width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 2008. márc. 24.

2008. március 24., hétfő

Megérti az antiszemitizmust

Megérti az antiszemitizmust

Háborog az "értelmiség": Bayer zsidózott a Magyar Hírlapban (+ tiltakozók listája)

Nyílt levélben tiltakozott száz magyar értelmiségi, amiért Bayer Zsolt a Magyar Hírlapban véleményük szerint azt írta, hogy "megérti az antiszemitizmust". A levélírók Széles Gábortól, a lap tulajdonosától azt akarják megtudni, hogy vállalhatónak tartja-e újságjában az "ilyen zsidóellenes publicisztikákat".

Széles Gáborhoz, mint a Magyar Hírlap tulajdonosához fordult kedden, nyílt levélben mintegy száz értelmiségi az újságban egy hete megjelent egyik publicisztika miatt, egyebek mellett arra várva választ a nagyvállalkozótól, hogy vállalhatónak tartja-e: olyan lapot finanszíroz, amelyben "egy vezető publicista nyíltan antiszemitának vallja magát".

Széles Gábor korábban egy interjúban azt hangoztatta, hogy korunk nagytőkéseinek erkölcsi kötelességük beruházni a sajtóba, és azt sem rejtette soha véka alá, hogy orgánumai arculatainak kialakításában érvényesíteni kívánja mércéjét - emlékeztetnek az aláírók, akik Bayer Zsolt egyik írása miatt fordulnak a nagyvállalkozóhoz.

Ebben az szerepel: "1967-ben a pesti zsidó újságírók még Izraelt gyalázták. Ugyanezek a pesti zsidó újságírók ma az arabokat gyalázzák. Meg a Fideszt. Meg bennünket. Mert jobban gyűlölnek bennünket, mint mi őket. Ők a mi indok-zsidóink - értsd: a puszta létezésük indokolja az antiszemitizmust.

Az aláírók arra várnak választ, felvállalja-e a lap munkatársi gárdája a kollegiális együttműködést Bayer Zsolttal, és elvárja-e ezt a tulajdonos tőlük, "vállalható gazdasági és erkölcsi tettnek tekinti-e Ön, akinek nemcsak érdekeltsége van a Magyar Hírlapnál, hanem (ellentétben sok más, a sajtó területén is beruházó vállalkozóval) tekintélyes közéleti személyiség is, hogy olyan lapot finanszíroz, amelyben - az országos napilapok közül elsőként - egy vezető publicista nyíltan antiszemitának vallja magát.

Érdeklődnek arról is, hogy "amennyiben Bayer Zsolt írásának közlése egybevág a Magyar Hírlap szerkesztési koncepciójával, körvonalazná-e Elnök úr a nyilvánosság előtt is, hogy milyen értelemben tekinti az ország érdekeit szolgáló erkölcsi kötelességének az antiszemitizmus szellemiségének publicisztikai rangra emelését, a közgondolkozásban és közbeszédben való legitimálását"

Megfogalmazásuk szerint Bayer Zsolt érvelésével a Magyar Hírlap egy fontos határt lépett át a magyarországi publicisztika 1945 utáni történetében: a magyar sajtó és közélet egyes képviselőiről ez idáig kritikusaik állapították meg, hogy antiszemiták, amit ők rendre visszautasítottak.

"Bayer Zsolt azonban most maga vállalja ezt fel, kifejezetten is azt hangoztatva, hogy zsidónak gondolt személyek egyesek vagy éppen többek által kifogásolhatónak tekintett megnyilatkozásai jogosan alapozzák meg az antiszemitizmus magatartását" - írják, hozzátéve, a publicista érvelése a klasszikus antiszemita argumentáció része, amellyel közéletileg is mérvadó orgánumok részéről csak az 1930-as és 1940-es évek szélsőjobboldali publicisztikájában találkozhattunk.

A Széles Gábornak szóló nyílt levelet az alábbi személyek írták eddig alá:

(1-2 kivétellel mind zsidók)

