width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 07/01/2007 - 08/01/2007

2007. július 31., kedd

Tudod te hogy mit akar a hungarizmus? :)

MIT AKAR A HUNGARIZMUS?

Hungarista Mozgalom
2002

Új honfoglalással megelégedett és biztos jövőt a nemzet számára. Harminckilenc esztendővel ezelőtt a hontalanságban élő Hungarista Mozgalom akkori vezetője, az azóta elhunyt Henney Árpád "Mi a Hungarizmus?" címmel megírta a hungarizmus lényegét, politikai terveit abból a célból, hogy az ellenségeink által terjesztett vádakkal és hamisításokkal szemben a valóságot ismertesse a Nemzet jövőjéért aggódó magyar testvéreink előtt. A Hazánkban bekövetkezett óriási változás miatt immár szükségessé és lehetővé vált, hogy nemcsak az emigráció, de otthon élő minden magyar tudomást szerezzen a Hungarizmus eszméiről, amelyek nem csupán útmutatásul, hanem lelki meggyőződésül szolgálhatnak mindazoknak, akik az ország újjáépítésében részt akarnak venni. Erre a történelmünk által diktált kötelességünkre hivatkozva bocsátjuk ezt az írást a magyar társadalom minden rétege elé. Biztosak vagyunk benne, hogy a hungarista ideológia valóságának megismerése után, az eddig rászórt minden gyalázkodás ellenére, a keresett és megtalált kincs feletti öröm boldogságával zárja elméjébe és szívébe minden magyar.

ÍME AZ ÍRÁS:

Az Első Világháború után, a gyengekezű IV. Károly király önkéntes távozásával megszűnt a Habsburgok 400 éven át tartó abszolutikus uralma, amely nemzetünket politikai, gazdasági és szellemi rabságba süllyesztette. A Háború okozta káoszt kihasználva az orosz hadifogságból, a bolsevista propaganda terjesztésének céljával hazatelepült zsidó Kun-Kohn Béla, a fajtájához tartozó terror-csoporttal hamarosan magához ragadta a hatalmat a kivérzett, ájultra demokratizálódott nemzet felett. A rémségektől és borzalmaktól kísért zsidó-bolsevista rémuralom gyakorlása 131 nap után külső és belső nyomásra megbukott. A Nemzetre nehezült két halálos veszedelem megszűnése után, jobb jövőbe vetett reménykedéssel a nemzetgyűlés 1920. március 1.-én kormányzóvá választotta nagybányai Horthy Miklós tengernagyot. E bizalom előlegezésével a Nemzet méltán elvárhatta a kormányzói esküt tett Horthytól, hogy az addigi szomorú tapasztalatok után államférfiúi látókörrel, öncélú nemzetpolitikával jobb és biztosabb jövőt építsen. Olyant, amely elfelejteti a Habsburgoktól elszenvedett sérelmeket és a kommunizmus által ütött véres sebeket. Sajnos, a remények nem váltak valóra. A Nemzet már rövidesen a kormányzó hivatalba lépése után csalódottan tapasztalta, hogy öncélú nemzeti érdekeink lekerültek a napirendről s helyettük a felső tízezret alkotó - köztük sok idegen fajú - plutokraták mindent átfogó céljainak megfelelő liberális politikát támogatta. Az ebből származó szociális-politikai feszültségek hamarosan éreztették hatásukat. Bizonyítékul szolgálnak erre az ipari és arató munkások sztrájkjai a harmincas évek elején. Az elvetélt nemzetpolitikát, a megdermedt nemzeti életet sok igaz magyar türelmetlenül viselte el. Féltették a magyar jövőt. Ezen igaz magyarok közé tartozott Szálasi Ferenc vezérkari százados, aki önszántából nyugdíjaztatta magát és 1935. március 1.-én törvényes keretek között megalapította a "Nemzet Akaratának Pártját" s meghirdette a legmagyarabb politikai eszmét, a Hungarizmust. Célja volt, hogy a politikai hatalmat elérve megakadályozza a nemzet teljes szétesését és felépítse az igazi magyar jövőt. Fellépése nagy riadalmat keltett a hatalomban ülő liberális plutokraták és a konzervatív feudális urak között egyaránt. Ebből természetszerűleg következett, hogy koholt, valótlan vádakkal megkísérelték Szálasi Ferencet induló pártjával és programjával együtt lehetetlenné tenni. Ez bizonyos ideig sikerült is: Szálasi Ferencet a "fennálló állami és társadalmi rend felforgatására irányuló kísérlet" címén háromévi fegyházbüntetésre ítélték. Ez az ítélet azonban nem jelentett akadályt a Hungarizmus eszméjének további terjedésében. Jóllehet a Vezető, börtönben sínylődve, nem fejthetett ki politikai tevékenységet, egy évvel elítélése után megtartott országos képviselő választások eredménye méltó pofont adott a rendszernek a Dolgozó Nemzet részéről. A hivatalos erőszakoskodások és csalások ellenére a Szálasi Ferenc által életre hívott nemzeti gondolatnak eljegyzett jobboldal 972,000 szavazatot kapott, míg a kormány hivatalos támogatását élvező úgynevezett Magyar Élet Pártja csak másfélmillió szavazattal dicsekedhetett. Az akkor uralkodó politikai hatalomra nagyon jellemző volt az a tény, hogy a másfélmillió szavazattal bíró kormánypárt a rendelkezésre álló mandátumokból 183-at sajátított ki magának, míg a 972,000 szavazatot nyert jobboldalnak csak 51 jutott. Mindez az akkori "csáklyás" belügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc választási aritmetikáját dicsérte, aki az amúgy is bonyolult választási törvényt nehezen értelmezhető buktatásokkal látta el. Mégis, a fenti választási eredmények önmagukért beszéltek, bizonyítva a Nemzet élni akarását és a jobb jövő építésére való készségét. Horthy kormányzó megbocsájthatatlan bűnös hibája abban állt, hogy huszonöt esztendőn át tartott országlásával a nemzet összefogása helyett inkább annak szétesését siettette. Országlását úgy és ott kezdte, ahogyan és ahol elődje, a Madeira szigetére száműzött király abbahagyta. Ezt kiegészítette azokkal a tapasztalatokkal, amiket Ferenc-József császár és király szárnysegédeként, közvetlen közelről szerzett az "oszd meg és uralkodj" elv érvényesítésével. Ebből eredt az egész magyar társadalom berendezkedése, amelynek káros tüneteit az 1945 után betelepített szovjet-bérenc rendszer eredményesen kihasználta kiélezett osztályharcával. Igaz az is, hogy ezek a tünetek a jogfolytonosságon alapuló nemesi Magyarország több évszázados jellegzetes úrhatnámságából - a tradíciókra hivatkozva - nőtték ki magukat. A nyugodt társadalmi életet lehetetlenné tette a származási előnyök ezernyi változata, a foglalkozásokban a fölé- és alárendeltségi viszony torzszüleményei, a jobb módúak lenéző viselkedése a szerény jövedelmükkel és a nincstelenekkel szemben. Mindezt tetézte az olcsó előnyökért való "lefekvés", főleg létérdekből kifolyólag. Így a Mohácsnál "eltörött gerinc" radikális gyógyításra szorult. Ezt érezte és tudta Szálasi Ferenc, aki mindenek előtt az úrhatnámhatság vadhajtásait "Testvér" megszólítás általános használatával kívánta megnyesni pártjának tagjai között. A "Testvér" kifejezés használata a nemzetet megosztó, gyakran sértő címkórság megszüntetése mellett arra hivatott, hogy vele áthidalja a politikai, gazdasági és társadalmi különbségeket. Ezzel remélni lehetett a nemzettestvérek, illetve az összmagyarság között nemcsak a megbékélést, hanem egyszersmind az egész Nemzet összefogását is. A Hungarizmus a legmagyarabb eszme. Ezt a szót egyik legnagyobb főpapunk, Prohászka Ottokár, Székesfehérvár püspöke írta le először, mint a Nemzetet, Hazát és országot jelképező, tömör értelmű kifejezést. E nagy és átfogó értelmű szónak Szálasi Ferenc is felismerte alkotó erejét, azért adta ideológiájának a Hungarizmus elnevezést, amely azért a legmagyarabb eszme, mert a nemzetet alkotó különböző társadalmi rétegek békés egymás mellett élése által megvalósul a Munkabéke és az abból kifejlődő Nemzetbéke segítségével idegen érdekektől mentes Hazát épít minden honpolgárnak. A honpolgári társadalomba beletartozik mindenki, aki hűségesküt tesz a hazára.

AZ ÁLLAMFORMA

E rendkívül fontos kérdésben a nemzetnek kell döntenie általános szavazással. A Hungarizmus álláspontja szerint a felelősséggel tartozó nemzeti királyság a legalkalmasabb nemzetünk vezetésére, mert történelmünk tényei bizonyítják, hogy a magyar állam a nemzeti királynak uralkodása alatt volt erős, fejlődőképes és a többi európai állam által is elismert, tekintélyes tényező Európában. A köztársasági államforma kísérletezésével mindig ráfizetett és elbukott. Az abszolút uralmat gyakorló Habsburgok 400 éven át tartó uralkodása pedig soha nem felejthető és meg nem bocsátható szenvedést, fizikai és szellemi rabságot jelentett és nemzethalált hozott ránk. Ezért mindenképen meg kell akadályozni, hogy még egyszer Habsburg ivadék kerüljön a magyar trónra! A nemzeti királyság újjászületése semmiképpen sem jelentené a születési arisztokrácia és az ezzel járó nagybirtokrendszer visszaállítását. Ez a Hungarista Mozgalom leghatározottabb álláspontja.

TÖRVÉNYHOZÁS

Az Állam működését szabályozó törvényeket a Hungarista Államban az Országgyűlés két szerve hozza. Az egyik szerv az Érdekképviseletek-hivatásrendek Háza, a másik a Tudósok Rendháza. A Hungarista Állam a Munkabéke és a Nemzetbéke megvalósítása céljából lehetőséget biztosít minden foglalkozási ágon belül alakult szakcsoportnak, hogy érdekeiket védő javaslatokat tegyenek az illetékes hivataloknak. Minden foglalkozási ágnak lesz önálló szerve és ezek együttese alkotja az Érdekképviseleti Hivatásrendet, amely felső fokon összehangolt képviseleti szervként működik, ellenőrzi a szakcsoportok működését, hogy egymással szemben és a hivatalok részéről ne kerüljenek hátrányba. Az Érdekképviseleti Hivatásrenden belül az összes foglalkozási ágak szakembereinek elitjéből kerülnek titkos választás útján a hivatásrendi képviselők a törvényhozó országgyűlésbe. A Felsőházat jelentő Tudósok Házát különböző foglalkozási ágak és intézmények, pld. az egyházak, felső bíróságok, egyetemek, egyéb tudományos szervek titkosan választott tagjai alkotják. A két testület tagjait titkos szavazással öt évre kell választani s ők fegyelmileg és egyénileg felelősek működésükért. A Hungarista Államban tehát nem úgynevezett politikusok hozzák a törvényeket, hanem érdekképviseleti szakemberek.

FÖLDKÉRDÉS

A nagybirtokaikat féltő birtokosok azért híresztelték, hogy zöld kommunisták vagyunk, mert radikális földreformot hirdettünk. Ezen alaptalan vádra a következőket rögzítjük: a "paradicsomnak" nevezett tragédia előtti statisztika kimutatása szerint a földműveléssel foglalkozók száma meghaladta a három milliót. Ez a szám majdnem egyharmada az akkori Nemzet létszámának. Ha azt a cáfolhatatlan tényt követjük, miszerint a földműveléssel foglalkozó parasztságunk a Nemzet eltartója és fenntartója, akkor magától értetődően csak olyan nemzetérdekű radikális földreformmal lehet és kell a kérdést megoldani, amely biztosítja parasztságunknak az évszázadok óta gyakorolt munkájához a feltételeket. Olyan radikális földreformmal, amely mennél több önálló gazdaságot teremt és a paraszt családját teljesen foglalkoztató és eltartani képes kis parasztbirtokok érdemszerinti juttatásáról gondoskodik. Az így megvalósítandó új honfoglalással a kis parasztbirtokrendszer nemcsak a földdel foglalkozókat, de a más foglalkozásúakat is képes eltartani, ezenkívül a külkereskedelem egyensúlyát is exporttal biztosítani. Szálasi Ferenc a paraszt- és földkérdés rendezésének problémájával kapcsolatban a következőket mondotta: "...Hogy a földhöz juttatott parasztságunk a feladatát teljesíteni tudja, a nagybirtokok sorrendi kisajátításával és megváltásával, iparral rendelkező, magas fokú parasztállamot építünk a milliónyi paraszt családok földhöz juttatása által..." A fentiekben ismertettük a hungarista politika terveit. A következőkben a társadalmi és gazdasági tervekről adunk ismertetést, hogy ebben a két kérdésben is bizonyítsuk Fajtánk, Hazánk és Nemzetünk iránti szeretetünket s megcáfoljuk az erre vonatkozó valótlan vádakat. Nemzetünket öt társadalmi réteg alkotja. Ezek beépítését a Hungarista Államba és a beépítésből adódó feladatokat a következőkben rögzítjük: 1. A Paraszt a Nemzet eltartója és fenntartója. 2. A munkás a Nemzet építője. 3. Az értelmiség a Nemzet vezetője. 4. A nő és a gyermek a Nemzet hallhatatlanságának forrásai. 5. A katona a Nemzet védője. A következőkben ismertetjük az öt társadalmi réteg feladatait:

A NEMZETET ELTARTÓ ÉS FENNTARTÓ PARASZTSÁG

Hogy feladatát teljesíthesse, a Hungarista Állam érdemek sorrendjében - több gyermek, szorgalom, szakképzettség, stb. - önálló gazdálkodásra alkalmas nagyságú birtokokat juttat a paraszt családoknak. A kommunista csődtömeg felszámolása után a volt tulajdonosok visszakaphatják birtokaikat maximum 250 hektárig. Az ezen felüli területeket az Állam kisajátítja a parasztság számára és a birtokok kataszteri tiszta jövedelmét - bizonyos hányadának aranyában - megváltja az állam által garantált kötvények formájában. A kötvényeket minden bank, vállalat, üzletfél köteles elfogadni fizetőeszközként. Például ha egy kötvény tulajdonosa az illetékes banknál bemutatja kötvényét és bejelenti, hogy közérdekű vállalkozásba akarja befektetni, akkor fizetési utalványokat kap. A kötvény- és utalvány-rendszert azért kell bevezetni, mert ha a megváltott birtokokat készpénzzel fizetnék ki, olyan mennyiségű pénzt kellene forgalomba hozni, ami inflációt idézne elő. Az utalvánnyal való fizetés az infláción kívül megakadályozza a megváltott birtokok vételárának külföldre vitelét, amit készpénzzel való fizetés esetén nem lehetne megakadályozni (lévén nemzetközileg elismert valuta). Az utalvány másik előnye, hogy a Nemzet tulajdonát képező földbirtokok megváltásának értéke a nemzetgazdaság vérkeringését fogja szolgálni. Fontosnak tartjuk rögzíteni, hogy a volt tulajdonosok a visszakapott földjükért nem fizetnek. Ez a legtermészetesebb következménye a magántulajdoni jogrendszer visszaállításának. De ugyanezen jog alapján szükséges a kisajátított földek megváltására. Az ország területét termelő tájegységekre kell feltérképezni. Erre azért van szükség, hogy megállapítható legyen, melyik tájon milyen kultúrnövények termelhetők és milyen haszonállatok tenyészthetők sikerrel. Azon kívül azt is meghatározza, milyen nagyságú birtokot kell juttatni, hogy a paraszt család teljesen foglalkoztatott legyen és a család ellátásán kívül felesleget is tudjon termelni a nem paraszt foglalkozásúak ellátására és a külkereskedelem egyensúly mérlegét biztosító export kielégítésére. E következményekből az következik, hogy pl. a nagy városokhoz és ipari központokhoz közel fekvő területekből, ha kertészkedésre alkalmasak, 1-2 hektár elegendő a család foglalkoztatottságára, ellátására és a fogyasztó piac kielégítésére. Ahol szőlő és gyümölcs telepítésére alkalmas a talaj (futó homok), ott 3-5 ha. szükséges a cél megvalósítására. Belterjes gazdálkodásra alkalmas tájakon 10 ha. Csak külterjes gazdálkodásra való földekből 20 ha., vagy még nagyobb terület juttatandó az önálló gazdálkodáshoz. Ezek értelmében a telepítést nem sablonosan, hanem a helyzethez alkalmazkodó eljárással kell végezni.

A juttatott parasztbirtokok vételárának rendezése

A Hungarista Állam rendkívül fontos célja, hogy a Nemzet létszámát mennél rövidebb időn belül a legmagasabbra szaporítsa. E cél érdekében nagyjelentőségű eljárást alkalmaz, például a juttatott birtokok vételárát gyermekek születésével lehet törleszteni. (A visszakapott birtokokért, mint már rögzítettük, nem kell fizetni). A harmadik gyermek születése a juttatási ár 25%-át, a negyedik gyermek után 50%-át, az ötödik gyermek után 75%-át, a hatodik gyermek után a juttatási ár 100%-át törleszti. A földhöz nem jutott parasztság az ipari munkásság és más dolgozók az értelmiséggel és katonákkal - hogy Hazánk területének egy részét saját tulajdonuknak érezzék - kertes házakat, vagy építésre alkalmas területeket kaphatnak. A kisiparosok műhely létesítésére, az üzleti foglalkozásúak üzlet alapítására kedvezményes állami kölcsönt vehetnek föl. Az ismertetett kölcsönök ugyanolyan feltételekkel törleszthetők, mint a juttatott parasztbirtokok vételára.

