width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 2008.01.26.

2008. január 26., szombat

Reakció

Reakció

Arra amit itt ott összehordanak rólam a hátam mögött. :-)

Nem hülyeség és nem szélsőség. Hogyan lettem hungarista? A kezdet kezdetén az első lökés mindenképpen maga az olvasás által megismert történelmi tény volt, hogy létezett egy kísérlet Európa egyesítésére és gazdasági önállósítására, amit idegen hatalmak tűzzel vassal levertek. "Partraszállás" és hasonló események kapcsán márpedig azon kezdtem el filózni, ha akkor megszállták Nyugat-Európát, most is ők azok akik meghatározzák az Európai Unió politikai és gazdasági irányvonalát? Ma már persze Sarkozy, Blair, Berlusconi, stb. feltétlen és szervilis atlantizmusának ismeretében a világos válasz IGEN, de ez 1995-ben nem volt ennyire evidencia.

Először egy "Teherán, Jalta Potsdam" című, de 89 előtt kiadott (tehát biztos nem németpárti) könyvben néztem utána a 45-ös dolgoknak. Aztán John Lukacs "1945" című könyvét olvastam el. Aztán pedig a Holhome oldalt... Vannak összefüggések, és kérdések amik annyira kézenfekvőek, hogy csak masszív hazugságpropagandával lehet az embereket és ezen információkat elválasztani egymástól... pl. az hogy ez csak összeesküvés elmélet, pedig ez történelem és valóság amit ma is érzünk, benne élünk, és ha azt halljuk a hírekben, "a konvergencia program szigorú betartása érdekében az egészségügy, a mezőgazdasági azaz gazdáknak szánt támogatások, és oktatás, kutatás+fejlesztés területén további megszorítások várhatók" akkor elég nyilvánvaló ebből hogy mi itt valakiknek útban vagyunk, lévén e területek majdnem hogy az egész létezésünk alapját adják ki.

1913-ban a zsidó Rotschildok lobbija megszerezte a FED-et az USA államától, ezzel együtt korlátlan pénzkibocsájtási jogot kaptak, onnan kezdődött az igazi hatalmuk. Egy évre rá ki is robbant a világháború.

http://reakcio.blogspot.com/2007/08/zsid-hazugsg-hbor-gyben.html erről már írtam, ezek a II. világháború rejtett összefüggései

http://reakcio.blogspot.com/2007/09/mi-seglyezzk-rotschild-nagybcsit.html ez pedig a Rothschild-os post linkje

A láthatatlan kormány: avagy a rendszer

"Van a trón mögött valami, ami még a királynál is hatalmasabb."
- Sir William Pitt -
Lordok Háza, 1770

"A világot nem azok irányítják, akikről azt gondoljuk."
- Benjamin Dislaeli -
angol államférfi, 1844

"Andrew Jackson óta a központi pénzügyi hatalmasságok kezében van a kormányzat."
- Franklin Delanor Roosevelt -
az USA elnöke, 1933

1775: Megkezdődik az amerikai függetlenségi háború, melynek célja a kolóniák elszakadása egy elnyomó monarchiától.

A háború egyik legfontosabb oka az volt, hogy III. György király nem engedélyezte, hogy a kolóniák saját maguk által létrehozott, kamatoktól mentes, független fizetőeszközt használjanak. Ehelyett arra kényszerített őket, hogy az angol központi banktól vásárolják a pénzt, amelyet kamatok terheltek. Ezzel máris eladósította volna a gyarmatokat.

Benjamint Franklin az egyik Alapító Atya ezt írta:

"A forradalom legfőbb oka minden bizonnyal az volt, hogy III. György király megtagadta kolóniáktól azt, hogy olyan tisztességes pénzrendszert működtessenek, amely a hétköznapi embereket megvédi azoktól a csoportoktól, amelyek manipulálják a pénzt."

1783-ban Amerika megnyerte a függetlenségi háborút. De harca a központi bank rendszerével, és a mögötte álló korrupt emberekkel csak most kezdődött el . . .

Tehát mi is a központi bank, vagy más néven jegybank? Egy nemzet fizetőeszközét kibocsátó intézmény.

