width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 2008. júl. 23.

2008. július 23., szerda

Cion bölcseinek jegyzőkönyvei és a valóság

Cion bölcseinek jegyzőkönyvei és a valóság

A Magyarországon 1999-ben megjelent, majd betiltott Cion Bölcseinek jegyzőkönyvét 1901-ben, egy házkutatás során találták meg. Egy olyan - világot behálózó - összeesküvésről szól, amelyet - a jegyzőkönyvek szerint - egy titkos zsidó szervezet legfőbb irányítói fogalmaztak meg, s amelynek célja a világ politikai és gazdasági hatalmának megszerzése. Ezek mikéntjéről számtalan útmutatást, és alkalmazandó tippet tartalmaz, és számos jövőbeli eseményt megjövendöl. Én most nem a faji vonzatával foglalkozom, hanem a jegyzőkönyvek elsősorban azon elemeit emelem ki, amelyek 100 év távlatából beteljesedtek, és a hatalom visszaéléseit, a pártharcokat, az uralkodás és az irányítás módját és miértjét taglalják. A Cion bölcseinek jegyzőkönyve meglepő részletességgel fedi fel a jelenlegi titkos háttérhatalmat. Nem vagyok hivatott eldönteni, tényleg létezik-e zsidók világ-összeesküvése, de aki az alábbiakat olvasni kezdi, és tisztában van az országokat irányító titkosszolgálatok méreteivel, a rendszer szolgáinak létszámával, csakhamar megláthatja, nem számít, létezik-e ilyen szervezett zsidó-összeesküvés, mert az előrejelzések számos eleme megdöbbentő részletességgel taglalja a jelenlegi helyzetet és a várható jövőt, a megdönthetetlen diktatúrát, amelynek vezetői a szolgák egoizmusát, kisszerűségét és kicsinyes félelmeit kihasználva vezetik zsákutcába az emberi fajt - nemzeti hovatartozástól függetlenül.

Zárójelbe az általam írt megjegyzéseket tettem.

"...a mi hatalmunk mégis minden másnál legyőzhetetlenebb lesz, mert láthatatlan fog maradni mindaddig, amíg olyan erős nem lesz, hogy többé semmiféle csellel nem ásható alá."

(A polgári titkosszolgálatok statisztáinak barbárságáról.)
"A kellő munkamódszerek kidolgozásánál figyelembe kell venni a tömeg hitványságát, lanyhaságát, állhatatosságát, azt, hogy képtelen megérteni és tiszteletben tartani saját életének vagy jólétének feltételeit. Meg kell érteni, hogy a tömeg hatalma vak, ésszerűtlen és oktalan erő, minden bármely oldalról jöhető befolyásolásnak kitéve. (...) A tömeg barbár, és ezt a barbárságot minden alkalommal kimutatja."

"A mi jelszavunk: - erőszak és megtévesztés. (...) Az erőszak legyen az alapelv, a megtévesztés és ravaszság pedig a követendő irányvonal ama kormányok számára, melyek nem akarják koronáikat valamely új hatalom lábai elé helyezni." (Ilyen új hatalom lenne a demokrácia, amelynek tulajdonosa a nép.)

(A módszer lényege, amellyel a szolgák szabadon és korlátlanul manipulálhatókká válnak.)
"A politikában érteni kell mások gyengeségeinek habozás nélküli kihasználásához, ha ezáltal behódolást és mások feletti uralmat biztosítunk magunknak."

"Az irgalmatlan szigor a legerősebb hatalmi eszköz az államban. Nemcsak a haszon kedvéért, hanem a kötelesség nevében, a győzelem kedvéért is ragaszkodnunk kell az erőszak és megtévesztés programjához." (Nem úgy tűnik, hogy a hasznon kívül a hatalom-birtoklóknak szüksége volna olyan álmagyarázatokra, mint �kötelesség�, vagy �győzelem�. Az önáltatás inkább azokra jellemző � a megtévesztés eredménye -, akik a hatalomnak csak egy szeletéből részesülnek, vagy egyszerűen csak szolgák.)

(Az írások egyik visszatérő momentuma az az alapgondolat, amit a pórnépben tudatosítani kell.) "Elég, ha tudják, hogy irgalmatlanok vagyunk minden engedetlenség letörésében."

(A politikusok, akik eszközként használják szolgáikat érdekeik biztosításához, titoktartást követelnek a háttérhatalom létezését illetően, nemzetbiztonságra hivatkoznak, hazára stb., miközben maguk között egy szolgák felett álló titkosszolgálatot birtokolnak, az "ismeretét" annak, hogy a nép elé vetett erkölcsi hivatkozás porhintés, a valódi cél a saját - törvények, alkotmányok, népek felett álló - elitréteg privilégiumainak biztosítása.) "...a dinasztikus uralkodás: az apa fiára hagyta a politikai ügyek intézésének ismeretét oly módon, hogy arról csak az uralkodóház tagjainak volt tudomásuk és senki sem árulhatta el az alattvalóknak."

(A pórnép árucikk, amit meg lehet venni.) "Megkönnyítette diadalunkat, hogy azokkal az emberekkel való kapcsolatainkban, akikre szükségünk volt, mindig az emberi természet legérzékenyebb húrjaira hatottunk, a pénzéhségre, a kapzsiságra, az anyagi javakkal való telhetetlenségre; márpedig ezeknek az emberi gyengeségeknek mindegyike önmagában is elegendő a tetterő megbénítására, mert kiszolgáltatja az emberek akaratát annak, aki megvásárolja cselekedeteiket.
A szabadság elvont fogalma lehetővé tette számunkra, hogy valamennyi országban elhitessük a tömeggel, hogy kormánya semmi egyéb, mint szolgája a népnek, amely tulajdonosa az országnak, és hogy ezt a szolgát úgy lehet mással helyettesíteni, mint egy elhordott kesztyűt."
(A nép nincs azzal tisztában, hogy amikor pártok közül választ, valójában mindig ugyanannak a belterjes elitnek a tagjai közül választ. Azt hiszik, ha egy hatalom nem kedvükre való, lecserélhetik egy másikra, nincsenek tisztában azzal, hogy az új hatalom kezében a nép éppúgy jogok nélküli, arctalan, személytelen, hadseregbe, háborúba, halálba vezényelhető eszköz, és fogyóeszköz, mint egy csatában ledobott bomba.)

"A mai államok kezében van egy hatalmas erő, amely irányítja a nép gondolkozását: ez a sajtó. (...) A sajtó révén (...) befolyásunkat érvényesítsük, miközben mi magunk a háttérben maradtunk."

(Egy újabb idejétmúlt gondolat.) "Közölhetem önökkel, hogy ma már csak néhány lépés választ el célunktól. Már csak kis darabot kell megtennünk ahhoz, hogy a Jelképes Kígyó, amellyel népünket jelképezzük, befejezze az egész hosszú utat, amelyen végigmentünk. Ha bezárul az ő köre, Európa minden állama be lesz zárva gyűrűi közé, mint egy hatalmas satuba. Napjaink alkotmányos berendezéseinek mérleg serpenyői hamarosan le fognak szakadni... (...) A gójok azt hiszik, hogy elég erősen összeforrasztották őket, és minduntalan azt várják, hogy majdcsak egyensúlyba kerülnek a mérlegserpenyők. A forgáspontokat azonban - azaz a királyokat a maguk trónjain - akadályozzák képviselőik, akik bolondot űznek belőlük, megzavarodva saját ellenőrizhetetlen és felelőtlen hatalmuktól." (Az államok azért nem vetik egymás szemére titkosszolgálataik visszaéléseit, mert ezzel kiderülne, hogy ők is azt tehetnek saját állampolgáraikkal, amit akarnak. A kormányoknak - saját önmérsékletükön kívül - semmi sem szab határt.)

