width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: Nemzetállamokra miért van szükség, nemzetre alapozva vagy a nagy nemzetköziség miatt koldusként Kalapozva!!!

2014. január 6., hétfő

Nemzetállamokra miért van szükség, nemzetre alapozva vagy a nagy nemzetköziség miatt koldusként Kalapozva!!!

Nemzetállamokra miért van szükség, nemzetre alapozva vagy a nagy nemzetköziség miatt koldusként Kalapozva!!!

Miért van szükség nemzetállamokra? Mert pontosan az az erő akarja leépíteni őket, ami a helyi társadalmak elől vonná el a helyiek munkájával megtermelt javakat, a föld mélyének kincsét, és minden más természeti erőforrást.

Globális bankár diktatúra NAGYON nem egyenlő a demokráciával, és ennek megértéséhez nem kell száz közgáz diploma.

"Varga B. Tamás
.
MIÉRT FONTOS A NEMZETÁLLAM MEGTEREMTÉSE?

(Rettenetesen egyszerű közgazdaságtani visszatekintés)

Hazánk 1918-ban a gazdasági összeomlás határán állt.

1931-re gazdasági fejlődésben elérte Hollandia és Belgium színvonalát.

Van még kérdés?
() Varga B. Tamás ()"

Nemzetállam ellenzői, és ez nem csak afféle vélemény. A ballib oldalon foglalkoztatott hazaárulók (pontosan emiatt azok) a nemzetállam ellenzésében, ellehetetlenítésében, kiárusításában is személyesen, konkrétan anyagilag érdekeltek! A megélhetési balliberális, legyen az politikus vagy annak segédje, egy embertípus : a legalja. A szűk Soros helytartói köreiken kívül állókat lesajnálják, kisemmizik. Tagadják bármiféle nemzetközi háttérhatalom azaz érdekhálózat létét, mert pontosan tudják hogy létezik - onnét kapják a fizetésüket.

Aggódnak az emberi jogokért, esélyegyenlőségért, bérekért - mégis mikor hatalmon vannak iskolák, kórházak, vasutak, buszjáratok szűnnek meg, szárnyal az infláció és befagynak a bérek. 2006 - 2010 közt nyilvánosan csak kordonerdők és rohamrendőr + in-kalosok sorfalai mögött előmerészkedő, demokráciáért, szabadságért aggódó, a mostani kormányt FASISZTA (Haha! :D Az elkötelezetten atlantista - filoszemita Likud, mint nácik! :P ) diktatúrázó veszettek a rendőrséget politikai célokra használták mindig is, még horn gyula idejében is a hatóság kézivezérlésével verették szét a METÉSZ tüntetést.

"Felemelkedésük gyorsasága, melyet a zsidók saját intellektuális kiválóságuknak tulajdonítanak, csupán privilegizált pozíciójuk, etnikai kohéziójuk, urbánus életformájuk, valamint kiváló helyzetfelismerő képességük következménye"

HaHa, bizony. Meg a többi "hipszter" csóró átlag magyarokat magas lóról lesajnáló rongyrázó újgazdag zsidó majom.

"{...} Amíg a zsidók esetében egy spontán, ösztönös önszerveződés természetes – talán etnikai adottságaiknak, talán az elszenvedett üldöztetésnek köszönhetően – addig az emancipált zsidók Nyugat-Európában olyan nemzeteket találtak, melyekben a törvények minden természetes társulás elnyomására szolgálnak… A zsidók csupán szétszórt individuumokkal kerültek szembe. Ez nagyban megkönnyítette a dolgukat. Adott lévén a másik oldalon a zsidó szolidaritás és szervezettség, semmi sem állhatja útjukat, hacsak nem a jövő antiszemita reakciói, melyeknek egyenlő erősségűeknek kell lenniük a kiváltó okkal." (1905. január 15.)

- innen -

http://www.flagmagazin.hu/nagyvilag/maurras_a_zsidokerdesrol_es_az_iszlam_veszelyerol

"A zsidóknak a Birodalom iránti szeretete azt is megmagyarázza, miért
változtatják meg olyan könnyen az egyik, vagy a másik Birodalom iránti hűségüket."

- innen -

http://www.israelshamir.net/Hungarian/Hungarian12.htm

2 link tartalma, ha eltűnne a netről.

Maurras a zsidókérdésről és az iszlám veszélyéről
nagyvilág
2013. 12. 17.

