Nemzeti radikális de nem hungarista?

Nemzeti radikális de nem hungarista?

Aki nemzeti radikálisnak mondja magát, de amúgy ugyanazt vallja a nacionalista, szociális, és a társadalompolitikai kérdésekben is, mint a hungaristák, az micsoda, szégyenlős????? :-)

1. A nemzeti radikálisok nem tartják magukat szélsőségesnek.
2. A hungaristák nem tartják magukat nemzeti radikálisnak.
3. A hungaristák nem szélsőségesek, mivel eleve nem is lehet szélsőség a saját hazánkban a magyar érdek előtérbe helyezése.

A "nemzeti radikalizmus" kifejezés számunkra valóban éppolyan semmitmondó melléduma, mint a "polgári". Mi három egymástól jól elkülöníthető ideológiai rendszert ismerünk: 1. Kommunizmus; 2. Liberalizmus [demokrácia]; 3. Nemzeti Szocializmus [nálunk: Hungarizmus]. A "nemzeti radikalizmus" kizárásos alapon csupán a másodikba fér bele, de mivel ezt talán maga is szégyelli, a 3.-hoz való csatlakozáshoz pedig [noha ahhoz áll közelebb] nincs bátorsága, ezért nevezi magát "radikálisnak". Domokos Endre János.

"...Minthogy a hungarizmus erkölcsi alapja a kereszténységhez vezet, szellemi alapja a nacionalizmusban lelhető fel, anyagi alapja pedig a szocializmusban jelenik meg, ez az eszmerendszer úgy is felfogható, mint a keresztényszociális felfogás egyik ti. nemzetelvű változata, továbbá mint a kereszténynemzeti gondolatkör egyik ti. szociális vagy szocialista válfaja, végül úgy is, mint a nemzeti szocializmus egyik nevezetesen keresztény formája. (Nyilvánvalóan nagyfokú tájékozatlanságra vall, ha azt gondoljuk, hogy a nemzeti szocializmus azonos annak hitleri változatával, minthogy a XX. században Európában és világviszonylatban is az egyidejűleg nacionalista és szociális (vagy szocialista) irányzatoknak egész sokasága létezett. Szigorúan véve e fogalomkörbe sorolható a Mussolini alapította fasizmus is, sőt, Prohászka Ottokár püspök keresztényszociális felfogása is, akinek tanítása messzemenően befolyásolta Szálasi Ferenc felfogását is, hiszen a hungarizmus kifejezését is tőle vette át Szálasi..."

A magyarországi radikális jobboldal rendkívül tagolt, heterogén, ezért nincs egységes programja. Ha nincs egységes ideológia, akkor mitől is lenne egységes program??? :-)

Az alábbi pontok a wikipédiáról vannak, de nem egy az egyben, mert abban a somolygós zsidó szóhasználat szándékosan félrevezető. Ott szerkeszteni persze nem érdemes, kibannolnak úgyis. :--D

* Államrend: Alkotmányos rendszerünk túl liberális: nem biztosítja a haza érdekeinek megfelelő képviseletét. Megoldásként új alkotmányozást, vagy a meglévő alkotmány komolyabb módosítását tartják szükségesnek. A szovjet megszállás után Magyarország elvesztette szuverenitását és legitim, történelmi, Szentkorona-tanra épülő alkotmányát, és mivel a jelenlegi az 1949-ben szovjet mintára hozott új alkotmány toldozása / foldozása / módosítása, az is sztálini örökség. Az alkotmányozás célja a visszatérés a történelmi alkotmányhoz. A rendszerváltás elmaradt vagy legalábbis megrekedt, ezért „valódi rendszerváltásra” van szükség.

* Sajtószabadság: Magyarországon nincs valódi sajtószabadság, mivel a zsidókhoz és a multinacionális tőkéhez köthető üzleti, gazdasági körök pénzügyi erőfölényükkel visszaélve mesterségesen eltorzítják a médiapiacot, így az információk nem áramlanak szabadon. Egymás lapjaiban hirdetnek, egymás lapjait ajánlják, egymás lapjaiba írnak, és csak maguk közül valót tűrnek meg, akár csak mint újságírót is. A média egyes témákat (pl. határon túli magyarok helyzete vagy a cigányok bűnözése) elhallgat, tabuként kezel.

* Közbiztonság: A közbiztonság ma Magyarországon súlyos probléma. Ennek egyik fő oka a cigány kisebbség nem dolgozó, bűnöző rétege által elkövetett bűncselekményekben keresendő, amire a cigánybűnözés fogalmával hivatkoznak. A megoldás módja a büntetések súlyosbítása és a munkakerülő rétegek szociális segélyezésének visszafogása, a visszaélések megakadályozása. Ezzel munkára kényszeríthetnék a munkakerülői cigányságot. Programjukban nagy hangsúlyt fektetnek a civil alapon szerveződő „nemzeti önvédelemre”, mellyel a leépített és az országot megvédeni képtelen Magyar Honvédség egyes feladatait is szeretnék ellátni. A legismertebb ilyen szervezet a Magyar Gárda, de több más szervezet is működik, mint a Nemzeti Őrsereg vagy a Pannon Nemzeti Gárda.

* Európai Unió: Egységesen ellenzik a Magyar Köztársaság uniós tagságát, mert az csorbítja az ország önrendelkezését. Az uniós alkotmány még jobban csorbítaná azt, tehát annak érvénybe léptetését is ellenzik. A schengeni határnyitás nem oldja meg Trianon és a határon túli magyarok problémáját, látszatmegoldásnak, figyelemelterelés, nem nyújt garanciákat a magyarok Kárpát medencei kulturális, gazdasági, politikai egységesítésére. Ha eszköztelenül, pénztelenül, szervezetlenül van az anyaország, hiába áll nyitva a határ, így csak annyit ér, hogy kirándulásnál át lehet menni ott is, ahol előzőleg nem lehetett.

* Globalizáció: Harcos antiglobalisták – álláspontjuk szerint azért, mert elsőrendűen fontosnak tartják a hagyományos magyar értékek és a magyar piac védelmét. Súlyos problémának tartják az idegen, különösen a zsidó tőke magyarországi térhódítását. Az is, mivel akié a tőke, az parancsol. A stratégiai ágazatok, és a termőföld mindenhol, ahol létezik önvédelemre képes állam, nemzeti kézben van Latin Amerikában sok országban pl. Chilében madjnem mindent eladtak, ezzel indiánokká váltak a saját hazájukban, volt, ahol més az esővíz összegyűjtéséért is fizetni kellett a Bechtel nevű zsidó multinak.

* Környezetvédelem: Hasonlóan a társadalom számos más csoportjához a radikális jobboldal is fontosnak tartja a környezetvédelmet, de általában konkrétumok nélkül. Nagy hangot kapott a Verespatak megmentéséért vívott küzdelem. Említendő még a margitszigeti fakivágások elleni tiltakozás vagy a génkezelt áruk kitiltásának követelése.

* Nemzetpolitika: Ez az, amit mindennél fontosabbnak tartanak. Fontos célkitűzésük a magyarság fogyásának megállítása – abortuszellenesek (pro-life). Hangsúlyozzák szolidaritásukat a határon túl élő magyarsággal, fontosnak tartják az elszakadt nemzettestben élők felkarolását, a magyar érdekek következetes végigvitelét akár más államokkal, különösen Szlovákiával, Romániával, Szerbiával és Ukrajnával szemben. Ideológiájuk fontos pontja a Trianoni békeszerződés kérdésköre: jelszavaik közt állandóan szerepel a Magyarországot ért igazságtalanság orvoslása. Támogatják a határon túli magyarok függetlenedését, autonómiatörekvéseiket. Szervezeteik igyekeznek átnyúlni az országhatárokon, egységként tekinteni az Kárpát-medencei magyarságra. Továbbá a hungaristák is egységnek tekintik a Kárpát-medencében élő magyarokat...

* Kultúra: Nagyon fontosnak tartják a nemzeti identitás erősítését, a magyar kultúra ápolását, a magyar nyelv védelmét. Ellenzik a liberális oktatáspolitikát. Sokuk szkeptikusan, lenézően viszonyul a posztmodern művészethez, mert úgy tartják, hogy az hanyatlás az azt megelőző korok fennkölt, méltóságteljes művészetéhez képest. Ez igaz is, mert a bulvárosodást egyértelműen a tehetségtelen és emiatt hatásvadász elemekkel élő, főleg zsidó származású "művészek" és az ő mecénásaik indították el.

* Ideológiájukban fontos, jelszavaik közt állandóan szerepel a „trianoni békediktátum” igazságtalanságainak orvoslása. Ehhez a Jobbik az alábbi pontokból álló programot állította össze:

1. Magyar állampolgárság megadása minden határon túli magyarnak, bárhol is éljen a világban.
2. A székelyföldi területi autonómia törvény általi szavatolása.
3. Területi autonómia a felvidéki magyarságnak.
4. A Délvidéki Társnemzeti Régió létrehozása.
5. Önálló magyar járás Kárpátalján.
6. Önálló magyar egyetem, főiskola Kolozsvárott, Beregszászon, Szabadkán, Pozsonyban.
7. A csángó magyarok anyanyelvének szabad használata.
8. Társadalmi vita a trianoni diktátumról.
9. Június negyedikének nemzeti emléknappá minősítése.
10. Wass Albert személyének rehabilitációja.
11. Magyar családi, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő programjának kidolgozása szerte a Kárpát-medencében.
12. A Kárpát-medencei sportklubok magyar bajnokságokban való indítása.

