width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 01/01/2015 - 02/01/2015

2015. január 31., szombat

Google+ Scall Fast

FeedMyInbox
 

 

Google+ Scall Fast
SF // via fulltextrssfeed.com

ELHALLGATOTT HÍREK 22 http://www.flagmagazin.hu/nagyvilag/lovas_istvan_elhallgatott_hirek_22 - A l...
1/30/2015 11:59:53 AM

ELHALLGATOTT HÍREK 22

http://www.flagmagazin.hu/nagyvilag/lovas_istvan_elhallgatott_hirek_22

- A legnépszerűbb osztrák párt, a jobboldali radikális FPÖ Orbán Viktor példáját ajánlja Ausztriában a svájci frankban eladósodott osztrákok helyzetének rendezésére.

- Az izraeli hadsereg fehér zászlót feltartó menekülteket is lőtt – jelentés.

- A palesztin gyermekeket változatlanul kínozzák Izraelben – jelentés.

- 8 millió brit él a létminimum alatt.

1.

A felmérések szerint ma a legnépszerűbb Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) követeli, hogy Ausztriában a bankok vegyék ki a részüket az osztrák svájci frankban eladósodottak megsegítéséből. Az FPÖ Orbán Viktort nevezte követendő példának a bankok elleni eljárásban, írta a német gazdasági lap január 27-én (http://deutsche-wirtschafts-nachrichten.de/2015/01/27/oesterreich-fpoe-fordert-zwangsmassnahmen-gegen-banken-wegen-franken-krediten/).

(Megjegyzés: az MTI-nek van német és osztrák tudósítója. Nem valószínű, hogy ezt a hírt ne olvasták volna érdeklődéssel a távirati iroda – és az általa ellátott hazai médiumok - híreinek fogyasztói.)

2.

A hermetikus izraeli blokád alatt tartott Gázai övezet augusztusi bombázásakor az izraeli hadsereg tüzet nyitott az övezet déli részében lévő Huzaa faluból menekülni próbáló tömegre. A palesztinok azután próbáltak falujukból elmenekülni, hogy három napon át tűz alatt tartották, áll egy új jelentésben, amely az augusztusi gázai öldöklés egyéb részletére is fényt derít, jelentette január 28-án az electronicintifada.net.

(Megjegyzés: a globális média rasszizmusa ismét a napnál világosabban mutatkozik meg. Szemükben a palesztinok megölése fajuk miatt érdektelen. Ha az iráni Forradalmi Gárda lőtt volna békét kiáltó és fehér zászlóval menekülő zsidókra, nem csak ez lett volna évekig téma a médiában, de Iránt már bombázták volna, amerikai részvétellel. Ugyancsak megjegyzendő, hogy a Magyar Rádiót és az MTI-t jeruzsálemi tudósítója, Shiri Zsuzsa erről az eseményről is elfelejtette értesíteni az őt közpénzekből fizető médiumokat.)

3.

A Defence for Children International-Palestine (DCI-Palestine), vagyis a Nemzetközi Gyermekvédő – Palesztina nevű emberjogi szervezet jelentése arról szól, hogy a palesztin gyermekeket változatlanul megölik, ok nélkül fogságba tartják és iszonyatosan megkínozzák. Erről az előbb idézett electronicintifada január 19-én.

4.

8 millió brit él a létminimum alatt. A közöttük lévő gyermekes családok felének nehézségbe ütközik az alapvető élelmiszerek megvásárlásában is, jelentette az RT.com (Russia Today) január 19-én.

 

Ez sartre jordán pozitív 68-as széllibbant. Szerinte a vörösterror teljesen rendben van, visszamenőleg...
1/29/2015 12:31:56 PM

Ez sartre jordán pozitív 68-as széllibbant. Szerinte a vörösterror teljesen rendben van, visszamenőleg is a történelemben + még hozzá a liberális terreur is, ez az első 1789-es liberális francia forradalmi népirtás neve.

A semmiért, sőt a megsemmisülésért, teljes szociális ellehetetlenülésért, és a társadalom vadliberális szétverésén nincs mit pártolni még azzal sem, hogy eltűrjük. Harcolni a közösség számára legrosszabbért, amit aztán végül mind megszenvedünk, egyszerűen nem éri meg. Nem csoda, ha muzulmán marad valaki a nihillel szemben. Totális liberalizmusban nincs semmi, ami identitást adna. Azt leginkább nemzeti, etnikai, vallási alapon lehetne, mindegyik létjogosultságát tagadja a libsibanda. Akár még Isten említése, vagy a kereszt viselése is be van tiltva. :3

Sajtószabadság, akinek pénze van és nekiáll megtörni a libsi médiamonopóliumot, a radikális politika antineolib anticion alapon a valódi európai érdekekért, ezt azonnal igyekszenek elszigetelni meglepően egységesen mozdulva a bal és jobb neolib háttérhatalmisták. Azért hirdetett gyurcsótány bojkottot egyszer a Magyar Hírlap ellen, e miatt ellenzik a kurucinfó féle oldalakat, ezért pénzel a félliberális fidesz is a hivatásos spicli és feljelengető zsidókat.

Amúgy a libsifideszisták, pl navra csicska is párszor beszóltak Bayernek egy - egy lényeglátó publikálása vagy tévéműsoros mondandója miatt, oda vetették a szokásos szélsőségesező kamu libernyák pc dumákat, mert a liberális az mindenhol liberális, és főként a liberálisoknak akar megfelelni! A többi csak propaganda hazugság, vagy látszatkeltés, e miatt érvényes a 'Csak a Jobbik!' kijelentés, ez az egyetlen valóban nemzeti érdekeket képviselő parlamenti párt.

A liber álizmus egy folyamat, ha nem állítják le elpusztít minden értéket ami élhetővé teszi a világot.

Bayer Zsolt: Vigyázó szemeink

http://www.flagmagazin.hu/jobbegyenes/bayer_zsolt_vigyazo_szemeink

jobbegyenes 2015. 01. 27.

Nagy a választék, már majdnem káosz, hogy hová is vessük vigyázó szemeink. Pár hete még Párizsra vetettük, mert erre emlékeztettek bennünket Batsányink eredeti szándékától és jóhiszemű naivitásától teljesen függetlenül a Charlie Hebdo kapcsán.

S addig meresztgetjük a szemünket, hogy már nem látunk semmit sem.

Leginkább azt nem látjuk, hogy ha 1789 a Charlie Hebdóba torkollott, akkor nem volt semmi értelme. Azt pedig végképp nem szabad látnunk, hogy 1789 szükségszerűen torkollott a Charlie Hebdóba, vagyis szükségszerűen nem volt semmi értelme. És az sem vigasztaló, hogy Sartre szerint a véletlen az a szükségszerűség, amelynek feltétlenül be kell következnie. Apropó! Sartre…

Ő az európai baloldal – ezen belül a kommunisták – egyik pápája. A megfellebbezhetetlen. Az orákulum. Ezért érdemes őt szóba hozni terrortámadások idején. Hiszen Sartre volt a terror legnagyobb hatású és tekintélyű apologétája a maga idejében. Az 1960-ban megjelent A dialektikus ész kritikája című művében fejti ki ebbéli nézeteit. „A terror a szabadság kulcsa" – véli Sartre, aki szerint a fegyveres erőszaknál nincs magasabb rendű emberi minőség. Az ember „maga is cselekvő része a történelemnek, olyannyira, hogy nem térhet ki az adott struktúrák lerombolása elől, hogy újabbakat hozzon létre helyettük, amelyek majd újra meghatározzák őt". Ezt Foucault-val folytatott nyilvános vitája során fejti ki.

De ez igazán semmi ahhoz képest, amit az 1972-es müncheni olimpia terrorba fojtása után kifejtett. A terror „szörnyű fegyver, de az elnyomott szegényeknek nincs más eszközük" – jelentette ki azt követően, hogy a Fekete szeptember nevű palesztin terrorszervezet megtámadta az olimpiai faluban az izraeli sportolók szállását és több embert meggyilkolt. S mivel Sartre annak idején helyeselte az algériai FLN terrorcselekményeit, mindjárt párhuzamot is vont az FLN és a Fekete szeptember között, mondván, azok a franciák, akik elfogadják az algériaiak terrorját, amellyel a szabadságukért küzdenek, el kell fogadják a palesztinok terrorját is.

Aztán a mester 1974-ben még meglátogatta börtönében Andreas Baadert is, a Vörös Hadsereg Frakció terrorszervezet vezetőjét is, s bár Baader a látogatás után kijelenti, hogy „barátot vártam, de helyette egy bíró érkezett", azért a látogatás puszta ténye mégis csak a támogatás, vagy legalábbis a megértés gesztusa volt. De ekkor már túl vagyunk '68-on. Amelynek egyik csúcspontjaként a Le Monde-ban azt követelik a „lázadó diákok", hogy ne legyen büntethető a kiskorúakkal folytatott szexuális viszony. A követelés aláírói között Daniel Cohn-Bendit mellett ott van Sartre is. De ez semmi ahhoz a tényhez képest, hogy a másik ikon, Sartre nagy vitapartnere, Foucault a hetvenes-nyolcvanas években élettársával, Daniel Defert-rel a San Franciscó-i homoszexuális szadomazochista szubkultúra boldog és vidám tagja volt.

Nehéz szabadulni attól a rettegéstől, hogy ez az európai baloldal öröksége. És ebből nőtt ki mindaz, ami ma liberalizmusként határozza meg önmagát. S e kijelentések sommás és igazságtalan leegyszerűsítése ellenére nehéz megkerülni azt a kérdést, hogy ez a mai európai baloldal miképpen számol el ezzel a (Lukács Györggyel súlyosbított) sartre-i örökséggel. A terrorhoz, erőszakhoz fűződő viszonyával. És azzal, hogy mindaz, amit ők a szabadságról gondolnak, tíz- és százmilliók számára az élhetetlen életet jelenti. S hogy az általuk felvetett és halálosan komolyan vett problémák döntő többsége a társadalmak normális (szerintük ókonzervatív, meghaladott, őskövület) része számára egyszerűen nem létező probléma.

S miképpen viszonyulnak ahhoz a tényhez, hogy a baloldal hosszú-hoszszú évtizedek óta most először és pont Görögországban tett fel fontos kérdéseket. Ugyanis „a nevetséges magyarországi sajtó átlátszó hazugságaira ügyet se vetve" (ebben TGM-nek igaza van!) bátran kijelenthetjük: azért, mert politikai elitjük hosszú éveken át összevissza hazudozott nekik, mert minden létező adatot meghamisítva kerültek be az euróövezetbe, mert nyakló nélkül kapták a pénzt (v.ö. „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. […] Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai – amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni – segítették, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen." Gyurcsány Ferenc, Őszöd).

Szóval mindezért nem lehet elvárni a görögöktől, hogy lenyeljék a harmincszázalékos munkanélküliséget, jövedelmeik megkurtítását, nyugdíjuk elvesztését és mindazt, amivel az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap „szentháromsága" kecsegteti őket. Ezért érvényes a Sziriza összes kérdése. TGM-nek ebben is igaza van: „A Sziriza, bár kommunista csoportokból áll, nem hirdet és nem hajt végre kommunista forradalmat. Ilyen forradalom – békés forradalom se – nem lehetséges most (…) A proletariátus mint politikai szubjektum nem létezik többé; az Októberi Forradalom projektje gyalázatosan összeomlott."

TGM-nek egy dologban nincs igaza: hogy a marxizmus megoldást jelentene bármire is. De ahogy ő mondja, a Sziriza „számol az európai erőviszonyokkal, a nemzetközi baloldal gyöngeségével, ellenfelei gátlástalanságával, az ancien régime mindenkori ravaszságával és ügyességével. Ugyanakkor támadása a már lejáratott és egyre gyöngülő hiperkapitalista-neoliberális politikával szemben, egyértelmű kötelezettségvállalása a szociális állam (részben) visszaállítására és (részben) fölépítésére, az adósságdiktátummal való szembeszállás, a szolidaritás a világ szegényeivel (rabjai a földnek): mindez nemcsak a görög nép támogatását szerezheti meg neki, hanem egész Kelet- és Délkelet-Európáét, ahol végre megszűnhet a különféle jobboldalak versengése" .

Ez a helyzet. Kíváncsian várjuk a fejleményeket, és örvendünk, hogy van egy hely, ahol a baloldal nem azzal van elfoglalva, hogy hova járjanak szükségre a „semleges neműek".

Mert az elmúlt évtizedekben ez volt az európai baloldal vigyázó szemeinek horizontja.

Az európai jobboldal pedig (e sorok íróját is beleértve) a Csengetett, Mylord? világába vágyakozik, és úgy véli, ott még Mable vagy Henry is szívesen lenne. És az európai jobboldal ezt soha nem merné nyilvánosan beismerni. Így nézzük egymást – jóindulatú eufémizmussal kifejezve – idegenkedve.

Görögországban pedig végre történik valami. Ami talán öt percig nem lesz hazugság. Tényleg: örüljetek! Reménykedjetek!

