width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 2014.01.06.

2014. január 6., hétfő

Magyar Krónika egy fideszes lap lesz, nyíltan és bevallottan

Magyar Krónika egy fideszes lap lesz, nyíltan és bevallottan

Igen, ez a Magyar Krónika egy fideszes lap lesz, nyíltan és bevallottan. Kerényi amúgy akkora liberális színházi bohém, mint a ház. Csak épp fideszes. Akár a kuruc keresőbe be lehet írni a nevét, ott még zsidó is, lehet hogy az... ;)

A menetrendszerűen induló balliberális gyűlöletkampányt, ami egy orgánum átalakulásakor vagy indulásakor meg szokott indulni a jobboldaliságukat vállaló jelöltek ellen - legyen az színház, tévé, rádió, vagy újság - gondolom nem kell bemutatnom. :( Na, majd lesz ez még máshogy is. Attól félnek is a komcsik, azért támadnak mint a sarokba szorított patkány.

Más média meg függetlennek próbál látszani, pedig á dehogy. Képzeljük el : Jobbikos vagyok, népszava (vagy hvg, 168 óra...) újságíró szeretnék lenni - persze a véleményemet azt hozom magammal, mik lennének az esélyeim az állás elnyerésére? Ikszdé, bizony, hatalmas nagy közismert közhely : NINCS vélemény és-vagy érdek nélküli ember.

És a kurucot betiltani óhajtó ugyanakkor sajtószabadságért aggódó libsákokat se az érdekli hogy nem független a Magyar Krónika, hanem hogy immár eggyel több jobboldali média versenyez velük a figyelemért, azért a visítás mint pl. múltkor a Magyar Hüperión indulásakor, mindig ugyanonnan jönnek az ingyenreklámnak is beillő gúnyolódások : a csak jobbra cink-elő 444-ek és vs.hu-któl, ők bezzeg függetlennek hazudhatják magukat. Ha nem eleve az amerikai demokrata párt pénzén jöttek ezek létre, akkor majd a hirdetőik (multik, bankok, biztosítók, balliberális oligarchák + egyéb, hazánkat felvásárolni óhajtó elemek...) megszabják a politikai irányt. Ezek a szponzorok arról voltak híresek eddig is, hogy jobboldali médiában NEM hirdettek. Soha. Még a Magyar Nemzetben se. Ja, az is fideszes, fujj. Bezzeg ott van példának a független hir24.hu, ahol 25-ből 24 hír így néz ki : itt a csőd, világvége, minden sz*r és csak a zorbán tehet róla. ;)

"Mielőtt csatlakoznánk a ballibsi halálsikolyokhoz, hogy „ilyet még sosem…", szögezzük le gyorsan: a 2010 előtti kabinetnek nem is egy, de legalább öt folyóirata volt. (Csak így ex has: 168 Óra, Magyar Narancs, Beszélő, Élet és Irodalom, Hócipő... ) Mindegyiket állami támogatásból tartották (sőt, sok esetben tartják ma is) életben, mindegyikbe csak és kizárólag a szocik és/vagy a Szadesz elkötelezett médiawarriorjai írhattak. Csak, hát egyik se volt annyira idióta, hogy ezt a fejlécre is írja."

Új Magyarország című jobbos lapot ismertem, egy ideig még megjelent 94 után is, akkor már nem kormánylapként, majd - részben a hirdetők hiánya miatt - megszűnt sajnos. Ha már Bencsik, a Demokratában sem sűrűn hirdet külföldi bank vagy biztosító (sajna nem is nagyon van másmilyen), és egyéb globalizmusból hasznot húzó nemzetközi rákos daganat.

"Arról beszéltek barátaim, akiket akkor ismertettem össze, hogy most már véget kellene vetni annak, hogy a kormány munkájáról rádióban, tv-ben és a sajtóban csak negatív, posztkommunista, rosszindulatú és hamis tájékoztatás legyen.

Hefty: - Tényleg türhetetlen, hogy nincs Magyarországon tárgyilagos információ.
Ez rövidesen a kormány bukásához vezethet !
Czakó: - Antalnak sikerült bankoktól olyan összeget kapnia, hogy az Új
Magyarország című napilapot megindíthatjuk. S ez már objektív módon fog
tájékoztatni. Ézt garantálhatom, mert én leszek a lap főszerkesztője.
Hefty: - Tehát kormánylap lesz !
Czakó: - Nem. Nem kormánylap lesz, hanem szabad, független napilap !"

http://kuruc.info/r/1/122334/

http://szmm.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=2338

Az Antall-kormány, majd Orbán Viktor súlyos, végzetes mulasztásai, tévedései:
Dátum: 2007. November 24. Saturday, 10:40
Rovat: Publicisztika

„ Akit az a nagy megtiszteltetés ér, hogy megválasztják, becsületes, titkos választással, s így jut hatalomhoz, ranghoz, esetleg jóléthez is, az mondjon le a kinevezés privilégiumáról!

Illetőségi körében bízza a vezetők kijelölését azokra, akik számára vezetőt, vezetőséget eddig ő nevezhetett ki. Engedélyezze számukra is a választás lehetőségét.

Mert ezt kívánja meg a tisztesség ! "

1. Antall József a magyar parlament jogfolytonosságát minden nyilvános megvitatás nélkül elfogadta!

Miért?

2. Bibó István: (Tervezet a magyar kérdés...megoldására, l956. november): „A kormány törvényességét az 1956. október 23-i magyar forradalomból vezeti le, nem pedig az 1949-es Rákosi féle alkotmányból." !

- Ezt a szakvéleményt nem lehet ignorálni! - Bibó István l956. november 4-i nyilatkozatával örökre beírta nevét a magyar történelembe!!!

3. A rendőrség testületét nem váltotta fel a kormány (a nem párttagok körében toborzandó) nemzetőrséggel.

A rendőrség állományát szakmai tanácsadásra kellett volna redukálni, és ahogyan 1945-ben, igazolási eljárással létszámát csökkenteni.

4. A külföldi hitelek törlesztését be kellett volna szüntetni, hiszen azok a diktatúra fenntartására, az emberi jogok elnyomására szolgáltak. S ezt a hitelezők is tudták! Jóhiszeműségükre tehát nem hivatkozhatnak.

5. Az ügynök-lista nyilvánosságra hozatala elmaradt!

/Aczél György szerint Antall a „ mi emberünk volt! Legalább is annak tartottuk."/

(A Ménesi úti ellenzéki körömben sok állandó résztvevő volt, de még én sem tudhattam meg, hogy ki volt közülük beépített, pedig 1990 után miniszterek, nagykövetek, jelentős emberek lettek belőlük.)

6. 1956 sajátos, egyedülálló társadalmi újításának, az önigazgatásnak (Forradalmi bizottságok, bizottmányok, munkástanácsok) semmibe vevése, lesöprése, diffamálása azzal, hogy Antall József azt „harmadik útnak" nevezte. Az önigazgatás bevezetését, szorgalmazását nem tartotta többé a kormány feladatának. Érthetetetlen! Hiszen az a győztes párt, az MDF, politikai programjában szerepelt, s a lakiteleki mozgalom legjelentősebb legmodernebb, legmesszebbre ható célkitűzése, mondhatni, alapvető célkitűzése volt. A magam részéről ezért léptem be tagjai közé 1988-ban. Külföldről!

