width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 2014.12.03.

2014. december 3., szerda

"Másfelől, az SZDSZ kezdettől úgy viselkedett, mint a globális hatalmi központok magyarországi ügynöksége, és nyíltan hirdette, hogy a nemzeti szuverenitás baromság, ósdi és mucsai dolog, a jövő a globalitásé és a világpolgárságé. A szabaddemokraták miatt képtelenség volt megállapodni a nemzeti minimumban, a mai napig sem sikerült. Ez tragikus, mert ezen közben a szomszédos országokban gyakorlatilag minden (!) politikai erő egyetért a nemzeti érdekeik védelmében, és mivel egyedül mi nem tesszük ezt, sőt, a "bal- és liberális" állandóan feljelenti a saját országát, ezért gyengeségünket és megosztottságunkat nevetve kihasználják, ahol csak tudják."

Fricz Tamás. A végszó mondjuk nem stimmel, vicc. Nem lehet, pont ők nem hagyják. Akiknek még a fideszes libsi is náci, ilyen neolib bibsákoknak, azok úgy gyűlölik a magyarokat, és nemcsak a jobboldalt, ahogy van. Kérdés, akkor az ilyenek mit keresnek itt!

"Másfelől, az SZDSZ kezdettől úgy viselkedett, mint a globális hatalmi központok magyarországi ügynöksége, és nyíltan hirdette, hogy a nemzeti szuverenitás baromság, ósdi és mucsai dolog, a jövő a globalitásé és a világpolgárságé. A szabaddemokraták miatt képtelenség volt megállapodni a nemzeti minimumban, a mai napig sem sikerült. Ez tragikus, mert ezen közben a szomszédos országokban gyakorlatilag minden (!) politikai erő egyetért a nemzeti érdekeik védelmében, és mivel egyedül mi nem tesszük ezt, sőt, a „bal- és liberális" állandóan feljelenti a saját országát, ezért gyengeségünket és megosztottságunkat nevetve kihasználják, ahol csak tudják."

http://www.flagmagazin.hu/mondom_a_magamet/fricz_tamas_ket_magyarorszag_nem_orszag_egy_magyarorszag_mennyorszag

Fricz Tamás: Két Magyarország nem ország, egy Magyarország mennyország

mondom a magamét 2014. 12. 03.

Nemrégen olvastam valakitől, hogy ha Magyarországnak atombombája lenne és használni akarná, saját magára dobná le.

Rémséges és morbid gondolat, de tény, hogy az ország politikai megosztottsága elképesztő energiaforrásokat emészt fel.

Valahol már megint utat vesztettünk, ideje lenne, hogy sok mindent újra kezdjünk.

Magyarország a rendszerváltás óta alapvetően két törésvonal mentén oszlik két táborba: az egyik a kommunista-antikommunista, a másik pedig a népi-urbánus vitából eredő, mára inkább a nemzeti és a globalista-kozmopolita (vagy, ha tetszik: internacionalista) erők közötti törésvonal.

Ha jobban belegondolunk, akkor azt is láthatjuk, hogy mindkét törésvonal ugyanazokat a politikai erőket állítja egymással szembe: az egyik oldalon a globalista-internacionalista MSZP, sokáig szoros szövetségben az SZDSZ-szel, ma pedig ebbe a táborba tartozik még a DK, az Együtt 2014, a Liberálisok és a PM is.

A másik oldalon találjuk a nemzeti és antikommunista pártokat, a Fideszt és a KDNP-t (korábban az MDF volt ennek az oldalnak a meghatározó ereje). Alapvetően ez a két nagy tábor áll egymással szemben (egy pillanatra eltekintve a Jobbiktól és az LMP-től, amelyek kétségtelenül árnyalják, de nem változtatják meg a képet), gyakorlatilag két Magyarországot megtestesítve, hiszen az ellentét nem pusztán politikai, hanem egyszerre kulturális, érték- és világszemléletbeli, stílusbeli, nyelvezeti, vallási és bizonyos mértékig etnikai is.

És éppen ez a kegyetlen hazánkra nézve: a belső konfliktusaink korántsem pragmatikusak, nem gazdasági, szociális, egzisztenciális, közpolitikai, mérhető és egymáshoz közelíthető témákról szólnak, nem arról, hogy az egyik fél azt állítja: 10, a másik azt, hogy 1, majd utána világos egyeztetések során közel kerülhetnek a politikai ellenfelek az 5-öshöz, mint kölcsönösen kezelhető és elfogadható kompromisszumhoz.

Másképpen szólva: megosztottságaink alapjai nem piaci típusú, hanem érték-alapú ellentétek. Olyan alapkérdések körül zajlanak, amelyekről a rendszerváltás időszakában kellett volna egyezségre jutni: a kommunizmus után a posztkommunizmus felszámolásáról (lusztrációról, történelmi igazságtételről és kárpótlásról, elitcseréről, a titkosszolgálati akták transzparenssé tételéről stb.), illetve a nemzeti érdekek, a nemzeti identitás és szuverenitás közös minimummá tételéről, a ki a nemzeti?, ki a nemzetellenes? kérdéseinek tisztázásáról. Miközben a többi posztszovjet országban a demokratikus átmenet során többé-kevésbé meg tudtak állapodni a politikai oldalak ezekben a kérdésekben, nálunk – döbbenetes módon – éppen a demokratizáció hozta felszínre a Rákosi- és Kádár-korszakban is lappangó, mély történelmi háttérrel rendelkező megosztottságainkat, és 25 év után is ezek határozzák meg az ország politikai kettészakadását.