Bayer Zsolt -magyarhirlap.hu

 

Idén is lesz Becsület napja, mi vele a libsik baja, ellenségeink ők, és visszamenőleg is következetesen...
1/29/2015 11:30:15 AM

Idén is lesz Becsület napja, mi vele a libsik baja, ellenségeink ők, és visszamenőleg is következetesen a szélsőliberál vadkapitalista és kommunista eszmék hívei. Nem baj ha nem logikus, csak a goj pusztuljon és a haszon meglegyen nekik az a lényeg. Most viszont a cionlibsik oroszellenesek, mert a liberalizmus ellenszerére leltek keleten.

https://kuruc.info/r/23/138780/

 

You are receiving this email because you subscribed to this feed at feedmyinbox.com

If you no longer wish to receive these emails, you can unsubscribe from this feed, or manage all your subscriptions

2015. január 28., szerda

{feed_title}: {item_title}

FeedMyInbox
 

 

{feed_title}: {item_title}
SF // via fulltextrssfeed.com

Azon túl, hogy blackwater corp féle usrael - zsoldosok érkeznek Ukrajnába, ráadásul jacenyukék besorozzák...
1/28/2015 1:06:50 PM

Azon túl, hogy blackwater corp féle usrael - zsoldosok érkeznek Ukrajnába, ráadásul jacenyukék besorozzák erőszakkal a kárpátaljai magyarokat, ruszinokat is!

"Más célokat szolgálnak, melyek Oroszország elrettentésének geopolitikai törekvésével vannak kapcsolatban, mindez azonban ellentétes az ukrán nép érdekeivel."

Putyin: az ukrán hadsereg a NATO idegenlégiója

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/27/putyin-az-ukran-hadsereg-nato-idegenlegioja

 

Görögország nem járult hozzá az Oroszország elítélését tartalmazó nyilatkozathoz. Hazudik az eu, fenyegeti...
1/28/2015 12:42:49 PM

Görögország nem járult hozzá az Oroszország elítélését tartalmazó nyilatkozathoz. Hazudik az eu, fenyegeti a görögöket a tanács meg a bizottság! Tanács = szovjet. Ezeket a bérenc, velejéig korrupt bürokratákat nem a nép választotta! Az eu az új Szovjetunió.

A görögök egyből bedöntötték a dominót - hazudott az Európa Tanács

http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=81590

2015. január 28. 14:15 Hunhir.info

A tagállamok megkérdezése nélkül, Washington vélt elvárásait is túlteljesítve adott ki az Európai Tanács egy nyilatkozatot, amiben elítéli a Mariupol környékén történt rakétatámadást, és azért Oroszországot teszi felelőssé.

Alexisz Ciprasz görög kormányfő ugyanakkor jelezte, Görögország nem járult hozzá az Oroszország elítélését tartalmazó nyilatkozathoz, ezért valótlan az állítás, miszerint a tagállamok 28 vezetője elfogadta volna az elítélő nyilatkozatot. A magyar politikai életből ezidáig a Jobbik reagált egyedül a globálcion mutatványra, Vona Gáror pártelnök gratulált a szókimondó görögöknek

 

Donyeckben, a kép onnan van amúgy, amit művel a cionista banda, az az emberiségellenes háborús bűn! ...
1/28/2015 12:39:04 PM

Donyeckben, a kép onnan van amúgy, amit művel a cionista banda, az az emberiségellenes háborús bűn!

http://4.bp.blogspot.com/-u6w39uuwAu4/VMkrFsX-02I/AAAAAAAAApc/ai6JKEcgVXE/s1600/donetsk-709842.jpg

Orosz városokat oroszok nem lőnek, már itt bukik patkány jacenyuk és biboldó porosenkó összes terrorvádja, hazugsága. NEM vonták ki a nehéztüzérséget a nato bérencek, azzal városokat lőnek vaktában, így Mariupolt is az ukrán hadsereg vagy nato zsoldosok támadták. Persze a cionisták ezt is az oroszokra fogták. Mint a grúziai támadásuk idején, ott is városokat lőttek nehéztüzérséggel, szintén usa támogatással, sőt izraeli fegyverekkel is. Azt úgy kapták.

Usrael saját bűneivel vádol meg másokat! Támadás ellen védekezni meg nem háborús bűncselekmény.

Donyeck városának vezetőjének drámai hangú segítségkérő levele

2015. január 28. 11:08 Hunhir.info

Donyeck városának vezetője drámai hangú segítségkérő levelet írt a világ közvéleményéhez, amelyben részletesen ismerteti a települést ért károkat is. Igor Yurjevich Martinov levelében figyelmeztetett: az embergyűlölő ukrán kormány válaszút elé állítja őket: vagy meghalnak nem behódolva az ukrán kormánynak, vagy harcba mennek az életünkért, feleségeikért, gyermekeikért és nagyszüleikért.

Emlékezetes, az EBESZ megfigyelői szerint ukrán oldalról jött az a tüzérségi csapás is, amely egy trolibuszt talált el, megölve a bent várakozó civileket. Az Amnesty International jelentései szerint pedig az ukrán hadsereg szabadcsapatai direkt hátráltatják vagy feltartóztatják még a nyugatról jövő segélyszállítmányokat is, ezzel egy esetleges humanitárius katasztrófát előidézve.

Donyeck város hivatalának elnöke, Igor Yurjevich Martinov levélben fordul a Nemzetközi Közösséghez!

Donyeck város lakóinak nevében, a városi hivatal és a saját nevemben fordulok a világ közösségeihez ebben a kritikus helyzetben, hogy halasztást nem tűrően segítsenek és reagáljanak adekvátan a földünkön zajlódó eseményekre.

Az utóbbi néhány napban az ukrán hadsereg megállás nélküli támadások alá vette a városunkat: békés emberek halnak meg, gyerekek, idősek, lakóházak, kórházak, iskolák, óvodák és a városi infrastruktúra semmisül meg.

Csak az elmúlt hét alatt az ukrán megszállók tüzérségi támadásai következtében 27 civil állampolgár halt meg és 71 lakos kapott különböző súlyosságú sérülést. 105 lakóház lett szétrombolva, 3 kórházi részleg, 2 óvoda és 3 iskola. A katonai hadműveletek kezdete óta a városban 2367 lakóház semmisült meg. Bejelentjük, hogy az egyetlen óhajunk, hogy történelmi hagyományainknak megfelelően, kultúránkat és szokásainkat megtartva, anyanyelvünkön beszélve élhessünk békében és jó szomszédi viszonyban a szomszédos nemzetekkel, népekkel és államokkal, akik nem ellenségesen viszonyulnak hozzánk. A donyecki emberek természetükből adódóan szorgosak és alkotóak, de most kénytelenek fegyvert ragadni, hogy megvédjék saját életüket és jövőjüket, de hangsúlyozom, más választást nem is kaptak. Soha nem mutattunk agressziót egy nép, vagy állam ellen sem, nem célunk az expanzió, vagy idegen területek bekebelezése. De a saját földünkért és családjainkért az utolsó csepp vérünkig fogunk küzdeni.

Jelenleg a Donyecki föld városait és falvait civil emberek vére borítja, akiknek mindössze annyi a bűnük, hogy felléptek az emberiséggyűlölő ukrán kormány politikája ellen. Más lehetőséget nem is biztosítanak nekünk, vagy meghalunk nem behódolva az ukrán kormánynak, vagy harcba megyünk az életünkért, feleségeinkért, gyermekeinkért és nagyszüleinkért. Határozottan kijelenthetem, hogy a harcot választjuk. Viszont azt is nagyon jól tudjuk, hogy a Föld felett őrt álló nemzetközi közösség támogatása nélkül nagyon nehéz küzdelem elé nézünk. Határozottan elítéljük a Donbassz békés lakossága ellen elkövetett agressziót! És felszólítjuk a teljes nemzetközi közösséget, hogy fordítsák figyelmüket az ukrán kormány által elkövetett bűncselekményekre a Donyecki Népköztársaság civil lakossága ellen! A nemzetközi jogvédő szervezetek dolga, hogy minden embert védelem alá vegyen, és nem az, hogy hallgasson, amikor a szemük láttára követnek el emberiség ellenes bűncselekményeket Donbassz területén.

Donbasszt soha senki se tudta térdre kényszeríteni, és ehhez senkinek nem is lesz joga a jövőben! Donyeck Város Hivatalának vezetője:

I.YU. Martinov

 

Ha még valaki kételkedett, kik működtetik az antieurópai uniót, a szélsőzsidós banda vehemens eupárti...
1/28/2015 11:57:41 AM

Ha még valaki kételkedett, kik működtetik az antieurópai uniót, a szélsőzsidós banda vehemens eupárti kiállása a hazával szemben eléggé egyértelmű és következetes. Kivéve amikor usa vagy izrael támadja az eu-t, mert akkor a támadók pártjára állva azt is elárulják. A cionista banda szövetségesnek sem megbízható, hiába erősek, nem érdemes nekik megfelelni (úgyse lehet, csak a teljes önfeladással és gyarmatosítódással, azt meg ne már), Magyarországnak van más lehetősége mint a szocionizmus, amibe vissza akarnak terelni minket pártjaik álciviljeinek és médiájuknak pénzzel pumpálásával eu-ból és usa-ból egyaránt.

Putyin azért félelmetes nekik, mert ott a liberális hatalommegszerzési és megtartási tisztességtelen technikák ellen hatékonyan védekeznek. Na de az usa vagy izrael mikor engedné saját területén idegen ügynökök, hatalmak felforgatását!? Bele a pofájukba, az az. :D

Liberálbalos értelemben az értelmiségi jelentése amúgy : értelmetlen büfészakon képzett megélhetési hazaáruló neolib janicsárok. Atv = bullshit, de sznobságból sokan nézik egyetértéssel, mert azt hiszik onnan majd megtudnak valami napi csúnyát a kormányról. Nem, mert a fideszes brancsbélieket, atlantista libsiket ott se bántják.

A belterjes krétakörös akarja megmondani Magyarországnak, hogy mit tehet

http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=81587

2015. január 28. 12:58 Hunhir.info

A szektatévé élen jár abban, hogy pár tucat vad generációst felvonultatni tudó senkiháziakat állít be fajsúlyos politikai szereplőként. Most az idegenek finanszírozta ultraliberális balhészervezet vezetőjének, Gulyás Mártonnak tette lehetővé, hogy a megmondóember szerepében tetszeleghessen. Ez a kis akárki aztán meg is mondta a tutit, hogy mit kell tenni Magyarországnak.

A Putyin elleni tüntetéssel kapcsolatban az idegen alapítványok kegyeltje azt mondta: az a politika, amit az Orbán-kormány felvállalt, nem szolgálja az ország érdekét. Az orosz minta nem szolgálja a magyar nép érdekét, nem akarunk Paks 2-t, nem akarunk átláthatatlan mutyikat, nem akarunk olyan mintát, amit Putyin mutat, nem akarjuk, hogy listázzák a civil szervezeteket - fogalmazott. Gulyás Márton szerint Vlagyimir Putyin „egy utolsó gazember, egy diktátor", ilyen emberrel nem szabad szorosabbra fűzni a viszonyt- vélekedett. Az aktivista elmondta: Magyarországnak az Európai Unióban, nem pedig az Eurázsiai Unióban a helye. Hozzátette: a tüntetés február 16-án lesz, egy nagy demonstráció lesz, nem szerveznek egymásra a többi civil szervezettel együtt, koordinálják az eseményeket.

 

You are receiving this email because you subscribed to this feed at feedmyinbox.com

If you no longer wish to receive these emails, you can unsubscribe from this feed, or manage all your subscriptions

Scall Fast Google+

FeedMyInbox
 

 

Scall Fast Google+
SF // via fulltextrssfeed.com

Most csodálkoznak? Nihilista soviniszta ballib biboldóktól teljesen természetes, hogy a saját törzsük...
1/27/2015 12:31:55 PM

Most csodálkoznak? Nihilista soviniszta ballib biboldóktól teljesen természetes, hogy a saját törzsük érdekköre az első, és a többi ember nem számít. Ilyenek mint györgy péter, vagy halmai gábor, taníthattak is ráadásul vagy még most is azt teszik. Történelmi tapasztalatok tükrében nem hiszem, hogy egy ilyen szélliberális antimagyar véglény objektíven osztályoz egy vállaltan nemzeti érzelmű diákot, mondjuk. Étteremben őrjöngött, ordibált egy ilyen, hogy "geci magyarok", 2010 tavasszal a választás után, és ez taníthat!

Vagy ahogy pl Szalay Károly is említette néha, kultúrára szinte csak a liberálisoknál van pénz és kapcsolati tőke, különben éhezőművész lehetne csak ez a leány is. Aki nyíltan nemzeti, azt a libsák kulturkampfosok kiközösítik, és azért próbál megfelelni a rohadékoknak.

"Ezen a ponton hangsúlyoznom kell, írásom nem kritika, véleményem teljes mértékben szubjektív, nem is csupán a könyvről szól, hanem a balliberális értelmiség számomra felfoghatatlan, empátiahiányos, mások érzelmeire, gondolataira teljességgel érzéketlen, kirekesztő hozzáállásáról. Csak zárójelben jegyzem meg, rettenetesen sajnálom azokat a fiatalokat, akik György Pétertől kénytelenek muníciót szerezni saját álláspontjuk kialakításához! Attól az embertől, aki csak valakivel szemben tud nemzettudatot értelmezni, és az egyik legtevékenyebb ideológusa azoknak, akik az Európai Egyesült Államok eszméjét erőszakkal akarják letolni a torkunkon."

