width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: 2008.01.16.

2008. január 16., szerda

Január 21 az engedetlenség napja

Január 21 az engedetlenség napja

Ha jogállam lenne, és nem cionista megszállás, akkor elítélnék népirtásért a zsidó horváth ágnest. Aki kapcsolatban volt ez egészségügyi ellátórendszerrel mostanság, biztos észrevette hogy egyre kevésbé működik bármi. Gyógyszereket nem írnak fel, mert egy, az szdsz-től származó törvény megtiltja nekik. Az olcsóbbikat szabad csak felírni, "azonos hatóanyagtartalom" ja, és a vivőanyagon is sok múlik ám, van gyógyszerész ismerősöm, az mondta, az olcsóbbik gyógyszer tehát, lehet, hogy nem fog használni. Zsidóknak ennyit is ér a magyar ember élete.

Minden rosszban van valami jó. Ha nincs a nyári buzivonaglás, ami ellen tiltakozó kommenteket írtam a tandemes libsik blogjaiba, hátha észbekapnak, akkor nem biztos hogy tudnék Dr. Nagy Attila remek írásairól. Ugyanis őt, és a lengyeleket szidták vadul a különféle postjaikban. Mivel a lengyelek elutasították a kiskorúak megrontását, amit a libsik "toleranciára nevelésnek" hazudnak. Pedig valójában homoszexualitásra való nevelés a libsik célja.

„A politikai nyelvezet célja, hogy a hazugságok igazaknak hangozzanak, a gyilkosság tiszteletre méltó, és mindez úgy tűnjön, mint menedék valami nagy vihar elől.” - George Orwell

Vannak, akiknek az a feladatuk, hogy tévútra vezessenek. Botorkálunk parlamenti politikusok hazugságai, tervszerű gyilkosságok, eltitkolt és törvényesített tolvajlások között, és a sajtó meg a hírközlőszervek, amelyeknek feladata, sőt kötelessége lenne a mindenkori disznóságok feltárása: hallgat, másról ír, vagy az aljasságokat ezüsttálcán tálalja elénk! A megoldás egyszerű! Vegyünk magunkhoz egy nagy lámpást, de még jobb a fáklya, aztán próbáljunk eligazodni a társadalom sötét barlangjában, ahol ezer veszély és csalódás leselkedik ránk.

Igen, a mindenkori sajtónak és hírszolgálatnak a kötelessége, hogy a társadalom előtt lámpással világítsa be a sötét bozótos utakat – hiszen kevés embernek van kedve a nehéz napi munka után mélyrehatóbban betekinteni a dolgokba.

Sokan vannak már, akik az utat végigjárták; ők a tisztánlátók, akik szomorúan tapasztalják, hogy ha mindjárt a lelküket is kiteszik, sőt még bizonyítékokkal is szolgálnak, a jámbor nép nehezen hisz el tőlük valamit. Igen, ismerjük, hányszor halljuk: - „Na, de nem tetszett hallani? Hát olyan szépen beszélt az elnök úr a TV-ben!”

Valóban, ismerjük-e a nagy Forgatókönyv titkait? Franklin Delanor Roosevelt (1882-1945), volt amerikai elnök egyik őszinte pillanatában mondta: „Politikában semmi nem történik véletlenül. Ha valami történik, biztosak lehetünk benne, hogy azt úgy tervezték.” -- Elhisszük-e, hogy ami ma Magyarországon történik, azt nem 1989-ben tervezték meg, hanem sokkal korábban?

Nemcsak vallással, (a különböző szekták!) elmegyógyintézeti kezeléssel lehet társadalmat befolyásolni. Évszázados nyílt titok, hogy a közvélemény sajtóval, hírközléssel, könyvekkel és folyóiratokkal is könnyen agymosható. Sokszor olvasom egy-egy jobb sorsra méltó hazai lapban, hogy „a kommunista sajtó”, --- „a hatalom hírközlőeszköze”, --- „Gyurcsányék szócsöve” – „a zsidó sajtó”. Hogyan kerültünk ide? Miért nincs magyarok szócsöve? Magyarok sajtója? Így volt ez mindig? Bizony, így van ez már nagyon régen, és nemcsak hazánkban, de az egész világon! A sajtó, a hírszolgálat, a könyvkiadás, amikor mindez sátáni kezekbe kerül, borzasztó hatalommá válik! Kik a sajtó illetve hírszolgálat urai? Ezt nagyon könnyű megtudni: figyeld meg mi fut a legjobban a politikailag helyes szócsövön és azonnal rájössz anélkül, hogy ezt valaki külön neked megmagyarázná!

Milotay István 1920-ban ezt mondta a magyarországi sajtóról:

„Voltak lapok (1918), mint a Pester Lloyd, a Neues Budapester Abendblatt, amelynél a zsidók arányszáma megütötte a 99, sőt 100 százalékot. A Magyar Távirati Iroda húsz munkatársa közül 14 volt zsidó, a Népszava 20 munkatársa közül 17, a Magyar Hírlapnál 14 közül 13, a Déli Hírlapnál 23 közül 18, a Friss Újságnál 7 közül 7, a Napnál 20 közül 17 volt zsidó.”

Bosnyák Zoltán: Harc a zsidó sajtó ellen.

