width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én

2008. január 17., csütörtök

Bármit aláírnak

Bármit aláírnak

Ez vicces lenne ha nem volna komoly. Az egyik Maci Laci epizódban pontosan így adta el magát Maci Laci a cirkusznak. Fogalma sem volt róla, mi ír alá.

Ezt most komolyból megtette a hazai politikai elit, de a többi, ZOG által kormányzott eu-s tagország is.

Ehhez csak annyi, hogy az benne a legrosszabb hogy egy senki által nem választott kis cionista klikk itt törvényeket hozhat majd. Az emberiségellenes talmudista mentalitásukat figyelembe véve, lehetséges hogy az EU a népek börtönévé válik.

Mi annak a jelentősége hogy egy nem választott klikk törvényeket hozhat?

Nem akarsz génmanipulált kaját enni? Hoznak törvényt, hogy ne legyen kötelező megjelölni a GMO-s kajákat, így nem tudod kikerülni hogy egyél belőlük. Csak hogy amcsiknak a spekulációs pénzalapjai jól járjanak (amcsi nyugdíjbiztosítók). Ez csak egy. Jöhet még olyan csapás is ebből az irányból, amit ma elképzelni sem tudunk.

Ennek a "lisszaboni szerződés" témának előzményei is vannak ám :

http://reakcio.blogspot.com/2007/12/liszaboni-szerzds.html

http://reakcio.blogspot.com/2008/01/lisszaboni-szerzds-mgegyszer.html

Jens-Peter Bonde (MEP): Az EU állam születése a lisszaboni nap és a bűn jegyében

Jens-Peter Bonde, az Európa Parlament egyik dániai képviselőjének honlapján publikált beszámoló az EU Alkotmány átírásáról a „Lisszaboni Szerződés” név alatt, és a szerződés készítését és alírását övező európai politikai konspirációról

Hogy elkerüljék a szerződés szakértői, különösképpen a kritikus szakértők általi olvasatát, a Tanács titkárságának köztisztviselői azt a megbízást kapták, hogy tegyék olyan bonyolulttá a szöveg érthetőségét, amennyire lehetséges.
Törvény szerint a Lisszaboni Szerződés egy alkotmány, ami a tagállamok alkotmányai felett áll, de egy megtévesztő formában, hogy mindenki számára úgy tűnjék, mintha nem alkotmány lenne. A szövegben az Unió zászlaja, himnusza és az egyéb uniós szimbólumok nem állnak a maguk látható helyén, de továbbra is használatban lesznek, mint ahogy már használatban voltak az aláírási ceremónia alatt is.
Strasbourgban az Európai Parlament részéről három elnök ünnepélyesen aláírta a közös alkotmányi jogokat – és kötelességeket – magába foglaló Alapvető Jogok Európai Uniós Alapokmányát. Bár e jogokat és kötelességeket magából a Lisszaboni Szerződésből kivették, de törvény szerint kötelező érvényűvé tették.
Tehát csupán a külső burkolat változott meg, ugyanakkor minden cikkely ugyanolyan kötelező érvénnyel megmaradt, mint ahogyan a leszavazott EU Alkotmányban szerepelt. Az alkotmányozó konvent elnökeként, a volt francia elnök Giscard d`Estaing, 2007 október 27-én egy nyílt levelet küldött a főbb európai sajtóképviseleteknek, amelyben így nyilatkozott: „A Lisszaboni Szerződés ugyanaz, mint a leszavazott EU Alkotmány. Csupán annak formáját változtatták meg, annak érdekében, hogy a népszavazások elkerülhetők legyenek.”
Ez a lisszaboni kitérő volt az ára annak, hogy az alkotmány megkaphassa új nevét: Lisszaboni Szerződés.
Mindez tehát Merkel és kollégái műve volt. Megoldották, hogy az EU Alkotmányban foglalt minden törvényi kötelezettséget átmentsenek új prezentációs keretek közé. A szerződést így meg lehetett kötni Lisszabonban, azon a gyönyörű napsütéses napon, 2007 decemberén.

„Született a nap és a bűn jegyében”

27 demokratikus ország 27 demokratikusan megválasztott miniszterelnöke találkozott december 13-án délelőtt 11.30-kor Lisszabonban, hogy ünnepélyesen aláírják azt a szerződést, ami számukra egy új típusú kooeprációt épít majd. Ragyogó napsütés fogadta őket. Kellemes, nem túl forró, nem túl hideg hőmérsékleten, akár egy szép dániai nyári napon. Az emberek az éttermek teraszán ülve ittak egy csésze kévét vagy egy pohár portóit.

Csodálatos nap volt. A 27 miniszterelnök és a 27 külügyminiszter és küldöttsége fekete és ezüstszürke limuzinokban érkezett, majd bevonult a gyönyörű, 15. századbeli fehér kolostorba, amelynek oldalán álló templomban nyugszik örök békében Vasco de Gama, a híres portugál felfedező.

A miniszterelnökök köré láthatatlan masinák lengették a zászlókat, miközben elhelyezkedtek az aláírási ceremóniára. A francia elnök foglalt helyet utolsóként, ezután Socrates, Portugália demokratikusan megválasztott szocialista miniszterelnöke belekezdett beszédébe. Követte őt az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, majd az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering.

