Haladás
Haladás. Ezzel kél, ezzel fekszik a gyurcsány, a kóka, a veres, a molnár és utóda, a combika-ágika, ezzel maszlagolják a magyar birkanyájat naphosszat, ez és néhány más varázsszó (a szabad verseny, a jogállamiság, a közrend, az esélyegyenlőség, a világpolgárság) szolgál igazolásul minden ember- és nemzetellenes gaztettre.
Haladj a korral, mondja a szadi-komcsi, válogass az egészségbiztosítók között, amelyek előzőleg észrevétlenül már megválogattak téged, válogass közöttük, ha bírja a pénztárcád, válogass, míg csak el nem döntöd, melyikük a legjobb, és mire eldöntöd, akkorára már szerencsés esetben nem is lesz szükséged biztosítóra, mert közben felfordultál.
Haladj a korral, mondja a szadi-komcsi, s ha fajod vészes fogyatkozásnak indult, ne a szaporodáson járjon az eszed, ne a családalapításon, ne azon, hogy államjogilag is szavatold összetartozásodat határon túli nemzettestvéreddel, hanem nyíljék meg a te szíved a Közel- vagy Távol-Keletről betelepítendő többé-kevésbé szagos százezrek előtt, akikkel bölcs kormányod pótolja majd a népességhiányt.
Haladj a korral, mondja a szadi-komcsi, figyeld a piacot, s ha úgy hozza a globális gazdasági fölmelegedés vagy sivatagosodás, hagyj föl a földmíveléssel, jóllehet élsz-halsz a búzáért, szereted a színét, a szagát, az ízét, nem tudsz betelni vele, munkás életed értelmét látod a gabonatermesztésben, hagyj föl vele, és térj át éticsiga-tenyésztésre, ha éti csiga iránt mutatkozik kereslet, álljál rá akkor is, ha látni sem bírod az éti csigát, és a gyomrod kifordul a gondolatra, hogy némelyek megeszik ezt az undorító, nyálkás csúszómászót.
Változtass pályát, ahányszor csak szükséges, légy sikeres, versenyképes, talpraesett és tehetséges, mint mi, akik attól vagyunk ilyen sikeresek, ilyen versenyképesek, talpraesettek és tehetségesek, hogy az ebül szerzett hatalmat csalárd módon pénzre váltjuk, majd az ebül szerzett pénz egy részét csalárdul a hatalom megtartására fordítjuk vissza, és így tovább az idők végezetéig. Te csak változtass pályát negyedévenként, ha kell, ügyet se vess az olyan ósdi, visszahúzó, idejétmúlt eszményekre, mint a szakmaszeretet, a hivatástudat, a jó közérzet vagy a munkában lelt öröm, a te rendeltetésed az, hogy cserélhető kis fogaskerék vagy fogatlan kerék légy a világgazdaság gépezetében, amelynek viszont az a rendeltetése, hogy a világ urai minden fennakadás nélkül gyarapíthassák észbontó vagyonukat és hatalmukat.
Haladj a korral, mondja a szadi-komcsi, add a talpad alól azt a talpalatnyi földet bárki pénzes jövevény kezére, mert földnek, gazdaságnak, vagyonnak úgysincs nemzetisége, ha jól meggondoljuk, az országnak, államnak, lakosságnak sincs, semminek sincsen, hiszen a nemzet nem egyéb merő agyszüleménynél, kótyavetyéld el bátran és korszerűen őseid földjét, úgysem tudsz megélni belőle, mert a világ urai, akiket ínunk szakadtáig szolgálunk és védünk, úgy határoztak, hogy ötven hektár az a legkisebb termőterület, amelyen kifizetődik a gazdálkodás.
Ötven hektár! Kilencven éve elhunyt remekírónk, Tömörkény István azt írta egy 1913-as novellájában: "Körülbelül hat hold az a föld, amin meg lehet élni. A kisebb darab már nem ád élhetést, az már kevéske ahhoz..." De hat hold, az még elég volt 1913-ban, az Osztrák-Magyar Monarchiában, a szegedi tanyavilágban. Tömörkény nem csinált reklámot sem a kisvállalkozásnak, sem az alföldi homoknak, sem a kettős birodalomnak. Ha valamit, akkor a "célszerű szegény embert" népszerűsítette, a derék alföldi magyart. Azt szerette, azt nagyon szerette. Ha ő hat holdat mondott, akkor hat hold volt az alsó határ. Hat hold pedig, még ha a hold jelentései közül a legnagyobb kiterjedést tekintjük is, kevesebb, mint négy hektár!
El kellett telnie csaknem egy évszázadnak, meg kellett vívni két világháborút, fel kellett bomlasztani a Monarchiát, szét kellett trancsírozni Magyarországot és a magyar nemzetet, le kellett győzni Hitlert, el kellett viselni a kommunizmust, végre kellett hajtani egy egekig magasztalt második vagy harmadik tudományos-műszaki forradalmat ahhoz, hogy kitűnjék: ebben a globális csodavilágban, ebben az Elkurádó-Európában immár ötven hektár kell ahhoz, amihez az elmaradott, haladásellenes, félfeudális, félfasiszta Magyarországon négy hektárnál kevesebb kellett.
Hogy az Isten verje meg a haladásukat.
[Forrás: K. Jakab Antal]
