Mélyszegény hátrányos helyzetű cigányok 2.

TEK+NAV kombó hatásos ellenük. Már ha a kormány rendet akarna csinálni.

Na, majd a Jobbik rendet tesz!

HáttérKép ~ BBB: Az idei adós-rabszolgaságunk története

Költségvetésben mi a fontos, adósságkezelésünkről : az imf abban érdekelt, hogy adósságcsapdában maradjunk.

A Bank Unió diktatúrája ~ Varga István

A Bank Unió diktatúrája ~ Varga István Lánchíd rádió ~ 2013.01.31

Okoznak egy sor problémát, majd hoznak rá megoldást, amiben viszont nem lesz köszönet. Háttérhatalmi stratégia.

Régi jegybanki szerepfelfogást valló közgazdasági iskola = neoliberális, washingtoni konszenzusra épülő, válságokozó, megbukott, elszegényedéshez és államcsődhöz vezető.

"A professzor szerint komoly jelentősége van annak, hogy az újfajta jegybanki szerepfelfogást valló közgazdasági iskolából érkezzék az MNB új vezetője. S az sem baj, ha ez a változás egy ideig nem találkozik a piac érdekeivel."

Ezermilliárdos kárt okoztak Simorék? - a teljes cikk
Csökkenthető hazánk pénzügyi függősége
KG 2013. január 31., csütörtök 05:15 Magyar Nemzet

Háromezermilliárd forintra is tehető az a kár, amelyet a Magyar Nemzeti Bank élén Simor András okozott az országnak. Legalább ekkora tehertől szabadíthatta volna meg a költségvetést, ha a monetáris politika alakításában követi a világban lezajlott változásokat - véli Lentner Csaba közgazdász.

Ha sikerül a következő hónapokban a magyar gazdaság és a hazai polgárok érdekeinek szolgálatába állítani a monetáris politikát, évente 500-600 milliárd forint szabadulhat fel a büdzsében - jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A professzor szerint - a jelenlegi és közelmúltbéli kamatcsökkentések mellett - pozitív változást hozhat az is, ha a jegybank új vezetése mozgósítja az MNB devizatartalékainak felhasználható részét, és abból támogatásokat nyújt a magyar vállalkozásoknak. Lentner Csaba úgy látja, ha a kormánynak nem sikerül alapvető változásokat elérnie a monetáris politikában és a jegybank élén, akkor lezárja a nemzeti érdekű gazdaságpolitika és a pénzügyi szabadságharc folytatásának lehetőségeit.

A pénzügyi sérülékenység mérséklésének számos egyéb eszköze is szóba jöhet. Ezt a célt szolgálná például a Magyar Államkincstár betétgyűjtése is. A lakossági források bevonása az állami szerv rövid távú fizetőképességi problémáján segíthet.

A közgazdászt abból az alkalomból is kérdezték a várható jegybanki változások jelentőségéről, hogy szerdán mutatták be a szerkesztésében - valamint a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó gondozásában - megjelent Bankmenedzsment című egyetemi szakkönyvet, amelyben külön fejezet foglalkozik a hazai monetáris politikával és az MNB függetlenségének problémás kérdéseivel. Lentner Csaba szerint a világ pénzpiacainak 2007-2008-ban bekövetkezett összeomlása után új fejezet kezdődött a tengerentúlon és Európában egyaránt. A neoliberális gazdaságpolitika csődje után a jegybankok szerepe is felülvizsgálatra szorult. Előtérbe került az a szempont, hogy e pénzügyi intézményeknek is felelősségük van a nemzeti gazdaságpolitikák sikerének alakulásában, emiatt közvetlenül is be kell avatkozniuk az adósság kezelésébe vagy a gazdasági növekedés élénkítésébe. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed például kétezermilliárd dollárt "öntött" a tengerentúli piacra, és többek között ennek köszönhető, hogy a 8,3-8,4 százalékon járó infláció mostanra 7,2 százalékra mérséklődött az Egyesült Államokban. Számunkra ennél is nagyobb jelentőséggel bír ugyanakkor az Európai Központi Bank (EKB) példája, ahol tavaly döntöttek az eladósodott - főként dél-európai - eurózóna-tagországok megsegítéséről. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EKB jelentős mértékű vásárlásokat hajtott végre a másodlagos állampapírpiacokon. Lentner Csaba szerint ez lesz a sorsa az idén és jövőre lejáró, mintegy 2500 milliárd euró összértékű, elsősorban olasz és spanyol kötvényeknek is, mert nemigen lehet olyan befektetőket találni, akik ezeket a papírokat megvennék.