Kétféle hatalom van a kezében:

A kamatláb kontrollálása, valamint a forgalomban levő pénz mennyiségének, és ezzel az inflációnak a szabályozása. De nem egyszerűen ellátja pénzzel a nemzetgazdaságot, hanem a pénzt kölcsön adja a kormánynak, mégpedig kamatra. Majd a forgalomban levő pénz mennyiségének csökkenésével vagy növelésével beállítja annak értékét is. Fontos megértenünk és elfogadnunk a tényt, hogy hosszú távon egy ilyen rendszer csupán ADÓSSÁGOT generált. Könnyen megérthető, hogy miért. Minden kibocsátott pénzt, kamat terhel. De ha egy központi bank adja ki a pénzt és ezen kamat van, akkor honnan jön a kamatot fedező pénz? Természetesen az is a központi banktól. Vagyis a központi jegybanknak folyamatosan növelnie kell a pénzkibocsátást. Ezzel fedezi a kibocsátott pénzen levő adósságot. Persze így még több adósságot terjeszt, s ezáltal maga az állam is pontosan ugyanazt a sorsot éli meg mint a köznép: adóspirál.

"Úgy gondolom, hogy a bankok veszélyesebbek a hadseregnél . . . Ha az amerikai nép megengedi, hogy magánbankok kontrollálják a fizetőeszköz kibocsátását . . . akkor a bankok és vállalatok, amelyek köréjük nőnek, megfosztják őket a vagyonuktól, és a gyermekeik egy nap arra ébrednek, hogy otthontalanok lettek azon a kontinensen, amelyet egykor apáik foglaltak el."

- Thomas Jefferson -
1743 - 1826

"Ha a bankárok szolgái akartok maradni úgy, hogy még a szolgaság költségeit is ti fizetitek, akkor hagyjátok, hogy továbbra is ők bocsássák ki a pénzt, és kontrollálják a nemzet hiteleit."

- Sir Josiah Stamp -
1880 - 1940

A XX. század elejéig az USA már több olyan központi banki rendszert is létrehozott, majd megszüntetett, amelyet gátlástalan banki érdekeltségek találtak ki.

A banki világ vezetői a Rockefellerek . . . A Morgan család . . . A Wartburgok . . . ... és a Rothschildek voltak. Mindannyian zsidók.

És az 1900 -as évek elején megpróbáltak újra létrehozni egy központi banki rendszert. De tudták, hogy a kormány és a közvélemény tisztában vannak a dolgokkal, ezért egy incidenst kellett kitalálniuk ahhoz, hogy befolyásolják őket. J.P. Morgan, a kor egyik legnagyobb pénzügyi manipulátora, híresztelni kezdte, hogy New York legnagyobb bankja a csőd szélén áll. Tudta, hogy ez tömeghisztériához vezet, amely más bankokat is értinteni fog. Bejött neki! Az emberek azonnal tömegestől kezdték kivenni a pénzüket. Erre a bank úgy reagált, hogy visszahívta a kintlevőségeit, kölcsöneit. A hitelfelvevőknek el kellett adniuk az ingatlanjaikat, házaikat és tönkrementek.

Néhány évvel később összerakva az eseményeket Fredrick Allen a Life magazinban ezt írta: "A Morgan érdekeltségek hasznot húztak abból, hogy felgyorsították, és okosan irányították a pánik kialakulását (1907-ben)"

- Fredrick Allen -
Life Magazin

Nelson Aldrich szenátor vezetésével kongresszusi vizsgálat kezdődött. Ő közel állt a banki érdekeltségekhez, később házasság útján a Rockefeller család tagjává vált.

Az általa vezetett bizottság egy központi (jegy)bank létrehozását javasolta, mondván, hogy így nem történhet meg az 1907 -hez hasonló pánik. Ez volt a szikra, amelyre szükségük volt a nemzetközi bankoknak.

1910 -ben a Jekyll szigeten, amely a J.P. Morgan tulajdonában volt megalkották a "központi banki törvényt".

Bankárok írták tehát, nem törvényalkotók! És mindezt egy olyan titkos találkozón, amelynek résztvevőit homály fedi. Ezt követően átadták Aldrich szenátornak a művet, hogy nyomja át a kongresszuson.

1913-ban a bankárok komoly szponzorálásával Woodros Wilson az elnökválasztási kampánya során a bankárokat már biztosította a törvény aláírásáról.