Ne feledjük ugyanis: amíg a környező országokban a kommunista pártokkal szemben az összes ellenzéki erő összefogott az első választásokig, afféle „fórum"-jellegű politikai szövetségekben (!) indultak a választásokon, nálunk az ellenzéki kerekasztalban eleinte együttműködő pártok nem sokáig bírták együtt. Már 1989 őszén, bő háromnegyed évvel az első szabad választások előtt élesen szembekerült egymással az MDF és az SZDSZ, és a választások után azonnal kialakultak a hidegháborús frontvonalak, amelyek a mai napig jelen vannak és emésztik, rothasztják, bomlasztják és feldarabolják a magyar nemzeti energiákat. Sajnos.

Másfelől, az SZDSZ kezdettől úgy viselkedett, mint a globális hatalmi központok magyarországi ügynöksége, és nyíltan hirdette, hogy a nemzeti szuverenitás baromság, ósdi és mucsai dolog, a jövő a globalitásé és a világpolgárságé. A szabaddemokraták miatt képtelenség volt megállapodni a nemzeti minimumban, a mai napig sem sikerült. Ez tragikus, mert ezen közben a szomszédos országokban gyakorlatilag minden (!) politikai erő egyetért a nemzeti érdekeik védelmében, és mivel egyedül mi nem tesszük ezt, sőt, a „bal- és liberális" állandóan feljelenti a saját országát, ezért gyengeségünket és megosztottságunkat nevetve kihasználják, ahol csak tudják.

Jó, hogy nincs atombombánk…

Mese nincs sajnos: a van vagy nincs Isten, a nemzet vagy globalitás, a kommunizmus vagy nem kommunizmus, egyszóval a homo usion és a homo iusion kérdéseiben nem létezik kompromisszumos megoldás.

És éppen ezért van hideg polgárháború Magyarországon, sőt, a baloldali, „liberális" fiatalok egy része Saul Alinsky rendszer-bomlasztó módszereit felhasználva már a forró polgárháború felé kacsintgat.

Ráadásul a megosztottságunknak területi metszete is van: a választások azt mutatják, hogy – némi pontatlansággal – a vidék a jobboldalé, Budapest pedig félig ide, félig oda tartozik.

Az elmúlt évek során felépült a Budapesti Fal (Budapester Maurer), de ez nem berlini mintára, betonból és fémből készült, hanem a magyar emberek lelkében emelkedett fel egymással szemben.

A napokban – már az újpesti választások után – valaki Káposztásmegyeren simán, büszkén, dagadó erekkel lenácizott.

Ez bizony nem jó. Ez rossz.

Ezért kérdezlek titeket, emberek, honfitársak, szeretett testvéreim, véreim, ti itt mindannyian jobb- és baloldalon: nem kellene végre valóban újra kezdenünk?

mno.hu - Fricz Tamás

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!
http://www.flagmagazin.hu

"S bár az amerikai szócsőként üzemelő 444 hu öles címekkel harsogja, hogy "Putyin Oroszországa sokkal gyengébb, mint aminek eddig látszott", erre csak ennyit mondhatunk: Szegény ember kincse az álom..."

"S bár az amerikai szócsőként üzemelő 444 hu öles címekkel harsogja, hogy „Putyin Oroszországa sokkal gyengébb, mint aminek eddig látszott", erre csak ennyit mondhatunk: Szegény ember kincse az álom…"

Nem ők az egyetlenek, de talán a leggusztustalanabb vadliberális és idegen érdekű "újságírás" művelőiként megérdemlik a kitüntetett figyelmet. Meg a többi szadeszbérenc koszvadék kotoréklakó libernyák politikusok is, és a felsz*póik : rtl, index, 444, atv, hvg, cink, vs, origo, atv, nol, hir24, vasárnapi hírek, Világ Gazdaság azaz vg, és még sajnos sokan mások. Feltételezem itt maradnak, az usa viszont messze van. Lenne annyi eszük ezeknek, hogy nem robbantanak ki puccsot és polgárháborút, mert abban nem a magyar nép veszne oda!

Bayer Zsolt: A dolgok állása (2.)

jobbegyenes 2014. 12. 03.

http://www.flagmagazin.hu/jobbegyenes/bayer_zsolt_a_dolgok_allasa_2

"Ideje megtanulnunk egy új szereplő nevét a világpolitikában. Őfelsége, a palagáz. A palagáz miatt változik meg erőteljesen a geopolitikai helyzet a világban.

Egy George Mitchell nevű texasi mérnök kidolgozta a technológiát, amellyel a nagy mélységben, a morzsalékos palakőzetben rejtőző gáz gazdaságosan kitermelhető. És az Amerikai Egyesült Államok tele van palagázzal.

A kizárólag a tengerentúliak érdekeit képviselő és szolgáló magyarországi hírportálok egyike, a 444 hu például már tavaly leírta azt a találó címet, hogy „Szaúd-Amerika".

A palagáz miatt az amerikai piacon hirtelen túlkínálat mutatkozott, amely alaposan lenyomta az árakat. Így jutottunk el oda, hogy a világ évtizedeken át legnagyobb gázimportőre hirtelen gázexportőrként lép fel a világpiacon. S mint ilyen, természetesen nagyon szeretné meghódítani az európai piacokat is.

Persze akad azért néhány probléma.

Mindenekelőtt a gázár. A sorokkoztt.tumblr.com-on a Nagy gázháború című írásban olvashatjuk a következőket: „Ezzel el is jutottunk az amerikai gázexport legnagyobb problémájáig, az árig: amennyiben a Henry Hubon – ez számít benchmarknak az amerikai gázár esetében – kereskedett gáz ára tartósan 250 dollár fölé emelkedik ezer köbméterenként, egyszerűen nem éri meg megvenni, cseppfolyósítani, elszállítani, újragázosítani, majd betáplálni az európai piacra az amerikai gázt." Ennek tudatában érdemes eltöprengeni azon, vajon kinek az érdeke mesterségesen alacsonyan tartani éppen most a kőolaj és a földgáz árát, miközben a válság alatt azt hallgattuk, hogy az alacsony kőolaj- és földgázárak éppen a válság jelei és mutatói, és nagyon rosszat tesznek a világgazdaságnak. Most állítólag elmúlt a válság – különösen az Egyesült Államokban –, de az energiahordozók árai valamiért mégis soha nem látott mélységbe zuhantak. S talán mindennek a figyelembevételével érdemes elgondolkodni azon is, hogy a nyilvánvaló katonai érdekeken túl miért akarja az Egyesült Államok mindenáron kézben tartani Ukrajnát. Hát ezért: mert így piacot teremthet a palagázának, mert ha ellenőrzi az Oroszországból Ukrajnán áthaladó csövet, akkor ő ellenőriz mindent; mert így hatalmas bevételektől foszthatja meg Oroszországot.