Paraszthitbizomány

A kisparasztbirtokok, ha nem történne egységük megőrzésére intézkedés, két generáció örökösödése után önálló gazdálkodásra alkalmatlan, törpe birtokú parcellákra osztódnának. Ennek megakadályozására a Hungarista Állam paraszthitbizomány-rendszert létesít. Ezzel biztosított lesz a birtok egyben maradása, amelyet az elsőszülött fiú örököl. Ha alkalmatlan lenne a gazdálkodásra, vagy más foglalkozást választana, az utána következő fiúgyermek lesz az örökös. Ha csak leányok vannak a családban, akkor az elsőszülött leány örökli a birtokot, de csak abban az esetben, ha kötelezettséget vállal, hogy gazdálkodásra jogosult férfihez megy feleségül. Az örökségből nem részesült testvéreket a hivatalosan felbecsült érték hányada arányában az örökös fizeti ki. Ha nem rendelkezik a szükséges összeggel, kedvezményes állami kölcsönt kaphat, amit gyermekszületéssel törleszthet. Földbirtokokat csak gazdálkodó örökölhet. Végrendeletileg sem hagyható nem-gazdálkodóra.

Paraszt szakoktatás

A paraszt kisbirtokosság csak megfelelő szaktudással lesz képes feladatát teljesíteni, ezért a földhöz juttatás kezdetén, esti tanfolyamokon, szakiskola előadásain szerezhet szakismeretet a gazdálkodáshoz: az első generációs örökösnek a gazdálkodáshoz szükséges mezőgazdasági, kertészeti, szőlészeti alsó-, közép-, és felsőfokú szakiskolát kell végeznie. A birtok öröklésének egyik feltétele a szakiskolai végzettség.

A termelő tájakon minta kisbirtokok létesítése

A juttatás első éveiben a parasztság nem rendelkezik szükséges szakértelemmel, ezért a helyszínen kell tanácsokat kapnia. Ezért szükséges a termő tájakon az átlaghoz hasonló nagyságú mintabirtokokat létesíteni, amelyeknek tulajdonosai közép- vagy felsőfokú szakiskolát végzettek lehetnek. Ezek a Földművelésügyi Misztérium felügyelete alá tartoznak és fegyelmi felelősséggel ellenőrzik a körzetükben gazdálkodó parasztokat, szaktanácsokkal irányítják munkájukat.

Növény- és állatnemesítő középbirtokok

A kísérleti eredmények igazolják, hogy jövedelmező gazdálkodást főképpen nemesített vetőmaggal és nemesített tenyészállatokkal s azok ivadékaival lehet folytatni. Ezért az ország egész területén, tájegységenként, annyi 100-200 hektáros növény- és állatnemesítő középbirtokokat kell létesíteni, amennyinek a teljesítménye fedezi a termőtáj vetőmag és tenyészállat szükségletét. A nemesítő középbirtokok vezetői vagy tulajdonosai főiskolát végzett nemesítő szakemberek lehetnek.

Állami gazdabiztosító intézet

A kisparasztbirtok rendszerben gazdálkodó parasztság általában nem rendelkezik annyi anyagi tartalékkal, hogy nagyobb természeti csapásból eredő, vagy más természetű veszteségeket pótolni tudná. Ezért a Hungarista Állam a mező, szőlő, gyümölcs és kertészeti üzemeket érhető elemi és más hasonló károk semlegesítésére Gazdabiztosító Intézetet létesít. Ennek keretében kötelező alacsony díjszabású biztosítással a paraszt társadalom tulajdonát képező házi berendezés, a birtok teljes állatállománya, gépi felszerelése, a földeken, szőlőkben, gyümölcsösökben és konyhakertekben termelt termények, tűzkár, jégkár és járványos állatbetegségek ellen biztosítottak lesznek. A biztosító minden kárt teljes értékben megtérít, így a paraszt nem kerül anyagi nehézségbe.

A szőlő- és gyümölcstermelők érdekeit szolgáló szeszfőzési rendszer újra létesítése

A liberál-kapitalista érdeket szolgáló szeszkartell nyomására létesített központi szeszfőző rendszer az egyéni kis szeszfőzdék felszámolása által felbecsülhetetlen károkat okozott a kis területen szőlőt, gyümölcsöt termelő - nehéz körülmények között élt parasztságnak. A több milliós kár elkerülése végett a Hungarista Állam a központi szeszfőzdék helyett újra az egyéni kis szeszfőzde rendszert létesíti. Köztudomású volt, hogy a futóhomokon szőlőt, gyümölcsöt termelő - nehéz körülmények között élő - kis parasztság a melléktermékekből (hullott gyümölcs, törköly és borseprőből párolt pálinkáért - annyi bevételhez jutott, hogy meg tudta venni családjának egész évi kenyér és ruha szükségletét. Ha szembe állítjuk a szeszkartell tulajdonában lévő központi szeszfőzde pár nagy vállalkozó nagy nyereséges, önző tevékenységével a százezres létszámú szőlőt, gyümölcsöt termelők érdekét, akkor nemzeti szempontból okvetlenül az egyéni kis pálinkafőző rendszert kell újra életre kelteni.

Tanyarendszer

A tanyarendszerben élés a gazdálkodás legtökéletesebb módja a paraszt család munkaerejének felhasználására. A több mint négy évtizeden át uralkodott kommunizmus felszámolta a tanyarendszert, bevezette a nagyterületű központi gazdálkodást. A parasztságot falvakban, városokban élésre kényszerítette, s ezzel a felnövő paraszt fiatalságból kiölte az elődeikben élő, mélyen gyökerező földszeretetet. De úgy véljük, ez a látszat időleges. Az állandóan szaporodó háztáji törpe gazdálkodások jelenségei arra mutatnak és engednek következtetni, hogy a mai államnapszámosként dolgozó paraszt ivadékból mégsem halt ki teljesen a földszeretet. Tovább él bennük az Isten által beléjük teremtett saját tulajdon iránti birtoklási vágy. Az embert csak robotoló és akarat nélküli páriává nevelte a kommunista rendszer. Ám a biztos jövőt jelentő változás után, az istenadta tulajdonság ösztönzésére beállanak az új honfoglalók sorába. A tanyákon való lakás ma már a technika fejlődése következtében nem jelent hátrányt a falvakban éléssel szemben.

Tartalékgazdálkodás

A Hungarista Államban a nemzetgazdálkodás fő célja a Nemzetet minden életszükségleti cikkel kielégítően ellátni, ezen kívül a külkereskedelemi mérleget egyensúlyban tartani. E cél elérése érdekében a hároméves tartalékgazdálkodást rendszeresíti. Ez azt jelenti, hogy az önellátó gazdaságok termésfölöslegét a begyűjtő kereskedelem részben a belső fogyasztást ellátó-elosztó kereskedelemhez, részben az export külkereskedelemhez juttatja el s a végső maradék tartalékként kerül a közraktárakba. Háromévi tartalék mennyiséget meg kell őrizni. Ha több jó termésű év követi egymást, a tartalékban mutatkozó fölösleget belső fogyasztásra, vagy exportra kell elhasználni. Rossz termésű években viszont az elhasznált tartalékok pótlására az újabb jó termésű évékben kell ismét gondoskodni mindaddig, amíg az előre látható szükséglet ismét összegyűl. Ez a rendszer súlyos anyagi terhelést jelent az Államnak, de Szálasi Ferenc a következő indoklással válaszolt a szakemberek kérdéseire: "Igaz, hogy a terv megvalósítása súlyos terhet jelent, de a valami okból származó nélkülözés, éhínség még nagyobb következményű nemzeti katasztrófát jelentene, amit áldozatok árán is el kell kerülni..."

A MUNKÁS AZ ORSZÁG ÉPÍTŐJE

A liberalizmusban a munkás a tőkés spekulációját, a marxizmusban az állam spekulációját kielégítő proletár; a Hungarista Államban a munkás nem proletár, hanem a Nemzet megbecsült dolgozója, aki a Nemzet életszükségleteinek kielégítésére dolgozik és az országot építi. A termelvények értékesítéséből származó haszon a liberalizmusban a tőkésé, a marxizmusban az államé, a Hungarista Államban a Nemzeté - a nemzettagoké. Mindenkinek joga van a munkához, tehát az államnak kötelessége arról gondoskodni, hogy mindenkinek legyen munkája; viszont mindenkinek kötelessége is a munka. Legtermészetesebb követelmény, hogy a munkás érdemszerinti fizetést kapjon, amellyel a magának és családjának szükséges javakat beszerezheti. A demokráciákban a munkaadók és munkavállalók között gyakran támad ellentét, ami a közérdekre káros munkabeszüntetésre, sztrájkra vezet. A Hungarizmus megalkotója, Szálasi Ferenc megállapítása szerint évente több millió munkaóra veszett el a sztrájkok miatt, ami az olyan kis országban, mint Magyarország, pótolhatatlan vesztéséget jelentett. E tényt vizsgálva megállapította: a veszteséget csak a munkás munkateljesítményének érdemszerinti fizetésével lehet és kell elkerülni. A munkás szorgalmának fokozására és a jobb minőségű munka végzésére ajánlotta Szálasi az üzem vagy vállalat év végi tiszta nyereségéből a munkás részvények juttatásával való jutalmazását. Tudomásunk szerint Magyarországon Észak-Erdély visszacsatolása után, 1940-den alakult Szálasi tervei szerint egy vállalat. Négy évig működött s Észak-Erdély újbóli elvesztése után a befektetett tőkének többszöröse jutott idegen kézre. A vállalat vezetőjének megállapítása szerint az eredeti tőke ilyen nagyarányú megnövekedése - négy év alatt - főrészben Szálasi tervének alkalmazásával valósult meg. Félévszázad után a liberál-kapitalista nyugaton is - anélkül, hogy tudták volna a vállalkozók a Magyarországi eredményes részvényjuttatási rendszerről - ösztönös érzéssel ugyanezt kezdik bevezetni a termelés hatékony eredménye végett. Nyugat-Németországban ezelőtt két évvel kezdődött kísérletekről olvasott hírek szerint eddig több mint 1500 azoknak az üzemeknek, vállalatoknak a száma, amelyek jelentős eredményéket közöltek a sajtóban. Hasonló jó híreket olvashatunk ezzel kapcsolatban az amerikai, angol, és japán sajtóban is. Ezeket a híreket kiértékelve elmondhatjuk, hogy századunk egyik legnagyobb magyarja, a mártírhalált halt Szálasi Ferenc a Hungarizmusban olyan szellemi értéket hagyott Nemzetünkre, amely megoldja a munkavállaló és munkaadó között évszázadok óta fennálló ellentéteket és alapot rakott le a világot meghódítandó Munkabékének és az abból kifejlődő Nemzetbékének. A Hungarista Állam, hogy munkásait a saját tulajdont birtokló érzésre és mélyen gyökerező hazaszeretetre nevelje - hogy ne érezze magát, mint a múltban, a nemzet testéből kirekesztett hontalan proletárnak - az ország- és nemzetépítés fontos alapját: a kertes házak juttatását szeretné megvalósítani. Ezek vételárát - miként a parasztságnál a földjuttatásnál - gyermekek születésével is lehetne törleszteni. Közfelfogás szerint az ember e földön az Isten legtökéletesebb élő teremtménye, akinek feladata van a közösséggel szemben: szorgalmával, képességeivel kell szolgálnia az embertársai összességéből álló Nemzetet. - Viszont a Nemzetnek is kötelessége van vele szemben: olyan helyzetet kell létesíteni számára, amelyben a szerepét betöltheti. Tehát állandó foglalkozást számára biztosítania, hogy érdemszerinti fizetéssel családjának megelégedett életet biztosíthasson. E célból a fogyasztói árakat olyan szinten kell tartani - állami ellenőrzéssel - hogy a fizetéssel arányban legyenek. Az így állandósuló helyzet záloga a munkabékének, és az abból kifejlődő Nemzetbékének. A munkaadó és a munkás között megvalósuló munkabékét biztosító helyzetben nincs szükség az öncélú érdekből ellentéteket szító szakszervezetekre, ezért a Hungarista Államban ezek megszűnnek. Minden munkás tagja lesz egy érdekképviseleti hivatásrendnek, amely védelmet nyújt számára bármilyen jogtalanság és kizsákmányolás ellen. A Hivatásrendek Háza az országgyűlésben olyan törvényeket fog hozni, amelyek kielégítik a munkás évszázados törekvéseit a kiegyensúlyozott életre és megvalósul a Hungarizmus egyik fő célja: a Munkabéke.

AZ ÉRTELMISÉG A NEMZET VEZETŐJE

A társadalmunk középrétegét képező értelmiség - kevés kivétellel - némán tűrő kiszolgálója volt Horthy plutokrata rendszerének. Nemzetérdekű vezetés hiányában szétesve, egymást marcangolva haladt az 1945 áprilisában bekövetkezett tragédia felé, amikor a pánszláv-orosz bolsevizmus mély sírba fektette a belső ellenséggel is harcolni kényszerült legmagyarabb Eszmét és félévszázados bilincsbe verte a Nemzet fizikai és szellemi életét. Az azóta eltelt közel félévszázadnyi rabságban élés fajtánk létét állította borotvaélre. A puszta élethez való ragaszkodás megalkuvóvá gyengítette a honfoglaló Árpád vezér utódait. Az 1956 évi szabadságharcban még próbát tett a szovjet bilincsből való szabadulásra, de a túlerővel szemben, megfelelő vezetés hiányában és főként Nyugat árulása következtében elbukott. A vezetőréteg hiány észlelhető ma is az új utakat kereső pártoknál. Nem képesek olyan programot adni, ami a sok pártra szakadás helyett az összefogását eredményezné. Pedig szétverhetetlen összefogásra soha nem volt olyan nagy szükség, mint ma, mert az összefogásból származó programtól és annak megvalósításától függ nemzetünk jövője. Bírálva az aláhúzottakat, igazat kell adni a Hungarizmus új értelmiség nevelésére vonatkozó terveinek. Eszerint olyan értelmiséget kell kinevelni, amelyben mélyen gyökerezik a Nemzet- és hazaszeretet, az egymás melletti békés együttélés akarata és az egymást közös munkában segítő készség. Azon kívül a hivatalok vezetőit - nem úgy, mint a múltban: protekciótámogatással, hanem - a képesség és rátermettség érdeme szerint kell kinevezni, vagy választani. Csak az elmondottak alapján lehet és kell a középréteget alkotó értelmiséget kinevelni. A közigazgatásban, a politikai, társadalmi, tudományos, gazdasági és más szellemi téren működő foglalkozásokban sok tehetséges vezető értelmiségre lesz szükség; ezért be kell vezetni az iskolákban a tehetségkutatást. Nem szabad megengedni, hogy egyetlen tehetség is elkallódjék, mert a nem a szülei szegények, nem törődnek a gyermek fejlődésével. Az első elemi osztálytól kezdve a tanítók, tanárok kötelessége lesz a tanulók ösztönös viselkedését, adottságait figyelemmel kísérni és írásban rögzíteni. Ennek alapján szakbizottság dönt a tehetségek kiválasztásáról és továbbtanulásáról. A rászoruló tehetséges tanulók államköltségen végzik el felsőbb tanulmányaikat. Mint már említettük, a családi tűzhely és a tulajdont birtokló érzés mélyen gyökerező hazaszeretetet táplál az emberben. Ennek alapján a Hungarista Állam a Nemzetet vezető értelmiségnek is kertes családi házakat akar juttatni s ezek vételárát - mint a parasztságnál és munkásságnál - gyermekek születésével lehet törleszteni. A föntiek megszabják hazánk és nemzetünk politikai, gazdasági és társadalmi életének vezetését értelmiségünk számára. A sorsdöntő feladatok végzésére Szálasi Ferenc a következőkben foglalta össze az értelmiség kötelességét: "Ha választani kell a Nemzet és az alkotmány, az igazság és a jog, az élet és a törvény között, úgy kötelessége, hogy mindenkor a Nemzetet, az igazságot és az életet válassza, mert tudni kell, hogy ez a három örökkévaló. Az alkotmány, a jog, a törvény szükséges, de múló formák, amelyeket a nemzet akkor és úgy cserél ki, ahogyan fejlődése és életakarása megköveteli..."