„Magyarországon 1937-ben, 1476 napi- és időszaki lap jelenik meg. A sajtótermékek 80 százaléka zsidókézben van. Szám szerint 1114, amely a maga 87 és félmilliós példányszámával igyekszik a maga szolgálatába állítani a magyar olvasó közönséget. A Csonka-Magyarországon megjelenő 37 szépirodalmi lap közül 21 van zsidó kézben, több mint négymillió példánnyal. A tudományos és szakirodalmat 136 lap képviseli, ebből 102 zsidó tulajdon. A 39 magyarországi könyvkiadó vállalat közül csak 10 olyan akad, amelyet kereszténynek lehetne nevezni. A Csonkaország 170 városában 409 könyvkereskedés árulja a magyar kultúra termékeit. A tulajdonosok 90 százaléka zsidó, szám szerint 366.

Összetartás, 1937. 11. 28.

A tömegek szervezett szokásainak és véleményének tervszerű irányítása és befolyásolása a demokratikus társadalom egyik fontos eleme. Azok, akik kezelik a társadalomnak ezt a látatlan szerkezetét, olyan láthatatlan kormányt alkotnak, amely az ország tulajdonképpeni uralkodó ereje.

Edward Bernays, propaganda (1928)

Kik irányítják Magyarországot?

Az adófizető állampolgárok, a politikusok, vagy a médiák? Ugyanazok, akik az egész világot: ~ a világhódítók! Meg azok, akik pofátlanul kimondják, hogy „olyan jól állunk, hogy felvásárolhatjuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot!” Mintha mindez már nem lenne a zsebükben! Tudjuk, hogy a kérdésre a válasz nem a nép, mert az emberek utálják a hazudozó miniszterelnököt, ellenzik a háborúzást, a rendőrállamot, az újvilágrendet, az Európai Uniót, az idegen bevándorlókat, a művi elvetélést, a homoszexuális életmód népszerűsítését. Szégyen! A média – a sajtó és a közpénzből fenntartott rádió-televízió – tehát nem a társadalmat szolgálja, hanem a hazudozó, tolvaj trockista bandát! Gyakorlatilag mindenütt a világon!

Az állásukat féltő politikusok pedig követik a hírszolgálatok irányvonalát, és akik ettől eltérnek, azokat címkézik: „szélsőséges, gyűlölködő, intoleráns”. Magyarul: hála a médiáknak, tovább folyik az „osztályharc”, ezúttal a népidemokrácia ellenségei nem kulákok és burzsujok, hanem nemzeti érzésű magyarok!

De kik állnak a sajtó-trón mögött? Az Internet egyik legüldözöttebb sajtószakértője, Frank Weltner (honlapja : http://www.jewwatch.com/) kutatásai alapján kiderítette, hogy „a világ összes média-vállalatának 96 százaléka gazdag cionista zsidók kezében van”. Amerikában például a CBS, ABC, CNN, NBC, FOX… stb – ezeknek akármelyik állomására állítod a készüléket, változatlanul cionista vagy multi-kulti propagandaműsort találsz. Nem meglepő tehát, hogy a képernyőnkről a lakásunkba betolakodó műsorok a baráti Izraelről, szocialistákról, homoszexuálisokról alkotott dicső vélemény, ugyanakkor mindenki más „összeesküvés-elveket hirdető elmebeteg, őrült”.

Ágnes – a Szent és a gyilkos - Dr Nagy Attila írása

Január 21-e Ágnes napja. A név viselői között volt szentéletű, aki vértanúhalált halt a pogány Rómában, a kereszténység történetének hajnalán. A legenda szerint Szt. Ágnest Domitianus küzdőterén, agónján mezítelenül akarták a nyilvánosság előtt halálra kínozni, de a szűz szemérmességét csoda óvta meg: haja elborította egész testét. Később a római helytartó úgy állt bosszút, hogy Ágnest a téren lefejeztette.

Az Ágnes nevet – más történeti gyökérrel – Arany János balladája örökíti meg. Az ő Ágnese azonban távolról sem ártatlan áldozat, hanem éppen gyilkosságban való részvételért kerül a vádlottak padjára:

„Fiam, Ágnes mit míveltél? Szörnyű a bűn, terhes a vád: Ki a tettet végrehajtá – Szeretőd ím maga vall rád.” „Ő bitón fog veszni holnap, Ő, ki férjedet megölte; Holtig vízen és kenyéren – raboskodva bűnhödöl te.”

A bölcs és könyörületes törvényszék azonban elengedi Ágnest, hiszen a bűntudatba beleőrült és a holtáig mardosó lelkiismerete jobban bünteti, mint a legszigorúbb törvény. „Eredj haza, szegény asszony! Mosd fehérre mocskos lepled; …” S azóta, ő csak mossa, mossa, de a foltot egyre látja…

Napjainkra a történelem ártatlan áldozatainak sora oly számos, Magyarországon milliós, világszerte milliárdos, hogy a külső szemlélő épp a fától nem látja az erdőt. A népirtásra utalok, melynek magyar változata is büntetendő lenne. Egy újabb Ágnes – ezúttal miniszteri székben – a mindenható egészségügyi végrehajtó szerepében közvetve népirtásban vesz részt. Mindez évtizedek óta egy olyan társadalomban folyik, ahol bűnre bűnök halmozódnak és láncolatot alkotnak (egyik bűn mocskos keze nyúlik a másik után), miközben a bűnös látszólag ismeretlen.

