A pénzügyi szakma spekulánsai saját és bankjaik gazdagodása érdekében nemcsak a kölcsön felvevőknek, hanem a magyar gazdaságnak is devizacsapdát állítottak

Igen, magyar cégek is vettek fel beruházási célból !úgy nevezett!
devizahitelt. Mert ugye nehogy már a Svájci Nemzeti Banknál jobban
tudja Schwartz Móricka balliberált, hogy de mégis volt.

http://internetfigyelo.wordpress.com/2013/09/16/a-svajci-nemzeti-bank-szerint-nincs-frank-a-hazai-devizahitelek-mogott/

Devizahitelesek Figyelem

A pénzügyi szakma spekulánsai saját és bankjaik gazdagodása érdekében
nemcsak a kölcsön felvevőknek, hanem a magyar gazdaságnak is
devizacsapdát állítottak.

A független igazságszolgáltatás képviseletében a Kúria olyan
jogegységi határozatokat hozott, amelyek figyelmen kívül hagyják a
közerkölcs íratlan szabályait, valamint az eladósodott polgárok jogos
s.o.s. jelzéseit.

Az MNB is megszólalt a Kúria döntésével kapcsolatban

Az MNB tudomásul veszi a Kúria hétfői döntését, de Nagy Márton a
jegybank ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a Kúria nem
határozott abban a kérdésben, hogy a devizahiteleknél a bankok vissza
éltek-e erőfölényes helyzetükkel.

| 2013. december 16. |

"Tudomásul vesszük a Kúria mai döntését. Felhívjuk ugyanakkor a
figyelmet arra, hogy a Kúria nem hozott döntést az erőfölénnyel való
visszaélés, azaz az egyoldalú szerződésmódosítás tekintetében. Mi
ebben a kérdésben egyértelmű véleményt képviselünk" - mondta az MNB a
Kúria döntését kommentálva. Nagy Márton szerint alapvetően
közgazdasági és fogyasztóvédelmi szempontból a devizahiteleknél a
szerződésekben a kamatokra és költségekre vonatkozó "ok-lista nem
felel meg az átláthatóság követelményeinek".

A bankok költségei számos indokkal emelkedhetnek, ezek szerződésbe
foglalása azonban nem történt transzparens módon és e problémára a
későbbiekben a banki magatartás kódexben lefektetett, kamatemelésre
indokot adó lista sem adott megnyugtató választ. Egyrészt a felsorolt
okok hiányosak, másrészt további problémát jelent általánosságban is,
hogy azokat nem lehet egzakt módon leírni, így az ügyfél számára maga
az emelés oka és az emiatt indokolt mértéke nem transzparens. Ez azt
jelenti, hogy sérül a ténylegesség és arányosság elve - mondta az
ügyvezető igazgató.

További problémát jelent szerinte, hogy az ok-lista egyáltalán nem
kötelezte arra a pénzügyi intézményeket, hogy megfelelő időben és
megfelelő mértékben érvényesítsék a költségek csökkenését az ügyfelek
hitelkamataiban. Ez a szimmetria elvének sérülését jelenti. Az
ok-lista alkalmazása így nem orvosolja megfelelően az erőfölénnyel
való visszaélés problémáját.

Más országokban a hitelek kamata tipikusan fix vagy referenciakamathoz
kötött, ami azt jelenti, hogy a hitel devizaneme szempontjából
releváns bankközi kamatok felett fix felárat kell fizetni az
ügyfélnek, azaz a kamatterhek csak a - a bank döntési körén kívül álló
- referenciakamat miatt változhatnak - tette hozzá Nagy Márton.