width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 2007. nov. 30.

2007. november 30., péntek

Reakció blog : zsidó lobbi

Reakció blog : zsidó lobbi

André Tardieu, aki az első világháború alatt Franciaország főbiztosa volt Amerikában, így beszél a zsidók politikai befolyásáról Washingtonban:

“Miután néhány hetet Washingtonban töltöttem, észrevettem, hogy minden lépésnél előre nem látott nehézségekkel találom szemben magamat. Megtudtam hamarosan, hogy a 3 milliós amerikai zsidóság többsége a cionizmus pártolója, és hogy vezérük Louis Brandeis cseh eredetű zsidó, a legfelsőbb bíróság tagja W. Wilson elnök bensőséges barátja. Azért, amikor 1917. novemberében Balfour kijelentette, hogy a zsidók nemzeti otthont kapnak Palesztinában, azonnal megtáviratoztam a francia külügyminiszternek az amerikai zsidóknak küldendő távirat szövegét, mely szerint ‘Franciaország ugyanazon kötelezettségeket vállalja, mint Angolország’. Amikor megkaptam a táviratot, elvittem Brandeishez, aki sírt örömében. Megmutattam Wilsonnak, aki azt mondta: ‘Mélységesen boldog vagyok, hogy Franciaország ilyen jogos ügyben ezt az álláspontot foglalta el….’ “

(Malheurs de la Terre Promise dans l’année de Münich/Notes de la Semaine, 147-149)

Bizony ez a láthatatlan kéz nagyon is odanyúlkál ha valaki pl. az izrael lobbit kritizálja, akkor ez lesz :

A CIJA-t (Council for Israel and Jewish Advocacy) kanadai zsidó korporációs nagyurak, mint Izzy Asper, Gerry Schwartz és Heather Reisman alapították 2002-ben, hogy összhangba hozzák a kanadai “Izrael Lobby” és a CJC (Canadian Jewish Congress) stratégiai munkáját.

De ez még nem minden! 2005-ben, a CIJA létrehozta az Egyesült Államokban régóta működő háttérhatalom, az AIPAC (American-Israeli Political Action) ikertestvérét, a CJPAC-t, szinte időzítve Stephen Harper miniszterelnök megválasztására. Persze ezt követően B’nai B’rith kitüntetése sem késlekedett az új miniszterelnök részére. Ezért a Harper S. és Konzervatív Pártja rendíthetetlen hűséget fogadott a zsidó államnak.

2002 óta a CJC minden ellenséges bírálatot, Izrael elleni támadásnak minősít. Tehát, értsük jól: “zsidók, Izrael, judaizmus vagy cionizmus elválaszthatatlanul egybefonódnak, és bármilyen antiszemita támadás az egyiken, az egyetemes zsidóságot érinti.”

Tehát valóban igazat mondott Alfred M. Lilienthal az észak-amerikai, egyetemi tanár, aki többek közt ezt írja a ‘The Zionist Connection’ (1978 USA) című könyvében:

“A holokauszt egy fegyver, amely ott lebeg a leplezés mögött, szolgáltatja a fontos és szükséges színházi díszletet a takaróhoz. Amikor már minden eszköz hatástalannak bizonyult, a nácik idején elpusztított hatmillió zsidó marad a végső hangfogó. Ezt a hatmilliót szó szerint kihúzzák a kemencékből, felültetik, és odatolják bárki elé, aki aprócska kérdést merészel feltenni vagy másként vélekedik. Ez elég ahhoz, hogy akárkit elhallgattasson.” /461. oldal/

Én ugyanezt a technikát, mármint az állandó holóvernyogást, láttam már, például a szombat.org és az antiszemitizmus.hu című beteg oldalakon...
mindkettőt a "szövetség fiai" azaz a b'nai b'rith nevű angliai cionista szabadkőműves szarvezet pénzeli. És ez nyilvános, olyannyira, hogy a bannerjük kinnt van mindkét oldalon! :-)

Méghogy holokauszt, hol, merre? Churchill sem tudott róla... pedig őt Trumannál sokkal jobban érdekelték az európai ügyek.

Richard Flynn, Professor Emeritus, University of Ulster, 2005.12.05.

Tüzetesen átnéztem W. Churchill “Second World War” c. könyvét és a nyilatkozat helyes: egyetlen szó sincs náci gázkamrákról, a zsidók tömeges népirtásáról, vagy a háború hatmilliós zsidó-áldozatáról. Ez megdöbbentő. Hogyan és mivel magyarázható ez?

Eisenhower “Crusade in Europe” c. 559 oldal terjedelmű könyve; Churchill “Second World War” c. hat kötetes műve 4,448 oldalt tesz ki, és Charles de Gaulle három kötetes “Mémoires de guerre” 2,054 oldal. Ebben a hatalmas mennyiségű, mintegy 7,061 oldalnyi irodalomban (a bevezető részeket leszámítva), — amiket 1948 és 1959 között adtak ki, — nincs említés gázkamrákról, zsidók tömegpusztításáról vagy a hatmilliós zsidó-áldozatról.”

A villámhírekben, 2007. június 8-án:

“a Vöröskereszt megerősíti, hogy a háborúban csak 271, 301 holocaust-áldozat volt.”

Legyen az zsidó vagy keresztény, aki Izrael politikáját vagy a cionizmust ellenségesen bírálja, kritizálja, azt egyértelműen antiszemitizmussal bélyegeznek. Tavaly nyáron, a Libanon és a Gáza Övezet elleni izraeli támadás után, a CJC élesen bírálta a kanadai református egyházat (United Church of Canada), mert tiltakozni merészelt a pusztítások miatt, és a cionista államot “háborús bűnösségel” vádolta. Berni E. Farber, a CJC elnöke büszkén dicsekedett az eddig elért vívmányokkal: “Arra törekszünk, hogy az Izrael illetve cionizmus iránt minden ellenséges bírálatot törvényellenesnek és gyűlölet bűncselekménynek [hate crime] nyilvánítsuk. Izraeli propaganda kirándulásokat szervezünk 25 kanadai város polgármesetrének, 25 rendőrfőnöknek és 20 személyt az indián törzsek szervezetétől (Assembly of First Nations). — Free Speech Monitor, 2007.09. Kanada

forrás - http://cafe.canadafirst.net/

Egyébként zsidó veres is, a jelenlegi pénzügyminiszterünk. Saját maga adócsaló, a fiai zsarolók, miközben a kisemberekre apech-et uszít... sose bízz egy zsidóban.