A népirtásban való közvetett részvétel az ENSZ 1948-as okmánya szerint büntetendő cselekmény. E határozathoz Magyarország 1952-ben máig érvényesen csatlakozott. 1955-ben pedig törvényerejű rendelet született a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában. Ennek során megállapításra került, hogy „a népirtás a nemzetközi jogba ütköző és az Egyesült Nemzetek Szervezete szellemének és céljainak ellentmondó bűncselekmény, és hogy azt a civilizált világ elítéli; elismerve, hogy a népirtás a történelem mindegyik korszakában nagy veszteségeket okozott az emberiségnek; meggyőződve arról, hogy az emberiségnek ettől a gyűlöletes csapástól való megmentésére nemzetközi együttműködés szükséges.

Az 1955. évi 16. törvényerejű rendelet I. Cikk: A Szerződő Felek megerősítik, hogy a népirtás függetlenül attól, hogy békében vagy háborúban követik el, a nemzetközi jogba ütköző bűncselekmény és kötelezik magukat arra, hogy ellene megelőző rendszabályokat foganatosítsanak, elkövetését pedig megbüntetik. II. Cikk: … népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti: c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése; d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása; III. Cikk: Büntetés alá esnek a következő cselekmények: a) népirtás; b) népirtás elkövetésére irányuló szövetkezés; c) közvetlen és nyilvános felbujtás népirtás elkövetésére; d) népirtás elkövetésének kísérlete; e) népirtásban való bűnrészesség. IV. Cikk: A népirtást vagy a III. Cikkben felsorolt más cselekmények bármelyikét elkövető személyek büntetés alá esnek függetlenül attól, hogy államvezetők, hivatalos vagy magánszemélyek.

Ami Magyarországon és jelenleg a magyar egészségügyben zajlik, annak színe és fonákja évek óta megtölti a média valamennyi csatornáját. A háttérben zajló események azonban részben ismeretlenek, de a folyamat eredője, a magyar egészségi állapot, a vizsgált mutatók folyamatos romlása egyértelmű. Az egyik végrehajtó az a szalmabábu miniszternő, akinek kierőszakolt rendeletei miatt jogos a magyar társadalom ellenállása. Az intézkedései ellen való fellépésre a legközelebbi lehetőség éppen Ágnes napja, január 21-e, az egy héttel korábban már meghirdetett „engedetlenség napja”. Ez a járóbetegeknek való számlaadás, elszámolás kiadásának, aláírásának megtagadását jelenti, az állampolgári engedetlenség kifejezése a betegek és az orvosok által. A sokat emlegetett összefogás minden sztrájknál békésebb és hatásosabb fegyver lehetne a feltartóztathatatlannak látszó egészségügyi intézkedések ellen. mengelica horváth ágnes népirtás szdsz ensz gyilkos ágnes

Dr. Nagy Attila

orvos, közíró, Debrecen

Tombol a liberális értékrend

Tombol a liberális értékrend

2008-01-16 06:42:06

Van lejjebb! 2008-ra megérte Magyarország, hogy egy 10 (11-12?) éves cigánybűnöző rettegésben tartja a főváros egyik legforgalmasabb terét. Ez a szegregált, meg nem értett, a gonosz társadalom által kitaszított, egyébként végtelenül ártatlan kisfiú a nyílt utcán döfte le azt a 15 éves fiút, akinek az volt a bűne, hogy volt egy MP3 lejátszója. Bicska Maxi úgy döntött, hogy sajátos módon harcol a szegénység ellen, egész egyszerűen elveszi a lejátszót, aztán ha nem kapja meg „kéremre”, akkor egy késsel nyomatékosít. Indokolt megjegyezni, hogy ha ez a 15 éves fiú – egyébként természetes módon – úgy állcsúcson rúgja Maxikát, hogy kipotyog a foga, akkor a TGM-félék fröccsögő nyállal kiáltanának rasszizmust.

Ezt akkor összegezzük: Ha a cigány erőszakkal rabol, akkor az szociális válsághelyzet, ha valaki ellenszegül az erőszaknak, akkor az rasszista (lsd. Mortimer-ügy).

Lássuk kitől tanulhatta ezt a magatartásformát ez a kedves kisfiú. Természetesen az utca nevelte erre, az ott lévő deviáns, degenerált bűnözők a szociális érzékét pedig nagy valószínűséggel az ott tanyázó hajléktalanok emelték ilyen magas szintre. Kérdésként merül fel, hogy mit keresnek hajléktalanok az utcákon, országszerte. Miért kell tűrni a kéregetőket, kötekedőket és miért kell kerülgetni a földön fekvő, rongyokba és kartonba burkolózó embertársainkat? Miért nem tűnnek el már végre a szemünk elől. Faluhelyen ilyesmi nem fordulhat elő, hiszen ott az emberek még a falu bolondját is eltartják egy kis kerti munka fejében, vagy csak azért, mert sajnálják. Falun még maradt emberség, tartás és segítőkészség, azonban a városokban és különösen a liberális városban ez már rég nem számít.

A lényeg: Ha a hajléktalan az utcán akar feküdni, akkor az alkotmányos jog, ha minden normális ember ezt nem akarja, akkor az jogkorlátozás.

