width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 2008.10.25.

2008. október 25., szombat

Szabad piac szabad rablás

Szabad piac szabad rablás

A szabad piac szószólóinak évtizedes hazugságai

Chris Floyd Rogers: A bálvány, amely elbukott

Chris Floyd Rogers, amerikai újságíró: 'The God That Failed, The 30-Year Lie of the Market Cult' c. írásának magyar nyelvű összefoglalása

A jelenlegi pénzügyi összeomlás, illetve az összeomlás következményeinek orvoslására adott állami válasz legelképesztőbb tanúsága az, hogy milyen rengeteg pénz áll a világ kormányainak rendelkezésére. Az egyes országok kormányai néhány nap alatt, a szó szoros értelmében trillió dollárokat folyósítottak a megbukott pénzügyi intézmények megmentésére.

(1Trillió= 1,000,000,000,000) Anglia 1 trillió dollár bocsátott a bajba keveredett bankárok, a tőzsdén nyerészkedők, és a nagymenő üzérkedők rendelkezésére. Ez több mint, amennyit Washington ajándékozott a saját pénzembereinek. Ez a bőkezű adományozás megismétlődött Franciaországban, Németországban, Oroszországban, és más országokban.

Azt csak az idő mutatja meg, hogy a közvagyonnak ez a hatalmas méretű magánkézre juttatása hasznos volt-e vagy sem. Annyi bizonyos, hogy ezek az ingyen juttatások megmentik a gazdagokat a saját kapzsiságuk okozta vesztességektől, de kétséges, hogy ezek a juttatások megóvják-e az emberek többségét attól a balszerencsétől, amelyet a saját pénzügyi elitjük hozott rájuk....

A neoliberálisok, ez a radikális szekta foglyul ejtette az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, és más országok kormányait, és több mint harminc évig ráerőltette a világra a saját ideológiáját. A gazdasági életre vonatkozó szabályokat megszüntették, vagy hatálytalanították. A létfontosságú közszolgálati ágakat magánkézre juttatták, az állami vagyont potom pénzért, a saját embereiknek eladták. Közpénzből csak a háborúra, a háborús fenyegetésekre, és a háborúból való nyerészkedésre jutott. A megmaradt közszolgáltatási ágak magukra hagyatva tengődtek.

A polgárok évről évre ugyanazt a választ kapták a kormánytól: 'Nincs pénz a közszükségletek fedezésére, az infrastruktúrára, a vidék fejlesztésre, a települések karbantartására, az egészségügyre, nincs pénz a gyermekeitekre, a környezetvédelemre.

Nincs pénz az általános életminőség javítására. Egyre csak azt hajtogatták: 'Nincs pénz - az állam minderről nem gondoskodhat tovább.' Egymás között, és a hithűek társaságában, azonban egyszerűbben beszéltek: 'A közügyek nem a mi dolgunk.. A közügyekkel való törődés helytelen, mert ellenkezik az ideológiával....'

Most, pedig, amikor a Chicago Iskola által terjesztett Tan üressége, és téves alapfeltevései lemeztelenítve állnak előttünk, világossá válik, hogy a neoliberális kormányok harminc éven át terjesztett szólamai tudatosan terjesztett hazugság volt. Pénz mindig is volt. Millió, és millió dollár. Napokon belül, trillió dollárok kerültek elő, s ezket a közpénzeket most egy könnyed fejbólintással a pénzintézeteknek, és a bankoknak adják.

Mondjuk ki ismét: A pénz mindig megvolt.

A pénz megvolt száz meg száz korszerűen felszerelt iskolára, és elsőrangú kiképzésben részesült, tisztességesen megfizetett tanerőre, elfogadható tanár, diák arányú osztályokra, és az alapos, s a tanulók érdeklődését felkeltő tananyag kidolgozására.

A pénz megvolt a városok rogyadozó épületeinek megjavítására, a villany hálózat felújítására, az utak karbantartására, az emberi környezet megteremtésére, és a biztonság fenntartására.

A pénz megvolt, a megfelelő, és mindenki számára egyformán, és időben elérhető egészségügyi rendszerre, a betegeket megillető kényelem, és bánásmódot biztosítására, s az emberi méltóságot tiszteletben tartó kórházi állapotok megteremtésére.

A pénz megvolt a helyi jellegű és az egyéni kezdeményezésen alapuló, s a tényleges igényeknek megfelelő iparágak támogatására.

A pénz megvolt az új energiaforrások hasznosításának kiépítésére.

A pénz megvolt a kultúra támogatására, a tanulás lehetőségeinek biztosítására, a könyvtárakra, színházakra, és az emberi élet minőségének javítására.
Amikor a hatalmon lévő politikusok azt mondták, hogy minderre nincs pénz, hazudtak, vagy egyéni érdekazonosságaik alapján szajkózták a piacgazdálkodási szekta főpapjainak ámításait. Most, amikor a nyerészkedőknek, és a csalóknak csillagászati számokban kifejezett pénzösszegre van szükségük, most hirtelen van pénz.

Ki hiszi el ezek után, hogy a kormány nem tudta előteremteni a pénzt a jó iskolákra, az egészségügyre, és a polgárok életminőségének biztosítására, a tényleges esélyegyenlőségre, a személyes, és a társadalmi biztonságra - ha akart volna?

Ez, a kapzsiságon, és előjogokon alapuló szekta vasfegyelmet, és önmegtartóztatást követelt meg a szegényektől, és a középosztálytól, most pedig ingyen juttatásokat, a felelősségtől való felmentést követelt, és kapott a maga számára. Ez a jelenlegi pénzügyi válság igazi tanulsága.

Gondoljuk el, mire lehetett volna ezeket a dollár trilliókat elkölteni. Gondoljuk el mi az, amit elvettek, és megtagadtak az emberektől. Jól jegyezzük meg, hogy a dollár trilliók hirtelen megjelentek, amikor a szédítő nagymenőknek szüksége volt rá., hogy kimentse őket a saját kapzsiságuk, és butaságuk csávájából.

Gondoljunk a fentiekre, amikor a szakértők, a nagyvállalati sajtó, és a bankok szolgálatában álló kutatóintézetek jelentéseit olvassuk.

Gondoljunk a fentiekre, amikor a közpénzen megmentett pénzintézetek ismét a piaci szabályok feloldását, és az 'üzlet béklyóinak' feloldását kezdik követelni.

Emlékezzünk a 2008. októberi összeomlásra. Emlékezzünk hova került a pénz, amely a közös jót szolgálhatta volna, de azt a csalás, a dogma, a kapzsiság, és a hataloméhség hívei elorozták.

Magyar szöveg: Kaslik Péter, Huncor.com