Páholy - Gajdics Ottó: Lady Dilemma

http://www.flagmagazin.hu/politika/paholy_gajdics_otto_lady_dilemma

 

Ez. A fősodratú média is a médiából tájékozódik, az meg nato-s, usraeli tudózsidóktól. Ami nem az usa...
1/27/2015 12:17:54 PM

Ez. A fősodratú média is a médiából tájékozódik, az meg nato-s, usraeli tudózsidóktól. Ami nem az usa érdekeiért ferdít, az a Hídfő net, Oroszország hangja, Press Tv, RT com és a többi. Utálni azt aki át akar verni egyébként teljesen normális emberi reakció. Cionizmus a világ ellen, világ a cionisták ellen.

Az oroszok nem lőnek civileket, pláne oroszokat mert ez történt. A hamis, népektől idegen, zsidócsicskás eu persze fenyegetőzik, a saját bűneikkel vádolnak meg másokat, ahogy azt a talmud és baloldali-liberális érdekkörük tanácsolja.

http://www.antalffy-tibor.hu/?p=16068#comments

Néhány napja körbejárt egy videó, amely célozta bemutatni, hogy a szakadárok népirtást végeznek (bejelentett offenzíva). Egyszer csak egy állig felfegyverzett katona elment a kamera előtt, aki angolul tiltakozott, hogy felveszik az arcát ("Get out of my face, please!") Vagyis az amerikaiak már ott vannak, de úgy tűnik hiába.

Dmitry Orlov (orosz származású amerikai mérnők, aki figyeli az ukrán eseményeket és folyamatosan kommentárja azokat) szerint egy ukrán hírportálon rövid ideig olvasható volt, de aztán nyomtalanul eltűnt a következő:

„Nemzetközi megfigyelők szerint Kijevben egyre nagyobb a pánik a szakadárok donbassi ellenoffenzívája miatt. Egy hetes támadásban hatalmas csapást mértek az ukránokra, akiknek jelentős vesztességeik voltak. Az ukrán katonák demoralizáltak, a tisztek össze vannak zavarva, és képtelenek a helyzeten uralkodni. A legfelső katonai vezetőség félnek a további bekerítésektől Debaltsevo, és más területek körül. Eközben a nemzeti gárda tartalékai kimerültek, a kisebb egységek pedig képtelenek stabilizálni a frontokat. Az ukrán hadseregnek alig van lőszere, élelmiszere és sebesült ellátási kapacitása. – A szakadárok szerint 752 ukrán katona az életét vesztette, 59 tankot megsemmisítettek, és jelentős létszámú foglyot ejtettek. Ezek után a szakadárok nem hajlandók a minszki tárgyalások folytatására, valamint bejelentették a támadások folytatását.

A frontvonal mögötti területek hatóságai jelentik, hogy az ukrán katonák tömegesen dezertálnak fegyvereikkel együtt és egyre nagyobb számban fosztogatják a vidéket.

A katonai vezetés nem meri jelenteni a valós helyzetet, így Poroshenkó meg van róla győződve, hogy minden rendben van, és ha szükség lenne rá, a Nyugat kellő segítséget fog nyújtani."

Orlov ehhez még hozzáteszi, hogy szerinte a jelenlévő amerikai katonák nagyon el vannak foglalva azzal, hogy lövik a civil lakosságot, majd a másik oldalt hibáztatják vele, így nem tudnak arra figyelni, hogy feleslegesen ne nyissák ki a szájukat, utalva ezzel a fenti elszólásra.

 

A liberalizmus nekünk önfeladást jelent, de a liberálisok sose engednek semmit embertelen, Európa ellenes...
1/27/2015 12:05:15 PM


A liberalizmus nekünk önfeladást jelent, de a liberálisok sose engednek semmit embertelen, Európa ellenes elveikből. Erőt mutatni, az az. Semmi gátlás. Ezért kell kurucinfó, meg a többi, nevén kell nevezni az emberiség ellenségeit. Ha betiltásukért őrjöng a totális globális tisztességtelenségükkel pénzt és hatalmat szerzett csürhe népség, akkor nyilván érvek szintjén nincs cáfolatuk a nemzetek felett szervezett cionista zsidó világhatalmi és neoliberális népelnyomó szándékaikról. A holokauszjuktra meg normális bizonyíték nincs elég meggyőző, hogy pontosan azok történtek, amik a hivatalos hazugságokban szerepelnek.

A liberálisokon múlna, tényleg nem volna se sajtó, se szólásszabadság, se tüntetés + gyülekezés, egyesülési szabadságról a különféle gárdák, majd a Szebb Jövőért polgárőrség betiltása jut eszembe, a fidesz liberálisai is a szocionistákkal együtt szavazták meg, közösen üldözik a valóban nemzeti szerveződéseket és egyéneket. Aki láthatóan teljesen a zsidók csicskája, mint káderjános vagy navracsicska, az nem állhat köztiszteletben a magyarok, vagy más nem zsidók előtt! Idegenek szolgája, nem velünk van, mert nem mi fizettük a kampányát és különben is megélhetési politikusok ezek, kilóra megvehetőek hazaárulását jutalmazza, azért ennyit is ér a liberális democsokrácia.

A különféle "yolózó" libsákok, ha elszámoltatják őket Európa ellenességükért, mert ez el fog következni, majd rájönnek hogy nem egyszer hanem csak most, és nem érte meg hazaárulni. :P

Farkasokról, bárányokról és az európai önfelszámolásról

http://www.flagmagazin.hu/mondom_a_magamet/farkasokrol_baranyokrol_es_az_europai_onfelszamolasrol

mondom a magamét 2015. 01. 26.

Amennyiben a kuruc.info szerkesztőségét érte volna terrortámadás, Európa akkor is a szólásszabadságot ért támadásnak vélné az esetet? Nyilvánvaló, hogy nem.

Sőt, e felvetésemet most egyesek felháborítónak is tarthatják, mondván, hogyan hasonlítom össze az „arctalan", „rasszista" hírportált a szólásszabadság bátor „harcosával", a Charlie Hebdoval.

Itt egy pillanatra álljunk meg és tegyük fel a kérdést: a keresztények istenével közösülő Krisztus ábrázolása, mint címlapép a szólásszabadság egy bátor tette lenne? Mint tudjuk, az ilyen rajzok nemhogy megjelenhetnek Európában nyilvánosan, hanem a hivatalos mainstream kultúra majdhogynem rajong is értük merész tabudöntésükért, a vallási „butaság" kifigurázásáért. A hivatalos Európa liberális értékrendjébe nemhogy belefér a Charlie Hebdo által képviselt magatartás, hanem annak őszinte szócsöve is.

A liberális szabadság eszme hirdeti: mindent szabad, amíg mások jogait nem korlátozod saját szabadságában. Ez azonban a gyakorlatban nem így érvényesül.

A szabadság és egyenlőség hamissága

A liberális „értékrendre" alapvetően jellemző a nagyfokú gúny és cinizmus. A „szabad véleménynyilvánítás" eszménye természetesen nem mindig a Charlie Hebdóhoz hasonló „jakobinus" arcát mutatja. Van, amikor a „szabadság, egyenlőség, testvériség" alapvetés a jó ízlés határain belül marad. Azonban látni kell, hogy Európa mai hivatalos értékrendje nyers materialista alapokon nyugszik. A materializmus pedig nem tud mit kezdeni sem a vallással, sem pedig a transzcendens kérdésekkel. A jelenleg uralkodó Európai értékrend számára ezek megtűrt „bolondságok".

A liberális szabadságeszme a gazdaság területén a tőke, a kultúrák területén a kultúrák számára nyit ki minden kaput. Ez a „szabadság" azonban pusztán materiális jellegű, s mint ilyen, korlátozott. Nem veszi ugyanis figyelembe a különféle erők sajátos természetét. A materialista alapvetésű szabadság lényege az erők szabad áramlásának biztosítása. És ennek érdekében egyenlőség jelet tesz minden létező közé, függetlenül azok belső és külső tulajdonságától. A liberális eszme minél inkább érvényre jut, az egyenlő elbírálás elve annál radikálisabb és abszolutista módon jelenik meg a jogrendben.

A francia forradalmon alapuló szabadság és egyenlőség elve azonban eleve hamis. Az embereket ugyanis nem lehet egyenlően megítélni. Amennyiben ugyanis az emberekre és társadalmi csoportokra különféle erők kérdéseként is tekintünk, azonnal meglátjuk, hogy a számszerű anyag mögött ott a tulajdonság, a létezők és létezők csoportjának lelkisége. Meseszerű hasonlattal élve: a farkast nem nézhetjük báránynak, és nem is kezelhetjük úgy, mert különben önmagunkat csapjuk be.

Európa és a farkasok

A hivatalos liberális értékrend alapján ma Európában a farkast is kötelezően úgy kell kezelni, mint a bárányt. Azt a hamis látszatot keltve, mintha a bárányhoz is ugyanúgy lehetne viszonyulnunk, mint a farkashoz. Ez az a hamis mentalitás, ami mára Európa immunitását legyöngítette és az önazonosság felszámolásához vezette.

Egy ember és egy közösség identitása az egészséges megkülönböztetés képességén alapszik; hogy annak tudjuk látni a dolgokat ami. Sőt, amire egykoron az egészséges ember gyermekét a mese tanította: a báránybőrbe bújt farkast is fel kell ismerni.

Ma azonban Európa arra a szintre jutott, hogy a farkast már „báránybőr" nélkül is báránynak nézi – kötelezően. És ha bárki figyelmeztetné őt arra, hogy ez nem így van, az rasszista és idegengyűlölő. Európa identitásának és ezzel együtt immunitásának pusztulása mögött a hamis egyenlőségeszme mellett a hamis szabadságeszme abszolutizmusa áll.

Ahogy a farkast nem lehet egyenlő módon kezelni a báránnyal, úgy a szabadság is mást és mást jelent a farkasnak és a báránynak. A bárány szabadsága a pásztortól függ; a jó pásztortól. A farkas viszont öntörvényű. Európa hiába kínálja fel a bárányoknak a pásztor nélküli boldog együttélést farkasnak és báránynak a legelőn – valamiféle rousseau-i idill alapján. És hiába küldi gunyorosan „melegebb éghajlatra" a pásztorokat, valamint zavarja el a „rasszista" pásztorkutyákat; a farkas farkastermészetű marad, a bárányok pedig védtelenek.

Európában ma üldözik a „pásztorkutyákat" és a „pásztorokat". Európában ma tárt karokkal várják a farkasokat. Európában ma azt hitetik el a bárányokkal és pásztoraikkal, hogy a farkas is tud füvön élni. Ebben rejlik Európa igazi válsága.

A farkas számára a szabadság az ő belső természetének való megfelelés. Az ő szabadsága természetszerűen konfliktusban áll a „pásztorállam" szabadságával. Európa azonban abban a torz szemléletben szenved, hogy el akarja hitetni magával: a szabadság eszménye mindenki számára egyenlőséget jelent. Ez a legnagyobb tévedés.

A határok elmosása

Az emberek különféle természettel bírnak, még a magukat azonos értékrendűeknek vallóak is. A különbözőekről nem is beszélve. A liberális multikulturalizmus azonban elmossa a határokat – védtelenné téve a társadalmat.

A „szabadság, egyenlőség, testvériség" liberális elve fokozatosan jutott érvényre Európában; napjainkban ott van a család és az intim szférák minden területén. A „szabadság, egyenlőség, testvériség" hamis elve mára a határokat teljesen elmosta ember és ember között. E folyamat természetesen pozitívnak látszó arculatot kap, hiszen ki ne örülne a társadalmi korlátok és a politikai határok lebontásának, a szabad utazás lehetőségének, a kultúrák közötti kapcsolatok kiterjesztésének. Fontos azonban látnunk, hogy a kultúrák együttélése nem egyenlő a köztük meglévő határok eltüntetésével.

A kultúrák együttélése egy természetes jelenség, amikor az ember tisztában van azzal, hogy kinek meddig terjed saját felségterülete – ha úgy tetszik, szabadsága. A kultúrák összemosása azonban valami egészen más jelenségnek tekinthető.

Az egymás személyes szférájába való behatolás egyik pszichológiai jelensége a „közvetlenkedés". Ez a magatartás egyéni és társadalmi vonatkozásban látszatra szintén pozitívnak tűnhet. Azonban a negatív aspektusok gyorsan felszínre kerülnek. Ahol az intim szféra megszűnik, minden profánná, nyerssé, anyagivá válik. Az ember ürességérzete nő, és az abból adódó reménytelenséget az egyre erősebb kábulat igénye tölti fel.

A határok fontossága

Az emberek és kultúrák közti határok tudatos fenntartása nem az egymástól való elzárkózás, hanem – ellentétben az extremitásokkal szívesen példálózó liberális félelmektől – a józan belátás és önuralom biztosítéka. Az egymás határainak, személyes „fenségterületeinek" tisztelete nem a szabadság ellen van, hanem épp annak biztosítéka. Az ember identitásának alapja, hogy saját határaival tisztában van. És látja mások határait is. Amennyiben az ember megfosztja magát a határok ismeretének képességétől, önkontrollját, identitását veszíti el. És kiszolgáltatja magát olyan erőknek, amelyek felélik őt.