Ezek szinte egy az egyben hungarista alapvetések. Még a Kárpát medencével kapcsolatos dolgok is. A hungarizmusban nincs fajelmélet, van viszont konnacionalizmus és Kárpát-Duna élettér.

"Lenyúlták" a hungarizmus bizonyos részeit tehát, de AZ ASZEMITIZMUST GONDOSAN KIHAGYTÁK az eszme átvételéből !!!!!!!

Ha nem így lenne, nem lenne tapasztalható a zsidók felé való megfelelési kényszer a részükről, márpedig egy zsidó soha sem szavazna a Jobbikra, legfeljebb csak az, akinek volt zsidó őse, de maga nem zsidó (nem zsidó, ha az anyja / a 2 nagyanyja egyike sem volt zsidó), viszont őket mi hungaristák sem tartjuk zsidónak. Tőlünk jobban aszemita pedig tényleg nincs :-)

A magyar radikális jobboldal, más néven nemzeti radikalizmus gyűjtőfogalom.

Gyakran bírálják igaztalanul a hungarizmust. Pedig hiába határolódgatnak el. No meg, ha az ellenség véleményére jobban adnak, mint a saját szavazóikéra, akkor már régen rossz.

Miért hiába írnak ilyeneket, hogy "de mégsem a hungarizmus a megoldás" ? A rendszerbarát neolib / neokon azaz zsidós politológia és média ezt a különbségtételt nem ismeri el, és a radikális jobboldalt a hungaristák részének tekintik, és a "radikális" és a "szélsőséges" szavakat gyakran szinonímaként használják.

Általában a dualizmus / monarchia vagy a Horthy korszak berendezkedését tekintik követendő példának, amihez szerintük vissza kéne térni.

Namármost, ha akkor itt olyan tökéletes volt a társadalmi berendezkedés, akkor miért harcolt Istóczy Győző, Bajcsy-Zsilinszky Endre, a Kaszáskeresztes Párt, vagy akár maga Szálasi Ferenc???? A 3 millió koldus országában, ahol az iparkamarában tízből tíz tag volt zsidó származású?

Weiss Manfréd jut eszembe, aki ugyanl kiváló vas- és acélművet, gépgyárat hozott létre, de a gazdasági - politikai uralom tekintetében azonban nem ismert tréfát: tízből tíz.

Ha nincs dualizmus, nem rángathattak volna bele az első világháborúba sem, különben az inkább alávetettség volt, abban a rendszerben a Habsburgok uralták Magyarországot. Idegen uralmat mi a fenének visszakívánni??? XD

Ja, hogy ők így konzervatívok...

Konzervatívnak lenni pedig azt jelenti, hogy a nemzet hagyományaira alapozva vinni a politikát, és a nemzetközi színtérben történő változásokhoz is a nemzeti érdekek figyelembe véletével alkalmazkodni

Konzervatív alapelv megvédeni a vallási, kulturális, és nemzeti értékeket, hagyományokat, a jelenben is minél nagyobb teret adni nekik, és elérni, hogy ezek fennmaradjanak a jövőben is.

Egy latin szó az eredete, "com servare", azaz megőrizni, megvédeni a veszteségtől és ártalomtól.

DE NEM az ÁRTALOM UTÁNI állapotot kell megőrizni, és alapul venni, mint megőrzendő status quot ! Éppen ezért hamisan mondják magukat konzervatívnak a "nemzeti" liberálisok, akik valójában csak neokonnak nevezhetők, és zömmel nagyvárosi zsidók (reakcio.blog.hu, konzervatórium blog, a fidesz liberálisai, az mdf egésze, stb.)

A baloldal támogatja az állam beavatkozását a gazdaságba, és létrehozza az erős szociális hálót, a jobboldaliak szerint pedig hagyni kell a piac önszabályozását érvényesülni - arra az önszabályozásra, ami amúgy nem létezik !!! Tehát nem szélsőjobboldali, aki hungarista. A szociális hálót a hungarizmus nem terjesztené ki az ingyenélő munkakerülők eltartására.

Az Mszp nem baloldali hanem neoliberális.

Még miben egyezik a hungarizmus a nemzeti radikalizmussal?

Mindenki aki nemzetféltő, az emlékszik az 1919-es zsidó vérdiktatúrára, Károlyi nemzetveszejtő politikájára ami Trianonhoz vezetett, a háború utáni zsidó ÁVH-ra, továbbá ellenzi az internacionalizmust, és az internacionalista zsidótőkét, mely természeténél fogva nemzetellenes. Bizony, a zsidóbérenceket, és a káros polkorrektúra híveit kivéve a társadalom radikális vagy békés többsége a zsidókkal, cigányokkal mindenki természetes ellenérzéssel viseltetik - hisz ismeri őket. A gengszterváltás nem dolgozta fel ezeket az ősi társadalmi ellentéteket, sőt a hatalom továbbadásával csak megerősítette őket.

Egyszer már amúgy meg lettek válaszolva ezek a kérdések, itt (ezt érdemes előbb elolvasni, utána a hunhíreset lejjebb) :

http://reakcio.blogspot.com/2008/04/nylt-levl.html

Előszónak még :

Napjainkban, mikor az elektromos vagy a nyomtatott sajtó valamelyik termékében (az ún. nemzeti oldal sem kivétel!) szinte hetente jelenik meg valami bődületes baromság a nyilasokkal kapcsolatban, talán nem érdektelen megemlékezni egy valódi egykori nyilasról, hogy a sötétségben tartott magyar olvasóközönség végre kissé árnyaltabb képet kapjon erről az egykor százezreket vonzó mozgalomról és jelesebb képviselőiről... http://www.l88.hu/about2910.html

http://kitartas.mozgalom.org/cikk.php?t=469

Na akkor lássuk a medvét :

Olvasó: A valódi problémákról

2008. augusztus 05. 19:34HunHír.Hu-információ

Gyakran hallani/olvasni a vezető médiákban, hogy milyen aggodalomkeltőek a Magyar Gárda masírozásai, a nemzeti rendezvények, a tüntetések, az általuk szélsőségesnek ítélt megmozdulások. Ugyanakkor a nemzeti hírportálok miatt is megy a rikácsolás - úgy látszik az igaz szó kimondását, a nemzetvédő magatartást nagyon elítélendőnek tartják.

Gyakorta beszélnek fasisztaveszélyről, nácikról, és a nemzeti érzelmű emberekre egyszerűen rásütik ezeket a jelzőket.

Pedig fasisztaveszély nincs Magyarországon, ez teljesen egyértelmű. Én még sosem láttam egy Mussolinit éltető fasisztát sem, de talán Olaszországban lenne hozzá szerencsém…

Miképpen több nazival (azért írom így, mert a ˝nácit˝ a "National Sozialismus" politikai ellenfelei használják, fennköltségét tekintve egyenértékű azzal, amikor azt mondjuk, komcsi, libsi) találkozhatnék Németországban.

Persze, az igaz, hogy nemzetiszocialisták minden fehér országban vannak, nevezhetjük őket nazinak is, ha úgy teccik. Ha kopaszok, akkor pedig skinheadnek, vagy boneheadnek is hívják őket (amúgy a bőrfejűek politikai nézetei széles skálán mozognak, a szélsőjobboldalinak tartott naziktól egészen a szélsőbaloldali anarchistákig, de szerintem a szélsőjobboldalinak tartottak vannak jóval többen köztük, hazánkban is főképp nacionalista és nemzeti szocialista skinek élnek – 1995-ben szakadt ketté az addig többnyire egységesnek mondható skinhead mozgalom) . Sokan úgy gondolják, hogy a skinheadek mindenütt, minden országban ugyan olyanok, de ez sem igaz. Gondoljunk csak a szlovák és a magyar skinheadekre…

Egyébként nekünk, magyaroknak megvan a saját nemzetiszocializmusunk, a hungarizmus, hazánkban ennek is vannak követői. Nevezhetjük őket nyilasoknak is, eszményképük Szálasi Ferenc (1897 – 1946), Magyarország volt nemzetvezetője. A hungarizmus alapjai a vallás, a nacionalizmus és a szocializmus.

Tény, hogy ezek a csoportok Magyarországon nem kerülhetnek a hatalomnak közelébe sem – egyelőre -, hiszen a magyarság közfelfogása számára sem túl szimpatikusak és nincsenek elegen sem. Máshol se, hiszen a világon sehol nincsenek már hatalmon.