Maradjunk a falvaknál, amelyeket oly nagy előszeretettel akarnak felszámolni. Miért is? Azért mert az még mindig a földtulajdon színtere. Mind a föld, mind a tulajdon az önállóságot, a tettrekészséget, a biztonságot, sőt az erőt szimbolizálja. Akinek van földje, az nehezen fog éhen halni, hisz megtermeli magának a betevőt, ez pedig a mindenkori „gazdasági trendektől” való függetlenséget tesz lehetővé. A tulajdonra ugyanez vonatkozik, hisz lássuk be, akinek semmilye sincs, az sokkal könnyebben befolyásolható, nincs önálló akarata, mert kell, hogy függjön valakitől. Tehát a liberális jelszó alapján: Vedd el a földjét, vedd el a tulajdonát és uralkodhatsz fölötte. Mennyivel könnyebb irányítani a városi nincstelent, mint egy „nyakas parasztot”! Azonban ma már nem lehet csak úgy kisajátítani, meg államosítani sem a tulajdont, sem a földet, azaz praktikákra van szükség. Lehetetlenítsd el a falut! Zárd el a külvilágtól, szüntesd meg az iskoláit, tedd tökre a virágzó mezőgazdaságot és lám, már csak idő kérdése, hogy a „nyakas paraszt” gyerekei a városba költözzenek, ő meg csak kihal valamikor. Ha ez nem elég, akkor teremtsd meg a megélhetési bűnözés fogalmát! Ha még vetni tud is az a szerencsétlen, legalább aratni már ne tudjon. Egyszer csak megunja, hogy mindenéből kisemmizik, aztán elköltözik.

A másik erős tulajdonforma a lakóingatlan. Vess ki rá ingatlanadót! Ha egész életében a házáért dolgozott, akkor azt úgysem fogja tudni fizetni. Számtalan lehetőség van ekkor: eladja és kisebbe költözik, majd ha azt sem bírja, akkor irány az albérlet. Persze, ha ragaszkodik az ingatlantulajdonhoz, akkor jelzáloggal rá is terhelheti az ingatlanadót. Ebben az esetben 25 év múlva a banké lesz a ház. Lehet azonban, hogy van olyan elvetemült, aki ki is tudja fizetni az adót, vele szemben másként kell eljárni. Kínálj neki örökjáradékot! Így az ingatlan a bankra száll, az esetleges örökösök pedig „hoppon maradnak”. Ha a fentiek nem jönnek be, akkor még mindig ott az örökösödési illeték. A haláladó, ugyanis arra jó, hogy négyszer(!) is lehessen adóztatni ugyanazt a jövedelmet. A fizetés után adózunk. Ha házat építünk, akkor gyakorlatilag megint, hisz elég, ha csak az ÁFÁ-t számoljuk a megvásárolt építőanyag után. Erre jön a következő, azaz az ingatlanadó. A negyedik pedig a haláladó. Utóbbit sokan nem tudják megfizetni, ezért el kell adniuk az ingatlant, tehát ismét tulajdonvesztésről beszélhetünk.

Menjünk tovább a liberális eszmék mentén. Itt van mindjárt az egészségügy és a híres több-pénztáras rendszer. Aki ma azt mondja, hogy az egészségügy ingyenes, az hazudik. Nem cifrázva, nem kertelve, bele egyenesen az arcunkba. Az egészségbiztosítási járulékot ki a fene fizeti? Talán a kormány? Nos nem, azt mi fizetjük. Ki többet, ki kevesebbet, de mégiscsak mi.

Jönnek tehát a pénztárak, mégpedig 20 millió (!) forintos alaptőkével.

Ha tíz pénztárral – és egy adott területtel - számolunk, akkor ők cserébe, egyenként és éves szinten 160 Mrd forintról fognak rendelkezni. A működési költség a jelenlegi rendszerben kb. 1,5%-ot tesz ki, ami 2,4 Mrd, míg a pénztáraknál 8%, ami 12,8 Mrd. Emellett kapnak 2% garantált profitot, ez 3,2 Mrd. Ha nem nézzük tovább, akkor 13,6 Mrd forinttal kevesebb jut a gyógyításra területenként, míg országos szinten ennek a tízszerese, azaz 136 Mrd forint/év. Cserébe a pénztárak letesznek 20-20 millió forintot. Briliáns ötlet!

A liberálisok szerint megszűnik a hálapénz. Mivel a pénztárak kezében lesz a finanszírozás, ezért – a profitmaximalizálás fényében – arra törekszenek majd, hogy a legkevesebb juttatást adják a szerződő orvosoknak. Az orvosok is pénzért dolgoznak, tehát minél kevesebbet kapnak, annál jobban kell majd a hálapénz. A pénztáraknak létérdeke lesz a paraszolvencia fenntartása, hiszen akkor nem csak ők fogják „finanszírozni” az ellátást.

A gyógyítás színvonala. A pénztárnak szintén elemi érdeke, hogy minél kisebb gyakorlattal rendelkező orvost alkalmazzon, hisz annak kevesebbet kell fizetni, mint egy 40 éves tapasztalattal bíró professzornak. sajnos ez is tiszta sor. Nem érdek a várólisták csökkentése sem, hiszen a műtétek sokba kerülnek. Az egészséges ember után is annyi lesz a fejkvóta, mint a beteg után, azonban a beteget pl. műteni is kell. Ha tehát valahol jobb munkára kíván sarkallni a pénztár és csökkenti a várólista hosszát, akkor a betegek oda akarnak majd menni. Ugyanannyi pénzért több beteget ellátni természetesen veszteséges, azaz a pénztár célja a várólisták fenntartása, sőt annak hosszabbítása lesz, hisz más sem hiányzik, mint hogy oda áramoljanak a beteg emberek.