Európa önfelélése, kiszolgáltatottsága az európai ember külső és belső határainak védtelenségéből ered. A védtelenség pedig alapvetően a hamisan értelmezett „nyitottságból" adódik. A hamisan értelmezett „nyitottság" paradox módon itt nem a kultúrák egymás melletti békés együttélését segíti, hanem azok kiszolgáltatottságát.

A kultúrák versenyeztetése

A liberalizmus gazdasági szemszögből a tőke szabad áramlásának biztosítása, ahol az erősebb győz – függetlenül attól, hogy fizikálisan nem egyenlő eséllyel indulnak résztvevők. A gazdasági értelemben vett liberalizmus álsága a jogegyenlőséggel való takarózás a merőben egyenlőtlen erőviszonyok közepette. A kulturális értelemben vett liberalizmus álsága szintén a jogegyenlőséggel való takarózás a különféle természetű és életképességű kultúrák között, amelyeket versenyre késztet. A kultúrák és a társadalom különféle szegmenseinek tudatos kategóriákba – divatosan, kisebbségekbe sorolása – sem szól másról, mint mesterséges ellentétek szítása, azok versenyeztetése a jogegyenlőség kivívásának égisze alatt.

A különféle kultúrák szétbomlasztása – felzárkóztatás címén – szintén ezen gondolathoz köthető. A társadalmi csoportok közti átjárhatóság biztosítékaként a liberális felfogás az egész társadalom homogenizálására törekszik, a különféle minőségek egy szintre helyezésével. Ez társadalmi feszültséget szül. Ezen homogenizáló szemlélet lényegét, hogy megértsük, a liberális oktatás gyermekszemlélete felé kell fordulnunk.

A felnőttként kezelt gyermek

A liberalizmus alapvetően nem ismeri a gyermek fogalmát. Kis felnőttekként kezeli őket, s már a lehető legkorábban „fel kívánja világosítani" az embert az életről. E torzulás kézzelfogható beteg tüneteit kitűnően láthatjuk egyes skandináv országokban, ahol bizonyos helyeken óvodások dönthetnek nemiségükről, illetve a „bizonytalanok" számára „semleges nemű" mosdót tartanak fenn. Azonban nem csak ilyen megmosolyogtató és extrém példáit láthatjuk a liberális értékrendű „felvilágosítás-mániának", hanem a társadalmi magatartás számára sokkal veszélyesebb tendenciáit is: a jogok ismertetésének előtérbe helyezését a kötelességek betartatása és a nevelés rovására.

A liberális szabadságeszmény materializmusából adódón nem tűr meg semmilyen „mesét". A mese kérdése számára eleve „hülyeség", bárgyú hazugság, a gyermeket valósággal szembesíteni nem akaró felesleges áltatás. Ezen magatartás egyik oldalról szintén pozitívnak tűnhet, hiszen az emberek történelemből ismert manipulálása, ámítása „vallási" jelenségnek tekinthető. Természetesen egy önös érdek irányába torzított vallási jelenségnek. Azonban ahogy más területen, a liberális szemlélet itt is kiönti a gyereket a vízzel. Ahogy a vallást a felnőttek világában, úgy a mesét sem igen tűri a gyermekekében. Nem véve figyelembe, hogy a valódi mese által hordozott ősképek és a szimbolikus látás az ember testi-lelki egészségének elengedhetetlen részei.

A materialista szemlélet a szimbólumok és jelképek nevetségessé tételével, az annyira nagyra tartott gúnnyal az ember lelki fejlődését torzítja. Napjainkra a „meseként" eladott felnőtt rajzfilmek tömkelege mutatja a gyermeki lélek anyagiasítását. A világ szimbolikus látásának kiölése a materialista szemlélet sajátja, amely nemcsak vallásellenességben nyilvánul meg, hanem az egészséges gyermeki szemlélet üldözésében is.

A liberális szemlélet nem veszi figyelembe, hogy a gyermekben mozgó ösztönerőkre a szimbólumok nyelvén kell elsősorban hatni és nem a racionalizmussal. Elsősorban nem jogismeretre kell nevelni egy hétéves gyereket, hanem önismeretre, az erők regulázására. A liberális eszme azonban mindig az extremitásból indul ki, s ezen megállapítás mögött rögtön „gyermekek elleni erőszakot" akar látni. Olyan ez a szemlélet, mint amikor valaki nem akar kést adni egy kisgyerek kezébe, s a másik ember ebből arra a következtetésre jut, hogy az illető valószínűleg a kések nagy ellensége. Illetve, visszatérve a pásztoros hasonlathoz, Európához: attól, hogy a pásztor és a kutyái nem engedik a farkast a nyájhoz, nem jelenti, hogy ők a farkasokat ki akarnák irtani.

A liberális szemlélet azonban a „szabadság, egyenlőség és testvériség" elvét abszolutista módon értelmezve csak szélsőségekben tud gondolkozni. Szélsőséges gondolkodásának alapja a materializmus. Számára a világ nem a jó és a rossz kettősségében jelenik meg, hanem a racionális és irracionális ellentétében. Ahogy egy szélsőséges vallásos ember a jó és a rossz ellentmondásával nem tud mit kezdeni, úgy a liberális szemlélet az irracionalizmussal. Ebből adódik a vallásokkal szembeni lesajnáló gúnyolódó magatartása – lásd Charlie Hebdo – éppúgy, mint a gyermekekkel kapcsolatos felvilágosítási, „felnőttesítő" mánia. Az arany mérték, a tradicionális józanság hiánya – a vallási extremizmushoz hasonlóan – saját maga ellen hívja ki a sorsot és szembesíti önmagával.

A jelképek üldözése, a lélek káoszba taszítása

Ahogy a család, az oktatás, úgy a társadalom vonatkozásában sem tudja a liberális szemlélet kezelni az irracionalitást. A jelképek és a szimbólumok világát nem értő Európa így válik önmaga „gyilkosává", hiszen a társadalomban káoszt és zűrzavart idéz elő.

A liberális szemlélet nem képes elfogadni, hogy a társadalom azon csoportjaihoz, amelyekben az irracionális, gyermeki oldal az erősebb, nem lehet a kimért racionalitás nyelvén szólni. Különösen akkor nem, ha abban az egyénben az ösztönök világa a romboló, kaotikus agresszió irányába fordult. A liberalizmus ugyanis abból indul ki, ha egy gyermekkel szemben valaki fenyítést alkalmaz, az egy másik esetben visszaélésre ad okot majd. A liberalizmus ezen félelmei abból adódnak, hogy csak extremitásokban tud gondolkozni. A lélek szféráját ugyanis abszolút anyagelvűen kezeli.

A lelket anyagelvűen kezelő liberális Európa nem érti azokat az irracionális reakciókat, amelyeket önmaga vált ki saját magatartásával a társadalom különféle szegmenseiben. Különösen akkor nem, amikor az „érthetetlen" agresszió a „befogadottak" részéről érkezik irányába. És ennek ellenére továbbra is csak a „hasak feltöltésében" és a jóléti intézkedésében, a „még több liberalizmusban" látja a megoldást. Európa még mindig nem eszmélt fel arra, hogy a „befogadottak" és a kedvezményezettek irányából érkező agresszív irracionális reakciókat saját maga váltja ki a megveszekedett materialista cinizmusa által.

Azt kell látnunk, hogy a liberális eszme nem tud őszintén egyenlő állásponton lenni a nem materialista szemlélettel. Legfeljebb eltűri vagy nyíltan kigúnyolja – lásd Charlie Hebdo –, és ezzel máris az „egyenlőséggel" hasonul meg és kirekesztővé válik. A lelkileg stabil ember ezt eltűri, míg az érzelmileg gyenge, ösztönember erre a saját nyelvén válaszol. Különösen, ha egy, a maga szintjén értelmezett vallási háttér is áll mögötte. És ez bizony nem feltétlenül a teli has kérdése. Annál is inkább nem, mert az iszlamista terroristák egy része jólétben élő, iskolát végzett családból származik, jó nevű nyugati iskolákban tanult.

Egy a közös bennük: identitásukat vesztették, amire a materialista értékrendű Európa nem tud materialista válaszokat adni. Bármennyire is akarná. A szegénység önmagában nem jelenti azt, hogy az ember kivetkezzen emberi mivoltából. Ez is egy liberális tévhit. Számos igazán szegény tisztes ember él a világban anélkül, hogy bűnözővé váljon. Minden a lelki alkat és stabilitás kérdése. Az extremista vallások, szekták bizonyos esetekben a bűnözői életforma vallási szintre emelését is jelenthetik. Amennyiben nincs vallási háttér ehhez – mint Magyarország növekvő társadalmi problémája vonatkozásában –, akkor a bűnözés a törzsi „hordák" szabályai szerint jön létre.

Veszélyességét tekintve lehet vitatkozni az extrém vallási csoportok és a társadalom perifériáján szerveződő szubkultúrák törzsi hordáinak terrorizmusa között, táptalajuk okai azonban hasonlóak: a többségi társadalom immunitásának, önazonosságának lepusztulása.

A materialista és tradicionális emberkép közti különbség

A liberális Európa ma teljesen sakkban tartja a tradicionális értékrendet – vallástól függetlenül. Megvan hozzá az eszköze, hiszen bármikor gúny tárgyává tud tenni minden transzcendens, nem anyagi kérdést. A liberális eszme kultúrája ezért provokatív. Határokat, tabukat dönt az ész és a ráció oltárán, a „butasággal" és „néphülyítéssel" szemben. Mindezt azonban materialista alapon teszi, a káoszból rendet teremteni képes egyetemes princípiumok tagadásával. Például: amikor Krisztus arról beszél, hogy olyanok legyetek, mint a gyermekek, nyilvánvaló, hogy nem a tömegek „infantilizmusára" gondol. A liberális gúny azonban a nyilvánvaló lényegi tanítást tudatosan az emberi gyarlóság szintjére helyezi és azon élcelődik. Számára elfogadhatatlan az, ami kiforgatható. Márpedig minden kiforgatható. Még a liberális eszme is. A legnagyobb különbség a transzcendens alapú egyetemes ember képe és az anyagelvű humanista ember között, az, hogy míg az előbbi kiforgatható, meghamisítható ugyan, az utóbbi önmagát forgatja ki. (Az előbbi a kör középpontjára koncentrál, míg az utóbbi elveszik a kerületben.)

A materialista gúny és cinizmus mindig is jellemző volt a liberális újságírásra és kultúrára, s ki is váltotta az ellenreakciókat. Kezdetben a trón és az egyház részéről, majd azok gyengülésével a társadalom részéről hol faji jellegű antiszemita, hol osztályszemléletű kapitalizmus- és értelmiség-ellenes éllel. Ma, az Európai Unióban azt látjuk, hogy a liberális értékrend egyeduralkodóvá lett. Az erők összekeveredésében azonban nincs semmi tengely, amely a káosz leveséből „kozmoszt", tehát rendet teremtene.

A kultúrák határainak tiszteletben tartása helyett a kultúrák feloldódása figyelhető meg. Az intim szféra eltűnése egyre inkább kedvez azon magatartás eluralkodásának, amely a másik ember szemfényvesztésén, megrablásán alapszik. Az élősködő mentalitás elszaporodása, illetve ennek hivatalos „doktrína" alapján való támogatása, kapacitálása a társadalmon belül természetesen hívja életre a különféle immunválaszokat. A hivatalos európai kulturális doktrína azonban nem kíván tudomást venni arról, hogy ami ma a szabadság címszó alatt zajlik, az az erők kontrollálatlan szabadjára engedése. És teszi ezt – öngyilkos módon – Európa úgy, hogy közben a szólásszabadság égisze alatt alázzák az emberi lelket.

Ami ugyanis például a Charlie Hebdóban folyt, az az emberi nem megalázása a legmélyebb szinten. Nem, valóban nem társadalmi csoportok, népek, konkrét keresztény és muszlim emberek üldözésére szólított fel ez a lap. Sokkal rosszabbat tett: az „Istenüket" gúnyolta ki. És itt az „Isten" szót idézőjelbe tettem, hogy érzékeltessem, mindenkinek megvan a maga „Istene". A liberális eszmének is. Bármely absztrakt és elvont formában, de ott van, mint létrendező elvforrás. A liberalizmus végső valósága, mint létrendező elv: az önkényes szabadság, egyenlőség és testvériség. A testvérek azonban itt megölik egymást, hiszen létük alapja nem szeretet, hanem szabadságuk szabad versenye az egyenlőség nevében, amely végül természetszerűen az önmagát felélő jakobinizmusba fordul.

Ez természeti törvény. És ameddig Európa nem ismeri fel, a liberális „Istennek" – idealista önképének – ámokfutása folytatódni fog.