Két nappal Karácsony előtt szavazták meg amikor a legtöbb képviselő már a családjával tőltötte az ünnepeket.

Egy évvel később Wilson megbánóan ezt írta:
"Nagyszerű rendszerünk a saját hitelrendszerének irányítása alá került. A hitelrendszerün magánkézben van. Ezért a nemzet növekedése és minden tevékenységünk mindössze néhány embertől függ . . . akik a saját korlátaik és az általuk gyakorolt ellenőrzés miatt természetszerüleg lerombolják a gazdaság igazi szabadságát.

Mi lettünk az egyik legkiszolgáltatottabb, legalávetettebb kormány a civilizált világban, amely kormánynak nincs szabad véleménye, nem a saját meggyőződése vagy a többségi szavazatok irányítják, hanem befolyásos emberek egy kis csoportja."

- Woodrow Wilson -

Louis T. McFadden kongresszusi képviselő szintén kimondta az igazságot:
"Az egész világra kiterjedő bankrendszer jött létre . . . Egy olyan szuperállam, amelyet a nemzetközi bankárok irányítanak . . . Akik azon dolgoznak együtt, hogy leigázzák a világot. A kormány a Fed kezében van." (Mondjuk az egész világ is . . . szerk. kiegészítés!)

Az embereknek azt mondták, hogy a FED (Federal Reserve System) a gazdasági stabilitást szolgálja, és az infláció és a gazdasági krízisek ideje már a múlté. A történelem azonban azt bizonyítja, hogy ez messze nem igaz! Az igazság az, hogy a gépezet a nemzetközi bankok kezébe került, így azok megtudják valósítani személyes ambícióikat. 1914 és 1919 között a FED csaknem 100 százalékkal növelte a forgalomba hozott pénz mennyiségét! 1920 -ban pedig megkezdte a pénz visszahívását. Így a bankok is visszahívták a kölcsönöket, mint ahogy 1907-ben is tették. Újra a bankok csődöltek be . . .

5400 konkurens bank ment csődbe, ezzel tovább összpontosult a hatalom a FED urainak a kezében.

A történtekkel kapcsolatban Lindbergh képviselő ezt mondta:
"A központi banki törvény segítségével a pánikokat tudományos pontossággal hozzák létre. A jelen pánik az első amelyet így hoztak létre, és amelyet úgy oldanak meg, mint ahogyan a matematikai egyenleteket szokás."

Az 1920 -as pánik azonban csak az előjáték volt. Az 1920 és 1929 között a FED 60%-al növelte a pénzkibocsátást, így ösztönözve a hitelek felvételét. A tőzsdén pedig létrejött egy újfajta kölcsön. Ennek lényege, hogy 10% befizetéssel meg lehetett venni a részvényt. Tehát 100 USD letéttel 1000 USD értékben lehetett részvényeket vásárolni. A maradék 90% -ot a bróker, illetve a bank adta. A 20-as években ez mindenki körében nagyon népszerű volt és úgy tűnt, mindenki csak nyer és nyer a tőzsdén. A kölcsönnel csak annyi volt a baj, hogy bármikor vissza volt vonható és 24 órán belül ki kellett fizetni. Az 1929 -es évet megelőzően Rockefeller, Barock és más bennfentesek szép csöndben kivonultak a tőzsdéről és 1929 október 24 -én tömegével kezdték visszahívni a kölcsönöket. Ez komoly eladási hullámot eredményezett! Több mint 16 ezer bank ment csődbe és a konkurencia fillérekért vásárolhatta fel a vállalatokat. Ez volt az amerikai történelem egyik legnagyobb rablása amit 1929 és 1933 között mély válság követett. McFadden képviselő a banki kartellek egyik ellenzője, vizsgálatokat kezdeményezett.

Szerinte a válság: "Körültekintően megtervezett esemény volt. A nemzetközi bankárok a kétségbeesés légkörét próbálták létrehozni azért, hogy fölénk kerekedhessenek, és uralkodhassanak rajtunk."