Apropó gyógyítás. Valószínűleg olvasónk is felfigyelt arra a hírre, hogy a Heim Pál gyermekkórház közadakozásból kapott 33 millió forintot egy életmentő onkológiai készülékre. Közadakozásból! 33 milliót! Csak a ki nem adott, kormányzati intézkedéseket népszerűsítő szenny-magazin 125 millióba került. 3 életmentő berendezést lehetett volna venni ebből az összegből. De nem, járulék-, vizitdíj-, kórházi napidíj befizetés mellett is közadakozásból jut csak pénz egy ilyen, talán valamelyik gyermekünk életét megmentő készülékre. Ez siker? Siker az, ha a lakosság műanyagkupakokat gyűjt és az abból befolyt összegből tudunk megmenteni egy kisgyereket, akinek külföldi műtétre van szüksége? A 4-es metró árából (500 Mrd – egy műtét legyen 10 millió) 50.000 gyermeket/felnőttet lehetett volna kigyógyítani. Emberek, hol itt az értékrend?

Még valami azért idekapcsolódik. A liberális szótár azt mondja, hogy a gyógyítás „szolgáltatás-vásárlás”, pont mint a boltban. Azonban van két apró különbség, amiről nem beszélnek, de felülírja a választás szabadságát. Ha valaki beteg, akkor bármennyit áldoz a gyógyulása érdekében, pláne ha a gyerekéről van szó. A boltban csak addig költekezünk, amíg van miből, de a gyógyításkor erőn felül is (hitel, kölcsön, zálogház, stb.) kell teljesíteni. A másik dolog pedig az, hogy ha bemegy valaki a boltba, akkor dönthet arról, hogy magyar, vagy szlovén, vagy brazil csecsebecsét vesz, ha pedig egyik sem tetszik, akkor otthagyja. Gyógyításkor azonban nem a beteg választ, hogy milyen betegsége van, hanem az orvos felállít egy diagnózist. Tehát nem választhatom a nátha elleni kezelést, ha gégerákom van.

Liberális kézben van a környezetvédelem is. Nézzük az európai jelentőségű, NATURA 2000-es sajóládi erdőt! Ezt a területet a megélhetési bűnözők egész egyszerűen eltüntették és vele együtt a páratlan természeti értékeket is. Erre válaszul megszüntették a nyomozást, ráadásul bűncselekmény hiányában. Sarkítsunk! Ha három fej nélküli hullát talál a rendőrség az utcán, akkor megszünteti a nyomozást bűncselekmény hiányában? Gyanítom, hogy nem, pedig bármilyen furcsa jogilag ugyanaz az eset. Kivéve azt, hogy Sajóládon most is és régen is név szerint ismerték/ismerik az elkövetőket, akik nap, mint nap biciklivel, vagy rozzant zsigulival szállítják el az erdőt. Ma is! Elég nyilvánvaló a hatalom üzenete: nem számít a környezetünk!

Persze a liberális művészeti szabadságot is ide sorolhatjuk, hiszen normális országban egy kismacska vízbefojtásának lefilmezésért nem lehet díjat kapni, viszont két-három év letöltendőt igen. Elgondolkodtató.

A fenti gondolatok, jellemzően az egyén kiszolgáltatottá tétele mit sem érne, ha az egészséges közösség immunreakciója kivetné magából ezeket a rákos sejteket. Mivel nem ez történik, tisztán kell látnunk azt is, hogy nem az egyén elleni támadás volt az első lépés, hanem a nemzet elleni.

Hosszú idő óta sulykolják belénk, hogy a magyarságnak se múltja, se jelene, se jövője.

Napóleon óta tudjuk, hogy „vedd el a múltját a magyaroknak és megtöröd őket”. A XX. század zöme arról szólt a történelmi jelképeink, az egész múltunk eltűnjön. Legyenek az anyaországtól elszakított területek ősi szlovák és román földek, nagy királyaink a letűnt feudalizmus rémképei, dicső háborúink az elnyomás eszközei, míg a nemzet tragédiái a ránk lecsapó igazság-szolgáltatás jogos eredményei. Így lett Mátyás román király, Rákóczi lázongó betyár, míg Horthy fasiszta. És így lett Kun, Rákosi, Kádár, Grósz, Horn és persze Gyurcsány a mi jótevőnk, ez egyetlen üdvözítő, az alternatíva-nélküli. Hogy ők nem liberálisok? A tövet kell nézni kedves olvasó, a tövét mindennek. A gyökerét, ahonnan szárba szökkentek ezek a dicsőséges államférfiak!

Nemzetünk jelenét láthatjuk. Romló életszínvonal, eladósodás, bűnözés, gazdasági és morális hanyatlás. Drogliberalizáció, homoszexuálisok élettársi kapcsolata. Családpolitika helyett betelepítési tervek, adócsökkentés helyett megszorítás. Depresszió, öngyilkosságok, alkoholizmus. Hosszan sorolhatnánk ezeket a közhelyeket, amelyeket mindenki csak ismer, és nem felismer. Mind-mind a nemzet pusztulásához vezetnek. Persze sokan felteszik ilyenkor a kérdést, hogy miért is akarnak rosszat nekünk a mi liberálisaink, hiszen láthatják, hogy mi lesz ebből. Látják is, azonban a rövid távú érdekek mindig kifizetődőbbek. Kit érdekel a családok sorsa, ha egy metróberuházásból 20 évig hasznot lehet húzni?