És láss csodát! Még ott állt a Majdanon, a színpadon, nehézsúlyú, fekete öves nácik kezét szorongatva az egész amerikai establishment, és hátul, a függöny mögött Joe Biden amerikai alelnök fia és John Kerry külügyminiszter fiának legjobb barátja máris tagja lett a Burisma Holdings ukrán gázipari cég igazgatótanácsának. Nagyon szeretném, ha az ellenzéki megmondóemberek és a korrupcióellenes keresztes lovagok erre az egyetlen tényre reagálnának érdemben valamit. Hogy tudniillik mit keres az Egyesült Államok alelnökének és külügyminiszterének fia, illetve közeli barátja egy ukrán gázcég igazgatótanácsában, és ez a tény vajon milyen korrupciós gyanúkat vet fel. Vajon mennyiben vezérlik ettől kezdve a lehető legnyersebb gazdasági és pénzügyi érdekek az Egyesült Államok kelet-európai politikáját? Vajon van-e közük az eddig leírtaknak ahhoz, hogy az Egyesült Államok idegrohamot kap a Déli Áramlat nevének hallatán, és bármit hajlandó megtenni azért, hogy ez az Ukrajnát megkerülő vezeték soha ne épüljön meg?

Hiszen a Déli Áramlat többek között kikapcsolná Ukrajnát a rendszerből, így biztosítaná Európa zavartalan gázellátását. Továbbá a Déli Áramlaton keresztül például még olcsóbb azeri gáz is jöhetne, tovább csökkentve az árakat, így közelítve az európai gazdaság versenyképességét az amerikaihoz. Ezek ismeretében talán nem meglepő, hogy amerikai szenátorok már tavaly felkeresték Bulgáriát, letérdeltették a teljes bolgár kormányt, és közölték velük, hogy azonnal fejezzék be a Déli Áramlat építését.

Majd hazautaztak, és hozzáláttak megdolgozni az Európai Uniót, hogy haladéktalanul sújtsa szankciókkal Oroszországot. S lőn: az Európai Unió amerikai nyomásra hirtelen megtiltotta, hogy almát meg répát szállítsunk az oroszoknak. Sikerült is ezzel a nagyszerű lépéssel tönkretenni egy csomó lengyel és néhány magyar gazdát. De valamiért arról például nem hallani, hogy az Európai Unió megtiltaná az Audik, a BMW-k és a Volkswagenek kivitelét Oroszországba. Nem, mert akkor a német autógyártás kerülne padlóra. És amerikai nyomásra nagyon bátor tud lenni az unió, de azért nem vakmerő. És mindennek van határa. Ez a határ pedig többnyire a német érdekek mentén húzódik. (Magyarország nagy szerencséjére.) Persze érdemes azon is eltöprengeni, vajon le lehet-e győzni Oroszországot ezekkel a módszerekkel.

Nem. Nem lehet. Oroszországot soha nem sikerült legyőzni semmivel, ha mást nem, legalább ezt az egyet megtanulhatták volna a történelemből az amerikaiak, mondjuk Napóleon és Hitler példáján. De most ráadásul figyelembe veendő még néhány „apróság".

„Aláírták az orosz–kínai földgázszállítási kormányközi egyezményt, amely azonnal hatályba lépett - közölte Alekszej Miller, a Gazprom orosz állami energetikai cég vérigazgatója. A megállapodást az úgynevezett keleti útvonalon, a Szibéria Ereje nevű vezetéken keresztül Kínába menő orosz gázról kötötte a két ország. Az aláírást Li Ko-csiang kínai kormányfő moszkvai látogatására időzítették.

A Gazprom május 21-én egyezett meg a China National Petroleum Corp (CNPC) nevű állami energetikai céggel, hogy 2019-től évi harmincnyolcmilliárd köbméter gázt szállít Kínába. A szerződés harminc évre szól. Az üzlet több mint négyszázmilliárd dollár (mintegy kilencvenhatezermilliárd forint) értékű, de azt nem árulták el, hogy ezer köbméterenként mennyibe fog kerülni Kínának az orosz gáz."

Ez az a hír, amely miatt eleve kudarcra ítélt minden, az oroszok elleni szankció. S bár az amerikai szócsőként üzemelő 444 hu öles címekkel harsogja, hogy „Putyin Oroszországa sokkal gyengébb, mint aminek eddig látszott", erre csak ennyit mondhatunk: Szegény ember kincse az álom…

A dolgok állása tehát a következő: az orosz gázipari óriás, a Gazprom igazgatótanácsában ott ül Schröder volt német kancellár. Az ukrán gázipari óriás, a Burisma Holdings igazgatótanácsában ott ül az amerikai alelnök fia és az amerikai külügyminiszter családi barátja. A németek már megépítették maguknak az északi csővezetéket Ukrajna és Lengyelország kikerülésével, így biztosítva országuknak a zavartalan gázellátást. Az amerikaiak most fognak hozzá, hogy megszerezzék maguknak és palagázuknak az ukrán piacot, ezen keresztül az európai piacot, hogy ellenőrizzék az oroszok gázszállítását, hogy befolyásolják mindezzel az európai gázárakat, hogy megakadályozzák az azeri gáz Európába jutását.