/Tagsági könyvem száma 3344./

7. Abból, hogy az önigazgatást nem vezették be, adódott az is, hogy a sajtószabadságot ( * ) sem lehetett megteremteni Magyarországon. Arra kell csak gondolni, hogy a média a PÁRT ill. a tőke kezében volt, tehát azzal a volt rezsim tagjai, képviselői rendelkeztek. A szabadon választott kormánynak nem volt publikálási lehetősége!

Emlékezzünk! A magyar televízió nem engedte szóhoz jutni megválasztása napján az újonnan megválasztott miniszterelnököt! Kikapcsolták az adást.

Barátaimmal akkor azonnal felhívtuk a televíziót s bejelentettük tiltakozásunkat.

(Dr.Gorove László lakásáról, barátunk, Bárányos Károlynak az 1945-ös koaliciós kormány közellátási majd földművelésügyi miniszter fiának /Dr.Bárányos Károly Antall apjának rangosabb minisztertársa volt/ bíztatására, unszolására.

Ifj. Bárányos Károly írt nevünkben, az ellenzéki kör nevében, Antallnak. Az nem is válaszolt. Tartott a konkurensektől? Csurkát és Csoórit kijátszotta egymás ellen, Csurkát Torgyánra uszította, Szabó Ivánt azzal, hogy pénzügyminiszterré nevezte ki, eleve kudarcra ítélte. Viszont azt a Bod Pétert támogatta, aki a német gazdasági csoda atyjának, Ludwig Erhard könyvének címét sem olvashatta „Wohlstand für alle"

/Jólétet mindenkinek/, mert nem igazságos, hanem szerencsejáték- társadalomban gondolkozott:

„Lesznek nyertesek és lesznek vesztesek!"

8. De, ami a döntő! Az első szabadon választott kormánynak egyszerűen nem volt fóruma, mert nem vezették be a médiában az önigazgatást. (Például azt, hogy az újságírók választják meg a főszerkesztőt.)

Az „ellenzéki" médiumoktól függött, hogy mit közölhetnek a lakossággal és mit nem. Így hát meg kellett venni. A kormány nagy nehezen tudott hitelekhez jutni és az Új Magyarország című lapot megjelentetni, mely aztán így a kormány szócsöve lett.

Megvásárolták maguknak a sajtót. ( * )

De hol van az ma?

Történelmi jelentőségű beszélgetésnek nevezhetem azt a beszélgetést, mely Dr. Georg Paul Hefty a FAZ újságírója és Dr. Czakó Gábor Csaba, Antall József egyik „kinevezettje" között hangzott el 1990 pünkösdjén. Németországban, Kastlban, a lakásomon (Hochholz Str. 7.).

Arról beszéltek barátaim, akiket akkor ismertettem össze, hogy most már véget kellene vetni annak, hogy a kormány munkájáról rádióban, tv-ben és a sajtóban csak negatív, posztkommunista, rosszindulatú és hamis tajékoztatás legyen.

Hefty: - Tényleg türhetetlen, hogy nincs Magyarországon tárgyilagos információ. Ez rövidesen a kormány bukásához vezethet!

Czakó: - Antallnak sikerült bankoktól olyan összeget kapnia, hogy az Új Magyarország című napilapot megindíthatjuk. S ez már objektív módon fog tájékoztatni. Ezt garantálhatom, mert én leszek a lap főnöke

Hefty: - Tehát kormánylap lesz!

Czakó: - Nem. Nem kormánylap lesz, hanem szabad, független napilap!

Sajnos, itt a beszélgetésnek ezen a pontján elromlott a hangulat, s a beszélgetésből nem született barátság, ahogy azt reméltem. Ma is sajnálom. Mindkettőjüket nagyra becsültem s ráadásul mindkettőjüknek igaza volt. Heftynek abban, hogy egy a kormány által megvásárolt lap kormánylap! ( * )

Czakónak pedig abban, hogy az független napilap lesz, mert ő, mint mélyen vallásos keresztény, sohasem fog hazudni. Őt a Kádár-rezsím nem tudta megvásárolni, sőt, életét is kockáztatta harminc éven keresztül azzal, hogy meg nem alkuvó módon írta az igazat.

Az önigazgatás létrehozásának eljárása szerint azzal, hogy az újságírók választják meg a főszerkesztőt, nemcsak a jobboldali lapok lettek volna tárgyilagos, független napilapok, ahol emberek meggyőződésük, lelkiismeretük szerint szabadon írnak, hanem a baloldali lapok is. Meg a rádió is ilyen lett volna, meg a televízió is.

Mindenki tudta a Kádár-rezsim (Mindszenty József szakkifejezése) alatt, hogy azoknak, akik diktatúrában élnek, azt kell írniok, mondaniok, amit elvárnak tőlük.

Egy kis epizód a Kossuth rádió életéből a legjobb bizonyíték erre. 1966-ban Molnár Tibor szerkesztő szobájában ültünk, mi a „Hétvége" című műsor szabadúszó írói, újságírói. Vagy tizen, tizenketten.

Legtöbbjük nagy kommunista és párttag. Neves írók, újságírók. Engem az idegenforgalom delegált, mint írástudó szakembert. Engem, tanítástól 1956 után eltiltott irodalomtanárt, változatlanul érdekelt az irodalomelmélet, így az irodalmi műfajok, s mivel Tibi még nem jött be, beszélgettünk. Én egy kérdéssel kezdtem: „Olvastátok-e a Népszabadság mai vezércikkét?"

A reakció leírhatatlan volt: ordítottak, üvöltöttek a nevetéstől! Vezércikket? Olvasni? Nem tudták abbahagyni a derültséget. Ezekből a Saulokból bizony lehetett volna Pál is, ha embernek tartották volna őket, s megválaszthatják főnöküket! ( * )

9. Nem nevezhetem magam közgazdasági szakértőnek, de az Antall-kormány végzetes lépése a privatizáció felelőtlen elindításával a hozzá nem értőket is felháborította. A posztkommunisták kezébe került az ország tőkéjének ( * ) 80-85 százaléka.

Mert, kik kaptak a még meglévő elvtársi bankoktól kölcsönöket, hogy a felkínált állami vállalatokat, tulajdonokat felvásárolják?

S ki tudott ezekről a lehetőségekről?

Nyilván az állami vállalatok kommunista vezetői!

Az állami birtokokat ki tudta bagóért megvásárolni? Akinek azért volt némi készpénze.

Kik értesítették a provizió reményében az előnyös vásárlási lehetőségekről a külföldi cégeket?

S kik bonyolították azokat le?

Megüt a guta!

Tudomásom szerint az „insider"-üzletkötés bűncselekmény lehet. Lásd az idei nagy Spiegel-interjút Szolzsenyicinnel!

Azt hiszem a vásárlás dátumából meg lehetne állapítani, ki jutott így vagyonokhoz.

De ki felel ma mindezekért ?

Ma már a könyörtelen, és talán megváltozhatatlan tények uralkodnak!

A hazaárulók, judások, a kommunisták nem bánják meg cselekedetüket. Képtelenek rá. Úgy, ahogy Judás!

De kihalnak. Utódaik, ugyan öröklik a vagyont, de erkölcsileg nem felelősek már az elődökért. S ez reménnyel tölt el.

Velük majd lehet tárgyalni. Hiszen új nemzedék lép majd a porondra.

(komment : nem így lett sajnos, rohadt alma nem esik messze a fájától, kommunista kutya kölykéből nem lesz demokratikus szalonna!)