Európa ma egy hamis, önfelélő anyagelvű „istenképben" hisz és az uralja őt. Az Európát ért támadás ennek az „istennek", a cinikus, „köpködő" álnokságának is szól. Amit kétségkívül saját magának provokált ki. Egy keresztény ember Európában már nem csodálkozik azon, ha az egyház gyarló emberi hibái miatt az Istenüket, világképüket gúnyolják. És egy jóérzésű muszlim sem fog a „szabad véleménynyilvánítás" nevében az ő világnézetéből gúnyt űzők kiirtására szólítani, hiszen identitása biztos lábon áll.

Egy identitásában megbomlott, agresszív ember és embercsoport azonban nem tolerálja ezt a magatartást. Azt kell látni, hogy itt egy emberi magatartásról van szó. Ha úgy tetszik, az agresszív gyermek magatartásáról. Ahogy a liberális oktatás nem tud mit kezdeni az Európában egyre elhatalmasodó gyermeki erőszakkal, agresszív, frusztrált gyerekek lelkivilágával, ugyanúgy nem érti az állati ösztönök uralta társadalmi csoportokat sem. Egyrészről felzárkóztatásukat hirdeti – szintén valamiféle naiv rábeszéléssel –, másrészről lépten-nyomon megalázza őket.

Megoldás: tradicionális szemléletváltás

Egy biztos: az Európát kívülről és belülről fenyegető, társadalmi renden kívüli törzsi reakciókkal szemben liberális választ nem lehet adni. A „még több liberalizmus" elve ugyanis itt nem segít, sőt olaj a tűzre, hiszen a „gyöngeség" jeleként hatna a célcsoportokra. Ebből a szempontból a kérdés itt nem az, hogy engedünk-e a szólásszabadságból vagy sem, hanem hogy folytatjuk-e a határokat szétmosó hamis szabadság és egyenlőség eszményének ámokfutását, vagy bekövetkezik egy tradicionális szemléletváltás.

Amennyiben Európa felismeri, hogy a különféle emberi minőségek saját természete szerint való kezelése nem önkény, hanem a természeti rend szerint való, az európai identitás meg tud erősödni.

Amíg azonban a farkast kénytelenek vagyunk bárányként kezelni – mert a hivatalos doktrína ezt követeli –, miközben a „pásztorok" önkényétől és a rasszista „pásztorkutyáktól" akarjuk megvédeni magunkat, nincs miről beszélnünk.

A magára hagyott, káoszba süllyedő multikulturális Európában egyre inkább a kultúrák közötti farkastörvények érvényesülnek. Hasonlatos Európa helyzete ahhoz a bárgyú jótét emberhez, aki minden hozzá bekopogó lelket válogatás nélkül beenged, étellel, szállással kínál. Egy idő után azonban kitúrják saját otthonából, mert a befogadott azt látja, hogy a háznak valójában nincs ura, a ház „mindenkié". A Böjte Csaba által létrehozott közösség például ezzel szemben épp arra a szemléletbeli különbségre mutat rá, ami egy tradicionális befogadó Európa lehetősége és egy „mindenki gazdátlan" Európája között van. Az egyik egy határozott, stabil értékrenden alapul, minden embert a saját természete szerint kezelve, míg a másik egy spirituális értékrend nélküli „fesztiválszemléleten".

Ami azonban Böjte Csabánál működik, az a „Legyek ura" világát idéző gazdátlan Európában nem. Pontosabban, egészen más lesz az eredmény. Az egyiknél a valódi emberség, míg a másiknál az embertelenség kifejlődése.

A „bölcsek szigetén" hosszú távon lehet élni, a fesztiválok szigetére legfeljebb egy hétre érkezik az ember. Hosszú távon ugyanis a fesztiválok rousseau-i testvéri idillje nem fenntartható. Megjelennek a klikkek, az érdekek, hogy mindenki kialakítsa saját fenségterületét. Ehhez az út − spirituális értékrend nélkül − az önkényen át vezet. A liberális Európa válsága ennek a természeti törvénynek a tagadásából, a materialista álidill örökérvényűségét hirdető hamisságából ered.

 

Nem láthatunk bele, mert a kereskeelem is fegyver. A neolib rendszerben amúgy sincs a népnek beleszólása...
1/26/2015 10:35:33 PM

Nem láthatunk bele, mert a kereskeelem is fegyver. A neolib rendszerben amúgy sincs a népnek beleszólása saját sorsába se, pláne ha nagy pénzekről van szó. A korrupt hivatalnokokkal megegyeznek a fejünk felett, ez a TTIP azaz az eu - usa szabadkereskedelmi egyezmény. Titkos, mert felháborító dolgok vannak benne!

Korrupcióra épül a liberális kapitalizmus egész gazdasági rendszere, ahol pár, akár senki által meg nem választott, multis - bankos lobbik kinevezte eurokratát kell csak megvenni kilóra, és máris olyan előnytelen szabad kereskedelmi szerződést köthetnek az usraeliek az unió kárára amilyet nem szégyellnek, és nem szégyellik magukat egyáltalán.

Bogár László: Kereskedelmi fegyverkezés

http://www.flagmagazin.hu/gazdasag/bogar_laszlo_kereskedelmi_fegyverkezes

gazdaság 2015. 01. 27.

Van egy jó tippünk? – tehetnénk fel a kérdést Európa és Amerika lakóinak. A TTIP ugyanis az unió és az Egyesült Államok között zajló szabad kereskedelmi megállapodás – amelyről most folynak a tárgyalások – elnevezése, a Transatlantic Trade and Investment Partnership rövidítése.

Bár a világ és benne Európa és Magyarország sorsát meghatározó folyamatról van szó, az Európai Unió és az Egyesült Államok között zajló szabad kereskedelmi tárgyalásokról szinte semmit nem tud a közvélemény. Minden dokumentum minősített, tíz évre titkosított. Pedig nem ártana, ha Európa népei kissé nagyobb figyelmet szentelnének mindennek.

Az „eurokrácia" láthatólag diszkrét homályban igyekszik tartani az egész kérdéskört, és hát legyünk őszinték, ez azért nem nehéz feladat, mert látszólag valóban bürokraták egész hadának évekig tartó tárgyalásairól, vagyis a közvélemény számára érthetetlen és érdektelen(nek látszó) dolgokról van szó. Pedig a látszat csal, a távlati következmények ugyanis közvetlenül érintik majd Európa népeit, a szó szoros értelmében „húsbavágóak" lehetnek.

(Tudniillik az agrárkereskedelem és azon belül a hústermékek, például a klórban fürdetett amerikai csirke, illetve a génkezelt élelmiszerek ügye a legkényesebb kérdések közé tartozik.) Érdemes azon is elgondolkodni, hogy a szabad kereskedelem témaköre elég vészjósló módon lépett a világtörténelem színpadára.

A Nyugat globális uralma kiépülésének döntő fontosságú állomása volt ugyanis annak a két birodalomnak a kifosztása, amely 1800 körül még egyenként is sokkal nagyobb és erősebb volt, mint a Nyugat egésze. Indiáról és Kínáról van szó, amelyek egész komplex anyagi újratermelési rendszereit, a „szabad kereskedelem" elvét és pusztító gyakorlatát a szó szoros értelmében fegyverként használó Nyugat roncsolta szét. És mivel ezek a folyamatok ott is igen lassan mentek végbe, és legalábbis kezdetben látszólag „unalmas", vég nélküli bürokratikus egyezkedésekben zajlottak, feltehetően ott sem igen sejtették e hatalmas birodalmak lakói az ennek nyomán rájuk váró iszonyú megpróbáltatásokat.

Rendszerelméletileg viszonylag könnyű belátni, hogy a kereskedelem „felszabadítása" mindig az erősebb félnek kedvez, pontosabban annak, aki hatékonyabban képes az erőszak eszközeként, tehát fegyverként használni a kereskedelem „szabadságát".

Mint a britek tették India hagyományos földművelési és kézműves- rendszereinek lassú, de végül mégis brutális következményekkel járó felbontásával, illetve Kínával szemben az ópium „szabad kereskedelmének" a kikényszerítésével. Ekkor az is kiderült, hogy a háború és kereskedelem között soha nincs éles határvonal. A két menetben megvívott „ópiumháború" minden illúziót eloszlatott a Nyugat valóságos természetét illetően.

Tény, hogy ma a Nyugat két osztaga egyezkedik egymással, ám jogos az aggodalom, hogy az ennek nyomán létrejövő egyezség az európai és amerikai globális tőkestruktúrák stratégiai érdekeit, és nem az európai és amerikai „bennszülöttek" méltó emberi életfeltételeit szolgálják majd. Amerika és Európa világunk gazdasági teljesítményének közel ötven százalékát adja, a világkereskedelemnek viszont valamivel kevesebb, mint negyven százalékát. A legutóbbi időkig mindig a kereskedelmi részesedésük volt a magasabb, és ez a változás arra utal, hogy bár Ázsia, legfőképpen Kína hihetetlen gyorsasággal növeli részesedését mindkét területen, de leglátványosabb előretörés a világkereskedelemben megy végbe. Az Európai Unió világkereskedelmi részesedése ugyan sokkal magasabb, mint az Egyesült Államoké, de ennek legalább a kétharmada az unión belüli kereskedelem.

Ha megfigyeljük az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió egymással folytatott kereskedelmének alakulását, akkor azt látjuk, hogy ez messzemenően a világ legnagyobb „kétoldalú" kereskedelme a maga több mint ezermilliárd dolláros éves szintű forgalmával, de ezzel együtt azt is látnunk kell, hogy a világkereskedelem egészén belüli aránya most már több évtizede csökkenőben van, ugyanis 1990-ben még 7,8 százalékát jelentette, ma már azonban csak a 4,8 százalékát.

Még látványosabban mutatja a főbb tendenciákat az, hogy közben az Európai Unió és Ázsia közötti kereskedelem részaránya 7,9-ről 9,2 százalékra nőtt, vagyis huszonöt éve lényegében azonos volt, ma már majdnem kétszer akkora az Európai Unió és Ázsia kereskedelmi komplexumának részesedése.

A két nyugati „óriás" tehát részben Ázsia elképesztően gyors világkereskedelmi részarány-növekedésének lassítását is reméli a szabad kereskedelmi tárgyalások végeredményétől, sikerességétől.

Elméletileg persze nem zárható ki, hogy a felek olyan egyezményt is köthetnének, amely a kölcsönös előnyökre épülne. De akkor vajon miért nem láthat bele az európai átlagpolgár ezekbe a dossziékba? Tény, hogy az unióban sincs teljes egység, hisz egész mást tekint kölcsönös előnynek a német autóipar és a francia hús- vagy tejtermelő parasztgazda, vagy éppen a finn elektronikai ipar és a lengyel gabonatermelő.

A legkényesebb terület kétségtelenül az agrárkereskedelem és a szolgáltatások kereskedelme. Az előbbi esetében a génkezelt termékek, az utóbbinál pedig a légi közlekedés, hírközlés, távközlés, média- és pénzügyi szolgáltatások jelentik a legfőbb neuralgikus pontokat a szabad kereskedelmi tárgyalásokon. A legnagyobb feszültséget azonban mégis a beruházások kérdésköre váltja ki.

A térvesztését agresszív módon megállítani kívánó amerikai „birodalom" leplezetlenül arra készül, hogy transznacionális óriásvállalatai számára teljesen „szabad hozzáférést" tegyen lehetővé Európában. Egyszóval módfelett kalandos idők előtt állunk, és sorsdöntő fontosságú, hogy Európa képes legyen felismerni és bátran képviselni stratégiai érdekeit. Amíg nem késő!

Bogár László – magyarhirlap.hu

 

Németekben azért nem bíznak az usraeliek, mert keresik annak lehetőségét hogyan ne függjenek annyira...
1/26/2015 10:15:27 PM

Németekben azért nem bíznak az usraeliek, mert keresik annak lehetőségét hogyan ne függjenek annyira az atlanti - cion világhatalomtól. Tényleg Európa és Oroszország ellenségei, ellenségnek nem érvelni kell vagy tárgyalgatni velük, hanem harcolni és legyőzni őket! Legelőszöris visszavonni az oroszellenes szankciókat, mert nincs értelme cionista érdekekért háborúba, gazdasági válságba sodorni Európát.

Ezért jön Merkel, majd Putyin: A varászszó az Eurázsiai Unió

http://hunhir.info/?pid=hirek&id=81533

2015. január 26. 08:56 Kostás Roland - Hunhir.info

Fogadhatják a liberális páholyok, humanisták és demokratikusok kitörő örömmel a liberális emlékezetpolitika földre szállt angyalát, Angela Merkelt, és ugyanők őrjönghetnek az egypólusú világrendet alapjaiban bontó orosz elnök látogatásakor, ez semmit sem változtat azon a tényen: a két tekintélyes európai vezető, Putyin személyében egy világhatalom első embere budapesti látogatásának a legfontosabb eleme, az Eurázsiai Unióhoz való csatlakozás kérdése. Angela Merkel német kancellár múlt héten a davosi Világgazdasági Fórumon állt elő kezdeményezésével, hogy alakítsanak ki az Európai Unió és az Eurázsiai Unió között szabadkereskedelmi térséget, amely így „Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedne". Merkel viszont jól ismeri a régi mondást egy egy ülep két ló kapcsán. Noha próbálkozik ezerrel, ez kivitelezhetetlen. Nem lehet egyszerre szolgálni a szabadkőműves világpáholyok európai és amerikai gazdasági hadoszlopait, mikor a legnagyobb ellentét pont köztük van. Eleget veszítettek az orosz szankciók miatt az európai gyáriparosok, kereskedő mamutok ahhoz, hogy úgy gondolják, jó, jó az a bizonyos dolog összeköt bennünket, de nem jelentheti azt, hogy a tengerentúlon csak hízik a láda tartalma, itt meg csökken. Európa gazdasági érdekei szembe mennek a Washington–Tel-Aviv tengely világuralmi, katonai érdekeivel. Az meg nem megy, hogy üzletelünk ezerrel az oroszokkal, közben meg a globálcion gyarmattá tett Ukrajnában az orosz medve hátában vonultatunk fel brutális katonai potenciált.