Az EKB szerepe tehát alapvetően megváltozott, ám a hazai jegybanknál ezt eddig nem vették tudomásul, és makacsul ragaszkodtak ahhoz, hogy az MNB feladata szinte kizárólag az infláció nyomon követéséből áll. A hazai költségvetés évente 1200 milliárd forintot fizet ki kamatokra, aminek a fele - állítja a közgazdász - megspórolható lenne, ha a jegybank vásárolna hazai állampapírt. E beavatkozás haszna nem csak a megtakarításban volna mérhető: a kiszolgáltatottságunk is csökkenne, hiszen nagyobb részt fedeznénk belülről a hazai államadósság finanszírozását.

A professzor szerint komoly jelentősége van annak, hogy az újfajta jegybanki szerepfelfogást valló közgazdasági iskolából érkezzék az MNB új vezetője. S az sem baj, ha ez a változás egy ideig nem találkozik a piac érdekeivel.

Az államilag feltökösített bankok lenyelték a tőkét

Az államilag feltökösített bankok lenyelték a tőkét (by polidili)

Szóval igenis nyeljék le a bankok az esetleges veszteségeiket, pl. hogy nem jött be a devizahitel nevű gigantikus csalásuk, pláne hogy a "veszteségeik" csak ügyes könyvelési trükkök, ahogy ezeket a szervezett magánhatalmi pénzszivattyúkat ismerjük.

VilágPanoráma: Negyedik típusú találkozások

Földön kívüli emberek :) de a nemlétüket sem lehet bebizonyítani ám!

HáttérKép ~ BBB: Tűz van, babám!

Tobin (tranzakciós) adó, Anglia ebből is kimarad mert sosem volt Európa része.

Uploaded videos (playlist)

Mert hülyének azért ne nézzenek már. XD

Ron Werber gyűlöletkampánya Magyarországon - 2013

Ron Werber gyűlöletkampánya Magyarországon - 2013 (by MrBadsectorr2)

Mert ez egy ilyen ember.

Bajnai kilenc hazugsága

Bajnai kilenc hazugsága

http://reakcio.wordpress.com/2009/03/31/bajnai-gordon/#comments

http://reakcio.wordpress.com/2008/09/01/hajdu-bet/#comments

Beszéljenek a tények! - Hamis állításokkal magyarázzák a bizonyítványt! Bajnai Gordon, a Hajdú-Bétet csődbe juttató tulajdonos, a Wallis Rt. egykori vezérigazgatójának kormányfővé választása ellen tüntettek a felszámolási botrány károsultjai 2009. áprilisában, a Kossuth téren. Az idővel több száz fősre terebélyesedő tüntetést a rendőrség könnygázzal oszlatta fel, mert a tiltakozók megbontották az Országház köré vont kordont. 13 tüntetőt szállítottak rendőrségi fogdára.

Bajnai Gordon nemrégiben az Együtt 2014 Mozgalom honlapján reagált a CET és a CÖF kampányfüzetének állításaira. Korábbi álláspontunkban már utaltunk rá, hogy az írásában számos valótlanság és csúsztatás szerepel. Most a CÖF összegyűjtötte az összeset és szembeállította a hazugságokkal a tényeket.

