jórészét. De mit kaptunk nyugattól? Kétszeres Trianont (1920 és 1947). Az ország- és nemzetpusztító bolsevizmusnak szabad kezet adott hazánkban. 1956 októberében cserbenhagyta a magyar szabadságharcot és elfogott hőseit a visszatért bolsevisták éppúgy kivégezték, mint 1944 októberének ún. háborús bűnöseit. Most pedig, amikor a szovjet bolsevizmus általános és teljes csődje következtében Hazánk felszabadult, Nyugat tőkései felvásárolják a magyar nemzet vagyonát, hogy a magyar dolgozók verejtékének haszna a külföldi kapitalisták zsebébe vándoroljon!

Mikor lesz már Magyarország a magyaroké?

Meggyőződéssel valljuk, hogy népünk jogait és igényeit nemzeti királyaink ideje óta nem elégítette ki senki! Ezért van szükség az új honfoglalásra és azt a Hungarista Országépítés fogja megvalósítani. A Hungarizmus az egyetlen eszmerendszer, amely nemzetünk politikai, gazdasági és társadalmi testére pontosan szabott ország építő tervekkel rendelkezik. Nemzetünk ma elégedetlen és új utakat keres, mert jövőjét nem akarja elveszíteni! Egyetlen út számára a Hungarizmus! A liberalizmus és demokrácia szépen hangzó szavak, de velük Nyugaton sem tudják a problémákat megoldani, a mi Hazánkban még kevésbé. Az új honfoglalást, az új országépítést a Magyar Hazában csak mi magyarok végezhetjük el! Ezt meg kell értenie mindenkinek és eszerint kell cselekednie! Bízunk benne, hogy ez meg fog történni és bízunk abban is, hogy a nagy történelmi változás változást a szomszédos népek is tudomásul veszik és hajlandók lesznek segíteni a Szálasi Ferenc által meghirdetett konnacionalizmus megvalósításában, amely egyedül képes biztosítani a tartós Közép-Európai békét. Talpra Magyar! Hí a Haza!
Kitartás!
Íródott Nyugaton 1991-ben, a mártírhalált halt Szálasi Ferenc szellemében, a hontalanságban élő Hungarista Mozgalom vezetője és munkatörzse által.

--- * ---

Megjegyzés: A "Hungarista Állam" kifejezés nem jelenti Magyarország új nevét, hanem csak a hungarista ideológián felépült állam megjelölését.

--- * ---

Másold és terjeszd!