10. „Én 15 millió magyar miniszterelnöke leszek!" -mondá Antall József. De az elszakított területek magyarjai ma sem szavazhatnak. A 200.000 politikai menekült magyarnak ma sincs szava abban, hogy hazájának milyen politikai rendszere legyen. Az igaz, ha van az emigránsnak elég pénze és házat, öröklakást vesz ott, szülőföldjén, aminek felszabadításán évtizedekig dolgozott, akkor kegyesen megengedik neki.

*******

Miért hibáztatom, kritizálom saját táboromat, az én képviselőimet, és azokat a vezetőket, akiket, ha lehetséges, meg is választottam volna ?

Mert azt szeretném, ha már sikerült a diktaturát megszüntetni, azok lennének az ország vezetői, akik tiszták maradtak, akik e felszabadítási küzdelmekben érdemekre tettek szert, s akik a szó szoros értelmében vett értelmiségiek, és nem az a Párt, mely leverte a forradalmat, gyilkolt, majd megijedt, undorító puha diktatúrát vezetett be és tönkretette az országot!!!

*******

Folytatom:

Orbán Viktor ugyancsak elmulasztotta, meg sem kísérelte, hogy a rá szavazni kívánók külföldön élő része visszakapja szavazati jogát, már csak politikai üldöztetésének és a menekülés torturáinak jelképes jóvátétele gyanánt.

Svájcban , ahol ezt írom, nagy gondot fordítanak arra, hogy a külföldön élő svájciak ne idegenedjenek el hazájuktól vagy akár „volt hazájuktól". Rendezvényekkel, ünnepségekkel emlékeztetik őket arra, hogy továbbra is a magukénak vallják őket. Természetesnek tartják, hogy távolról, levélben is részt vehessenek az országos politikai választásokon. Pedig, akik elhagyták Svájcot, azok nem hivatkozhatnak különösebb hazafiúi érdemekre, hiszen csupán gazdasági érdekekből hagyták el „hazájukat". Számuk jelentős, egy közepes méretű kantonnak felelnek meg.

Orbánnak azt is tudnia kellene, hogy „nyugaton", ott, ahol részben egyetemi tanulmányait folytatta, természetesnek tartják, ha egy politikus tudja, hogy mit neveznek politikai felelősségnek.

Az un. Politische Verantwortung kötelezte F. J. Strausst vagy előtte Raimond Barzelt, vagy Kissingert, - folytathatnám, - hogy adjon helyet most már másoknak is. Így van ez természetesen mindig az USA-ban is.

Csak a hatalom megszállottjai, mint Mitterand, Chirac, vagy Helmuth Kohl próbálták meg a nekifutást még egyszer. De ők sem harmadszor!

A pedagógia egyik kitűnő eszköze a dícséret. Orbán egyik programbeszédében említést tett egy Népesedési Modell elnevezésű javaslatról. Sokan kitűnőnek találták és támogatták. Németre is lefordították. Inézmények sorakoztak fel mögötte. Nem értettem, miért nem hangzott el a tervezet szerzőjének neve, Baranyi Károlyé?

De úgy látszik, ez az „üzleti életben" nem szokás.

„Bármennyire hihetetlennek tűnik is, én láttam a szabadságot - személyesen, a magam szemével - , a maga tökéletes, hibátlan szépségében....."

Ezt mondta Orbán Viktor október 23-i beszédében, 2005-ben. De 2006-ban is idézte könyvem 13. oldalán az ezzel mondattal kezdődő bekezdést. Viszont elmulasztotta nevemet említeni, ill. elfeledkezett engem erről értesíteni. Pedig beszédéből kiderült, hogy tudta ki vagyok. / R. J.: A Befejezetlen Forradalom, Bp., 1999./

(Popovits Jánosnak korábban levélben köszönte meg a könyv elküldését. / O.V., Budapest, 2003. július 21.)

Javaslatomat udvariatlan modorban elutasította, amellyel megnyerhette volna mind a két választást. Azokat, melyeket viszont elveszített. Mindkét választás előtt eljuttattam hozzá azt, az egyiket a müncheni főkonzulján keresztül, hogy vegye programjába:

Nem vette: a külképviseletek útján az európai országokat tájékoztatni kell arról, hogy forradalmunk 50. évfordulójának megünneplésekor gondoljanak arra: Magyarország a mai napig fizeti azokat a külföldi kölcsönöket, melyeket a forradalom leverése után vett fel, s főképpen a lázadó magyar nép fékentartására. S az ünnepelt azt a mai napig fizeti! Kérjék hát ők, az ünneplők, a forradalmunkkal rokonszenvező országok, a kádári kölcsönök eltörlését.

Személyes kapcsolataim révén állami intézményeknél tettem is lépéseket, s tudom, az ügyet felkarolták volna, s bizonyára kérik ama adósságnak megfelelő összeg elengedését.

(Ilyen pártprogrammal persze a kommunisták utódpártja nem rukkolhatott elő, s a Fidesz megnyerhette volna a hajszálon múlott választásokat.)

Én koromnál fogva nem jöhetek számításba abban, hogy vezető szerepet játsszak a magyar politikai életben, de annál ingerültebben kérdezem: azt gondolja Orbán Viktor, hogy Magyarországon egyedül neki van csak esélye arra, hogy sikerrel folytasson választási küzdelmet egy Gyurcsány Ferenccel szemben, és győzzön ?

Ebben aztán méltó utóda Antall Józsefnek, aki ugyancsak nagy gondot fordított arra, hogy ne legyen utódja.

Rőczey J. János, Genf

A hír tulajdonosa: SZMM

http://www.szmm.hu

A hír webcíme:

http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2338

Magyar Krónika, fideszes lap, Kuruc, sajtószabadság, 168 óra, magyar narancs, beszélő, élet és Irodalom, hócipő, szocik, szadesz, Új Magyarország, kormánylap, szervilis magyarok listája, top 100, . top 30, top 10, 

Mesterházyra szavazol, gyurcsányt kapod. Bajnaira szavazol, akkor is.

Egy érdek, 3 párt, de egy szövetségben. Különböztessük meg a Fideszt és a Kdnp-t. Nem megy? Hát, az együtt-pm, a mszp és a dk is pont ilyen monolitikus tömb. Veszekedéseik csak a látszat, testvérek is futnak versenyt

Mesterházyra szavazol, gyurcsányt kapod. Bajnaira szavazol, akkor is.
Bajnaira szavazol, Mesterházyt kapod. Gyurcsányra szavazol, Bajnait kapod. xD

Egyikük, "libatolvaj", szerinte el kell törölni a rezsicsökkentést, másik meseházy szerint ki kell terjeszteni. A rossz hírt hozó neoliberális együtt-pm tényleg megszorítana, ennyiben és csak ennyiben hiteles, de a szocik is ugyanezt tennék - csak ők szeretnek ígérgetni, aztán meg majd megmagyarázzák, hisz úgyis a neolibsik gazdatestjei lesznek. Ha hatalomra jutnak. Ne jussanak, nem kellenek, elég volt belőlük.

http://mno.hu/belfold/mesterhazy-targyalhat-gyurcsanyekrol-1203900

mno.hu originally shared this post.

Mesterházy tárgyalhat Gyurcsányékról

2014. január 6., hétfő 21:06, frissítve: hétfő 21:09 , forrás: MTI, szerző: TÁ

Az MSZP-t kampányidőszakban irányító országos választási bizottság (ovb) hétfőn felhatalmazta Mesterházy Attila pártelnököt és a szocialisták vezetőiből álló delegációt, hogy tárgyaljon az Együtt–PM-mel a korábban megkötött választási szövetség kibővítéséről.