Maurras sur la menace de l'islam - „A keresztény és nemzeti franciák háttérbe szorulásának magyarázata a XVIII. század végi felfordulásban keresendő, illetve a napóleoni Code civil és a többi napóleoni intézmény tökéletlenségében.{...}"

"{...} Amíg a zsidók esetében egy spontán, ösztönös önszerveződés természetes – talán etnikai adottságaiknak, talán az elszenvedett üldöztetésnek köszönhetően – addig az emancipált zsidók Nyugat-Európában olyan nemzeteket találtak, melyekben a törvények minden természetes társulás elnyomására szolgálnak… A zsidók csupán szétszórt individuumokkal kerültek szembe. Ez nagyban megkönnyítette a dolgukat. Adott lévén a másik oldalon a zsidó szolidaritás és szervezettség, semmi sem állhatja útjukat, hacsak nem a jövő antiszemita reakciói, melyeknek egyenlő erősségűeknek kell lenniük a kiváltó okkal." (1905. január 15.)

Charles Maurras

„A zsidók gazdagsága csupán következmény. A zsidók gazdasági hatalma, a gazdaság megszerzésének és megtartásának képessége onnan ered, hogy egységes államot alkotnak a mi megosztott államunkban, nemzeti egységet mutatnak a mi meghasonlott nemzetünk kebelében, s ez kiszolgáltat minket az ellenséges nemzeteknek." (1904. március 1.)

„Azt mondják, hogy XIII. Leo pápa kissé túlzónak tartja az antiszemitizmust. Szerencsére az orléans-i herceg kevésbé kétértelmű, mint a Szentatya. Mivel fiatal, tüzes, a közjó elszánt harcosa, kevés megértést mutat a parlamentáris finomkodások iránt, örököse annak a militarista és nacionalista szellemiségnek, mely Bourbon őseit jellemezte. Egy nacionalista és antiszemita nép természetes vezetőjeként a zsidó kérdés megoldására királyi szavával megerősített ígéretet tett. Olvassák el a kételkedők a san-remói bátor beszédet, s megláthatják, hogy a francia királyi ház örököse miképpen képes összeegyeztetni, a régi capeti tradícióknak megfelelően, a lelkiismereti szabadságot a belső rend követelményével, a vallási és faji háborúk tilalmát azon szükséges intézkedésekkel, melyeket a zsidó invázió tett szükségessé." (1900. március 30.)

„Az antiszemitizmus az a rendszer, mely a legegyértelműbben, a leghatározottabban és a legáltalánosabban szembeszáll az Emberi Jogok Nyilatkozatának rendszerével. A zsidó talán nem ember? És ha megfelel az adminisztratív előírásoknak, nem állampolgár? Ám az antiszemita rendszer szerint franciának lenni valami több, mint emberi lénynek és a francia adminisztráció regisztráltjának lenni. Az antiszemitizmus francia fogalmába történelmi, tradicionális, fizikai és morális elemek is beletartoznak."

„A zsidó kérdést nyugodt méltósággal kell kezelnünk. A nemzet szabadsága és belső rendje szempontjait kell figyelembe vennünk. A zsidó, akár nagy hatalmú bankár, akár felforgató forradalmár, a zsidó világbirodalmat építi. A zsidók a nemzetek testvériségét hirdetik, hogy lefegyverezzék a nemzeteket."

„A zsidó expanzió, a zsidó internacionálé hatalmas lökést kapott az 1830-as liberális és az 1848-as szocialista forradalmaktól. A következő korszakban a kapitalizmus és a szocializmus vezető ereje egyaránt a zsidóság, s újságjaik a Le Monde-tól a Humanitéig."

„Ha egyrészt elismernők a zsidók mint individuumok jogait, másrészt meghagynók nekik a közösségi jogot, mely a provinciákat illeti meg, olyan kettős hatalommal ruháznók fel őket, mely még félelmetesebbé tenné a zsidó befolyást: jogokkal bírna mint Franciaország polgára, külön jogai lennének, mint egy provincia önkormányzata tagjának, s mindezek mellett megmaradnának a zsidó nép tagjaként élvezett jogai."

„A zsidó kiskereskedők, akik egy szál ingben érkeztek hozzánk, két-három generáció alatt közép- vagy nagypolgárok lesznek, bankárok és nagykereskedők, könyvkiadók és sajtómágnások, s befolyásuk messze meghaladja morális és intellektuális képességeiket. Felemelkedésük gyorsasága, melyet a zsidók saját intellektuális kiválóságuknak tulajdonítanak, csupán privilegizált pozíciójuk, etnikai kohéziójuk, urbánus életformájuk, valamint kiváló helyzetfelismerő képességük következménye."