"Szakadékot létesítettünk a messzelátó uralkodói hatalom és a nép vak ereje között..."

(A hatalom képviselői számára érdek, hogy a jog és a hatalom lehető legtöbb eszközét birtokolják az öntudatlan néppel szemben. Ennek mozgatórugói ugyanazok, mint amelyek a gójokat vezérlik: hataloméhség és önzés.) "Hogy a hatalomra törőket a hatalommal való visszaélésre ösztökéljük, ellentétbe hoztuk egymással az összes erőket, ily módon elnyomva a függetlenség elérésére irányuló liberális törekvéseiket. Evégett bátorítottunk mindenféle vállalkozást, felfegyvereztünk minden pártot, céltáblául állítottuk oda az uralkodói hatalmat mindenfajta ambíció számára."

"Az alkotmányokba olyan jogokat foglaltunk bele, melyeknek a tömegek jelentőséget tulajdonítanak, nem pedig tényleges jogokat. Mindezek az úgynevezett �népszabadságjogok� csak gondolatban lehetnek meg..."

(A mozdulatlan háttér-hatalom és az öntudatlan nép viszonya.)
"A proletáriátusnak nincs más haszna az alkotmányból, mint azok a szánalmas morzsák, amelyeket odalökünk neki asztalunkról azért, hogy leadják szavazatukat arra, amit diktálunk, azokra az emberekre, akiket mi juttatunk hatalomra, azokra, akik kiszolgálnak minket..."

"A nép a mi irányításunk alatt megsemmisítette nemességét."

"Manapság a nemesség megbuktatása után a nép szívtelen, pénzhajhászó gazfickók karmaiba került..."

"A munkásokat elnyomatásuktól állítólagos megmentők képében jelenünk meg a színen..."

"A mi hatalmunk a munkás állandó élelmiszerhiányában és testi gyengeségében rejlik." (Helyesebb megfogalmazás a hiány és a gyengeség.) "Csak ezáltal válik akaratunk rabszolgájává. És saját hatóságaiknál sem erőt, sem elszántságot nem fognak találni arra, hogy azok szembehelyezkedjenek a mi szándékainkkal." (A rendőrség megtagadja a nyomozást, ha a törvénytelen titkos háttérhatalom az elkövető: a titkosszolgálat, tehát a hatalom, vagy annak egy érdekelt csoportja. Alkotmányosság nem létezik, az igazságszolgáltatás ilyen esetekben már az első lépcsőfoknál, a rendőrségnél elbukik.)

"...fogjuk mozgatni a tömegeket és az ő kezeikkel fogjuk elsöpörni mindazokat, akik akadályoznak utunkon." (Tehát a manipulált, szolgasorba taszított tömeg az, amely a hatalom képviselőinek eszköze.)

"A gójok elszoktak attól, hogy gondolkozzanak, hacsak a mi szakembereink sugalmazásai nem késztetik őket arra." (Pontosabb kifejezés, hogy képtelenek gondolkodásra, vagy túl gyávák ahhoz, hogy tegyenek bármit is. Gyakori megoldás, amikor a statiszták különféle hivatkozásokkal felmentik magukat az erkölcsi felelősség alól.)

"...társadalmi szerkezet megköveteli a munkamegosztást s ebből kifolyólag az embereknek osztályokba és rangokba való sorolását." (Ez a szemlélet a hatalom és a pénz képviselőinek sajátja. Hatalmam van, tehát alsóbbrendű vagy, pénzem van, tehát alattam állsz, intelligens vagyok, tehát fölötted állok. Ennek továbbgondolt formája a fasizmus, amelyről bővebben esik szó esik a jegyzőkönyvekben.)

"...az, aki bármely cselekedetével egész osztályt kompromittál, nem lehet törvény előtt egyenlő mértékben felelős, mint az, aki senki ellen nem vét, csak saját becsülete ellen."
(Ha a kompromittált osztály egy hatalmi csoport, vagy egy hatalmi csoport olyan kiszolgáló rétege, amelynek védelme önös okokból érdeke a hatalomnak, az igazságszolgáltatás megszűnik, vagy törvénytelen módon működik.)

"...az emberek önként fogják alávetni magukat az uralkodó hatalomnak és fogják elfoglalni az államban számukra kijelölt helyet." (A csordaszellem és annak elemzése a jegyzőkönyvek egyik legfőbb tárgya.) "...a nép (...) vakon elhiszi a nyomtatásban megjelenő dolgokat - hála a félrevezető sugalmazásoknak és saját tudatlanságának..." (Az utolsó rész leginkább a kirekesztettekről szól, akiknek a titkosszolgálatok méreteiről sincs fogalmuk. Ez a "saját tudatlanság", amelyben a hatalom "félrevezető sugalmazásai" tartják a zselléreket. Annak a tudata, hogy a hatalom és a szolgák rendelkeznek információval, gyorsan a felsőbbrendűség érzésének gőgjéhez vezet.)

"...a lakosság (...) szuverén úrnak képzelte magát és rohant, hogy magához ragadja a hatalmat. Eközben természetesen - mint minden vak ember - egy csomó akadályba ütközött. Sietett vezetőket keresni, (...) mi lábaink elé helyezte teljhatalmát."

"Ma, mint nemzetközi nagyhatalom, legyőzhetetlenek vagyunk... (...) A gój népek határtalan hitványsága - hasukon csúsznak a hatalmas előtt, de irgalmatlanok a gyengével szemben, kíméletlenek vétségekkel szemben és elnézők bűntettek dolgában, a szabad társadalmi rend ellentmondásait nem hajlandók eltűrni, de végtelen türelemmel viselik el egy merész kényuralom erőszakoskodásait -, mindezek a tulajdonságok segítenek bennünket függetlenségünk elérésében."

"...a diktátorok ügynökeik útján beadják a népnek, (...) legmagasabb cél kedvéért, azért, hogy biztosítsák a népek jólétét, nemzetközi testvériségét, szolidaritását és jogegyenlőségét. Azt természetesen nem mondják meg a népnek, hogy ezt az egyesülést a mi legfőbb uralmunk alatt kell véghezvinni.
Így aztán a nép kárhoztatja az igazságosokat és felmenti a bűnösöket, mindjobban meggyőződve arról, hogy mindent megtehet, amit csak akar. Hála a dolgok ilyen állásának, a nép elpusztít mindenfajta..." (morális) "...stabilitást, és zűrzavart teremt lépten-nyomon." (Az igazságszolgáltatást tehetetlenségre kárhoztatja, olyan kifejezések, mint jogállam, alkotmányos demokrácia, jogbiztonság értelmüket vesztik az önkényes, célzottan az elitréteget érintő bűnözés és bűnpártolás miatt.)

"Ugyancsak kormányzásunk sajátosságaihoz tartozik a tömegek és egyének irányításának művészete, okosan alkalmazott elméletek és szószátyárkodás segítségével, a társadalmi élet szabályozásával és mindenféle más fogásokkal, melyekhez a gójok mit sem értenek. Kormányzási művészetünk elemzésen, megfigyelésen, ravasz számítás finomságain alapul, s nincs vetélytársunk az ezekben való jártasságban, nemhogy politikai tervek kieszelésében és az összetartásban."