Magyarország pedig áll középen, és úgy döntött, hogy megpróbálja a maga útját járni. Fölöttébb kockázatos kísérlet. S látjuk, hogy micsoda érdekeket sértünk ezzel. S látjuk mindennek a következményeit is.

De mindez nem ment fel bennünket semmi alól. Leginkább saját hibáink és bűneink alól nem."

folytatjuk…

Bayer Zsolt – http://magyarhirlap.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!
http://www.flagmagazin.hu

-------------------------------------------------------------------------------------------

Bayer Zsolt: A dolgok állása (1.)

Az Egyesült Államok hangosan védi az Európai Uniót, és látványosan szolgálja annak érdekeit. De az Egyesült Államok valójában az Európai Unió ellehetetlenítésére törekszik.

Bayer Zsolt – 2014.11.29. 04:45

„Ha a huszadik században az intelligens európai elutazik és idegen ország határára érkezik, az útlevél- és vámvizsgálat után odamegy valakihez, és így szól:
- Ebben az országban idegen vagyok, legyen olyan szíves, kérem, mondja meg, mi az, amit önök itt most hazudnak!
A bennszülött erre azt feleli:
- Arrobori.
- Mit jelent ez a szó?
- Pontosan senki sem tudja.
- Hatása észrevehető?
- Hatása észrevehetően nagy. Régebben paota-ban éltünk, de az megbukott. Azóta egész életünk az arrobori jegyében áll, és az országban arroboriális virágzás tapasztalható. A közállapotok…
Az idegen bólint.
- Köszönöm, uram, ne fáradjon, a többit már tudom."

Hamvas Béla keserű szürrealizmusa az Óda a huszadik századhoz című esszéjéből már régen nem szürrealizmus. Különben is: már Ionescu megmondta, hogy a szürreális megszűnt létezni, mert a szürreális lett a reális.

Ezt a szomorú igazságot tapasztalhatjuk meg ismét.

Az Egyesült Államok hangosan védi az Európai Uniót, és látványosan szolgálja annak érdekeit. De az Egyesült Államok valójában az Európai Unió ellehetetlenítésére törekszik.

Az Egyesült Államok vádlón rámutat Oroszországra, és ellentmondást nem tűrő hangon kijelenti, hogy az Európai Uniót Oroszország fenyegeti.

Valójában Oroszország nem fenyegeti az Európai Uniót. Az Egyesült Államok fenyegeti. És az Egyesült Államok célja eléréséhez – nevezetesen, hogy felbomlassza az uniót – most éppen Magyarországot használja eszközként. Mert ha sikerül Magyarországot térdre kényszerítenie, az elég érthető és alapos lecke lesz a többi közép-európai, kelet-közép-európai országnak, amelyek amúgy többek között Németország szövetségesei lehetnének a közeljövőben.

Az Egyesült Államok most éppen az arrobori jegyében áll. Az Egyesült Államokban arroboriális virágzás tapasztalható.

A tőkés világot megrengette az Egyesült Államokból kiindult válság. És mindenki jobban belerokkant, mint a válság okozói. Például azért, mert a válság okozói önmaguknak vindikálják azt a jogot, hogy jegybankjuk annyi pénzt nyomjon, amennyit csak akar (amennyi éppen kell), míg az egész világnak megtiltják ugyanezt.
Az arroboriális virágzás kezdetére érkezett Egyesült Államok úgy döntött, megszabadul egyik legfőbb – és jelen pillanatban legsebezhetőbb - vetélytársától, az Európai Uniótól. Elsősorban azért, mert nincs szüksége a dollár mellé egy másik lehetséges „világpénzre", az euróra. S még számos dologra nincs szüksége, számosra pedig van.

Szüksége van mindenekelőtt piacra. A piacszerzést szolgálja a tervezett amerikai–uniós szabad kereskedelmi egyezmény. Ennek keretében az Egyesült Államok elérné például azt, hogy agrártermékei szabadon beáramolhassanak Európába.

A Kettős Mérce tavaly februárban felhívta a megállapodás veszélyeire a figyelmet: „…Már több mint egy éve folynak a tárgyalások az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodásról, mely gyakorlatilag egy egységes szabadpiaci egységgé tenné a világ két legnagyobb gazdaságát. Az egyezmény viszont számos veszélyt is magában rejt, könnyen lehet, hogy az egyezményt követően kötelező lesz a GMO-kat és az évek óta betiltott rákkeltő vegyszereket beengednünk Magyarországra.

Nem véletlen, hogy a civil szervezetek kongatják már a vészharangot. Egyrészt, mert a tárgyalások a lakosok, civilek számára titkosak, viszont a multinacionális cégek azt jelentősen befolyásolják… Ami talán még ezeknél is nagyobb kockázat, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás nem csak az egymás közötti vámokat, importkvótákat szüntetné meg, hanem ebben a szabadkereskedelmi övezetben a termékekre, gyártásukra vonatkozó törvényi előírásokat is harmonizálná a gyakorlatban. Ráadásul, ahogy a Guardian november 4-i cikkében is hangsúlyozzák, ezáltal a cégek bármikor beperelhetnék azon országokat, melyek – mint pl. Magyarország a GMO-k esetén, a skandináv országok egészségkárosító vegyi anyagoknál – védik a saját állampolgáraik egészségét a bizonytalan kereskedelmi szabályozásokkal szemben. A szabadkereskedelmi megállapodás esetén könnyen lehet, hogy a világcégek rafinált ügyvédei ránk kényszeríthetik génmanipulált termékeiket és mérgező vegyszereiket… Multicégek már sokszor végeztek környezetet és emberi egészséget pusztító tevékenységet a nemzetközi joggal takarózva, így kijátszva, semlegesítve a helyi értékeket, érdekeket védő szabályozásokat. A Guardian cikke példaként mutatja be, hogy mikor az ausztrál döntéshozók úgy határoztak, hogy a cigarettákat csak márka jel nélküli csomagolásban lehet forgalmazni, a Philip Morris az ausztrál–Hong Kong-i szabadkereskedelmi egyezmény alapján beperelte az ausztrál kormányt és egészségvédelmi intézkedését.