Nem meglepő, hogy két sikertelen merényletet követően egy banki összejövetelen McFadden -t megmérgezték! Ezútán a FED vezetői úgy döntöttek, hogy az aranysztenderd rendszerét is megszüntetik. Ehhez ki kellett vonniuk a forgalomban levő aranyat. A világválság leküzdésének egyik lépéseként jött hát az 1933 -as elnöki rendelet. Minden amerikai állampolgárnak 10 éves börtön terhe mellett, be kellett szolgáltatnia a nála levő aranyat, s ezzel megmaradt vagyonukból forgatták ki az embereket. Ha megnézünk egy 1 dolláros bankjegyet 1933 előttről, akkor láthatjuk, hogy az van ráírva, hogy beváltható aranyra. Ezzel ellentétben a mai bankjegyre az van ráírva, hogy "Legal Tender", ami azt jelenti, hogy törvényes fizetőeszköz. Vagyis nincs mögötte semmi, azaz önmagában egy értéktelen papír! Ehhez kell hát, hogy USA a világra kényszerítse az amerikai dollár használatának kényszerűségét, ha máshogy nem, hát úgy, hogy legyen a világon valami amit csak USD -ben lehet jegyezni. Erre megoldás az OLAJ: Az olaj és az USD összefonódása

Tehát az egyetlen dolog ami a pénznek értéket ad, azaz az, hogy mennyi van forgalomba belőle ;) Így sarcolja hát USA az egész világot! A mennyiség szabályozása feletti kontroll egyben az érték feletti kontrollt is jelenti. Vagyis hatalmat ad, egész nemzetgazdaságok térdre kényszerítésére.

"Add nekem egy ország pénzforgalma feletti uralmat, és nem érdekel, hogy kihozza a törvényeit."

- Mayer Amschel Rothschild -

Fontos megértenünk azt, hogy a FED az egy magánvállalat. Annyira Federal (szövetségi) mint a Federal Express. Azaz saját döntéseket hoz, és a kormánynak nincs beleszólása. Egy magánbank amely a pénzt kamatra adja a kormánynak. A sors furcsa fintora, hogy ugyanolyan rendszer ez, mint amitől Amerika a függetlenségi háború során szeretett volna megszabadulni. Kicsit visszatérvén 1913 -hoz nem a FED volt az egyetlen alkotmányellenes elfogadott törvényjavaslat. A szövetségi jövedelemadó törvény is az. A jövedelemadó teljes mértékben alkotmányellenes. Először is azért mert ez egy közvetlen, de nem kiszabott adó. Az alkotmány alapján a közvetlen adóknak, kiszabottnak kell lenniük. Másodszor ha valaki alaposan megvizsgálja a jövedelemadóról szóló 16. alkotmánykiegészítést, akkor azt láthatja, hogy egyszerűen nem ratifikálja annyi tagállam, amennyinek minimálisan kellene ahhoz, hogy törvényi erőre emelkedhessen. Ezt manapság bírósági tárgyalásokon is megemlítik! Egy átlag munkás bérének 35%-át viszi el az adó. Az az 1 teljes munkaévből 4 hónapot gyakorlatilag csak és kizárólag azért dolgozik, hogy befizethesse az adóját. S mindezt miért? Azért, hogy a jegybank kamatait az állam kifizethesse. Egy rendszerre fizetünk, amelynek nem is kellene léteznie! Évente 4 havi munkánk gyakorlatilag magán bankárok zsebébe vándorol. Hurrá . . . Egyáltalán nincs törvény arra, hogy az amerikaiknak jövedelemadót kellene fizetniük az államnak.

". . . úgy gondoltam, hogy persze, van ilyen törvény. Muszáj lennie. De nem találtam ilyet, ami alapján felelősségre lehetne vonni valakit, aki nem fizet adót. Mióta eljöttem tőlük, nem adtam be adóbevallást."

- Joe Turner, korábbi adóhivatali dolgozó -

"2000 óta keresem, de nem találom ezt a törvényt. Kérdeztük a kongresszust az adóhivatalt, de nem válaszolnak, mert akkor Amerika rájönne, hogy ez átverés. 1999 óta nem adózom."

- Sherry Jackson, korábbi adóhivatali dolgozó -

A jövedelemadó az ország szolgaságba taszítása. A gazdaság kontrollálása azonban az éremnek csak az egyik oldala. A profit és a kontroll megszerzésének a másik módja a háború. A jegybank 1913 -as létrehozását számos háború követte. A három legnagyobb az I. és a II. világháborúk voltak, valamint a Vietnámi háború.