(A hatalom a hitelrontást minden lehetséges törvénytelen és etikátlan módon beveti azok ellen, akik minden törvények felett álló voltukat kétségbevonja. A kivitelezés, a "piszkos munka" elvégzője az öntudatlan tömeg.) "...megtaláltuk a módját annak, hogy a nem gondolkozó tömeg szemében hitelüket rontsuk, mint nyílt szervezetet, miközben mi magunk titkos szervezetünket mindenkor homályban tartottuk."

(A zsidók mögött � humanitárius okokra hivatkozva, az iszlám országokat kivéve � csaknem a Föld valamennyi állama felsorakozik. Sorsuk és jogaik biztosítása előbrevaló más népek jogainál, Izrael pedig országként emelkedik a többi fölé, érinthetetlenségét a világ legnagyobb nagyhatalma, az Amerikai Egyesült Államok az elsők között szavatolja.) "Ezért egyetlen állam sem kapna támogatást, ha fegyvert emelne ránk, mert mindegyiknek figyelembe kell vennie, hogy bármely ellenünk irányuló egyezmény nem lenne előnyös számára. Túl erősek vagyunk nincs menekvés hatalmunk elől. A nemzetek még jelentéktelen megállapodást sem köthetnek anélkül, hogy abban titokban benne ne lenne a kezünk."

(A globalizáció eredményezi, hogy a kormányok önállóságát a nagytőkések határozzák meg, akik bekerülnek ezzel a saját érdekeiket szolgáló irányító elitbe, és a háttérből befolyásolják a politika mindenkori irányát. A kormányok kénytelenek behódolni a tőkések akaratának, akik pénze biztosítja a kampányt, saját hatalmuk mind zavartalanabb fenntartását és átmentését.) "Ahhoz, hogy a tőke akadálytalanul fejthesse ki működését, szabad keze kell legyen arra, hogy ipari és kereskedelmi monopóliumot létesítsen; ezt a világ minden részében már végre is hajtják láthatatlan kezek." (A tőkés kíméletlen és részvétlen a nép iránt, egyetlen szempont vezérli tetteit: a pénz.) "Ez a szabadság politikai hatalomhoz fogja juttatni azokat, akik szerepet játszanak az iparban, és ez hozzá fog járulni a nép sanyargatásához."

"Vezetőségünk fő célja az, hogy kritikával megbénítsa a közvéleményt; hogy eltérítse az embereket a komoly gondolkozástól, mely arra irányulhatna, hogy ellenállást keltsen velünk szemben; hogy üres szavakkal folyó szemfényvesztő harc síkjára terelje a szellemi erőket." (Az utolsó sorok igazak a titkos háttérhatalomra és annak politikára, és hasonlatos ahhoz a nemzetközi kitüntetett figyelemhez, amellyel a világ zsidói felé, illetve ellen élnek. A figyelemelterelés nem tudni, mekkora mértékben lehet nemzetközi � legalább hallgatólagos � megállapodás kérdése, tény azonban, hogy a köznép és az SZDSZ túlzott antiszemitázása, és a belső ellenség keresése szinte teljesen tabutémává tette Izrael politikai szempontból való megítélését, mivel azonmód antiszemitának minősül mindenki, aki ezen országot nem az egyértelmű méltatás szintjén említi, vagy bármely tettének jogosságát kérdőre vonja. Magyarországon Izrael nem egy állam a sok közül, hanem az egyetlen, amelynek bármilyen bírálata az antiszemita jelzőt, és a liberalizmusba bujtatott kirekesztést vonhatja maga után.)
"A világ népei és az egyének is azonosítani szokták a szavakat a tettekkel. Megelégszenek a látszattal, és csak ritkán ügyelnek arra, vajon beváltják-e a közéletben elhangzott ígéreteket. Ezért kirakat-intézményeket fogunk életre hívni, melyek ékesszóló bizonyítékát adják majd annak, hogy mennyire szolgálják a haladást." (Ilyen kirakat-intézmény pl. az országimage központ, valamint a nemzeti jelleget hangsúlyozó minden rendezvény és szónoklat, mely megreked a puszta szavak, a látványkeltés és a tartalom nélküli pompa szintjén.)

"Hogy kézben tartsuk a közvéleményt, azt össze kell zavarnunk oly módon, hogy addig és annyi egymásnak ellentmondó nézetnek adjunk hangot a legkülönbözőbb oldalakról, amíg a gójok el nem veszítik fejüket ebben a labirintusban és arra a meggyőződésre nem jutnak, hogy legjobb, ha az embernek egyáltalában nincs nézete politikai ügyekben, melyeket a közvélemény amúgy sem érthet meg, mert csak azok értik meg, akik irányítják a közvéleményt. Ez az első titok." (A kirekesztettek valóban alkalmatlanok bármiféle objektívebb politikai nézet kialakítására, mivel az állam, az ország működéséről sincs halvány fogalmuk sem, lévén, hogy az titok. Így ítélőképességük olyan alacsony, amely miatt szavazatuk � melyekkel pártokat erősítenek, vagy gyengítenek � teljesen vak és öntudatlan, ezért tulajdonképpen nincs meg a joguk sem arra, hogy szavazzanak, alkalmatlanok, és szavazójoguk biztosítása csak azt a célt szolgálja, hogy elaltassa figyelmüket az állam valódi működésének megértéséről. Tulajdonképpen nem több a hatalom részéről, mint egy odavetett konc, egy látszólagos jog, ami abba a hitbe ringatja a zsellért, hogy van beleszólása az ország működésébe, és hogy jogállamban él.)

(A hatalom önmagának akkor tudja hatékonyan biztosítani a fennmaradást, ha elveszi az egyén cselekvési jogát bárminemű � a hatalom-birtoklók számára veszélyes � kezdeményezéstől.) "Úgy kell irányítanunk a gój társadalom nevelését, hogy ahányszor csak olyan helyzettel kerül szembe, amely egyéni kezdeményezőerőt igényel, kétségbeesett tehetetlenségben csüggessze le karjait. A cselekvési szabadságból eredő túlzott törekvések aláássák az erőket..."

"...a gójok (...) kénytelenek lesznek oly természetű nemzetközi hatalmat felajánlani nekünk, amely lehetővé teszi majd számunkra, hogy minden erőszak alkalmazása nélkül fokozatosan megszerezzünk minden államhatalmat, és szuperkormányt létesítsünk. A mostani uralkodók helyébe �kormányok feletti közigazgatás�-nak nevezett rémképet fogunk állítani, amelynek karjai harapófogóként fognak kinyúlni minden irányba, s melynek szervezete olyan nagy méretű lesz, hogy hatalma alá fogja hajtani a világ összes nemzetét." (A globalizáció eltörli a határokat, a nemzet szó lassan elveszti értelmét, közös lesz a pénznem. A pénz, amely a hatalomhoz vezet, az egyetlen érték lesz. Az államok feletti közigazgatás legfőbb birtoklói, döntéshozói a nagytőkések lesznek.)

"Hamarosan hatalmas monopóliumokat fogunk létesíteni..."

