width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 2008.08.01.

2008. augusztus 1., péntek

Jud Süss letöltés magyar nyelven Jud Süß

Jud Süss letöltés magyar nyelven torrent hunsub Jud Süß magyarul dvd juden jud süss magyar felirattal magyar felirat

Lássuk a medvét XD

A törrentes verzió : ha ezt töltöd, azzal segítesz hogy másnak is meglegyen, pláne ha még seedeled egy darabig miután lejött :

http://www.torrentbox.com/download/220494/Jud_Suss_Hun.avi.torrent

http://holywar.org/TV/Jud_Suss_Hun.avi - ez nem torrent, hanem közvetlen link

Ja és ez magyarul (is) van, tehát mindenkinek használható.

http://reakcio.blogspot.com/2007/12/az-rk-zsid.html

Egy másik hasonló film, de ez filmhíradós stílusú dokumentum. Letölthető ez is, http://href.hu/x/46ak

A Jud Süss című német nemzeti szocialista propaganda film 1940-ben készült Veit Harlan rendezésében, a munkálatokat Joseph Göbbels propagandaminiszter felügyelte. A film az antiszemitizmus érvrendszerének gyakorlati beigazolódásáról szól, az eredeti, Lion Feuchtwanger által írt novella alapján, bemutatásakor óriási sikert aratott az akkori Németországban és számos európai országban, így Magyarországon is.

A Gede testvérek néhány héttell ezelőtt nyilvánosan levetítették a filmet, az szdsz persze rögtön rámozdult, és feljelentette őket, melynek következtében nyomozást indított a rendőrség "közösség elleni izgatás" alaptalan gyanúja miatt. A néző közönséget :-) valóban felizgatta a vetítés: állva tapsoltak a végén a nézők.

Kik tiltakoztak a film vetítése ellen? Hát a cionlibsi szektások. Akik azt akarják, hogy csak az ő hangjukat lehessen hallani, hogy az ő hazugságaikat mindenki vakon higgye el. Ormos Máriát semmiképpen nem tekinthetjük hiteles, elfogulatlan történésznek. Ő kipróbált, régi kommunista elvtársnő, az MSZMP Központi Bizottsága oszlopos tagja volt, és mint ilyen, a kommunista-balliberális történelemhamisítás élharcosa.

A zsidókra jellemző törtetést, és gátlástalanságot tényszerűen mutatja be a film, ellentétben a ma készülő hollywood-i zsidók által rendezett holokamu és rokon témájú filmekkel, ahol a zsidókat mindig mint ártatlan áldozatot ábrázolják.

Ennyi erővel az amcsi 2 vh-s filmek 99%-át be lehetne tiltani, mert a németek elleni gyűlölet felkeltésére igenis alkalmas.

Ja és azokat az FPS és egyéb játékokat is, ahol CSAK a szövetségesekkel lehet játszani. Egyoldalú propaganda!!! ::-)

No és ugye az első kérdés ami felmerül : MIÉRT VAN BETILTVA ???

http://reakcio.blogspot.com/2008/08/de-miert-van-betiltva.html

Jellemző, hogy akik a film vetítése ellen a hisztériát rendezik, mint például a különben zsidó Ormos Mária az 1989. február 10-i MSZMP KB-ülésen még óvta Magyarországot a valódi többpártrendszertől - mondván: "nem érett erre az ország, nem érett erre a társadalom, nincsenek ilyen hagyományai, és ráadásul végképp nem ilyen a jelenlegi helyzet, amikor ezzel lehet próbálkozni, hogy úgy mondjam szórakozni"