És akkor egyenként, alfabetikus sorrendben szólították az országvezetőket. Elsőként Belgium került sorra: annak megbízott miniszterelnöke, Guy Verhofstadt és külügyminisztere, Karel de Gucht. A jelenlévők mind aláírásukkál látták el a két túlméretezett szerződés-könyvet, amelynek végleges tartalmát soha nem olvasták. A tartalomról csupán néhány köztisztviselő által értesülhettek, akik azt minden részletében és vonatkozásában ismerik. De ismétlem, közülük egy, azaz egyetlen egy sem olvasta el azt a szöveget, amit aláírt abban a gyönyörű palotateremben egy decemberi csütörtökön, a találkozó első napján. A találkozót másnap Brüsszelben folytatták.

E két helyszínre osztott talákozó révén sikerült demonstrálniuk az európaiak számára – mintegy a közelgő klímakonferencia előzeteseként – miként lehetséges rövid időn belül extra 200 tonnányi széndioxidot kibocsátani. Ez a lisszaboni kitérő volt az ára annak, hogy az alkotmány megkaphassa új nevét: Lisszaboni Szerződés.

Hogy miért vagyok oly biztos abban, hogy egyikük sem olvasta az általuk aláírt szerződést? Erre könnyen válaszolhatok: a szerződés szövege egyszerűen olvashatatlan. A szerződés 294 oldalnyi szövege nem más, mint 17 jelenlegi alapszerződés módosítása. Ezek a módosítások csak akkor olvashatóak és érthetőek, ha e módosítások mindegyikét beillesztik a vonatkozó szerződések megfelelő helyére. Csak ezután látható mely szövegrészlet és miként változott. Csak azután kezdhet el bárki is annak vonatkozásain gondolkodni. A teljes szöveg olvasása heteket is igénybe vehet, még szakértők számára is.

Hogy elkerüljék a szerződés szakértői, különösképpen a kritikus szakértők általi olvasatát, a Tanács titkárságának köztisztviselői azt a megbízást kapták, hogy tegyék olyan bonyolulttá a szöveg érthetőségét, amennyire lehetséges.
Erre a célra három új számozási rendszert vezettek be. Először is az elutasított EU Alkotmány vázlatának számrendszerét annak októberi változatában egy újjal cserélték fel, amit októberben Lisszbonban elfogadtak, de még nem írtak alá. Azután egy új számozási rendszert vezettek be és megtagadták átadni a régi és új kódok közti megfeleltetési táblázatot.
Végül az összes cikkelyre egy teljességében új kódrendszert vezettek be. Ezeket csak akkor lehetséges összevetni az eredeti EU Alkotmánnyal, ha valaki egy saját megfeleltetési táblázatot készít ezekhez a kódokhoz. Segítséget senki nem kap semmilyen hivatalos szervtől. A kormányok közti konferencia úgy határozott, hogy egyetlen intézmény sem publikálhatja a konszolidált verziót, mielőtt mind a 27 tagállam véglegesen ratifikálta a szerződést.

A parancs így szólt tehát: ne olvasd, ne érts semmit belőle, csak írd alá.

A francia elnök egy miniszerződést ígért választói számára, ezért a Tanács titkárságát arra utasították, hogy a módosításokat szűkített sorközökkel publikálják. Ennek eredményeként, bár a Lisszaboni Szerződés 8,500-al több szót tartalmaz, mint az elutasításra került EU Alkotmány, mégis 62 oldallal rövidebb annál.

A demokratikusan megválasztott kormányok mindegyike egy közös nagy problémával küszködött: a választóiakkal. Az európaiak 75%-a népszavazást akart az új szerződésről. Tíz tagállam elfogadta ezt az elképzelést. Ám a francia választók 55%-a visszautasította az alkotmányt, amit a francia nemzeti parlament tagjainak 90%-a támogatott. Még rosszabb a helyzet Hollandiában, ahol a holland választók 62%-a ellenezte kormánya és képviselők 80%-a által támogatott szöveget.

A német kancellárasszonynak azonban támadt egy ötlete. Egy titkos levélben megkérdezte kollégáit, mi lenne, ha ugyanazokat a jogi kikötéseket egy új formában tálalnák és erre hivatkozva a népszavazásokat visszavonnák? Mivel titkos levele sajnálatosan kiszivárgott, ezután a titkosságot sokkal ügyesebb szervezéssel biztosították az elkövetkező tárgyalásokra.

A tagállamok kösztisztviselői ezután teljes titokban találkoztak és készítették el az új szöveget. Az Európai Parlamenttől 3 képviselő vett részt az egyeztető tárgyalásokon. A köztisztviselők Merkel asszony lojális szolgáiként viselkedve megtagadták a tárgyalási dokumentumok ismertetését a kritikusabb kollégáikkal, a nyilvánossággal, és kiváltképpen engedetlen választóikkal.

Az Európai Parlament választott képviselői is részt vettek tehát a miniszterelnönökök által indított bujkáló és képmutató hadgyakorlatban az átírt szöveg elfogadtatására.
Mindannyian tisztában voltak azzal, hogy a szerződés elfogadtatása lehetetlen annak olvasása, megértése és a polgárok szavazására bocsátása nélkül. Ahelyett, hogy egy olyan szöveg alapjait helyezték volna le, amelyet a polgárok örömmel fogadnának és megszavaznának, titokban megegyeztek arról, hogy minden tervezett referendumot eltörölnek, egyetlen kivétellel: Írországban, ahol az alkotmány túlságosan egyértelmű és a bíróságok túlságosan függetlenek ahhoz, hogy megengedjék az alkotmány megszegését.