A NŐ ÉS A GYERMEK A NEMZET HALHATATLANSÁGÁNAK FORRÁSA

Ha a nők nem szülnének, minden népnél bekövetkezne a nemzethalál. A világhatalomra törő láthatatlan erőknek terve a fehér bőrű emberfajtát eltüntetni; helyette a sötét bőrű vagy kevert fajtákat szaporítani, hogy felettük könnyebben uralkodhassanak, mert alacsonyabb rendűek és könnyebben kormányozhatók. Ezen ördögi tervnek megvalósítására, az emberi élet modernizálásának ürügye alatt propagálják az abortuszt, segítik az alkoholizmust és a kábítószereket terjedni. Az eltüntetésre szánt népek listáján a mi fajtánk is szerepel. Aggódva azt kell mondanunk, hogy a listán első helyen állunk. A világ iparosodása nagy változásokat hozott a népek gazdasági és társadalmi életében; a nőt, mint feleséget kiszakította a családot ellátó szerepéből, s mint anyát, a gyermeknevelés feladatától. A gyermeket így az utca neveli és erkölcsében mélyre süllyed. Ezért a nőt, mint feleséget, vissza kell állítani a családi tűzhelyhez és mint anyát, visszaadni a gyermeknek. A Hungarizmus nemzetgazdasági terveinek megvalósítása olyan kereseti lehetőséget biztosít a férjnek, apának, hogy kielégítően el tudja a családot látni. Nem lesz szükség a feleség pótkeresetére, így az megszabadul az esztergapad és más munkahely terhétől és az isten által rendelt szerepét, mint feleség és anya, be tudja tölteni.

A KATONA A NEMZET VÉDŐJE

Jelmondatunk: "Mindent áldozni a hadsereget alkotó és életáldozatával a hazát védő katonának!" Nincs még egy olyan ország Európában, amelyet az Első Világháború győztesei - entente cordiale - legyőzött ellenfélként olyan szigorúan bűntettek volna, mint hazánkat. Területének 71.5%-át, népességének 63.5%-át dobták prédára az ellenséges szomszédoknak. E tragédia terhei 70 év óta nehezítik a csonka hazában maradt népünk életét és az elrabolt területeken szenvedő, pusztuló fajtánkat a nemzethalál fenyegeti a rabtartók embertelen bánásmódja miatt. Számukra nem marad más hátra, mint vagy beolvadni, vagy elpusztulni. A megcsonkításból keletkezett tragédiánk a Második Világháború óta súlyosbodott. Nyugat kétszer árult el bennünket, másodszor csonka hazánkat oda dobta a Szovjetuniónak; a románoknak, szerbeknek és cseheknek viszont Erdélyt, Délvidéket és a Felvidéket adományozta, ahol azóta állandóan folyik a magyarok irtása. Ha nem jön rövid időn belül mélyreható változás, akkor az elszakított területeken a magyar életnek vége szakad. A Mohácsi vész után, 1526-ban, megszűnt Nemzetünk önálló állami élete. A Habsburgok családi érdekű önkényuralma pusztította népünket - csaknem 4oo éven át - 1918 végéig. Ennek következménye lett Trianon. A Habsburgi elnyomó hatalomtól több esetben szabadulni akartunk: a XVII. században Bocskai, a XVIII. században Rákóczi, 1848-49-ben Kossuth vezetésével. Az 1596 októberében a szovjet megszállás és kommunista diktatúra ellen kitört szabadságharc is azt bizonyítja, hogy népünk függetlenségben és szabadságban akar élni. Magyarországnak tehát szüksége van ütőképes hadseregre, hogy az ország függetlenségét biztosíthassa minden külső és belső ellenséggel szemben. A magyar élni akarás adjon ösztönzést a közéleti magyaroknak, a nemzetközi politikában tevékenykedő államférfiaknak, diplomatáknak, hogy minden alkalmat használjanak fel a külföld politikusainak jogos és igazságos érvekkel való tájékoztatására trianoni tragédiánkról, amelynek rendezése nélkül nem lesz béke Közép-Európában. A jelenlegi nemzetközi események reményt adnak a jövőt jelentő változásokra. A történelem is kényszeríti majd a nagyhatalmakat, hogy a kis nemzetek érdekeit is vegyék figyelembe Európa tartós békéjének megszilárdítására. Katonáink az ismert tények birtokában a két világháború után rajzolt térképeket meg fogják kérdőjelezni. Ebből arra következtethetünk, hogy igazságos rendezéssel vagy háborúval megtörténik az új világrend építése. Magyarországnak mindkét esetre fel kell készülnie, tárgyalóképes államférfiakkal, diplomatákkal és ütőképes hadsereggel. A Hungarista Állam kertes házak juttatásával a családot alapító katonákat is segíti. A házak vételárát gyermekek születésével törleszthetik.

--- * ---

A leírtakban rögzítettük a Nemzetet alkotó öt társadalmi réteg szerepét, feladatát és kötelességeit politikai, gazdasági és társadalmi életünkben.

IRÁNYÍTOTT TERVGAZDÁLKODÁS

A természettől és egyéb körülményektől függő gazdálkodás igen gyakran hátrányos lehet a nemzetgazdálkodás szempontjából. Vannak tények, amik termésfölösleget, árubőséget, túlkínálatot idéznek elő és így áresést, ráfizetést vonnak maguk után. Vannak olyan esetek is, amikor ennek az ellenkezője történik: áruhiány, nélkülözés. A nyugati államok körülményes és költséges úton próbálják a termelést irányítani. Amerikában például sok farmert azért fizet az állam, hogy ne termeljen. Másutt korlátozzák az egy hektár területen tartható haszonállat létszámát, megszabják a komló- és a szőlőtelepítés nagyságát, a tejtermelést kontingálják, a szőlőtelepeken bortermést csökkentő metszést alkalmaznak, stb. Ezen tények beilleszthetők az irányított tervgazdálkodás értelmezésébe. A Hungarista Állam a kis parasztgazdaságok eredményeire építi a nemzetgazdaság zavartalan működését, ezért szükségesnek tartja, hogy irányítsa és tervezze a gazdálkodást. Az államnak különféle gazdasági hivatalok, statisztikák, bel- és külföldi piacok kutatásának jelentései, a földgömb klimatikus változásainak figyelése, a külállamok gazdasági vezetéséről való tájékozódás lehetőségei állanak rendelkezésre, amelyek alapján eredményesen összhangba tudja hozni a nemzetgazdálkodás különböző ágait. A kommunista nemzetgazdálkodás megbukott, az egész kommunista gazdálkodási rendszer csődöt mondott. Hiányzott belőle a gazdálkodás legfontosabb mozgató ereje: az egyéni érdek. A háború előtti és alatti német és olasz tervgazdálkodás viszont remekül megállta a helyét, mert céljában a nemzet áruigényeinek kielégítése állott, nem pedig a tőzsde spekulánsok, lánckereskedők meggazdagodásának elősegítése. A Hungarista Állam a bel- és külföldi piacon való széleskörű tájékozottsággal igen nagy segítségére tud lenni nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem az iparnak is.

HITELKÉRDÉS

A hitel hatását az ország gazdasági életére két egymással ellentétes politika irányzattal kormányzott rendszer példájával lehet megvilágítani. Egyik a liberál-kapitalista politikával kormányzott országok hitelpolitikája, amely megakadályozza a nemzeti érdekű, egészséges gazdasági élet kialakulását az anyag- és pénzforgalom állandó zavarásával, amit a magas kamat idéz elő. A másik a Második Világháborút megelőző időkben az olasz és német nemzetiszocialista rendszerek, ahol a hitelt alárendelték a nemzet érdekeit szolgáló gazdasági életnek. Ennek eredménye az lett, hogy aránylag kisebb anyagi és pénzforrások ellenére teljes anyagi és tőke ellátást élvezett a nemzetgazdaság. Ezért tervezi a Hungarista Állam is a hitel befolyást a Nemzet érdekében való szabályozásra. A pénzkibocsátás állami feladatnak, számít, amelynek mennyiségét és forgalmát az évi mezőgazdasági és ipari termelés összegét kb. 15%-kal meghaladó összegben tervezi megállapítani. A mezőgazdasági kölcsönök nem lehetnek magasabbak mint a mezőgazdasági tiszta jövedelem egyharmada, vagyis ha a jövedelem hat százalék, a kamat csak két százalék lehet. Ez a rendszer érvényes az ipari kölcsönre is.

A KERESKEDELEM RENDEZÉSE

A kereskedelem a gazdasági élet nélkülözhetetlen szerve, amelynek feladata a Nemzet dolgozói által készített javaknak a fogyasztókhoz szükség szerinti eljuttatása és a külkereskedelmi mérleget egyensúlyban tartó export szükségletnek kielégítése. Ezt a közérdekű szerepet a múltban tönkretette a lánckereskedelem, amely kérlelhetetlen kizsákmányolója volt a termelőnek és fogyasztónak egyaránt. Veszélyeztette a nemzetgazdálkodás eredményét és a fogyasztás zavartalanságát. A Hungarista Államban a lánckereskedelem tilos. Kereskedelme az egy és ugyanazon személyek által működő begyűjtő és elosztó egységek rendszerén alapuló. Terv fogja megszabni, hogy hol és mennyi begyűjtő-elosztó üzlet létesüljön, hogy a termelt javak a legelőnyösebb áron jussanak a fogyasztókhoz.

A TŐZSDE ÉS KARTELL ÜGY RENDEZÉSE

Minden országban, ahol liberál-kapitalizmus uralkodik a gazdasági életen, az emberi szorgalom, tudás és képesség által keletkezett anyaghalmazat értéke a tőzsde mesterkedésének és a kartellek központosított hatására a nemzet belső ellenségeinek páncélszekrényébe vándorol. A pénz hatalma állandó veszélyt jelent a nemzetgazdaságra. Ezért kartellek nem létezhetnek a Hungarista Államban! A tőzsde pedig szigorú állami ellenőrzéssel működhet és tiszta jövedelmének 70%-át adóba kell fizetni. A kartellek betiltásának oka az, hogy a nemzetgazdaságnak még sokkal súlyosabb károkat okoznak, mint a tőzsde; mert gazdasági hatalmukkal még az államigazgatásra is befolyást gyakorolva, olyan védő vámokat léptetnek életbe, amelyek korlátozzák a külföldi áruk behozatalát; így egyedül uralkodnak a hazai piacon és diktálhatják a fogyasztók megkárosítására a fogyasztói árakat, és az ellátást zavarják.

KOMMUNISTA RABSÁGBÓL SZABADULT MAGYAR TESTVÉREK!

Nemzetünk új évezred előtt áll. Hogyan tudja majd ebben a létét fenntartani, a benne rejlő erőket kifejteni, állami És szellemi függetlenségét megőrizni - az attól függ, hogy képes-e a parancsolóan szükséges politikai, gazdasági és társadalmi változásokat végrehajtani. E történelmi változások megvalósításához népünknek fel kell ismernie a Hungarizmusban létező lehetőségeket. 1944 október 15. után nem volt hungarista országépítés Magyarországon, mert a háború véres, pusztító viharának utolsó fázisába kerültünk. A Hungarista hatalomátvétel és uralom egyetlen célja az volt, hogy megpróbáljuk megmenteni az országot azoktól a bolsevista borzalmaktól, amelyek az ellenállásunk elbukása után elöntötték az országot és negyvenöt éven át pusztították a magyarságot, rabolták gazdasági életünket, gúzsba kötötték a magyar szellemet és szinte jóvátehetetlen mértékben megmásították hazánk társadalmi összetételét. A politikai, gazdasági és társadalmi életben működő ellenségeink bennünket istentagadóknak, vallástalanoknak, zöld kommunistáknak, idegen (német) bérenceknek bélyegeztek. A hatalmukat féltő egyházak főpapjai a Hungarizmus istentelenségét, hangoztatták. Az alaptalan vádakat Szálasi Ferenc ismételt kijelentéseivel érdemben és perdöntően megcáfolta, amikor rögzítette álláspontját a valláshoz: "Az istenhitet hirdető egyházak ne féltsék önmagukat a Hungarista Államtól, mert onnan nem fenyegeti veszély őket, sőt minden szükséges erkölcsi és anyagi támogatást megkapnak, csak politizáló egyházakat nem tűrünk..." Minthogy népünk a Habsburg önkényuralom miatt németellenes volt, ezért ránk fogták a németbérencség vádját. Aki ismeri a német nemzetiszocializmust, az tudhatja, hogy Hungarizmus nem kópiája annak. Szálasi Ferenc a nemzetiszocializmust új világnézetként fogadta el, amelyet minden nemzet saját adottságainak, követelményeinek, szükségleteinek megfelelően alakíthat ki és tölthet meg eszmei tartalommal. A huszadik század fő mozgató ereje a népek szociális törekvései. Eladdig csak a marxista-kommunista-leninista bolsevizmus állt lehetőségként az új életet kereső munkásság előtt. E nemzetközi világcsalás veszedelmének felismerésén született meg a nemzeti irányú szocializmus. Szálasi már a kezdet kezdetén kijelentette, hogy az ő ideológiája nem hitlerizmus, nem fasizmus és nem antiszemitizmus. De azt is hangoztatta, hogy ellensége minden olyan nacionalizmusnak, amelyben nincs szocializmus, mert az sovinizmushoz vezet; de ellensége minden olyan szocializmusnak is, amelyben nincs nacionalizmus, mert az materializmushoz, kommunizmushoz vezet. A jelenlegi magyarországi rendszer nemzetinek hirdeti magát, hogy az idegen járom alól felszabadult nemzet bizalmát megnyerje. A szocializmusról nem mondhat le, mert az a dolgozó társadalmi réteg igazságra törekvését jelenti. De mivel nem nevezheti magát nemzetiszocialistának, kitalálta a "szociális piacgazdaságot megvalósító jogállam" nevű csodabogarat. (Lásd a Magyar Köztársaság módosított alkotmányának bevezetését). Viszont sem nacionalista, sem szocialista programja, vagy ideológiája nincs, így mindez csak üres szólam marad. 1956 október 23.-át már felszabadult lélekkel lehet ünnepelni, de 1944 október 15.-ét még mindig gyalázzák. Pedig mind a kettőnek egyazon célja volt: megmenteni hazánkat a szovjet-bolsevizmus szörnyűségeitől! 1944-ben ama német rendszer oldalán folytattuk a harcot, amelynek segítségével visszakaptuk Trianonban elrabolt területeink és népünk jórészét. De mit kaptunk nyugattól? Kétszeres Trianont (1920 és 1947). Az ország- és nemzetpusztító bolsevizmusnak szabad kezet adott hazánkban. 1956 októberében cserbenhagyta a magyar szabadságharcot és elfogott hőseit a visszatért bolsevisták éppúgy kivégezték, mint 1944 októberének ún. háborús bűnöseit. Most pedig, amikor a szovjet bolsevizmus általános és teljes csődje következtében Hazánk felszabadult, Nyugat tőkései felvásárolják a magyar nemzet vagyonát, hogy a magyar dolgozók verejtékének haszna a külföldi kapitalisták zsebébe vándoroljon!

Mikor lesz már Magyarország a magyaroké?

Meggyőződéssel valljuk, hogy népünk jogait és igényeit nemzeti királyaink ideje óta nem elégítette ki senki! Ezért van szükség az új honfoglalásra és azt a Hungarista Országépítés fogja megvalósítani. A Hungarizmus az egyetlen eszmerendszer, amely nemzetünk politikai, gazdasági és társadalmi testére pontosan szabott ország építő tervekkel rendelkezik. Nemzetünk ma elégedetlen és új utakat keres, mert jövőjét nem akarja elveszíteni! Egyetlen út számára a Hungarizmus! A liberalizmus és demokrácia szépen hangzó szavak, de velük Nyugaton sem tudják a problémákat megoldani, a mi Hazánkban még kevésbé. Az új honfoglalást, az új országépítést a Magyar Hazában csak mi magyarok végezhetjük el! Ezt meg kell értenie mindenkinek és eszerint kell cselekednie! Bízunk benne, hogy ez meg fog történni és bízunk abban is, hogy a nagy történelmi változás változást a szomszédos népek is tudomásul veszik és hajlandók lesznek segíteni a Szálasi Ferenc által meghirdetett konnacionalizmus megvalósításában, amely egyedül képes biztosítani a tartós Közép-Európai békét. Talpra Magyar! Hí a Haza!
Kitartás!
Íródott Nyugaton 1991-ben, a mártírhalált halt Szálasi Ferenc szellemében, a hontalanságban élő Hungarista Mozgalom vezetője és munkatörzse által.

--- * ---

Megjegyzés: A "Hungarista Állam" kifejezés nem jelenti Magyarország új nevét, hanem csak a hungarista ideológián felépült állam megjelölését.

--- * ---

Másold és terjeszd!

2007. július 30., hétfő

Molnárgörénynek igaza van :)

Azaz : akit a buzik és a liberálisok valamint a zsidók utálnak, annak van igaza.
Mint ahogy Lovas István is megírta : Örömmel tölti el, hogy látja, milyen emberek mocskolódnak és gyűlölködnek ellene. Ebből merít erőt.

UPDATE : IGAZOLTATÓ RENDŐR ÁLLATOK ÖSSZEVERTEK EGY 28 ÉVES NŐT.

LINK : http://www.kuruc.info/r/37/14607/

Molnárgörény : Abszurdisztáni rendőrinduló

Szolgálunk és védünk, szolgálunk és védünk:
Minden csinos kurvát potyán megkefélünk,
Nem baj, ha nem ribanc, úgyis forr a vérünk,
Zsebre bírságolás gyarapítja pénzünk.

Szolgálunk és védünk, szolgálunk és védünk,
Viperás Gergényi volt a mi vezérünk.
Ha közéjük lövünk, gumibottal cséplünk:
Kushadjon előttünk suttyó magyar népünk!

Szolgálunk és védünk, szolgálunk és védünk,
Tucatnyi cigánytól mindig nagyon félünk,
Bűnözőkkel szemben két fillért nem érünk,
Miért lennénk bátrak, hisz kevés a bérünk!?