http://betiltva.com/new/200705-j-r-george-jud-suss/

http://betiltva.com/new/j-r-george-jud-suss-ii-resz/

http://betiltva.com/new/j-r-george-jud-suss-iii-resz-vege/

"Josef Süss Oppenheimer. Gazdag. Befolyásos. Zsidó. Minden döntés tőle függ. Minden fillér az ő kezén megy keresztül. És sok ott is marad. Gyűlölik. Félik. Irigylik. És imádják. A nők. Tucatjával, százával, ezrével. A hálószobák sötétjében. Josef Süss Oppenheimer. Egy zsidó a 18. századból. A legokosabb, legkihívóbb, legkéjsóvárabb, legemberibb. Zsidó. Akire a 20. században rátalál Hitler propagandagépezete. Torz, beteg, és gonosz film hősévé teszik, hogy ahol csak bemutatják, Németországtól Magyarországig, pogrom, tűz és gyilkosság járjon a nyomában. Lion Feuchtwanger könyve kegyetlen, őszinte és maradandó mű. Kulcs a 18. századhoz éppúgy, mint a 20.- hoz, vagy a mához. Egy felkavaró, igazi nagyregény."

Sértő Kálmán 1941-ben nézte meg a filmet, és leírta mit tapasztaltt:

"Tegnap láttam a Jud Süss-t. Bánom is, meg nem is. Jó volt látnom és nem is a filmet. A nemzetiszocialista újságok azt írják a filmkritikáik végén, hogy minden öntudatos, sőt még nem is öntudatos keresztény magyar embernek kötelessége megnézni ezt a filmet. A kritikusoknak igazuk van, ha nem is egészen. A még nem öntudatos magyaroknak okvetlenül látniuk kell a Jud Süss-t, úgyszintén az öntudatos harcosoknak is, de csak azoknak, akik egészségesek…

Úgy hiszem, hogy Főszerkesztő Testvér tudja azt az eszével, de ösztönével is érzi, hogy én öntudatos vagyok, de mégis bánom, hogy megnéztem a filmet, mert úgy érzem, hogy rövidítette az amúgyis végét járó életemet. Szédelegve úgy jöttem ki az előadásról, mint a lompos, kivert kutya. Ma reggel azt kérdezte a háziasszonyom, hogy miért nyögtem egész éjszaka, miért mondtam vagy ötezerszer, hogy jaj-jaj?...
Hogy miért jajgattam? Mert átéreztem a filmben szereplő württembergi keresztények sokat szenvedett életét, akiket tönkretett a bábként uralkodó herceg házizsidaja, a pajeszes senkiházi, a hazátlan csavargó zsidóból egycsapásra jogtanácsossá és pénzügyminiszterré avanzsáló Jud Süss, aki csak az egymással házasodó, vérbajos, csipás, gyulladásos szemű, kaftános, pajeszos, gerinctelen, de annál ravaszabb, mocskos fajtáját mentette át Württembergbe a frankfurti gettóból. Végeláthatatlan sorokban mozogtak egymás után e faj képviselői az új város új vadászterületének falai közé, szennyes hullámokban a kordékon a mocskos és gajdoló zsidó népség, és napok múlva már ők szedték a vámot, drágították a tejet, tojást, pálinkát. Felakasztották a kovácsot, amikor a törvény diktálása már 99%-ban az ő kezükbe került. A legszebb, legfiatalabb házaspár életét tette tönkre Jud Süss, amikor kinzószékbe ültette a fiatal férjet, körömszakító gépbe rakatta kezeit, lábait, majd a kegyelmet kérő feleségét mérgezett keszkenővel kábította el, vonszolta ágyába a zsidó… A fiatalasszony később vízbe ölte magát. Ekkor álltak végre sarkukra az addig is tiltakozó és elkeseredett városi urak és rendek, és villámló szemekkel vonták felelősségre a hazáját és népe boldogságát zsidókézre játszó uralkodó herceget, akit erre megütött a guta. Jud Süss pedig meg akart lépni, mert afféle zsidó, de leteperték, bíróság elé került és felmagasztalták a zsidót az akasztófára…

A film csak addig volt jó és keserűen nagyszerű, amíg ki nem gyulladtak a betűk, hogy Vége. Mert akkor ki kellett mozognunk az Urániából, hogy mi keresztény magyarok az utcán a sok zsidót kerülgetve, hazamenjünk a vackunkba…

