width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 2007.10.24.

2007. október 24., szerda

Kiküszöbölik a versenyt

Kiküszöbölik a versenyt

És hiába indul akár 26 magánbiztosító, ezek nagy része ugyanabban a tulajdonban van, csak formálisan van különféle strómannok nevén.
Többen elfogadhatatlannak tartottták azt, hogy az egészségügyi rendszer átalakításának alapját a piaci verseny, a tőke profitérdekeltségének hatékonyságnövelő szerepe jelentse, a társadalmi szolidaritáson alapuló rendszerrel szemben. Nos, még csak ez sem igaz : nem lesz igazi verseny, lesz viszont megnövekedett bürökrácia, megnövekedett járulékok, és természetesen a hálapénz is megmarad.

Eredmény : monopóliumok kialakulása a betegellátásban és az indokolatlan jövedelemegyenlőtlenségek további fokozódása.

Plusz, eddig senki nem akart profitot KIVENNI a rendszerből. Most majd CSAK azt fogják akarni. Ez szimpla matek, ennyivel is kevesebb jut, amúgy a többi biztosítás is úgy működik, hogy aki jobban rászorul, (magasabb a kockázati tényező) az többet fizet, és ez éppen hogy antiszociális, embertelen szisztéma.

Mikolát a zsidómédia azért gyűlöli úgy, mert keresztény és magyar. Nomeg, mert rávilágít a kormány, azaz hát itt konkrétan a zsidó szdsz hazugságaira.

A keynesi nézetek és keynesi típusú gazdaságpolitikák a 2. világháborút követően meglehetősen széles körben váltak népszerűvé és huszonöt éven keresztül lényegében véve sikeresek voltak. A legtöbb fejlett országban az állam szerepe megnőtt a társadalmi termelésben, az infrastruktúra fejlesztésében, a technikai fejlődés finanszírozásában, az üzleti szféra ösztönzésében.

Az államok a korábbiaknál jelentősebb szerepet vállaltak az oktatás, az egészségügyi ellátás színvonalának emelésében, a kulturális tevékenységek finanszírozásában.

Az általános és kötelező társadalombiztosítás rendszerének létrehozásával, a szociális ellátó rendszerek fejlesztésével a társadalom újabb csoportjait emelte fel, még akkor is, ha az egyes országokban különböző mértékben, de mindenhol meg is maradt az igazán szegény elesettek rétege. Mindezt a fokozódó állami adó- és egyéb bevételek, a nemzeti össztermék korábbinál nagyobb hányadának költségvetési elosztása, több országban a bankok, az infrastruktúra és főleg az alapiparágak egy részének államosítása kísérte.

Döbbenetes feltételek
Szinte semmi kockázatot nem vállalnának a magánbiztosítók

2007. október 17. 06:00 Magyar Nemzet Online

A birtokunkba került dokumentum szerint a magánbefektetők megdöbbentő feltételeket támasztanának az új egészségbiztosítási rendszerben való részvételükhöz. Olyan sokrétű állami garanciát kérnek, hogy azzal minimálisra csökkentenék kockázatukat.

Tízpontos kritériumrendszert állítottak össze a biztosítótársaságok, szerintük ezek teljesülése szükséges ahhoz, hogy beszálljanak az új egészségbiztosítási rendszerbe. A lapunk birtokába került dokumentumban az áll, hogy szeretnék, ha az állam garanciát vállalna a pénztáraknak juttatott fejkvóta (azaz a bevétel) és a szolgáltatások (azaz a fő kiadások) egyensúlyára. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy ha a betegellátásért az egészségügyi szolgáltatóknak juttatott kifizetések – beleértve az előírt tartalékok változását is – meghaladnák a járulékbevételek 92 százalékát, akkor azt az állam utólag kiegészítené, kipótolná. Azaz garantált nyereséget biztosítana. A második kritérium az, hogy a kiadások féken tartása érdekében fel kell állítani egy olyan bizottságot, amely a várható életév, nyereség és a ráfordítás arányában eldönti, hogy melyek azok az ellátások, amelyeket az adott évben a társadalombiztosítás finanszíroz a betegeknek. Azt ugyanis egyetlen ország sem engedheti meg magának – olvasható az anyagban –, hogy az emberek minden terápiához korlátlanul hozzáférjenek. Egy másik feltétel azt rögzíti, hogy a fejkvótaszámításhoz minden olyan szempontot figyelembe kell venni, amelynek hatása van a betegellátás költségeire.

