width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 2008.07.29.

2008. július 29., kedd

A szekérfék

A szekérfék

Az államadósság 8000 milliárdról 13000 milliárd forintra növelték, így jelenleg csak a kamatokra 900 milliárd forint megy el évente.


900 milliárdból évente pl. 450 km autópályát lehetne építeni, vagy évente még háromszor lehetne nyugdíjat fizetni.

Miközben idegen multinacionális cégeknek hatalmas támogatásokat adtak, a magyar kis- és középvállalkozásoktól jelentős támogatási lehetőségeket vontak meg, pedig a versenyszférában dolgozók nagyobbik hányadát nem a multinacionális cégek hanem a kis és középvállalkozások foglalkoztatják, ráadásul egyedül tőlük várható el, hogy hosszútávon is magyar munkaerővel, Magyarországon fognak dolgoztatni.

És még valami.

Az idegen tőke, ha beruház egy országba úgy, hogy ott termelőüzemeket építenek fel, sohasem látná azt szívesen, ha a lakosság jóléte, és ezzel együtt az élőmunka költsége emelkedne.

Ha a multinak a beruházásra volt pár milliárdja (+ a magyar állam is adott neki vissza nem térítendő 40 milliárd forintot) , akkor arra is lesz pár millárdja, hogy az eseményeket ebben az országban olyan irányba terelje, hogy ez soha ne következzen be.

Ezért is irtják a szakszervezeteket, nem engedik létrejönni, vagy annyira körülbástyázzák a működési körüket, hogy gittegylet szintnél nem juthatnak tovább. Ez a manchesteri típusú kapitalizmus. Ha a 19. században, a saját angol hazájában ezt művelte a tőke, nálunk, ahol még ráadásul idegenben is van (tehát nem szolidáris), méginkább fokozottan kizsákmányoló.

És, igen, ezért hirdet majdnem minden multi a neoliberális médiában. A saját érdekeiknek megfelelő propagandát nyomató médiát pénzelik.

Ez általánosan jellemző a multikra, kivéve néhány skandináv és német / osztrák céget. Azok jófejek :-)

Egy ilyen blogon az alábbi állítások eretnekségnek tűnhetnek :-) ám az tény marad, hogy a munkásmozgalmak harcolták ki :

a fizetett szabadságot
a nyugdíjat
a munkavédelmet
a betegbiztosítást
a maximálisan teljesíthető normákat
a maximálisan ledolgoztatható heti munkaórákat
a szombat vasárnapi, ünnepnapi bérpótlékot
a veszélyességi pótlékokat
és még lehetne sorolni.

Nem kommunista dolgok ezek, hanem inkább a krisztusi elv, az embertársaink iránti szolidaritás körébe tartoznak. A munkáltató ideális esetben figyelembe veszi ezeket az elveket a gyakorlatban. Viszont ha nem, rá kell kényszeríteni. Erre módja van az államnak, szabályok kidolgoztatásával, illetve alulról jövő kezdeményezés formájában a szakszervezeteknek.

Ahol a kommunisták hatalomra jutottak, AZ ELSŐ DOLGUK VOLT kivégeztetni a munkásmozgalom vezetőit...

Miért is? A kommunizmus valójában állami monopol-kapitalizmus. Így a szakszervezet a komcsi állammal került volna szembe. Ezért a komcsiban a szakszervezet gyakorlatilag annyi volt, hogy plusz állások keletkeztek a közszférában, és az ezeket betöltő mszmp-s pártemberek testközelből megfigyelhették a munkásokat, pl. hogy milyenek a politikai nézeteik.

A lengyel Szolidaritás nem szakszervezet volt, hanem egy *betiltott* mozgalom, és akik szakszervezetesek csatlakoztak hozzá, azt magánemberként tették.

Aztán itt vannak még a társadalompolitikai gondok is.

Elvették az adó visszatérítés lehetőségét a társadalmilag hasznos és a mindenkori állami hatalomtól függetlenebb családmodellektől ahol a szülők egyike vagy mindkettő dolgozik, és a munka mellett több gyermeket is vállalnak. Véleményem szerint az ország gazdasági felemelkedésének a kulcsa a társadalmi rétegek átrendeződésében és a népességfogyás visszafordításában van.

Nőtt azon támogatások köre, amelyekhez minden társadalmi réteg hozzájuthat a milliomostól a több gyermekes, szociális támogatásból, rablásból és lopásból élő soha nem dolgozókig. Véleményem szerint ez utóbbiak társadalmilag haszontalanabbak, így a támogatások jellegének megváltoztatásával fokozatosan rá kell őket venni arra, hogy példát vegyenek a normális családmodellről és ennek megfelelően átalakuljanak. Erről szólt a gyermekek után járó adókedvezmény, amihez jellegénél fogva csak adózók, tehát társadalmilag hasznos rétegek jutottak hozzá.

Most meg a cigányok lumpenrétegének osztják ki a nagy pénzeket. "Roma integrációs év" van, a cigók ebben az évben 400 milliárdot kapnak. Nekem nem lehet megbékélésről beszélni, amikor mindennap felkelek, elmegyek dolgozni és közben tudom, hogy herék tömegét cipelem a hátamon! Nem kérhet senki arra, hogy azt az embert szeressem, aki gyűlöl engem! Nem követelheti meg tőlem senki, hogy olyan embert szeressek, akit gyűlölök - és nem vagyok köteles megindokolni miért!

436000 munkanélküli, akiknek egy részét az MSZP-SZDSZ kormány álláskeresőre keresztelte. 2002 óta nem látott mélységbe zuhant a foglalkoztatottság, miközben az álláskeresés átlagos hossza meghaladja a másfél évet.

A magyar gazdaságnak éppen az az egyik nagy problémája, hogy nincs szabadság és nincs piac, mert akkora monopóliumok vannak. És itt a liberális felfogás szerint az államnak is lennének feladatai, hogy a versenytorzító monopolhelyzetek ellen fellépjen. A szociális piacgazdaságon pedig azt értjük, hogy a piacgazdaságba építünk bele olyan elemeket – például a kis- és középvállalkozások fejlesztését –, amelyek lehetővé teszik, hogy szétterüljenek a gazdaság növekedés hatásai, és ezáltal mindenkinek a helyzete javuljon aki aktívan dolgozik és tesz érte.

Valakiket keményen megadóztatok, hogy abból munkakerülő cigányoknak osztogathassak, majd a cigányoknak megsimogatom a buksiját, és ünnepeltetem magam, hogy mennyire segítettem a szegényeket. Közben meg csodálkozok azon, hogy a magas adók miatt nem növekszik a gazdaság.

A probléma súlyosabb annál, mint ami gazdasági válságként leírható, mert az államháztartás terén azért tényleg van egy bizonyos kiigazítás.

Ám az igazi kérdés az, hogy miként lesz itt az állam működőképes, hogyan fog a gazdaság beindulni?

Az államot azért tartjuk fent, hogy teremtse meg a jogbiztonságot, a gazdasági stabilitást, a kiszámíthatóságot.

Nálunk erre az állam ma nem képes. Fél évre sem tudja garantálni az adószabályok változatlanságát, a szerződések biztonságát nem garantálja, (szerződés nemteljesítés esetén kevés a szankció) az államigazgatás szétrohadóban, a korrupció szintje a közbeszerzésekben / középítkezésekben minden nemzetközi felmérés szerint egyre emelkedik.