Nos, ez az egyik, ami miatt nem tartom őket nagy problémának, másrészt pedig a mai társadalmakban (ahol a hazájukban élők gyakran csak másodlagos polgárok) szinte szükség van rájuk. Sőt, a hungarizmust szimpatikusnak találom, és én is úgy vagyok vele, ahogyan Blogin (Bombagyár) fogalmazott egyik írásában: „én magam csak attól határolódom el, amit maga Hitler vagy Szálasi is megvetett volna ebben a szubkultúrában.”

Bizony vannak bőven olyan skinheadek akik csak divatból azok, akik nem rendelkeznek kellő ideológiai felkészültséggel, akik azt hiszik, hogy megtalálták a legfélelmetesebb ideológiai rendszert és, hogy a horogkereszttől majd ők is félelmetesek lesznek… az ilyenek gyakran viselkednek állat módjára, esetleg cigánybűnözők módjára! Ezeket feltétlenül elítélem, ahogyan a többi igazi nemzeti szocialista is.

Tehát a tények, a valódi problémák, amiről a vezető médiák sokkal kevesebbet beszélnek: Magyarország társadalmilag, gazdaságilag, politikailag válságban van! Hazánk ezer sebből vérzik!

Ezt nem lehet letagadni. Ezek a legnagyobb problémák, nem a szélsőjobboldal (bár a nemzeti szocializmust Hitler nem szélsőjobboldali nézetként definiálta, nem is jobboldalinak, hanem ellenbaloldalinak).

Az egyetlen igazi kiút pedig: a nemzeti radikalizmus!

(Hogy miért nem a hungarizmus, ha már ilyen szépen beszéltem róla? Azért mert az emberek ma a ˝rosszal˝, az erőszakkal kapcsolják össze, a közvélemény nagyon elítéli. Ugyanakkor ez is, mint a kommunizmus, egy totalitárius rendszer, még ha sokkalta jobb is a példaként említettnél. Másrészt pedig egyszer már megbukott. És Európa ma sem nézné jó szemmel, ha egyik országában a nemzetiszocializmus lenne hatalmon, hiszen ezen a kontinensen eleve be vannak tiltva az ilyen pártok – bár ők nem pártokban gondolkodnak -, az ilyen jelképek…)

SF kommentje : Tehát vegyük a hungarizmus eszméjét, válogassunk belőle tetszés szerinti részeket, persze az aszemita elvet nem vesszük át, pedig pont az az egyik legfontosabb lényege, ja és vegyük figyelembe annak az Európának az érzékenységét, aki felől nyugodtan lehettünk 45 évig megszállva a szovjetek által, aiki amúgy leverték az 56-os forradalmat, és Európa nem segített nekünk. A lengyeleknek sem segítettek a 80-as években, amikor az ébredő lengyel nép letörésére megint csak elnyomó intézkedések, brutális karhatalmi fellépések, és tömegbelövések történtek csak a pápa segített. Mellesleg nem totalitáruos rendszer, hanem elég rugalmas. Ami / aki a nemzetnek nem árt, azt békén hagynák. A hungarizmus kollektivista jellegű ugyan, de pontosan azért, mert az egybetartozás érzése a társadalmi nyugalom alapja. Minden nép a sajátjai körében érzi jól magát.

Most pedig, nézzük csak, miért gondolom úgy, hogy hazánkban társadalmi, politikai, gazdasági válság van és, hogy gyökeres, radikális változásokra van szükség!

Először a problémákat fogom felsorolni, persze a teljesség igénye nélkül, hiszen mindet szinte lehetetlen egy írásban kifejteni.

Hogy melyik is a legnagyobb a problémánk, arról vitatkozhatnánk. De szerintem a nemzettudat általában teljes hiánya a magyarokból az - még ha nem is ezt lenne a legnehezebb orvosolni -, azért, mert e nélkül nem tudjuk megoldani a többit.

Mi is az a nemzettudat?

A nemzettudat egy egységes és átfogó, nemzeti önismeretből (a nemzeti önismeret a nemzet múltjának, a történelemnek ismeretéből ered) táplálkozó közösségtudat. Az együvé tartozás és az egymásra utaltság tudata, mely képessé tesz és erőt ad ahhoz, hogy egymást megvédjük és vállaljuk a közös sorsot. Egy nép, melynek ilyen nemzettudata van, képes megoldani a sorskérdéseit, az égető, közös problémáit.

E nélkül meg vagyunk osztva és nép nagy részét könnyedén csapják be, mossák át az agyát, s ennek tudható be, hogy országrontó kormányunk van, hogy Izrael nyugodtan, probléma nélkül vásárolja fel hazánkat. Ennek köszönhetjük továbbá – legalábbis részben -, hogy ma furcsán néznek arra, aki büszke magyarságára, nemzeti jelképeire. Sőt, egyesek szemében az ilyen ember kirekesztő, fasiszta. Más országokban természetes a nemzeti lobogó kitétele a házaknál, a történelmi hősök, nemzeti jelképek tisztelete az emberek körében – nálunk ez nincs így. Pedig nekünk is van legalább olyan régre visszanyúló történelmünk, legalább olyan nemes nyelvünk, legalább annyi hősünk, legalább annyi dicső győzelmünk. És a magyar kultúra sem szegényebb semmilyen más nemzeténél. Mégis a magyarok - főleg a fiatalok és a baloldaliak -, többségéből abszolút hiányzik a büszkeség magyarságukra, nem tudnak semmit a történelmünkről. Sokakat még taszít is minden, ami magyar és a többség az idegen kultúrákat favorizálja.
Nem érdekel senkit, hogy külföldi árukat vásárol, nem törődnek azzal, hogy a pénz, amit elköltenek, az országban maradjon. Persze ez leginkább a mai nemzetellenes politikának tudható be, hiszen más országokban támogatják a hazai árutermelőket, azok áruit és a hazai piacot, a külföldiekkel szemben. Itthon ez persze nincs így. Pedig hazánk képes megteremteni a jó minőségű magyar árukat (hiszen a magyar termőföld hungaricum, olyan különleges, hogy egyes zöldség és gyümölcs termékcsoportokat egyszerűen nem lehet máshol ilyen magas minőségben megtermelni) nem kéne mindenből a külföldit támogatni. De a kormány (és nem csak a mostani kormány, már az Antall-kormány idején lezajlott az élelmiszerfeldolgozó-ipar kiárusítása, illetve egyes ágazatok teljes eladása, Európában példátlan módon) mégis egyértelműen a külföldi termékeket, a globalizációt, a multinacionális cégeket, az idegen, különösen a zsidó tőke magyarországi térhódítását támogatja. Tehát hazánk felvásárlását is. Farkcsóválva pitiz a nagyhatalmaknak a nemzete ellenében. Megértünk már egy NATO és EU csatlakozást is. Mily jó ez nekünk!

Nézzünk csak a Jobbik Magyarországért Mozgalom honlapján (http://www.jobbik.hu/rovatok/partunkrol) miként vélekednek erről:
„Azzal, hogy elfogadtuk a versenyhátrányt determináló feltételeket, meghatározó területeken lemondtunk a nemzeti önrendelkezésről egy antidemokratikus, bürokratikus, központi hatalom javára. Ez kiszolgáltatottá teszi és kényszerpályára állítja az országot. A rendszerváltozás veszteseihez újabb százezrek sodródnak, elsősorban az agráriumból. Az uniós árak és az euró majdani bevezetése a nyugdíjasok millióit fogja sújtani, miközben újabb milliárdosok születnek. (…)
A 2004. május 1-jei csatlakozás során Magyarország nemzeti önrendelkezésének feladásával, előnytelen és igazságtalan feltételek elfogadásával részévé vált annak az Európai Uniónak, amelynek irányító hatalmai nem felzárkóztatni akarják az újonnan bekerülteket, hanem befolyási övezetüket kiterjesztve a globális gazdaság számára fel akarják használni e régió leértékelt természeti és humán erőforrásait. Elutasítjuk a parlamenti pártok által elfogadásra ajánlott uniós alkotmányt, mert az Magyarországot, mint önálló államot megszünteti! A gazdasági együttműködésre igent, a politikai unióra, a központosított és bürokratikus államszövetségre nemet mondunk. Amint a gazdasági és a társadalmi feltételek, valamint a vélhetően megváltozó regionális és nemzetközi körülmények lehetővé teszik, népszavazással kívánjuk elérni az ország kilépését az Európai Unióból.”
Ezzel teljesen egyet értek és, ahogy egy Hungarica dal is kimondja: „Csillagos lobogó nem kell (sem EU-s, sem zsidó, sem amerikai), csak piros, fehér, zöld!”

Visszatérve a nemzettudat, hazaszeretet hiányához: bizonyosan ez is felelős az egyre növekvő környezetszennyezésért, mely szintén hazánk egyik nagy problémája. Tele vagyunk illegális hulladéklerakókkal, a városainkat is elborítja az eldobált szemét, aminek következtében az embernek lassan már nincs kedve kimenni az utcára. Ez elkerülhető lenne, ha szeretnénk és tisztelnénk ezt a szent földet mely bölcsőnk és majdan sírunk is, és ha nemzetben gondolkodnánk, felelősséget érezve a nemzet többi tagja iránt, hiszen kinek tetszenek a szeméthegyek?
Minden igazi nemzeti érzelmű ember környezetvédelem párti.