(A nemzetközi pénzintézetek az adott állam kormányán, a médiákon, tehát a titkosszolgálatokon keresztül népszerűsítik magukat, a köznéppel elhitetve, hogy ez az út nemcsak az egyetlen választható, de rendkívül áldásos is a pórnép számára. Az antiglobalizációs megmozdulások résztvevőit anarchistáknak, huligánoknak állítják be, akik a megváltó nagytőkével szemben a rombolást, a zűrzavart, a pusztítást hordozzák.) "Minden lehetséges módon növelnünk kell szuperkormányunk jelentőségét azzal, hogy azt mindazok oltalmazójaként és jótevőjeként állítjuk be, akik önként alávetik magukat nekünk."

"...közvéleményt (...) titokban mi alakítottunk ki az úgynevezett �nagyhatalom� - a sajtó segítségével; ez pedig, néhány lényegtelen kivételtől eltekintve, máris teljesen a mi kezünkben van." (Nem léteznek �kivételek�. Valamennyi sajtóorgánum a titkosszolgálatok kezében van.)

"Mindazokkal a fegyverekkel, melyeket ellenfeleink használhatnának ellenünk, nekünk is el kell látnunk magunkat." (A világ egyik legfiatalabb állama, Izrael már ma rendelkezik a legszélesebb fegyverarzenállal a vegyi fegyverektől az atombombáig.) "A törvénykönyv kifejezéseinek legfinomabb árnyalataival és fogásaival is tisztában kell lennünk, hogy igazolhassuk magunkat, amikor majd ítéleteket kell mondanunk, melyek rendellenesen arcátlanoknak és igazságtalanoknak tűnhetnek fel, fontos ugyanis, hogy az ilyen döntéseket úgy tálaljuk, mintha legmagasztosabb erkölcsi elveket fejeznének ki, törvényes formába öntve." (A zsidók legfőbb törvénykönyve a Biblia, amelynek minden részletét jól ismerik és használják fel tetteik önigazolására a leghétköznapibb dolgoktól a legnagyobb gaztettekig. Az önkényes területszerzést, a terjeszkedést úgy állítják be, mintha az a �legmagasztosabb erkölcsi elvek� kifejezője lenne, amelynél a Szent Biblia az alaptörvény.)

"Lesz körülöttünk ezen kívül hatalmas tömeg bankár, nagyiparos, nagytőkés és - ami a legfontosabb - milliomos, lényegében ugyanis minden pénz kérdése lesz."

(Jellemző gondolkodásmód, hogy �aki bírál minket, antiszemita�.) "Ha manapság egyes államok tiltakoznak ellenünk, ez csak a forma kedvéért, beleegyezésünkkel és utasításunkra történik, az ő antiszemitizmusukra ugyanis elengedhetetlenül szükségünk van az alsóbb rétegekhez tartozó testvéreink kézbentartásához."

(A hatalom-birtoklókról és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos tagjairól.) "Fegyvereink pedig a határtalan becsvágy, égő kapzsiság, (...) bosszú, (...) rosszindulat."

"...a pártharcokhoz (...) pénz kell, és a pénz a mi kezünkben van. (...) Ily módon a nép vak ereje továbbra is a mi támaszunk és mi, csakis mi fogunk neki vezetőt adni és fogjuk - természetesen - arra az útra irányítani, amely célunkhoz vezet."

(A történelem folyását eldöntő alapelem a nép ostobasága, befolyásolhatósága, irányíthatósága. A csordaszellem kiírtja az önálló gondolkodást, a polgári titkosszolgálatok tagjai akarat nélküli, gyurmaként formálható statisztákká teszi a hatalom kezében. A nyájszellem teljes politikai befolyásolhatóságot eredményez, a nyáj tagjait az is elégedettséggel tölti el, hogy legalább szolgái lehetnek a rendszeruraknak. Íme a polgári titkosszolgálatok.) "Hogy a vak tömeg ne tudja magát megszabadítani irányító kezünktől, időnként szoros érintkezésbe kell lépnünk vele, ha nem is a saját személyünkben, de mindenesetre néhány legmegbízhatóbb testvérünk révén. Ha majd mi leszünk az egyetlen elismert tekintély, személyesen fogunk tárgyalni a néppel a vásártereken, és úgy fogjuk kioktatni a politikai kérdésekben, hogy az általunk kívánt irányba tereljük."

"Kezünk benne van a törvényhozásban, a választások lebonyolításában, a sajtóban, az egyén szabadságában, mindenekfelett azonban a nevelésben és a közoktatásban, mivel ezek az igazi szabadság sarokpillérei. Félrevezettük, elszédítettük és elrontottuk a (...) fiatalságot..."

"Nagyszerű eredményeket értünk el azzal, hogy a törvényeket - lényegileg nem módosítva őket - ellentmondó értelmezésekkel kiforgattuk valódi értelmükből." (Ez utóbbi nemcsak a hatalom kettős, vagy szándékosan homályosan fogalmazott törvénykezésére, de a zsidók Biblia-értelmezésére is igaz.)

"Önök azt mondhatnák, hogy a gójok fegyverrel a kezükben fognak nekünk jönni, ha idő előtt rájönnek arra, hogy valójában mi folyik körülöttük. Ez ellen azonban Nyugaton oly szörnyű terroreszközünk van, melytől még a legbátrabbak is remegnek, - a földalatti helyiségek, a földalatti vasutak, azok a földalatti folyosók, amelyek még az idő elérkeztr előtt készen lesznek valamennyi világváros alatt s ahonnan ezeket a fővárosokat minden szervezetükkel és irattárukkal együtt a levegőbe fogjuk röpíteni." (Ez a �tipp� jelenleg csak átvitt értelemben olvasható. Figyelmeztetése inkább abban áll, akár létezik zsidó-világösszeesküvés, akár nem, a rendszer, a világ országai teljesen tehetetlenek lennének akkor is, ha tudnának róla, mivel kezüket megköti a �jogállamiságnak� nevezett, látszatra épített fogalom, amely lehetetlenné teszi, hogy a hatalom nyíltan aktív intézkedésekkel, faji alapon lépjen fel bármely etnikum ellen. A passzivitás mindkét esetben kötelező és végérvényes.)

"...a kormányok és népek a politikában megelégszenek a látszattal."

"...a hatalom elosztását, a szólás-, sajtó- és vallásszabadságot, az egyesülési törvényt, a törvény előtti egyenlőséget, a tulajdon és a lakás sérthetetlenségét, az adóztatást, a közvetett adók gondolatát, valamint a törvények visszaható erejét.
Mindezek olyan kérdések, amelyeket a nép előtt nem szabad egyenesen és nyíltan érinteni. Ha nem lehet elkerülni az érintésüket, nem szabad ezeket a jogokat határozottan megnevezni, hanem minden részletezés nélkül csak annyit szabad mondanunk, hogy elismerjük a fennálló jogrend alapjait. Azért kell lehetőleg hallgatnunk ezekről a jogokról, hogy szabad kezünk legyen arra, hogy ezt vagy azt feltűnés nélkül elejtsük..."

"A tömeg különös ragaszkodással és tisztelettel viseltetik a politikai hatalom géniuszai iránt, és csodálattal nyugtázza erőszakosságaikat; �ez aljas volt, igaz, de nagyon okos... csalásnak is lehet mondani, de milyen ügyesen kártyázták meg, milyen nagyszerűen csinálták, micsoda vakmerőség!� - mondják...
Számot tartunk arra, hogy az összes nemzetet belevonjuk annak az új államszerkezetnek felépítésébe, amelynek tervét mi készítettük. Ezért mindenekelőtt elengedhetetlenül szükséges, hogy felvértezzük magunkat és tároljuk magunkban azt az arcátlan vakmerőséget és ellenállhatatlan szellemi erőt, amely aktivitásunkban megtestesülve le fog törni minden akadályt utunkon." (Az �új államszerkezet� a minden törvények és államok felett álló titkosszolgálatok. A titok birtokosa valamennyi ország vezetése, akik maguk is a törvények felett állnak, a törvénytelen kiváltságokat maguk között osztják fel, jogsértéseiket �arcátlan vakmerőséggel� hajtják végre, �szellemi erejük� pedig a rendszer előtt meghunyászkodó értelmiség és az iskolázatlan köznép.)