Dánia ügyét, amely egy másik olyan ország, ahol rendesen a választók döntése szükséges az új szerződésekhez, már könnyebben lerendezték. 2006 december 21-én, a német kancellárasszony meglátogatta Dánia miniszterelnökét annak megvitatására, miként lehetne a szerződést a dán választók ellenében beiktatni, mivel a dánoknál ugyanarra a fegyelmezetlen választói viselkedésre számítottak, mint amit a franciáknál és hollandoknál tapasztaltak.
A dán külügyi titkárság készített egy jogi bejegyzést arról, hogy miként lehetséges áthidalni a nehézségeket azon a kilenc területen, amelyeken az Igazságügyi Minisztérium problémákat talált a dán alkotmány korlátai miatt. Tehát már volt egy tervük, amit a dán miniszterelnök a nyilvánosság előtt letagadott.

Amennyiben mindez kiderült volna a dániai választások előtt, a dán miniszterelnököt soha nem választották volna újra, ezért egyszerűen annyit mondott választóinak, hogy még sor kerülhet majd a népszavazásra. Titkos találkozókat tartott a pártvezetőkkel, akik a választások előtt a választók elnyeréséért e hazugságban segédkeztek.
A választások után a fő pártok visszavonták a dániai népszavazást, miként arról korábban, titokban már megegyeztek.

Dánia egyszerűen kiszáll a belügyi és igazságügyi kérdésekben való kooperációból.
Így a pártvezetők elmondhatják választóiknak, hogy Dánia nyílt terület lesz majd a terroristák számára, amennyiben a választók nem szavazzák meg ugyanazon törvények életbe lépését, amelyeket egyébként is alkalmazniuk kell a 26 többi állam döntéseinek fénymásolata alapján. További problémákat kerültek el azáltal, hogy megkérték az Igazságügyi Minisztériumot, hogy azt állítsa: nem biztos, hogy a különböző jogi paragrafusok azok rendeltetései szerint kerülnek majd használatra. Így Dánia kivárhat addig, amíg később kiderül, hogy felmerülnek-e problémák, miután már minden egyéb ország ratifikálta a szerződést.
Elérték hát, hogy ezáltal a választók megkérdezésének dániai betegsége nem terjedhetett át a többi országra.
Kiváltképpen az Egyesült Királyságért felelős Gordon Brown remélhette ezután, hogy sikerül elkerülnie a népszavazást a legelszántabb ellenkezést mutató brit választókkal.

December 14-én a miniszterelnökök Brüsszelben a Justus Lipsius épületben gyűltek össze. A dán miniszterelnök uralta a terepet és bejelentette, hogy sikerült kikerülnie a népszavazást Dániában. Néhányan spontán tapssal köszöntötték bejelentését.

A 27 demokratikus ország demokratikusan megválasztott miniszterelnökei ezután lenyugodhattak a karácsonyi ünnepekre, anélkül, hogy nehezen kezelhető választóik miatt fájna fejük. Megoldották: aláírták azt a végső szerződést, amelyre a francia és a holland nép nem-mel voksolt, anélkül, hogy egyetlen valódi engedményt adtak volna cserébe választóiknak.
Csupán annyit tettek, hogy megváltoztatták a csomagolást.
Az alkotmány szót és az uniós törvények irányadó elvét levették a főoldalról és elrejtették a 27. nyilatkozatban, amelynek számát később 17.-re változtattak. Törvény szerint a Lisszaboni Szerződés egy alkotmány, ami a tagállamok alkotmányai felett áll, de egy megtévesztő formában, hogy mindenki számára úgy tűnjék, mintha nem alkotmány lenne. A szövegben az Unió zászlaja, himnusza és az egyéb uniós szimbólumok nem állnak a maguk látható helyén, de továbbra is használatban lesznek, mint ahogy már használatban is voltak az aláírási ceremónia alatt is.

Strasbourgban az Európai Parlament részéről három elnök ünnepélyesen aláírta a közös alkotmányi jogokat – és kötelességeket – magába foglaló Alapvető Jogok Európai Uniós Alapokmányát. Bár e jogokat és kötelességeket magából a Lisszaboni Szerződésből kivették, de törvény szerint kötelező érvényűvé tették. Tehát csupán a külső burkolat változott meg, ugyanakkor minden cikkely ugyanolyan kötelező érvénnyel megmaradt, mint ahogyan a leszavazott EU Alkotmányban szerepelt.
Tulajdonképpen ez a nyilatkozat már most is hatályban lévő törvény, mivel a Bíróság már alkalmazta azt, annak ellenére, hogy a francia és a holland szavazók korábban leszavazták.
Felajánlottam egy üveg jó bort annak, aki fel tud mutatni csak egyetlen olyan törvényt, amely az EU Alkotmány szerint alkalmazható, ugyanakkor a Lisszaboni Szerződés által nem. Az üveg bor még mindig itt van nálam, mivel ezidáig senki nem tudott egyetlen egy ilyen példát sem felhozni.

