width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 2008.09.25.

2008. szeptember 25., csütörtök

A Zene története és annak az elfajulása

A Zene története és annak az elfajulása

EBM RADIO http://ebmradio.de/

Ebm rádió. Sokkal jobb az ebm zene, mint a tuctuc house zene. Tessék, működő internetes rádió, jó zenék, dallamos ritmusok. Winamp, vagy media player classic (ebből a szempontból windows media player kompatibilis) tune in, klikkelsz, lejön az .asx, azt megnyitod a winamppal/media player classic-al, és már szólhat is a muzsika. xD

A felvételek minősége eléggé fontos. a középkortól máig, és még mindig tart egy sajátos folyamat: az ember egyre kevésbé érzékeny a hangmagasságra, viszont a hangszínekre egyre érzékenyebb.

Eleinte az egy az egybeni, élőzenéről való hangrögzítés még nem is létezett, bár pl. dallamokat kis fémpálcikák összeértetésével lejátszó mechanikus zenedobozok, verklik, és kintornák igen : a fertődi kastélyban például egyszerűen fenntartottak egy lakosztályt a zenészek részére, akiket oda meghívtak.

A kora reneszánszban mindenki a temperáláson pörgött, matematikai modellek, optimalizálás, kb. hetente új publikációk, hozzá új hangszerépítmények, külön kompozíciók egy-egy nevezetes megoldásra, egész a XVIII. századig, amilyen a Das Wohl féle Temperirte Clavier. A XIX-től bejött az egyenletes temperatúra, onnantól kezdve minden differenciáltság fokozatosan kihalt, először a billentyűs, utána az intonáló hangszereken is.

Ami a hangszínt illeti, elég, ha csak rápillantasz százévenként, hogy miből is áll egy partitúra. először csak szólamok, amik kb. bármin megszólaltathatók. ez apró lépésenként eljut oda, hogy már külön szerepe van pl. az a-klarinétnak és a b-klarinétnak. A XX. században már vannak egész sikeres szerzők, aki semmi mást nem tudnak, csak hangszerelni, és azt is rosszul.

A szerzői jogokkal baj van. A személyi számítógépek elterjedésének hajnalán is sejteni lehetett, hogy a nagy kiadók, szoftver konszernek által diktált út olyan irányba vezet, ami indokolatlanul nagy korlátozásokhoz illetve végső soron nemcsak a fogyasztói, hanem végsősoron a szabadságjogok elfogadhatatlan korlátozásához is vezetnek.

Az internet azonban olyan helyzetet teremtett, ami megmutatta, hogy a helyzet tarthatatlan. :-D

Azokkal a hamis ideákkal, amelyekre alapozva büntetőjogi kategóriába sorolták a szerzői jogi kérdéseket ma már egyre nehezebb azonosulni.

A jövő az egymással szabad elhatározásukból együttműködő alkotó közösségeké, akik igényeik szerint alkotnak és fogyasztanak, nem egy korlátozott kínálat szorításában, kéretlen reklámözöntől befolyásolva.

Ez egy évtizeden belül a zenei, film, szoftver és egyéb digitális formában terjeszthető javak fogyasztási szokásainak teljes átalakulásához vezet, amely megfelelő tájékoztatás és oktatási feltételek esetén a tömegmédia súlyát drasztikusan csökkenteni fogja. Ez az tájékoztatási, illetve oktatási tevékenység Magyarországon szintén a közösségek feladata, mivel az állam (legalábbis jelenlegi formájában) ebben aligha nyújt segítő kezet.

Az összefüggések sokszor láthatatlanok maradnak a legsúlyosabb kérdésekben is. Az ún. tömegtájékoztatás csoportérdekeket kiszolgáló intézmények masszája, valószínűleg a végsőkig védelmezni fogja a szerzői jog jelenlegi, szűk látókörű alapbeállítottságát.

Mit tehetünk mi? Egész sokat. Emberek egész tömege dolgozik azon, hogy a korábban vázolt digitális forradalom minél gyorsabban és hatékonyabban végigsöpörjön bolygónkon:

A szabadon terjeszthető zene már nem ritkaság.