És a jövőnk? A jövőnk maga a Blaha Lujza téri bandita, az erkölcsök által nem befolyásolt gyerekkorú bűnöző, aki magában hordozza a teljes liberális értékrendet. A „csak én számítok”, a „megszerzem, amit akarok” és a „mit nekem törvények” szemlélet. Ő a tükrünk, elég csak ránéznünk és már láthatjuk, hogy hová „fejlődtünk” ezen az úton.

Talán azért még van remény. Talán lesz végre valaki, aki istenesen pofon vágja ezt az elvet. Nem kikövezett az út, azonban ha évtizedek során sikerült bennünket ilyen mélységbe taszítani, akkor talán arra is van remény, hogy felfelé induljunk el. Ezen az úton azonban nem a jelenlegi elit fogja mutatni az irányt. Ők erre – sajnos már tudjuk – nem képesek. Elitet kell váltanunk. Minél hamarabb, annál nagyobb az esély és minél később, annál kisebb a remény.

Althir.org
http://althir.org/index.php?com=article&id=327

További cikkek az Althír Tallózóból
Hozzászólások
Időrend: csökkenő növekvő

#14vicuska2008-01-17 19:57:54válasz erre
Kedveseim! A Szent Korona mindenek felett!!

#13hm...2008-01-17 18:37:42válasz erre
bocsánat, helyesen: írod

#12hm...2008-01-17 18:35:46válasz erre
Válasz ez_egy_elkeseredett_velemeny, 95. hozzászólására:


Úgy érzem Te vagy nem értetted meg az írás lényegét vagy nagyon is értetted.
Senki nem gördít semmilyen akadályt az egyéni fejlődés elé, miért ne lehetne járnod a saját utad ha Nemzeti tulajdonságokat mutatna ez az ország? Ki fogna vissza, hogy kibontakoztasd tehetséged? Senki!
Már ne haragudj, de -ahogy íród-néhány ember akinek "nem jó a konform". Már bocsánat, de ne hogy már néhány ember szeszélye alakítsa egy ország sorsát. Mellesleg nem látok tőled semmi cáfolatot az írásra mégis úgy érzem neked tetszik ahogy most van.

"Egyébként szerintem a globalizmushoz ugyanúgy hozzátartozik a jótékonyság és a szociális biztonság, mint a karvalytőke."

Kérek példát

#11ez_egy_elkeseredett_velemeny2008-01-17 18:05:57válasz erre
Kedves Althir!
Én úgy érzem igazából nem mered megméretni azokat a valóságokat, amit Te értéknek tartasz. Pedig ha nincs szabad verseny, és nem csak a gazdaságra gondolok, a tehetségek sem bontakoznak ki soha. A nagy nemzeti kockázatközösséget is lehet választani, de mindig lesznek olyanok, akik a maguk útját akarják járni, nem jó nekik a konform.
Jelenleg, úgy látom, hogy a magyar társdalom a vödör rák effektusában szenved: aki ki akar mászni, a többi reflexből visszahúzza.
A kádár rendszer lebontása még nem történt meg, a verseny pedig óriási és a a globalizmusnak nem tudunk ellenállni.
Egyébként szerintem a globalizmushoz ugyanúgy hozzátartozik a jótékonyság és a szociális biztonság, mint a karvalytőke. De kétségtelen, hogy nehezebb az érdekérvényesítés.

#10hupsz2008-01-17 16:59:30válasz erre
Úgy gondolom, aki Nemzetben gondolkodik az már eleve rendelkezik egy erkölcsi tartással, van benne tenni akarás a közösségért, akár ingyen is, csak azért mert fontos számára az a közösség. A legmagasabb közösségi egységet hívják Nemzetnek, a nemzet felépíti a maga szabályait, törvényeit, beépíti a szokásokat tiszteli és ápolja a történelmi jelképeinket és kegyhelyeit és az évszázadok alatt folyamatosan csiszolgatja, korszerűsíti amit csiszolgatni, korszerűsíteni kell a jogrenden de elvetni nem veti a régit mert az a múltja is. Angliában a jog a Magna Carta-ra épül (helyesen) amit nem sokkal a mi Aranybullánk előtt hoztak létre és a mai napig él. Nekünk is volt alkotmányunk, úgy hívták Szentkorona-tan és a németek bejöveteléig állt fent. Néhány részlet ebből.

A Szentkorona-tan magyarázata

A Szentkorona-tan hagyománya és eszmerendszere fontos hagyomány volt a magyar állam eszméjében I. Istvántól a II. világháborúig. A Szentkorona-tanhoz társított értékek, a demokratikusság, a népuralom, a főhatalom választhatósága, és visszahívhatósága, a társadalmi türelmesség (tolerancia) és a más népek tisztelete.

1-2. A Szent Korona mint jogi személy, jogilag a Magyar Államnak megfelelő. Ezen túlmenően az állam, mint elvont, megfoghatatlan gondolat fizikai megtestesülése. Szent István király a Szent Korona képében ajánlotta fel az országát Szűz Máriának.

