Szegénységünk oka: a pénzrendszer

Szegénységünk oka: a pénzrendszer! - állítja Drábik János.

De nem ám Trianon óta, vagy a Rákosi-rendszer óta, nem!

Több ezer év óta! - Amióta akad, aki kamatot szed a kölcsönpénzért. Nem hiába tiltotta már a Korán is a kamatszedést. Az araboknak akkor is szomszédaik voltak a zsidók, és voltak velük rossz tapasztalataik.

Aki tudja, rajzolja csak meg a kamatos kamat exponenciális görbéjét!
A katasztrófát a függőlegesbe csapó vonal mutatja. Ott tartunk már.

Ma már házalnak a pénztornyokon ülő nemzetközi hatalmasok, hogy ugyan hova adhatnának még kölcsönt, - persze, ők ezt a pénz-elfogadó segítségére hirdetik, de ágyékig kilóg a lóláb, mert kamatot, minél több kamatot akarnak besöpörni, más céljuk nincs is. Abból élnek, nem becsületes munkából.

Kétségbeesett helyzetüket egy aszályos viccel jellemezhetném: Mi az abszolút aszály? - Amikor a fák futnak a kutya után!

Silvio Gesell 80 éve megírta A természetes gazdasági rend című könyvét arról, hogy szabadföld és szabadpénz révén hogyan lehetne akár az egész emberiség megélhetését biztosítani ezen a Földön. Arra, hogy mi a kamat értelme, és, hogy mennyire meg lehetne szabadulni ettől - az emberiséget polarizáló, vagyis kevés szupergazdagra és egyre több nagyon szegényre osztó - kamatos pénzrendszertől, egy kis Robinzon-történetet mesél el példának.

Mellékelem.

Remélem, a könyv megjelenhet szeptember-októberben, Síklaky István fordításában és válogatásával.

Aki nem érti, hogy a pénzt emberek találták ki, és egy-egy ország törvényén múlik, hogy mit tart pénznek, árucsere-eszköznek, az gondoljon a Kossuth-bankókra, - ha már hallott róluk: a pénz, az ország árucsere-eszköze: az, amit a nép annak fogad el.
El kéne fogadnunk egy olyan új magyar pénzt (számlapénzt, bankkártyát), amit a kormány nyomat ki, és nem kamatozik, sőt, annál kevesebbet ér, minél később költi el a gazdája, - így senkinek nem érdeke ráülni és gazdasági válságokat okozni vele. Mindenki szaladna vásárolni, és ha mindenki magyar árut keresne a boltokban, akkor a kereskedők a magyar termelőktől rendelnének árut, és Isten bizony, fellendülne a magyar mezőgazdaság és ipar. Persze, ezt a magyar áru-keresletet lehet és kell is elősegíteni a magyar termelők érdekében hozott hazai törvényekkel. Ilyenekre is tartalmaz elképzelést, javaslatokat Síklaky István könyve: A fennmaradás társadalmi programja, ami már kapható országszerte, és amely könyvbe sok fontos gondolat éppen Gesell könyvéből került át. De benne van a Százak Tanácsa Kert-Magyarország-álma is, Andrásfalvy Bertalan: értelmiséget a szülőföldnek felhívása is, Creutz, Duchrow, Éliás Ádám, Gyulai Iván, Liska Tibor, David Korten, és még sok más gondolkodó ember tanulságos tapasztalata, javaslata is.

Most jön ki a nyomdából a Kitörés 1. című 48 oldalas füzet, amely részben Síklaky István említett könyvét ismerteti, főleg pedig a magyar gazdaság fellendítésére hozandó - viszonylag egyszerűnek látszó - megoldást írja le, baráti vitatkozás formájában.

Valóban nem kellene birka-népnek lennünk, ahogy választások előtti fal-feliratokból tájékozódhatunk. (Hogy t.i. "mik vogmuk...")
Terjesszük, ismertessük az előremutató gondolatokat. Hadd szélesedjen az Összefogás a Fennmaradásért Mozgalom. A saját érdekünkben. A mi gyerekeinkért. Az édes kis unokáinkért. Értük csak érdemes fáradnunk!? És azért, hogy Magyarország magyar ország maradhasson!
KSM

Most hallom hogy a 4-es metrót azért kell mindenáron megépíteni, mert /nem vagyok pesti/ annak a vonalán vannak a nagy bevásárlóközpontok, melyek üresek ? Így remélik megtölteni állitólag a támogató izraeli üzletemberek.

Ez volt Sziklay Szeréna Vasárnapi Újság című rádióműsorba 2000. augusztus 17.-én beküldött levele. Ami ma is aktuális.