Szolgálunk és védünk, szolgálunk és védünk,
Gyurcsány kormányától segítséget kérünk!
Ha most eltussolják tengernyi sok vétkünk:
Ellenzékieknek rabságot ígérünk!

Szolgálunk és védünk, szolgálunk és védünk,
Közben hatalmunkkal folyton visszaélünk...
Rabló helyett polgárt vesz célba fegyverünk
Valódi jelszavunk: szopatunk és verünk

2007. július 28., szombat

Mágia téma : Franz Bardon - Frabato (ez egy könyv címe)

Mottó : Ha nekem működik, neked is fog. Ja hogy ki az a Mottó? :-)

A lényeg mindenféle mágiánál a hit, mert onnantól kezd el működni a dolog, hogy 100%-ig elhiszed, hogy egy szertartásnak van értelme, és nem kételkedsz. Ezért van az, hogy az egymástól független "iskolák", tanítások is "működőképesek", még akkor is, ha egymásnak ellentmondó elképzelésük van a természetfeletti dolgokról. Mindezen dolgok mindenféle természettudományos elmélettől függetlenül működnek. Az egyház ezt azzal magyarázza, hogy az okkult jelenségek okozói gonosz démonok, akik csak játszadoznak a szerencsétlen emberekkel, hogy kárhozatba vigyék őket. Hisz aki ilyenekkel foglalkozik az pokolra jut, a Biblia ugyanis egyértelműen tiltja a "varázslást" a jóslást és a hasonlókat. Aki keresztény, annak ez bizonyára elég is ahhoz hogy távol tartsa magát a mágiától.

A horogkeresztet Hitler az indiai és tibeti árja ezoterikából hozta magával, tulajdonképpen egy fordított szvasztika, ami az ártó szellemek elleni védelemre szolgál. Hitler és as SS célja a Teuton lovagok újjáélesztése és a nordikus nemzet létrehozása. ennek alapja volt a misztikus látszatú tömegfelvonulások, az évente megrendezett megemlékezések a Feldhernhalle-ban, az SS központjában lévő kerekasztal és mindazok a vallási szertartások, ami a régi nordikus nemzetre jellemző volt.

1912-ben néhány germán okkultista hozta létre az Order of Teutons nevű rendet. Az alapitói: Theodor Fritsch, egy antiszemita újság kiadója, Philipp Stauff, a rasszista Guido Von List tanitványa, és Hermann Pohl. Szabadkőművesekből és rózsakeresztesekből verbuválódtak, és csak tiszta árják lehettek a tagjaik. 1915-ben Pohl összetalálkozott Rudolf Blauerrel, aki szufi meditációval foglalkozott, továbbá asztrológiával. Iszonyatosan gazdag volt a pasu, tag lett, majd megalapitotta a Thulét, Pohl közreműködésével, 1918-ban.
A Thule nemcsak a Német Munkáspártot finanszirozta, hanem pl. a Német Szocialusta Pártot is, és egy radikális, jobboldali szervezetet (Oberland Free Corps).
Hitler először 1919-ben tűnt fel a politikai életben, amikor egy baloldali, szocialistákból és anarchistákból álló csoport külön köztársaságot próbált alapitani Bavariában. A "Frei Corps" nevű szervezet, melyet a Thule támogatott, néhány hét alatt leverte őket. Hitler felettesei beosztották őt egy kivizsgáló bizottságba, ahol különösen eredményesen dolgozott. Részt vett speciális, antikommunista képző kurzusokon és szemináriumokon, melyeket a Thule finanszírozott. Még ebben az évben megismerkedett azzal a bizonyos Gottfried Federrel, aki Thule tag volt, és beszélt Hitlernek a zsidókkal kapcsolatos nézeteiről. Agresszív nézeteivel hamar felhívta magára a figyelmet, meghatározó egyéniséggé vált. Kulcspozíciót töltött be a Német Munkáspártban, csakúgy, mint Thule-beli barátai.
Hitler 1919 végén találkozott Dietrich Eckarttal, aki neves okkultista volt, egy antiszemita újság kiadója, és a Thule belső köréhez tartozott. Ő képezte ki Hitlert a testbeszéd, a szónoklás alapjaira, többek között.Hitler a Mein Kampfot is neki dedikálta.
Másik okkult mentora Karl Haushofer volt, aki zen buddhizmust tanulmányozott, és tibeti lámáktól tanult. Ő alapitotta a Vril páholyt Berlinben, melynek célja az árja faj eredetének kutatása volt, és a Vril energiák felélesztése. Haushofer egyébként Gurgyejev tanítványa is volt (harmadik utas mozgalom). Gurgyejev és Haushofer egyaránt állitották, hogy olyan tibeti páholyokkal állnak kapcsolatban, akik birtokolják a Vril erők használatának titkát. Az is közismert, hogy mind Gurgyejev, mint Crowley felvette a kapcsolatot Hitlerrel.
"Thule" egyébként egy legendás sziget volt messze északon, hasonló Atlantiszhoz, melyen elveszett, magas szintű civilizáció élt a feltételezések szerint. Az üreges Föld belsejében, ha az az elmélet igaz, ma is létező hely. Akik megmaradtak, azokat ősi lények őrizték (mint a Teozófia "Mesterei" vagy a Fehér Testvériség). Állitólag csak az igazi beavatottak voltak képesek kapcsolatot teremteni ezekkel a lényekkel mágikus rituálék során. A "Mesterek" vagy "Ősök" ellátták a beavatottakat természetfeletti erővel. Ezeknek az energiáknak a segítségével akarták megteremteni az árja Übermenscheket, akik magától értetődő természetességgel használták volna a VRIL erőket. Hogy mik ezek? Elsősorban telekinézis, és telepátia.

Az asztrológusok szerint egyébként a magyar nemzeti karakter a Nyilas csillagjegy tulajdonságaival azonos.

Franz Bardon: Az igazi beavatás útja

A könyv nem tartalmaz semmiféle ideológiát vagy hittéritést, egyszerűen rendszerezi és elemzi a szellemvilágot, illetőleg technikákat mutat be, hogy hogyan tudjuk az elemek/elementálok, stb. felett megszerezni az uralmat.
Franz Bardon abban a korban élt, és hogy szellemi technikák birtokában volt, azt bizonyitja, hogy eme önéletrajzi kötete mellett megjelent már egy, s a későbbiekben megjelenik még kető olyan könyve, amelyben bevezet BÁRKIT, AKI HAJLANDÓ ELOLVASNI ÉS MEGTANULNI a mágia alkalmazásába.

Történelem hamisítás zsidó érdekek céljából

Turul Keresztély - Ami a tankönyvekből kimaradt

Aki azt hiszi, hogy az 1989/90. évi gengszterváltással véget ért a történelemhamisítások, másítások, elferdítések korszaka, téved. Hogy ilyet találjunk, még csak a Királyhágón sem kell átkelnünk. Engedje meg a Tisztelt Olvasó, hogy némi ízelítőt nyújtsak ezekből, pontosabban arról, hogy mit is lenne érdemes tudni-tanítani a magyarságtudat fenntartása érdekében.

A finnugor elmélet létrejötte

A jezsuita Sajnovics János, majd Reguly Antal vetette fel ezt a teóriát, amely a mai hivatalos álláspont. Ezt a Magyar(ellenes) Tudományos Akadémia egyetlen lehetséges alternatívaként fogadja el. Valójában ezt megelőzően volt már nemzetközi előzménye, II. Pius pápa is felvetette (holott szinte semmit nem tudott a finnekről), amit aztán kortársa, Bonfini megcáfolt.
Kidolgozott elméletté olyan neves "magyar" tudósok fejlesztették, mint a szepesi szász Hunsdorfer (később Hunfalvy) Pál, vagy a fuldai (Németország, Hessen tartomány) születésű Budenz József, aki felnőtt korában tanult meg magyarul. Az Akadémia élén ekkor olyan jeles személyiség élvezhette a Habsburgok (és velük a Rothschildok) bizalmát, mint Schedel (később Toldy) Ferenc főtitkár, aki még Budenznél is "magyarabb" volt: Ő ugyanis már tízéves korában megtanult magyar nyelven!
Az elmélet elterjesztése a legsötétebb elnyomás időszakára, az 1850-es évekre tehető, a császári udvar folyamatos támogatásával, akiknek kapóra jöttek az "északi rokonaink" a magyarságtudat letörésére. A szittya - hun - avar ősökre emlékezés helyett sokkal "biztonságosabb" volt, ha belenyugszunk a szolgasorsunkba, mint ahogyan azt a finnek, észtek, vogulok tették. A bolsevikok idején is ideális volt az a párhuzam, amelyet a "hős" kommunisták által "felszabadított" kis finnugor népcsoportok és közöttünk vonhattak. Még a két háború közötti kor tudománya sem tudott túllépni ezeken a gondolatokon, és lám, most is ezt tanuljuk.

A finnugor rokonság bizonyítékai

A tankönyvekben nagyszerű "perdöntő" bizonyítékokat találhatunk, mint például a fazék és a "pot" vagy a ház és a "kota" szó hasonlósága. Persze a jelenlegi neveink is egyértelműen bizonyosságot nyújtanak. Bizonyára mindenki ismer a környezetében finn Aino, Eija, Sisko, Tulli vagy Külikki nevű hölgyeket, vagy Pekka, Yussi, Juha, Keke, Mauno vagy Kimi nevű urakat. Biztosan sokkal többet, mint hun nevű Attilát, Csabát, Rékát vagy Aladárt.Komolyabbra fordítva a szót, nem tudom, hogy miért nem tűnik fel szinte senkinek az, hogy igazából semmi közös nincs sem a nyelvünkben, sem a kultúránkban, sem a hagyományainkban. Aki hallott már finneket, lappokat, vagy észteket beszélni, nemcsak hogy semmit nem ért a hallottakból, hanem még a hangzás sem lesz ismerős számára. Elenyésző mennyiségű nyelvi fordulat az, amin a hivatalos elmélet alapul: összesen 450 szó és néhány szabály egyezését fogadják el megcáfolhatatlanul.
Ha körülnézünk azok között a népek között, akik egymást rokonnak tartják, szembetűnik a szókincs hasonlósága is. A szókincsünk nagyon távol áll a finnugoroktól, a legtöbb közös szavunk a török népekkel van. Még Mongólia - ahol évszázadokig hunok uralkodtak - térképét böngészve is több ismerős hangzású helységnevet lelhetünk fel, mint az 1000 tó országában.Északi "rokonainknak" nincs csodaszarvasuk, turulmadaruk, mint ahogyan nekünk sincsen Kalevalánk, vagy Szampónk. Ők nem voltak nomád lovasnép, nem tartottak szürke marhát, nem voltak kitűnő íjászok, nem készítettek míves-díszes szablyákat. Nem hordtak bő gatyát vagy zsinóros dolmányt sem. Érdekes módon a szittyákról és a hunokról valahogy mindig ez utóbbiakat írták a történetírók.
Mikor Iulianus barát a XIII. században Baskíriában járt, ott magyarokkal és finnugor mordvinokkal egyaránt találkozik, de egy szóval sem említi, hogy rokonok lennénk.
Az a némi rokon vonás, amelyen az Akadémia lovagol, természetesen nem lehet a véletlen műve. Valamennyi közünk azért van hozzájuk. A legtöbb nyelvész egyetért abban, hogy a "ragozó" ázsiai eredetű nyelvek (ezeket turáni vagy urál-altaji nyelveknek hívják) egy ősi csoport tagjai, közös ősnyelvtől eredhetnek. Ide szokás sorolni többek között a magyart, a finnugorokat, az indiai munda és dravida nyelveket, a kaukázusi nyelveket, az altaji nyelveket (török-mongol nyelvek), a mandzsu-tunguz nyelveket, a japánt, a kihalt sumért, és a kihalt etruszkot is, de ezek a besorolások nem egységesek. A nyelvi hasonlóság eredhet ezen kívül abból is, hogy mind a finnugorok, mind a szkíták, hunok, avarok és magyarok egyaránt megfordultak az orosz síkságon, sőt, az uralmuk alatt tartották azt, így hatást gyakorolhattak egymásra.
Szegről-végről tehát (szinte az Ádámtól-Évától kifejezés sem lenne túlzás) rokonság mégiscsak van, de rettenetesen távoli. Útjaink már Krisztus előtt sok ezer évvel szétváltak.

A türk rokonság elmélete

Egy zsidó származású nyelvész, Wamberger (később Vámbéry) Ármin szorgalmazta a török népekkel való rokonság elméletét, amelynek sokkal több tudományos alapja volt, mint a finneknek, de alulmaradt a velük folytatott vitában. Az volt a gondolat célja, hogy a magyar mindenáron besoroltassék valamelyik élő és jól ismert nyelvcsalád tagjai közé, mintha önállóan nem állná meg a helyét. Ez az elmélet is "politikailag inkorrekt" volt, hiszen az esetleges magyar "pánturkizmus" a XIX. században még erős nagyhatalomnak számító Oszmán-török Birodalomhoz közelítette volna a magyar közéletet.
Némi történeti hagyománya azért van ennek az eszmének: A törökök a mai napig gyakran emlegetik a rokonságunkat, barátságos vendégszeretettel közelednek hazánkfiai felé. A középkorban azt hangoztatták, két vitéz nép él e földön: A török és a magyar. Ők is voltak a mi alattvalóink, pontosabban a Hun Birodalomé, később mi is az övéké, a Kazár Birodalomé. Innen ered sok jövevényszó, illetve a későbbi oszmán hódoltságból. Ezek között van olyan, amelyet mi vettünk át tőlük, de olyan valószínűleg még több, amelyet ők mitőlünk, pedig a "hivatalos" nyelvészet ennek az ellentétét próbálja igazolni. Sok, az MTA szerint török eredetű szó bizonyíthatóan magyar, majd innen került a türk nyelvekbe, nem pedig fordítva. Ilyen például az oszmán-török "vezír", amely egyértelműen a "vezet" ige képzett "vezér" alakjából származik, a magyarból tisztán levezethető, míg a törökből nem.A török-türk népekkel való rokonságnak csak egy apró bökkenője van. A türk népekkel kapcsolatos legkorábbi emlékek a Kr. u. VI. századból valók, ezt megelőzően nem beszélhetünk ilyen nyelvcsaládról. Ezzel szemben a hunok a történelemben már (a kínaiak szerint) a Kr.e. III. évezredben jelen voltak, míg a szittyák bizonyíthatóan a Kr.e. VIII. századtól. Tehát nincs értelme olyat állítani, hogy a hunok vagy más rokonaink a törökök közül lennének, legfeljebb ők származhatnak tőlünk!

A szittya-hun eredet elméletének megalkotója

Bizony, ilyen ember nem élt soha. Nem köthető egy konkrét személyhez sem. Évezredes hagyományról van szó. A XIX. század közepéig nemcsak minden magyar ember, de minden európai tudós is egyértelmű, kétségbevonhatatlan tényként fogadta el. A szittya (szkíta) eredet magától értetődő volt Anonymus, Kézai, Kálti Márk, Janus Pannonius, Bonfini, Werbőczy (lásd: Hármaskönyv), Kölcsey (lásd: Himnusz) vagy Ady számára egyaránt, ahogyan az volt a görög, arab, orosz, germán és más népek krónikásai számára is. Bizonyára ugyanazt hazudták, sokszor egymástól függetlenül. Vajon megszületett volna Gárdonyi Gézától "A láthatatlan ember" vagy Arany Jánostól a "Buda halála" ha alkotójuk nem lett volna bizonyos a szittya-hun eredetünkben?
Voltak kísérletek az elmélet tudományos szintű összefoglalására - amelynek lelkes kezdeményezője volt például a páratlan műveltségű Horvát István, Széchenyi, Vörösmarty és Eötvös barátja -, ahogyan ma is vannak, de az állami támogatottság hiánya nem kedvez az igazság feltárásának.
Ha a történetírók, a mondák és a hagyományok mindig hazudtak volna, Heinrich Schliemann soha nem találta volna meg Tróját, mégis, mint azt tudjuk, sikerült neki. Nekünk is ugyanúgy kell a történetírásra és a mondáinkra hagyatkozva értelmezni a magyarság gyökereit, (ál)tudományos spekulációk helyett.
Mi volt a baj ezekkel a hagyományainkkal? A szkíták nagyon ősi kultúrát képviseltek és óriási birodalmakat alapítottak az ókorban és a középkorban. Ezek felidézése túlságosan büszkévé tenné honfitársainkat, ami nem volt igazán kívánatos sem a Habsburg - Rothschildoknak, sem a Kohn Béla - Roth Manó - Csermanek János - Horn Gyula - féle moszkovita komcsiknak.