3. A föld illetve általánosságban természeti erőforrások a Szent Koronához rendelése biztosíték, amellyel a közösségi erőforrások a közösség egészéhez rendeltettek. Ezzel megakadályoztatott, hogy pár nemzedék alatt a közösségtől és a közösséget alkotó személyektől a magántulajdon módszerével el lehessen vonni a természeti erőforrásokat, és ezzel a szabad életet ellehetetlenítő közállapotok alakuljanak ki. (Környezetszennyezés, élettér kizsákmányolása pl.: erdőirtással, intenzív mezőgazdaság vegyszereivel stb.) A Szent Korona teste az egész Kárpát-medence, vagyis Magyarország és a társországok: Erdély, Horvátország, Dalmácia, és Szlavónia.

4. A Szent Korona tagjai a Szent Korona országainak polgárai. Tehát a magyar nemzet és az együttlakó vendégnépekre is vonatkozik, akiket külön védelmez a Szentkorona-tan. Tehát a Szent Korona a politikailag szervezett nép, vagyis a nemzet, és mivel a Szent Korona a legfelsőbb szuverén, felség, ez megfelel a Rousseau által a XVIII. században kigondolt népfelség elvének.

5. Mivel a Szent Korona a legfőbb szuverén, a Szentkorona-tan nem ismer el fölötte álló személyt. Ezáltal a Szent Korona tagjai, vagyis a polgárok egyenlők, közülük senki nem uralkodhat a másikon, tehát a Szentkorona-tan eleve kizár minden diktatúrát. Az ellenállási jog lehetővé teszi a Szent Korona tagjai számára, hogy az alkotmányosságon túllépő önkényuralommal szemben föllépjenek.

6. Mivel a Szent Korona a legfőbb szuverén, ezért az uralkodó sem állhat fölötte, az ő hatalma is csak a Koronától ered.

A Szentkorona-tan tehát ősi, demokratikus alapokon nyugvó eszme, amely korát meghaladó módon biztosította az emberek egyenlőségét, kötelezte a főhatalmat az alkotmány betartására, a főhatalmat választhatóvá és leválthatóvá tette, biztosította a kisebbségek védelmét, a vendégek tiszteletben tartását, védte az ország függetlenségét, az államnak jogi személyiséget adott.

Úgy érzem ez magyarabb, nemesebb, emberibb mint az SZDSZ féle "jöjjön el a TE országod" gondolat és az MSZP által favorizált "Új Magyarország program", a kérdés csak annyi az utóbbi programhoz, Új Magyarország? de kinek…?

#9lélek2008-01-17 16:29:08válasz erre

Kedves Mindenki

A témához kapcsolódik így kérek mindenkit olvassa el, érdemes.

Gondolatok egy új rendszerváltáshoz

Egy pártok nélküli demokrácia alapvetései (cikksorozat)

http://nibiru.hu/politika/newsystem/ujrendszer.htm

Különösen ezt a részt !!!

A nacionalizmus mint a demokrácia alapja, a neoliberalizmus és a globalizmus érvényesülésének ellenszere, a nemzetek és az emberiség megmaradásának záloga

#8Althir2008-01-17 13:28:32válasz erre
Tudod, maga a verseny a legnagyobb hazugság. Bocsánat a megbotránkoztatásért, de a mai helyzet mindössze annyi, hogy a testesebb eb részesül a nemi élet örömeiből. Az un. szabad verseny a legkeményebb monopóliumteremtő tevékenység. A versenyt fel kell venni, de nem bármi áron. Ma az a verseny, hogy légy profi menedzser, legyen 8 nyelvvizsgád, 100 centis plazmatévéd (= nem az számít, hogy ki vagy, hanem, hogy mid van). Kell menedzser, kell nyelvvizsga, sőt tévé is, azonban a liberalizmus átka, hogy ezzel leamortizálja a többieket. Aki ezekre nem képes, az halott, elveszett ember. Ha nem nyomod a mókuskereket, hogy mindenki fölé kerekedj, akkor elveszted azt, amit versenynek hívnak. Bár az evolúció ténye megkérdőjelezhetetlen, azonban tegyük fel kérdésként, hogy így kell lennie az embernél is. Csak az maradhat fenn, aki ebbe beszáll? Ez az egyén.

A közösség, a nemzet szempontjából pedig az a verseny, hogy ki tud jobban megfelelni a Világbanknak, az USA-nak és az EU-nak. Ha ez a verseny folytatódik, akkor nemzetszempontból nem kicsi a baj! Ezt nem tudjuk megnyerni, ezt csak elveszíteni lehet.

Az, hogy nem hallgatunk mesét és operát szintén a fenti rendszernek a következménye. Többek között ezen is lehetne változtatni.

Az egyéni felelősség pedig külön óriási szálka a szememben két dolog miatt is. Az egyik a tökéletesen felelőtlen politikusaink oldala, aki közül még egyet sem lehetett normálisan megrángatni, holott tudjuk, amit tudunk.
A másik oldal pedig az un. öngondoskodás, mint az egyéni felelősség kérdése. Miből? Számítások szerint 60-70% az adóterhelésünk. Ezek után legyünk öngondoskodók? Vagy ez, vagy az. Vagy nagyon kevés adó és járulék, aztán irány az öngondoskodás, vagy a jelenlegi terhek, de akkor ne vágják a képünkbe, hogy ingyenes az egészségügy, vagy az oktatás.