Bezzeg a mai fiatalság nagy része - akiket ez már hidegen hagy és a nemzettudatról fogalmuk sincs -, szemetel össze-vissza. Gyakran rongálnak is: kulturális örökségeket, műemlékeket, temetőket, tömegközlekedési eszközöket. A grafiti-kultusz is tombol mindenfelé. Milyen gyönyörű, ugye?

Bizony a világ halad, minden változik, ami elmúlt, elmúlt…
De merrefelé is haladunk?
A fiatalok drogoznak, cigiznek, minden második szavuk káromkodás, minden hétvégén beszívva, vagy részegen buliznak, a szexuális életet már általában 14 éves korban elkezdik – anélkül, hogy tudnák mi is a szerelem, a romantika -, hiszen ma az a divat, hogy minél hamarabb elveszítsék a szüzességüket. Az abortuszok is mindennaposak (1956 óta 6, 5 millió életet oltottak ki így!!!). A diákok nem tanulnak, nem olvasnak, nem divat már a műveltség. Terrorizálják a gyengébbet, a kisebbet, olykor még a tanárt is bántalmazzák; nem divat már a tisztelet. Az idegen kultúrákért rajong minden fiatal. Rapperek trottyos, G-Unitos gatyákban gengszternek képzelik magukat és éltetik a fekete rappereket – akik gyakran drogosok és valóban gengszterek.
Aztán a discosok, akik igénytelen zenére – általában bedrogozva, vagy részegen, gátlásaikat levetkőzve – végigtáncolják az estét, majd nem ritkán ágyba bújnak valakivel, akit ott szedtek fel.
Reaggesek raszta hajjal szívják a füvet és csápolnak az ezt népszerűsítő fekete zenészeknek. Sátánisták kifestve követik a bűnt, a gonoszt és a gyomorforgató, undorító példaképüket, Marilyn Mansont.

A technósok olyan zenéket hallgatnak, melyhez hasonlónak a betonkeverő zaját tartom (jó, közben rázhatom a sótartót és akkor már tényleg).

Fiatal lányok Paris Hiltont és a hozzá hasonló nyálas, idióta, tehetségtelen, divatmajom sztárokat utánozzák, ruhájuk alig takar el valamit, gyakran minden héten más fiúval vannak.
És a buziság (ami egyértelműen Isten, természet, család, erkölcs ellenes) is egyre nagyobb teret hódít; buzulás az iskolában, haverok közt- ez is divat lett. (Hozzáteszem, azért nem nevezem őket ˝melegeknek˝, mert a melegről valami jó dolog jut eszünkbe: a nyár lehet meleg, egy anya ölelése lehet meleg… ezek viszont buzik! Persze vannak egyéb megnevezéseik is, de szerintem ez a legtalálóbb.)

Az aberráció, a bunkóság, az extremitás, a perverzség mindennapos megszokott dolgok. Mindenki angolt, vagy más idegen nyelvet akar tanulni, hogy „kinyíljon előtte a világ”, hogy minél hamarabb elhagyhassa hazáját, mert itt élni nem jó, „nem éri meg” és nem is köti őket semmiféle érzés e földhöz. {Sajnos mikor ezek a fiatalok felnőnek, közülük sok művész, színész, tervező, orvos megy külföldre, mert ott sokkal nagyobb sikereket tudnak elérni, sokkal több elismerést kapnak, sokkal jobban megfizetik őket. Én megértem ezt, de van, ami sokkalta fontosabb a pénznél (bár ezt sajnos ma kevesen gondolják így)…

Hiába mondja Gyurcsány, hogy „akinek nem tetszik, el lehet menni!”, én mégis csak egyetértek azzal, hogy „szívet cserél, aki hazát cserél”… }

Hiányzik a fiataloknak a normális szülői nevelés, a normális oktatás, a normális gyermekkor. A gyerekek TV-n és számítógépen nőnek fel, így nincs is esélyük megismerni a valódi értékeket. Nem olvasnak könyveket, pedig az értékes könyvek mind lelkileg, mind szellemileg jó irányban fejleszthetik az embert.

Egyre mélyebbre süllyed minden egyes korosztály: én látom – már most, 17 évesen-, hogy mennyivel rosszabbak a mai 10 évesek is az én korosztályomnál. Abszolút tiszteletlenek, pofátlanok, neveletlenek, bunkók, némelyikük jobban tud káromkodni, mint egy felnőtt, többségük el van hízva. Elidegenedtek a természettől, a testmozgástól, csak ülnek otthon, TV-znek, számítógépeznek és esznek. Még közelében sincsenek a nagybetűs életnek, de közülük egyesek már emberi roncsok!
Azért az én korosztályom még jobb volt valamivel, hisz néha mi is csak csodálkozunk rajtuk...
Nos, ha ez a züllés így megy tovább, akkor pár évtizeden belül szinte minden érték kihalhat a világunkból. Mindenki követi majd az egyre mocskosabb divatot.

A divat pedig, mint láthatjuk, nem értékbarát. Az olvasás, a hazaszeretet, a vallás, a becsület, a tisztesség, a műveltség, a gondolkodás, a jó ízlés és még sorolhatnám, hogy mik hiányoznak belőle.
Csak a fentebb említettek. Az ma a ˝normális”, az elfogadott… és ráadásul még ennek a divatnak a színvonala is rohamosan süllyed!

Most térjünk át a felnőtt korosztályra, hiszen ők a leginkább felelősek a fiatalokért.

A nemzettudat, a nemzeti önismeret belőlük is hiányzik. De ez sem csoda, hisz nekik még részük volt a kommunista agymosásban. Számukra első a munka, így gyermeket vagy nem is terveznek, vagy ha mégis, nem tudják megnevelni. Ezért is van az, hogy fogy a nemzetünk, és hogy a fiatalok olyanok amilyenek (lásd fentebb).

Ma már a nők is munkamániások, a gyermeknevelés csak másodlagos. Ezzel az ősi természetes rend bomlik fel, hiszen a nő igazi, szent és legtermészetesebb hivatását, mint anya teljesíti. Asszonynak lenni társadalmi rang kéne, hogy legyen, melyért a társadalom részétől a legnagyobb tiszteletet érdemelné! El kellene ismernünk az anyaságot főállású hivatalként, különben nemzetünknek nem lehet jövője! A gyermeknevelés amúgy sem 3 évig tart, hanem a középiskolának befejezéséig. Ezzel nem azt mondom, hogy a nő ne tanuljon, ne dolgozzon, hanem, hogy tisztában legyen vele mindenki, mi is a nő igazi, felbecsülhetetlen, szent szerepe a társadalomban. Ez nemzetünk érdeke.
(Persze nem is azt mondom, hogy kisebbségi módon éljünk meg a segélyekből, hiszen náluk általában nem dolgozik senki, de egy normális családban a férfi dolgozik, a nő pedig az ő támasza, serkentője, gyermekeik nevelője, a gyermek pedig a nemzet jövőjének záloga.)

Sajnos mára a boldog családi élet a múlté, a munka (melyet általában nem fizetnek meg) felőrli, felidegesíti az embert; a családi viszályok, családon belüli erőszak, veszekedés, kiabálás mindennapossá válnak.

A lakosság felső 5-6 % -nyi rétegének, a "globalitás lokális elitjének" jövedelme közel harmincszorosa a reménytelenül leszakadt, 30 % - nyi "roncstársadalom" jövedelméhez képest, ami nagyon elkeserítő.

Az emberek eltávolodtak egymástól, gyakran a szomszédok sem ismerik egymást. Önérdekű, ingerült, barátságtalan és boldogtalan az átlag magyar polgár. Hazája, nemzete alig ha érdekli (még ha nem is feltétlenül agymosott), csak magával, esetleg családjával foglalkozik valamelyest – de nem tudja, vagy nem akarja tudomásul venni, hogy ha ő nem vívja meg a saját harcát, akkor gyermekeinek, unokáinak nem lesz jövője.

A munka nehéz, nem is fizetik meg, kinek van e mellett ereje olvasni az igaz híreket, felvilágosítani az embereket, saját pénzét, szabadidejét felhasználva tenni a magyarságért – főleg ha ez sokszor hátrányos a társaságokban, a munkahelyeken -, gyermekeket felnevelni, s akár harcolni is, ha kell és elviselni a hazugságokat, az igazságtalanságot… Ráadásul az emberek eleve rettegnek attól, hogy lefasisztázzák, kirekesztőnek bélyegezik őket.

Hát igen, magyarnak lenni nehéz… talán ma a legnehezebb. De ezért a legfontosabb is!
Hiszem, hogy aki magyarnak nem jó, az embernek is hitvány és aki nem képes harcolni a hazájáért az nem érdemel hazát! Mégis, ha ezt valakinek a szemébe mondanám, minden bizonnyal csak legyintene:
„Kit érdekel?”