A szittya-hun eredet bizonyítékai

Töménytelen számban akad ilyen. Már az, ahogyan az európai népek hívnak minket, már mindent elárul: a hungaricus - hungarian - ungarische - ungherese stb. szavak is a "hun", illetve az "onogur" népnevekből származnak. Ez utóbbi egyértelműen a hunok egy törzse volt a görög Theophanész és Menandrosz, valamint a gót Jordanes krónikái szerint.Bölcs Leó bizánci császár és az ő nyomán néhány későbbi görög utódja türköknek hív, de ne feledjük, hogy az ő korában éppen kazár fennhatóság alatt álltunk. Fia, Bíborbanszületett Konstantin már szabiroknak nevez, amely a fent említett Jordanes szerint szintén a hunok egyik törzse. A későbbi görög nyelvű források többnyire hunokként emlegetik a népünket.
Az "Annales Bertiniani" krónika szerint 862-ben "ungrok" törtek a Frank Birodalom területére. A Fuldai Évkönyvek 894. évi bejegyzése szerint a harcosok "avarok, akiket magyaroknak neveznek". Regino prümi apát szerint szkíták vagyunk. A pápák leveleiket a kora középkorban rendszeresen a szkíták királyának címezik.
A finnugoroktól való különbözőségünk már említésre került feljebb, ahol említettem a szittya-hunokkal való hasonlóságunkat is. Ugyanaz az életmód, a művészet, a mondavilág.
Amit valóban nehéz bizonyítani, a nyelvi származás. A szittyák vagy a hunok nyelve csak csekély töredékekben maradt fenn, ezen emlékek is csak idegen történetírók tolmácsolásában. A rovásírásos forrásoknak is elenyésző a száma. De ami ránk maradt, az kétségtelenül bizonyít.

A szittya népek

A görögök használták a "szkíta" szót, csak mi, magyarok használjuk a "szittya" népnevet, míg a perzsák "szaka" néven emlegették ezt a nemzetet. Talán ez utóbbiból ered a székely elnevezés.
A legrégebbi írott források Európában a szittyákat, míg Ázsiában a hunokat említik. A Kr.e. VIII. századtól már mi uraltuk Szkítiát, valamint folyamatos kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatban álltunk a leggazdagabb görög városállamokkal, főleg Athénnal. Hérodotosz szerint vezető törzsünk a "királyi szkíták" törzse. Híresebb szittya törzsek voltak még a masszagéták (talán a "magyar" szó torzulása?), a pártusok (párnik), és a kusánok. Többnyire idegen hangzású nevek ezek, mégpedig azért, mert idegen nyelvű történetírók feljegyzései alapján ismeretesek. Hogy a szittyák ellenségeik, majd későbbi szövetségeik, illetve alattvalóik, a kimmériak, vagy más néven gimmirik rokonaik lettek volna, az már szinte megfejthetetlen.
A "Scythia" néven jelölt terület alatt nem mindig ugyanakkora térséget értettek. Szűkebb értelemben ide a Dél-oroszországi síkság tartozott, a Dunától és a Kárpátoktól a Volgáig és a Kaukázusig, bizonytalan északi határokkal. Gyakran ehhez tartozónak említették nyugaton a Kárpát-medencét, keleten pedig a Turáni-alföldet, az Altaj-hegységig. "Kis-Scythia" néven az Al-Duna vidékét, a Havasalföldet, Moldvát illették a Dnyeszter folyóig.
A szkíták egyik csoportjának tartják a szarmatákat, akik a Kr.e. III. századtól bukkantak fel Kelet-Európában. Lehetséges, hogy a nevük a "szár-magyar" (Kopasz magyarok? Tudjuk, hogy számos nomád törzs borotválta simára a fejbőrét.) összevonásából, illetőleg eltorzulásából származik. Ez utóbbiak egyik csoportjának tartjuk pedig a jazigokat, más néven a jászokat. Ez a név az íjász szóból ered. Talán ez utóbbiakkal azonos, vagy hozzá közel álló csoport volt az alánok népe. Másik nevesebb csoportjuk a roxolánok voltak. Sarmatiának a mai Lengyelország területét nevezték, ahol szintén előfordultak.A legnagyobb hódítók a hunok voltak. A kínai történetírás szerint legkorábban Kr.e. 2200 körül tűnnek fel, többnyire "hiung-nu" néven, akik ekkor Kínától északra és nyugatra éltek. Szinte egész Ázsiában és Európában előfordultak. A nagy népvándorlást ők indították el, forradalmi változást okozva ezzel az egész bolygó történelmében. Ők a székelyek ősei. A hunok Volga menti ágát hívták bolgároknak, a bolgár-bulgár szó is a folyó nevéből ered. Később ezek a volgai-bolgár hunok a Balkánon történő letelepedésüket követően a leigázott szlávok nyelvét vették át, így váltak szláv bolgárokká. A hunok híresebb törzsei még a szabirok, az onogurok, a kuturgurok, az uturgurok, illetőleg az eftaliták (heftaliták), más néven a fehér hunok. A fehér itt előkelőbb származású, tisztább fajtájú (fehérebb bőrű?) vagy uralkodó népcsoportot jelent a feketével szemben. Attila néhány harcosa a svájci Anniviers-völgyben telepedett le, ahol leszármazottaik ma is élnek, az ő emlékeik még részletes feltárásra várnak.
A következő hódító nép az avar volt. A görög történetírás - többek között Menandrosz - azt állítja, hogy a hun és az avar nyelv tökéletesen megegyezik, így őket egyazon nemzetnek tekinthetjük.
Ugyanakkor nehéz állást foglalni abban a kérdésben, hogy a hazánkba telepedett kabarok (a későbbi palócok, matyók és barkók ősei), besenyők (talán Bosznia névadói?) és kunok a szittya-hun, vagy a török népekhez-nyelvekhez álltak-e közelebb. Az bizonyos, hogy mindenképpen jelentősen eltörökösödött etnikumokról van szó mind a három esetben, pontosabban, mire hazánkba jutottak, már a nyelvük elég sok türk elemet tartalmazott. Bár megjegyezném, hogy Horvát István szerint a hun és a kun nemzet egy és ugyanaz, amely feltevés valóban elgondolkodtató!
Meg kell említeni a ma is élő baskírok népét a mai Oroszország területén, az Ural vidékén. Meglepően sok közös hagyományunk van velünk, és ott élnek, ahol Iulianus barát magyarokat talált a XIII. században. A X. századi arab történetírás rendszeresen együtt emleget minket velük, illetve össze is kever. Nyelvüket ma a török nyelvek közé sorolják, de figyelembe kell venni azt, hogy felvették az iszlám hitet, a török-tatár népek közvetítésével. A mai, törökös nyelvük pedig ugyanúgy alakulhatott ki, mint ahogyan jelenleg szinte az egész mohamedán Közel-Kelet és Észak-Afrika arabul beszél, szintén a moszlim vallás hatására. Többé-kevésbé ők is szittyáknak tekinthetők, ugyanakkor nem csak nyelvileg, hanem embertanilag is kevertebbek, európai, kaukázusi és mongolos vonásokat egyaránt hordoznak. Baskíriát, a Volga, a Káma és a Belaja folyók vidékét az elferdítők ma magyar "őshazának" tartják, de az itt leírtak figyelembevételével ez a térség csak egy állomás volt a sok közül.
A finnugoristák és szolgai követőik a szkítákat, a szarmatákat és az alánokat többnyire iráni, míg a hunokat és az avarokat rendszerint török törzseknek tartják, de a hamisításoknak ebben a részében ők sem egységesek.Megértenénk-e a 2500 évvel ezelőtti szkíta beszédet? Kizárt dolog! Már a 800 éves Halotti Beszéd is szinte érthetetlen, akkora változáson ment keresztül anyanyelvünk. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy igen könnyen menne annak megtanulása, hiszen a nyelvtana, a logikája szinte ugyanaz.
A szittya népek-törzsek egyetlen fennmaradt képviselője a magyar nemzet. Mi a fenti népcsoportok leszármazottainak, kulturális, nyelvi és genetikai örököseinek tekinthetjük magunkat.

A szkíta birodalmak

Scythia - Sarmatia: A területek elhelyezkedése már korábban ismertetésre került. A legnagyobb kiterjedése idején a Kr.e. VII. században "Madyes" (Megyés? Magyar? Meggyes?) vezér elfoglalta szinte az egész Közel-Keletet néhány évtizedre: Médiát, Asszíriát. Betörtek Palesztinába és Egyiptomba is. A bibliai Magóg, Góg testvérének a neve nem véletlenül hasonlít hangzásában Magorra, Hunor testvérére. Ebben is a "magyar" szót kell keresnünk, jól tudta ezt Ady Endre is. A rabló hadjáratok a X. század végéig jellemzőek voltak a magyarságra. VI. Mithridatész pontoszi király Kr.e. 110-ben legyőzte a királyi szkítákat. Szkítiában őket ekkortól felváltották a szarmaták, akik sokat harcoltak a Római Birodalom ellen. A Kr.u. IV. századig maradt nyomuk ezen a vidéken. A dák birodalom fővárosa, Sarmizegethusa is szarmata alapítású volt, mint ahogyan azt nevében is őrzi. Elfoglalták a mai Lengyelország területét, Sarmatiát is.
Pártus Birodalom (Parni): A szkíták egyik törzse, a pártus-párthosz-pártos vagy parni törzs Arsak (Uraság?) vezetésével alapította Kr.e. 238-ban. Kr.u. 224-ig állt fenn a mai Irán és Irak területén, amikor a perzsa Szasszanidák meghódították. Központja Ktesziphón városa volt. Elég gyorsan hátat fordítottak saját hagyományaikkal, azt alattvalóik perzsa és a görög kultúrájával pótolták, mondhatnánk, hogy elhellénesedtek. Ők voltak az egyetlen keleti birodalom, amelyet nem tudtak a rómaiak legyőzni. Egyiptom, Júdea, Nabatea és a görög államok mind kártyavárként omlottak össze a légiók támadása alatt, de ők megállították a büszke latinokat. Meglepő módon még a Kárpát-medencében is előfordultak olyan helységnevek, amelyekben a törzs neve felfedezhető, ilyen például Szeged római kori neve: Parthiscum.
Örményország: Ez valójában nem volt szittya alapítású, de itt hosszú ideig, Kr.e. 146-tól Kr.u. 428-ig a pártus Arsakidák egy mellékága uralkodott. Ez volt a legelső keresztény dinasztia, illetve állam.
Sakesztán (Szaka Birodalom): Kr.e. 130 körül alapították a "szakák" (szkíták) a mai Kelet-Irán és Pakisztán területén, ahonnan folyamatosan fenyegetés alatt tartották Perzsiát és Indiát.
Kusán Birodalom (Indo-Szkíta Birodalom): A kusán törzs királya, Kadfiz Kudzsula (Gyula?) alapította Kr.u. 15-ben, amikor meghódította az indiai Kasmírt. A hatalma alá tartozott Észak-India, a mai Afganisztán és Pakisztán, továbbá Khorezm és Kelet-Turkesztán, azaz a Turáni-alföld jelentős része. Szinte az egész Közép-Ázsia. A fővárosa Purusapura (ma Peshawar) volt. A pártusokhoz hasonlóan ők is kezdetben inkább a görög, később pedig az indiai kultúra hatása alá kerültek, ennek ellenére az uralkodókat zsinóros dolmányban, díszmagyarban ábrázolták. Kaniska (Kanizsa? Kenese?) nevű fejedelmük felvette a buddhista vallást. Az indiai tudósok és művészek nagy pártolóivá váltak. A II. századtól fokozatosan hanyatlik, aprózódik az állam, véglegesen 225-ben esik szét.
Fehér Hun (Eftalita) Birodalom: A Kínától északra élő hunok közül vált ki ez a törzs, akik Kr.e. 50 körül az Aral-tó környékén alapítottak államot. Rendszeres betöréseikkel dúlták fel főleg Perzsia és India államait. Kr.u. 477-ben rövid időre hatalmat szereztek Észak-Indiában. Az ottani Gupta Birodalom maharadzsáit Bengáliába űzték. Nem alapítanak itt tartós államot, kivonulnak, India apró királyságokra hullik szét.
Hun Birodalom: A hunok a történelem egyik legnagyobb birodalmát hozták létre. A Kr.u. IV. századig csak Ázsiában voltak jelen. Attila király uralma alá tartozott Ázsia területének közel egynegyed, valamint Európa területének is közel egynegyed része! Sokkalta nagyobb volt Nagy Sándor, a rómaiak vagy az arabok államánál! Kínától a La Manche-csatornáig terjedt ki. Közép-Ázsiában a Kr.e. II. évezredtől az egyik legfontosabb hatalom, de csak 372-től Balambér király növeli a kiterjedését európai irányba. Ázsiai erejük csúcspontját az jelentette, amikor elfoglalták 316-ban Csangant (ma Hszian), Kína akkori fővárosát. Legnagyobb kiterjedését Attila, "Isten ostora" idején érte el. Furcsa, hogy amíg az Egyesült Államokban személyének óriási kultusza van, addig nálunk szinte nem is tanítanak róla semmit. Halála után (454) a birodalom kisebb darabokra esett szét, de az utódok továbbra is fontos tényezőt jelentettek az akkori politikában. A Kárpát-medencében élő hunok Erdélyben maradtak fenn, mint a székelyek ősei.
Avar Birodalom: A hunok egyik utódállama volt, 557-ben alapították a türkök ellen fellázadó, bizánciakkal és longobárdokkal szövetkező avarok. Szintén egy tehetséges hadvezér, Baján fejedelem (kagán) nevéhez fűzhető a virágkora. A fennhatósága alá tartozott Szkítia nagy része a Balti-tengerig, a Kárpát-medencét is beleértve. A birodalom a szlávok Samo vezette lázadásával kezdett hanyatlani, ami 627-ben tört ki. A végső csapást a frank Nagy Károly méri rájuk, aki 791 és 803 között a Tisza jobb partjáig meghódítja a birodalmat. A nyugati avarok meghódolnak, meg is keresztelkednek. Árpád bejövetelével az itt élő avarok a magyarságba olvadnak.
Óbolgár Birodalom: A kora középkorban a "bolgár" név alatt nem a mai balkáni szláv népet értették, hanem a hunok Volga-menti törzsét, ahonnan a nevük is származik. 634-ben Kuvrát, Attila fiának, Irnáknak a leszármazottja a Gyula (Dulo) nemzetségből fellázad az avarok ellen és független államot alapít. Fiai között több részre szakad az országa, amelyek külön-külön irányba terjeszkednek. Az egyik fiú, Bezmér 677-ben (esetleg 670-ben) a Kárpát-medencébe vezeti seregét, ahol beolvadnak az avarokba. Egyik öccse, Iszperik (Aszparuk) 678-ban az Al-Duna vidékre, a mai Bulgária területére vonul, leigázza az itteni hét ó-szlovén nemzetséget. Itt ekkortól megindul a szlávokkal való keveredésük, illetve a helyi szláv nyelv felvétele. A balkáni bolgár állam első három dinasztiája, a Gyula (Dula), az Ukil és a Krum (Korom?) nemzetség mind hun eredetű volt. 864-től ők már orthodox keresztények. A XI. századra végleg elfelejtik őseik nyelvét, annak a helyét a szláv alattvalók beszéde veszi át. A Volga-Don vidéki bolgárok, Fehér-Bolgárország népe 920-ban Álmos fejedelmük (a mi Álmosunk névrokon távoli unokaöccse!) alatt felvette a muzulmán hitet. 969-ben az oroszok nagy erejű támadást intéznek ellenük. Ekkor egy csoportjuk, Béla, Hetény és Baksa vezetésével Magyarországra menekülnek, befogadásra találtatnak.Mohamedán hitüket még évszázadokig megtartják, őket nevezik az itteni magyarok izmaelitáknak vagy böszörményeknek. Fehér-Bolgárország a mongol-tatár támadás alatt omlik össze és tűnik el.
Magyarország: Mi vagyunk az utolsó szittya-hun birodalom! Csak mi őriztük meg őseink nyelvét, itt az ideje, hogy minél többet felkutassunk őseink történetéről és kultúrájáról is! A magyar állam megalapítása 895 körül Turul nembeli Álmos fia Árpád nevéhez fűzhető, bár a X. században, a "kalandozások korában" az egyes törzsfők és az összesen 108 nemzetség csak kivételes esetekben vetették magukat alá Árpádnak és utódainak. Így a korai állam csak laza törzsszövetségnek tekinthető. A kereszténység felvétele után a területek gyarapítása tovább folyt, szinte az egész Közép-Európa a magyarok hűbéresévé-alattvalójává vált. Könyves Kálmán 1105-től Horvátország és Dalmácia; II. (Vak) Béla 1139-től Ráma (Bosznia); Imre 1201-től Szerbia; II. András 1205-től Halics (Galícia) és Lodoméria (Vlagyimir-Volinszkij); IV. Béla 1233-tól Kunország (Havasalföld); V. István pedig 1270-től Bulgária királya lett. Ezek a területek, az úgynevezett mellékországok nem csak üres címek voltak, hanem felettük folyamatosan felügyeletet gyakoroltunk egészen Hunyadi Mátyás haláláig! Mohács, majd Trianon katasztrófáit azonban máig nem tudtuk kiheverni.
Büszkén kijelenthetjük hát, hogy 2000 esztendőn keresztül, a szkítáktól egészen Mohácsig mi voltunk folyamatosan a világ egyik legjelentősebb nagyhatalma.