„Hogyan fogadhatnánk be egy ilyen nemzetet hazánk nemzeteinek szövetségébe?" „Egy ilyen ambíció, mely nem vallási, hanem etnikai alapú, sohasem képes beilleszkedni a társadalom rendjébe. Az izraeliták világszövetsége, ha beteszi a lábát egy, kettő, három országba, Európa minden nemzetére nézve halálos fenyegetést jelent. Ez ébreszti fel világszerte az antiszemitizmust." (1920. október 25.)

„Az antiszemitizmus levezetése a zsidó vér összetételéből, a zsidó orr formájából, ez teljes félreértése a történelmi és társadalmi faktoroknak: igazából egy áltudomány önkényének kultiválása a szociológiai tények és a politikai szükségszerűségek tudománya helyett." (1930. október 27.)

http://beszelo.c3.hu/cikkek/charles-maurras-politikai-szotara

"Párizs néhány belvárosi utcáját marokkói látogatóink gyönyörű ruházata vidítja fel. Vannak köztük zöldek, rózsaszínűek, mindenféle árnyalatúak. A sivatag e fenséges gyermekei közül egyesek olyannak tűnnének, mintha « ártatlan feddhetetlenséget és fehér lent » viselnének, ha napbarnított és majdnem fekete ábrázatuk láttán az ember nem gondolna pokoli mázolásra. A lelkiismeretük akár ruhaszínű, akár bőrszínű, a ruháik mindenképpen irigylésre méltóak: Eugene Marsan barátunk a tanúm rá, hogy a leghanyagabb ember is képes lenne olyan ruhaköltségekre, amelyek ezeket csodálatos, a Hold és Nap mintával hímzett kabátokat eredményeznék. Úgy tűnik, még a mi olyannyira felcsákózott és maskarázott köztársasági gárdánk is alulmarad keleti vendégeink sokszínű pompájával szemben.

Mindezt a színt kellőképpen értékelve mégis igaz, hogy valószínűleg éppen egy nagy ostobaságot követünk el. Ez a mecset Párizs közepén semmi jót nem mond nekem. Talán szó sincs az iszlám ébredéséről, amely esetben mindaz, amit mondok, nem áll meg, és mindaz, amit teszünk, a leghiábavalóbb dolog. Ha azonban ébredezik az iszlám, és nem hiszem, hogy ebben kételkedhetnénk, akkor a Korán-hit trófeája Szent Genovéva dombján, ahol az iszlámellenes kereszténység legnagyobb tudósai oktattak, nemcsak a múltunk megsértése, hanem a jövőnkre nézve is fenyegetés. Megadhattuk az iszlámnak, otthon nála, az összes biztosítékot és minden tiszteletet. Bonaparte levehette cipőit a mecsetben, Lyautey marsall is ékesszólóan hirdethette a hiedelmek testvériségét: ezek távoli dolgok voltak, afrikai vagy ázsiai ügyek. Franciaországban azonban a protektorok és győztesek részéről, egyszerűen politikai szempontból, a mecset hivatalos felépítése és különösen köztársasági pompával való felavatása valami olyasmit fejez ki, ami az országunkba való behatolásra és alattvalóink vagy védenceink általi birtokba vételére hasonlít. Mindenképpen a gyöngeség obskúrus beismerésének fogják tartani. Tegnap valaki azt mondta nekem: Innentől fogva ki az, aki gyarmatosít, és ki az, akit gyarmatosítanak? Ők vagy mi?

Itt-ott felsőbbséges mosolygást látok, ünnepélyes kinyilatkozásokat hallok és olvasok a fajok és kultuszok egyenlőségéről. Bölcsek leszünk, ha nem hagyjuk ezeket túl messzire és túl hangosan hallatszani. Az a hódító, aki túlzottan odafigyel a meghódított hitére, aligha lesz sokáig hódító.



Áthágtunk a türelem, a tisztelet és a barátság méltányos korlátain. Elkövettük a túlzás bűnét. Az ég adja, hogy ne kelljen érte fizetnünk rövidesen, és hogy a nemes fajokat, amelyeknek egy ilyen értékes engedménnyel tartoztunk, soha ne részegítse meg gyöngeségünk érzése."

(Action francaise, 1936. július 13.)