Most jöjjön a közbiztonsági probléma:

Nagyon sok helyen rettegnek az emberek, este nem mernek kimenni az utcára, félnek a város, vagy falu egyes részeire merészkedni, a gyerekek is félnek iskolába menni. Az idősek pedig csak imádkoznak, hogy ne törjenek be hozzájuk és ne öljék meg őket a… cigányok. Ez a cigányterror, a cigánybűnözés. Persze nem minden cigány bűnöző, vannak köztük tisztességes, dolgozó emberek, különbek is jó néhány magyarnál. Sajnos a tapasztalat az, hogy ők vannak legkevesebben köztük.

Róluk nem szükséges beszélni, de a beilleszkedni képtelen, bűnöző életmódot folytató, közbiztonságot veszélyeztető, nemritkán vérfertőzés útján degenerált kisebbségiekről – akiktől általában a tisztességes cigányok is félnek, esetleg próbálnak elhatárolódnak tőlük -, róluk sajnos kell, mert velük van probléma… nem is kevés!

Szerintem ezzel mindnyájan tisztában vagyunk, tudjuk, hogy a cigányság egy része lenézi, sőt gyűlöli a magyarokat. Ezek a cigányok általában nem dolgoznak, inkább megélnek a gyerekek után kapott segélyekből. Náluk természetes, hogy olykor ellopnak valami színesfémet, betörnek házakba, ellopják a 80 éves néni utolsó tyúkját is, vagy az emberek kertjéből szedik össze a vacsorára valót.
Persze ha valaki áramot mer vezetni valamely veteménye köré (ugyanis másképp nem tudja azt megvédeni) és már két héttel előtte szól, hogy azt ne próbáljátok ellopni, mert az áram megráz - de persze a cigány mégis odamegy és agyoncsapja az áram- , akkor az számukra előre megfontolt emberölés. (Szegény öregember meg, aki tisztességgel végigdolgozta az életét, mehet a börtönbe.) És a ˝gyászoló˝ cigányok természetesen az illető egész családjának kiirtásával fenyegetőznek, mondván: „Halálért halált!”

Nekik más a kultúrájuk ez teljesen egyértelmű. Számukra a magántulajdon semmit sem jelent, a lopás az ingyenélés természetes. Olykor a gyilkosság is.

Tudják, nem tudják, de mi tudjuk: nekik mindent szabad. Szabad elvenni, ami a másé, szabad terrorizálni a másikat - mert magyar -, szabad bosszút állni a semmiért. Hiszen őket védi a média, őket védi a politika, a jogszabályok. Nekik minden jár és minden szabad. Ha pedig nem így van, az felháborító és aki úgy érzi, hogy nem jó ez így, az rasszista. Ők büszkék a kultúrájukra, büszkék arra, hogy cigányok, testvérnek tekintik egymást, egységesek (legalábbis, ha lopásról – magyaroktól -, verekedésről, balhéról van szó – magyarokkal -, mert amúgy a családon belüli erőszak és a családok közötti viszály sem ritka náluk). Ezért is nézik le a magyart és tartják magukat felsőbbrendűnek. Tanulhatnánk tőlük, pedig a mi kultúránk jóval az övék fölött áll! Ez tény, csak mi nem tudjuk. (Ők lehet, hogy igen; tehát lehet, hogy irigységből gyűlölnek minket.) Mi ezt eltűrjük, félünk tőlük. Gyakran, ha cigányok jönnek velünk szembe máris elfog minket a rettegés…
Idézek egy részletet az egyik interneten történt „beszélgetésből” – vagy mondjuk inkább chatelésnek -, melyet az egyik Jász-Nagykun-Szolnok megyei barátnőmmel folytattam (a félkövér betűs szöveg az övé):

„-... Én most újságot hordok, az egész városban havonta egyszer...és látok pár dolgot, látok pár házat, ahol magyar zászló van kitéve, illetve Árpád-sávos… és van nálunk egy olyan rész h válykos...ott szinte csak cigányok, romák vannak...
Na és ott a válykosban a cigányok belém kötnek, megszólogatnak, de muszáj mosolyogni, mert ha nem, akkor ott helyben szétvernek... Látom hogy élnek, milyen putrikban, állandóan hallom a kiabálásuk stb... Tegnap ahogy arra hordtam az újságot reggel egy öregasszony egy bácsival beszélgetett, épp arról hogy éjjel egy csapat roma szétverte a palakapukat, meg rombolt...látszódott is jó pár helyen, és hívták a rendőrséget de nem mentek ki....ők is félnek, nem mernek hozzájuk szólni sem...a cigányok pedig dagadó mellel büszkélkednek hogy mindenki fél tőlük...nem véletlenül, mert mi nem fogunk össze ellenük...de ők igen, és egy ember nem sok mindent tud tenni 10 ellen...
- Ez felháborító… persze nincs cigánybűnözés és nincs szükség a „fasiszta” Magyar Gárdára, fel kell oszlatni…
- Illetve hazafelé egyik ismerőssel beszéltük, hogy lelopták a csatornák fedelét az út szélén...felelőtlenség, mert valaki sötétben belemehet, beleeshet...és ezzel nem foglalkozva állandóan lopkodnak aknatetőket, villanypásztorokról vezetékeket, folyamatosan telefonálgatni kell a gameszosoknak h most itt nincs áram, itt nincs ez meg az...felháborító, és mégsem tudunk semmit tenni...
- A cigánybűnözők, meg a felelősségérzet 2 különálló, összeférhetetlen dolog…
Egyébként érdekes, hogy a zsaruk a tüntetőkkel szemben, a hazaáruló politikusokat, vagy éppen buzikat védve, az előbbiek parancsára nagyon határozottan fel tudnak lépni… persze 2006.októberében, mikor igazán brutálisan verték a jónépet, akkor azonosítószám se volt rajtuk, így valószínűleg ott volt köztük mindenféle In-Kalos, meg ki tudja még ki…
- Nekem tesóm zsaru, így ehhez is tudok hozzászólni.... a tüntetők ellen fellépnek,mert ha a kormány kívánja, muszáj menniük, mert ha nem mennek, az állásukkal fizetnek, és legtöbben félnek attól, hogy elvesztik állásuk, mert ott a családjuk és azt el kell valamiből tartani, és egy zsarunak jó fizetése van, de máshova nem nagyon veszik fel dolgozni...ezért teljesítik a parancsot hisz ők is valamilyen szinten…
katonák...
A cigányok ellen pedig azért nem lépnek fel, mert ahhoz kevesen vannak, és megint csak családjukat féltik, mert mint tudjuk a romák képesek megölni is őket...”

Egyszerűen szörnyű, hogy nagyon sok helyen ilyen a helyzet hazánkban. És ezek után a ˝szélsőségesekkel˝ van baja a médiának (a valóban szélsőséges, nemzetellenes médiának), a cigánybűnözőket meg védi minden erejével. (Például egy szélsőbalos kommunista, idióta, beteg blogon – ahol az SZDSZ logója is ki van téve! – ez olvasható egy gyilkossággal kapcsolatban: "A rohadt náci nem akarta kisegíteni szegény romákat, ezért meggyilkolták és feldarabolták – jól tették!
„ Csak így tovább, romák! Vegyétek el a koszos, náci gázsóktól, ami nektek jár! Ha nem adja, gyilkoljátok meg!”

Vicces ez valaki szerint? Mert hát csak nem gondolhatják komolyan… vagy mégis? És miért nem ezt fújja fel a média? És miért van ott az SZDSZ logója egy ilyen szélsőséges, magyarellenes blogon? Egyébként itt található a blog, ha valaki nem hiszi el: http://nacikhaza.blogspot.com/2008/07/rohadt-nci-nem-akarta-kisegteni-szegny.html
Érdekes az oldal neve… ennyit az ˝antifasisztákról˝ …)

De miért is van így a mi hazánkban? Miért vagyunk tehetetlenek a cigánybűnözéssel szemben?
Talán, azért, mert a legtöbb magyar csak annyira magyar, mint a cigányok: állampolgárságban.
Ha a nemzettudat ott lenne mindnyájunkban és mi is egységesek lennénk - mivel ők a kisebbség -, lenne erőnk gátat vetni a cigánybűnözésnek és megkezdhetnénk a felzárkóztatásukat, hogy ők is tisztességes, dolgozó állampolgárok legyenek.

Aki meg nem képesek a békés együttélésre – vagy nem akarja ezt -, annak helye a börtönben van (ahogy a cigányság eddig nem említett, harmadik rétegének, az uzsorás cigányoknak is).

A fentebb idézett beszélgetésben eljutottunk a rendőrökig. Meg kell említeni, hogy a magyarok bizalma megrendült az igazságszolgáltatásban, a rendőrségben. Ezen valahogy változtatni kellene. Egyetértek Hende Csaba, a polgári körök koordinátoraként ismert fideszes politikus, az Echo Tv-ben tett nyilatkozatával, mi szerint a rendőrséget fel kéne oszlatni, majd újraszervezni. Ahogy ő fogalmazott: „a magyar rendőrség zászlaját olyan mértékben mocskolták be, hogy ez az alakulat így, ahogy van, nem maradhat fönn”. Közölte, „egy kormányváltás után a rendőrséget fel kell oszlatni és újjá kell szervezni, magyarul mindenki elveszti beosztását, és majd valakik, akiket arra a közbizalom megbíz, majd eldöntik, ki az, aki újra szolgálatba állhat, és ki az, akit visszavesznek."
Erre természetesen érkezett a bírálat baloldalról, Török Zsolt szocialista országgyűlési képviselőtől: „Ki állna a rendőrség helyére, ha feloszlatják? Talán a Magyar Gárda?”

