width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 2008.01.06.

2008. január 6., vasárnap

Lisszaboni Szerződés mégegyszer

Lisszaboni Szerződés

FÚSZ-NIM: Magyarország vezetői már megtették 2007 december 17-én a Lisszaboni Szerződés ratifikálásával - a többi tagország vezetői még visszaléphetnek)

A Lisszaboni Szerződés - az átnevezett EU Alkotmány - lényeges intézkedései:

1. A Lisszaboni Szerződés az új Európai Unió Föderációs Államának Alkotmánya. A Szerződés egy nemzetek feletti Föderációs Állam alkotmányos formájában egy jogilag új Európai Uniót hoz létre - az Európai Egyesült Államokat- amely teljesen különböző attól, amit jelenleg Európai Uniónak hívunk. Ez az új állam tagállamaitól különálló és azok felett álló ország, hasonlóképpen, mint ahogy Német Szövetségi Köztársasághoz viszonyul annak Bavaria tartományához, vagy miként az USA viszonyul annak Kalifornia államához. Az új Unió annak minden kompetenciájával lépne szerződésre a rajta kívül álló államokkal. Az új Unió egy teljes mértékben önálló állam majdnem minden ismérvével rendelkezik. A Szerződés ezt az új helyzetet az alábbi három jogi kulcs lépésben teremti meg:

(a) Egy új Európai Unió megalapozásával, amely ezúttal, első alkalommal egy önálló jogi személyként megtestesült entitás

(b) Eltörli a különbségeket a jelenlegi két Európai Uniós Szerződés nemzetek feletti és kormányok közötti pillérei között oly módon, hogy a kormányzati hatalom az új Unió által gyakorolható legyen, akár tényszerûen akár potenciálisan, egy egyöntetû alkotmányos szerkezet által

(c) A jelenlegi jelképes és becsületbeli uniós polgári státusszal szemben most első alkalommal mindannyiunkat ezen új Unió valóságos polgárává tesz. Ezután kettős állampolgárságunk lesz, egy Európai Uniós állampolgárság és egy nemzeti állami polgárság. Mi a Lisszaboni Szerződés által megalapozandó rendes állampolgári engedelmességgel kell majd kövessük az új Föderációs Európai Unió törvényeit, hûséggel adózva annak közjogi méltóságainak. Az uniós polgári kötelesség jelenlegi nemzeti állampolgári kötelezettségünket felülírja, mivel maga az új EU hatalom a nemzeti államhatalom fölé rendelt hatalom lesz.

2. A nagyobb tagállamok több szavazati joggal rendelkeznének: a Miniszterek Tanácsán belüli új kettős többségi szavazati rendszer az EU törvények elfogadására - a 27-ből legalább 15 tagállam az összes EU népesség 65%-val - a népesség méretét tenné meg a kulcsfontosságú kritériumnak és helyezné a nagy tagállamokat, különösképpen Németországot egy sokkal erősebb pozícióba. Az Európai Bizottság így a jövőben minden törvényjavaslattal előzetesen a nagyobb országokkal kezdene konzultálni, mivel a kisebb államokat mindig leszavazzák majd. A jövőben Németország és Franciaország, a népességi méretüket tekintve, képesek lennének bármely EU törvény megvétózására amennyiben két másik országot a szavazataik mellé állítanak. A Lisszaboni egyezmény értelmében például Írország 4 milliós lakossága állna szemben Németország 82 milliós népességével és Franciaország, Olaszország és Nagy Brittania 60 milliós egyenkénti átlagnépességével. Amennyiben annak csatlakozására kerülne sor, Törökörszág lenne a legnagyobb EU állam.

3. Mind a kisebb mind a nagyobb tagállamok joga megszûnik egy állandó EU biztos kijelölésére, ám a nagyobb államok ezt a hiányt áthidalhatják, mert egyéb eszközökkel befolyást gyakorolhatnak az EU törvények javaslatait meghozó testületre. Az állandó EU biztos a kisebb tagállamok számára mindig elismerten különleges fontossággal bírt. Lisszabon értelmében azonban a mi országunk szintén elvesztené jogát abban a kérdésben dönteni, hogy ki lesz majd az országot képviselő EU biztosa. Egy ország saját javaslata helyett annak EU biztosát az EU minősített többségi döntéssel szavazná meg a 27 miniszterelnök/elnök közül 20 szavazatával, az EU népességének 65%-os képviseletének javaslatát tekintve alapként.