Pilgrim hamisítása

A történelemtorzítók sokszor azzal próbálnak takarózni, hogy a hun mondavilág hamis forrás alapján került a magyar hiedelemvilágba. Azt állítják, hogy Pilgrim, passaui püspök összegyűjtve a hun mendemondákat, "minden alap nélkül azt terjesztette", hogy a hunok azonosak a magyarokkal. Így ezt az azonosságtudatot a XII. századra csak ezeknek a műveknek a hatására tette magáévá népünk, azelőtt semmilyen szittya-hun hagyomány nem volt ismeretes.
Ki is volt ez a Pilgrim? 971 és 991 között a bajorországi Passau püspöke, aki magasröptű terveket dédelgetett. Ő akarta megtéríteni a többnyire pogány magyarokat, azokat egyházmegyéje alá szándékozta kényszeríteni. Térítőket küldött hazánkba, azonban 974-ben Géza II. Ottó császár és a püspök ellen fordult. A térítőket hazazavarták, vitézeink pedig többször feldúlták Passaut. Az ellenséges viszony a főpap haláláig fennmaradt. Pilgrim nevéhez fűzhető az Attila-mondakör germán változatának az összegyűjtése. Ez nagyon távol áll a mi Attila-mondáinktól, ugyanis erősen összekeveredett a frank és burgund történelemmel és mondavilággal. Ne feledjük: Mindkét nép hun alattvaló volt! Ebből a gyűjteményből alakult ki később a "Nibelungok gyűrűje" mondakör.Csak innen vesszük hun őseinket? Nézetem szerint ez a megállapítás minden alapot nélkülöz. Miért is?
1. A Nibelung-monda egyáltalán nem említi a magyarokat, ahogyan a hun eredetmondát sem. Annak régebbi, hun változatát Prokopiosztól (VI. század), a magyart Anonymustól ismerjük a legkorábbról. Akkor hogyan terjesztette el állítólagos nézeteit, ha azokat soha nem is vetette papírra?
2. Pilgrim nem igazán szerethette a pogány magyarokat. Miért foglalkozott volna az eredetünkkel? Miért akarta volna pogány hagyományainkat erősíteni, ha keresztényekké szeretett volna minket tenni? Nem állt volna érdekében!
3. Az Attila fiáról szóló Csaba-monda sehol máshol, sem keleten, sem nyugaton nem jelenik meg, csak a magyar forrásokban. Ugyanakkor Csaba név igen gyakori volt már Szent István idejében is. Hogyan lehetséges, ha mindez a XII. századi képzelet szüleménye lenne, nyugati hatásra?Ugyanakkor van egy másik nézet is. A német tudós, Alois Schröfl bizonyítékokat talált arra nézve, hogy a Nibelung-monda megalkotása pont fordítva történt: Pilgrim Géza vendégszeretetét élvezve Esztergomban írta meg a mondakört, a magyar-hun regék alapján! Eszerint ez az egész pont fordítva történt, Pilgrim vett át tőlünk mítoszt, nem mi őtőle.

A sumér rokonság

Régóta felvetődő kérdés, hogy vajon az emberiség egyik legrégebbi civilizációja, a kerék és az írás feltalálói, a dél-mezopotámiai sumérek (szumírok) rokonaink voltak-e? Annyi bizonyos, hogy a nyelvük nem állt rokonságban sem az indoeurópai, sem a sémita-hamita nyelvekkel, nagy valószínűség szerint turáni (urál-altaji) "ragozó" nyelvet beszéltek. Ebben ma már a modern tudomány egyetért. Így megállapítható, hogy sokkal közelebb állnak hozzánk, mint az előbb említett másik két csoport tagjaihoz. Milyen érvek szólnak a rokonság mellett?
1. Meglepően sok nyelvi hasonlóság. Például magukat nem sumérnak, hanem "emegir"-nek hívták, amely kissé emlékeztet a "magyar" szóra. Városaik neve is ismerősen cseng: Úr, Uruk, Kis stb. Még számos rokon vonás felfedezhető.
2. Nimród mondai alakja megjelenik mind a magyar (Nemrót vagy Ménrót néven), mind a sumer-mezopotámiai mondavilágban, mint ahogyan a Bibliában is. Lehetséges, hogy a bibliai alakot szőtték bele a középkori magyar írók a történeteikbe, de meg kell jegyezni, hogy nem mindig követik a Szentírás sorait. Az Írás szerint Nimród Kám leszármazottja, míg a magyar források, Kézai és a többiek azt állítják, hogy Jáfet utóda. Ha az Ótestamentumból vették volna, amit valószínűleg minden középkori keresztény krónikás szinte szóról szóra ismert, akkor miért nem másolták le pontosan azt a családfát? Valószínűleg a kereszténységnél régebbi hagyományról van szó.
3. Ahol a sumérek éltek, ott később a szkíták is többször megjelentek, tehát a vándorlásuk nem ütközhetett akadályba.
Néhány hasonló szó:Magyar - SumérAdni - AdimApa - AbaAra - AriAtya - AddaBorjú - BuruNéni - NinOstor - Us-tarŐs - UsTan - Tan-Ság toldalék - -SagSzita - SzitaÚr, Ember - ÚrVér � Uru
1961-ben az erdélyi Tatárlakán olyan agyagtáblát találtak, amelyen képírásos szöveg található. Leginkább a sumér ékírásra hasonlít, de a székely rovásírással rokon vonásokat is fel lehet fedezni rajta. Ugyanakkor a korai sumér ékírásos szövegeknél régebbi: Míg a legrégebbi uruki feliratok Kr.e. 3500 körül keletkeztek, addig a tatárlaki lelet a radiokarbon vizsgálat szerint Kr.e. 4500 körül íródott! Elgondolkodtató lelet, amelynek alapján előbb-utóbb teljes feltárásra vár a turáni-sumér-ősszittya európai kultúra.Ha rokonság közöttünk tényleg létezik, az nagyon régi időkig nyúlik vissza, azt sem állíthatjuk biztosan, hogy a szittyák, majd a magyarok egyenes lemenői lettek volna a suméreknek.Éltek, illetve élnek más, valószínűleg ragozó turáni nyelvű népcsoportok is, amelyeknek rokonsága szintén gyakran felvetődik, nem alaptalanul. Ilyenek az elamiták, a médek, a hurriták, az urartuiak, az etruszkok és a baszkok is.

Az amazonok legendája

Ez egy szkíta eredetű mondából került a görög mitológiába. Eszerint a Fekete-tengertől északra élő amazonok női törzsének a tagjai csak gyermeknemzés céljából érintkezhettek a férfi szittyákkal. Később ezekből a kapcsolatokból születtek a szarmaták, a hiedelem szerint.Egy másik legenda szerint a szarmata asszonyok akkor házasodhattak, ha a harcban legalább egy embert megöltekValószínűleg az anyajogú társadalomra utalhatnak ezek a görög feljegyzések. Mindenesetre hatottunk a görög mondavilágra is.

Nyereg, kengyel, szablya, gomb, nadrág

A szittya-hun népek már az ókorban rengeteg találmánnyal ajándékozták meg az emberiséget.
Ilyen fejlesztés volt a kengyel és a nyereg is. Ez volt az oka, hogy sem a görögöknek, sem a rómaiaknak nem volt saját ütőképes lovasságuk, ugyanis nem ismerték, nem használták a kengyelt. A nyerget már az ókorban átvették mind az európai, mind az ázsiai népek. Azonban a kengyel jelentőségét csak az avarokat legyőző frank Nagy Károly ismerte fel, ennek a használata nyugaton csak 800 után terjedt el.
A korai szkíták és szarmaták egyenes kardot használtak, de a hunok elkezdték azt meghajlítani, hogy ezzel hatékonyabb vágófelületet nyerjenek. Görbe kardok korábban is léteztek, de azok inkább a mezőgazdasági sarlóhoz álltak közelebb. Az ívkülső vágóéllel és a belső, úgynevezett fokéllel kialakított hun szablya a IV-V. századtól az egész Keleten elterjedt. Nemcsak Attila, de az arab kalifák is ezzel győztek le ellenségeiket. Ez a szablya egészen Malaysiáig, illetve Afrikában Zanzibárig használatos lett. A XVIII-XIX. századtól egész Európa már ezt használta lovassági fegyverként, bár sokszor a lényegét, a fokélt hagyták le róla.
Ezekből a fegyverekből merítették az ötleteiket a kínai kardcsiszárok is, hogy sajátos szablyáikat kifejlesszék. (A vasat és megmunkálását is valószínűleg a hunok jutatták el a korábban csak a bronzot ismerő Kínába). Ezeket a kínai szablyákat módosította tovább aztán 800 körül a japán Jaszacuna mester, kialakítva ezzel a katanát, a szamurájok híres kardját. Mindennek tehát hun előzményei voltak.
Talán a nadrág is szittya eredetű - a népies, bő gatya biztosan az -, bár egyes források ezt cáfolják. Tökéletes ruhadarab a lovagláshoz, míg a görög-római tunika erre kevéssé volt alkalmas.

A Kínai Nagy Fal

A világ legnagyobb építménye egy kicsit a mi nevünkhöz is kapcsolódik: Ha mi nem vagyunk, a Nagy Falra nincs szüksége a kínaiaknak. Ugyanis a hunok támadásainak a visszaverésére épült. Hogy büszkék lehetünk-e rá? Kétségtelen, hogy az akkori erőnket bizonyítja.Még ennél is büszkébbek lehetünk rá, ha belegondolunk, hogy a világ legnagyobb erődítménye sem tudott ellenállni a hun harcosoknak, hiszen számtalanszor áttörtük azt.
Velence városa
Ezzel a gyönyörű olasz várossal kapcsolatban is hasonló a helyzet, mint a Kínai Nagy Fallal. 452-ben, Attila, itáliai hadjárata során Aquileia városa ellen indult. A félelmetes hunok közeledtének hallatán a város lakosai fejvesztve menekültek, meg sem álltak az Adriai-tenger partjáig. Itt aztán a biztonságos lagúnákon - a Venetia-parton - építették fel cölöpökre új otthonukat.Nélkülünk ez a település nem lenne itt.

A magyar írás

Tévedés lenne azt feltételezni, hogy a magyarok nem tudtak írni-olvasni a kereszténység felvétele előtt. A székelységnél a XVII. századig fennmaradt az ősi magyarok írása, a rovásírás.
Valószínűleg a Föld legrégebbi írásából, a sumér ékírásból származik. Igen hasonló a türk népek hagyományos rovásírásához, sőt rokon vonásokat mutat a régi itáliai etruszk írással is. A svájci Anniviers-völgyi hunoknál is fellelhető egy változata. A nagyszentmiklósi (valószínűleg) avar kincseken is rovásírásos feliratok olvashatók. Nemcsak a székelyek használták, a középkori leleteken az egész országban előfordul. A kereszténység felvétele után az egyház igyekezett visszaszorítani a használatát, hiszen az állt az érdekében, hogy a latin betűk kerüljenek használatba, amelyeket természetesen csak a papok ismertek.
Két fő változata alakult ki a középkorban: A székelység, illetve a pálos szerzetesek által használt ábécé. Kezdetben jobbról balra használták, gyakran kihagyva a magánhangzókat, mint azt a keleti írásmódok ma is gyakran teszik. A hosszabb feliratok úgynevezett busztrophedón módszerrel készültek, "ahogyan a bika szánt". Ez azt jelenti, hogy az irány soronként váltakozik, az első balra, a második jobbra tart és így tovább. A keleti írások - ilyen az arab és a héber - többnyire jobbról balra, míg a nyugatiak - például a latin, a görög és a cirill - balról jobbra haladnak. Az ősi időkben a görögöt is használták írásukat busztrophedón módszerrel, tőlük származik ez a szó is. Ez később eltűnt.
Tehát a rovásírásunk balról jobbra, valamint jobbról balra egyaránt használható. Azt, hogy éppen melyik irányba haladjon az olvasó szeme, a betűk alakja dönti el. Egyértelműen mutatják, hogy merre is írták a szöveget.Mivel az emberiség többsége jobbkezes, ezért az utóbbi módszer segítségével kevésbé maszatolja el a már leírtak tintáját. De ha nem? Mi van a balkezesekkel? Számukra sokkal nehezebb feladat az írás tisztaságának megőrzése, amelyre a rovásírás megoldást adhat.

A legtöbb szót tartalmazó nyelv

Ez a magyar: Kb. 1. 000. 000 szót használunk, magunk mögé utasítva az angolt, ahol "mindössze" kb. 600. 000-et ismer a tudomány. A miénk a világrekord!

Az első keresztény uralkodó a világon

Kissé leegyszerűsítve mondhatjuk azt, hogy magyar ember volt. Csak éppen nem magyarok felett uralkodott. Örményországban a szittya eredetű pártus Arsakida dinasztia viselte a királyi méltóságot Kr.e. 146-tól Kr.u. 428-ig. Ez a parthiai Arsakidák oldalága volt. Ebből a családból származott III. (Nagy) Tiridatész (ez a görög névváltozata, örményül Derdátnak hívták). Kr.u. 305-ben a világ uralkodói közül elsőként vette fel keresztény vallást, megtérítve az egész népét. Nagy Constantinus római császárt jóval megelőzte, aki csak 313-ban ismerte el a keresztény vallást. Lehetséges, hogy a magyar Szent Korona is számára készült, majd az avarokon és a frankokon keresztül jutott vissza hozzánk.A szittya-párthus-magyar rokonságot figyelembe véve kijelenthetjük, hogy ebben mi voltunk az elsők.

A millenniumi ünnepségek

Az utóbbi néhány év a millennium és a mille-centenárium ünneplése jegyében telt el. 1995-96-ban a "honfoglalás", míg 2000-ben az államalapítás évfordulóit ültük. Közben lelkesen ment a hivatkozás az 1896. évi millenniumi ünnepségekre vonatkozóan. De hát mire is emlékeztek őseink néhány emberöltővel ezelőtt? Akkor emléktörvény született az események fényének emelése céljából. Nézzük, hogy is szólt ennek a pontos szövege:"A magyar állam 1896-ban ezeréves megalapításának és fennállásának ünnepét üli. A törvényhozás ennek emlékét a következőkben örökíti meg:
1. §. A magyar szent korona országainak törvényhozása vallásos áhitattal ad hálát az isteni gondviselésnek, hogy az Árpád és vitéz hadai által megalapított hazát oltalmába fogadta, fejedelmeit bölcsességgel, népét erővel és önfeláldozó hazaszeretettel megáldotta és az országot jó- és balsorsban segítve, annak létéletét ezer éven át sok viszontagság között is fenntartotta.
2. §. Ezen ünnepélyes alkalommal az országgyűlés mindkét háza legmélyebb hódolattal járul ő császári és apostoli királyi felsége I. Ferenc József elé, akinek dicsőséges uralkodása alatt az ország alkotmányos szabadsága és zavartalan fejlődése biztosítva van. Magyarország és társországainak apostoli királya viszont törhetetlen bizalmát nyilvánítja szeretett népének hűségében. Szilárd alapjai ezek annak az áldásos összhangnak, melynek ereje a jövendő századok biztos haladásának is zálogát képezi.
3. §. A törvényhozás a kegyelet, hódolat és a királyi hajlandóság eme nyilatkozataival a magyar állam ezeréves fennállásának emlékét örök időkre törvénybe iktatja.
4. §. E törvény 1896. június 8. mint ő császári és apostoli királyi felsége dicsőséges megkoronáztatásának évforduló napján lép életbe; ugyanazon napon úgy az országgyűlés mindkét házának együttes ülésében felolvasandó, mint a magyar korona országainak minden községében közzéteendő és kőbe vésve az országházban megörökítendő."Jól olvasták ezeket a veretes, kommunista méregtől mentes sorokat: 1896-ban az államalapítás ezredik esztendeje emlegettetik. Szó sem esik honfoglalásról vagy a magyarok bejöveteléről. A hivatalos vélemény szerint tehát 896-ban Árpád vezér már az állam alapjait vetette meg. Félreértés ne essék, távol álljon tőlem, hogy Szent István egyszáz évvel későbbi érdemeit lebecsülném. A kereszténység felvétele, a többi európai állammal való békés közeledés megvalósítása, az államhatalom megszilárdítása nem csekélység. Csak éppen az államiságot nem ő vetette meg, az már ekkor régen megvalósult. Száz éve tehát még köztudott volt, hogy mikor érkeztünk hazánkba és hogy ki volt az államalapítónk, de a komcsi hazugságoktól még mindig nem tudtunk megszabadulni.