1. Bajnai Gordon azt állítja: a Wallis vezetőjeként nem vett részt a csődbevitt Hajdú-Bét irányításában. Ezzel szemben a tény: A Hajdú-Bét Rt. többségi tulajdonosa 1999-től a Wallis Rt. lett, amelynek vezérigazgatója 2000-től kezdve Bajnai Gordon volt. Egy hetilapnak a volt miniszterelnök úgy nyilatkozott: „a Wallis azért volt különösen vonzó, mert a döntéseket nagy önállósággal én magam hozhattam meg”.

2. Bajnai Gordon azt állítja: a Wallis az utolsó pillanatig próbálta menteni a Hajdú-Bétet. Ezzel szemben a tény: Egy 2003. decemberi jegyzőkönyv tanúsága szerint a végnapjait élő a Hajdú-Bét 300 millió forintot hitelezett a Wallisnak. Rendkívül furcsa, hogy egy csőd közelében lévő társaság adjon kölcsön gazdag tulajdonosának. Súlyosbító körülmény, hogy 2004 januárjában a Hajdú-Bétben lévő ingatlanokat eladták a Wallisnak, a bíróság szerint valós értékük harmadáért. Ez azt is jelenti, hogy ha Bajnai akarta volna, a Hajdú-Bét ki tudta volna fizetni a később öngyilkosságba menekült beszállítókat! A pénz fontosabb volt, mint az emberélet.

3. Bajnai Gordon azt állítja: a KISZ-nek nem volt semmilyen fizetett pozíciójában, a szerepvállalására az egyetemi sportélettel kapcsolatban került sor, amely összesen fél évig tartott, majd távozott. Ezzel szemben a tény: Bajnai Gordon 1982-86-ig a III. Béla Gimnázium KISZ-szervezetének sportfelelőse, a városi diákegyesület elnöke volt, 1986-ban pedig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ-bizottságának tagja lett. Lehet, hogy fizetést nem kapott, de a KISZ-vagyon felosztásakor mégis feltűnően aktív lett. Az ifjúkommunisták utolsó kongresszusán – Gyurcsány Ferenccel és Schiffer Andrással közösen – a KISZ-vagyon „társadalmasítása” (értsd: privatizációja) mellett kardoskodott.

4. Bajnai Gordon azt állítja: állítólag nem igaz, hogy a Creditum Bajnaiék családi vállalkozása lett volna. Ezzel szemben tény: Debreczeni József „Az új miniszterelnök” című könyvének 90. oldalán az olvasható, hogy Bajnai Gordont az apja közbenjárására vették fel a céghez, aki tulajdonos is volt. Ennél a cégnél Gyurcsány Ferenccel is együtt dolgozott. A Creditummal kapcsolatban külön figyelmet érdemel a Péterfy Sándor Utcai Kórház rendelőintézet-privatizációjáról szóló újsághírek. Lapértesülések szerint a kórház a rendszerváltás idején felhatalmazta a Creditumot, hogy bizományosként értékesítse a Madách téri rendelőintézetét. Az adásvételi szerződést 1990 februárjában kötötték meg, ezután a kórház 42,5 millió forint bizományosi díjat utalt át a Creditum számlájára. A szerződést a főváros nem hagyta jóvá, így a kórház az átutalt pénz visszafizetését kérte a cégtől, a kft. azonban nem fizetett. A kórház 1997-ben kezdeményezte a Creditum felszámolását. Az 1998-ban kelt, a cég megszüntetéséről szóló bírósági végzés megállapítja: 1995-ben, az első fokú elmarasztaló ítélet után a Creditum tulajdonosa eladta a céget egy magánszemélynek. 1996 decemberében a cég továbbvándorolt, és két iraki állampolgár, Seryan J. Faraj és Magid Ali Khdir birtokába került. A Creditum végleg eltűnt, kamataival együtt mintegy 200 millió forintos adósságot hagyva hátra.