#7ez_egy_elkeseredett_velemeny2008-01-17 12:06:14válasz erre
Igen. Tényleg egy olyan liberalizmus terjed, ami megpróbál felemészteni és megkérdőjelezni mindent. Viszont a gyengéje is pont ebben van: ha tudsz olyat, ami beválik, te diktálod a feltételeket. Talán mégsem "nyerették" meg vele a versenyt, lehet hogy ő tud olyat... És lehet, hogy ő lesz az egyetlen mesemondó ebben az országban, de ha ő elkezd magyar népmesét mondani, százezrek ülnek le hallgatni.(az angol we've got talent-et is egy amatőr operaénekes nyerte meg. Mennyien járunk operába?!) Jelenlegi világban a személyes felelősség progresszív kiterjesztése nem megakadályozható. Aki kiszáll - automatikus rabszolgaság.

Helyünket a világban a mi felelősségünk kialakítani. És sajnos vagy nem, nagyon sokszor másnak látnak (vagy akarnak látni) mint mi magunkat. Ha nem vagyunk elégedettek, fel kell venni a harcot. Viszont akkor sokminden megmérettetésre kerül, és sok lesz a forgács. (Lehet hogy) az eddig érinthetetlennek hitt ereklyéink is ledőlnek.
És akkor nem biztos, hogy a harag, hanem inkább az önvizsgálat segít.

#6Althir2008-01-17 11:31:13válasz erre
Valóban nem mi diktáljuk, azonban nem ez a fő gond, hanem az, hogy diktálják nekünk (=globalizmus) és mi nemhogy védekeznénk a magunk módján, hanem még külön ki is szolgáljuk a külföldi érdekeket. Ha a nemzeti érdekek mentén történik meg a valóságos rendszerváltás, akkor nem tűnik el az országból több száz milliárd dollár (!) értékű vagyon és nem privatizálják a külföldi multik az állami vagyon 92%-át. Nézd meg Szlovéniát, amelynek volt annyi tartása, hogy a saját érdekeit helyezte előtérbe. Az egyik legvirágzóbb gazdaság! De ez csak a gazdaság kérdése.
A múltban sem kellett csökönyösen ragaszkodni a változatlansághoz, hiszen akkor nem lett volna kereszténység, Mátyás-kori reneszánsz, Bethlen erdélyi fejedelemsége, reformkor, stb. A múlt és a jövő legnagyobb problémája, hogy régen mindig volt "ellenségkép", ami ellen fel kellett lépni. Török, tatár, osztrák, nácizmus, kommunizmus. Ma azonban olyan liberalizmus van terjedőben, hogy rendesen azt hisszük, hogy ez nekünk jó. Hát, sajnos nem jó.
Egyébként még valamit az értékeinkről. Éppen ma beszéltem egy emberrel, aki azt mondta, teljesen hülyeség (!) volt megnyeretni a Csillag születik műsort egy mesemondóval, hisz ennek a "műfajnak" nincs jövője. Hogyhogy nincs? Tény, hogy Fekete Pákónak van, de valóban ezt akarjuk? Miért nem őrizzük meg azt, amit meg lehet őrizni? Ami magyar, ami a mienk, amit át kellene adnunk gyermekeinknek és unokáinknak.

Egyébként remélem nem értettél félre, én nem a nagy magyar fajelméletre bazírozok, arra hogy mi mindenek felett állunk. Erről szó sincs! Ugyanúgy van helyünk a világban, mint bármely más népnek, de ahhoz hogy meg is maradhassunk, fent kell tartani a gyökereinket is és a kell, akkor foggal-körömmel kell harcolnunk a nemzeti érdekeinkért. Ma ennek az ellenkezője zajlik és ezt szerintem belátod Te is és az olvasók is.

#5ez_egy_elkeseredett_velemeny2008-01-17 11:09:45válasz erre
Úgy érzem a világban nem mi diktáljuk se az iramot, se a feltételeket. Már bezárni se tudjuk magunkat saját nemzeti világunkba, igaz sose tudtuk. Ha mi akarjuk diktálni a feltételeket (vagy egyáltalán a feltételek egy részét!), nekünk kell a legokosabbaknak, legegészségesebbnek stb. lennünk. ez az egyéni felelősség kiterjesztése nélkül nem megy. A dicső évszázadok itt nem segítenek. Kár ezt igazságtalanságnak beállítani.
Egyébként úgy látom, ez Európa problémája is: nem tudja helyesen, a valóságnak megfelelően értelmezni a jelen korszakot.

#4Althir2008-01-17 10:45:15válasz erre
Megbocsáss, de a jelenlegi helyzetről igencsak nehéz optimistán írni. A magyar nemzetben gondolkodók nem kerékkötői a haladásnak, ha az hasznára van. A fent leírtak nincsenek hasznára, sőt ellenére vannak, arról nem beszélve, hogy a fentiek tények, nem pedig "ultranacionalista" jövőképek.
Nem objektív, ez tény, de szerintem az érzetét sem kívánja kelteni.

#3ez_egy_elkeseredett_velemeny2008-01-17 10:14:04válasz erre
ez egy igen-igen pesszimista jövőkép.éppen ezért abszolút nem objektív, bár ezt az érzetet akarja kelteni. A baj azzal a magyar mentalitással van, amelyik érzi, változni, változtatni kell, de iszonyú nehéz. És ezt önkritikusan magamnak is mondom.

#2Yopi2008-01-16 09:40:30válasz erre
Nagyon jó az írás,sajnos ez a valóság!

#1csirkefog2008-01-16 08:58:42válasz erre
Nagyon igaz!