A honfoglalás

A "hivatalos" ideológia szerint 895 előtt nem élt magyar vagy rokon nép a Kárpát-medencében. Ez annyiban igaz lehet, hogy akik itt éltek, azok nem használhatták általánosan a "magyar" nevet. Azonban úgy, ahogyan a finnugor eredetünk elméletét ideje, hogy elvessük, a szittya-hun származás jegyében kell a bejövetelünk időpontját megállapítani.
Mint láttuk, 1896-ban sem a honfoglalást, hanem az államalapítást ünnepeltük. Feszty Árpád festményének sem a "Honfoglalás", hanem a "Magyarok bejövetele" a címe. Ekkor, a kommunizmus előtt ez még így élt a köztudatban. A magyar történetírások: Anonymus "Gesta Ungarorumja"; Kézai Simon "Magyar Krónikája" és Kálti Márk "Képes Krónikája" egyaránt első (hun) és második (magyar) bejövetelről tanúskodnak.
László Gyula régész szerint a magyarok "kettős honfoglalás" útján kerültek hazánkba. Ugyanis leletek alapján bizonyította, hogy az avarok egy része már biztosan magyar volt. Ez a nézőpont többé-kevésbé elfogadottá vált, legalább túllépett a "marxista tudomány" dogmáin. Kétségtelenül nemes szándék vezérelte László Gyulát, de a magyarság jelenlétét még korábbról kell keresni.A történelmi források alapos vizsgálatával az alábbiakat lehet megállapítani: Tudjuk, hogy szkíták már a Kr.e. VI. században éltek a mai Magyarország területén. Hogy mikor érkeztek, arra nézve nincsenek pontos adatok. A szittya rokonság figyelembevételével őket tarthatjuk az első magyaroknak hazánkban! Túlzás lenne azt mondani, hogy a terület egyeduralkodói voltak, hiszen valószínűleg keltákkal és dákokkal osztoztak a vidéken, de itt voltak. Helységneveket is hagytak maguk után, például a Maros folyó nevét. Miután Mithridatész vereséget mért a "királyi szittyákra", Kr.e. 110 után őket követte a következő szittya népáramlat, a szarmatáké (szár-magyarok?), illetve a jászoké (jazigok), akik a Kárpát-medencében is átveszik a hatalmat. A korábban ékezett szkíta rokonaik vélhetőleg összeolvadtak a jövevényekkel.A jászok betelepítéséről a középkori magyar feljegyzések nem szólnak, míg a besenyőkéről, kunokéról igen. Az is biztos, hogy amikor a kunok területet kaptak a királytól, a jászok már itt voltak. Nyelvükben pedig soha nem különültek el a magyaroktól. A római írások szerint a jászok az Alföldön éltek, ahol a mai napig is fontos néprajzi egységet alkotnak. Erre csak az lehet a magyarázat, hogy ez a magyar népcsoport folyamatosan itt élt legalább Krisztus születése óta!
A szarmaták másik része pedig a rómaiak szerint folyamatosan jelen volt egészen a hunok érkezéséig, tehát alapos okunk lehet azt feltételezni, hogy beleolvadtak ebbe az igen közeli rokon népbe.
A magyar hagyomány szerint az első bejövetel a hunoké volt, akik először 376-ban járnak hazánkban, majd Pannóniát 433-ban kapták a római császártól. A székely hagyományok szerint ők az Attila halála után Erdélybe menekült a hunok egy része. Anonymus és Kézai Simon is egyértelműen állítják, hogy a székelyek itt maradt hunok voltak, akik fogadták Árpádot annak bejövetelekor. Az is tény, hogy a svájci Anniviers-völgyi hunok helységneveiben gyakran fordul elő a "szék" szó.
Tudjuk, hogy az avarok nyelve megegyezett a hunokkal. László Gyula szerint az avarok egy része, talán akik 677-ben (esetleg 670-ben) Bezmér vezetésével az Óbolgár Birodalomból érkeztek, már magyar nyelven beszéltek. Ha pedig az óbolgárok magyarok voltak, akkor a hunok is magyarok voltak, ahogy az avarok is. Avarok pedig folyamatosan fellelhetők voltak térségünkben a hét törzsfő bejöveteléig. Valószínűleg azonban a "magyar" elnevezést még nem használták egységesen.
Abban mindenki egyetért, hogy 895. körül nagyszámú népesség volt a Kárpát-medencében, illetve az is valószínű, hogy többen éltek itt, mint Árpád jövevényei. Ha mindannyian szlávok lettek volna, akkor túlnyomó többségben lettek volna, majd a hét vezér népe elszlávosodott volna, úgy, ahogyan az megtörtént Bulgáriában is a hunokkal. Ez általános törvényszerűség, így történt a normannokkal is Normandiában, Szicíliában, Angliában és Oroszországban, a pártusokkal Parthiában, vagy a frankokkal Franciaországban. De nem ez történt, nem lettünk szlávokká, hanem megőriztük nyelvünket és kultúránkat, mert már akkor is mi éltünk itt jelentős többségben.A 895. évi beáramlás csak az utolsó hullám volt. Az első a szkítáké, a második a szarmatáké, a harmadik a hunoké, a negyedik az avaroké, az ötödik az óbolgár-hunoké, míg a hatodik a magyaroké. Nem egyes-kettős, hanem (legalább) "hatos" honfoglalásról beszélhetünk. Zsidók talán már 2000 éve (a rómaiakkal érkezve) élnek hazánkban, szlávok már 1400 éve, de mi mindannyiuknál is régebben. Büszkén kijelenthetjük, hogy mi már legalább 2500 esztendeje itt vagyunk!

A világ első parlamentje

A Guiness Rekordok Könyve (1992. évi kiadás) szerint a legrégebbi ma is működő törvényhozó testület az izlandi "althing", amelyet 930-ban alapítottak. Valószínűleg elkerülte a figyelmüket a magyar történelem. Országgyűlésünk ugyanis már 896-ban összeült Pusztaszeren, így jóval öregebb.
Egyes tankönyvek szeretnék parlamentáris hagyományainkat meghamisítani azzal, hogy lebecsülik a pusztaszeri, illetve azt ezt követő rendszeres Országgyűlések és törvénylátó napok jelentőségét, pedig azokat nem csak az Aranybullát követően kezdték összehívni. Nyugodt szívvel és büszkén állíthatjuk azt is, hogy nincsen még egy nemzet, ahol a jogállamiságnak és a parlamentarizmusnak ilyen ősi hagyományai lennének. Ezek a hagyományok pedig még Árpádnál is öregebbek, valahol a szkíta törzsszövetségben gyökereznek. Nagyon találóan fogalmazta meg a tudós Nemeskürty István: "Sehol Európában nem létezik a mi régi alkotmányunkhoz hasonlítható."

Magyarország első királyi dinasztiája

Máris mondanánk: Az Árpád-ház volt az. Ez így igaz, de nem az volt a neve. Ez az elnevezés csak később keletkezett. Az összes korabeli feljegyzés Turul nemzetségéről szól, nem Árpád nemzetségéről. Néha említik István nemzetségének is, de Árpádoknak soha.
Hogy ez a Turul létező emberi ős, vagy szent totemállat volt-e, azt már szinte lehetetlen kideríteni.
Leányági leszármazottaikat szinte minden európai uralkodóházban, sőt több magyar nemesi családban is meg lehet találni. Mondhatnánk azt is, hogy Európa őseiről van szó. Ezen lemenők között sokszor olyan magyarellenes gonosztevőkre is lelhetünk, mint például Julius Haynaura, a szabadságharc hóhérára. Ő a hesseni hercegi családtól származott, akiknek az ősanyja Magyarországi Szent Erzsébet volt.

A Szent Korona szétbarkácsolása

A magyar történettudomány egyik legvitatottabb kérdése az, hogy hol, mikor és hány darabban keletkezett a magyar államiság jelképe, ez a szó szoros értelmében "szent" jelkép.
Mégpedig azért szent, mert nincsen még egy nép, ahol ennyire fontos lenne, nálunk ugyanis nem "csak" uralkodói jelkép, vagy koronázási ékszer. Hazánkban nem lehetett az uralkodó mindennapi használati tárgya, csak egy alkalommal részesítették abban a kegyben a királyokat, hogy annak szentségében részesüljenek. A Korona volt maga az állam, maga az uralkodó! Akinek nem volt a birtokában (nem a fején!) nem volt jogcíme az országlásra!Egyes történészek megkísérelték megszentségteleníteni egységét azzal, hogy azt állították, kettő darabból készült, különböző korszakokban. Pedig semmilyen korabeli forrás nem utal ilyen "barkácsolásra", emberemlékezet óta egységként létezett, ahogyan azt a legújabb tudományos kutatások is bebizonyították. A vak is láthatja, hogy az abroncs és keresztpánt szervesen összetartozik, a keresztpánt külön nem is lehetne fejre illeszthető.
Az bizonyos, hogy Szent István király II. Szilveszter pápától kapta. De fennmarad a kérdés, hogy vajon abban az időben keletkezett-e? Az ötvösmunka mutat X. századi itáliai jegyeket, de még több görög vonást. A Csomor Lajos, Pap Gábor és más tudósok által szorgalmazott elmélet szerint ennél sokkal régebbi darabról van szó: Valamikor Kr.u. 303 és 795 között keletkezhetett a Kaukázusban, talán Örményországban. Lehetséges, hogy III. (Nagy) Tiridatész, a keresztény pártus-szittya király szent jelképe lett. Az örményországi szittya uralkodócsalád letűnése után a hunok vagy az avarok szerezték meg. Az avaroktól pedig a frank Nagy Károly szerezte meg, a híres "avar kincsekkel" együtt. Tény, hogy a magyar kalandozások korában rendszeresen olyan "célpontok" ellen keltünk hadra, ahol ezekből az avar kincsekből őriztek! A pápa pedig végül nem elkészíttette, hanem visszaadta a Koronát a jogos tulajdonosának, a szittyák és avarok utódjának, a magyarságnak. Ezt az elméletet elég sok bizonyíték támasztja alá.
Mindenestre azt le kell szögeznünk, hogy egy olyan tárgyról van szó, amely rejtélyes múltjával, titokzatos hatalmával kiemelt tiszteletet érdemel. Nem szabad hagynunk, hogy azt bárki is meggyalázza!

Európa megmentője

Az oszmán-törökök terjeszkedése a XIV. századtól a XVII századig valódi veszéllyel fenyegette az egész Európát. Thomas Macaulay, neves angol történész mondotta: "Magyarország nélkül lehet, hogy most Cambridge-ben és Oxford-ban a tanulmányokat törökül kellene folytatni."
Amíg hazánk többé-kevésbé sikeresen folytatta élethalál harcát az iszlám ellen, addig a Nyugat békében, biztonságban fejlődhetett. Nélkülünk a német államok, Itália, Franciaország vagy Anglia, sőt, az Egyesült Államok soha nem tartanának ott, ahol most. Nagy Lajostól Hunyadi Mátyásig többnyire sikeresen védtük meg a déli határainkat, azonban utóbbi királyunk halála után a nemesség széthúzása Mohács katasztrófájához vezetett. De a magyarság erejét és kitartását ezek után sem lehet lebecsülni, hiszen az átalakult végvári rendszert ezt követően sem voltak képesek a szultánok hadai tartósan áttörni. Két alkalommal ugyan eljutottak Bécsig 1529-ben és 1683-ban, de ez is csak azért sikerült nekik, mert a magyarság jelentős része Szapolyai János, illetve Thököly Imre vezetésével ekkor éppen a törökök oldalán állt.
Ha mi nem lettünk volna, a civakodó német államok ugyanúgy omlottak volna össze a moszlim roham alatt, mint ahogyan Bizánc vagy Szerbia, így a padisah megállíthatatlanul hatolhatott volna Európa szívébe.
Ezért lenne olyan fontos Európa összes lakosának (és az amerikaiak többségének is), hogy minden déli harangszó hallatán a hős magyar vitézekre emlékezzen.

A vallásszabadság

Nem szeretik a felsőbbrendűségi komplexussal küzdő népek hangoztatni azt a tényt, hogy az első ország, ahol a vallásszabadságot törvénybe iktatták, Magyarország, pontosabban Erdély volt. 1568-ban Torda városában az összeülő országgyűlés elfogadta azt, hogy: "Minden gyülekezet olyan prédikátort tarthasson, akinek a tanítása őnékie tetszik." Tehát amíg szerte Európában még lobogtak a máglyák a másvallásúak alatt, addig az elmaradottnak és primitívnek tartott Erdélyben már mindenki szabadon választhatott hitet magának a bevett vallások közül.

A márciusi 12 pont

1848. március 15-e óta eltelt 150 esztendő. Itt az ideje, hogy mérleget készítsünk arról, hogy mi valósult meg az akkor követelt 12 pontból:
1. Sajtó szabadsága, cenzúra eltörlése: E sorok leírásakor folyamatos támadások érik a Magyar Igazság és Élet Pártja elnökségi tagjait azzal az indokkal, miszerint gyűlöletet keltenek, illetve kegyeletet sértenek. Pedig nem állítottak semmi olyat, amely ne lenne igaz. 2001-ben még mindig ott tartunk, hogy rendőrségi házkutatást tarthatnak egy kerületi lap szerkesztőségében. Amíg a (George Orwell kifejezésével élve) "gondolatrendőrség" ma sem engedi, azt, hogy minden magyar ember kimondja azt, ami a szívén van, illetve amíg a magyar sajtó jelentős része idegen, magyarellenes kézen van, nem beszélhetünk sajtószabadságról!
2. Felelős minisztérium: Ez szerencsére megvalósult.
3. Évenkénti országgyűlést: Ezt még túl is teljesítettük, más kérdés, hogy mennyire alkalmasok a törvényalkotásra. Alkalmas lehet-e e feladatra, ha tagjai között olyan "képviselők" ülnek, akiknek már régen a szabadságvesztésüket kellene tölteniük?
4. Egyenlőséget: Vajon egyenlőség van-e egy olyan országban, ahol a kisebbségeknek több joguk van, mint a többségnek?
5. Nemzeti őrsereg: Jelenleg nincs ilyen fegyveres szervezet. Sajnos a jelenlegi szervek nem tudják elsődleges feladatukat, a megfelelő közbiztonságot megvalósítani.
6. Közös teherviselés: A jelenlegi adórendszer, a kommunista diktatúra terméke, képtelen ezt megvalósítani. Amíg a szegényekre szinte teljesíthetetlen terheket ró, addig a gazdagabb rétegek számára folyamatosan biztosítja az adókikerülés lehetőségét.
7. Úrbéri rendezés: Ez már megvalósult ugyan, de újabban kísérletek történnek a modern kori felélesztésre. Jelenlegi kormányfőnk idegen hatalmakkal alkudozik azon, hogy a magyar termőföld külföldi kézre kerüljön, ami a magyar mezőgazdaság tönkretételéhez vezetne.
8. Esküdtszék: Ez nincs ugyan, az igazságszolgáltatás nélküle is működik, bár nem mindig elfogadhatóan.
9. Nemzeti Bank: Jelenleg létezik, de a magyarellenes erők azon mesterkednek, hogy nemzeti valutánkat az idegen földről irányított euróval helyettesítsék.
10. A magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk: Magyarországon 1944 óta vannak külföldi katonák, kisebb megszakítással. Németek, oroszok, amerikaiak: A lényeg ugyanaz, más népek érdekeit kiszolgálni. Közben a nemzet ellenségei háborúba, az amerikaiak Afganisztán elleni igazságtalan agressziójába próbálják hazánkat belerángatni.
11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak: Pillanatnyilag ilyenek nincsenek, de amíg a véleményüket kifejteni próbálókat hatósági, illetve bírósági eljárással fenyegetik (lásd: 1. pont), addig ez a veszély fennáll.
12. Unió (Erdéllyel): A hálátlan Nyugat trianoni kényszerbékéje jelenleg sem került orvoslásra, a magyar haza továbbra is megcsonkítva sínylődik.
Nézzük csak: A tizenkettő pontból hét egyáltalán nem valósult meg, egy megvalósult, négy pedig igen ingatag. Ez hát az utóbbi 153 év mérlege!A magyar nemzet nem enged a negyvennyolcból!A revizionista jelszó, mint verscím: "NEM! NEM! SOHA!"Ezzel a címmel költeményt József Attila írt, 1922-ben. A bolsevikok szerették ezt a gyönyörű és megható alkotást kifelejteni a kötetekből. Az "Igazságot Magyarországnak" eszme mögé szinte az egész magyar irodalmi élet felsorakozott. József Attila is, ahogyan azt a "Tiszta szívvel" című műve "...se hazám..." sora is bizonyítja. A bolsik ezeket a gondolatait sem igazán kedvelték: "..dünnyögj el egy új mesét/a fasiszta kommunizmusét..".Juhász Gyula (műve: "Trianon") és Babits Mihály (műve: "Csonka-Magyarország") is "irredenták" voltak, mint az ezekből a címekből kiderül.