Maurras fenti írásának - kronológiailag talán kissé megkésett, politikailag viszont nagyon is előrelátó - apropóját az adta, hogy tíz évvel korábban, 1926. július 15-én avatták fel a párizsi nagymecsetet (a ford. megj.).

ford. Hep Titusz

______________________________________

Quelques rues du centre de Paris sont égayées par de très belles robes de nos visiteurs marocains. Il y en a de vertes, il y en a de roses, il y en a de toutes les nuances. Certains de ces majestueux enfants du désert apparaîtraient « vêtus de probité candide et de lin blanc » si leur visage basané et presque noir ne faisait songer au barbouillage infernal. Que leurs consciences soient couleurs de robe ou couleur de peau, leurs costumes restent enviables : notre ami Eugène Marsan m'est témoin que le plus négligent des hommes serait capable des frais de toilette qui aboutiraient à ces magnifiques cappa magna, à ces manteaux brodés de lune et de soleil. Notre garde républicaine elle-même, si bien casquée, guêtrée et culottée soit-elle, cède, il me semble, à la splendeur diaprée de nos hôtes orientaux.

Toute cette couleur dûment reconnue, il n'est pas moins vrai que nous sommes probablement en train de faire une grosse sottise. Cette mosquée en plein Paris ne me dit rien de bon. Il n'y a peut-être pas de réveil de l'Islam, auquel cas tout ce que je dis ne tient pas et tout ce que l'on fait se trouve aussi être la plus vaine des choses. Mais, s'il y a un réveil de l'Islam, et je ne crois pas que l'on en puisse douter, un trophée de cette foi coranique sur cette colline Sainte-Geneviève où enseignèrent tous les plus grands docteurs de la chrétienté anti-islamique représente plus qu'une offense à notre passé : une menace pour notre avenir. On pouvait accorder à l'Islam, chez lui, toutes les garanties et tous les respects. Bonaparte pouvait se déchausser dans la mosquée, et le maréchal Lyautey user des plus éloquentes figures pour affirmer la fraternité de tous les croyants : c'étaient choses lointaines, affaires d'Afrique ou d'Asie. Mais en France, chez les Protecteurs et chez les Vainqueurs, du simple point de vue politique, la construction officielle de la mosquée et surtout son inauguration en grande pompe républicaine, exprime quelque chose qui ressemble à une pénétration de notre pays et à sa prise de possession par nos sujets ou nos protégés. Ceux-ci la tiendront immanquablement pour un obscur aveu de faiblesse. Quelqu'un me disait hier : — Qui colonise désormais ? Qui est colonisé ? Eux ou nous ?

J'aperçois, de-ci de-là, tel sourire supérieur. J'entends, je lis telles déclarations sur l'égalité des cultes et des races. On sera sage de ne pas les laisser propager trop loin d'ici par des haut-parleurs trop puissants. Le conquérant trop attentif à la foi du conquis est un conquérant qui ne dure guère.

Nous venons de transgresser les justes bornes de la tolérance, du respect et de l'amitié. Nous venons de commettre le crime d'excès. Fasse le ciel que nous n'ayons pas à le payer avant peu et que les nobles races auxquelles nous avons dû un concours si précieux 4 ne soient jamais grisées par leur sentiment de notre faiblesse.

Action francaise, le 13 juillet 1936

www.antidogma.hu

www.flagmagazin.hu - Egy Jobb magazin az Értékek mellett!

A zsidók és a birodalom


Israel Shamir beszéde Westmnisterben, a Lordok Házában, 2005. február 23.


Hölgyeim és Lordok, uraim, barátaim

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy szerény jaffai íróként, itt a demokrácia, és az arisztokrácia közös lakhelyén köszönthetem Önöket. Engedjék meg, hogy megköszönjem ezt a lehetőséget házigazdámnak, szeretett testvéremnek, Yorkshire-i Rotherdam Lordjának, Nazir Ahmednek. Nagyon boldog lennék, ha ma egy másik szeretett barátom, a közelmúltban elhunyt Sir Robin, Lord Phillmore is köztünk lehetne, mert az ő barátságának köszönhetem, hogy zsenge újságíróként annak idején a nagytekintélyű BBC hírügynökségnél dolgozhattam. Lord Phillmore segített át a kezdeti nehézségeken, neki köszönhetem, hogy megismerhettem a régi Angliát, mert az ő háza a legangolabb környéken, Thames vidéki Henley-ban volt. Ennek köszönhetően Anglia ifjúságom szerelme volt. Ma is emlékszem az eredeti Brakespear sört felszolgáló sörözőkre, Kensigton zöld pázsitjára, a tejsüvegek az ajtó előtt, a frissen sült tojás és szalonna, s a pirított kenyér illatára, Guardian napilap a finom fogású lapjaira, az angol háziasszonyok vendégszeretetére, akik a legkülönösebb alkalmakkor is szerét ejthetik, hogy egy csésze teával megkínáljanak. Emlékszem, az angol férfiak lovagiasságára, (fair play), a zöld pázsitokra, a vidéki Blake, Hopkins, Waugh, és GK Chesterton Angliájára, és nem pedig Nagy Britániára, a birodalomra.