A szabad szoftverek terjedése szembeötlő.

A GNU és Creative Commons típusú licencek kidolgozása olyan jogilag is stabil rendszert teremtett, amire egész mozgalom épült.

Új, szabadon terjeszthető filmek is akadnak, bár egyelőre ezen területen még nem beszélhetünk komoly fellendülésről.

A torrent technológia alkalmas rá, hogy a háztartásokban elérhető internetkapcsolat segítségével (megfelelő számú együttműködő partner esetén) teljes filmeket, könyvtárakat vagy bármilyen digitálisan tárolt anyagot osszanak meg egymással az emberek, földrajzi távolságuktól függetlenül

Hogy mindez hogyan függ össze a legalapvetőbb szabadságjogokkal, azt megtudhatjuk, ha megtekintjük a Steal this film (Lopd el ezt a filmet!) című nem mindennapi alkotást, némi történelmi visszatekintést sem nélkülözve.

Letölthető (sokféle formátumban) innen: http://www.stealthisfilm.com

Magyar feliratfájl is letölthető hozzá, amelyet a vlc médialejátszó segítségével történő lejátszásnál abba a könyvtárba kell másolni, ahol a videofájl van. A feliratfájl kiválasztható a Fájl - Fájl megnyitása menüpontban a Feliratfájl használata kipipálásával, majd a feliratfájl kiválasztásával. A feliratszöveg kódolását állítsuk ISO-8859-2-re (különben lehet, hogy nem jelenik meg) a Haladó beállításokban.

A VLC szabad szoftver, letölthető innen: http://www.videolan.org

A GNU licencű Mplayer nevű médialejátszó, aminek a fejlesztéséhez http://gabucino.be is hozzájárul, innen (is) letölthető : http://www.mplayerhq.hu

Végül pedig, az én kedvencem, a Media Player Classic : miért is? Play>Filters-nél IEE 32 bit-re állítani a lejátszást, audio properties-nél a low frequency-t bepipálni. Profin szól a basszus nagyon. http://www.free-codecs.com/download/Media_Player_Classic.htm

Az upsampling is lehetséges akár 192 kHz -re is, ha a FFDSHOW nevű MPEG4 kodekcsomag is fennt van. Meg fog jelenni a helyi menükben, így a Media Player Classicban is, szintén a play>filters-nél. http://www.free-codecs.com/download/FFDshow.htm

Kodek Tutorial, hehe :-)

A jogkövető állampolgároknak külön figyelmébe ajánlom a terjesztési feltételeket:

Ne kérj engedélyt a film lemásolására! Bárki, aki nem osztja meg ezt a filmet vagy meggátolja azt, ki lesz közösítve. Ez a film minden eszközzel terjeszthető, megosztható. Megkérjük a közönséget, hogy továbbra is támogassák az ilyen jellegű tevékenységet és értesítsék a film stábját építő észrevételeikről.

Köszönjük.


A régi mesterek, komponisták, de még a Kraftwerkes fiúk is, maguk készítették magát a zenét.

De most már a soundtrack-et NEM az énekes készíti, hanem a háttérstáb. Madonnának pl. egy indiai DJ csinálja. Ez így micsoda?

Valahogy tele a zenei piac unalmas, gitáron egy húr ide-oda pengetésén "vodafone reklámból amcsi grindcore zúzós zene", két-három zongorabillentyű nyomkodásán "lassú számok", vagy tüctücön alapuló vacak "house dance diszkó" zenékkel. A "menő" rádiók szinte kizárólag ezeket a fajta unter-zenéket játsszák.

Tehát : igény nincs rá, de adják, eszed nem eszed, mem kapsz mást. Pontosan ebből van elegem nekem és másnak is.

Ha nem fizetünk a zenéért, azt fogja jelenteni, hogy nem lesz olyan nagy üzlet a zeneipar.

Ez azt fogja jelenteni, hogy a popipar nem fog rengeteg pénzt belenyomni egy-egy sztár terjesztésébe, reklámozásába.

Ez azt jelenti, hogy a kis zenekarok, akik nem feltétlenül a popipar aktuális irányvonalát követik, nagyobb eséllyel indulnak az ismertség felé.