Hát persze, amíg az újjá szervezés tart. Szerintem ez abszolút kézen fekvő dolog, természetesen a Nemzeti Őrsereggel és a Nemzeti Gárdával és egyéb radikális szervezetekkel összefogva. Ezek jól szervezett, rendezett csoportok, biztos vagyok benne, hogy meg tudnák oldani a helyettesítést (persze nem is kellene feltétlenül egyszerre az egész rendőrséget feloszlatni, szerintem megyénként, sorban is lehetne haladni az újraszervezéssel).

És természetesen utána is, a gárdáknak és a rendőrségnek össze kell fogniuk, hogy fel tudjanak lépni a cigánybűnözés ellen! A csendőrséget is vissza kell állítani, ezt pedig a gárdák is magukra vállalhatják.

Még egy problémát meg kell említsek.
Siklósi András tanulmánya, A trianoni nemzetgyilkosság egyetemes hatásai és revíziójának sürgető parancsából (ajánlom mindenkinek) idézek:
„Mert bárhogy is temetjük, bármennyire szeretnénk feledni itt is, ott is, Trianon él, munkál a mélyben s mindennapjainkban, és mielőbbi jóvátételre, megoldásra vár. Trianon ölt a múltban, és most is gyilkol; fertőz, mint egy vírus, burjánzik, mint egy rákos daganat!
Trianon nekünk: történelmünk legnagyobb nemzeti sorstragédiája; kiheverhetetlen, katarzis nélküli, folyamatosan jelen idejű fájdalom; egy olyan kábulat, tartós részegség, lúgkőmarás, lélekmérgezés, mely fölemészt, szétroncsol bennünket. Mindenkire hat, akár tudatosan éli meg, akár homokba dugja a fejét. Ebben a drámában nekünk az áldozat szerepe jutott. A külső nagyhatalmi kényszer olyan gyógyíthatatlan sebeket ütött rajtunk, melyekre nem hoz feledést az idő; még akkor sem, ha a mai generációknak sem emléke, sem ismerete nincs a 80 éve történtekről, jóllehet ebben nemcsak a több évtizedes kommunista diktatúra vétkes, hanem a tanárok, az értelmiség s egy kicsit valamennyien. A trianoni fogyatkozások félelmetes számadatai az itthoniaknak gyakran csak rideg statisztikákat jelentenek, míg az elcsatolt magyaroknak véres valóságot, amit másodrendű polgárként, súlyos terhektől gyötörve és kiszolgáltatva kell viselniük A bányák, gyárak, vasutak, erdők elvesztését nyugodtan vehetjük itthoni életszínvonalunk állandó romlása egyik fő okának; ám az anyagi károknál sokkal fontosabb az élet emberi minőségének szinte kimutathatatlan posványosodása, éppen magyar testvéreinktől való elszakítottságunk következtében, vagy nemzeti kultúremlékeink megsemmisítése, elzárása, ill. természeti kincseink megközelíthetetlensége miatt.”
Hogyan is hagyhattam volna ki ezt problémáink közül? Hiszen ez a történelem legigazságtalanabb diktátuma, melynek következményeit érezzük ma is. Soha nem mondhatunk le nemzettestvéreinkről és ősi földünkről! Még egy idézet Siklósi András írásából:
„Mostanában kaptam egy szomorú levelet a Duna túlpartjáról, melyben révkomáromi barátom – egyebek között – az alábbiakat írja: „Úgy érezzük, hogy Magyarország már végleg lemondott rólunk. Itt most mi csak utóvédharcokat tudunk folytatni, amikben lassan felmorzsolódunk.”
Ha ilyet olvas az ember, összeszorul a szíve (a magyar ember szíve). Nem maradhat ez így! Ezen probléma a legégetőbbek közé tartozik, s a többivel párhuzamosan kell megpróbálnunk megoldani – nem helyezhetjük elé egyiket sem!

Hogy mit tehetnénk? Több variáció is elképzelhető, Siklósi számba veszi mindet, javaslom mindenkinek a tanulmány elolvasását (itt: http://hunhir.hu/index.php?pid=vt&id=000482).

Talán most már mindenki értheti, hogy miért beszéltem társadalmi, politikai, gazdaság válságról, arról hogy hazánk ezer sebből vérzik és arról, hogy egyáltalán nem a ˝szélsőségesek˝ (legalábbis nem azok a szélsőségesek, akiket annak tartanak a vezető médiák) és a nemzeti radikalizmus a probléma Magyarországon. Hazánkban nem fasisztaveszély, hanem nemzethalál fenyeget!


De vajon, mi lehet annak oka, hogy hazánk ilyen mélyre süllyedt? Mi áll e problémák mögött? Hogy lehet, hogy az utóbbi évszázadokban csak áldozatok voltunk a történelemben?
De először is: mi diktálja a divatot?

Idézek Molnár Tamás Polgárháború című könyvéből, melyet ajánlok mindenkinek:
„Vagy ez lenne a liberalizmus?
Ez, ahol a kultikus másság kisebbségi hőseinek teljesen agyára ment a kritikai attitűd? Ez, ahol nemzet-sorvasztó, nyitott rendszert szervez a szellemi önteltség, perverzség, prostitúció és narkotikum? Ez, ahol kiemelt szubkulturális érték a falakra mázolt grafiti, a bőrbe vésett tetoválás, az agyra öntött alkohol, a hátsó fertályba beleájult, szabados szex, a drog és a dohány? Ez, ahol kötelező a hisztérikus ostobaság, az alantas, magamutogató extremitás, a különc aberráció, a nyers, durva, barbár szellemi elnyomorodás és a begettósodás? Ez, ahol sikk a közöny, az önzés, a züllés, a türelmetlenség, a vakság, az üresség, a hihetetlen és öncélú lázadás irányul minden érték ellen? Ez, ahol a cinikus és nihilista eljut végső határáig és csak demoralizál, destruál és végül a semmibe menekül? Ez, ahol végleg feloldódik a morális fedezet és beteljesedik a magányos ember a totális rombolás, önpusztítás drámája? Ez, ahol mindenen túl mégis ott marad az izgága idegesség, a zavar, a bizonytalan depresszió, a nyugtalan dekadencia, a felbomlás? Ez, ahol már nincs tovább? Ez lenne a végső káosz, a földi pokol, az utolsó ítélet? Ez lenne? Csak ennyi? Igen!
A végsőkig felfokozott liberalizmus az egyetlen, amelyben ráismerünk önmagunkra, saját kifordult világunkra. Ez az, amely teljesen lefedi, uralja életünket. Ezt a felgyorsult extrém extázist, ezt a tébolyt kell megállítani!”

És idézek Budaházy Györgytől is, a buzifelvonaglással kapcsolatos írásából:
„E mögött a jelenség mögött ugyanaz a pusztító eszme, a liberalizmus áll (…)
Ők azok, akik leprivatizálják vagyonunkat, ellopják pénzünket, tönkreteszik iskoláinkat, egészségügyünket, drogra szoktatják ifjúságunkat, ránk szabadítják a cigányokat és egyéb idegeneket, gyalázzák szimbólumainkat, ünnepeinket, pusztítják erkölcsünket, buziságra nevelik fiainkat, kurvaságra lányainkat hagy fogyjon nemzetünk. Céljaik elérése érdekében gátlástalanul felhasználnak mindent, politikát, médiát, rendőrséget vagy akár a homokosokat is. Nem számít, ha százmillióba is került a szombati nap (úgyis az adófizetők fizetik), de akkor is kell, mert az ilyen rendezvények kellenek a végső célhoz. Teljesen szétverni a társadalom önvédelmi erejét, hogy jól ki lehessen fosztani.”

Bizony, bizony, a liberalizmus…
És nem csak Magyarországon, mindenhol a világban láthatjuk ezt a züllést, mindenhol ezt tartja normálisnak a média. De azért hazánk mégis különbözik némiképpen… Érdemes elgondolkodni, hová is süllyedt ez a nemzet, mely tán ősibb és különb az összes többinél, most mégis ocsmányabb mindnél: hol máshol van ilyen országrontó, hazaáruló kormány, nemzetellenes politikával? Hol máshol néznek rossz szemmel, sőt támadnak rá a saját nemzeti jelképeikre? Hol máshol tagadják meg igaz történelmüket (pedig nincs is a miénkhez fogható!)? Hol máshol nem tisztelik, sőt nem ismerik a történelmi hőseiket (kikből tán nekünk van a legtöbb!)? Melyik nagyobb múltú nemzet tagjaiból hiányzik a büszkeség származásukra (nálunk még meg is tagadják, sőt szégyellik azt!)? Melyik értékes nemzet tagjai közt nem divat abszolút a hagyományuk, a saját kultúrájuk? Melyik nép mondana le ősi földjének nagy részéről és ott lakó nemzettestvéreiről? Melyik nagy nemzet süllyedt még ilyen mélyre? A válasz egyszerű… egyedül vagyunk ekkora szégyenben.