Ennek a gazdasági térségnek azonban feltétele lenne, hogy Oroszország garantálja Ukrajna határainak tiszteletben tartását, és a szeptemberi minszki megállapodás alapján véget vetnek a kelet-ukrajnai szakadárok fegyveres lázadásának. Merkel ezzel világossá tette, hogy továbbra is az érintett felek közötti párbeszéd a célja, vagyis egy állandó kommunikációs csatorna fenntartása Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

„Kívánatos volna, hogy a minszki megállapodás alapján helyreálljon egy bizonyos fokú stabilitás, és ennek nyomán fontolóra lehetne venni, hogy milyen együttműködést lehetne kialakítani az Európai Unió és az Eurázsiai Unió közötti gazdasági térségben" – hangzott a kancellár kezdeményezése.

Az Eurázsiai Unió Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Örményország részvételével 2015. január 1-jén alakult meg.

Merkel jön Orbánhoz és látogatásának legfontosabb kérdése az Eurázsiai Unió szerepe még akkor is, hogyha ezt nem verik nagydobra. Sőt, az amerikai páholyok magyarországi elkötelezettjei a tervezett szimpátiatüntetésükkel pont figyelmeztetni akarják a németországi vezetőt, hogy a hazai belvárosi értelmiség, a körúton belüliek csoportjai elsősorban nem az európai, hanem a tengerentúli gazdasági, hatalmi, politikai körök támogatói. Nem véletlen, hogy Merkel magyarországi zsidó szervezetekkel tárgyal egyedül a magyarországi egyházak közül, és döntsük már le azt a tabut, hogy hazai zsidó vallási szervezetek nem gazdasági és politikai hatalmi képződmények, csupán imádkozó vallásosok gyülekezete.

A zsidó körök és páholyok szerepe mindenütt meghatározó a világban, és aki erre antiszemitizmust kiált, az vagy beteg, vagy egyértelműen rosszindulatú. Merkel tudni akarja, hogy számíthat-e támogatásra a magyarországi zsidó köröktől az Eurázsiai Unióval kapcsolatos európai elképzelések megvalósításához, vagy ezek a szervezetek kizárólag az amerikai-izraeli vonalat képviselik.

Bizonyára nem véletlen, hogy az amerikai páholyok magyarországi elkötelezettjei próbálnak aktivizálódni mindenféle új kerekasztalok meg egyebek létrehozásával, és az Orbán-ellenes támadás alapja is az, hogy mindenképpen megakadályozzák Magyarország mérvadó szerepét az eurázsiai közeledésben. Tengerentúli főnökeik ugyanis ezt a parancsot adták ki nekik.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatására ugyanezek a hálózatok szerveznek tüntetést, kifejezve ellenszenvüket az orosz vezető és az általa vezetett gazdasági-politikai irányvonallal szemben. Ez az akció megint csak a tengerentúlnak szól, hogy bizony az ottani hungarofób páholyok és alapítványok támogatottjai megszolgálják a zsebükbe csúsztatott dollármilliókat. Ezzel szemben ott van az az európai - mondjuk ki nyugodtan - zsidó gyökerekkel rendelkező nagyvállalkozó, gyáriparos, kereskedelmi multi kör, amely az Oroszország elleni szankciókon már ez idáig is hatalmasat vesztett. Lassan az az összekötő kapocs, amely az elmúlt évtizedekben látványosan próbált mindent alárendelni az egy bizonyos szempont szerinti szemléletnek és politikai iránynak, mára már fenntarthatatlan.

Mások az európai és mások a tengerentúli gazdasági összefonódások érdekei. Emlékezetkultúrával ideig-óráig lehet ezt az ellentétet elhallgatni és eltussolni, de az már évezredes szabály, hogy azért a pénz az úr.

 

Egyes mérce szerint a cionistákkal szemben kell a megelőző csapás elvével élni, mert jogunk van az önvédelemre...
1/26/2015 9:59:13 PM

Egyes mérce szerint a cionistákkal szemben kell a megelőző csapás elvével élni, mert jogunk van az önvédelemre és az önszerveződésre! Nemcsak a palesztinok, de minden ország nagyon rosszul jár, akik felett zsidók uralkodhatnak.

Botrányos, kettős mércés cionista propaganda a 7. osztályos magyar földrajzkönyvben

http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=81434

2015. január 21. 16:11 Hunhir.info

Bizonyára véletlen hogy a hazai tankönyvkiadás önkéntes liberális cenzorai és vizslatói most nem csaptak hatalmas ricsajt, mit általában akkor szoktak, ha valami "nemzeti adalék" kerül a multikulti irányába terelendő fiatalságnak szánt ismeretterjesztő anyagokba. Pedig a 7. osztályos földrajzkönyvben olyan vad cionista propaganda található, amely nemcsak hazug, kirekesztő, hanem kollektív bűnösnek állít be egy népcsoportot.

Az olaj birodalma - Délnyugat Ázsia című fejezetben a Békétlen Közel-Kelet alcímen találkozhatunk a Közel-kelet egyetlen demokráciájával, a cionista rezsimmel. A nebulóknak a hivatalos tankönyv szerint azt kell tudniuk, hogy ötöst kaphassanak: A térség egyetlen állama Izrael, ahol nap mint nap ártatlan emberek életét követelik a palesztin öngyilkos merényletek.

Ha tovább lapozunk, a következő oldalakon sincs szó arról, hogy hogyan űzték el a zsidók a palesztinok százezreit, hogyan tartják megszállás alatt Kelet-Jeruzsálemet és Ciszjordániát, milyen mészárlásokat hajtanak végre a teljes blokád alatt tartott Gázai övezetben, hogyan élnek másodrendű polgárokként a megszállás alatt lévő területeken az "öngyilkos palesztin merénylők".

Facebook

 

You are receiving this email because you subscribed to this feed at feedmyinbox.com

If you no longer wish to receive these emails, you can unsubscribe from this feed, or manage all your subscriptions

Ez. A fősodratú média is a médiából tájékozódik, az meg nato-s, usraeli tudózsidóktól. Ami nem az usa...

Most csodálkoznak? Nihilista soviniszta ballib biboldóktól teljesen
természetes, hogy a saját törzsük...
1/27/2015 12:31:55 PM

Most csodálkoznak? Nihilista soviniszta ballib biboldóktól teljesen
természetes, hogy a saját törzsük érdekköre az első, és a többi ember
nem számít. Ilyenek mint györgy péter, vagy halmai gábor, taníthattak
is ráadásul vagy még most is azt teszik. Történelmi tapasztalatok
tükrében nem hiszem, hogy egy ilyen szélliberális antimagyar véglény
objektíven osztályoz egy vállaltan nemzeti érzelmű diákot, mondjuk.
Étteremben őrjöngött, ordibált egy ilyen, hogy "geci magyarok", 2010
tavasszal a választás után, és ez taníthat!

Vagy ahogy pl Szalay Károly is említette néha, kultúrára szinte csak a
liberálisoknál van pénz és kapcsolati tőke, különben éhezőművész
lehetne csak ez a leány is. Aki nyíltan nemzeti, azt a libsák
kulturkampfosok kiközösítik, és azért próbál megfelelni a
rohadékoknak.

"Ezen a ponton hangsúlyoznom kell, írásom nem kritika, véleményem
teljes mértékben szubjektív, nem is csupán a könyvről szól, hanem a
balliberális értelmiség számomra felfoghatatlan, empátiahiányos, mások
érzelmeire, gondolataira teljességgel érzéketlen, kirekesztő
hozzáállásáról. Csak zárójelben jegyzem meg, rettenetesen sajnálom
azokat a fiatalokat, akik György Pétertől kénytelenek muníciót
szerezni saját álláspontjuk kialakításához! Attól az embertől, aki
csak valakivel szemben tud nemzettudatot értelmezni, és az egyik
legtevékenyebb ideológusa azoknak, akik az Európai Egyesült Államok
eszméjét erőszakkal akarják letolni a torkunkon."

Páholy - Gajdics Ottó: Lady Dilemma

http://www.flagmagazin.hu/politika/paholy_gajdics_otto_lady_dilemma

Ez. A fősodratú média is a médiából tájékozódik, az meg nato-s,
usraeli tudózsidóktól. Ami nem az usa...
1/27/2015 12:17:54 PM

Ez. A fősodratú média is a médiából tájékozódik, az meg nato-s,
usraeli tudózsidóktól. Ami nem az usa érdekeiért ferdít, az a Hídfő
net, Oroszország hangja, Press Tv, RT com és a többi. Utálni azt aki
át akar verni egyébként teljesen normális emberi reakció. Cionizmus a
világ ellen, világ a cionisták ellen.

Az oroszok nem lőnek civileket, pláne oroszokat mert ez történt. A
hamis, népektől idegen, zsidócsicskás eu persze fenyegetőzik, a saját
bűneikkel vádolnak meg másokat, ahogy azt a talmud és
baloldali-liberális érdekkörük tanácsolja.

http://www.antalffy-tibor.hu/?p=16068#comments

Néhány napja körbejárt egy videó, amely célozta bemutatni, hogy a
szakadárok népirtást végeznek (bejelentett offenzíva). Egyszer csak
egy állig felfegyverzett katona elment a kamera előtt, aki angolul
tiltakozott, hogy felveszik az arcát ("Get out of my face, please!")
Vagyis az amerikaiak már ott vannak, de úgy tűnik hiába.

Dmitry Orlov (orosz származású amerikai mérnők, aki figyeli az ukrán
eseményeket és folyamatosan kommentárja azokat) szerint egy ukrán
hírportálon rövid ideig olvasható volt, de aztán nyomtalanul eltűnt a
következő:

"Nemzetközi megfigyelők szerint Kijevben egyre nagyobb a pánik a
szakadárok donbassi ellenoffenzívája miatt. Egy hetes támadásban
hatalmas csapást mértek az ukránokra, akiknek jelentős vesztességeik
voltak. Az ukrán katonák demoralizáltak, a tisztek össze vannak
zavarva, és képtelenek a helyzeten uralkodni. A legfelső katonai
vezetőség félnek a további bekerítésektől Debaltsevo, és más területek
körül. Eközben a nemzeti gárda tartalékai kimerültek, a kisebb
egységek pedig képtelenek stabilizálni a frontokat. Az ukrán
hadseregnek alig van lőszere, élelmiszere és sebesült ellátási
kapacitása. - A szakadárok szerint 752 ukrán katona az életét
vesztette, 59 tankot megsemmisítettek, és jelentős létszámú foglyot
ejtettek. Ezek után a szakadárok nem hajlandók a minszki tárgyalások
folytatására, valamint bejelentették a támadások folytatását.

A frontvonal mögötti területek hatóságai jelentik, hogy az ukrán
katonák tömegesen dezertálnak fegyvereikkel együtt és egyre nagyobb
számban fosztogatják a vidéket.

A katonai vezetés nem meri jelenteni a valós helyzetet, így Poroshenkó
meg van róla győződve, hogy minden rendben van, és ha szükség lenne
rá, a Nyugat kellő segítséget fog nyújtani."

Orlov ehhez még hozzáteszi, hogy szerinte a jelenlévő amerikai katonák
nagyon el vannak foglalva azzal, hogy lövik a civil lakosságot, majd a
másik oldalt hibáztatják vele, így nem tudnak arra figyelni, hogy
feleslegesen ne nyissák ki a szájukat, utalva ezzel a fenti
elszólásra.

A liberalizmus nekünk önfeladást jelent, de a liberálisok sose
engednek semmit embertelen, Európa ellenes...
1/27/2015 12:05:15 PM


A liberalizmus nekünk önfeladást jelent, de a liberálisok sose
engednek semmit embertelen, Európa ellenes elveikből. Erőt mutatni, az
az. Semmi gátlás. Ezért kell kurucinfó, meg a többi, nevén kell
nevezni az emberiség ellenségeit. Ha betiltásukért őrjöng a totális
globális tisztességtelenségükkel pénzt és hatalmat szerzett csürhe
népség, akkor nyilván érvek szintjén nincs cáfolatuk a nemzetek felett
szervezett cionista zsidó világhatalmi és neoliberális népelnyomó
szándékaikról. A holokauszjuktra meg normális bizonyíték nincs elég
meggyőző, hogy pontosan azok történtek, amik a hivatalos hazugságokban
szerepelnek.