(A most következők a jelenleg zajló világpolitikai folyamatokat jósolták meg. A mondatok között megtalálhatjuk a pártok szokványos demagóg üzeneteit is.) "Államcsínyünk befejezése után a következőket fogjuk mondani a különböző népeknek. �Eddig minden szörnyen rosszul ment, mindenkit kimerítettek a szenvedések. Mi kiküszöböljük a szenvedésetek okait - a népi hovatartozást, a határokat, a pénznemek különféleségét. Természetesen ítélkezhettek fölöttünk, de hozhattok-e igazságos ítéletet, ha kimondjátok, mielőtt még próbára tettétek, amit ajánlunk nektek... � Erre a tömeg ujjongva a tenyerén fog hordani a reménykedés és várakozás egyhangú diadalában."
(A sötét jövőkép csaknem minden szava jelen.) "Akkor aztán betöltötték rendeltetésüket a választások-melyeket eszközül használtunk fel a világ trónjának elfoglalására, arra tanítva meg az emberek legkisebb közösségeit is, hogy gyűléseken szavazzanak csoportos megegyezés alapján - és utoljára fognak szerepet játszani, amikor is az emberek egyhangúlag kifejezik majd azt a kívánságukat, hogy közelről ismerkedjenek meg velünk, mielőtt elítélnének. Ennek biztosítására osztályokra és képzettségre való tekintet nélkül mindenkinek szavaznia kell..." Azzal, hogy mindenkibe beleoltjuk saját fontosságának tudatát, meg fogjuk semmisíteni a gójok között a család fontosságát és nevelési értékét," (Ez ma is üres szólam, hiszen a központ nem a család, hanem a hatalom, amely a családra hivatkozik, miközben a médián keresztül � amelyet szócsőnek használ � �nevel� az érdekeinek megfelelően, azaz egy nem létező világképet tükröz.) "és meg fogjuk akadályozni, hogy önálló gondolkozású egyének szóhoz jussanak," (Ennek eszköze a titkosszolgálat, amely a hatalom kezében van, s amely nem engedi, hogy a médiákon keresztül az igazság nyilvánosságra kerüljön.) "az általunk vezetett tömeg ugyanis nem fogja megengedni, hogy érvényesüljenek, sőt, még csak meg sem fogja őket hallgatni, hiszen hozzászokott ahhoz, hogy csak ránk hallgasson, akik megfizetjük engedelmességét és figyelmét." (Az utolsó gondolatok már a szolgálatok végrehajtóira vonatkoznak.) "Ily módon hatalmas, vak erőt fogunk létrehozni, amely képtelen lesz bármely irányban is megmozdulni ügynökeink irányítása nélkül, akiket a tömeg vezetésére, annak élére helyeztünk. A nép alá fogja vetni magát az ő kormányzásuknak, mert tudni fogja, hogy ezektől a vezetőktől függ keresete, jutalmazása és mindenfajta más előnye. Egy kormányzati tervnek készen kell egy és ugyanabból az agyból erednie, mert soha nem tud szilárd alakot ölteni, ha megengedik, hogy részekre bontva sokan dolgozzanak rajta." (Azaz az irányítás a központi hatalomra tartozik, mert ha a nép valódi irányításhoz jutna, az a demokrácia felé mozdítaná a fejlődést, ami a hatalombirtoklóknak nem érdeke, hiszen kiváltságaik, mindenekelőtt hatalmuk és törvényfelettiségük végét jelentené.) "Ezért szabad ugyan ismernünk a cselekvési tervet, de nem szabad azt vita tárgyává tennünk, nehogy elrontsuk művésziességét az alkatrészei közötti összefüggést, az egyes pontokban rejlő titkos szándékok gyakorlati érvényesülését. Ha ilyen művet vita tárgyává tennénk, és módosításokat eszközölnénk rajta szavazás útján, ezzel ráütnék mindazok érveléseinek és félreértéseinek bélyegét, akik nem értették meg a terv cselszövéseinek mélyebb értelmét és összefüggését. Azt akarjuk, hogy terveink erőteljesek és célszerűen kigondoltak legyenek. Ezért NEM SZABAD ODADOBNUNK VEZETŐSÉGÜNK LÁNGESZŰ MŰVÉT a tömeg, vagy akár csak egy zártkörű csoport karmai közé." (A terv �mélyebb értelme� persze nem más, mint a mindenkori hatalom kiváltságainak folyamatos biztosítása a tömeg jellemtelenségét kihasználva. Ezt a tényt azonban sohasem közlik a végrehajtókkal, helyette mindenféle eszmékkel, jutalmazási lehetőségekkel, vagy fenyegetésekkel késztetik együttműködésre. Sokuknál erre sincs szükség: ha a hatalom egyetlen szeletét a birtokukban tudják, legyen az bármilyen kicsi, elegendő a puszta bűnügyi elvbarátság �eszméjének� kialakításához.) "Ezek a tervek egyelőre nem fogják megdönteni a fennálló intézményeket." (Nem, mert már megdöntötték. Valamennyi intézmény a titkosszolgálatok, azaz a hatalom birtokában van.)

"Különböző elnevezések alatt minden országnak megközelítően egyforma a berendezése: népképviselet, minisztérium, szenátus, tulajdon és a lakás sérthetetlenségét, az adóztatást, a közvetett adók gondolatát, valamint a törvények visszaható erejét."

"...az uralkodót (...) elnökkel helyettesítettük, akit a tömegből, bábjaink, rabszolgáink közül választottuk ki."

(A következő sorok mintha egyenesen a titkosszolgálattól származnának, de annak egyes tagjaitól is hasonló �érvelést� hallottam.) "...egyszer s-mindenkorra ismerjék fel: annyira erősek, annyira legyőzhetetlenek, annyira túlontúl hatalmasak vagyunk, hogy semmi esetre sem leszünk tekintettel rájuk, hogy eszünk ágában sincs a legkisebb figyelmet is szentelni véleményüknek vagy kívánságaiknak, hogy ilyeneknek minden kinyilvánítását készek és képesek vagyunk bármikor és bárhol ellenállhatatlan erővel elfojtani, hogy egy-csapásra magunkhoz ragadtunk mindent, amit akartunk, és semmi esetre sem fogjuk hatalmunkat megosztani velük... Akkor félve és reszketve be fogják csukni szemüket, és meg fognak elégedni azzal, hogy megvárják, mi lesz mindennek a vége.
A gójok olyanok, mint egy birkanyáj, és mi vagyunk a farkasok."

(A hazudozás és a hitegetés is felszínre kerül.) "Van még egy másik ok is, hogy miért fogják becsukni a szemüket: ugyanis továbbra is azt ígérjük majd nekik, hogy visszakapnak minden szabadságot, amelytől megfosztottuk őket, mihelyt legyőztük a béke ellenségeit és megfékeztünk minden pártot. Kár szót vesztegetni arra, hogy meddig várnak majd szabadságuk visszatérésére..."