Erről a hétfő estébe nyúló ülésről távozó Tóbiás József frakcióvezető-helyettes, Gúr Nándor alelnök és Baja Ferenc számolt be újságíróknak. Azt azonban egyikük sem árulta el, hogy mire kapott mandátumot Mesterházy Attila és az általa vezetett küldöttség. Mint mondták, csak a tárgyalások végeredményéről szeretnének beszámolni a sajtónak. Mesterházy Attila nem nyilatkozott az újságíróknak.

Bajnai Gordon hétfőn az ATV reggeli műsorában és az MTI-nek küldött közleményben ismertette: a lehető legszorosabb együttműködésre http://mno.hu/ahirtvhirei/megis-lehet-kozos-lista-gyurcsanyekkal-1203183 , akár közös listára van szükség az ellenzék érdemi támogatottsággal rendelkező erői között, ezért tárgyalást kezdeményez a szocialistákkal a korábban kötött választási megállapodás kibővítéséről.

Belső feszültség

Komoly belső feszültségeket hozhat a felszínre, ha megvalósul a Bajnai Gordon, Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc által vágyott közös ellenzéki balliberális lista – mondták el http://mno.hu/belfold/gyurcsanyek-beemelese-komoly-konfliktust-generalhat-1203803 az MNO-nak politológusok annak kapcsán, hogy az Együtt–PM Szövetség vezetője és az MSZP elnöke a korábbi megállapodásuk felülvizsgálatáról beszélt hétfőn.


Mesterházy Attila a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta http://mno.hu/belfold/gyurcsanyt-megis-beveszik-balliberalis-osszefogasba-1203750 , három lehetőséget lát: egyéni választókerületi megállapodásokat annak érdekében, hogy mindenhol csak egy baloldali jelölt álljon szemben a Fidesszel, a közös listát, illetve azt, hogy az MSZP és az Együtt–PM is bővíti a saját szövetségi körét.
A választási felkészülésről

Az MSZP-t kampány idején az elnökség helyett irányító ovb üléséről beszámolva Gúr Nándor azt mondta: Bajnai Gordon javaslata mellett a választási felkészülés volt a téma, áttekintették, hogy állnak abban a 75 egyéni választókerületben, ahol a megállapodás alapján a szocialisták állíthatnak jelöltet.

Hozzátette: minden olyan megoldásra nyitottak, amely segíti az Orbán-kormány leváltását. Így – folytatta – a közös listaállításra is, amit az MSZP 2012 novemberében javasolt. Azt is mondta, törekednek rá, hogy mielőbb megállapodjanak Bajnai Gordon pártszövetségével, majd ha úgy látják, hogy módosítani kell a korábbi egyezséget, akkor a lehetséges csatlakozókkal is.

Arra a kérdésre, hogy a Demokratikus Koalíciót vezető Gyurcsány Ferenc helyet kaphat-e egy közös listán, a szocialista párt alelnöke úgy válaszolt: nem személyekről, hanem a választási győzelmet segítő konstrukcióról kell megállapodni.
Mesterházy a DK-ról

Mesterházy Attila nem nyilatkozott az újságíróknak. A pártelnök az ülés után ATV Egyenes beszéd című műsorában ugyanakkor igennel válaszolt arra, hogy a közös lista- és miniszterelnökjelölt-állítás lehetőségéről kezdik-e meg a tárgyalásokat Bajnai Gordon pártszövetségével.

Arra a kérdésre, hogy Bajnai Gordonhoz hasonlóan hajlandó-e hátralépni, lemondani a miniszterelnök-jelöltségről, az MSZP-elnök úgy válaszolt: minden opció megtárgyalására, átgondolására nyitott. Azt is elmondta, mivel már csak három hónap van a választásokig és alig több mint egy hónap a jelöltállítás kezdetéig, az újranyitott tárgyalásokat a jövő hét végéig le kell zárni.

Mesterházy Attila közölte, készek tárgyalni a Demokratikus Koalícióval – ezt korábban is megtették –, de a DK 16 pontos programjában több olyan elem van, amellyel nem értenek egyet, így ezt a kérdést is rendezni kell.

A tárgyalások része kell, hogy legyen az is, szerepelhet-e egy közös listán Gyurcsány Ferenc – mondta a szocialista pártelnök, aki ezt sem akarta megelőlegezni.

MSZP Baja Ferenc Gúr Nándor Mesterházy Attila Tóbiás József Demokratikus Koalíció Bajnai Gordon ellenzéki együttműködés Együtt-PM szövetség

Nemzetállamokra miért van szükség, nemzetre alapozva vagy a nagy nemzetköziség miatt koldusként Kalapozva!!!

Nemzetállamokra miért van szükség, nemzetre alapozva vagy a nagy nemzetköziség miatt koldusként Kalapozva!!!

Miért van szükség nemzetállamokra? Mert pontosan az az erő akarja leépíteni őket, ami a helyi társadalmak elől vonná el a helyiek munkájával megtermelt javakat, a föld mélyének kincsét, és minden más természeti erőforrást.

Globális bankár diktatúra NAGYON nem egyenlő a demokráciával, és ennek megértéséhez nem kell száz közgáz diploma.

"Varga B. Tamás
.
MIÉRT FONTOS A NEMZETÁLLAM MEGTEREMTÉSE?

(Rettenetesen egyszerű közgazdaságtani visszatekintés)

Hazánk 1918-ban a gazdasági összeomlás határán állt.

1931-re gazdasági fejlődésben elérte Hollandia és Belgium színvonalát.

Van még kérdés?
() Varga B. Tamás ()"

Nemzetállam ellenzői, és ez nem csak afféle vélemény. A ballib oldalon foglalkoztatott hazaárulók (pontosan emiatt azok) a nemzetállam ellenzésében, ellehetetlenítésében, kiárusításában is személyesen, konkrétan anyagilag érdekeltek! A megélhetési balliberális, legyen az politikus vagy annak segédje, egy embertípus : a legalja. A szűk Soros helytartói köreiken kívül állókat lesajnálják, kisemmizik. Tagadják bármiféle nemzetközi háttérhatalom azaz érdekhálózat létét, mert pontosan tudják hogy létezik - onnét kapják a fizetésüket.

Aggódnak az emberi jogokért, esélyegyenlőségért, bérekért - mégis mikor hatalmon vannak iskolák, kórházak, vasutak, buszjáratok szűnnek meg, szárnyal az infláció és befagynak a bérek. 2006 - 2010 közt nyilvánosan csak kordonerdők és rohamrendőr + in-kalosok sorfalai mögött előmerészkedő, demokráciáért, szabadságért aggódó, a mostani kormányt FASISZTA (Haha! :D Az elkötelezetten atlantista - filoszemita Likud, mint nácik! :P ) diktatúrázó veszettek a rendőrséget politikai célokra használták mindig is, még horn gyula idejében is a hatóság kézivezérlésével verették szét a METÉSZ tüntetést.

"Felemelkedésük gyorsasága, melyet a zsidók saját intellektuális kiválóságuknak tulajdonítanak, csupán privilegizált pozíciójuk, etnikai kohéziójuk, urbánus életformájuk, valamint kiváló helyzetfelismerő képességük következménye"

HaHa, bizony. Meg a többi "hipszter" csóró átlag magyarokat magas lóról lesajnáló rongyrázó újgazdag zsidó majom.