Az alkotmányozó konvent elnökeként, a volt francia elnök Giscard d`Estaing, 2007 október 27-én egy nyílt levelet küldött a főbb európai sajtóképviseleteknek, beleértve a dániai „Politiken”-et is, amelyben így nyilatkozott: „A Lisszaboni Szerződés ugyanaz, mint a leszavazott EU Alkotmány. Csupán annak formáját változtatták meg, annak érdekében, hogy a népszavazások elkerülhetők legyenek.”

Mindez tehát Merkel és kollégái műve volt. Megoldották, hogy az EU Alkotmányban foglalt minden törvényi kötelezettséget átmentsenek új prezentációs keretek közé. A szerződést így meg lehetett kötni Lisszabonban, azon a gyönyörű napsütéses napon, 2007 decemberén.

Egy új állam született akkor, a nap és a bűn jegyében.

(A FÚSZ-NIM fordításában)

Forrás az eredeti angol nyelven:
Jens-Peter Bonde (MEP): „Born in sun and sin”
http://bonde.com/index.phtml?sid=487&aid=25366

Kapcsolódó idézetek:

“Mr. Farage szavaival: „Ez minden elemében a legbecsetelenebb politikai eljárás aminek valaha tanúja voltam. Amiről itt szó van, az egy alkotmányos szerződés, mindenre kiterjedő és alapos implikációkkal. Az pedig egyenesen elborzasztó, hogy a brit kormány a szerződést másként tünteti fel mint az, ami valójában, és erre hivatkozva megtagadja a kérdés népszavazásra bocsátását.” (BBC News: „Brown belatedly signs EU treaty”)

„A Lisszaboni Szerződés az új Európai Unió Föderációs Államának Alkotmánya. A Szerződés egy nemzetek feletti Föderációs Állam alkotmányos formájában egy jogilag új Európai Uniót hoz létre - az Európai Egyesült Államokat- amely teljesen különböző attól, amit jelenleg Európai Uniónak hívunk.” („Brussels Journal: Európa vezetői kiárusítják nemzeteiket”)

„Mindezek tükrében maga a Szerződés aláírás-aktusa egy nemzetközi puccs-kísérletnek tekinthető, amelyben egy szűk diktatórikus csoport erőszakos úton próbálja megdönteni a jelenlegi EU tagállamok alkotmányos rendjét és próbálja magához ragadni a hatalmat Európa népei felett…. Ami 2007 december 17-én történt történelmi jelentőségű mérföldkőnek számít Magyarország történetében: a hazaáruló magyar Országgyűlés egy parlamenti puccsal felülírta jelenleg hatályos Alkotmányuk és hivatalosan kiszolgáltatta nemzeti szuverenitásunk idegen hatalmi érdekeknek és ezáltal Magyarországot hivatalosan gyarmattá tette. („FÚSZ-NIM: Magyarország nemzetközi jog szerint gyarmati státuszban - a Magyar Köztársaság új Alkotmánya a Lisszaboni Szerződés”)

Hivatkozások, kapcsolódó anyagok, elemzések és nyílt levelek:

„FÚSZ-NIM: Magyarország nemzetközi jog szerint gyarmati státuszban -
a Magyar Köztársaság új Alkotmánya a Lisszaboni Szerződés”
http://www.fusz.hu/node/7598

„Brussels Journal: Európa vezetői kiárusítják nemzeteiket”
http://www.fusz.hu/node/7644

„Áttörés: Az EU növeli nyomását a magyar kormányra”
http://www.fusz.hu/node/7490

„Tudja-e Ön: a Lisszaboni Szerződés megfosztotta Önt magyar állampolgári jogaitól és egy gyarmati ország alsóbbrendű polgárává tette?”
http://www.fusz.hu/node/7622

„Nyílt levél Sólyom Lászlóhoz: az Elnök úr felkérése a Lisszaboni Szerződés (az EU Alkotmány) ratifikálásának megvétózására”
http://www.fusz.hu/node/7609

„FÚSZ-NIM: Követelés az alkotmányos rendünket a Lisszaboni Szerződés által megdöntő Országgyűlés azonnali feloszlatására”
http://www.fusz.hu/node/7581

Dr. Halász József: „Nyílt levél a Lisszaboni Szerződést megerősítő képviselőkhöz”
http://www.fusz.hu/node/7574

Dr. Halász József: „Alakítsanak a Parlamentben Szent Korona frakciót!”
http://www.fusz.hu/node/7603

„Nyílt levél: Tisztelt Sólyom László Köztársasági Elnök Úr!”
http://www.fusz.hu/node/7658

(FÚSZ-NIM)

2008. január 16., szerda

Január 21 az engedetlenség napja

Január 21 az engedetlenség napja

Ha jogállam lenne, és nem cionista megszállás, akkor elítélnék népirtásért a zsidó horváth ágnest. Aki kapcsolatban volt ez egészségügyi ellátórendszerrel mostanság, biztos észrevette hogy egyre kevésbé működik bármi. Gyógyszereket nem írnak fel, mert egy, az szdsz-től származó törvény megtiltja nekik. Az olcsóbbikat szabad csak felírni, "azonos hatóanyagtartalom" ja, és a vivőanyagon is sok múlik ám, van gyógyszerész ismerősöm, az mondta, az olcsóbbik gyógyszer tehát, lehet, hogy nem fog használni. Zsidóknak ennyit is ér a magyar ember élete.