De hát, hogyan lehetséges ez? Ez hihetetlen, szürreális… mint egy rossz álom. Mintha átok ülne rajtunk (hát igen, ilyenkor a turáni átokra is gondolhatunk), vagy a Sátán telepedett volna ide. Ezt már nem lehet csak az egész világ romlásával, a liberalizmussal magyarázni, hiszen mi vagyunk a legrosszabbak (holott a tudás népe voltunk valaha!). Nem lehet csak Trianonnal és a kommunizmussal sem, hiszen a magyar nemzet már annyi tragédiát túlélt, megfogyva volt már, de megtörve nem… most mégis megtörtént az utóbbi is.

És eleve, hogy lehet, hogy mi a kalandozó hadjáratainkat kivivé szinte mindig csak védekeztünk a ránk törő népek ellen, mi voltunk a nyugat védőbástyái a tatárral, a törökkel szemben és cserébe kaptuk Trianont, elnyomást, ellenszenvet, a megérdemelt tisztelet és megbecsülés helyett?

Kormányunk nem nekünk, hanem idegeneknek szolgál… 1945 óta egyfolytában, de már az előtt is elkezdődött.
Elkezdődött az, amit egyesek országhódításként emlegetnek. Vajon ez hihetetlenebb, mint ami folyik ma hazánkban? Nem valószínűbb tán, hogy a háttérből irányítanak valakik, mocskos céljaik elérésének érdekében?

Hiszen annyi bizonyíték van erre és terveik is mind inkább kirajzolódnak. De azért nézzük csak, mi is a céljuk! Marschalkó Lajos az Országhódítók című munkájában közli a Russischen Invaliden 1910. december 30-i számából:
"Testvérek! Hittestvérek! Az egész földkerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti, zsidó testvérek fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot teljesen birtokotokba vehessétek, ..."
Ráadásul mi nem hasznosítjuk azokat a javakat, értékes készleteket, amikkel hamar Európa élbolyába kerülhetnénk (termőföld, gázkészlet, édesvíz), így mindinkább lemaradunk, lassan Szerbia szintjére csúszunk le. Ugyebár ezek a kihasználatlan kincsek is vonzóvá teszik hazánkat (hiszen pár évtized múlva a víz lesz majd a legnagyobb kincs).

Ugyanakkor sehol máshol nincs ilyen változatos táj, ehhez fogható geográfiai, vízrajzi, gazdasági egység, valamint hadászati védelemre alkalmas terület, mint a Kárpát-medencében. Itt minden növény megterem, minden állat megél, minden nyersanyag és energiaforrás rendelkezésre áll, lakói teljes önellátásra képesek. Ebből következtetvén nem tartom biztosnak – és nem vagyok egyedül ebben sem -, hogy az országhódítók tervei szerint a Kárpát-medencében nem csak egy birodalom fog uralkodni, visszaszerezve a Magyar Királyság területeit!

Talán a legnagyobb bizonyíték az új zsidó honfoglalással kapcsolatban – Simon Perez izraeli elnök is kijelentette már -, hogy Izrael felvásárolja Magyarországot. Ez már lényegében sikerült is. Az egyetlen jelentős nemzeti tulajdon a magyar föld, aminek nagyobb része még - remélhetőleg - magyar tulajdonban van, de a jelenlegi hazaáruló kalózkormány azon dolgozik, hogy azt is idegen kézre játssza.
Ezt az ősi földet, ami a miénk már több ezer éve! Ahol ősapáink nyugszanak és melyet az ő hősi vérük öntözött! Történelmünk bölcsőjét! Melyet ránk hagytak és most nekünk kéne megvédenünk! Mert hát a Haza nem eladó! Lélektelen zsiványok számára persze az… és joggal mondjuk őket cionistának, nemzet - és hazaárulónak!

Nos, a zsidók boldogan élik itt világukat, dávidcsillagos zászlóval a hátukon, shalomozva kiabálják, hogy: „Mi vagyunk a magyarok!” Ez most valamiféle identitászavar? Vagy vicc?
Mint, ahogy az is, hogy keresztény országunkban „baszd meg a karácsonyt!” felirat alatt hanukáznak? Meg, hogy középületeken ilyen falfirkák jelentek meg: „Takarodj magyar, ez már Izrael!” (Magyar Fórum, 1999. szeptember 2.) Érdekes dolgok ezek…
Hogyan jutottunk ide?

Szerintem 1920-ban megásták, vagy inkább megásatták a magyarság sírját (már az előtt is ők uralkodtak, lásd a tiszaeszlári bűnpert...), a II. világháborúban győztes nagyhatalmakkal és az addig Magyarországon élő kisebbségekkel. Az óta pedig majdnem minden úgy történik, ahogy ők akarják (bár a nemzetiszocializmus valószínűleg nem volt benne a terveikben, de később abból is nagy hasznot hajtottak…).
A kommunizmus is az ő találmányuk, abból is megkaptuk a részünk. Most pedig a korrupt magyar kormány idegen kézre juttatja hazánkat – és a többi parlamenti párt sem ellenkezik. A média meg végképp nem…

Jóslatuk beteljesül:
Badiny Jós Ferenc írja a Mah-Gar a magyar (Buenos-Aires, 1976) című munkája 90 és 91-ik oldalán, hogy Argentínában meglátogatta (nem írja, hogy mikor, de a hatvanas-hetvenes években lehetett) egy jelentős zsidó ember Magyarországról, aki a legjobb visszaemlékezése szerint a következőket mondta neki:

"Mi, magyar zsidók professzor úr kutatásai és publikációi elé semmiféle akadályt nem gördítünk, sőt, köszönjük, ha még többet kutat. Ugyanis maga írja könyvében, hogy az emigrációs magyarság ifjúsága nem rendelkezik egy olyan erős, tradicionális alappal, amelyre büszke lehetne. Így ez a finn-ugor származási elmélet őket arra készteti, hogy ezt meg se említsék, hanem örömmel beolvadjanak a nyugati kultúrából származó azonos országok fiai közé, ahová bevándoroltak. Nem így a magyarul beszélő zsidó ifjak, akik külföldön is akárhová kerülnek a diaszpórában, beszélnek magyarul és - magyarul beszélő - jó zsidónak tartja meg őket a bibliai tradíció.
Professzor Badiny!

A magyarországi nép 100 év alatt kiirtja önmagát, és a tudománnyal foglalkozók 5 krajcárért el fogják adni az örökségüket.

100 év múlva mi - magyarul beszélő zsidók - leszünk a Mah-Garok, és köszönettel fogunk adózni Badiny professzornak, aki ezt kikutatta, és akinek a munkáira majd hivatkozni fogunk."
Érdekes ugye?

És minden összefügg mindennel: a társadalmi, a politikai, a gazdasági válság, a globalizáció, a multik, a transznacionális vállalatok, a bankok, a média, a szabadkőművesség, a cionizmus, az Európai Unió, a liberalizmus, a hazaáruló kormány és parlamenti pártok, stb.
Hát nem csak ezeket látjuk hazánkban, haladás, jólét, boldogság helyett? Igen, mert pont ezek állnak a haladás, jólét, boldogság útjába! És ez nem csak nálunk van így!

A szabadkőművesség és a cionizmus világuralma sokkal valószínűbb, mint például a finnugor-elmélet! (Lásd ezt: http://www.youtube.com/watch?v=u414CWwNZfw&feature=related,
vagy ezt: http://www.youtube.com/watch?v=WJuE_Vj5Ggs )

Mivel én leírtam ezt a lehetőséget, ezt az idézetet, antiszemita vagyok (függetlenül attól, hogy semmi bajom a tisztességes zsidókkal, ahogy a tisztességes cigányokkal sincs)… ha ön, aki ezt olvassa, csak kicsit is megfontolja, szintén antiszemita. (Mert az ilyen írásokat megcáfolni nem tudják, de rásütik a zsidóellenesség, vagy a rasszizmus, a fasizmus bélyegét, hogy az átlagember kapásból elítélje.) Hát érdekes ez is… Valószínűleg igaz az a mondás, hogy régebben az volt antiszemita , aki nem szerette a zsidókat, ma meg az, akit nem szeretnek a zsidók…

De mi ne feledjük – bárhogy is próbálják elhitetni -, hogy az anticionizmus nem egyenlő az antiszemitizmussal! (Ahogy a hazaszeretet, a nemzeti radikalizmus sem rasszizmus, fasizmus.)
Sőt, egy zsidó Dr. Fejér Lajos, az európai zsidóság tragédiája közeledtén felismerte, hogy a talmudi cionizmus a zsidóság nácizmusa - ez ugyebár nem sokaknak tetszett, de tény, van benne valami. (Az pedig, hogy egyes zsidók elítélik a mai Izrael államot, azt terroristának, sőt a nácinak nevezvén, teljesen érthető.) Ugyanakkor Dr. Fejér ezt is írja: „Minden zsidó eszmével foglalkozó cikk, akár pap, akár profán zsidó írja, par excellence, politikai cikk. A zsidó eszme nem vallási eszme, hanem a nemzeti, állami törvényközösség eszméje. A zsidóság az egész világot átfogó irredenta mozgalom, amelynek szellemi forrása a zsidó vallás, hivatásos agitátorai a Papok és médiuma a zsidó népi anyag.”