"{...} Amíg a zsidók esetében egy spontán, ösztönös önszerveződés természetes – talán etnikai adottságaiknak, talán az elszenvedett üldöztetésnek köszönhetően – addig az emancipált zsidók Nyugat-Európában olyan nemzeteket találtak, melyekben a törvények minden természetes társulás elnyomására szolgálnak… A zsidók csupán szétszórt individuumokkal kerültek szembe. Ez nagyban megkönnyítette a dolgukat. Adott lévén a másik oldalon a zsidó szolidaritás és szervezettség, semmi sem állhatja útjukat, hacsak nem a jövő antiszemita reakciói, melyeknek egyenlő erősségűeknek kell lenniük a kiváltó okkal." (1905. január 15.)

- innen -

http://www.flagmagazin.hu/nagyvilag/maurras_a_zsidokerdesrol_es_az_iszlam_veszelyerol

"A zsidóknak a Birodalom iránti szeretete azt is megmagyarázza, miért
változtatják meg olyan könnyen az egyik, vagy a másik Birodalom iránti hűségüket."

- innen -

http://www.israelshamir.net/Hungarian/Hungarian12.htm

2 link tartalma, ha eltűnne a netről.

Maurras a zsidókérdésről és az iszlám veszélyéről
nagyvilág
2013. 12. 17.

Maurras sur la menace de l'islam - „A keresztény és nemzeti franciák háttérbe szorulásának magyarázata a XVIII. század végi felfordulásban keresendő, illetve a napóleoni Code civil és a többi napóleoni intézmény tökéletlenségében.{...}"

"{...} Amíg a zsidók esetében egy spontán, ösztönös önszerveződés természetes – talán etnikai adottságaiknak, talán az elszenvedett üldöztetésnek köszönhetően – addig az emancipált zsidók Nyugat-Európában olyan nemzeteket találtak, melyekben a törvények minden természetes társulás elnyomására szolgálnak… A zsidók csupán szétszórt individuumokkal kerültek szembe. Ez nagyban megkönnyítette a dolgukat. Adott lévén a másik oldalon a zsidó szolidaritás és szervezettség, semmi sem állhatja útjukat, hacsak nem a jövő antiszemita reakciói, melyeknek egyenlő erősségűeknek kell lenniük a kiváltó okkal." (1905. január 15.)

Charles Maurras

„A zsidók gazdagsága csupán következmény. A zsidók gazdasági hatalma, a gazdaság megszerzésének és megtartásának képessége onnan ered, hogy egységes államot alkotnak a mi megosztott államunkban, nemzeti egységet mutatnak a mi meghasonlott nemzetünk kebelében, s ez kiszolgáltat minket az ellenséges nemzeteknek." (1904. március 1.)

„Azt mondják, hogy XIII. Leo pápa kissé túlzónak tartja az antiszemitizmust. Szerencsére az orléans-i herceg kevésbé kétértelmű, mint a Szentatya. Mivel fiatal, tüzes, a közjó elszánt harcosa, kevés megértést mutat a parlamentáris finomkodások iránt, örököse annak a militarista és nacionalista szellemiségnek, mely Bourbon őseit jellemezte. Egy nacionalista és antiszemita nép természetes vezetőjeként a zsidó kérdés megoldására királyi szavával megerősített ígéretet tett. Olvassák el a kételkedők a san-remói bátor beszédet, s megláthatják, hogy a francia királyi ház örököse miképpen képes összeegyeztetni, a régi capeti tradícióknak megfelelően, a lelkiismereti szabadságot a belső rend követelményével, a vallási és faji háborúk tilalmát azon szükséges intézkedésekkel, melyeket a zsidó invázió tett szükségessé." (1900. március 30.)

„Az antiszemitizmus az a rendszer, mely a legegyértelműbben, a leghatározottabban és a legáltalánosabban szembeszáll az Emberi Jogok Nyilatkozatának rendszerével. A zsidó talán nem ember? És ha megfelel az adminisztratív előírásoknak, nem állampolgár? Ám az antiszemita rendszer szerint franciának lenni valami több, mint emberi lénynek és a francia adminisztráció regisztráltjának lenni. Az antiszemitizmus francia fogalmába történelmi, tradicionális, fizikai és morális elemek is beletartoznak."

„A zsidó kérdést nyugodt méltósággal kell kezelnünk. A nemzet szabadsága és belső rendje szempontjait kell figyelembe vennünk. A zsidó, akár nagy hatalmú bankár, akár felforgató forradalmár, a zsidó világbirodalmat építi. A zsidók a nemzetek testvériségét hirdetik, hogy lefegyverezzék a nemzeteket."

„A zsidó expanzió, a zsidó internacionálé hatalmas lökést kapott az 1830-as liberális és az 1848-as szocialista forradalmaktól. A következő korszakban a kapitalizmus és a szocializmus vezető ereje egyaránt a zsidóság, s újságjaik a Le Monde-tól a Humanitéig."

„Ha egyrészt elismernők a zsidók mint individuumok jogait, másrészt meghagynók nekik a közösségi jogot, mely a provinciákat illeti meg, olyan kettős hatalommal ruháznók fel őket, mely még félelmetesebbé tenné a zsidó befolyást: jogokkal bírna mint Franciaország polgára, külön jogai lennének, mint egy provincia önkormányzata tagjának, s mindezek mellett megmaradnának a zsidó nép tagjaként élvezett jogai."

„A zsidó kiskereskedők, akik egy szál ingben érkeztek hozzánk, két-három generáció alatt közép- vagy nagypolgárok lesznek, bankárok és nagykereskedők, könyvkiadók és sajtómágnások, s befolyásuk messze meghaladja morális és intellektuális képességeiket. Felemelkedésük gyorsasága, melyet a zsidók saját intellektuális kiválóságuknak tulajdonítanak, csupán privilegizált pozíciójuk, etnikai kohéziójuk, urbánus életformájuk, valamint kiváló helyzetfelismerő képességük következménye."

„Hogyan fogadhatnánk be egy ilyen nemzetet hazánk nemzeteinek szövetségébe?" „Egy ilyen ambíció, mely nem vallási, hanem etnikai alapú, sohasem képes beilleszkedni a társadalom rendjébe. Az izraeliták világszövetsége, ha beteszi a lábát egy, kettő, három országba, Európa minden nemzetére nézve halálos fenyegetést jelent. Ez ébreszti fel világszerte az antiszemitizmust." (1920. október 25.)

„Az antiszemitizmus levezetése a zsidó vér összetételéből, a zsidó orr formájából, ez teljes félreértése a történelmi és társadalmi faktoroknak: igazából egy áltudomány önkényének kultiválása a szociológiai tények és a politikai szükségszerűségek tudománya helyett." (1930. október 27.)

http://beszelo.c3.hu/cikkek/charles-maurras-politikai-szotara

"Párizs néhány belvárosi utcáját marokkói látogatóink gyönyörű ruházata vidítja fel. Vannak köztük zöldek, rózsaszínűek, mindenféle árnyalatúak. A sivatag e fenséges gyermekei közül egyesek olyannak tűnnének, mintha « ártatlan feddhetetlenséget és fehér lent » viselnének, ha napbarnított és majdnem fekete ábrázatuk láttán az ember nem gondolna pokoli mázolásra. A lelkiismeretük akár ruhaszínű, akár bőrszínű, a ruháik mindenképpen irigylésre méltóak: Eugene Marsan barátunk a tanúm rá, hogy a leghanyagabb ember is képes lenne olyan ruhaköltségekre, amelyek ezeket csodálatos, a Hold és Nap mintával hímzett kabátokat eredményeznék. Úgy tűnik, még a mi olyannyira felcsákózott és maskarázott köztársasági gárdánk is alulmarad keleti vendégeink sokszínű pompájával szemben.

