Reakció. Alkotmányos rendet dönteni? Hiszteroballib baromság. Absztrakciókat nem lehet utcai tüntetésekkel, blokádokkal megdönteni, márpedig az alkotmányos rend az egy jogi absztrakció.
Sőt, maradjon az az alkotmány, AMÍG egy tisztességes kormányunk nincs, EZEK jobb ha semmit sem változtatnak rajta...
Sőt, ők, azaz a ballibek azok, akik lábbal tapossák még ezt az alkotmányt is : a "nagykutyák" elleni, gazdasági bűncselekményekről szóló feljelentéseket koholt ürügyekkel elutasítják. Még a legfőbb ügyészség is a zsebükben van, hiszen gyurtsány el nem avult! ügyeit SEM voltak hajlandók még kivizsgálni SE. A gazdasági bűncselekmények elmismásolásában pedig élen jár a fizetett hazug médiában dolgozó bértollnokok és egyéb médiahazugok gyülekezeteként ordibáló balliberális médiatúlsúly – jobboldali, konzervatív véleményt eleve csak védekezve lehet megjeleníteni. Pedig nem az ellenségnek kellene megfelelni, ugye a Lánchíd rádió és Veress Gabriella ügye. Nyugodtam meghagyhatták volna az állását és a Fidesz tagságát is.
Sólyom marhaságot beszélt, már nem először : "A Magyar Alkotmány nem ismeri az alkotmányozó nemzetgyűlés intézményét"
Na és? Itt az ideje, hogy megismerje! :-)
Tényleg nem ismeri. Mivel azonban új Alkotmány létrehozásához úgyis kell a 2/3-os többség, az Országgyűlés előzetesen módosíthatja a jelen provizórikus alkotmányt úgy, ahogy tetszik. Ha ilyen lépés mögött nincs 2/3-os többség, akkor meg miről beszélünk?
Az Alkotmány életrekeltése nem kis feladat, elmélyült, hosszadalmas, részletekbe menő közjogi aprómunkát követel. Az Országgyűlés napi munkájába ez semmiképp sem illeszthető be. Ezért kell egyszeri alkalommal külön testületet választani, ami elvégzi a munkát. Szóval nem az utcai tüntetők változtatnának alkotmányt közfelkiáltással!!! :-)
Ennek feladata nem valami vadonatúj, sose látott alkotmány összeállitása lenne, de nem is az ideiglenes (szovjet-német mintájú) alkotmány átgyúrása. A tényleges feladat a jogfolytonosság helyreállitása, a magyar történelmi Alkotmány (a Szentkorona) visszahelyezése jogaiba.
Ez öltheti azt a formát, hogy azokat az alaptörvényeket, amelyeket hagyományosan a történelmi Alkotmány részének tekintettek, egységes szerkezetbe foglaljuk, végszükség esetén akár kissé módositva is. De az esetleges módositásoknak levezethetőnek kell lenniük a hagyományos magyar közjogból, a jogkiterjesztés elvét kell követniük.
Ahhoz hasonlóan, ahogy ez 1848/49-ben történt. Akkor voltaképp nem eltörölték a nemesség politikai kiváltságait, hanem kiterjesztették azokat az egész nemzetre. A cél tehát nem az, hogy a múltat végképp eltöröljük, hanem hogy mindazt megőrizzük, feltámasszuk, új életre keltsük, ami abban értékes, miközben az ex-lex állapotban eltöltött utóbbi 63 év közjogi tapasztalatait is beépitjük (például az Alkotmánybiróság intézménye jó).
Az Alkotmány megszövegezése azonban csak a kisebbik része a munkának. A voltaképpeni feladat a jogfolytonosság helyreállitása. Ez együtt jár azzal, hogy először is megvizsgáljuk az 1945 elején hatályos törvényeket és egyesével, részletekbe menően megvitatjuk, majd külön döntéssel hatályon kivül helyezzük, ha kell. Azért mondom ezt a határdátumot, mert az ország szuverenitása akkor veszett oda.
A háborút közvetlenül megelőzően s a háború alatt ideiglenesen megnövekedett országterület lakosságát soha semmilyen törvény nem fosztotta meg magyar állampolgárságától, aztán mégsincs nekik ilyesmi. Még azoknak sem, akik abban az időszakban születtek, amikor ezek a területek Magyarországhoz tartoztak!
Nagyon sok ilyen apróság van eltemetve a hátsókertben, ezeket mind, egyesével, szépen sorra kell venni, különben csak nevetni (vagy sírni) lehet a jog méltóságán, leborulni előtte semmiképp. Elvégre nem szent tehén se nem bálvány az az alkotmány ,hanem emberalkotta, túlságosan is toldozott foldozott valami.
És ez még csak az elvégzendő meló kisebbik része. Sorra kell venni az összes, jelenleg is hatályos törvényt, ami a közbeesö (immár 63 éves) időszakban született, tulajdonképpen törvénytelenül. Ezek túlnyomó részét nyilván muszáj változtatás nélkül átvenni, különben a jogbiztonság elvét gyalázzuk meg. De itt sem kerülhető meg a tételes felülvizsgálat, mert akadhat köztük olyan, ami ténylegesen alkotmányellenes.
A jelenlegi ideiglenes alkotmány szinte teljes egészében olyan időszakban született, amikor az ország idegen katonai megszállás alatt állt (bizony, még 89/90-ben is ez volt a helyzet), tehát nem volt szuverenitása csorbítatlan birtokában. És eléggé meghúzták magukat a politikusok, éppen ezért nem mertek hozzányúlni kényes dolgokhoz. Ugyanakkor az alkotmány alapvonalait demokratikus legitimációt nélkülöző, szabadon nem választott parlament fektette le és azon később már csak apró változtatásokat eszközölt a valódi népképviselet, de leginkább az Alkotmánybíróság alakitott rajta itt-ott. Jó szándékkal, de megkérdőjelezhető legitimációval, hiszen nem ez lenne, lett volna a dolga. Az Alkotmánybíróság normális esetben csak értelmezi az Alkotmányt, pozitív jogot nem hoz létre - de mégis ezt teszi, tehát az eset nem normális.
Már csak ezért is megkerülhetetlen feladat az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívása. Halasztgathatjuk még pár évtizedig, de a végén úgyis ide jutunk vissza.
Offtopic izé következik
Ja és igen, NEKEM bejárásom van a hegyszorosba, egy bizonyos speciális okból :-)