A Nemzeti Tanács, a Tanácsköztársaság és az MDP

A zsidóság mindig is aktívan vett részt a kommunista mozgalmakban. Marx Károly egy rabbi unokája volt. Aktívan szerepeltek az orosz hatalomátvételben és az azt követő diktatúrában, a Szovjetunió megalapításában. Zsidó volt Trockij, Zinovjev, Kamenyev és Kaganovics is.
Lenin többször külön dicséretben méltatta az izraelitákat a kozmopolitizmusuk és az antifeudalizmusuk miatt. Aktívan hangoztatta ezt az összefüggést Winston Churchill is. Szerinte a feudális sérelmek miatti bosszúvágy hajtja őket a bolsevik eszmékhez.
Magyarországon közvetlenül zsidó többségű hatalom először 1918-ban jött létre, amikor Károlyi Mihály kapott miniszterelnöki megbízást. Ő persze nem volt az, de a mögötte álló Nemzeti Tanács zsidó többségű volt.
Közvetetten már korábban is gyakorolták zsidók az uralmat: 1815-től a Rothschild-bankház pénze állt a Szent Szövetség, a Habsburgok és Metternich mögött. A Rothschildokat I. Ferenc császár emelte birodalmi bárói rangra. Az ő pénzükből és támogatásukból nyomták el a reformkori mozgalmakat, uszították nemzetünk ellen az évszázadok óta békében élő nemzetiségeket és verték le az 1848-49. évi forradalmat és szabadságharcot.
A hatalmat 1918-ban a Nemzeti Tanács nevű "junta" szerzi meg. A "tanács" elnevezés a "szovjet" szó fordításából ered. Az alapító tagok között többségben voltak a zsidók (pld. Jászy-Jakubovics Oszkár, Hatvany-Deutsch Lajos, Kunfi-Kohn Zsigmond), 11 fővel, a 8 magyarral szemben. Diktatórikus módszerekkel, a parlamentarizmus évezredes hagyományát mellőzve uralkodtak. Ők tehetők nagy részben felelőssé a magyarság eddigi legnagyobb, milliók életét megkeserítő katasztrófájáért, hiszen a hadsereg feloszlatásával, bűnös passzivitással és áruló antantbarátsággal kótyavetyélték el az ősi magyar földeket. A későbbi trianoni békeszerződés csak rögzítette ezt a kialakult állapotot.
1919. március 21-én Károlyi átadja a hatalmat a kommunistáknak, akik kikiáltják a Tanácsköztársaságot. Ennek a vezetőség már csak egyetlen magyar személyt tartalmaz: Garbai Sándort, a népbiztosok tanácsának elnökét. Az összes többi vezető (Kun-Kohn Béla, Korvin-Klein Ottó, Szamuely Tibor, Rákosi-Roth Mátyás, Böhm Vilmos, Landler Jenő stb.) mind zsidó volt. Ők voltak a sok áldozatot követelő vérfürdő főbűnösei.
1945 után sok zsidóban, olyanokban is, akik korábban elítélték a kommunizmust felébredt a bosszúvágy, hogy a németek és a hungaristák által elkövetett sérelmeket megtorolják a magyar és a német lakosságon. Így ekkor ismét rengeteg izraelitával találkozhatunk azok között, akik a muszka fegyverekre támaszkodva minden eddiginél több gaztettet és nagyobb kárt követtek el a magyar nép ellen. A bosszúvágyukat mindig is hangoztatták, Rákosi rendszeresen így kezdte beszédeit: "Tisztelt elvtársak! Kedves deportált testvéreim!". Sokkal nagyobb veszteséget okoztak hazánknak, mint Hitler és Szálasi. A vezetők szinte mindegyike zsidó: Rákosi-Roth Mátyás, Gerő-Singer Ernő, Péter-Eisenberger Gábor, Farkas-Wolff Mihály, Révai-Kahána József stb.. A gójokat folyamatosan eltávolítják a felelős pozíciókból, úgy látszik, hogy a nem zsidó nem is igazi kommunista: Szakasits Árpádot bebörtönzik; Kádár-Csermanek Jánost bebörtönzik, megkínozzák, kiherélik; Rajk Lászlót kivégzik; Nagy Imrének önkritikát kell gyakorolnia, később, '58-ban őt is kivégzik.
Nem szabad ezeket a tényeket elfelednünk, ahogyan azt sem, hogy a felsoroltak "szellemi" utódai ma is itt élnek közöttünk büntetlenül. A pártjuk, az MSZP, a Kun Béla alapította KMP, majd az ebből lett MDP és MSZMP jogutódja az egyik legnagyobb az országban.

Az Antifasiszta Koalíció

A II. világháború során az ellenséges hatalmak gyakran tüntették fel magukat az igazságosság, az emberi jogok és a demokrácia védelmezőjeként. Vajon mi volt ebből az igazság?Az Amerikai Egyesült Államok déli tagállamaiban ekkoriban - majd egészen a 60-as évekig - a négerek példátlanul hátrányos megkülönböztetésben részesültek, olyanban, amelyek még a Harmadik Birodalom antiszemita rendelkezéseinél is szigorúbbak voltak. Nem járhattak fehérekkel közös iskolákba, nem használhattak közös nyilvános illemhelyeket vagy fürdőket.Amíg a magyar kormány keményen fellépett a nyilaskeresztes mozgalom ellen (a horogkereszt használatát betiltották, Szálasit többször bebörtönözték; más kérdés, hogy a választási sikereiket tiszteletben tartva bejuthattak az Országgyűlésbe), addig Washington megtűrte a Ku-Klux-Klan működését, akik nyugodtan és büntetlenül tarthattak pogromokat, akár gyilkosságokat is elkövethettek megtorlatlanul!Az amerikaiaknak is voltak koncentrációs táboraik. A japán támadás után az országban élő japán származású lakosokat gyűjtötték be, 150 000 ártatlan embert, saját állampolgáraikat ugyanúgy, mint az illegális bevándorlókat. Válogatás nélkül mindenki ide került, faji szempontok alapján.Nem okozott számukra lelkiismeret-furdalást a civil japán lakosságra ledobott kettő nukleáris bomba, az emberiség eddigi legpusztítóbb fegyvere sem.Nagy-Britannia sem volt különb: A világ minden égtájára kiterjedő gyarmatbirodalom - főleg India - nyomorúságban tartott nem angolszász lakossága megtapasztalhatta, hogy milyen bánásmód jár őfelsége alattvalóinak. Amíg a londoniaknak választójog jutott, addig az indiaiaknak tömegbe lövetés. A Szovjetunió ugyanúgy részt vett Hitler szövetségeseként a háború megindításában, mint ahogyan azt a Molotov-Ribbentrop paktum rögzítette. Együtt tiporták el Lengyelországot, aminek befejeztével az "antifasiszta elvtársak" 4500 lengyel katonát mészároltak le a katyni erdőben. Az antiszemitizmus Sztálintól sem volt idegen: 1928-ban 150 000 zsidót száműzött a kelet-szibériai Birobidzsan környékére. Sztálin államában senki sem volt biztonságban. Sok millió "látogatója" volt a GULAG-táboroknak. Az áldozatok száma messze felülmúlta a nácikét. Hogy hány millióról van szó, az máig sem tisztázott.Közöttük a háború végén rendszeresen feltűnt a francia "állam" képviseletében Charles de Gaulle, mintha a franciák is a szövetségesek jelentős katonai erejét képviselték volna. Így volt mindez? A francia állam élén az alkotmányosan hatalomra jutott Pétain marsall kormánya állt. A német támadások idején a további francia veszteségek elkerülése érdekében megadta magát és Hitler szövetségese lett! Tehát nem egy lelkes antifasiszta, hanem egy náci szövetséges országról volt szó! Belpolitikájában is náci volt, kiszolgálta a németek érdekeit, zsidóellenes törvényeket hozott stb.. Közben a menekült de Gaulle önhatalmúlag magát nevezte ki az emigráns - tehát valódi hatalommal nem bíró - kormány élére. A gallok gőgösen parádéztak a győztesek oldalán, Németországban megszállási övezetet követeltek ki, de azt vélhetőleg senki sem vette észre, hogy Napóleon óta egy csatát sem tudtak megnyerni!Íme hát a díszes társaság, akik Európa felszabadítóiként ünnepeltetik magukat!

Trianon és a revízió

1920. június 4. napjához fűzhető a magyarság eddigi legnagyobb tragédiája. A trianoni békeszerződésben hazánk területének 2 / 3-ad részét, 5 millió magyar anyanyelvű lakosunkat veszítettük el.A gyalázat nem ekkor, hanem 1918 októberében azt követően kezdődött, hogy Károlyi Mihály hatalomra jutott. Anarchikus állapotokat keltett az országban, hadügyminisztere, az alkoholista Linder Béla feloszlatta a hadsereget, "nem akart többé katonát látni". Ezt a zűrzavart kihasználva az antant előrenyomulás megkezdődött, bár korábban az olasz fronton kötött fegyverszünetben nem került szóba területi követelés. Károlyi, a "vörös gróf" azonnal a franciákhoz fordult: Az ellenség bármilyen követeléssel állt elő, a gyengeelméjű Károlyi vonakodás nélkül adta át az újabb és újabb területeket. Az antant az aláírtakat sem tartotta be, rendületlenül továbbvonult, decemberben Szeged már francia megszállás alatt volt, januárban oda volt Erdély.Az így legyengített ország nem tudott ellenállni az agresszoroknak. Kétségtelen, hogy ha a Nemzeti Tanács kissé erélyesebb fellépést tanúsított volna, minden megmaradt volna, de ez nem állt sem érdekében, sem szándékában. Ezt bizonyítja, hogy Sopron magyar kézen maradt Prónay Pál alezredes, Héjjas Iván főhadnagy és a környék lakosságának hősies ellenállása, a nyugat-magyarországi felkelés folytán.Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kis létszámú hadseregével kénytelen volt belemenni a nemzeti gyásznapunkon aláírt békeszerződésbe. A kormányzó hazánkat csak hosszú, állhatatos munkával tudta talpra állítani.A reményt azonban nem adta fel, aminek meg is lett az eredménye:1938. november 2-án Bécsben nemzetközi döntőbíróság részrehajlás nélküli, etnikai alapokon húzta meg az ország északi határát a Felvidéken. Ennek az eredményét az egész világ elismerte, mindezek ellenére 1945-ben hitszegő módon megsemmisítették azt.1939. március 15-én Szlovákia önként átadta Kárpátalját.1940. augusztus 30-án ismét nemzetközi döntőbíróság döntött Bécsben, többé-kevésbé anyanyelvi megoszlás alapján. Így visszakerült Észak-Erdély és a Székelyföld jogos tulajdonosához.1941. április 11-én, miután Jugoszlávia, Trianon szörnyszülöttje, a német támadások hatására összeomlott, a Magyar Királyi Honvédség ismét harc nélkül bevonult a Bácska, a Drávaköz és a Muraköz területére, újabb ősi földeket visszaszerezve.Az 1945-ös vereséget követően Párizsban ismét visszavették a magyarságtól, a vértelenül, a nemzetközi jog szabályai szerint visszaszerzett, ősidők óta birtokolt vidékeit. Odaadták azoknak az országoknak, amelyek maguk is ugyanolyan szövetségesei voltak a Harmadik Birodalomnak, mint a Magyar Királyság: Szlovákia, Románia (akik azelőtt önként adták át az érintett országrészeket) és Jugoszlávia egyaránt tagjai voltak a Háromhatalmi Egyezménynek! Ennek a kényszerbékének az igazságtalansága még Trianont is felülmúlta: Három, '21-ben nekünk adott falut Mosonmagyaróvár és Pozsony között most megkapott Csehszlovákia!Igazságot Magyarországnak!A kishitűek, a gyávák és az árulók szerint hazánk már soha nem fogja visszanyerni a történelmi területeit. Én nem aggódok emiatt: Előbb vagy utóbb minden visszakerül!Egyrészt azért, mert a történelem telis-tele van hasonló példákkal. Lengyelország 200 évig hevert darabokban, végül életre kelt régi nagyságában. De Magyarország került már hasonló helyzetbe ezt megelőzően is: 150 évig hevert darabokban a török hódoltság idején, végül - igaz, osztrák uralom alatt - visszanyerte egységét. Számtalan hasonló példát lehetne felhozni.Másrészt azért, mert Európa térképe az utóbbi évtizedben átalakulásra került és nyilvánvaló, hogy ez a folyamat még nem ért véget. Ahogyan Németország visszanyerte régi nagyságát az uszító franciák tiltakozása ellenére, úgy fogunk mi is újjászületni. A trianoni, majd az 1945. évi párizsi "békeszerződésben" hazánk azt ismerte el, hogy tiszteletben tartja Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia és a Szovjetunió kijelölt határait. Csehszlovákia és a Szovjetunió megszűnt, az utódállamok irányába pedig egyáltalán nem köteleztük le magunkat! Megszűnt a hagyományos értelemben vett Jugoszlávia is, az ENSZ sem ismeri el, hogy a "kis-jugoszláv" Szerbia jogutódja lenne!A lehetőségek folyamatosan itt lebegtek az elmúlt időszak kormányai előtt, de gyáva módon azok nem éltek velük. Az imént felsorolt három szörnyszülött-állam összeomlásakor nyugodtan benyújthattuk volna igényeinket, egy szava sem lehetett volna a világon senkinek. A legutolsó Jugoszlávia elleni NATO-offenzíva idején a fél világ (beleértve a délszlávokat is!) arra számított, hogy elvesszük jogos jussunkat, de nem lett belőle semmi, Horn Gyula rablóbandáját ez nem igazán érdekelte. Csurka Istvánon és a MIÉP tagjain kívül egy magyar politikusnak sem jutott eszébe, hogy azt követeljük, ami a miénk.Románia sorozatos környezetszennyezéssel rongálja a Tiszát, egy alkalommal az egész élővilágát kiirtotta. Mi pedig tétlenül néztük, tűrtük ezt, pedig a későbbi katasztrófáknak csak a területek újrafelosztásával lehet elejét venni. Ahogyan elejét lehetne venni az évente újra meg újra megismétlődő tiszai árvizeknek is, amelyet az ukránok növekedett intenzitású fakitermelés az oka. Akkor még az anyanyelvi megoszlást nem is említettem.Ne feledjük el: Gyáva népnek nincs hazája! Ha gyávák maradunk, még annyi sem lesz, mint amennyi most van. Ha lesz hitünk, lesz országunk is. Mert ez nem maradhat így, nem, nem, soha!

Úgynevezett "Felszabadulás"

Gyakran felvetődik a kérdés, hogy az 1945 és 1949 közötti “koalíciós” időszakban demokratikus módszerekkel gyakorolták-e a hatalmat. Lássunk néhány érdekes tényt ennek megállapításához:1945-ben a vitéz Dálnoki Miklós Béla vezette kormány egyik legelső intézkedése, az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M. E. számú rendelete tartalmazta azoknak a műveknek a listáját, amelyeket megsemmisíteni rendeltek. Ezen a listán szerepeltek olyan nyilvánvalóan uszító, demokrácia- és népellenes művek, mint Gr. Andrássy Gyula: “Diplomácia és világháború” című alkotása, Bethlen István beszédei, a Vitézi Rend kiskátéja, sőt, korábbi, kihirdetett jogszabályok teljes szövegei is. Követendő példaként biztosan a náci könyvégetéseket tartották maguk előtt.Sztálin-Dzsugasvili ragaszkodott ahhoz, hogy a belügyminisztériumi tárca mindig megbízható kommunista elvtársak kezébe kerüljön. Ez valóságos rendőri teljhatalommal járt, így kezdték akadálytalanul felépíteni a későbbi ÁVH alapjait.Az országban már ekkor sem történhetett semmi a szövetséges hatalmak - tulajdonképpen csak a Szovjetunió - beleszólása nélkül!

1956. Szuez

Újra meg újra felvetődik a kérdés, hogy 1956-ban miért nem kelt a (nyugati) világ a magyar forradalom védelmére? Gyorsan jön is rá a válasz: Kirobbant a szuezi válság Izrael és Egyiptom között, ez azután elterelte a figyelmet. Hogyan is történt mindez?1954. október 19-én Nagy Britannia átadja a Szuezi-csatornát jogos tulajdonosának, Egyiptomnak, így már ekkor mindenkinek nyilvánvalóvá vált a következő lépés: 1956. július 26-án Nasszer egyiptomi elnök államosította a Szuezi-csatorna Társaságot, az izraeli hajókat kitiltják erről a vízi útról. Mi történik ezután? Négy hónapig semmi! Izrael Állam tudomásul vette a tényt. Közben hazánkban érlelődik a forradalom. 1956. október 23-án végül bekövetkeznek az ismert események. A magyar nép felkel elnyomói, Rákosi-Roth Mátyás, Gerő-Singer Ernő, Péter-Eisenberger Gábor, Farkas-Wolff Mihály és a többiek ellen. A megbízhatatlan gójokat (Kádár-Csermanek János, Nagy Imre, Rajk László, Szakasits Árpád) ekkor már eltávolították a hatalom környékéről. Izraelen aggodalom lesz úrrá! A magyar nép meg akar szabadulni a zsidó uraitól? Még a végén beavatkozik a NATO a kommunisták ellen! Ezt nem hagyjuk annyiban! Egy új konfliktusra van szükség és a világot már nem is érdeklik a magyarok. Már itt is a háborús indok, a négy hónapja - pontosabban két éve! - nyugvó szuezi ügy. Vegyük csak elő! Jobb híján támadjuk meg Egyiptomot!1956. október 26-án Izrael támadást indít Egyiptom ellen a Sínai-félszigeten át. Lám, a Nyugat már el is fordítja a fejét a magyaroktól! Másnap brit és francia csapatok is beavatkoznak izraeli oldalon, úgy látszik, hogy ekkora aljasságban már az amerikaiak sem akarnak aktívan részt venni. Ők legfeljebb cinikus passzivitással figyelik az eseményeket, sodródnak velük. Nem érdekli őket sem Szuez, sem a magyar nemzet jajkiáltása. A “világ csendőre”, a demokrácia védelmezője ekkor csak egy jót röhög az egészen!1956. november 4-én a magyar ügy elbukott a muszka tankok lánctalpai alatt. Mit ad Isten, másnap a Szovjetunió már be is jelentette a tiltakozást a szuezi agresszió ellen! Ekkor már nem volt Szuezre szüksége. Sőt, a harmadik napon, november 06-án már kész is volt a tűzszünet. Hát ilyen fontos volt ez az akció. Néhány hónap múlva már ki is vonul az összes ellenséges csapat Egyiptom földjéről, mintha mi sem történt volna. Elvégezték a feladatot: A magyar nép újra rabláncon!Figyelték a dátumok egybeesését? Véletlen mindez? Erre csak egy tehetséges zsidó tudós, Albert Einstein szavaival tudok válaszolni: “Véletlenek nincsenek, mert az Úristen nem dobókocka-játékos!”