Mindezt a színt kellőképpen értékelve mégis igaz, hogy valószínűleg éppen egy nagy ostobaságot követünk el. Ez a mecset Párizs közepén semmi jót nem mond nekem. Talán szó sincs az iszlám ébredéséről, amely esetben mindaz, amit mondok, nem áll meg, és mindaz, amit teszünk, a leghiábavalóbb dolog. Ha azonban ébredezik az iszlám, és nem hiszem, hogy ebben kételkedhetnénk, akkor a Korán-hit trófeája Szent Genovéva dombján, ahol az iszlámellenes kereszténység legnagyobb tudósai oktattak, nemcsak a múltunk megsértése, hanem a jövőnkre nézve is fenyegetés. Megadhattuk az iszlámnak, otthon nála, az összes biztosítékot és minden tiszteletet. Bonaparte levehette cipőit a mecsetben, Lyautey marsall is ékesszólóan hirdethette a hiedelmek testvériségét: ezek távoli dolgok voltak, afrikai vagy ázsiai ügyek. Franciaországban azonban a protektorok és győztesek részéről, egyszerűen politikai szempontból, a mecset hivatalos felépítése és különösen köztársasági pompával való felavatása valami olyasmit fejez ki, ami az országunkba való behatolásra és alattvalóink vagy védenceink általi birtokba vételére hasonlít. Mindenképpen a gyöngeség obskúrus beismerésének fogják tartani. Tegnap valaki azt mondta nekem: Innentől fogva ki az, aki gyarmatosít, és ki az, akit gyarmatosítanak? Ők vagy mi?

Itt-ott felsőbbséges mosolygást látok, ünnepélyes kinyilatkozásokat hallok és olvasok a fajok és kultuszok egyenlőségéről. Bölcsek leszünk, ha nem hagyjuk ezeket túl messzire és túl hangosan hallatszani. Az a hódító, aki túlzottan odafigyel a meghódított hitére, aligha lesz sokáig hódító.



Áthágtunk a türelem, a tisztelet és a barátság méltányos korlátain. Elkövettük a túlzás bűnét. Az ég adja, hogy ne kelljen érte fizetnünk rövidesen, és hogy a nemes fajokat, amelyeknek egy ilyen értékes engedménnyel tartoztunk, soha ne részegítse meg gyöngeségünk érzése."

(Action francaise, 1936. július 13.)

Maurras fenti írásának - kronológiailag talán kissé megkésett, politikailag viszont nagyon is előrelátó - apropóját az adta, hogy tíz évvel korábban, 1926. július 15-én avatták fel a párizsi nagymecsetet (a ford. megj.).

ford. Hep Titusz

______________________________________

Quelques rues du centre de Paris sont égayées par de très belles robes de nos visiteurs marocains. Il y en a de vertes, il y en a de roses, il y en a de toutes les nuances. Certains de ces majestueux enfants du désert apparaîtraient « vêtus de probité candide et de lin blanc » si leur visage basané et presque noir ne faisait songer au barbouillage infernal. Que leurs consciences soient couleurs de robe ou couleur de peau, leurs costumes restent enviables : notre ami Eugène Marsan m'est témoin que le plus négligent des hommes serait capable des frais de toilette qui aboutiraient à ces magnifiques cappa magna, à ces manteaux brodés de lune et de soleil. Notre garde républicaine elle-même, si bien casquée, guêtrée et culottée soit-elle, cède, il me semble, à la splendeur diaprée de nos hôtes orientaux.

Toute cette couleur dûment reconnue, il n'est pas moins vrai que nous sommes probablement en train de faire une grosse sottise. Cette mosquée en plein Paris ne me dit rien de bon. Il n'y a peut-être pas de réveil de l'Islam, auquel cas tout ce que je dis ne tient pas et tout ce que l'on fait se trouve aussi être la plus vaine des choses. Mais, s'il y a un réveil de l'Islam, et je ne crois pas que l'on en puisse douter, un trophée de cette foi coranique sur cette colline Sainte-Geneviève où enseignèrent tous les plus grands docteurs de la chrétienté anti-islamique représente plus qu'une offense à notre passé : une menace pour notre avenir. On pouvait accorder à l'Islam, chez lui, toutes les garanties et tous les respects. Bonaparte pouvait se déchausser dans la mosquée, et le maréchal Lyautey user des plus éloquentes figures pour affirmer la fraternité de tous les croyants : c'étaient choses lointaines, affaires d'Afrique ou d'Asie. Mais en France, chez les Protecteurs et chez les Vainqueurs, du simple point de vue politique, la construction officielle de la mosquée et surtout son inauguration en grande pompe républicaine, exprime quelque chose qui ressemble à une pénétration de notre pays et à sa prise de possession par nos sujets ou nos protégés. Ceux-ci la tiendront immanquablement pour un obscur aveu de faiblesse. Quelqu'un me disait hier : — Qui colonise désormais ? Qui est colonisé ? Eux ou nous ?

J'aperçois, de-ci de-là, tel sourire supérieur. J'entends, je lis telles déclarations sur l'égalité des cultes et des races. On sera sage de ne pas les laisser propager trop loin d'ici par des haut-parleurs trop puissants. Le conquérant trop attentif à la foi du conquis est un conquérant qui ne dure guère.

Nous venons de transgresser les justes bornes de la tolérance, du respect et de l'amitié. Nous venons de commettre le crime d'excès. Fasse le ciel que nous n'ayons pas à le payer avant peu et que les nobles races auxquelles nous avons dû un concours si précieux 4 ne soient jamais grisées par leur sentiment de notre faiblesse.

Action francaise, le 13 juillet 1936

www.antidogma.hu

www.flagmagazin.hu - Egy Jobb magazin az Értékek mellett!

A zsidók és a birodalom


Israel Shamir beszéde Westmnisterben, a Lordok Házában, 2005. február 23.


Hölgyeim és Lordok, uraim, barátaim

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy szerény jaffai íróként, itt a demokrácia, és az arisztokrácia közös lakhelyén köszönthetem Önöket. Engedjék meg, hogy megköszönjem ezt a lehetőséget házigazdámnak, szeretett testvéremnek, Yorkshire-i Rotherdam Lordjának, Nazir Ahmednek. Nagyon boldog lennék, ha ma egy másik szeretett barátom, a közelmúltban elhunyt Sir Robin, Lord Phillmore is köztünk lehetne, mert az ő barátságának köszönhetem, hogy zsenge újságíróként annak idején a nagytekintélyű BBC hírügynökségnél dolgozhattam. Lord Phillmore segített át a kezdeti nehézségeken, neki köszönhetem, hogy megismerhettem a régi Angliát, mert az ő háza a legangolabb környéken, Thames vidéki Henley-ban volt. Ennek köszönhetően Anglia ifjúságom szerelme volt. Ma is emlékszem az eredeti Brakespear sört felszolgáló sörözőkre, Kensigton zöld pázsitjára, a tejsüvegek az ajtó előtt, a frissen sült tojás és szalonna, s a pirított kenyér illatára, Guardian napilap a finom fogású lapjaira, az angol háziasszonyok vendégszeretetére, akik a legkülönösebb alkalmakkor is szerét ejthetik, hogy egy csésze teával megkínáljanak. Emlékszem, az angol férfiak lovagiasságára, (fair play), a zöld pázsitokra, a vidéki Blake, Hopkins, Waugh, és GK Chesterton Angliájára, és nem pedig Nagy Britániára, a birodalomra.