A vállalatirányítási jogokról azt írják, hogy a felügyelőbizottságot az állam, az igazgatóságot pedig a biztosító adná, s ezt a társasági szerződésben rögzítenék. Felvetik azt is, hogy a kisebbségi tulajdonos szavazatelsőbbségi részvényt kapjon, vagy az állam szavazati súlya legyen kisebb. De megoldást jelenthet szerintük az is, ha többszörös szavazati jogot biztosító részvényt kapnának. A biztosítók tényleges cselekvési szabadságot szeretnének. Ez az előbb említett vállalatirányítási jogon túl azt jelenti, hogy szabadságot kapnának a szolgáltatókkal való szerződéskötésben, a minőség ellenőrzésében, a protokollok terén, a betegirányításban és abban, hogy ezek be nem tartása esetén milyen szankciókkal élhetnek. Érdemi szerepet szeretnének a finanszírozási rendszer alapját jelentő pontrendszerek karbantartásában is. A hatodik feltétel szerint az államnak a költséghányadban kellene elismernie az általuk elvégzett többletfeladatokat, például az ügyfelek írásbeli tájékoztatását, vagy a szolgáltatók rendszeres minősítését. Egy következő pontban leszögezik, hogy a nyereségkivétel korlátozását csak egy bizonyos mértékig tartják elfogadhatónak. Ilyen lehet szerintük például három évig az osztalékfizetés tilalma, de a későbbiekben már az ebben az időszakban felhalmozott eredmény terhére is lehetne osztalékot fizetni. Leszögezik azt is, hogy a kezdeti három év után egy adott esztendőben a nyereség legfeljebb 25 százalékának felhasználását szabályozhatnák „központilag”, azt a részt például kötelező tartalékképzésre vagy egészségfejlesztésre költenék.

A nyolcadik pontban azt kérik, hogy a pénztáraknak legyen hozzáférésük a betegirányításhoz szükséges összes adathoz, nemcsak a szolgáltatóknál, hanem az Egységes Nemzeti Kockázatkezelési Alapnál tárolt információkhoz is. A következő kritérium szerint számukra is kedvezően kellene módosítani a kiegészítő egészségbiztosításra vonatkozó adójogszabályokat. Azt szeretnék, ha a csoportos egészségbiztosítások díját a munkáltató költségként írhatná le. Politikai garanciát kérnek végül a rendszer stabilitásához. Ez szerintük úgy valósulna meg, hogy az állam pénz-visszafizetési garanciát vállalna arra az összegre, amelyet a nemzetközi pályázaton nyertes befektető vételár, befektetett tőke vagy pályázati pénz formájában „betett” a rendszerbe az új vállalatok indulásáig, ha úgy döntenének, hogy öt éven belül értékesíteni kívánják tulajdonrészüket.


Elképesztő feltételeket állítottak össze a biztosítók, amelynek teljesülése nélkül nem vennének részt az új egészségbiztosítási rendszerben - áll a Magyar Nemzet birtokába került dokumentumban. Az irat tíz pontba sorolja a feltételeket, amelyek közt szerepel, hogy ha a társaság magától nem nyereséges, akkor az állam garantálja a profitot.

A dokumentum szerint azt várják az államtól, vállaljon garanciát a pénztáraknak juttatott fejkvóta (azaz a bevétel) és a szolgáltatások (azaz a fő kiadások) egyensúlyára. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy ha a betegellátásért az egészségügyi szolgáltatóknak juttatott kifizetések – beleértve az előírt tartalékok változását is – meghaladnák a járulékbevételek 92 százalékát, akkor azt az állam utólag kiegészítené, kipótolná, azaz garantált nyereséget biztosítana.

A második kritérium az, hogy a kiadások féken tartása érdekében fel kell állítani egy olyan bizottságot, amely a várható életév nyereség és a ráfordítás arányában eldönti, hogy melyek azok az ellátások, amelyeket az adott évben a társadalombiztosítás finanszíroz a betegeknek. Azt ugyanis egyetlen ország sem engedheti meg magának – olvasható az anyagban –, hogy az emberek minden terápiához korlátlanul hozzáférjenek.

Egy másik feltétel azt rögzíti, hogy a fejkvóta-számításhoz minden olyan szempontot figyelembe kell venni, amelynek hatása van a betegellátás költségeire.

A vállalatirányítási jogokról azt írják, hogy a felügyelőbizottságot az állam, az igazgatóságot pedig, a biztosító adná, s ezt a társasági szerződésben rögzítenék. Felvetik azt is, hogy a kisebbségi tulajdonos (a biztosító) szavazatelsőbbségi részvényt kapjon, vagy az állam szavazati súlya legyen kisebb. De megoldást jelenthet szerintük az is, ha többszörös szavazati jogot biztosító részvényt kapnának.

A biztosítók tényleges cselekvési szabadságot szeretnének. Ez az előbb említett vállalatirányítási jogon túl azt jelenti, hogy szabadságot kapnának a szolgáltatókkal való szerződéskötésben, a minőség ellenőrzésében, a protokollok terén, a betegirányításban és abban, hogy ezek be nem tartása esetén milyen szankciókkal élhetnek. Leszögezik azt is, hogy a kezdeti három év után egy adott esztendőben a nyereség legfeljebb 25 százalékának felhasználását szabályozhatnák „központilag”, azt a részt például kötelező tartalékképzésre vagy egészségfejlesztésre költenék - írja a Magyar Nemzet.

Mikola: közel a "sötét Dél-Amerika"

Ha a Fidesz birtokába jutott dokumentum valós és a magánbefektetők feltételeit elfogadja a kormány akkor az új egészségbiztosítási rendszerrel Magyarország a "sötét Dél-Amerika" szintjére süllyed, ahol aki nem fizet, elveszti a gyógyulás esélyét - jelentette ki Mikola István.

barikád.hu