Andai György, újságíró
Agárdi Péter, irodalomtörténész
Ágoston Vilmos, irodalomkritikus
Bacsó Béla esztéta, egyetemi tanár
Balla Zsófia, költő
Bán Zsófia író, irodalomtörténész, egyetemi docens
Bánó Anna, fotográfus
Bárdos-Féltoronyi Miklós, a louvaini katolikus egyetem ny. tanára
Bárdos Judit, esztéta
Báthori Csaba, író
Benda Iván, fotóművész
Benedek István Gábor író, újságíró
Békés Pál, író
Békés Vera, tudományfilozófus, tudományos főmunkatárs
Bitó László, író, ny. egyetemi tanár
Bodansky György köz- és magáníró
Bodor Béla, irodalomtörténész
Bodor Pál, újságíró
B. Köves Hajnalka, szerkesztő
Csaplár Vilmos, író
Csákó Mihály, szociológus, egyetemi docens
Dósai Tamara, reklám-szakember
Dr. Donáth Ferenc, orvos
Erős Ferenc, pszichológus, egyetemi tanár
Fazekas Csaba, történész, egyetemi docens
Fáy Éva, könyvkiadó
Fehér Márta, tudományfilozófus, egyetemi tanár
Fekete György, mentálpedagógus
Fleck Zoltán, jogszociológus, egyetemi docens
Dr. Fóti Éva, könyvkiadó
Föld S. Péter, újságíró
Gaul Emil, pedagógus, egyetemi docens
Gábor György, filozófus, tudományos főmunkatárs, egyetemi docens
Grüll Tibor, történész, főiskolai tanár
Gyáni Gábor, történész, egyetemi tanár
György Péter, esztéta
Hajdu István, műkritikus, főszerkesztő
Herczog Mária, szociológus, egyetemi docens
Horváth Ágnes, tanár, egyetemi docens
Iványi Gábor, theológus, főiskolai rektor
Jakab Attila, vallástörténész
Karády Viktor, szociológus, egyetemi tanár
Karsai László, történész
Kálmán László, nyelvész, tudományos főmunkatárs, egyetemi docens
Kelemen Éva, egyetemi docens
Kelemen János, filozófus, egyetemi tanár
Kende Péter, az MTA külső tagja, Párizs
Dr. Kende Péter, újságíró
Kertész Erzsébet, szociálpolitikus
Kertész Péter, Pulitzer-emlékdíjas újságíró
Kéri László, politológus
Komoróczy Géza történész, professor emeritus
Kozák Gyula, szociológus
Körmendi Zsuzsa újságíró, szerkesztő
Krausz Tamás, történész, egyetemi tanár
Kricsfalvi Péter orvos, igazgató főorvos
Léderer Pál, újságíró
Ludassy Mária filozófus, egyetemi tanár
Lukács Péter oktatáskutató, főiskolai tanár
Majsai Tamás, theológus, egyetemi tanár
Marsovszky Magdolna, kultúra- és antiszemitizmuskutató (sic!)
Márton László regényíró, műfordító
Mártonffy Marcell irodalomtörténész, egyetemi docens
Molnár Gábor, pszichológus
Nagy Péter Tibor szociológus, egyetemi tanár
Neményi Mária, szociológus
Novák Attila, történész
Pap Ágnes szociológus, újságíró
Parti Nagy Lajos, író
Pálné Kutasi Éva ny. közgazdász
Perecz László filozófiatörténész, egyetemi docens
Petőcz András, író
Petschnig Mária Zita, közgazdász
Pünkösti Árpád szociográfus, újságíró
Radnóti Sándor esztéta, egyetemi tanár
Ripp Zoltán, történész
Rugási Gyula filozófus, egyetemi docens
Schein Gábor író, irodalomtörténész, egyetemi docens
Schwendtner Tibor filozófus, egyetemi docens
Szacsvay Pál, képzőművész
Szalai Erzsébet szociológus, egyetemi tanár
Szalatnay Katalin ny. külkereskedő
Szilágyi Ákos esztéta, egyetemi docens
Tamás Tibor, újságíró
Tatár György filozófus, egyetemi docens
Tillmann József tanár, egyetemi docens
Toronyi Zsuzsanna, levéltáros-múzeológus
Törzsök Erika, szociológus
Trencsényi László pedagógus, egyetemi docens
Ungvári Tamás, egyetemi tanár
Ungváry Krisztián, történész
Vadász János, társadalomkutató
Vajda Mihály filozófus, professor emeritus
Vas Gábor, könyvkiadó
Vári György, tanár
Vásárhelyi Mária szociológus, tudományos főmunkatárs
Vekerdy Tamás, pszichológus
Veres András, irodalomtörténész
Vörös Miklós szociológus, kulturális antropológus
Závada Pál, író
Zolnay János szociológus, kutató
Zvolenszky Zsófia filozófus, egyetemi tanársegéd

A levélírók egy emberként tiltakoznak az alábbi cikk ellen, és majdnem mindannyian zsidó származásúak. Mindig egyszerre mozdulnak, bármilyen ügyben. Döntse el mindenki maga, hogy ki-kit rekeszt ki. Felmerül a kérdés egyben, hogy az egy hete írott cikkre miért most reagál a "szakma"?