A film nem mese, hanem történelmi valóság a múltból, amelynek igazság az alapja. Aki tendenciát lát a filmben, még annak is el kell ismernie a mesteri filmalkotás mindenen felül való művészi értékét. A Jud Süss talán eddig az egyedüli film, amit csak egyszer kell megnézni, mert soha nem lehet elfeledni. A szereplők mind felejthetetlenül tökéletesen oldották meg feladatukat, különösen Werner Krauss kettős szerepében. Amikor a halott menyecskét kiemelték a folyóból, az egész mozi közönsége zokogott. Csak az utcán ébredtünk rá, hogy film volt az egész, a művésznő ma is él. Igen ám, de az a személy, akit alakított, tényleg meghalt 1733-ban, a kovácsot is felakasztották és egy egész népet fosztottak ki a zsidók, akiknek mint mocskos csordának Jud Süss felakasztása után három nap alatt ki kellett Württembergből takarodni…
Az elkeseredett magyar közönség sóhajtozása és tapsolása az Urániában nagyon érthető volt…

– Innen is ki velük – dörögte egy világháborút járt magyar, aki mankóval jött fel az erkélyre. Amikor a Jud Süss-szel egy keresztény ember tárgyalt, könyörgött, hogy ne sanyargassa a keresztény népet, többen felhördültek a nézőtéren a vászon felé.
Hát ilyen volt, Főszerkesztő Testvér, a Jud Süss előadása. Zsidókat nem láttam a nézőtéren, de egy pár legörbült szájú magyar embert igen, akik talán eddig a zsidóság szekerét tolták vagy tolják és csak most ébrednek a valóságra…

Most a magyar történelem Jud Süsseire gondolok, akik voltak, de vannak ma is. És a számtalan magyar tragédiára, köztük Solymosi Eszterére is gondolok…

Tegnap előadás után átnéztem az „Előőrs” első évfolyamát, amelyet Bajcsy-Zsilinszky Endre szerkesztett több mint tíz évvel ezelőtt. Milyen fajvédő volt akkor Zsilinszky!? De Lendvay (Lehner) István – a Nomád is!? Szörnyű…
Az említett urak már otthon levett kalappal elzarándokolhatnának az Urániába és zokoghatnának, hogy benőtt fejelágyú férfikorukban frontot változtattak, a zsidóság szekerét tolják és harcolnak, de immár tehetetlenül – a nemzetiszocializmus győzelme ellen.

Forrás:Magyarság Útja, 1941. február 28. és a kitartás.hu oldal, ahol még van a Jud Süssről pár cikk. Íme :

http://kitartas.mozgalom.org/cikk.php?t=550

http://kitartas.mozgalom.org/cikk.php?t=543

És a Nemzeti Hírháló levlistán is volt egy ilyen körlevél :

ÉN IS OTT VOLTAM A KIVÉGZÉSEN!

Hatalmas sikerrel mutatták be a GEDE Testvérek BT a mindenki által csak "kis Tel-Aviv-"-nak nevezett XIII. kerületi városnegyed egyik helyiségében a Jud SÜSS című filmet.

A film bemutatása néhány napot késett, mert a felkért jogi személyek először engedélyezték, majd ígéretüket visszavonva mégis megtagadták a mű bemutatását.

A nézők közé magát beékelő úságíró ( népszava ) Szegő Péter cikket írt a filmről, nem tagadva meg természetesen zsidó mivoltát. Szegő először és ez nála természetes - alaposan "lehúzta" a film értékét, "...silány fércmunkának..." nevezve, ami még nem lenne baj, hiszen egy zsidót végeznek ki nyilvánosan, és ez nem érheti kellemesen a nézőtéren kakukktojás módjára meghúzódó zsidó tudósítót.

"A baj nem az, hogy felakasztják, hanem hogy a nézők tapsviharban törnek ki...na, ez az, ami elgondolkodtat..." - írja a szerző.