Magát Angliát, nagyon szeretem, de nem a Birodalmat. A Birodalom egy tizenkilencedik századbeli gonosz találmány. A Birodalom tette tönkre Irakot, és jóval a jelenlegi Bush – és Blair általi támadást megelőzően, mérges gázt használt annak polgárai ellen. Nem volt olyan ország, amely túl messze lett volna a Birodalom erőszakos beavatkozásai ellen, legyen az Shimonoseki Dél-Japánban, Gondor az etiópiai hegységekben, Bejingtől Archangelsik, a britániai Oriente halászfalutól, Bagdadig, Dublintól Kandaharing, Drezdától, a palesztinai Akkáig – a Birodalom sorra lebombázta őket. Nem Anna királynő uralkodásának időszakáról beszélek, hanem az elmúlt százötven év történelmét idézem, hanem azt a korszakot amióta az önök első hűséges cionista vezetője, Lord Beaconsfield hatalomra került. A mi hazánkban, Palesztinában a jelenlegi szenvedések és nyomorúság a birodalmi beavatkozás eredménye. Az első Intifada, a 1936–1939-es nagy arab felkelés a fenyegető cionista térfoglalás ellen irányult. Ezt a felkelést a birodalmi erők kegyetlenül elfojtották. Az őshonos palesztinok ezreit legyilkolták, kivégezték, felakasztották, száműzték szülőföldjükről. Az 1948-as arab vereség nem érthető meg az azt megelőző Palesztina elleni birodalmi beavatkozás ismerete nélkül. A cionista hadsereg csak a kegyelemdöfést adta meg a lefegyverzett, vérző, erőtlen falusi lakosságnak, amelynek legjobb harcosait a Birodalom előzőleg megsemmisítette.

Rendben van, mondanák Önök, miért bolygassuk a múltat? Mindezt azonban számba kell venni, mert a Birodalom ma sem a múlté. Miután az angolok vérét kiszívta, iszonyatos élősködő módjára a másik világtájra vándorolt. Fővárosát Washingtonba és New Yorkba helyezte át, amíg Anglia szolgai viszonyba került vele, ugyanúgy, mint egykoron Görögország kiszolgálta az Új Rómát, vagy helyesebben, amint Tyre alávetette magát Karthágó uralmának. Nem elég, hogy az Önök légiereje (RAF) támogatja az amerikaiakat, de az angol hírügynökség, a BBC, a tárgyilagosság egykori példaképe is az Új Birodalom propaganda szócsöve lett.

Nem azért jöttem, hogy elmarasztaljam Önöket, hanem azért, hogy együttérzésemet fejezzem ki az Új Birodalom egyik áldozata iránt.

Harminc évvel ezelőtt jártam nálatok utoljára, és azt tapasztalom, hogy a Birodalom Titeket is ugyanúgy felemészt, mint mindenki mást. London közönséges kozmopolita várossá vedlett, filmgyártásotok lezüllött, utcáitokat ellepi a nemzetközi áruházláncok sorozata, újságjaitok a cionisták tulajdonát képezi, és annak a veszélye fenyeget benneteket, hogy Ti is ugyanúgy elporladtok a birodalom őrlő súlya alatt mint a régi rómaiak és a makedónok, s helyetekbe az amerikaiak lépnek.

A Birodalom nem túlságosan könyörületes a népek iránt, beleértve a saját népét. Vegyük csak példának Palesztinát. Ezer és ezer angol fiatal vesztette életét Palesztina meghódításában, csak azért, hogy azt a zsidóknak adományozzák. Nagyon sok kegyetlenkedést hajtottak végre, rengetek őslakos palesztint megöltek a zsidók jelenlegi fensőségének megalapozása érdekében. Ezt senki sem köszönte meg nekik. Az idősebbek még emlékeznek a cionista terroristáknak az angol katonák elleni támadásaira, a Lord Moyne elleni merényletre, vagy arra a két angol altisztre, akiket a zsidók elraboltak, majd felakasztották őket, és holttestüket megbecstelenítették azzal, hogy azokat aláaknázták. Menachem Begin, Izrael volt miniszterelnöke különösen büszke volt erre az esetre. Az ifjabb nemzedék erről semmit sem tud, mert tömegtájékoztatási eszközeiteket a cionisták bitorolják: Conrad Black és a Murdock család, akiknek nem érdeke, hogy erre emlékezzenek.

