width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 2008.02.16.

2008. február 16., szombat

MINDEN kell nekik

MINDEN kell nekik

Lassan az egész világ a zsidókról szól, mintha minden értéket csakis nekik köszönhetnék. Sokan közülük ezt nyíltan is vallják mint pl az a Landessmann nevű magyar főrabbi aki néhány éve kijelentette, hogy a magyar kultúra zsidók nélkül csak pálinka meg bőgatya lenne. Ahhoz képest, hogy mennyi zsidó él a földön, elég sokat vannak szem előtt, s valamiféle szellemi és kulturális felsőbbrendűség látszatát igyekeznek kelteni. Persze Isten őrizz, hogy csak egy pillanatra is kiessenek a figyelem középpontjából, mi lehetne más az életük értelme a magamutogatáson, hamis önsajnálaton kívül.

Persze, igaz számszerűleg nincsenek sokan, mégis az ingatlanpiacot uralják. Peresz is megmondta, nem kell már a hódításhoz hadsereg, elég a pénz. Nos, így meg még feltűnőbb, hogy annak a "kevés" betelepülőnek ilyen nagy befolyása van az ország gazdaságára és politikájára. Szóval akkor miért az a nagy kiabálás, ha olyan jelentéktelenek, hogy szinte észre sem venni őket? Ja, meg mire fel a Dohány utcában a világ második legnagyobb zsinagógája (Európában a legnagyobb)? Szóval kevesen is vannak, szegények is, oszt mégis folyton róluk hallani.

A zsidóságot önnmagán kívül semmi nem fenyegeti ebben az országban, egyenlőre. De az is látható, hogy ma már nem az egyenlő bánásmódért harcolnak, vagy alapvető jogokért, hanem előjogokért, ami valójában nem illeti meg őket és ezért előbb-utóbb súlyos árat fognak fizetni.

Egy fôrabbi mondta egy tv beszélgetésben melynek témája a történelmi egyházak volt :

"Az, hogy Isten ember képében közöttünk megjelenjen és itt mászkáljon, elképzelhetetlen."

Az, amit a Jehova, azaz eredeti héber nevén IHVH nevű bibiliai Isten a zsidók Egyiptomból való kivonulása során tesz és mond, egyáltalán nem arra vall, hogy ő lenne a mindenható Isten, az alfa és az omega. az ott elhangzott tanítások és törvények inkább társadalmi szinten meghatározóak. Képtelenségnek tartom, hogy a szóban forgó eredendő ős-intelligencia, kizárólagosan azaz más népek számára diszkriminatív módon segítsen egy kis héber törzszsövetségnek, hogy pár ezer emberrel huzakodjon néhány törvény, meg előírás miatt. Hiszem, hogy az Isten és az ember között (vagy mellett) léteznek még egyéb öntudattal rendelkező életfomák is. Ha azt mondanám, hogy Bill Gates kétnaponta lejár a mondjuk Nagysápra, hogy ellenőrizze az ottani számtech boltot, hány Office csomagot adtak el a helyi őstermelői közösségnek, az sem fejezné ki azt, hogy mennyire abszurdnak tartom az ötletet, hogy Isten idejött vacakolni a zsidókkal. A zsidók primítív, bosszúálló, pitiáner Isten-képe pedig nyilvánvalóan egy általuk kitalált figura, hiszen egyébként is az egész vallásuk a félelemről, bosszúról, alattomosságról, praktikus haszonlesésről, és hatalomvágyról szól. Még Istent is úgy hamisítottak maguknak. Ebből is látszik a hazugságokra épülő zsidó sovinizmus nagy mértéke.

Van némely zsidó, aki kimondja azt, amit nagyszámú egyéb zsidó ugyan gondol, de a lelepleződéstől tartva inkább nem hangoztat.

Szóbeszéd tárgyát képezik Kraus faji-vallási káderezései, amikor is valaki zsidóságát és gójságát vizslatja. Nyilvánosan megkülönböztetni valakit azért, mert nem született zsidónak: az az antiszemitizmus megfordítása" - írja nagyon helyesen a Pro Cultura Hungarica díjas Naftali Krausról Novák Attila újságíró, a Magyarországi Cionista Szövetség elnöke. De Kraus nem éri be a fajkutatással, hanem a sulykot még jobban elvetve könyvében azt is leírja, hogy Magyarországon a zsidók és a keresztények közötti vegyes házasság mocsara és hínárja még a holokausztnál is nagyobb tragédiát jelent a zsidók számára. Ungvári Tamás sem véletlenül állítja Krausról, hogy egy fundamentalista zsidó szekta inkvizítora."

Egy fundamentalista-cionista zsidó kapott Pro Cultura Hungarica kapott a szintén zsidó MSZP-s kulturális minisztertől, azaz hiller istvántól! Vajon mit tett a magyar kultúráért?