Az 1914 -es I. világháborúhoz, az amerikaiknak semmi közük nem volt. Woodrow Wilson, semlegességet hírdetett, de a felszín alatt már keresték a belépés lehetőségét!

Jennings akkori külügyminiszter szerint:
"A nagy banki érdekeltségeknek nagyon jól jött a világháború, mert nagyon nagy profitlehetőségeket tartogatott számukra."

Látnunk kell, hogy a nemzetközi bankok számára egy háború hatalmas nyereséget jelent. Arra készteti az országot, hogy még több pénzt kölcsönözzön a jegybanktól , persze kamatoktól terhelve.

Wilson elnök tanácsadója volt Edward House ezredes volt, aki közeli viszonyban állt a nemzetközi bankárokkal. Közte és Anglia külügyminisztere között lezajlott egy beszélgetés arról, hogy miként lehetne bevonni Amerikát is a háborúba.

Grey megkérdezte: "Mit tennének az amerikaiak, ha a németek elsüllyesztenének egy óceánjárót, amerikai utasokkal a fedélzetén?"

House azt mondta, hogy ez akkora felháborodást szülne, ami az Egyesült Államok hadbalépését eredményezné.

1915-ben a Lousitania nevű hajót német vizekre küldték, és ahogy várni lehetett, a német tengeralattjárók megtorpedózták.

1200 utas halt meg!!! S miért?? Azért, hogy USA beléphessen a háborúba! 323 ezer amerikai áldozata volt a háborúnak. S mi történt ezen idő alatt J.D Rockefeller Úrral? 200 millióval lett gazdagabb!!! Az Amerikai Egyesült államoknak a háború hozzávetőlegesen 30 milliárdjába került, amelyre a kölcsönt természetesen a jegybanktól vette fel.

De menjünk csak tovább az időben, ne részletezzünk, hanem ugorjunk rögtön a II. világháborúhoz.

1941. december 7-én a japánok megtámadták Pearl Harbor -t és ezzel Amerika belépett a II. világháborúba. Roosevelt elnök ezt a napot örökre szégyenteljesnek nevezte. Az, de nem a japánok meglepetésszerű támadása miatt. 60 évvel az események után kezd egyértelművé válni, hogy az amerikaiak már hetekkel korábban tudtak a készülődő támadásről, sőt mi több, ők provokálták ki. Roosevelt családja a XVIII. századtól bankárcsalád. Frederick nevű nagybátyja a jegybanki tanácsban ült, szimpatizálva a nemzetközi bankárokkal. Érdekük füződött ahhoz, hogy Amerika belépjen a háborúba. Semmi sem hoz nagyobb profitot a nemzetközi bankárok számára a háborúnál!

Németország szövetségesének ellenségével automatikusan hadi állapotba került. Ez volt Amerika Casus Belli-je (jelentése ürügy) Európa terrorbombázásához és megszállásához.

Hanry Simpson, az elnök háborús ügyekkel megbízott minisztere, lejegyezte egy 1941 november 25-én elhangzott beszélgetését az elnökkel:
"Az volt a kérdés, hogy hogyan vegyük rá őket arra, hogy ők adják le az első lövést. Azt kellett elérnünk, hogy mindenképpen a japánok legyenek az elsők akik ezt megteszik., hogy ne is legyen kérdés afellől, hogy ki az agresszor."

A Pearl Habor elleni támadás előtt Roosevelt mindent elkövetett azért, hogy kiprovokálja a támadást. Beszüntette az üzemanyag-szállítást Japánnak. Befagyasztotta az Amerikában levő Japán érdekeltségeket. Támogatta Kínát és segélyezte az angolokat amivel a nemzetközi haditörvényeket is megszegte. December 4-én , legalább 4 nappal a támadás előtt az ausztrál felderítés már közölte az amerikaiakkal, hogy egy Japán különítmény halad Pearl Habor felé. Roosevelt -et mindez nem érdekelte! A támadás előtt az amerikaik 83% -a nem volt érdekelt a háborúban. A támadás után több mint 1 millió önkéntes jelentkezett. 2400 katona halt meg Pearl Harbor -ben.