Még számos példát lehetne felsorolni, amikor világcégek sokszor az állampolgárokat védeni hivatott jogszabályokat használják fel saját gazdasági érdekükben. Az EU és az USA által szép csendben megkötni készülő szerződés is könnyen hasonló helyzet hozhat. Nyilván sok részlete az egyezménynek még nem tisztázott és nem végleges, de könnyen előállhat olyan helyzet, mikor egy nemzetközi bíróságon egy-egy amerikai multi elsöpri a magyar GMO-mentességet, vagy felülírja egy-egy korábban kivont rákkeltő anyag tilalmát.

A demokráciára oly érzékeny EU-ban sem merült fel valamiért, hogy például népszavazást írjunk ki a kérdésben. Pedig a GMO-kon túl az Egyesült Államokban például hormonkészítményekkel folyik az állattenyésztés, amitől gigantikus mellizmokat termelnek napok alatt a szerencsétlen pulykák. Az USA-ban elterjedt, de Európában, így Magyarországon is régóta tiltott növekedési hormonokat például összefüggésbe hozzák számos egészségügyi károsodással. Ezek európai korlátozását bírósági úton szüntethetnék meg például amerikai cégek, egy rossz megállapodás esetén." (Simon Gergely: GMO-kat és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU–USA szabad kereskedelmi egyezmény?, Kettős Mérce, 2013. november 19.)

A másik tényezőre a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának tagja, Glattfelder Béla hívta fel a figyelmet: „Miután az Amerikai Egyesült Államok nyilvánvalóvá tette, hogy nem hajlandó az agrártámogatások csökkentésére, az agrárkereskedelem további liberalizálása csakis az európai mezőgazdasági támogatási rendszer egyoldalú leépítésével érhető el. A magyar néppárti delegációnak eddig is az volt az álláspontja, hogy az Európai Unió nem áldozhatja fel az európai mezőgazdaság érdekeit annak érdekében, hogy a WTO-tárgyalásokon megállapodás szülessen."

Ilyen feltételek mellett Glattfelder szerint nyilvánvalóan nincs értelme, hogy az unió folytassa a tárgyalásokat. Ugyanis az amerikai törvényhozás nemrégen elsöprő többséggel fogadta el a jelenlegi agrártámogatási rendszerének további életben tartását… Ezzel szinte teljesen biztossá vált, hogy ellentétben az európai termelőkével, a következő időszakban nem fog csökkeni az amerikai gazdák támogatása. Glattfelder kiemeli: a kongresszus döntése újabb ok arra, hogy az Európai Bizottság leállítsa a Közös Agrárpolitika (KAP) állapotfelmérését és az agrártámogatások további csökkentését. Az Egyesült Államok ugyanis a világ legnagyobb agrárexportőre, és számos piacon az unió versenytársa. Megengedhetetlen, hogy miközben az amerikai termelők támogatásai változatlanok maradnak, az unió csökkentse a támogatásokat, és ezzel tovább növelje az európai gazdák versenyhátrányát…

Bebizonyosodott az is, hogy nincs igazuk azoknak, akik szerint a KAP reformja és a támogatások csökkentése elkerülhetetlen, hiszen az amerikai törvényhozás dönthetett úgy, hogy nem kér a reformokból, és változatlanul hagyja agrárpolitikáját. Az Európai Uniónak is egyszerűen csak ugyanezt kellene tennie. Így megőrizhető az európai mezőgazdaság versenyképessége és az élelmiszer-biztonság. A jelenlegi magas élelmiszerárak és nagy áringadozások mellett az európai fogyasztók érdeke is, hogy az unió élelmiszerből önellátó maradjon, és ne legyen kiszolgáltatva az importnak.

Az arroboriális virágzás kezdetén az Egyesült Államok pontosan így képzeli el a szabad versenyt és a piacgazdaságot: az amerikai farmerek hatalmas állami támogatással a hátuk mögött és Európában betiltott módszerekkel előállított tömegáruikkal betörnek az állami támogatásoktól megfosztott, szigorú körülmények és előírások között termelő európai gazdák piacára. Nem véletlenül mondta Adam Smith, a szabad piac és szabad verseny apostola, hogy a „láthatatlan kéz", a szabad piac csak akkor működik, ha valamennyi szereplője maradéktalanul tisztességes és becsületes.

Az Egyesült Államok nem az. (Más sem nagyon, és főleg nem mindig, de amire Amerika képes, arra mások nem nagyon…)

folytatjuk

McCain tényleg Orbánt neofasisztázta 444 Nem felejtünk mi Egyszer véget ér ... és akkor le lesznek rendezve a p*csába ezek a szemtelen ballibernyák zsidók. Meg a többi hazaáruló görény libsi, akiket azért fizetnek, hogy a szadeszt hatalomra juttassák megint. A haza ádáz ellenségei!

Egyszer véget ér ... és akkor le lesznek rendezve a p*csába ezek a szemtelen ballibernyák zsidók. Meg a többi hazaáruló görény libsi, akiket azért fizetnek, hogy a szadeszt hatalomra juttassák megint. A haza ádáz ellenségei!

Sajnos kibékülni egyikükkel sem lehet : a neolib - urbánus zsidóság akkor is gyűlölt mikor még észre se vettük őket, és az usa érdeke a mi totális gyarmatosításunk, az se egy működő gazdasággal hanem teljes kifosztásunkkal, az az ország az egész világon élősködik a FEDezetlen dollárjával, haldokló gazdaságukba szívnák ki a magyarok vérét!