4. Az Európai Unió számára törvényhozói és döntéshozói hatalmat adna 68 új szakterületen és témakörökben. Az új Szerződés a brüsszeli hatalomhoz további olyan 68 szakterületet adna, amelyekben a nemzeti vétó eltörlésre kerülne. Ezek közül 49 területen az EU számára jogi alapokon lenne biztosított a törvény- és döntéshozatal és 19 területen az eddigi egyhangú döntéseket többségi döntés váltaná fel. Az EU új törvényhozói jogokat szerezne mind a polgári mind a büntetőjog területén, az igazságügy és rendészet, bevándorlás, közszolgáltatások, energiaügy, közlekedésügy, túrizmus, ûrkutatás, sport, polgári védelem, közegészségügy és a költségvetés. A külpolitika bizonyos területein szintén többségi szavazással hozna döntéseket.

Ha a Lisszaboni Szerződés emberi jogi kérdésekben is törvényhozói hatalmat ad a Föderációs Európai Uniónak, az eddigi szerződések gyakorlatát követve az Európai Bizottság idővel garantálni és érvényesíteni fogja ezeket a jogokat egyöntetûen minden EU államban. A nemzetállami törvény és jog csak oly módon kerülhetne alkalmazásra, hogy az ne ütközzön az EU törvényeibe. Amennyiben egy nemzetállami törvény egy uniós törvénnyel összeegyeztethetetlen, az uniós törvény lesz az irányadó. Ez az elv minden témakörre kiterjed, beleértve olyan különösen érzékeny jogi normák területét is, amelyek közt a tagállamok jelenleg kibékíthetetlen ellentétet mutatnak, például a bírósági bizonyítási eljárások módjai, esküdtszéki tárgyalások, cenzúratörvények, a prostitúció és kábítószer kérdés kezelése, a nemzetállamok egyházaira vonatkozó jogok, a katonai szolgálat lelkiismereti alapon történő megtagadásához való jog, az élethez való jog (abortusztörvények), az eutanázia, öröklés, tulajdonjog, családjog, munkavállalói jogok, a gyermekek és idősek jogai.

(FÚSZ-NIM fordítás)

Forrás, az eredeti anyag angol nyelven: "Europe's Leaders Are Selling Out Their Nations"

Brussels Journal (http://www.brusselsjournal.com/node/2763)

[Forrás: FUSZ és nemenyi.net]

--vége--

„A fasizmus – mondja Benito Mussolini – erkölcsi felháborodás és tiltakozás a marxista-szocializmus és a kommunizmus bomlasztó tevékenysége ellen.”

A szocializmusnak nevezett förmedvény internacionalizmusa miatt immanensen haza és nemzetáruló volt és marad. A fasizmus? Pont az ellenkezője. És ez csak egy -alap- különbség.

Ezt a szerződést egy zsidó (Sarkozy) dolgoztatta ki, a teljes egészében cionista agytrösztjével. Azért nem nevezik alkotmánynak mert arról kötelezően népszavaztatni kellene, és az elit attól fél hogy a nép nem kérne belőle. A franciák számára csak Le Pen pártja jelenthetne megoldást, ha JELENTŐSEN népszerűbbé válna (hogy esélyük legyen a választáson), a szocialista elnökjelölt Segoulene Royal és az ő pártja is 90%-ban zsidókból áll - ők vesztettek a tavalyi francia országgyűlési választáson ugye. Egyébként a "szociáldemokratának álcázott kommunisták" amit Baroso mondott ezekre, maximálisan találó. Néha zöldeknek is álcázzák magukat a kommunisták, teszem hozzá én, példa rá joschka fischer zsidó,a németországi zöld párt - ban.

Nem az európai egységgel van a baj ebben a szerződésben, hanem az internacionalizmussal, ami teljes egészében zsidó érdekeket szolgál. Ez semelyik nemzetállamnak sem lesz jó, viszont a zsidóknak igen : a zsidó nemzetközi.

Természetesen bármilyen erős hadsereget állítanak majd fel, a NATO-nak való alárendeltég miatt semmi jelentősége nem lesz.

"A NATO célja az hogy az angolokat bennt tartsuk, a németeket lennt tartsuk, az oroszokat kinnt tartsuk" mondta Zbigniew Brzezinski, aki nem lengyel! hanem lengyelországi zsidó, és az USA biztonságpolitikai tanácsadója (volt).

A zsidók szinte mind zsidó politikusokra szavaznak. A zsidók azért szavaznak balra, mert nagyrészt a holokausztról a tudatukban levő kép (ami ugye hamisított kép) határozza meg a politikai identitásukat. Ez az ő bajuk, de nem tűrnek meg a magukén kívül más véleményt és világnézetet, hisztérikus dühvel vetik magukat a másként gondolkodókra, és a többségi társadalomra. Jó példa erre gusztostalan, vásárhelyi, és a többi hasonszőrűek. A baloldal valóban mindig is genetikai alapon rontott rá a többségi társadalomra, azaz a gojokra.