Magát Angliát, nagyon szeretem, de nem a Birodalmat. A Birodalom egy tizenkilencedik századbeli gonosz találmány. A Birodalom tette tönkre Irakot, és jóval a jelenlegi Bush – és Blair általi támadást megelőzően, mérges gázt használt annak polgárai ellen. Nem volt olyan ország, amely túl messze lett volna a Birodalom erőszakos beavatkozásai ellen, legyen az Shimonoseki Dél-Japánban, Gondor az etiópiai hegységekben, Bejingtől Archangelsik, a britániai Oriente halászfalutól, Bagdadig, Dublintól Kandaharing, Drezdától, a palesztinai Akkáig – a Birodalom sorra lebombázta őket. Nem Anna királynő uralkodásának időszakáról beszélek, hanem az elmúlt százötven év történelmét idézem, hanem azt a korszakot amióta az önök első hűséges cionista vezetője, Lord Beaconsfield hatalomra került. A mi hazánkban, Palesztinában a jelenlegi szenvedések és nyomorúság a birodalmi beavatkozás eredménye. Az első Intifada, a 1936–1939-es nagy arab felkelés a fenyegető cionista térfoglalás ellen irányult. Ezt a felkelést a birodalmi erők kegyetlenül elfojtották. Az őshonos palesztinok ezreit legyilkolták, kivégezték, felakasztották, száműzték szülőföldjükről. Az 1948-as arab vereség nem érthető meg az azt megelőző Palesztina elleni birodalmi beavatkozás ismerete nélkül. A cionista hadsereg csak a kegyelemdöfést adta meg a lefegyverzett, vérző, erőtlen falusi lakosságnak, amelynek legjobb harcosait a Birodalom előzőleg megsemmisítette.

Rendben van, mondanák Önök, miért bolygassuk a múltat? Mindezt azonban számba kell venni, mert a Birodalom ma sem a múlté. Miután az angolok vérét kiszívta, iszonyatos élősködő módjára a másik világtájra vándorolt. Fővárosát Washingtonba és New Yorkba helyezte át, amíg Anglia szolgai viszonyba került vele, ugyanúgy, mint egykoron Görögország kiszolgálta az Új Rómát, vagy helyesebben, amint Tyre alávetette magát Karthágó uralmának. Nem elég, hogy az Önök légiereje (RAF) támogatja az amerikaiakat, de az angol hírügynökség, a BBC, a tárgyilagosság egykori példaképe is az Új Birodalom propaganda szócsöve lett.

Nem azért jöttem, hogy elmarasztaljam Önöket, hanem azért, hogy együttérzésemet fejezzem ki az Új Birodalom egyik áldozata iránt.

Harminc évvel ezelőtt jártam nálatok utoljára, és azt tapasztalom, hogy a Birodalom Titeket is ugyanúgy felemészt, mint mindenki mást. London közönséges kozmopolita várossá vedlett, filmgyártásotok lezüllött, utcáitokat ellepi a nemzetközi áruházláncok sorozata, újságjaitok a cionisták tulajdonát képezi, és annak a veszélye fenyeget benneteket, hogy Ti is ugyanúgy elporladtok a birodalom őrlő súlya alatt mint a régi rómaiak és a makedónok, s helyetekbe az amerikaiak lépnek.

A Birodalom nem túlságosan könyörületes a népek iránt, beleértve a saját népét. Vegyük csak példának Palesztinát. Ezer és ezer angol fiatal vesztette életét Palesztina meghódításában, csak azért, hogy azt a zsidóknak adományozzák. Nagyon sok kegyetlenkedést hajtottak végre, rengetek őslakos palesztint megöltek a zsidók jelenlegi fensőségének megalapozása érdekében. Ezt senki sem köszönte meg nekik. Az idősebbek még emlékeznek a cionista terroristáknak az angol katonák elleni támadásaira, a Lord Moyne elleni merényletre, vagy arra a két angol altisztre, akiket a zsidók elraboltak, majd felakasztották őket, és holttestüket megbecstelenítették azzal, hogy azokat aláaknázták. Menachem Begin, Izrael volt miniszterelnöke különösen büszke volt erre az esetre. Az ifjabb nemzedék erről semmit sem tud, mert tömegtájékoztatási eszközeiteket a cionisták bitorolják: Conrad Black és a Murdock család, akiknek nem érdeke, hogy erre emlékezzenek.

Fontos azonban emlékezni, mert az Új Birodalom a réginek a nyomdokain halad. Ma az Amerikai Egyesült Államok és Anglia, az előbbi alattvalójaként, a zsidók közép-keleti hatalmának biztosítása érdekében harcolnak Irakban. Angliának, de még üzleti érdekeknek sincsennek, sem Bagdadban, sem Basrában. A közép-keleti háborúnak, terrornak, és más feszültségeknek egyetlen meghatározó oka van – a zsidó fensőrendűség megvalósítása. Izraelben, vagy Palesztinában holnap megvalósulhat a béke, ha megegyezhetnénk a zsidók és a nem-zsidók egyenrangúságában. De ez az elv, amelyet Európában olyan szigorúam alkalmaznak, az izraeli zsidók számára vallási tilalomnak számít. Ez ugyanaz, mint ahogy Angliában az 1832-es reformok előtt az Önök elődei sem egyeztek a köznép és a nemes törvény előtti egyenlőségével, vagy amint Ian Smith Rodesiájában a fehér telepesek sem egyeztek azzal, hogy a fehér telepesek sem fogadták el az ország őshonos lakosaival való egyenlőséget. A zsidók ma nem fogadják el a másokkal való egyenlőséget. De Önök miért segítik őket a fensőrendűségük megvalósításában? Van egy amerikai vicc (Jay Leno-tól származik). „Ha a Jóisten nem törli el a föld színéről Hollywood Boulevardot, akkor kérjen bocsánatot Szodomáért és Gomorráért." Valóban, ha Anglia továbbra is a faji és vallási megkülönböztetésen alapuló zsidó államot támogatja, kérjen bocsánatot Rhodesiától és Dél Afrikától. Valójában, miért támogatja Anglia jelenlegi zsidó államot? Ez nem egy szónoki kérdés. Miért kezdett az Új Birodalom háborúba? Miért tette ki magát hatalmas költségeknek és veszélynek, miért hárította magára a világ nagy részének haragját, és mindezt a zsidó fensőrendűség érdekében?

A könyvemben, amelyet itt népszerűsíteni szeretnék – megkísérlem bemutatni a zsidók különleges szerepét a birodalmi létformában. Felületesen szemlélve ez a személyiségekre utal. Ez látszólag bizonyos a neo-konzervatívoknak Washingtonban betöltött különleges szerepével, és az amerikai, és más országbeli zsidó média monopollal magyarázható. A média tulajdon, annak ellenőrzése, és maga a kiadás is nagymértékben valóban a zsidók kezében van. Rotchild a múlt hónapban vásárolta meg a Liberacion c. francia napilapot, egy izraeli állampolgár pedig megvásárolta az egyik svédországi TV csatornát. Ez a megállapítás az imperializmus alapvető meghatározásának szempontjából helytálló, de nem elegendő.