Az USA hivatalosan 1964-ben lépett hadba Vietnám ellen, miután két amerikai rombolót támadás ért az észak-vietnámi partoknál. Ez volt a Tonkin öböl - beli incidens, s ezt követte a csapatmozgosítás és a háború. A dolognak egy szépséghibája van csupán . . . Az amerikai rombolóhajók elleni vietnámi támadás sosem történt meg. Egy előre megrendezett esemény volt, amely a háború kirobbanását szolgálta. McNamara külügyminiszter később azt mondta, hogy az incidens tévedés volt. Számos tiszt és bennfentes mondta el azóta, hogy színjáték volt csupán színtiszta hazugság. A belépést követően persze az üzlet is beindult! 1966. októberében Johnson elnök eltörli a szovjetekkel szembeni kereskedelmi korlátozást, tudván azt, hogy a szovjetek szállítják az észak-vietnámi utánpótlás 80%-át. Rockefeller pedig a Szovjetunióban segítette azokat a szovjet gyárakat, amelyek a vietnámi háború számára gyártották az utánpótlást. A konfliktus kétoldali finnanszírozása azonban csak az egyik dolog. 1985-ben felbontották a vietnámi "hadviselés szabályainak" titkosságát. Ez a dokumentum szabályozta azt, hogy mit tehettek és mit nem az amerikai erők a háborúban.

Ez olyan őrültségeket tartalmazott mint:
Vietnámi légvédelmi állások addig nem bombázhatók, amíg nem tudni biztosan, hogy azok működőképesek. Az ellenség nem üldözhető a környező területeken.

És ez a legérdekesebb:
Stratégiai célok addig nem támadhatók, amíg azt nem hagyja jóvá magas rangú katonai vezető. Ennek köszönhetően a vietnámiak óriási veszteségeket okoztak az amerikai hadseregnek. Ezért tartott olyan sokáig a háború. A vietnámi háborút sosem volt szabad megnyerni! 58 ezer amerikai és 3 millió vietnámi halott! De hol is tartunk most?

9/11 volt a kezdete annak a tervnek, amely a törekvő elit érdekeit szolgálja, hasonlóan a Lousitania-ához. Pearl Harbor -höz, és a Tonken öböl incidenshez.
9/11 azt a célt szolgálta, hogy az USA, jogtalan háborút indíthasson Afganisztán és Irak ellen. De 9/11 egy másik háborút is elhozott. A háborút ellened! A patrióta törvényt, a nemzetvédelmi törvényt, a katonai bíróságok törvényét és más törvényeket, melyekkel lerombolják a polgári szabadságjogokat és azon képességeinket amelyek segítségével szembe tudnánk szállni az ellen ami vár ránk.

Jelenleg az amerikai állampolgárok nincsenek tudatában annak, hogy az USA-ban a házainkat előzetes figyelmeztetés nélkül, átkutathatják, akkor is ha nincs senki sem otthon. Bármilyen vádemelés nélkül letartóztathatnak, ügyvédet sem fogadhatunk fel, sőt meg is kínozhatnak. Mindehhez csak annyi kell, hogy azt feltételezzék, terroristák vagyunk! Ha érzékeltetni akarjuk, hogy mi folyik USA-ban, akkor nézzük meg, hogy miként ismétli önmagát a történelem.

A hatalom birtokosai mindent megtesznek, hogy félrevezessenek bennünket. A valóságról alkotott képet az emberek nem saját maguk alakítják ki, hanem rájuk erőszakolják úgy, hogy közben nem is veszik észre, hogy ez történik. Ez különösen igaz a politikáról alkotott képre!

Például az emberek azt hiszik, hogy az iraki helyzet rossz, mivel a vallási erőszak nem akar véget érni. De közben nem veszik észre, hogy Irak destabilizálása pontosan a kormány mögött álló emberek érdeke! Ezt a háborút fent kell tartani, hiszen USA-nak, itt lét a tét . . .

Így a régiót meglehet osztani, az olajat megtartani, a katonai megrendelések folyamatosak, és állandó katonai bázisokat lehet létrehozni, ezzel újabb olajországok elleni háborúkat kezdeményezni pl. Irán vagy Szíria ellen!