"A Pro Cultura Hungarica emlékplakettet korábban többek között megkapta Koidzumi Hirosi japán színigazgató és rendező, aki japánra fordította Örkény István Tóték címû darabját, hazájában magyar népmûvészeti kiállítást finanszírozott és magyarországi mûvészegyütteseket hívott meg vendégszereplésre a saját számlájára. Megemlíthetjük még Ted Hughes angol költőt is, aki lefordította Pilinszky János versgyûjteményét. S ezzel szemben mit tesz a judeonáci Kraus? Az Élet és Irodalom hasábjain nekiront Ungvári Tamásnak, kétségbe vonja annak zsidóságát, mert az utóbbi számára fontosabb Vörösmarty Mihály, Tompa Mihály és Petőfi Sándor, mint a héber nyelven alkotó költők."

"Naftali Kraus az Áldozat visszatér címû magyar nyelvû "mûvében" félreérthetetlenül fasiszta és fajvédő nézeteket terjeszt. A magyar hölgyekről szólva többször is a jiddis siksze szót használja, amelynek magyar jelentései a következők: undorító, ocsmány lény, csúszó-mászó állat és nem zsidó nő. A könyvében ezen kívül fasisztának nevezi a magyarság egyik állócsillagát, Muráti Lilit, míg Hering Józsefet az Izraelt bíráló írásaiért olyan paranoid, üldözési mániában szenvedő, házasságszédelgő és antiszemita őrültnek nevezi, aki az arab propaganda uszályába került. Kraus gyûlöli a nem zsidókat, de még jobban a magyar kultúrán nevelkedett, s szerinte nem elég jó zsidókat."

Mondom, MINDEN kell nekik. Ez bennük az undorító! A Nemzeti Színház élére is kit nevezett ki Hiller Pityu? Egy buzi zsidót, kinek neve alföldi róbert... Mikor pedig a konzervatív keresztény Balázs Péter került a szolnoki színház élére, éppen alföldi színész-brancsa tiltakozott a leghevesebben a kinevezése ellen. Az ügy részleteiről van egy régebbi linkem :

http://sodi.freeblog.hu/archives/2007/06/24/Nagy_orrok/

Eme post alatt volt ám fórumozgatás nagyban...

"Visszahallgatva régi 90-es sass józsef kabarékat kazettáról, ő is minden második mondatában a magyar nemzeti jelképeket és a hazafias antikommunista magyarokat szidta !" EZ IS IGAZ!

A színház kapcsán eszembe jutott Szabó Dezső, be is idéznék tőle egy rövidet : amit ő akkor írt, az a Schilling Árpád féle Krétakör nevű színjátszással kapcsolatos szervezetre, és a hasonlókra ma is maximálisan igaz!

" A színészet becsületes, tiszteletre méltó és nagy neveit ma is a magyarság adja. És éppen itt van a tragédia, itt nyilvánul meg cikkem értelme. és ezt ebben a kérdésben fejezem ki: Hírnévben, a közvélemény figyelmében, a sajtó reklámjában, a színpadi szereplésben és az anyagi részesedésben azt a helyet foglalja-e el a magyarság a mai színházi életben, amelyet e téren reprezentáló erővel megérdemel? Válaszul csak rá kell mutatnom arra a megdöbbentő azonosságra, mely az irodalmi téren és a művészi téren észlelhető, ideértve most már a többi művészeteket is. Irodalomban, színészetben, szobrászatban, festészetben mi adjuk az igazi erőket, az igazi becsületes művészi értékeket, de a tejfel, a reklám, a pénz, a sajtó ezer dobja befelé és kifelé a Molnár Ferenceké, a Lengyel Menyhérteké, a Beregieké. A kegyetlen versenyben a faj irtózatos szolidaritásával szemben a magyar értékek mindig csak mint kizsákmányolt erők szerepelnek. Egy nagy emberi igazságtalanság van itt, mely ellen akkor is minden erőmmel támadnék, ha nem volnék magyar. A magyar adja az élet minden terén az igazi építő erőket, az igazi emberi értékeket. És a zsidó mely a maga középszerű vigéceivel s levantei furfangjával ki tudja zsákmányolni őket, az izolált, gyámoltalanul tántorgó nagy magyar művészek közt gúnyos rikácsolással mer "szellemi felsőbbséggel" kérkedni.

Mártiriomos, szomorú sorsa van a magyar tehetségnek a magyar művészi életben. Ahogy a magyar katona vére a háborúban zsidó pénzzé lett, ahogy a magyar földműves verejtéke zsidó pénzzé lesz, ahogy a magyar munkás robotba ölt élete zsidó pénzzé lesz, ahogy a magyar középosztály nyomorúsága, a magyar történelmi osztályok könnyelműsége zsidó pénzzé lesz: a magyar ész, a magyar tehetség zsidó pénzzé, zsidó eszközzé lesz, és a magyar művész éppen olyan koldus és hontalan honában, mint a többi magyar, aki dolgos, aki hős, aki tiszta. Övék ebben az országban az ország, a hatalom és a dicsőség. "