Minden rosszban van valami jó. Ha nincs a nyári buzivonaglás, ami ellen tiltakozó kommenteket írtam a tandemes libsik blogjaiba, hátha észbekapnak, akkor nem biztos hogy tudnék Dr. Nagy Attila remek írásairól. Ugyanis őt, és a lengyeleket szidták vadul a különféle postjaikban. Mivel a lengyelek elutasították a kiskorúak megrontását, amit a libsik "toleranciára nevelésnek" hazudnak. Pedig valójában homoszexualitásra való nevelés a libsik célja.

„A politikai nyelvezet célja, hogy a hazugságok igazaknak hangozzanak, a gyilkosság tiszteletre méltó, és mindez úgy tűnjön, mint menedék valami nagy vihar elől.” - George Orwell

Vannak, akiknek az a feladatuk, hogy tévútra vezessenek. Botorkálunk parlamenti politikusok hazugságai, tervszerű gyilkosságok, eltitkolt és törvényesített tolvajlások között, és a sajtó meg a hírközlőszervek, amelyeknek feladata, sőt kötelessége lenne a mindenkori disznóságok feltárása: hallgat, másról ír, vagy az aljasságokat ezüsttálcán tálalja elénk! A megoldás egyszerű! Vegyünk magunkhoz egy nagy lámpást, de még jobb a fáklya, aztán próbáljunk eligazodni a társadalom sötét barlangjában, ahol ezer veszély és csalódás leselkedik ránk.

Igen, a mindenkori sajtónak és hírszolgálatnak a kötelessége, hogy a társadalom előtt lámpással világítsa be a sötét bozótos utakat – hiszen kevés embernek van kedve a nehéz napi munka után mélyrehatóbban betekinteni a dolgokba.

Sokan vannak már, akik az utat végigjárták; ők a tisztánlátók, akik szomorúan tapasztalják, hogy ha mindjárt a lelküket is kiteszik, sőt még bizonyítékokkal is szolgálnak, a jámbor nép nehezen hisz el tőlük valamit. Igen, ismerjük, hányszor halljuk: - „Na, de nem tetszett hallani? Hát olyan szépen beszélt az elnök úr a TV-ben!”

Valóban, ismerjük-e a nagy Forgatókönyv titkait? Franklin Delanor Roosevelt (1882-1945), volt amerikai elnök egyik őszinte pillanatában mondta: „Politikában semmi nem történik véletlenül. Ha valami történik, biztosak lehetünk benne, hogy azt úgy tervezték.” -- Elhisszük-e, hogy ami ma Magyarországon történik, azt nem 1989-ben tervezték meg, hanem sokkal korábban?

Nemcsak vallással, (a különböző szekták!) elmegyógyintézeti kezeléssel lehet társadalmat befolyásolni. Évszázados nyílt titok, hogy a közvélemény sajtóval, hírközléssel, könyvekkel és folyóiratokkal is könnyen agymosható. Sokszor olvasom egy-egy jobb sorsra méltó hazai lapban, hogy „a kommunista sajtó”, --- „a hatalom hírközlőeszköze”, --- „Gyurcsányék szócsöve” – „a zsidó sajtó”. Hogyan kerültünk ide? Miért nincs magyarok szócsöve? Magyarok sajtója? Így volt ez mindig? Bizony, így van ez már nagyon régen, és nemcsak hazánkban, de az egész világon! A sajtó, a hírszolgálat, a könyvkiadás, amikor mindez sátáni kezekbe kerül, borzasztó hatalommá válik! Kik a sajtó illetve hírszolgálat urai? Ezt nagyon könnyű megtudni: figyeld meg mi fut a legjobban a politikailag helyes szócsövön és azonnal rájössz anélkül, hogy ezt valaki külön neked megmagyarázná!

Milotay István 1920-ban ezt mondta a magyarországi sajtóról:

„Voltak lapok (1918), mint a Pester Lloyd, a Neues Budapester Abendblatt, amelynél a zsidók arányszáma megütötte a 99, sőt 100 százalékot. A Magyar Távirati Iroda húsz munkatársa közül 14 volt zsidó, a Népszava 20 munkatársa közül 17, a Magyar Hírlapnál 14 közül 13, a Déli Hírlapnál 23 közül 18, a Friss Újságnál 7 közül 7, a Napnál 20 közül 17 volt zsidó.”

Bosnyák Zoltán: Harc a zsidó sajtó ellen.

„Magyarországon 1937-ben, 1476 napi- és időszaki lap jelenik meg. A sajtótermékek 80 százaléka zsidókézben van. Szám szerint 1114, amely a maga 87 és félmilliós példányszámával igyekszik a maga szolgálatába állítani a magyar olvasó közönséget. A Csonka-Magyarországon megjelenő 37 szépirodalmi lap közül 21 van zsidó kézben, több mint négymillió példánnyal. A tudományos és szakirodalmat 136 lap képviseli, ebből 102 zsidó tulajdon. A 39 magyarországi könyvkiadó vállalat közül csak 10 olyan akad, amelyet kereszténynek lehetne nevezni. A Csonkaország 170 városában 409 könyvkereskedés árulja a magyar kultúra termékeit. A tulajdonosok 90 százaléka zsidó, szám szerint 366.

Összetartás, 1937. 11. 28.

A tömegek szervezett szokásainak és véleményének tervszerű irányítása és befolyásolása a demokratikus társadalom egyik fontos eleme. Azok, akik kezelik a társadalomnak ezt a látatlan szerkezetét, olyan láthatatlan kormányt alkotnak, amely az ország tulajdonképpeni uralkodó ereje.

