Széles e hazában hatalmas tömegek tudták, mit jelent a neve: hogy jelent nemzeti önbecsülést, kiapadhatatlan nemzetféltést, alku nélküli, ellentmondást nem ismerő szolidaritást minden emberi szenvedéssel, hogy jelenti a magyarság sorskérdéseinek legtisztább hangját. Mert minden mondata "sikoly volt a hátba döfött nemzet ajkán". Vegyész nem láthatja olyan tisztán a kémcsőben lezajló folyamatot, zenész nem hallhat olyan tisztán egy akkordot, ahogyan ő érzékelte minden sejtjével és mozdulatával, hogy "magyarnak lenni mit jelentett". Szőcs Zoltán
Szabó Dezső nem volt szélsőséges, hanem olyan hazájáért aggódó ember volt, aki meglátott bizonyos negatív trendeket és beazonosította e negatív trendek mögött álló embereket és érdekcsoportokat. Írásaiban aztán ezeket ostorozta.
Közvetlen közelből látta a Tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra idegen voltát és nemzetellenes irányzatait. Még az első világháború alatt látta az elsősorban zsidó hadiszállítók nemzetellenes üzelmeit is. (papírtalpú bakancsok és súlyosan mérgező penészes liszt beszállítása a hadseregnek, többek közt)
Magyarországot a Galíciából és Besszarábiából beözönlő "handlé" zsidóknak kedvező liberális kapitalizmus béklyóba vetette, és mind ez, mind a szocializmus az izraeliták tevékenységének eredménye. A kor magyarpusztító irányzatait éles látással ecseteli. Éppen a lényeget emeli ki, miszerint a zsidóság a fővárosban azért tudott olyan sikeres lenni, mivel klánszerűen egymást segítették, zárt üzleti köröket alakítottak ki.
A nyilvánvalóan nemzetellenes nemzetközi szocializmusról is meglátta, hogy szükségszerűen diktatúrához vezet.
"A zsidókérdés lényegében éppen olyan egyszerű, mint amilyen átlátszó, és egyszerű nyelvtanilag ez a mondat: A ragadozó ragadoz, és ennek az erős fajnak minden vér szerinti ravaszsága kellett ahhoz, hogy ezt az egyszerű, könnyen érthető lényeget körülvegye a hazugságok, az álhumanizmus, álszociológia, ál-szabadgondolkodás és álforradalom megtévesztő Bábelével."
A zsidók nem szerették őt, az igaz. De ők semmit sem szeretnek ami nekünk magyaroknak kedvez...
1919-ben, alig több mint egy hónappal a kommün bukása után, az országos pogromhangulat csúcspontján, a zsidó kézben lévő Pesti Élet Szabó Dezső szeretetteljes pogromot hirdet címmel az író Székesfehérváron elmondott beszédének antiszemita részleteit ismerteti. (Alig másfél évvel később, 1921. február 5-én, az úgynevezett keresztény kurzus csúcspontján, a magyarországi zsidóság Egyenlőség című hetilapja A gyilkos címmel visszatért az ominózus beszédre és fogházbüntetést követelt Szabó Dezső fejére.)
Ennyire konspiráltak a zsidók! Itt az volt a cél, hogy az esetleges pogromokért az uszítás vádját rá lehessen húzni Szabó Dezsőre. Akár zsidó életek árán is. A cionistáktól ez a fajta áldozathozatal nem áll távol. Szabó Dezső a tanácsköztársaságban résztvett bolsevista zsidók ellen szólt ezen cikkeiben, akiket később bíróság ítélt el, bizonyítékok alapján....
Szabó Dezső egyébként megelőzte korát a bolsevista veszély felismerésében : már 1919 előtt is írt erről a témáról.
"Igen, mi szocialisták vagyunk, magyar nemzeti szocialisták." 1919-ben írta ezeket a szavakat Gömbös Gyula. "Mi nem a nép alacsony ösztöneit hívjuk segítségül, mi egy keresztény világban nevelt magaserkölcsű népet akarunk szövetségesünknek." 1921-1922 előtt ugyanis a nemzeti szocialista mint kifejezés, nem volt használatos. A kommunizmus a szociális igyaságosság ígéretével tudott híveket szerezni, de csak elsősorban a városokban. A földből élő, Isten-hívő emberek ösztönösen idegenkedtek az ateizmustól, ezért is gyanakodva szemlélték a kommunizmust, nomeg hallva a Szovjetunió-beli államosításokról jövő híreket, földjeiket, műhelyeiket féltették. (jól tették) A keresztényszociális gondolatok viszont mind református mind katolikus oldalról népszerűek voltak a magyar középosztály köreiben, és a földből élők sem utasították el azokat. Tehát erős konszenzus volt a kérdésben. A szovjet megszállás nélkül, amit a magyarországi zsidók készséggel kiszolgáltak, soha nem lett volna kommunista rendszer Magyarországon.
A ma élő balliberális zsidó "értelmiség" mind a szociális igazságosság, mind a kereszténység ellen van, és ellene is tesz ahogy csak tud. Hiába intelligensek és képzettek, ha nem jóindulatúak velünk magyarokkal szemben... ez az írástudók árulása néven is ismert probléma.
http://www.tabulas.hu/szabodezso/ - Itt olvashatók Szabó Dezső vezércikkei a Virradatban, na nem az összes, és épp ezért ha máshol valaki talál még olyat ami innen hiányzik, nyugodtan szólhat nekem... :-)