McCain tényleg Orbánt neofasisztázta 444

Ennek örülnek, ott, és itthon a neoliberálisok.

Végül csak eljutottunk az aljára a dolgoknak. Az a McCain szenátor mondja ezt Orbánról akinek elnökválasztási kampányában, egy bizonyos Sarah Palin süllyedt olyan mélységekbe amitől a hazai balliberárilosk kaptak rángó görcsöt.
Tudják ő volt az a hölgy, aki külpolitikai kérdésekben gyakorta még azt sem tudta melyik országról fővárosáról kellene beszélnie.
Illetve nem kis megrökönyödést keltve szinte súrolta Obamaval kapcsolatosan a rasszista megnyilvánulásokat. (Muszlim Obama ...)
Akkor ezt a kampányt ostorozta a liberálisok derék serege.

Most változni látszik a világ, és tapsviharban törnek ki, amikor az a szenátor aki ultrakonzervatívnak számít még hazájában is, egyszerűen neofasisztázza kormányunk fejét.

Tényleg itt tart a hazai liberális értelmiség?

Mert ha igen, hát én el lennék keseredve az ő helyükben.

Egy szellemileg kissé retardált, de annál vehemensebb öregúr szavaira élveznek el virtuálisan a monitor előtt ... Akit egykor ők patás ördögnek festettek le, és viccek tárgya volt.

Nem felejtünk mi.

Ők igen. Legalábbis akkor, ha USA segget kell polírozni.

Mindegy az, hogy egykor nem fényesítették volna, de most, hogy nekik tetsző ostobaságot mondott, máris kész nyelvcsapásokkal közelednek felé.
Igen, Orbán tényleg egy neofasiszta és, ahogy fogalmazott :- "most egy olyan országról van szó, ami a peremén áll annak, hogy feladja függetlenségét egy neofasiszta diktátornak"- igaza van.
Csupán ez a diktátor, olyan harmatgyenge, hogy hagyja, azt, hogy az utcán idióták randalírozzanak, rongálják mások közérzetét, és szabadon írhassanak olyan ostobaságokat mit amiket ezek szoktak.
Ebben különbözik a "nem diktátortól" aki szabadon lövettett a nép közé, és a Magyar Hírlap ellen indított bojkottot. Tudják a Feri volt az aki most a #DK elnöke, és Amerika önzetlen barátja.
Nekik egy ilyen ember kell, mert Önmagukra ismernek benne.

Ott ahol épp az elmúlt napokban mentettek fel egy fehér rendőrt, holott meggyilkolt egy fegyvertelen színebsörűt.
Ott ahol a 2008-as válságot követő valóban civil megmozdulásokat a "foglaljuk el a Wall Streetet" (wall street occupy) rendőrökkel verettek szét, csak úgy a demokrácia jegyében.
Ők akik illegális börtönöket üzemeltetnek, és ha kell a CIA bevonásával kormányokat buktatnak, majd lehallgatják az egész világot.
Tehát ez a példakép és a megmondó most a liberálisoknál, és az indok, hogy nehogy azt higgyük, hogy a konzervatívok ( republikánusok) kíméletesebbek lesznek Orbánnal szemben.
Tudtuk, nem is volt illúziónk.

Viszont azt is tudjuk, hogy az igazság más, és azt is tudjuk, miért más.

Tehát most meg mi szarunk a ti véleményetekre, és McCain szenátor szavaival élve, "most egy olyan országról van szó, ami a peremén áll annak, hogy feladja függetlenségét ... " azzal, hogy engednénk nektek, ezért nem engedünk a függetlenségünkből, és tényleg nem akarunk több Feri forma "demokrata diktátort" a fejünk fölé.
Ez így lesz, megígérjük, nektek is, meg szegény McCainnek is!

#TibiDj

Amerikai Egyesült Államok magyar nép nagy barátja? NEM! "Ilyen barát mellé ellenség sem kell"

Amerikai Egyesült Államok magyar nép nagy barátja? NEM!

Ilyen barát mellé ellenség sem kell

http://deres.tv/20141121/ilyen-barat-melle-ellenseg-sem-kell

Mi történik hazánk és az USA között? És Miért?

Magyarország kormánya a világ legkorruptabb állama, végveszélyben a demokrácia, ürgebőrbe varrt KGB-ügynökök potyognak az égből cigánygyerekek helyett, meg minden. Igyekszem olvasmányosan és tömören összefoglalni látszólag véletlenszerű eseményeket. A végén van a csattanó, de csalni nem ér, el kell olvasni az egészet.

Az elmúlt években a baloldal sorra próbált kormányellenes tüntetéseket szervezni a kormány távozásának követeléséért. Időnként sikerült is nagyobb tömeget ideig-óráig összecsődíteni, aztán persze mindenki hazament a francba. A Jobbik ezzel párhozamosan szinte eltűnt az utcákról, a Magyar Gárdára például végleg kimondhatjuk az áment, de a baloldalt szerencsére hülyére verte a választásokon.

Az „úr" pedig továbbra is a kiskondás, azaz a „focista" és haveri köre. Mondhatni, nyuszi barátai, rokonai és üzletfelei. Ez Washingtonban különösebben nem érdekelne senkit, de Orbán Viktornak és holdudvarának az utóbbi időben tanúsított önállóskodása alaposan kihúzta a gyufát.

Na de mivel is? A „demokrácia leépítésével"? Azzal, hogy a haverjai zsebét tömi?Nem.