A liberálisokon múlna, tényleg nem volna se sajtó, se szólásszabadság,
se tüntetés + gyülekezés, egyesülési szabadságról a különféle gárdák,
majd a Szebb Jövőért polgárőrség betiltása jut eszembe, a fidesz
liberálisai is a szocionistákkal együtt szavazták meg, közösen üldözik
a valóban nemzeti szerveződéseket és egyéneket. Aki láthatóan teljesen
a zsidók csicskája, mint káderjános vagy navracsicska, az nem állhat
köztiszteletben a magyarok, vagy más nem zsidók előtt! Idegenek
szolgája, nem velünk van, mert nem mi fizettük a kampányát és különben
is megélhetési politikusok ezek, kilóra megvehetőek hazaárulását
jutalmazza, azért ennyit is ér a liberális democsokrácia.

A különféle "yolózó" libsákok, ha elszámoltatják őket Európa
ellenességükért, mert ez el fog következni, majd rájönnek hogy nem
egyszer hanem csak most, és nem érte meg hazaárulni. :P

Farkasokról, bárányokról és az európai önfelszámolásról

http://www.flagmagazin.hu/mondom_a_magamet/farkasokrol_baranyokrol_es_az_europai_onfelszamolasrol

mondom a magamét 2015. 01. 26.

Amennyiben a kuruc.info szerkesztőségét érte volna terrortámadás,
Európa akkor is a szólásszabadságot ért támadásnak vélné az esetet?
Nyilvánvaló, hogy nem.

Sőt, e felvetésemet most egyesek felháborítónak is tarthatják,
mondván, hogyan hasonlítom össze az "arctalan", "rasszista" hírportált
a szólásszabadság bátor "harcosával", a Charlie Hebdoval.

Itt egy pillanatra álljunk meg és tegyük fel a kérdést: a keresztények
istenével közösülő Krisztus ábrázolása, mint címlapép a
szólásszabadság egy bátor tette lenne? Mint tudjuk, az ilyen rajzok
nemhogy megjelenhetnek Európában nyilvánosan, hanem a hivatalos
mainstream kultúra majdhogynem rajong is értük merész tabudöntésükért,
a vallási "butaság" kifigurázásáért. A hivatalos Európa liberális
értékrendjébe nemhogy belefér a Charlie Hebdo által képviselt
magatartás, hanem annak őszinte szócsöve is.

A liberális szabadság eszme hirdeti: mindent szabad, amíg mások jogait
nem korlátozod saját szabadságában. Ez azonban a gyakorlatban nem így
érvényesül.

A szabadság és egyenlőség hamissága

A liberális "értékrendre" alapvetően jellemző a nagyfokú gúny és
cinizmus. A "szabad véleménynyilvánítás" eszménye természetesen nem
mindig a Charlie Hebdóhoz hasonló "jakobinus" arcát mutatja. Van,
amikor a "szabadság, egyenlőség, testvériség" alapvetés a jó ízlés
határain belül marad. Azonban látni kell, hogy Európa mai hivatalos
értékrendje nyers materialista alapokon nyugszik. A materializmus
pedig nem tud mit kezdeni sem a vallással, sem pedig a transzcendens
kérdésekkel. A jelenleg uralkodó Európai értékrend számára ezek
megtűrt "bolondságok".

A liberális szabadságeszme a gazdaság területén a tőke, a kultúrák
területén a kultúrák számára nyit ki minden kaput. Ez a "szabadság"
azonban pusztán materiális jellegű, s mint ilyen, korlátozott. Nem
veszi ugyanis figyelembe a különféle erők sajátos természetét. A
materialista alapvetésű szabadság lényege az erők szabad áramlásának
biztosítása. És ennek érdekében egyenlőség jelet tesz minden létező
közé, függetlenül azok belső és külső tulajdonságától. A liberális
eszme minél inkább érvényre jut, az egyenlő elbírálás elve annál
radikálisabb és abszolutista módon jelenik meg a jogrendben.

A francia forradalmon alapuló szabadság és egyenlőség elve azonban
eleve hamis. Az embereket ugyanis nem lehet egyenlően megítélni.
Amennyiben ugyanis az emberekre és társadalmi csoportokra különféle
erők kérdéseként is tekintünk, azonnal meglátjuk, hogy a számszerű
anyag mögött ott a tulajdonság, a létezők és létezők csoportjának
lelkisége. Meseszerű hasonlattal élve: a farkast nem nézhetjük
báránynak, és nem is kezelhetjük úgy, mert különben önmagunkat csapjuk
be.

Európa és a farkasok

A hivatalos liberális értékrend alapján ma Európában a farkast is
kötelezően úgy kell kezelni, mint a bárányt. Azt a hamis látszatot
keltve, mintha a bárányhoz is ugyanúgy lehetne viszonyulnunk, mint a
farkashoz. Ez az a hamis mentalitás, ami mára Európa immunitását
legyöngítette és az önazonosság felszámolásához vezette.

Egy ember és egy közösség identitása az egészséges megkülönböztetés
képességén alapszik; hogy annak tudjuk látni a dolgokat ami. Sőt,
amire egykoron az egészséges ember gyermekét a mese tanította: a
báránybőrbe bújt farkast is fel kell ismerni.

Ma azonban Európa arra a szintre jutott, hogy a farkast már
"báránybőr" nélkül is báránynak nézi - kötelezően. És ha bárki
figyelmeztetné őt arra, hogy ez nem így van, az rasszista és
idegengyűlölő. Európa identitásának és ezzel együtt immunitásának
pusztulása mögött a hamis egyenlőségeszme mellett a hamis
szabadságeszme abszolutizmusa áll.

Ahogy a farkast nem lehet egyenlő módon kezelni a báránnyal, úgy a
szabadság is mást és mást jelent a farkasnak és a báránynak. A bárány
szabadsága a pásztortól függ; a jó pásztortól. A farkas viszont
öntörvényű. Európa hiába kínálja fel a bárányoknak a pásztor nélküli
boldog együttélést farkasnak és báránynak a legelőn - valamiféle
rousseau-i idill alapján. És hiába küldi gunyorosan "melegebb
éghajlatra" a pásztorokat, valamint zavarja el a "rasszista"
pásztorkutyákat; a farkas farkastermészetű marad, a bárányok pedig
védtelenek.

Európában ma üldözik a "pásztorkutyákat" és a "pásztorokat". Európában
ma tárt karokkal várják a farkasokat. Európában ma azt hitetik el a
bárányokkal és pásztoraikkal, hogy a farkas is tud füvön élni. Ebben
rejlik Európa igazi válsága.

A farkas számára a szabadság az ő belső természetének való megfelelés.
Az ő szabadsága természetszerűen konfliktusban áll a "pásztorállam"
szabadságával. Európa azonban abban a torz szemléletben szenved, hogy
el akarja hitetni magával: a szabadság eszménye mindenki számára
egyenlőséget jelent. Ez a legnagyobb tévedés.

A határok elmosása

Az emberek különféle természettel bírnak, még a magukat azonos
értékrendűeknek vallóak is. A különbözőekről nem is beszélve. A
liberális multikulturalizmus azonban elmossa a határokat - védtelenné
téve a társadalmat.

A "szabadság, egyenlőség, testvériség" liberális elve fokozatosan
jutott érvényre Európában; napjainkban ott van a család és az intim
szférák minden területén. A "szabadság, egyenlőség, testvériség" hamis
elve mára a határokat teljesen elmosta ember és ember között. E
folyamat természetesen pozitívnak látszó arculatot kap, hiszen ki ne
örülne a társadalmi korlátok és a politikai határok lebontásának, a
szabad utazás lehetőségének, a kultúrák közötti kapcsolatok
kiterjesztésének. Fontos azonban látnunk, hogy a kultúrák együttélése
nem egyenlő a köztük meglévő határok eltüntetésével.

A kultúrák együttélése egy természetes jelenség, amikor az ember
tisztában van azzal, hogy kinek meddig terjed saját felségterülete -
ha úgy tetszik, szabadsága. A kultúrák összemosása azonban valami
egészen más jelenségnek tekinthető.

Az egymás személyes szférájába való behatolás egyik pszichológiai
jelensége a "közvetlenkedés". Ez a magatartás egyéni és társadalmi
vonatkozásban látszatra szintén pozitívnak tűnhet. Azonban a negatív
aspektusok gyorsan felszínre kerülnek. Ahol az intim szféra megszűnik,
minden profánná, nyerssé, anyagivá válik. Az ember ürességérzete nő,
és az abból adódó reménytelenséget az egyre erősebb kábulat igénye
tölti fel.

A határok fontossága

Az emberek és kultúrák közti határok tudatos fenntartása nem az
egymástól való elzárkózás, hanem - ellentétben az extremitásokkal
szívesen példálózó liberális félelmektől - a józan belátás és önuralom
biztosítéka. Az egymás határainak, személyes "fenségterületeinek"
tisztelete nem a szabadság ellen van, hanem épp annak biztosítéka. Az
ember identitásának alapja, hogy saját határaival tisztában van. És
látja mások határait is. Amennyiben az ember megfosztja magát a
határok ismeretének képességétől, önkontrollját, identitását veszíti
el. És kiszolgáltatja magát olyan erőknek, amelyek felélik őt.

Európa önfelélése, kiszolgáltatottsága az európai ember külső és belső
határainak védtelenségéből ered. A védtelenség pedig alapvetően a
hamisan értelmezett "nyitottságból" adódik. A hamisan értelmezett
"nyitottság" paradox módon itt nem a kultúrák egymás melletti békés
együttélését segíti, hanem azok kiszolgáltatottságát.

A kultúrák versenyeztetése

A liberalizmus gazdasági szemszögből a tőke szabad áramlásának
biztosítása, ahol az erősebb győz - függetlenül attól, hogy
fizikálisan nem egyenlő eséllyel indulnak résztvevők. A gazdasági
értelemben vett liberalizmus álsága a jogegyenlőséggel való takarózás
a merőben egyenlőtlen erőviszonyok közepette. A kulturális értelemben
vett liberalizmus álsága szintén a jogegyenlőséggel való takarózás a
különféle természetű és életképességű kultúrák között, amelyeket
versenyre késztet. A kultúrák és a társadalom különféle szegmenseinek
tudatos kategóriákba - divatosan, kisebbségekbe sorolása - sem szól
másról, mint mesterséges ellentétek szítása, azok versenyeztetése a
jogegyenlőség kivívásának égisze alatt.

A különféle kultúrák szétbomlasztása - felzárkóztatás címén - szintén
ezen gondolathoz köthető. A társadalmi csoportok közti átjárhatóság
biztosítékaként a liberális felfogás az egész társadalom
homogenizálására törekszik, a különféle minőségek egy szintre
helyezésével. Ez társadalmi feszültséget szül. Ezen homogenizáló
szemlélet lényegét, hogy megértsük, a liberális oktatás
gyermekszemlélete felé kell fordulnunk.

A felnőttként kezelt gyermek

A liberalizmus alapvetően nem ismeri a gyermek fogalmát. Kis
felnőttekként kezeli őket, s már a lehető legkorábban "fel kívánja
világosítani" az embert az életről. E torzulás kézzelfogható beteg
tüneteit kitűnően láthatjuk egyes skandináv országokban, ahol bizonyos
helyeken óvodások dönthetnek nemiségükről, illetve a "bizonytalanok"
számára "semleges nemű" mosdót tartanak fenn. Azonban nem csak ilyen
megmosolyogtató és extrém példáit láthatjuk a liberális értékrendű
"felvilágosítás-mániának", hanem a társadalmi magatartás számára
sokkal veszélyesebb tendenciáit is: a jogok ismertetésének előtérbe
helyezését a kötelességek betartatása és a nevelés rovására.

A liberális szabadságeszmény materializmusából adódón nem tűr meg
semmilyen "mesét". A mese kérdése számára eleve "hülyeség", bárgyú
hazugság, a gyermeket valósággal szembesíteni nem akaró felesleges
áltatás. Ezen magatartás egyik oldalról szintén pozitívnak tűnhet,
hiszen az emberek történelemből ismert manipulálása, ámítása "vallási"
jelenségnek tekinthető. Természetesen egy önös érdek irányába
torzított vallási jelenségnek. Azonban ahogy más területen, a
liberális szemlélet itt is kiönti a gyereket a vízzel. Ahogy a vallást
a felnőttek világában, úgy a mesét sem igen tűri a gyermekekében. Nem
véve figyelembe, hogy a valódi mese által hordozott ősképek és a
szimbolikus látás az ember testi-lelki egészségének elengedhetetlen
részei.

A materialista szemlélet a szimbólumok és jelképek nevetségessé
tételével, az annyira nagyra tartott gúnnyal az ember lelki fejlődését
torzítja. Napjainkra a "meseként" eladott felnőtt rajzfilmek tömkelege
mutatja a gyermeki lélek anyagiasítását. A világ szimbolikus látásának
kiölése a materialista szemlélet sajátja, amely nemcsak
vallásellenességben nyilvánul meg, hanem az egészséges gyermeki
szemlélet üldözésében is.