Az ismertség és elismertség inkább lehet majd értékorientált, mint ma, amikor a legtöbb rádió néhány számot nyom.

A rádiók is több számot játszhatnak legálisan.

Egy album felvétele manapság megoldható nagyon kevés pénzből is, a digitális technikának, kölcsönözhető mikrofonoknak köszönhetően egy bizonyos szintet el lehet érni szinte 0 pénzből. (tapasztalat)

A felvételek minősége nem elsődleges, hiszen sokan veszteséges tömörítéssel tárolt zenéket hallgatnak (mp3) pici fülhallgatókon. A felvételről meg annyit, hogy ma bárki vehet fel egy picit drágább hangkártyával akár 64 sávon egy demo-t, és laptopon keverheti, míg néhány éve ehhez 4 db szekrénynyi méretű 16 sávos stúdiómagnó, sok szalag, stb kellett. és szaktudás is több, mint ma egy adobe auditionhoz (ami persze 100.000-ekbe kerül). a legtöbb pop-os , dögös hangszín kikeverhető egy letölthető pluginnal, stb.

Ja, és freeware proggikkal is lehet nyomulni, de van olcsón fizetős progi is, nekem a DREAMSTATION 2 tetszik ezek közül a legjobban.

Különben pedig ott a FLAC, a WAVPACK, a veszteségmentes hangtömörítés, mindezt akár 32 biten, igaz, ehhez SPDIF kimenet kell és digi erősítő + hangszóró, de ez is olcsó már manapság, az alaplapi cmedia, via, és a realtek hangkártyák is tudják.

A felvételekkel kapcsolatos szerzői jogdíjak rendszerének újragondolása elősegítheti a sokszínűséget és a minőség alapú kiválasztódást.

Ma magyarországon a szerzői jogdíjakat az artisjus kezeli, ha veszel egy üres memóriakártyát a fényképeződbe, bár semmi köze a zenéhez, !!!!de annak az árának is!!!! a 30%-át a zsidó Bródy János vezette egyesület osztja majd szét Kozsó, a Kispál, a Copycon, meg Edwin Marton között.

Igen, ma a jogdíjakat egy korrupt intézményrendszer kezeli egy korrupt szabályrendszer alapján. hasonló a helyzet, mint a drogok, a feketemunka és a prostitúció körül. a szabályozás (azaz: elmélet) és a gyakorlati lehetőségek között olyan szakadék van, hogy semmilyen szabályt senki nem tarthat be, legföljebb ha fél másodpercre, véletlenül. ez azt jelenti, hogy létezik egy „akárhányszor akárkit bevihetek a börtönbe” kártya. kérdés, hogy kinek a kezében.

Az autonóm művészetnek (tehát ami sem a popipar, sem a legitim magasművészeti státusz tehenét nem tudja megfejni) nem könnyebb, éppenhogy nehezebb megélnie e helyzet miatt. a koncertek nagyon rosszul fizetnek, a próba nagyon sokba kerül, normális lemezfelvételhez már szponzor kell, és az is, a mai viszonyok között csak promócióra jó, közvetlenül pénzt nem hoz, csak visz.

A technológia is fejlődik, a veszteséges tömörítések egyre jobbak, a kapacitás is egyre nagyobb. engem nemhogy nem zavar, de nem is igen hallom a különbséget egy jó mp3 és egy jó aiff között. a rossz felvétel viszont szimplán rosszul hangzik.

Ez a ragaszkodás az egyfelől érvényesíthetetlen, másfelől igazságtalan jogokhoz a szórakoztatóipari lobbi szűklátókörűségének terméke, és pillanatnyilag senki sem tudja, meddig tart ez a játszadozás a hülő vízben. a kád dugóját egyszer majd ki kell húzni, minél később, annál kellemetlenebb lesz. ha végleg bedől a rendszer - szükségszerűen be fog-, akkor majd megtalálják a módját a profittermelés értelmesebb módjának, mivel ez a dolguk. eddig még sosem fordult elő, hogy ne találták volna meg.