Fontos azonban emlékezni, mert az Új Birodalom a réginek a nyomdokain halad. Ma az Amerikai Egyesült Államok és Anglia, az előbbi alattvalójaként, a zsidók közép-keleti hatalmának biztosítása érdekében harcolnak Irakban. Angliának, de még üzleti érdekeknek sincsennek, sem Bagdadban, sem Basrában. A közép-keleti háborúnak, terrornak, és más feszültségeknek egyetlen meghatározó oka van – a zsidó fensőrendűség megvalósítása. Izraelben, vagy Palesztinában holnap megvalósulhat a béke, ha megegyezhetnénk a zsidók és a nem-zsidók egyenrangúságában. De ez az elv, amelyet Európában olyan szigorúam alkalmaznak, az izraeli zsidók számára vallási tilalomnak számít. Ez ugyanaz, mint ahogy Angliában az 1832-es reformok előtt az Önök elődei sem egyeztek a köznép és a nemes törvény előtti egyenlőségével, vagy amint Ian Smith Rodesiájában a fehér telepesek sem egyeztek azzal, hogy a fehér telepesek sem fogadták el az ország őshonos lakosaival való egyenlőséget. A zsidók ma nem fogadják el a másokkal való egyenlőséget. De Önök miért segítik őket a fensőrendűségük megvalósításában? Van egy amerikai vicc (Jay Leno-tól származik). „Ha a Jóisten nem törli el a föld színéről Hollywood Boulevardot, akkor kérjen bocsánatot Szodomáért és Gomorráért." Valóban, ha Anglia továbbra is a faji és vallási megkülönböztetésen alapuló zsidó államot támogatja, kérjen bocsánatot Rhodesiától és Dél Afrikától. Valójában, miért támogatja Anglia jelenlegi zsidó államot? Ez nem egy szónoki kérdés. Miért kezdett az Új Birodalom háborúba? Miért tette ki magát hatalmas költségeknek és veszélynek, miért hárította magára a világ nagy részének haragját, és mindezt a zsidó fensőrendűség érdekében?

A könyvemben, amelyet itt népszerűsíteni szeretnék – megkísérlem bemutatni a zsidók különleges szerepét a birodalmi létformában. Felületesen szemlélve ez a személyiségekre utal. Ez látszólag bizonyos a neo-konzervatívoknak Washingtonban betöltött különleges szerepével, és az amerikai, és más országbeli zsidó média monopollal magyarázható. A média tulajdon, annak ellenőrzése, és maga a kiadás is nagymértékben valóban a zsidók kezében van. Rotchild a múlt hónapban vásárolta meg a Liberacion c. francia napilapot, egy izraeli állampolgár pedig megvásárolta az egyik svédországi TV csatornát. Ez a megállapítás az imperializmus alapvető meghatározásának szempontjából helytálló, de nem elegendő.

Az Új Birodalom, mind teológiailag, mind az eszmerendszer szempontjából, még inkább át van itatva a judaizmus értékeivel, mint a régi. Ez az, amiről beszélni szeretnék, mert egy bizonyos egyén, vagy egyének vallását, vagy nemzetiségét firtatni nem csak helytelen, hanem gyakran megtévesztő is. Valójában, a judaizmus értékvilágának ellenségei gyakran zsidó eredetűek. Engedjék meg, hogy a fenti állítás bizonyítékául Szent Pál, Marx Károly és Simone Weil nevét említsem. Egy mási példa Sir Carl Popper, az Önök egyik társa, aki a judaizmus „kiválasztottság" fogalmát „aljasnak" minősítette („vile"). Carl Popper visszautasította, azt is visszautasította, egyik zsidó évkönyven való szereplését is, azzal a megokolással, hogy nem hisz a „faj" fogalmában, és zsidó eredete ellenére semmi köze a zsidó valláshoz és a zsidó értékekhez. Tehát ne az eredetre összpontosítsanak, az ideológiát vizsgáljuk. Az Önök esetében Michael Howardnak kevesebb köze van a judaizmushoz, mint Tony Blairnek, mert Howard ellenzi az angol polgári jogok korlátozását, és a muzulmánok ellen irányuló törvényhozást, amíg Tony Blair az izraeli érdekek szolgálatába állt és belesodorta az országot az Irak elleni háborúba. Amíg a judaizmus iránti hajlam csupán egy beállítottság, egy világnézet, addig a zsidókkal való különleges együttérzés a birodalmi létforma iránt elkötelezettség bizonyítéka. Tony Blair a Birodalom buzgó támogatója. De, ha ez nem is tudnánk, könnyen kitalálhatnánk, Tony Blair az izraeli állam feltétlen támogatója. A zsidó államban a zsidónak több joga van, mint egy nem-zsidónak. Izrael három, vagy négy millió őshonos lakosának nincs sem szavazati joga, sem állampolgársága, és ennek az egyetlen oka az, hogy nem zsidók. Ne felejtsük el, Rhodesiát, mint államot éppen a faji fensőrendűség miatt szüntették meg.