Edward Bernays, propaganda (1928)

Kik irányítják Magyarországot?

Az adófizető állampolgárok, a politikusok, vagy a médiák? Ugyanazok, akik az egész világot: ~ a világhódítók! Meg azok, akik pofátlanul kimondják, hogy „olyan jól állunk, hogy felvásárolhatjuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot!” Mintha mindez már nem lenne a zsebükben! Tudjuk, hogy a kérdésre a válasz nem a nép, mert az emberek utálják a hazudozó miniszterelnököt, ellenzik a háborúzást, a rendőrállamot, az újvilágrendet, az Európai Uniót, az idegen bevándorlókat, a művi elvetélést, a homoszexuális életmód népszerűsítését. Szégyen! A média – a sajtó és a közpénzből fenntartott rádió-televízió – tehát nem a társadalmat szolgálja, hanem a hazudozó, tolvaj trockista bandát! Gyakorlatilag mindenütt a világon!

Az állásukat féltő politikusok pedig követik a hírszolgálatok irányvonalát, és akik ettől eltérnek, azokat címkézik: „szélsőséges, gyűlölködő, intoleráns”. Magyarul: hála a médiáknak, tovább folyik az „osztályharc”, ezúttal a népidemokrácia ellenségei nem kulákok és burzsujok, hanem nemzeti érzésű magyarok!

De kik állnak a sajtó-trón mögött? Az Internet egyik legüldözöttebb sajtószakértője, Frank Weltner (honlapja : http://www.jewwatch.com/) kutatásai alapján kiderítette, hogy „a világ összes média-vállalatának 96 százaléka gazdag cionista zsidók kezében van”. Amerikában például a CBS, ABC, CNN, NBC, FOX… stb – ezeknek akármelyik állomására állítod a készüléket, változatlanul cionista vagy multi-kulti propagandaműsort találsz. Nem meglepő tehát, hogy a képernyőnkről a lakásunkba betolakodó műsorok a baráti Izraelről, szocialistákról, homoszexuálisokról alkotott dicső vélemény, ugyanakkor mindenki más „összeesküvés-elveket hirdető elmebeteg, őrült”.

Ágnes – a Szent és a gyilkos - Dr Nagy Attila írása

Január 21-e Ágnes napja. A név viselői között volt szentéletű, aki vértanúhalált halt a pogány Rómában, a kereszténység történetének hajnalán. A legenda szerint Szt. Ágnest Domitianus küzdőterén, agónján mezítelenül akarták a nyilvánosság előtt halálra kínozni, de a szűz szemérmességét csoda óvta meg: haja elborította egész testét. Később a római helytartó úgy állt bosszút, hogy Ágnest a téren lefejeztette.

Az Ágnes nevet – más történeti gyökérrel – Arany János balladája örökíti meg. Az ő Ágnese azonban távolról sem ártatlan áldozat, hanem éppen gyilkosságban való részvételért kerül a vádlottak padjára:

„Fiam, Ágnes mit míveltél? Szörnyű a bűn, terhes a vád: Ki a tettet végrehajtá – Szeretőd ím maga vall rád.” „Ő bitón fog veszni holnap, Ő, ki férjedet megölte; Holtig vízen és kenyéren – raboskodva bűnhödöl te.”

A bölcs és könyörületes törvényszék azonban elengedi Ágnest, hiszen a bűntudatba beleőrült és a holtáig mardosó lelkiismerete jobban bünteti, mint a legszigorúbb törvény. „Eredj haza, szegény asszony! Mosd fehérre mocskos lepled; …” S azóta, ő csak mossa, mossa, de a foltot egyre látja…

Napjainkra a történelem ártatlan áldozatainak sora oly számos, Magyarországon milliós, világszerte milliárdos, hogy a külső szemlélő épp a fától nem látja az erdőt. A népirtásra utalok, melynek magyar változata is büntetendő lenne. Egy újabb Ágnes – ezúttal miniszteri székben – a mindenható egészségügyi végrehajtó szerepében közvetve népirtásban vesz részt. Mindez évtizedek óta egy olyan társadalomban folyik, ahol bűnre bűnök halmozódnak és láncolatot alkotnak (egyik bűn mocskos keze nyúlik a másik után), miközben a bűnös látszólag ismeretlen.

A népirtásban való közvetett részvétel az ENSZ 1948-as okmánya szerint büntetendő cselekmény. E határozathoz Magyarország 1952-ben máig érvényesen csatlakozott. 1955-ben pedig törvényerejű rendelet született a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában. Ennek során megállapításra került, hogy „a népirtás a nemzetközi jogba ütköző és az Egyesült Nemzetek Szervezete szellemének és céljainak ellentmondó bűncselekmény, és hogy azt a civilizált világ elítéli; elismerve, hogy a népirtás a történelem mindegyik korszakában nagy veszteségeket okozott az emberiségnek; meggyőződve arról, hogy az emberiségnek ettől a gyűlöletes csapástól való megmentésére nemzetközi együttműködés szükséges.