Most pedig jöjjenek a további kérdések:
Hogyan menthetnénk meg hazánkat, nemzetünket? Hogyan lehetne a magyarokat nemzettudatra ébreszteni?

Csak egy a biztos: iszonyú nehéz harc lesz, mert a magyarság soha nem volt még ilyen súlyos válságban! Óriási szégyen, hogy ilyen mélyre süllyedtünk. De ha sikerülne felébrednünk, felemelkednünk, akkor méltó utódai lehetnénk Árpád vezérnek és a többi ősünknek! Talán reménytelen, de őseink is megvívták a maguk harcát, nekik köszönhetjük létezésünk, most nekünk is meg kell vívnunk a harcunkat, hogy a mi leszármazottainknak is legyen jövőjük! Ha elveszünk, ne ebben a hatalmas szégyenben vesszünk el, hanem harcban, őseinkhez méltón! A hazánkért, a nemzetünkért, a becsületünkért, az igazságért és a szebb jövőért!

Tehát – ahogy az elején említettem -, miért is a nemzeti radikalizmus a lehetséges megoldás?
Most is idéznék, Molnár Tamás könyvéből (mely 2006-ban íródott):
„A harmadik, valódi megoldást felkínáló úthoz bátorság, elszántság, erő, legfőképpen pedig határozott politikai akarat szükséges. Gyakorlati eltökéltség egy konzervatív, nemzeti érzelmű, szellemi forradalom felé. Egy modern, beavatkozó és rendpártoló magyar állam megteremtésének irányába. Átütő, széles spektrumú jobboldali győzelem esetén a jelen krízist kell gyökeresen átfordítani a felszínes reformokon túlra egy mindent átfogó, új rendszer- és korszakváltás igényével. A ránk nehezedő, nemzetpusztító globális, liberális káoszt kell végleg eltünteti és a romokat virágzó, közösségi tartalmakkal újjáépíteni. Szellemmel, hittel és vallással! Fel kell szabadítani a politikát a félrebeszélések és pótcselekvések nyomasztó súlya alól! Nehéz lesz, mert már semmi sem az, aminek látszik. Nehéz lesz, mert még a szellemi forradalomhoz is ki kell lépni a polgári, konform létből. Nehéz lesz, mert minden konzervatív ösztönösen retteg a mélyreható változástól. Csak rombolást és pusztítást lát benne, sohasem építkezést. Csak felszínes, barbár, anyagi aktust lát benne, nem mindenen áthatoló szellemi energiát. Pedig az eljövendő, nemzetépítő forradalmi átalakulás megvalósítható a nemzetféltő radikálisok és érdekvédők hathatós támogatásával. Békésen, jogszerűen és következetesen! A kiművelt fejekben. Az érték és hagyományőrző közösségekben. Még nem tudjuk, mit hoz a holnap. Minden nyitott a végső döntésig. Mert minden valami más…”

Bizony, minden bizonnyal a nemzeti radikalizmus a megoldás. Vajon mi másért támadnák a nemzeti jelképeinket, a nemzeti érzelmű tisztességes magyarokat, fasisztának beállítva őket? Vajon miért határolódnak el mindentől, ami nemzeti, miért csak négy pártról tudósít a média, miért ez a megbélyegzés, hazudozás és gyűlöletkeltés az ő oldalukról?

Azért mert félnek! És nekik van is félnivalójuk! Tudják, hogy csak a nemzeti öntudattal rendelkező, tisztánlátó emberek veszélyeztethetik hatalmukat! Félnek, hogy a sárba tiport, birkaként viselkedő magyarság felébred végre, mert akkor vagy el kell tűnniük, vagy más módszerekhez kell folyamodniuk…

Mindenekelőtt egy olyan párt kell Magyarországnak, amely a nemzetért és nem a nemzetből él. Ilyen pl. a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Őket kell nem csak a parlamentbe, hanem kormányra juttatnunk. {Bár az utóbbira aligha van esély, hisz egyrészt a magyarok többsége még birka, másrészt szerintem a parlamenti pártok (és a mögöttük állók) nem sok mindentől riadnának vissza, hogy megakadályozzák a Jobbik hatalomra jutását…}

Egészséges nemzetpolitikával a divat is szabályozható lenne.
A Szent Korona pedig semmiféleképpen se csak kiállítási dísztárgy legyen, mindenképpen kapja vissza a régi szerepét, legyen ismét a magyar államiság és szuverenitás megtestesítője! Nem véletlenül követték a Szent Korona tant őseink sem, mi is nagyon sok problémát megoldanánk vele.
Történetírásunkat, oktatásunkat nemzetközpontúvá kell tennünk. Így a mai fiatalok is igaz magyarok lehetnének, erkölcstelen, tudatlan bunkók helyett… Hiszen minden nemzet, amely előrébb szeretne lépni, különös figyelmet kell, hogy fordítson a fiatalok helyes nevelésére. Ezért is, népzenénket, kultúránkat pedig meg kell ismertetni, újra közel kell hozni a magyar nemzet tagjaihoz, főleg a fiatalsághoz.

De ez csak úgy lehetséges, ha előbb egy nemzeti kormány veszi át a hatalmat a mostani haza és nemzetárulóktól és a teljes vezető médiát leváltjuk - mert az ő negatív hatásuk, felelősségük a jelen helyzetért óriási -, hogy ne a hazugságot, az erkölcstelenséget, hülyeséget, ízléstelenséget közvetítsék, hanem pont ezeknek ellenkezőjét; mindenféle olyan műsort, mely jó hatással van a magyarság nemzettudatára, nemzeti önismeretére, hazaszeretetére, erkölcsére, vallásosságára, tehát nem neveli rossz irányba a fiatalságot.

Közben, ezekkel párhuzamosan a revízió kérdésével is foglalkoznunk kell, minden erőnkkel, mindenhol tiltakoznunk kell a gyalázatos diktátum ellen – végre már! Egy pillanatra sem mondhatunk le elrabolt ősi földünkről és gúnyhatáron túli nemzettestvéreinkről!

De az idő sürget! Igaz magyarrá válnunk és küzdenünk kell!
Akkor pedig az országhódító háttérhatalomnak meg kell mutatni a valódi arcát… már ha tényleg léteznek… de ha nem (amit nem tartok túl valószínűnek), akkor meg valamivel jobb helyzetben vagyunk, hisz velük nem kell megküzdenünk.

Mert velük megküzdeni talán nehezebb lenne, mint a magyarságot nemzeti öntudatra, nemzettudatra ébreszteni, majd elzavarni a hazaáruló kormányt. Talán még a gúnyhatáron túli, területeink visszaszerzése is könnyebb lenne… nem! Könnyebb LESZ!

Mivel csak 2 út áll előttünk (és már nem a rabság, vagy szabadság). Nemzethalál, vagy megmaradás! Elpusztulhatunk szépen, lassan, lehajtott fejjel, térdre borulva, sárba taposva, szégyenben… vagy harcolhatunk a jövőnkért, becsülettel, egy iszonyatos nehéz küzdelemben – és vagy így győzünk, vagy így veszünk el.

Vajon melyik lenne a nagyobb tett? Melyik után írnák be a magyarok nevét a történelembe újra úgy, mint hősi ország? Melyik után lehetünk méltóak őseinkhez?
Nos magyar testvéreim, szerintetek?
Akkor válasszatok hát, melyik útra léptek!
De előtte még egy kevés biztató szó:
A nepáli papok 2005-ben kijelentették, hogy mindennap imádkoztak a Földért.
Most "vajúdik a Föld és a Kárpát-medencében szüli a jövőt."

A nepáli Fehér Királyi Kolostor vezetője magyarországi tartózkodása idején
így szólt a magyarokhoz:
"Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre,
magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és
spirituális megújulása az Önök országából fog elindulni. (…)”
Nos, ehhez küzdenünk kell és ha győzünk, talán tényleg az egész világ megváltozik!
Vége lesz a cionizmus, a szabadkőművesség világuralmának, véget ér a liberalizmus, az erkölcsi züllés, ha a többi nemzet is példát vesz rólunk!
Akkor Magyarország nevét tisztelet és dicsőség fogja övezni! S akkor Istenünk, Turulmadarunk, őseink, büszkén tekintenek majd le ránk!

Szebb jövőt!

U.i.

Több okom is volt arra, hogy megírjam ezt, ajánlom főleg saját korosztályomnak, a fiataloknak, hátha lesz rájuk valami pozitív hatása. Megpróbáltam úgy megfogalmazni, hogy mindenki ráébredjen a valódi problémákra, s közben elkeseredve vegye észre, hogy mennyi mindent bele lehetett volna még írni. És remélem egy kis ösztönző, ébresztő jelleget is sikerült hozzáadnom.

Kókai Richárd