Ez az érzés, hogy „a zsidók különlegesek, a közelmúltbak Ken Livingstone esetében bizonyosodott be, amely Harry herceg csíntevésével egy időben történt. Azt hallottam, hogy a legközelebbi rendezvényen Harry herceg Ken Livingstonnak öltözik. Ken Livingstone esete egyszerű: a polgármester goromba egy kontárral szemben. Újságíróként ugyan együtt érzek az újságíróval, de a gorombáskodás az újságírói hivatás velejárója. Az esetet azonban aránytalanul felfújták. Ha, Ken ugyanolyan goromba lett volna királyi család valamelyik tagjához, mint a polgármester volt hozzá, akkor megbocsátottak volna neki, sőt biztatták volna.

Az önök idegengyűlöletének mindehhez semmi köze. Nemrég a BBC Hard Talk (Kemény szavak) c. műsorát hallgattam, amelyben Tim Sebastian az egyik Angliában élő ázsiai származású ugandai üzletembert faggatott, s a következőket mondta neki: „Ti ázsiai ugandaiak nagy számban részt vesztek a tiltott árúkkal való kereskedelemben (fekete piac), valamint a valuta csempészetben, gyűlölitek a helybelieket, és ellene vagytok a velük való összeházasodásnak." Jellemző, hogy hagyományosan a zsidókat is ugyanezzel vádolták. Ha Tim Sebastian ezeket egy zsidóra mondta volna, még ugyanaznap elveszette volna állását. Mivel azonban muzulmánokról volt szó, semmi sem történt. Csupán „Kemény Szavak" voltak, nem pedig fajgyűlölet. Szerintem, a Ken Livingstone esetnek ez az aránytalan visszhangja szintén a zsidóknak a birodalomhoz való rejtélyes viszonyának a bizonyítéka. Ezért szeretik a zsidók a Birodalmat. Ha választhatnak Anglia és a Birodalom között, a zsidók a Birodalmat választják. Benjamin Ginsberg a John Hopkins Egyetem társadalomtudományi karának professzora könyvet írt erről, melynek címe: „The Fatal Embrace" („A halálos ölelkezés"), amely azt bizonyítja, hogy a zsidók felettébb szeretik a Birodalmat, bármely Birodalmat: Ferenc József, az Osztrák Magyar Monarchia utolsó császára azt vallotta, hogy a zsidók a leghűségesebb alattvalói. Az Önök hazájában, Disraeli különösen büszke volt zsidó származására, és odaadó volt a Birodalom iránt.

Egy zsidó vicc arról szól, hogy a forradalmi Odesszában volt két testvér, és az egyik kivándorolt Angliába és igen csak megkedvelte a Birodalmat, a másik pedig Oroszországban maradt. Néhány év múlva az Angliában élő testvér kihozatta az oroszországi testvért, s amikor az megkapta az angol állampolgárságot, zokogni kezdet. A másik testvér pedig vigasztalta, hogy ne bánkódjon, hiszen valahogy csak megélt Oroszországban is, és történhetett volna fordítva is. „Nem érted," -szólt az orosz testvér. „Azért sírok, mert elveszettük Indiát."

A zsidóknak a Birodalom iránti szeretete azt is megmagyarázza, miért változtatják meg olyan könnyen az egyik, vagy a másik Birodalom iránti hűségüket. Valóban ugyanazok, akik egykoron az orosz, a francia, vagy az angol birodalom hűséges tagjai voltak, ma az Amerikai Birodalom lelkes hívei. Vannak olyanok, akik ezt árulásnak minősítik, de a zsidók magát a Birodalmat szeretik, nem igen törődnek azzal, hogy ki irányítja azt. A zsidók jók a Birodalom számára mindaddig, amíg a Birodalom jó hozzájuk.