Itt Szegő - miközben elgondolkodik a főhős halálán - végülis tiszta igaza lehet, mert manapság a gyilkosok büntetés helyett kitüntetést kapnak, és ez neki szokatlan - nos Szegő Péter nem említi meg, melyek azok a valódi okok, amelyek a nyugalmat szerető, kedélyes (gemütlich) dolgos és rendkedvelő sváb népcsoport lázadásához vezetett. Feledékeny ez a mi Péterünk, na!

"...elvárjuk, hogy zsidóságunkat a törvényeket betartva úgy élhessük meg, ahogyan az nekünk jólesik..."
írja a cikk szerzője (ÉS - 50.évf. 27-ik szám.) Ne menjünk most bele, ki és mennyire tartja be a törvényeket (czj)
Nos, én is jelen voltam ezen a "kivégzésen". Jeles szerzőnk elfelejtette megemlíteni (hát igen, hátbizsergető lehetett csupa magyar, csupa heteroszexuális, különféle pólókat viselő kemény magyar közt másfél órát eltölteni, már odasettenkedni is minő bravúr!), dehát egy szerkesztőnek időnként le kell ereszkedni a liberális szóhasználat szerinti "mocsárba" is.

Csakhogy bátor emberünk elfelejtett megemlíteni néhány apróbb részletet: nevezetesen, hogy a film legalább 70 évvel ezelőtt készült. És bizony nem fércmunka - amint azt állítja, de nemám! Nem a mai alkotásokkal (noha azokkal is állná a versenyt), hanem a korabeli cukros-szirupos, limonádé filmecskékkel kell végezni az összehasonlítást.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, a film egyfajta náci propagandát is szolgált, miként az akkori években a legtöbb film. ( Egy mai Steven Spielberg-filmben csupa aranyos és jóságos zsidót látunk! czj)

A rendező a Jud Süss-ben pontosan a zsidó szájába adja L U T H E R Márton szavait, aki pedig papiember és így amit mond, objektív, tehát az akkori valóságnak megfelel.

A Die Juden und ihre Lügen, azaz a Zsidók és hazugságaik című könyvhöz hosszú ideig lehetetlen volt hozzáférni. Az alanti mondatokat maga Luther mondotta ötszáz (!) évvel ezelőtt:

A filmben szó szerint hangzanak el az alábbiak, idézzük: "...óva intsem a keresztényeket: őrizkedjenek a zsidóktól...akárhova beteszik a lábukat, bosszúság és harag sarjad a nyomukban. Az ember Jeruzsálemnek Vespasianus és Titus által való elpusztításából azt következteti ki, hogy a zsidókat Isten eltaszította magától, hogy ők már többé nem az ő népe és ő nem az istenük többé - ahogy Hóseás könyvében olvasható...veszett felfuvalkodásukban...kérkednek, és adnak hálát az Istennek, hogy ők embereknek és nem állatoknak teremtettek, hogy ők nem gójok, pogányok, és ők nem asszonyok, hanem férfiak...ezek a valódi hazugok és vérebek...remélik, hogy velünk...ugyanúgy járhatnak el, mint Eszter idejében a perzsákkal...ezért óvakodjál a zsidóktól...az iskoláik, amelyek nem mások, mint az ördög tanműhelyei...ahol az Istennek káromlása folyik,...úgy, mintha az ördögök maguk cselekednék" - írja Luther Márton pap.

"Ti nem vagytok az én népem, és én nem leszek a tiétek...a zsidók pedig tűz és kard által vesznek el."