Annak bizonyítékaként, hogy a destabilizáció teljes mértékben szándékos, íme:
2005-ben két brit katonát tartóztatott le az iraki rendőrség, miután araboknak álcázva magukat civilekre lővödőztek. Miután a baszrai börtönbe zárták őket, a britek kérték a kiadatást, amit megtagadott az iraki kormány. Ezután a brit tankok behatoltak a börtönbe, és erővel szabadították ki a katonákat.

Gondoljunk csak bele, ha le akarnánk rombolni egy területet, hogyan tennénk? Lebombáznánk, ami nem túl hatékony, vagy pedig hagynánk, hogy egymást öljék az emberek, ezzel tönkretéve falvaikat? Az USA az utóbbit tette!

Még egy kis elmélkedni való . . . 2005-ben az USA, Kanada és Mexikó között létrejött egy megállapodás. Ezt nem jelentették be és a kongresszus sem tárgyalta. A megállapodás célja, a három ország összeolvasztása a határok eltörlésével. Ez lenne az Észak-Amerikai Unió. De vajon miért nem hallottunk erről eddig? Csak egyetlen riporter vette a bátorságot ahhoz, hogy beszámoljon róla.

"... A Bush kormányzat nyitott határokkal kapcsolatos döntése, és országunk bevándorlási politikájának semmibe vétele most került napvilágra. Bush elnök aláírt egy formális megállapodást, mely véget vet az Egyesült Államoknak. És erre sem a kongresszustól, sem a polgáróktól nem kapott felhatalmazást." A CNN -en leadták a riportot!!!

Ez nem valamilyen kereskedelmi megállapodás, ez a három ország szuverenitásának teljes feladása, amellyel egy új fizető eszköz is létrejönne az: ameró!

" . . . Azt hiszem, hogy a dollárra összpontosítók, most az Amerót is követni fogják. Erről a dologról senki nem beszél, de bizonyára óriási hatással lesz, az amerikaiak a mexikóiak és a kanadaiak életére." - CNN riport

"Az ameró az újonnan javasolt észak-amerikai közösség új pénze, az Európai Unióhoz hasonló határnélküli közösségben. Az amerikai és kanadai dollárt, valamint a mexikói pezót cserélné le!"

Ezzel a megállapodással az Amerikai Alkotmány lényegében túlhaladottá válik. Azt gondolnánk, hogy egy ilyen hírt minden újság címoldalon hozna. De azoknak aki e tervek mögött állnak, a média is a kezükben van! Nem beszélnek olyasmiről, amiről nem kell tudnunk! Az Amerikai Unio ugyanaz, mint az Afrikai Unio, az Európai Unió, vagy a hamarosan létrejövő Ázsiai Unió. És mindegyik mögött ugyanazok az emberek állnak! Amikor pedig eljön az idő, akkor ezek az uniók egyesülnek, és ezzel beteljesül az, amiért már 60 éve gürcölnek: az egyetlen világkormányzat!

"Létre kell hoznunk a világkormányt, akár szeretjük, akár nem. A kérdés csak az, hogy ez a világkormány egyetértéssel, vagy hódítással jön e létre."

Paul Warburg a Külkapcsolatok Tanácsának tagja, a jegybank létrehozója!

"Köszönettel tartozunk, a Washington Postnak, a New York Timesnak, a Time Magazinnak, és más nagyszerű lapoknak, amelyek igazgatói részt vettek tanácskozásainkon és amiért közel negyven évig betartották a dikszkrécióra vonatkozó igéretüket. Nem lett volna lehetséges számunkra, hogy terveinket megvalósítsuk, ha nyilvánosságot kapunk ezekben az években. De a világ ma már kifinolmultabb és készen áll a világkormányra. Egy nemzetek felett álló intellektuális elit és a világbankárok sokkal megfelelőbb irányítást jelentenek, mint az a nemzeti önrendelkezés, amely az utóbbi évszázadokban volt gyakorlat."

- David Rockefeller a Külkapcsolatok Tanácsának tagja.

Egyetlen bank, egyetlen hadsereg, egyetlen központi hatalom. De ha bármit is tanulhattunk a történelemből az ez:
"A hatalom korrupt: az abszolut hatalom, pedig abszolut korrupt."

- Lord Acton, angol történész, 1834 - 1902 -