A demokráciát, meg a többi jakobinus maszlagra az USA is tesz nagy ívben, ha éppen úgy van. Gondoljunk csak Szaúd-Arábiára. Majdnem akkora diktatúra, mint Észak-Korea, azzal a különbséggel, hogy ennek a leányzónak jó a fekvése, érdekükben áll szoros (Soros, he-he) kapcsolatokat ápolni ezzel az állammal. Mert abban van a pénz. Na, ebben sikerült Orbánnak a tengerentúli tyúkszemre lépnie. A szabadságharcolásával. Ugyanis, akárhogy nézzük, az is elszakadás a nagybetűs nyugattól (amit én most kisbetűvel írok...), hogy a saját és a társai pénztárcáját előtérbe helyezi a „fejlett felvilágosultak"-éval szemben. Az impotens, atomjaira hullott kriptokomunisták 5 éve nyűglődnek, az egyetlen dolog amit sikerült elérjenek a tüntetőik pedig általában egy busz volt hazafelé. Ez a másik dolog volt, amivel Washingtonnak teleszaladt a hócipője, be kellett hát segítsen a szokásos forgatókönyvvel.

Vegyünk hát néhány konkrétumot, a teljesség igénye nélkül, az Orbán-kormány azon intézkedései közül, amik ide juttatták a megítélését. A rekord alacsony honvédelmi költségvetés. Nem veszünk semmit sem a nagytesótól, missziózni is csak ímmel-ámmal. Sőt, nemrég kiderült egy turpisság, a váltótípus nélkül kivont L-39-esek legalább egy részét sikerült eladni Jemennek. Bezzeg Románia és Lengyelország! Ők tudják, hogy fegyverkezni kell egy Oroszország elleni háborúra. Így eljutunk a további pontokhoz is. Magyarország, nagyon antidemokratikusan, nem engedi, hogy az USA állandó katonai bázist hozzon létre a területén. Szemben Lengyelországgal és Romániával. Olyannyira, hogy utóbbi két állam azt is megengedte, hogy az USA rakétákat telepíthessen a területére. Hivatalosan az Irán által nyújtott fenyegetés elhárítása érdekében. Hát persze.

Orbán ezzel szemben nem általik egyre inkább közeledni Oroszországhoz. Na, ez az ami végképp antidemokratikus a Nyugat szerint. Tudniillik, hogy az „ősellenséggel" üzletel. Ilyen például a paksi bővítés. A ROSzATOM olcsóbban adja az atomerőmű darabját, MW/h teljesítményre vetítve is olcsóbb, kedvezőbb hitelre, mint a francia Areva, vagy a jenki General Electric. Zárójeles megjegyzésem, hogy amikor Magyarország Franciaországtól, illetve Ukrajna az USA-tól vett demokratikus fűtőanyagot, az azok által okozott műszaki, khmm, fennakadásokat valahogy a demokrácia mindenhatósága már nem tudta megoldani, minkét esetben vissza kellett menni end user support technician job description-ért Ivánhoz. Bár az meg nem semennyire nem volt elhivatott a szexuális kisebbségek felkarolásának ügyében.

Így történt, hogy az orbán-kormány rendelt rögtön két MIR-1200-as blokkot (ami jó Finnországnak és Csehországnak, csak az LMP-nek nem), rázva, nem keverve, extra vallási türelem nélkül. Ezen blokkok mindegyike 2,4-szer annyi villamos energiát állít elő, mint most egy-egy blokk, így összesen 20%-al adnának nagyobb teljesítményt a jelenlegi kapacitásánál, mindkettő 100 (igen, száz) év tervezett maximális üzemidővel, 3000 Mrd. Forintért, Magyarország éve költségvetésének ~1/5-ért. Ez testvérek között is jó 15 Mrd dollár USD, amiből bőven futná egy egész Gerald R. Ford osztályú repülőgép hordozóra.

Emellett a mi drága Viktátorunk folyton be is szól valamit grátisz, ha mást nem, akkor azt, hogy Putyin, vagy éppen Erdogan a példaképe, és az ő rendszereik jobbak, mint a fejlett liberális demokrácia. Azzal pedig, hogy vette a fáradtságot, és kijelentette, hogy „lábon lőttük magunkat" a szankciósdival, végleg kiharcolt magának egy „hogy volt merszed"-et. Tudniillik Orbán Viktor akkora Pol Pot, hogy hajlandó lenne Oroszországgal mercit és szabolcsi almát földgázra cserélni. Ezzel szemben egy igazi demokrata bizony beintene a buzik jogait helyén kezelő putyini Oroszországnak, és az USA-tól venne cseppfolyósított palagázt jó háromszoros áron. Persze előtte meg kéne építeni hozzá a fogadó terminálokat és a hajókat, amik hozzák, meg persze a környezetvédőket is. Meg kibírni addig fűtés, meleg víz, meg ilyenek nélkül. Ez egy jobb HVIM-est nem zavarna, a maradék meg fűthetne fával, ha Oroszországon kívül is lenne említésre méltó erdő.

Az orosz földgázról tehát megbeszéltük, hogy antidemokratikus, de van vele valódi baj is. Ukrajnán keresztül jön. A fiatal ország legrégebbi hagyománya pedig a csapok véletlenszerű tekergetése és a tranzit megcsapolása. Erre mondja belpesti "liberális értelmiség", hogy kiszolgáltatottak vagyunk a „birodalmi álmokat dédelgető Putyinnak", és ugye erre a megoldás a szerencsétlenkedés a tartályhajókkal. A kevésbé demokratikus megoldás pedig a „Déli Áramlat" nevű vezeték, ami Bulgárián és Szerbián át jönne Magyarországra, persze olcsóbban.

Szóval Orbán pofátlan módon a konkurenciához megy vásárolni, mert ott olcsóbb. Nyilván a visszajáróból valamit zsebre is tesz. Vagy nem, teljesen mindegy, de egy politikusról elhinni, hogy talpig tisztességes, nos...

Erre jött derült égből válaszcsapásként a kitiltási botrány, ami igazából alig hatott meg valakit. Pedig Gutfreundék buszkén magyarázták, hogy a nagykövetség folytatott nyomozati munkát (igen, beismerték, hogy kémkedtek). Már-már elsikkadt a dolog, erre valamelyik politikai analfabéta, egy egész pályás visszatámadás helyett kitalálta, hogy tereljék el az emberek figyelmét az internetforgalom megadóztatásával.