Angliában van egy meglehetősen nagyszámú muzulmán közösség. Szerintem az iszlám egy fajta kereszténység, amelynek több köze van a Hiszekegyhez, mint a pünkösdi gyülekezetnek, vagy némely amerikai felekezetnek. Ami ennél még fontosabb, az angliai muzulmán közösség ma a Birodalommal szemben a szabadság oldalán áll, és nem ijednek meg a judaizmus értékeinek végrehajtóitól, sem a zsidóktól, sem a keresztényektől. Ez a közösség roppant fontos a jelenlegi helyzet megváltoztatása szempontjából. Reméljük, hogy ez fontos állomása lesz Anglia jövőjének is.

A jelenlegi állapot kiváló alkalom a jobboldali és baloldali megosztottság felszámolására is. Ma Michael Howard, mint jobboldali a szabadságot képviseli – Blair, pedig baloldali, de a muzulmán ellenes törvényhozás, a rendőri ellenőrzés és a háború híve. A baloldali és a jobboldali fogalmaknak, a nagyobb pártok esetében nincs sok jelentősége. Vannak a Birodalom barátai, és vannak azok, akik ellenzik annak értékrendszerét. Tény az is, hogy a cionisták minden pártba beszivárogtak. Az imperialista ellenes erők új egyeztetésre van szükség egy olyan politikai összefogásra, amely hazarendeli a tengeren túli angol csapatokat, olyan összefogásra van szükség, amely önállósítja Angliát az Amerikai Birodalomtól.

Bernard Shaw: Az almásszekér (The Applecart) c. futurista színjátékában az Amerikai Egyesült Államok arra törekszik, hogy uralma alá kényszerítse Angliát, de egy bölcs uralkodó megóvja annak önállóságát. Angliát sürgősen meg kell szabadítani az Amerikai Egyesült Államok mindent behálózó befolyásától, a Bostoni Teadélután angol változatára van szükség.

Jews And The Empire By Israel Shamir
http://www.aljazeerah.info/Opinion%20editorials/2005%20Opinion%20Editorials/February/28%20o/Jews%20And%20The%20Empire%20By%20Israel%20Shamir.htm

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Reakció blog Reakciós blog ld50 blog emo blog antiszemita náci blog náciblog blogring nyilas blog nyilasblogja nyilas blogja konzervatív web keresztény freeblog főoldal nyilasblog jobboldali blog fasiszta blog cenzúrázott blog aszemita blog szókimondó blog radikális blog ufo blog extrém blog terrorista blogger neonáci blog neonáciblog újfasiszta blog sieg heil blog szélsőséges blog szélsőjobbos blog szélsőjobboldali blog szélsőjobboldali blogger acab alleycat blog zsidó blog antiliberális blog rendszerellenes blog neoliberális, neoliberalizmus, neoliberálisok, mainstream, ortodox, gazdaságpolitika, unortodox, orthodox, unorthodox, Matolcsy, Matolcsyzmus, kurucok, labancok, nemzetközi, nemzeti, gazdaság, pénzügyek, nemzeti érdek, bankok, balliberális, jobboldali, nemzeti radikális, imf, valutaalap, nemzeti bank, jegybank, adósságválság, nyomor, szegénység, bűnözés, hitel, hitelek, bankárok, occupy, 99%, szabad piac, piacbolsevizmus, piacbolsevik, nácizás, kommunistázás, álintellektuális, zsidó zsidók zsidókat zsidóknak náci nácik nácikat náciknak blog blogok blogokat blogoknak hungarista hungaristák hungaristákat hungaristáknak nyilas nyilasok nyilasokat nyilasoknak közgazdaság alternatív közgazdaságtan neoliberális neokonzervatív neoliberalizmus neokonzervativizmus neolib neokon antiszemita antiszemitizmus kommunista ökoszociális harmadikutas fasiszta fasizmus falangista falangizmus nemzeti szocialista nemzeti szocializmus erőforrások gazdaság gazdaságpolitika gazdaságpolitikai nemzeti érdek nemzeti érdekek Reakció Scall Fast SF blog nyilas Szálasi Ferenc nemzeti radikális érzelmű jobboldali politika hírek viccek vicc Reakció Reakciós ld50 industrial goth emo antiszemita náci blog blogring nyilas nem polkorrekt jobbikos jobbik konzervatív keresztény freeblog jobboldali fasiszta cenzúrázott buli fotók árpádsávos zászló rendszerellenes aszemita árpádsáv nemzeti radikális terrorista zsidó blogger neonáci sieg heil szélsőjobboldali szélsőközép acab alleycat magyar holokauszttagadás holokauszt tagadás káosz rend anarchia gonosz jó béke háború erőszak hírek történelem manipuláció hazugság politika pártok hírek fiúk