Az 1955. évi 16. törvényerejű rendelet I. Cikk: A Szerződő Felek megerősítik, hogy a népirtás függetlenül attól, hogy békében vagy háborúban követik el, a nemzetközi jogba ütköző bűncselekmény és kötelezik magukat arra, hogy ellene megelőző rendszabályokat foganatosítsanak, elkövetését pedig megbüntetik. II. Cikk: … népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti: c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése; d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása; III. Cikk: Büntetés alá esnek a következő cselekmények: a) népirtás; b) népirtás elkövetésére irányuló szövetkezés; c) közvetlen és nyilvános felbujtás népirtás elkövetésére; d) népirtás elkövetésének kísérlete; e) népirtásban való bűnrészesség. IV. Cikk: A népirtást vagy a III. Cikkben felsorolt más cselekmények bármelyikét elkövető személyek büntetés alá esnek függetlenül attól, hogy államvezetők, hivatalos vagy magánszemélyek.

Ami Magyarországon és jelenleg a magyar egészségügyben zajlik, annak színe és fonákja évek óta megtölti a média valamennyi csatornáját. A háttérben zajló események azonban részben ismeretlenek, de a folyamat eredője, a magyar egészségi állapot, a vizsgált mutatók folyamatos romlása egyértelmű. Az egyik végrehajtó az a szalmabábu miniszternő, akinek kierőszakolt rendeletei miatt jogos a magyar társadalom ellenállása. Az intézkedései ellen való fellépésre a legközelebbi lehetőség éppen Ágnes napja, január 21-e, az egy héttel korábban már meghirdetett „engedetlenség napja”. Ez a járóbetegeknek való számlaadás, elszámolás kiadásának, aláírásának megtagadását jelenti, az állampolgári engedetlenség kifejezése a betegek és az orvosok által. A sokat emlegetett összefogás minden sztrájknál békésebb és hatásosabb fegyver lehetne a feltartóztathatatlannak látszó egészségügyi intézkedések ellen. mengelica horváth ágnes népirtás szdsz ensz gyilkos ágnes

Dr. Nagy Attila

orvos, közíró, Debrecen

Tombol a liberális értékrend

Tombol a liberális értékrend

2008-01-16 06:42:06

Van lejjebb! 2008-ra megérte Magyarország, hogy egy 10 (11-12?) éves cigánybűnöző rettegésben tartja a főváros egyik legforgalmasabb terét. Ez a szegregált, meg nem értett, a gonosz társadalom által kitaszított, egyébként végtelenül ártatlan kisfiú a nyílt utcán döfte le azt a 15 éves fiút, akinek az volt a bűne, hogy volt egy MP3 lejátszója. Bicska Maxi úgy döntött, hogy sajátos módon harcol a szegénység ellen, egész egyszerűen elveszi a lejátszót, aztán ha nem kapja meg „kéremre”, akkor egy késsel nyomatékosít. Indokolt megjegyezni, hogy ha ez a 15 éves fiú – egyébként természetes módon – úgy állcsúcson rúgja Maxikát, hogy kipotyog a foga, akkor a TGM-félék fröccsögő nyállal kiáltanának rasszizmust.

Ezt akkor összegezzük: Ha a cigány erőszakkal rabol, akkor az szociális válsághelyzet, ha valaki ellenszegül az erőszaknak, akkor az rasszista (lsd. Mortimer-ügy).

Lássuk kitől tanulhatta ezt a magatartásformát ez a kedves kisfiú. Természetesen az utca nevelte erre, az ott lévő deviáns, degenerált bűnözők a szociális érzékét pedig nagy valószínűséggel az ott tanyázó hajléktalanok emelték ilyen magas szintre. Kérdésként merül fel, hogy mit keresnek hajléktalanok az utcákon, országszerte. Miért kell tűrni a kéregetőket, kötekedőket és miért kell kerülgetni a földön fekvő, rongyokba és kartonba burkolózó embertársainkat? Miért nem tűnnek el már végre a szemünk elől. Faluhelyen ilyesmi nem fordulhat elő, hiszen ott az emberek még a falu bolondját is eltartják egy kis kerti munka fejében, vagy csak azért, mert sajnálják. Falun még maradt emberség, tartás és segítőkészség, azonban a városokban és különösen a liberális városban ez már rég nem számít.

A lényeg: Ha a hajléktalan az utcán akar feküdni, akkor az alkotmányos jog, ha minden normális ember ezt nem akarja, akkor az jogkorlátozás.

Maradjunk a falvaknál, amelyeket oly nagy előszeretettel akarnak felszámolni. Miért is? Azért mert az még mindig a földtulajdon színtere. Mind a föld, mind a tulajdon az önállóságot, a tettrekészséget, a biztonságot, sőt az erőt szimbolizálja. Akinek van földje, az nehezen fog éhen halni, hisz megtermeli magának a betevőt, ez pedig a mindenkori „gazdasági trendektől” való függetlenséget tesz lehetővé. A tulajdonra ugyanez vonatkozik, hisz lássuk be, akinek semmilye sincs, az sokkal könnyebben befolyásolható, nincs önálló akarata, mert kell, hogy függjön valakitől. Tehát a liberális jelszó alapján: Vedd el a földjét, vedd el a tulajdonát és uralkodhatsz fölötte. Mennyivel könnyebb irányítani a városi nincstelent, mint egy „nyakas parasztot”! Azonban ma már nem lehet csak úgy kisajátítani, meg államosítani sem a tulajdont, sem a földet, azaz praktikákra van szükség. Lehetetlenítsd el a falut! Zárd el a külvilágtól, szüntesd meg az iskoláit, tedd tökre a virágzó mezőgazdaságot és lám, már csak idő kérdése, hogy a „nyakas paraszt” gyerekei a városba költözzenek, ő meg csak kihal valamikor. Ha ez nem elég, akkor teremtsd meg a megélhetési bűnözés fogalmát! Ha még vetni tud is az a szerencsétlen, legalább aratni már ne tudjon. Egyszer csak megunja, hogy mindenéből kisemmizik, aztán elköltözik.