Az Új Birodalom, mind teológiailag, mind az eszmerendszer szempontjából, még inkább át van itatva a judaizmus értékeivel, mint a régi. Ez az, amiről beszélni szeretnék, mert egy bizonyos egyén, vagy egyének vallását, vagy nemzetiségét firtatni nem csak helytelen, hanem gyakran megtévesztő is. Valójában, a judaizmus értékvilágának ellenségei gyakran zsidó eredetűek. Engedjék meg, hogy a fenti állítás bizonyítékául Szent Pál, Marx Károly és Simone Weil nevét említsem. Egy mási példa Sir Carl Popper, az Önök egyik társa, aki a judaizmus „kiválasztottság" fogalmát „aljasnak" minősítette („vile"). Carl Popper visszautasította, azt is visszautasította, egyik zsidó évkönyven való szereplését is, azzal a megokolással, hogy nem hisz a „faj" fogalmában, és zsidó eredete ellenére semmi köze a zsidó valláshoz és a zsidó értékekhez. Tehát ne az eredetre összpontosítsanak, az ideológiát vizsgáljuk. Az Önök esetében Michael Howardnak kevesebb köze van a judaizmushoz, mint Tony Blairnek, mert Howard ellenzi az angol polgári jogok korlátozását, és a muzulmánok ellen irányuló törvényhozást, amíg Tony Blair az izraeli érdekek szolgálatába állt és belesodorta az országot az Irak elleni háborúba. Amíg a judaizmus iránti hajlam csupán egy beállítottság, egy világnézet, addig a zsidókkal való különleges együttérzés a birodalmi létforma iránt elkötelezettség bizonyítéka. Tony Blair a Birodalom buzgó támogatója. De, ha ez nem is tudnánk, könnyen kitalálhatnánk, Tony Blair az izraeli állam feltétlen támogatója. A zsidó államban a zsidónak több joga van, mint egy nem-zsidónak. Izrael három, vagy négy millió őshonos lakosának nincs sem szavazati joga, sem állampolgársága, és ennek az egyetlen oka az, hogy nem zsidók. Ne felejtsük el, Rhodesiát, mint államot éppen a faji fensőrendűség miatt szüntették meg.

Ez az érzés, hogy „a zsidók különlegesek, a közelmúltbak Ken Livingstone esetében bizonyosodott be, amely Harry herceg csíntevésével egy időben történt. Azt hallottam, hogy a legközelebbi rendezvényen Harry herceg Ken Livingstonnak öltözik. Ken Livingstone esete egyszerű: a polgármester goromba egy kontárral szemben. Újságíróként ugyan együtt érzek az újságíróval, de a gorombáskodás az újságírói hivatás velejárója. Az esetet azonban aránytalanul felfújták. Ha, Ken ugyanolyan goromba lett volna királyi család valamelyik tagjához, mint a polgármester volt hozzá, akkor megbocsátottak volna neki, sőt biztatták volna.

Az önök idegengyűlöletének mindehhez semmi köze. Nemrég a BBC Hard Talk (Kemény szavak) c. műsorát hallgattam, amelyben Tim Sebastian az egyik Angliában élő ázsiai származású ugandai üzletembert faggatott, s a következőket mondta neki: „Ti ázsiai ugandaiak nagy számban részt vesztek a tiltott árúkkal való kereskedelemben (fekete piac), valamint a valuta csempészetben, gyűlölitek a helybelieket, és ellene vagytok a velük való összeházasodásnak." Jellemző, hogy hagyományosan a zsidókat is ugyanezzel vádolták. Ha Tim Sebastian ezeket egy zsidóra mondta volna, még ugyanaznap elveszette volna állását. Mivel azonban muzulmánokról volt szó, semmi sem történt. Csupán „Kemény Szavak" voltak, nem pedig fajgyűlölet. Szerintem, a Ken Livingstone esetnek ez az aránytalan visszhangja szintén a zsidóknak a birodalomhoz való rejtélyes viszonyának a bizonyítéka. Ezért szeretik a zsidók a Birodalmat. Ha választhatnak Anglia és a Birodalom között, a zsidók a Birodalmat választják. Benjamin Ginsberg a John Hopkins Egyetem társadalomtudományi karának professzora könyvet írt erről, melynek címe: „The Fatal Embrace" („A halálos ölelkezés"), amely azt bizonyítja, hogy a zsidók felettébb szeretik a Birodalmat, bármely Birodalmat: Ferenc József, az Osztrák Magyar Monarchia utolsó császára azt vallotta, hogy a zsidók a leghűségesebb alattvalói. Az Önök hazájában, Disraeli különösen büszke volt zsidó származására, és odaadó volt a Birodalom iránt.

Egy zsidó vicc arról szól, hogy a forradalmi Odesszában volt két testvér, és az egyik kivándorolt Angliába és igen csak megkedvelte a Birodalmat, a másik pedig Oroszországban maradt. Néhány év múlva az Angliában élő testvér kihozatta az oroszországi testvért, s amikor az megkapta az angol állampolgárságot, zokogni kezdet. A másik testvér pedig vigasztalta, hogy ne bánkódjon, hiszen valahogy csak megélt Oroszországban is, és történhetett volna fordítva is. „Nem érted," -szólt az orosz testvér. „Azért sírok, mert elveszettük Indiát."

A zsidóknak a Birodalom iránti szeretete azt is megmagyarázza, miért változtatják meg olyan könnyen az egyik, vagy a másik Birodalom iránti hűségüket. Valóban ugyanazok, akik egykoron az orosz, a francia, vagy az angol birodalom hűséges tagjai voltak, ma az Amerikai Birodalom lelkes hívei. Vannak olyanok, akik ezt árulásnak minősítik, de a zsidók magát a Birodalmat szeretik, nem igen törődnek azzal, hogy ki irányítja azt. A zsidók jók a Birodalom számára mindaddig, amíg a Birodalom jó hozzájuk.

Angliában van egy meglehetősen nagyszámú muzulmán közösség. Szerintem az iszlám egy fajta kereszténység, amelynek több köze van a Hiszekegyhez, mint a pünkösdi gyülekezetnek, vagy némely amerikai felekezetnek. Ami ennél még fontosabb, az angliai muzulmán közösség ma a Birodalommal szemben a szabadság oldalán áll, és nem ijednek meg a judaizmus értékeinek végrehajtóitól, sem a zsidóktól, sem a keresztényektől. Ez a közösség roppant fontos a jelenlegi helyzet megváltoztatása szempontjából. Reméljük, hogy ez fontos állomása lesz Anglia jövőjének is.

A jelenlegi állapot kiváló alkalom a jobboldali és baloldali megosztottság felszámolására is. Ma Michael Howard, mint jobboldali a szabadságot képviseli – Blair, pedig baloldali, de a muzulmán ellenes törvényhozás, a rendőri ellenőrzés és a háború híve. A baloldali és a jobboldali fogalmaknak, a nagyobb pártok esetében nincs sok jelentősége. Vannak a Birodalom barátai, és vannak azok, akik ellenzik annak értékrendszerét. Tény az is, hogy a cionisták minden pártba beszivárogtak. Az imperialista ellenes erők új egyeztetésre van szükség egy olyan politikai összefogásra, amely hazarendeli a tengeren túli angol csapatokat, olyan összefogásra van szükség, amely önállósítja Angliát az Amerikai Birodalomtól.

Bernard Shaw: Az almásszekér (The Applecart) c. futurista színjátékában az Amerikai Egyesült Államok arra törekszik, hogy uralma alá kényszerítse Angliát, de egy bölcs uralkodó megóvja annak önállóságát. Angliát sürgősen meg kell szabadítani az Amerikai Egyesült Államok mindent behálózó befolyásától, a Bostoni Teadélután angol változatára van szükség.

Jews And The Empire By Israel Shamir
http://www.aljazeerah.info/Opinion%20editorials/2005%20Opinion%20Editorials/February/28%20o/Jews%20And%20The%20Empire%20By%20Israel%20Shamir.htm