Egy néző bekiabálása: igen, de mikor?
Württenbergben új kormányzót választanak, jóravaló, becsületes öregkatonát, ízig-vérig sváb embert. A herceg eleinte népszerű, amíg népe javát akarja. Ám többre vágyik, ekkor lép közbe az ormányos-furmányos zsidó, S ü s s úr, aki lassanként, mint a kősziklát szétrepesztő jég, a herceg kegyeibe férkőzve, annak pénzügyi tanácsadójaként működve azonnal szabad utat enged az eddig csupán a város szélén gettóban élő lakó zsidóknak. Aztán hosszú szekérkaravánt mutatnak a képsorok, poros, koszos, kaftános népség lepi el a nemrég még tiszta utcákat. Nem vonulnak, hanem hömpölyögnek rendezetlen menetben, mint a hangyák, mindenhova befúrva magukat. Ám a kormányzót csak a pénz érdekli, egyre kevésbé figyel népe követeléseire. A rang, fény pompa, ezek a hívságok, amelyek megpecsételik a sorsát. Mindent bérbead a zsidóknak, út, vám, bánya bérletek, kovácsműhelyek, vendéglők. Lassacskán valamennyi pénzügyi kulcspozícióba zsidó kerül (hát nem furcsa?) A sok vám miatt a használati tárgyak, de főleg az élelmiszerek (!) árai a magasba szöknek.

A cselekmény tetőpontja: a zsidó pénzügyi tanácsadó csak úgy engedi szabadon a városi tanács egyik becsületes vezetőjének a vejét, ha annak felesége, azaz a tanácsos leánya lefekszik ővele. A fiatalasszony, hogy férjén segítsen, enged a zsidó ocsmány akaratának. Utána a folyóba ugrik és meghal.

Közben a szomszédos tartományban pompás lakoma van, a herceget Süss zsidó elszédíti igéreteivel. Ám megjelennek régi, hű "svábjai" és felelősségre vonják. A herceg agyvérzést kap, meghal. Ezután a nép igazságos haragja végez a "pénzügyi tanácsadó úrral".

Tehát a vetítésen jelen levő népszavás SZEGŐ hitszegő módon elfelejtette közölni az őt odaküldő "tanácsadó uraival" ezeket az előzményeket.
Ugyancsak lemaradt Szegő úr írásából - remélem hálás lesz, ha felhívom a figyelmét - hogy Josephus FLAVIUS Zsidó háborúját ugyanaz az egyébként kiváló képeséségű zsidó Feuchtwanger írta, aki - több más kitűnő munka mellett - a Jud Süss szerzője is. Flavius hasonlóképpen Szent Pál apostolhoz, aki szintén római polgár volt, hatalmas ovációval dícséri zsidó társait, mindvégig azon a keskeny ösvényen járva, amelyen még nem sérti meg római urait, de népszerű marad hitsorsosainál is.

Flavius is, Pál apostol is némi hasonlóságot mutat a "kétfelé sántikálásban": ha nem tudsz egy eseményt megakadályozni, állj az élére; végülis mindketten zsidóságukat védték, ezért népüktől tiszteletet érdemeltek ki. De mit szól ehhez a nagytöbbség? A gójimok? Megtudjuk, ha megnézzük az alkotást. (Már kapható a Gede BT-nél).

A film kiváló munka, mert a regény is kiváló. Fokozatosan emeli a néző izgalmát, határozott szándékkal utáltatja meg a főhőst, nem titkolva ezt a célját. Azt hiszem, a néző előtt az esemény izgalma mindig szem előtt tartja a történelmi környezetet, míg végül kitűnik a mondanivaló, az egyetlen személyen keresztül a mű igazi értelme, a példázat , amely különösen a mai időkben komoly figyelmeztetés; figyelmeztet mindenkit, el ne feledkezzen a magát ismétlő történelem tanulságairól.
Mostanában van az úgynevezett nagy francia forradalom évfordulója is, amiről tudjuk, nem volt nagy, nem volt francia és nem volt forradalom. Az ünnepségen résztvett a magyar gólyalábú "közjogi méltóság" is.