Pedig támadási felület van bőven a vádakon. Úgy ordít róla, hogy humbug az egész, hogy még Schiffer András is finoman odaszólt pár hét után "őexcellenciájának", hogy ugyan sikerült-e átadni a bizonyítékokat a magyar nyomozóhatóságoknak, ahogy az egy államközi szerződésben amúgy rögzíttetett? Költői kérdés, nyilván abban a fiókban vannak, ahol az iraki atomfegyverek létéről, a Malaysian 777-esének „részeg kozákok" általi lelövéséről, meg minden ilyenről szóló többi bizonyíték pihen.

Az látszólag egészen mellékes, hogy ez a zűrzavar időt hagy egy házon belüli leszámolásra is. „A mi Viktorunk" ugyanis talán végleg összeveszett valami Simicskával. Így egyrészt olyan beruházások maradnak el, mint például az évek óta, életveszélyesség okán bontásra ítélt, M0 Szigetszentmiklós és Budatétény közötti Duna-híd bontása, és pótlása egy másikkal. Azt, hogy egy most 24 éves híd hogyan lehet életveszélyes, és ezért kit kéne felakasztani, azt az olvasók egyéni fantáziájára bízom. Másrészt viszont vannak személyi következmények is. Simicska köre jobban teszi, ha Vidáz Navára.

Furcsa, nem? Az egyetlen ember, akiről kiderült, hogy kitiltották, pont a Simicska-vonalról van, még azokból a bizonyos kollégista évekből. A népharag miatt idővel Vida Ildikónak távoznia kell, sőt, ha személyesen Orbán Viktor kéri fel a lemondásra, vagy csak fogadja el, az máris nagyon demokratikus lesz.

Mennyire kell komolyan venni a demokráciát, és nem üzletelni a ruszkikkal?

Ha az itthoni események mégsem győznek meg valakit, azoknak álljon itt egy hasonló eset.

Mivel a Szevmasnál elég nyögvenyelősen megy a hajógyártás, az egykori szovjet haditengeréset maradéka meg lassan lebomlik Oroszország partnert keresett pár felszíni egység, nevezetesen helikopter hordozók építésére. A választás Franciaországra esett, mert egyrészt van aktív gyakorlata ezen a téren, másrészt Franciaország hagyományosan nem kérdezősködik, ha fegyvert akar tőle venni valaki. Így született meg a megállapodás annak idején két Mistral osztályú hordozó megépítéséről, melyek a Vlagyivisztok és a Szevasztopol nevet kapták az (András)keresztségben.

A Szovjetunió egy idő után ráállt arra, hogy hadihajóit településeiről nevezze el. Széthullásával Oroszország minden hajót, amely új határain kívülre eső településről volt nevezve, gondosan átkeresztelt, vagy kivont, és azóta is tartotta magát ehhez.

Ezek szerint mindenki kegyelem kettest kapott földrajzból? Szevasztopol! Nos, Oroszország bizony komolyan veszi az adott szavát és nem nevez el hajót határain kívül eső városról. Bárhogy is legyen, megoldja.

Erre válaszul jöttek is az embargók, amik bizony érintik a haditechnikai eszközök adás-vételét. A partraszállást támogatni képes helikopter hordozók pedig kiváltképp ebbe a kategóriába esnek, még akkor is, ha Moszkva amúgy képtelen lenne köréjük állítani egy valamire való flottát.

Az USA, mint a demokrácia csendőre, a tőke szabad áramlásának, és a népek önrendelkezésének önjelölt védőszentje pedig már nyár elején jelezte a Hollande adminisztrációnak, hogy nem kellenek Oroszországnak a hajók. Oroszország válaszul jelezte, hogy nekik bizony mégiscsak kellenek, főleg, hogy egyrészt kifizették előre, másrészt a hajók nagyobb részegységeit maguk gyártották le, így vagy átadják azokat, vagy bizony nemzetközi bírósághoz fordulnak szerződésszegésért, és az általuk gyártott modulokat meg leflexeltetik és visszaviszik haza. És természetesen soha többet nem vesznek Franciaországtól semmit sem.

Ez Franciaországnak egyáltalán nem érdeke, ők is pénzből élnek, így kijelentették, hogy ők bizony átadják azokat, hiszen köti őket a szerződés.

Erre jött válaszul az USA-ból a további biztatás, hogy eszükbe se jusson a vevőnek átadni az árút, mit találtak hirtelen? Bizonyítékokat korrupciós bűncselekményekre. A vád szerint a BNP Paribas nevű francia pénzügyi intézet embargó alatt álló államokkal, Kuba, Irán, Szudán, bonyolított tranzakciókat. 2002 óta folynak az ügyletek, véletlenül pont most derült rájuk fény. Lovagiasan felajánlották, hogy eltekintenek a biztos csődöt jelentő büntetéstől, ha nem adják át a két Mistralt. Főleg akkor, ha a helyette a NATO-nak adják, mert amúgy is lett hirtelen egy nagyon veszélyes és agresszív ellenség, akik ellen jól jöhet ez. A kötbért és a többi járulékos kárt, a hajógyár csődjét, és azt, hogy lekerülnek a megbízható szállítók rövid listájáról pedig nyeljék csak le, mert most a nagybetűs demokráciáról van szó.

Nos, ilyen barátok mellett nem kell ellenség.

2014.11.21. 09:49

forrás : Deres.tv

"tüntess a neoliberalizmusért, tüntess az usraeli helytartónak készülő újszadeszért"

Nem hoznak egyébként.
De nem bízom a görögökben
Azaz az usa-ban, még ha ajándékot
Hoznak is, mert ez az idézet a trójai
Faló sztori része, és az volt az ajándék

Szerezz örömet tüntetni készülő barátaidnak !

Oszd meg velük !