5. Bajnai Gordon azt állítja: szerinte hazugság, hogy édesapja csődbe vitt egy bútorgyárat. Ezzel szemben tény: Bajnai Györgynek legalább kilenc cégben volt pozíciója a rendszerváltás idején. Ezekből nyolc felszámolással vagy végelszámolással szűnt meg. Ilyen a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezetnek (BLÉVISZ), a Möbeltrade Külkereskedelmi Kft., a Baja Design Termelési és Kereskedelmi Kft., az Agromercat Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság, a Földművelő Mezőgazdasági, Termelő és Kereskedelmi Betéti Társaság, az International Food Részvénytársaság, a Pekár ‘96 Malomipari Kft. és a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. is. Bajnai György elnöke volt a BLÉVISZ-nek, melynek több megyei bútorgyárban is volt érdekeltsége. A rendszerváltás után ezeket kivétel nélkül felszámolták.

6. Bajnai Gordon azt állítja: az uniós pénzek lehívásában, felhasználásában Magyarország a régió legsikeresebb államai közé tartozott az ő idejében. Ezzel szemben tény, hogy 2006 és 2008 között a 2013-ig lehívható uniós támogatások alig 1 százaléka érkezett Magyarországra. Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint 2007 és 2010 között minden ötödik uniós fejlesztést sikerült időben lezárni, és csak minden hatodik beruházás szolgálta közvetlenül a foglalkoztatottság bővítését, ami a terv eredeti fő célja volt. Tizenkettőből mindössze egyetlen (!) fejlesztésnél érvényesült a jó gyakorlat, vagyis a tervezett idő- és pénzkeret tartása. Minden harmadik beruházásnál súlyos szabálytalanságok merültek fel. Az sem számított ritkaságnak, hogy a pályázati nyerteseknek három-négy évet kellett várni a szerződésükre. Bajnai Gordon maga is elismerte az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer kudarcát. Egy ülésen arról beszélt, hogy a kifizetési késedelmekről „mindenkinek vannak horrortörténetei”. A fentiek ellenére Bajnai Gordont az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer kialakításáért 1,2 millió forint jutalmat kapott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől.

7. Bajnai Gordon azt állítja: nem szavazott a kettős állampolgárság ellen. Ezzel szemben tény: Bajnai tudatosan nem vett részt a népszavazáson, azaz nem akarta, hogy az eredményes legyen. Mindezt félrevezető a kettős állampolgárság csöndes pártolásaként feltüntetni, valójában Bajnai Gordon nem akarta, hogy a külhoni magyarok esélyt kapjanak magyar állampolgárságuk visszaszerzésére.

8. Bajnai Gordon azt állítja: kormányzása alatt megállt az államadósság növekedése. Ezzel szemben tény: Az Eurostat adatai szerint 2008 végén 73 százalék, 2009 év végén pedig 79,8 százalék volt a GDP-arányos államadósság aránya. 2010-re 81,8 százalékra emelkedett az érték.

9. Bajnai Gordon azt állítja: visszautasítja, hogy amerikai pénzből amerikai érdekeket képviselne szervezete és politikai mozgalma Ezzel szemben tény, hogy Bajnai jobbkeze, Szigetvári Viktor maga vallotta be: több tízmillió forintos támogatást kapnak az amerikai Center for American Progress nevű szervezettől. A Blikk nemrégiben azt írta, hogy Bajnainak saját zsebből kell kampányolnia. Ezek szerint az amerikaiaktól kapott milliókat mára elköltötték.

A CET és a CÖF folytatja a gyűjtést a felvilágosító kampányra. Továbbra is arra kérik a velük szimpatizáló polgárokat, hogy pénzbeli adományaikkal – legyen az akár csak 100-200 forint – tegyék lehetővé, hogy erős és látványos kampányt folytathassanak. Felajánlásaikat a Civil Összefogás Közalapítvány (CÖKA) 10918001-00000064-35950004 számlaszámára várják.

PolgárPortál - CÖF

Forrás: nemenyi.net - polgarportal.hu

bajnai gordon, cöf, polgári körök, ron werber, kampány, együtt 2014, hajdú-bét, usa, izrael, balliberális, ellenzék, karaktergyilkosság, civilek