"...minden szabadság (...) a mi kezünkben lesz, minthogy a törvények csak azt fogják eltörölni vagy kimondani, ami az előbb vázolt program értelmében kívánatos számunkra." (Ezen ugyancsak túl vagyunk, nincs szükség törvényekre ahhoz, hogy a hatalom-birtoklók azt tegyenek, amit akarnak. A törvénytelenséghez gyakran indok sem szükséges, mivel az a birtoklók érdekében történik, a nép pedig � kisszerű gyávaságából adódóan � mindenre felhasználható.)

(A nyers valóságot olvashatjuk a titkosszolgálat és a sajtó viszonyát illetően.) "Milyen szerepet játszik ma a sajtó? Arra szolgál, hogy felkeltse, és lángra lobbantsa azokat a szenvedélyeket, amelyek célunk eléréséhez szükségesek, vagy pedig önző pártcélokat szolgál. Gyakran sületlen, igazságtalan, hazug, és a közvélemény túlnyomó részének leghalványabb sejtelme sincs arról, milyen célokat szolgál a sajtó valójában. Mi meg fogjuk nyergelni és szorosan meg fogjuk zabolázni, s ugyanezt tesszük majd a nyomdaipar minden más termékével is..."

"Ellenőrzésünk nélkül egyetlen közlemény sem fog nyilvánosságra kerülni. Ezt különben már most is elérjük, amennyiben az összes híreket egynéhány kevés ügynökség kapja meg, melyeknek irodáiba ezek a hírek a világ minden részéből befutnak. Ezek a hírszolgálati irodák akkor már teljesen a mieink lesznek és csak azt fogják közzétenni, amit mi diktálunk nekik.
Ha már most annyira uraljuk a gójok gondolatvilágát, hogy szinte valamennyien azokon a színes szemüvegeken át nézik a világ eseményeit, amelyeket az orrukra teszünk - ha már most nincs egyetlen állam sem, ahol bármi is megakadályozna minket abban, hogy tudomást szerezzünk arról, amit a gój ostobaság államtitoknak nevez: Milyen lesz akkor a mi helyzetünk, amikor majd elismert legfőbb urai leszünk a világnak az egész világ felett uralkodó királyunk személyében?" (A hírszolgálati irodák a titkosszolgálatok birtokában vannak, így mindent közvetítenek, csak a valóságot nem, egy hamis �színes szemüveg�-en át láttatva a világot. A gój szó � ilyen vetületben - itt is kettős értelemmel bír: egyrészt � mint részleges titokbirtokos - a hatalom eszköze, másrészt az a réteg, amely a valódi működés semmiféle részletének nincs tudatában. A �gój ostobaság� egyaránt takarja ezen rétegek tudatlanságát és a szolgalelkűségét.)

(A science-fiction irodalom negatív utópiáinak képei köszönnek vissza a következő mondatban. Ez azonban nem sci-fi, de nem is a jövő, hanem a valóság.) "Ilyen intézkedésekkel a gondolatot közvetítő eszköz a nevelés eszközévé válik majd kormányunk kezében..."

(A megfélemlítés az állami terror egyik eszköze, amellyel a hatalmat és a hatalom emberei elvbarátainak sérthetetlenségét biztosítja.) "Az adó korlátok közé fogja szorítani az irodalmi ambíciókat, a kilátásba helyezett büntetések pedig az írókat tőlünk függővé fogják tenni. És ha mégis akadna valaki, aki ellenünk akar írni, nem fog találni senkit, aki írásművét hajlandó kinyomtatni." (Erre élő példa a Lucidum Intervallum c. antifasiszta orgánum esete.)

"Az irodalom és az újságírás a legfontosabb nevelési tényezők közé tartozik és kormányunk ezért meg fogja szerezni az újságok túlnyomó részének tulajdonjogát."

"Tíz-tíz általunk engedélyezett újságra harminc olyan esik majd, melyet mi magunk alapítottunk. Ezt azonban a nyilvánosságnak még csak sejtenie sem szabad. Az általunk kiadott lapok a legellentétesebbek lesznek külső megjelenésben, irányzatban és nézetben, így bizalmat keltve bennünk és a mi oldalunkra állítva teljesen gyanútlan ellenfeleinket, akiket, miután ily módon a csapdánkba estek, ártalmatlanná fogunk tenni." (Valamennyi sajtóorgánum a titkosszolgálatok kezében van. Van itt minden: jobb, bal, keresztény, liberális, irodalmi, művészeti, okkult tudományokkal foglalkozó stb. Az �ostoba gójok� �színes szemüvege� láttat mindenféle színben, meggyőz egy elvről, eszméről, egy másik forrás pedig annak az ellenkezőjéről. Miközben a tudatlanok ezen rágódnak, a valóság rejtve marad előttük.)

"A mindennapi kenyérért való küzdelem arra kényszeríti a gójokat, hogy befogják szájukat, és alázatos szolgáink legyenek. Ügynökök, akiket sajtónknál alkalmazunk a gójok köreiből, utasításainkra mindent meg fognak tárgyalni, aminek közvetlenül, hivatalos formában történő közlése hátrányos lenne számunkra..."

"...amikor biztosítjuk magunknak a tömeg jóindulatát, ezzel csak gépezetünk működését könnyítjük meg, (...) amikor a tömeg helyeslését látszunk keresni, ezt nem tettekre vonatkozólag tesszük, hanem szavakra vonatkozólag, amelyeket erről vagy arról a kérdésről mondottunk." (Nem látom a mai Magyarországon, hogy a tömeg bárminemű helyeslését keresné a kormány, amikor döntéseket hoz.) "A nyilvánosság előtt folyton hangoztatjuk, hogy minden tettünkben az a remény és meggyőződés vezérel, hogy a közjót szolgáljuk. A politika kérdéseinek megvitatásában zavarólag hathatna az emberek beleszólása, ezért figyelmüket más irányba tereljük... (...) Mi majd előírunk nekik valamit, ami úgy fest, mintha ugyancsak politika lenne." (Lássd: polgári titkosszolgálatok végrehajtói, akik úgy érzik, fontosat cselekszenek, amikor öntudatlan bábok a hatalom kezében.)

"Ki fogja akkor valaha is gyanítani, hogy mindezeket a népeket színpadi figuraként tologattuk egy politikai tervnek megfelelően..."

"A mi bölcseink, akik előkészültek arra, hogy vezetői legyenek a gójoknak, beszédeket, tervezeteket, emlékiratokat, cikkeket fognak elkészíteni, melyek felhasználásával oly módon befolyásoljuk majd a gójok gondolkodását, hogy az általunk megszabott ismeretekre irányítsuk a figyelmet."