A franciák jóelőre megrendezett forradalmáról írt nagyívű könyvet a Jud Süss szerzője, Lion Feuchwanger is. (Rókák a szőlőben) A híres amerikai tudóst, a villámhárító feltalálóját, Benjamin FRANKLIN-t nevezi ki az amerikai szenátus nagykövetté Párizsba, lászólag azzal a céllal, hogy elismertesse Angliával az amerikai nép szabadság-törekvéseit. Franklin, a "doctor honoris causa" az Újvilágból érkező valamennyi utasítást betartva tartja kezében a forradalom előkészítési munkáit. Pontosan nyomon követhető, miként irányítja a "derék polgártársakat" az amerikai zsidóság pénze. Nem is rejti véka alá a szerző. A már jócskán kialakult szabadkőműves társaság eredményes munkát végzett. FRANKLIN Benjámint, mint kiváló fizikust, de mint a kereszténység második megmentőjét, mint IGAZ POLGÁRT, emlegeti az összes zsidó - ker esztény egyház, őt állítva példának a felnövekvő ifjúság elé. (Igaz az is, Franklin már nem él a forradalom kirobbanásakor).
Az, hogy a Bastille bevételénél egyetlen ágyú sem dördült el, egyetlen puska sem sült el, és a börtönerőd sem állt talpig füstben? Mitöbb: be sem volt zárva? Ugyanmár! Kit érdekel? Mindössze három (3) gonosztevő csücsült, akiket a hős francia nép (értsd: a felheccelt tömeg) kiszabadított és hősként ünnepelt.

Feuchtwanger a Jud Süss -t 1925-ben írta meg, amivel azonnal világsikert aratott. Ekkor még csak 41 éves volt. Ettől fogva könyveinek megjelenése irodalmi eseménynek számított. Elbeszélő tehetsége annyira kibontakozott, hogy mondanivalójának, részletező, mesélő tehetségének az egész művelt világon híre ment. Azzal is tisztában volt, hogy azokban az években már annyira forrósodott a talaj a zsidóság lába alatt, annyi kíméletlenség és szenny terhelte ezt a mindig idegen nemzettestet, hogy úgy látta: jobb, ha ő írja meg a Jud Süss-t, mintha elemi erővel kirobbanna egy zsidóellenes lázadás.

Franklin villámhárítója lett tehát a zsidónémet Feuchtwanger. Okos ember volt.
Lion Feuchtwangerről még annyit: kiválóan tehetséges emberről van szó, nevét az ugyancsak zsidó Alexandr Szolzsenyicin is pozitívan említi. Feuchtwanger élt a Szovjetúnióban is, ám a túlságosan sok vodkafogyasztását megelégelve a szovjet állam, kitoloncolta Franciaországba. Ott is halt meg 1958-ban.
A film üzenete nekünk, magyaroknak: akárhány új istentelen hatalom kerül a vezetésbe, a magyarságnak mindig az értékesebb része pusztul el. A megalkuvók, az "úgysemtehetünkellenesemmit" emberek pedig életben maradnak, és az új rendnek "boldogan nyalják kegyelmes lábait." Így volt ez az I. István-Koppány időktől napjainkig.

A napokban a Világörökség-Bizottság kötelezte a magyarokat a budapesti, úgynevezett "zsidónegyed" teljes helyreállítására. A magyarországi vezetés - hogy bizonyítsa lojalitását - bizonyára hatalmas nyelvcsapásokkal, lihegve, sietni is fog eleget tenni ennek az ajánlásnak (is). A többi egyéb, romos épület ilyenkor nem számít.

Egyre jobban kirajzolódik, hogy a magyarság mára már csak utóvédharcát vívja, egyre reménytelenebbül. Csupán a becsületért.
Erre próbálta az emberek figyelmét felhívni a Feuchtwanger regényéből készült német filmrendező.
De ez hetven évvel ezelőtt történt...

(Czékus Jób, Nemzeti Hírháló)

Jud Süss letöltés magyar nyelven, Jud Süß letöltés, torrent hunsub letölthető, film, náci propaganda, Antiszemétizmus antiszemitizmus antiszemita zsidóellenes zsidóellenesség antiszemitizmus dvd magyar magyarul juden
jud süss magyar felirattal magyar felirat