A liberális szemlélet nem veszi figyelembe, hogy a gyermekben mozgó
ösztönerőkre a szimbólumok nyelvén kell elsősorban hatni és nem a
racionalizmussal. Elsősorban nem jogismeretre kell nevelni egy hétéves
gyereket, hanem önismeretre, az erők regulázására. A liberális eszme
azonban mindig az extremitásból indul ki, s ezen megállapítás mögött
rögtön "gyermekek elleni erőszakot" akar látni. Olyan ez a szemlélet,
mint amikor valaki nem akar kést adni egy kisgyerek kezébe, s a másik
ember ebből arra a következtetésre jut, hogy az illető valószínűleg a
kések nagy ellensége. Illetve, visszatérve a pásztoros hasonlathoz,
Európához: attól, hogy a pásztor és a kutyái nem engedik a farkast a
nyájhoz, nem jelenti, hogy ők a farkasokat ki akarnák irtani.

A liberális szemlélet azonban a "szabadság, egyenlőség és testvériség"
elvét abszolutista módon értelmezve csak szélsőségekben tud
gondolkozni. Szélsőséges gondolkodásának alapja a materializmus.
Számára a világ nem a jó és a rossz kettősségében jelenik meg, hanem a
racionális és irracionális ellentétében. Ahogy egy szélsőséges
vallásos ember a jó és a rossz ellentmondásával nem tud mit kezdeni,
úgy a liberális szemlélet az irracionalizmussal. Ebből adódik a
vallásokkal szembeni lesajnáló gúnyolódó magatartása - lásd Charlie
Hebdo - éppúgy, mint a gyermekekkel kapcsolatos felvilágosítási,
"felnőttesítő" mánia. Az arany mérték, a tradicionális józanság hiánya
- a vallási extremizmushoz hasonlóan - saját maga ellen hívja ki a
sorsot és szembesíti önmagával.

A jelképek üldözése, a lélek káoszba taszítása

Ahogy a család, az oktatás, úgy a társadalom vonatkozásában sem tudja
a liberális szemlélet kezelni az irracionalitást. A jelképek és a
szimbólumok világát nem értő Európa így válik önmaga "gyilkosává",
hiszen a társadalomban káoszt és zűrzavart idéz elő.

A liberális szemlélet nem képes elfogadni, hogy a társadalom azon
csoportjaihoz, amelyekben az irracionális, gyermeki oldal az erősebb,
nem lehet a kimért racionalitás nyelvén szólni. Különösen akkor nem,
ha abban az egyénben az ösztönök világa a romboló, kaotikus agresszió
irányába fordult. A liberalizmus ugyanis abból indul ki, ha egy
gyermekkel szemben valaki fenyítést alkalmaz, az egy másik esetben
visszaélésre ad okot majd. A liberalizmus ezen félelmei abból adódnak,
hogy csak extremitásokban tud gondolkozni. A lélek szféráját ugyanis
abszolút anyagelvűen kezeli.

A lelket anyagelvűen kezelő liberális Európa nem érti azokat az
irracionális reakciókat, amelyeket önmaga vált ki saját magatartásával
a társadalom különféle szegmenseiben. Különösen akkor nem, amikor az
"érthetetlen" agresszió a "befogadottak" részéről érkezik irányába. És
ennek ellenére továbbra is csak a "hasak feltöltésében" és a jóléti
intézkedésében, a "még több liberalizmusban" látja a megoldást. Európa
még mindig nem eszmélt fel arra, hogy a "befogadottak" és a
kedvezményezettek irányából érkező agresszív irracionális reakciókat
saját maga váltja ki a megveszekedett materialista cinizmusa által.

Azt kell látnunk, hogy a liberális eszme nem tud őszintén egyenlő
állásponton lenni a nem materialista szemlélettel. Legfeljebb eltűri
vagy nyíltan kigúnyolja - lásd Charlie Hebdo -, és ezzel máris az
"egyenlőséggel" hasonul meg és kirekesztővé válik. A lelkileg stabil
ember ezt eltűri, míg az érzelmileg gyenge, ösztönember erre a saját
nyelvén válaszol. Különösen, ha egy, a maga szintjén értelmezett
vallási háttér is áll mögötte. És ez bizony nem feltétlenül a teli has
kérdése. Annál is inkább nem, mert az iszlamista terroristák egy része
jólétben élő, iskolát végzett családból származik, jó nevű nyugati
iskolákban tanult.

Egy a közös bennük: identitásukat vesztették, amire a materialista
értékrendű Európa nem tud materialista válaszokat adni. Bármennyire is
akarná. A szegénység önmagában nem jelenti azt, hogy az ember
kivetkezzen emberi mivoltából. Ez is egy liberális tévhit. Számos
igazán szegény tisztes ember él a világban anélkül, hogy bűnözővé
váljon. Minden a lelki alkat és stabilitás kérdése. Az extremista
vallások, szekták bizonyos esetekben a bűnözői életforma vallási
szintre emelését is jelenthetik. Amennyiben nincs vallási háttér ehhez
- mint Magyarország növekvő társadalmi problémája vonatkozásában -,
akkor a bűnözés a törzsi "hordák" szabályai szerint jön létre.

Veszélyességét tekintve lehet vitatkozni az extrém vallási csoportok
és a társadalom perifériáján szerveződő szubkultúrák törzsi hordáinak
terrorizmusa között, táptalajuk okai azonban hasonlóak: a többségi
társadalom immunitásának, önazonosságának lepusztulása.

A materialista és tradicionális emberkép közti különbség

A liberális Európa ma teljesen sakkban tartja a tradicionális
értékrendet - vallástól függetlenül. Megvan hozzá az eszköze, hiszen
bármikor gúny tárgyává tud tenni minden transzcendens, nem anyagi
kérdést. A liberális eszme kultúrája ezért provokatív. Határokat,
tabukat dönt az ész és a ráció oltárán, a "butasággal" és
"néphülyítéssel" szemben. Mindezt azonban materialista alapon teszi, a
káoszból rendet teremteni képes egyetemes princípiumok tagadásával.
Például: amikor Krisztus arról beszél, hogy olyanok legyetek, mint a
gyermekek, nyilvánvaló, hogy nem a tömegek "infantilizmusára" gondol.
A liberális gúny azonban a nyilvánvaló lényegi tanítást tudatosan az
emberi gyarlóság szintjére helyezi és azon élcelődik. Számára
elfogadhatatlan az, ami kiforgatható. Márpedig minden kiforgatható.
Még a liberális eszme is. A legnagyobb különbség a transzcendens alapú
egyetemes ember képe és az anyagelvű humanista ember között, az, hogy
míg az előbbi kiforgatható, meghamisítható ugyan, az utóbbi önmagát
forgatja ki. (Az előbbi a kör középpontjára koncentrál, míg az utóbbi
elveszik a kerületben.)

A materialista gúny és cinizmus mindig is jellemző volt a liberális
újságírásra és kultúrára, s ki is váltotta az ellenreakciókat.
Kezdetben a trón és az egyház részéről, majd azok gyengülésével a
társadalom részéről hol faji jellegű antiszemita, hol
osztályszemléletű kapitalizmus- és értelmiség-ellenes éllel. Ma, az
Európai Unióban azt látjuk, hogy a liberális értékrend egyeduralkodóvá
lett. Az erők összekeveredésében azonban nincs semmi tengely, amely a
káosz leveséből "kozmoszt", tehát rendet teremtene.

A kultúrák határainak tiszteletben tartása helyett a kultúrák
feloldódása figyelhető meg. Az intim szféra eltűnése egyre inkább
kedvez azon magatartás eluralkodásának, amely a másik ember
szemfényvesztésén, megrablásán alapszik. Az élősködő mentalitás
elszaporodása, illetve ennek hivatalos "doktrína" alapján való
támogatása, kapacitálása a társadalmon belül természetesen hívja
életre a különféle immunválaszokat. A hivatalos európai kulturális
doktrína azonban nem kíván tudomást venni arról, hogy ami ma a
szabadság címszó alatt zajlik, az az erők kontrollálatlan szabadjára
engedése. És teszi ezt - öngyilkos módon - Európa úgy, hogy közben a
szólásszabadság égisze alatt alázzák az emberi lelket.

Ami ugyanis például a Charlie Hebdóban folyt, az az emberi nem
megalázása a legmélyebb szinten. Nem, valóban nem társadalmi
csoportok, népek, konkrét keresztény és muszlim emberek üldözésére
szólított fel ez a lap. Sokkal rosszabbat tett: az "Istenüket"
gúnyolta ki. És itt az "Isten" szót idézőjelbe tettem, hogy
érzékeltessem, mindenkinek megvan a maga "Istene". A liberális
eszmének is. Bármely absztrakt és elvont formában, de ott van, mint
létrendező elvforrás. A liberalizmus végső valósága, mint létrendező
elv: az önkényes szabadság, egyenlőség és testvériség. A testvérek
azonban itt megölik egymást, hiszen létük alapja nem szeretet, hanem
szabadságuk szabad versenye az egyenlőség nevében, amely végül
természetszerűen az önmagát felélő jakobinizmusba fordul.

Ez természeti törvény. És ameddig Európa nem ismeri fel, a liberális
"Istennek" - idealista önképének - ámokfutása folytatódni fog.

Európa ma egy hamis, önfelélő anyagelvű "istenképben" hisz és az
uralja őt. Az Európát ért támadás ennek az "istennek", a cinikus,
"köpködő" álnokságának is szól. Amit kétségkívül saját magának
provokált ki. Egy keresztény ember Európában már nem csodálkozik azon,
ha az egyház gyarló emberi hibái miatt az Istenüket, világképüket
gúnyolják. És egy jóérzésű muszlim sem fog a "szabad
véleménynyilvánítás" nevében az ő világnézetéből gúnyt űzők kiirtására
szólítani, hiszen identitása biztos lábon áll.

Egy identitásában megbomlott, agresszív ember és embercsoport azonban
nem tolerálja ezt a magatartást. Azt kell látni, hogy itt egy emberi
magatartásról van szó. Ha úgy tetszik, az agresszív gyermek
magatartásáról. Ahogy a liberális oktatás nem tud mit kezdeni az
Európában egyre elhatalmasodó gyermeki erőszakkal, agresszív,
frusztrált gyerekek lelkivilágával, ugyanúgy nem érti az állati
ösztönök uralta társadalmi csoportokat sem. Egyrészről
felzárkóztatásukat hirdeti - szintén valamiféle naiv rábeszéléssel -,
másrészről lépten-nyomon megalázza őket.

Megoldás: tradicionális szemléletváltás

Egy biztos: az Európát kívülről és belülről fenyegető, társadalmi
renden kívüli törzsi reakciókkal szemben liberális választ nem lehet
adni. A "még több liberalizmus" elve ugyanis itt nem segít, sőt olaj a
tűzre, hiszen a "gyöngeség" jeleként hatna a célcsoportokra. Ebből a
szempontból a kérdés itt nem az, hogy engedünk-e a szólásszabadságból
vagy sem, hanem hogy folytatjuk-e a határokat szétmosó hamis szabadság
és egyenlőség eszményének ámokfutását, vagy bekövetkezik egy
tradicionális szemléletváltás.

Amennyiben Európa felismeri, hogy a különféle emberi minőségek saját
természete szerint való kezelése nem önkény, hanem a természeti rend
szerint való, az európai identitás meg tud erősödni.

Amíg azonban a farkast kénytelenek vagyunk bárányként kezelni - mert a
hivatalos doktrína ezt követeli -, miközben a "pásztorok" önkényétől
és a rasszista "pásztorkutyáktól" akarjuk megvédeni magunkat, nincs
miről beszélnünk.

A magára hagyott, káoszba süllyedő multikulturális Európában egyre
inkább a kultúrák közötti farkastörvények érvényesülnek. Hasonlatos
Európa helyzete ahhoz a bárgyú jótét emberhez, aki minden hozzá
bekopogó lelket válogatás nélkül beenged, étellel, szállással kínál.
Egy idő után azonban kitúrják saját otthonából, mert a befogadott azt
látja, hogy a háznak valójában nincs ura, a ház "mindenkié". A Böjte
Csaba által létrehozott közösség például ezzel szemben épp arra a
szemléletbeli különbségre mutat rá, ami egy tradicionális befogadó
Európa lehetősége és egy "mindenki gazdátlan" Európája között van. Az
egyik egy határozott, stabil értékrenden alapul, minden embert a saját
természete szerint kezelve, míg a másik egy spirituális értékrend
nélküli "fesztiválszemléleten".

Ami azonban Böjte Csabánál működik, az a "Legyek ura" világát idéző
gazdátlan Európában nem. Pontosabban, egészen más lesz az eredmény. Az
egyiknél a valódi emberség, míg a másiknál az embertelenség
kifejlődése.

A "bölcsek szigetén" hosszú távon lehet élni, a fesztiválok szigetére
legfeljebb egy hétre érkezik az ember. Hosszú távon ugyanis a
fesztiválok rousseau-i testvéri idillje nem fenntartható. Megjelennek
a klikkek, az érdekek, hogy mindenki kialakítsa saját fenségterületét.
Ehhez az út - spirituális értékrend nélkül - az önkényen át vezet. A
liberális Európa válsága ennek a természeti törvénynek a tagadásából,
a materialista álidill örökérvényűségét hirdető hamisságából ered.