(Az indítékokról, amiért egy �gój� a háttérhatalomhoz szegődik, amivel megvásárolható, és szolgasorba taszítható. A most következő sorokat tanítani lehetne.) "A gójok vagy kíváncsiságból lépnek be a páholyokba, vagy abban a reményben, hogy azok segítségével nekik is jut valami a közös koncból, egyesek meg azért, hogy alkalmuk legyen megvalósíthatatlan és megalapozatlan álmodozásaikról nyilvánosság előtt beszélni; szomjaznak a siker és taps után, melyek osztogatásában rendkívül bőkezűek vagyunk. (...) ...okozta önteltség... (...) Ez ugyanis lassan hajlamossá teszi őket arra, hogy magukévá tegyék sugalmazásainkat, miközben nincsenek is tudatában azoknak és teljességgel meg vannak győződve arról, hogy gondolataik saját csalhatatlanságukból fakadnak, s meg nem eshetik velük, hogy kölcsönvegyék másokéit... Önök el sem tudják képzelni, hogy önteltségükben a legbölcsebb gójok is akaratlan naivitásnak milyen állapotába hozhatók s ugyanakkor milyen könnyű elvenni a bátorságukat a legkisebb kudarccal is, legyen az akár csak a megszokott taps elmaradása, és szolgai megalázkodásra késztetni őket új sikerek kilátásba helyezésével. (...) ...készek a gójok bármely tervet is feláldozni, csakhogy sikerük legyen. Ez a lelki sajátosságuk lényegesen megkönnyíti számunkra azt a feladatot, hogy céljainknak megfelelően irányítsuk őket. Látszatra tigrisek, lelkük azonban birkalélek, és fejük kong az ürességtől. Ráültettük őket annak a gondolatnak a vesszőparipájára, hogy az egyéniségnek fel kell olvadnia a kollektivizmus jelképes egységében." (Miközben a kollektivizmus álca, a hatalombirtoklók önös céljai elérésének eszköze. Az egész rendszer � a gójokkal együtt � a hatalom, a hírnév, a pénz utáni vágyra, és a gyávaságra épül. A gój önmaga érdekeit szolgálja, amikor gerinctelen bábbá változva a hatalombirtoklók szolgálatába szegődik, akiket szintén az egoizmus vezérel. A másik közös pont kettejük között az egymás iránt érzett lelketlen közöny, ami miatt a rendszerurak bármilyen gaztettet levezényelhetnek szolgáikkal.)

"Ha sikerül a gójokat a bárgyú vakságnak ilyen magaslatára vinnünk, nem bizonyíték ez arra - méghozzá megdöbbentően világos bizonyíték -, mennyire fejletlen az ő értelmük a miénkhez képest? Főleg ez az, ami szavatolja sikerünket." (A �gójok bárgyú vaksága� a valóság ismeretének hiánya, vagy az önáltatás, ahol a gaztettek alóli felelősségtől önfelmentő elméletek kiagyalásával szabadulnak.)
(Az amerikai politikára is láthatunk példát.) "És mennyire előrelátók voltak a mi bölcseink a régi időkben, amikor azt mondták, hogyha az ember komoly célt akar elérni, nem szabad visszariadni semmiféle eszköztől, és nem szabad megszámolni azokat, akiket a cél érdekében fel kell áldozni... Mi nem számoltuk a gój barmok ivadékainak áldozatait, persze a mieink közül is sokakat fel kellett áldoznunk..." (Az ilyen mindkét oldalt érintő �áldozatkészség� példái Pearl Harbor, Vietnam, Hirosíma, Nagasaki, vagy Afganisztán)
(A politikusok cinizmusba hajló gerinctelenségére is akad megjegyzés.) "...aránylag kevés áldozatunk volt..."

"...félelmükben még a hittestvérek sem mernek tiltakozni. Ilyen módszerekkel (...) kiirtottunk minden ellenkezést rendelkezéseinkkel szemben." (Egy alapvető gondolat következik.) "Miközben liberalizmust prédikálunk a gójoknak, a saját népünket és ügynökeinket feltétlen engedelmességre szorítjuk.
Befolyásunkra a lehető legkisebb mértékre korlátozódott a gójok törvényeinek végrehajtása. A szabadelvű törvénymagyarázatokkal megfosztottuk a törvényt tekintélyétől." (Ilyen szabadelvű törvénymagyarázat a nemzetbiztonsági törvényre való hivatkozás, amely csaknem minden bűncselekményt legalizál, ugyanakkor államtitokként kezeli azokat. A most következő mondat egy tendencia Magyarországon, de a realitás, ha az előbb említett ún. nemzetbiztonságot érintő ügyeket tekintjük, ahol a bírót olyan színészi alakításra késztetik, mintha fogalma sem lenne arról, mi a hatalom valójában.) "A legfontosabb és elvi jelentőségű ügyekben és kérdésekben a bírák úgy döntenek, ahogy mi előírjuk nekik, és úgy látják az ügyeket, amilyen megvilágításba mi azokat a gój közigazgatás számára helyezzük. Ezt olyan személyek segítségével érjük el, akik - természetesen - a mi eszközeink, bár látszatra semmi közünk hozzájuk, továbbá újságnyilatkozatok vagy egyéb eszközök segítségével. Még szenátorok és magasabb állású közigazgatási tisztviselők is elfogadják tanácsainkat. A gójok teljességgel baromi eszüknél fogva képtelenek hasznát venni az elemzésnek és megfigyelésnek, még kevésbé képesek hasznosítani a maguk számára annak előrelátását, hogy egy kérdés bizonyos elintézési módjának mi lehet a célja." (Egy gój nem is igényli a háttérokok megismerését, egyszerű végrehajtó, tudatában van önnön kisszerűségének - melyet a hatalom belénevel -, holott ebbéli hite teszi éppen senkivé.) "Ez a különbség a gójok gondolkozási képessége és a mi gondolkozási képességünk között láthatóan fémjelzi azt a pozíciót, melyet mint a Kiválasztott Nép elfoglalunk, és magasabbrendű emberi mivoltunkat a gójok állati értelmével szemben. Szemük ugyan nyitva van, de nem látnak semmit maguk előtt, és nem találnak fel semmit, legfeljebb talán anyagi dolgokat." (Az elitréteg önnön felsőbbrendűségének tudata a pórnéppel szemben fasiszta nézőpont, a következő gondolatok pedig a nyers fasizmus világába vezetnek.) "Ebből világos, hogy a természet magajelölt ki minket arra, hogy vezessük és uraljuk a világot." (Stb.stb.stb.)

"...akik elesnek a közigazgatás harcmezején az államhatalom, elv és törvény kedvéért, melyek nem engedik meg, hogy az államkocsi gyeplőit tartók közül bárki is letérjen a közélet útjáról a maga privát mellékútjaira."

(Ismét egy olyan �jövendölés� következik, amely már ma realitás: a bíró egy tárgyalási színjáték részeseként "szerepel" és hoz döntést, amikor úgy tesz, mintha nem tudna a háttérhatalom létezéséről.) "A fiatal bírónemzedéket arra a nézetre fogjuk nevelni, hogy megengedhetetlen bármiféle visszaélés, amely megzavarhatná az alattvalók között létesített rendet."

"Ahogy a vadállat útjukra küldi kölykeit, hogy zsákmány után járjanak, a gójok jó jövedelmező állásokat juttatnak alattvalóiknak anélkül, hogy felvilágosítanák őket, milyen célra is létesítették azokat."

"Abszolutizmusunk minden tekintetben vaskövetkezetes lesz, s ezért minden egyes rendeletünkben tiszteletben fogják tartani és feltétlenül végre fogják hajtani legfelsőbb akaratunkat; ez figyelmen kívül fog hagyni minden zúgolódást, mindenfajta elégedetlenséget, és ezek bármilyen megnyilvánulását példás büntetésekkel el fogja fojtani. El fogjuk törölni a fellebbezési jogot." (Ez most sem létezik, mivel a nyomozás is eleve kizárt. A következő mondat szintén a jelen, azzal a pontosítással, hogy fellebbezés azért értelmetlen, mert a �rendteremtés� titokban, törvénytelenül a háttérben zajlik. Mivel vizsgálat sem indul, a fellebbezés szó eleve értelmét veszti.) "Ezzel kizárólag mi fogunk rendelkezni - vagyis azok, akik uralkodnak..."

(A technikai civilizáció jövőjéről.) "Ismétlem, mindig tudatában kell lennünk annak, hogy ismernünk kell tisztviselőink minden lépését; szorosan szemmel kell tartanunk őket..."

(Egy jellemző arisztokrata szemlélet arról, hogy a nép miért nem avatható be semmibe, miért kell meghatározni számára, mi a helyes, és a politikusok miért határolódhatnak el tőlük, ha tetteik, vagy puszta viselkedésük hatalmi érdekeket sért. (Ehhez hasonló az a legutóbbi példa, ahol a magyaros kirekesztő álliberális szemlélet alapján követelték, hogy a kormány határolódjon el az október 23-ai megemlékezésen bekiabálóktól.)) "Politikánk titkai tekintetében ugyanis a világ népei mindig csak kiskorú gyerekek voltak..."

"A világon minden valamilyen alárendeltségi állapotban van, ha nem az embereknek van alárendelve, akkor körülményeknek vagy saját belső mivoltának..."

(Egy igazolása annak a szemléletnek, amelyet a titkosszolgálattól közvetlenül, többször is hallottam.) "Habozás nélkül fel kell áldoznunk egyéneket, akik rést ütnek a fennálló rendben, a rossz példás megbüntetésében ugyanis nagy nevelési feladat rejlik." (Ezt úgy hangoztatta egyik szócsövük: hogy "itt egy-két ember nem számít.")

"...saját szempontunkból hasznos tárgyakra és eszmékre irányítottuk az emberek gondolkozását. A gondolkodási készség megfékezésének rendszere (...) célja, hogy tunya, engedelmes barmokat csináljon a gójokból..."

"Ezért szűk határok közé fogjuk szorítani ezt a foglalkozást, a végrehajtó közszolgálat területére korlátozva az ügyvédi tevékenységet." (Az ügyvédi hatáskör most is csak olyan ügyekre terjed ki, ahol az elkövetőket nem védi a titkosszolgálat. Ily módon az ügyvéd most sem több, mint a hatalom eszköze; alibi a hatalom kezében, mellyel a jogállamiság látszatát hivatott szolgálni.)

"Tudomásunk lesz mindenről hivatalos rendőrség segítsége nélkül is..." (Ez részben jelen, és előrevetíti egy olyan totális diktatúra rémképét, ahol az állam minden egyes embert és gondolatait az ellenőrzése alatt fogja tartani, a zselléreket és a szolgákat használni és eltiporni érdekeinek függvényében.)

"Tervünk értelmében az államnak teendő önkéntes szolgálat elvéből kifolyólag kötelességének fogja érezni alattvalóinknak egyharmada, hogy megfigyelés alatt tartsa a többieket. Akkor majd nem lesz szégyen kémnek és besúgónak lenni, hanem érdem." (Itt kissé alábecsülték a zsidók képességeit: Izrael állam megalapításakor az ilyen ingyenszolgák aránya lényegesen meghaladta az egyharmadot, még arabokat is megnyerték céljaiknak, mára pedig az izraeli titkosszolgálatok beszervezett ügynökei Izrael csaknem valamennyi állampolgára, a MOSZAD keze pedig a világ minden területére elér. A nem izraeli zsidók �szolidaritásához� meghatározóan hozzájárul a közösségi tudat. A zsidó vonatkozáson túl az egész Földre érvényes az egymás utáni, nemzeten belüli, egymás ellen irányuló �becsület� szintjére emelt kémkedés és árulás, amelynek kivitelezője nem a �hivatalos rendőrség�, hanem a polgári titkosszolgálatok, s ahol a rendőrség nem pusztán kívülálló, hanem tudatosan passzív, tehetetlen szolga.)

(A szolgák � miközben elhitetik velük, hogy valami fontos, és nagyszerű dolog részesei � valójában jogok nélküli öntudatlan végrehajtói valaminek, aminek közelebbi célját is csak ritkán ismerik. Mivel kisszerűek, az is elégedettséggel, vagy fensőbbséges gőggel tölti el őket, hogy egyáltalán részesülhettek a hatalom morzsáiból, ha csak mint egy erkölcstelen parancs erkölcstelen végrehajtói is. A hatalom a szolgákat a társadalom legszélesebb területéről toborozza.) "Ügynökeinket egyaránt fogjuk kiválasztani a magasabb és az alsóbb társadalmi rétegekből, a tisztviselők közül, akik szórakozással töltötték idejüket, a szerkesztők, nyomdatulajdonosok, és kiadók, könyvkereskedők, alkalmazottak és kereskedők, munkások, kocsisok, lakájok, stb. közül. Mivel az ezekből összetevődő testületnek nem lesznek jogai és az nem lesz felhatalmazva arra, hogy saját felelősségére járjon el, tehát minden hatalom nélküli rendőrség lesz, csak tanúsítani és jelenteni fog..."

"...alattvalónknak eleget kell majd tennie annak a kötelességének, hogy (...) szolgálja az államot."

"...makacs önhittség, a hatalom felelőtlen gyakorlása, elsősorban és mindenek felett pedig a megvesztegethetőség."

"...ügynökeinkkel, nyájunk vak birkáival, akik néhány szabadelvű szólammal könnyen rábírhatók bűntettek elkövetésére..."

"Politikai téren ugyan nem fogunk megengedni semmiféle önálló kontárkodást, de bátorítani fogjuk mindenféle jelentések és előterjesztések benyújtását, amelyek azt javasolják, hogy a kormány vizsgáljon meg tervezeteket, amelyek a nép helyzetének megjavítását célozzák; ez fel fogja tárni előttünk alattvalóink bajait és kíváncsiságait, amelyeknek vagy eleget fogunk tenni, vagy bölcs megcáfolásunkkal be fogjuk bizonyítani a rövidlátását annak, aki helytelenül ítél."

(A szolgalelkűség okaira a következő hasonlatot találjuk.) "Olyan kormány szemszögéből nézve, amely jól meg van szervezve (...) az öleb csak azért ugat az elefántra, mert nem ismeri annak erejét és jelentőségét. Elegendő szemléltető példával megmutatni kettőjük viszonylagos jelentőségét, s az ölebek máris abba fogják hagyni az ugatást, és farkukat fogják csóválni, mihelyt meglátnak egy elefántot." (A nép és a szolgák elhallgattatásának egyik legjobb módja az elrettentés és a félrevezetés. Sokszor a kettő ötvözete testesül meg egyes koncepciós perek esetében.)
(A lejáratás, az ellehetetlenítés a hatalom gyakori eszköze.) "Hogy a politikai bűncselekmények elkövetőit ne tiszteljék többé hősökként, tolvajokkal, gyilkosokkal és mindenféle más visszataszító és piszkos bűntettek elkövetőivel együtt fogjuk őket a vádlottak padjára ültetni. A közvélemény akkor kapcsolatba fogja hozni a bűncselekményeknek ezt a csoportját azzal a megvetéssel, amellyel a közönséges bűncselekményeket ítéli el, s ezt éppúgy meg fogja bélyegezni." (Ez ragyogó példája a kisember irányítható haragjának, kisszerűségének és barbárságának.)

"Hogy az emberek hozzászokjanak ahhoz, hogy engedelmeskedjenek nekünk, szerénységre kell nevelnünk őket."

És ez az írás a XX.század legelején került napvilágra.

by ChrisPosted on Dec 5, 2001, 7:23 PM