A másik erős tulajdonforma a lakóingatlan. Vess ki rá ingatlanadót! Ha egész életében a házáért dolgozott, akkor azt úgysem fogja tudni fizetni. Számtalan lehetőség van ekkor: eladja és kisebbe költözik, majd ha azt sem bírja, akkor irány az albérlet. Persze, ha ragaszkodik az ingatlantulajdonhoz, akkor jelzáloggal rá is terhelheti az ingatlanadót. Ebben az esetben 25 év múlva a banké lesz a ház. Lehet azonban, hogy van olyan elvetemült, aki ki is tudja fizetni az adót, vele szemben másként kell eljárni. Kínálj neki örökjáradékot! Így az ingatlan a bankra száll, az esetleges örökösök pedig „hoppon maradnak”. Ha a fentiek nem jönnek be, akkor még mindig ott az örökösödési illeték. A haláladó, ugyanis arra jó, hogy négyszer(!) is lehessen adóztatni ugyanazt a jövedelmet. A fizetés után adózunk. Ha házat építünk, akkor gyakorlatilag megint, hisz elég, ha csak az ÁFÁ-t számoljuk a megvásárolt építőanyag után. Erre jön a következő, azaz az ingatlanadó. A negyedik pedig a haláladó. Utóbbit sokan nem tudják megfizetni, ezért el kell adniuk az ingatlant, tehát ismét tulajdonvesztésről beszélhetünk.

Menjünk tovább a liberális eszmék mentén. Itt van mindjárt az egészségügy és a híres több-pénztáras rendszer. Aki ma azt mondja, hogy az egészségügy ingyenes, az hazudik. Nem cifrázva, nem kertelve, bele egyenesen az arcunkba. Az egészségbiztosítási járulékot ki a fene fizeti? Talán a kormány? Nos nem, azt mi fizetjük. Ki többet, ki kevesebbet, de mégiscsak mi.

Jönnek tehát a pénztárak, mégpedig 20 millió (!) forintos alaptőkével.

Ha tíz pénztárral – és egy adott területtel - számolunk, akkor ők cserébe, egyenként és éves szinten 160 Mrd forintról fognak rendelkezni. A működési költség a jelenlegi rendszerben kb. 1,5%-ot tesz ki, ami 2,4 Mrd, míg a pénztáraknál 8%, ami 12,8 Mrd. Emellett kapnak 2% garantált profitot, ez 3,2 Mrd. Ha nem nézzük tovább, akkor 13,6 Mrd forinttal kevesebb jut a gyógyításra területenként, míg országos szinten ennek a tízszerese, azaz 136 Mrd forint/év. Cserébe a pénztárak letesznek 20-20 millió forintot. Briliáns ötlet!

A liberálisok szerint megszűnik a hálapénz. Mivel a pénztárak kezében lesz a finanszírozás, ezért – a profitmaximalizálás fényében – arra törekszenek majd, hogy a legkevesebb juttatást adják a szerződő orvosoknak. Az orvosok is pénzért dolgoznak, tehát minél kevesebbet kapnak, annál jobban kell majd a hálapénz. A pénztáraknak létérdeke lesz a paraszolvencia fenntartása, hiszen akkor nem csak ők fogják „finanszírozni” az ellátást.

A gyógyítás színvonala. A pénztárnak szintén elemi érdeke, hogy minél kisebb gyakorlattal rendelkező orvost alkalmazzon, hisz annak kevesebbet kell fizetni, mint egy 40 éves tapasztalattal bíró professzornak. sajnos ez is tiszta sor. Nem érdek a várólisták csökkentése sem, hiszen a műtétek sokba kerülnek. Az egészséges ember után is annyi lesz a fejkvóta, mint a beteg után, azonban a beteget pl. műteni is kell. Ha tehát valahol jobb munkára kíván sarkallni a pénztár és csökkenti a várólista hosszát, akkor a betegek oda akarnak majd menni. Ugyanannyi pénzért több beteget ellátni természetesen veszteséges, azaz a pénztár célja a várólisták fenntartása, sőt annak hosszabbítása lesz, hisz más sem hiányzik, mint hogy oda áramoljanak a beteg emberek.

Apropó gyógyítás. Valószínűleg olvasónk is felfigyelt arra a hírre, hogy a Heim Pál gyermekkórház közadakozásból kapott 33 millió forintot egy életmentő onkológiai készülékre. Közadakozásból! 33 milliót! Csak a ki nem adott, kormányzati intézkedéseket népszerűsítő szenny-magazin 125 millióba került. 3 életmentő berendezést lehetett volna venni ebből az összegből. De nem, járulék-, vizitdíj-, kórházi napidíj befizetés mellett is közadakozásból jut csak pénz egy ilyen, talán valamelyik gyermekünk életét megmentő készülékre. Ez siker? Siker az, ha a lakosság műanyagkupakokat gyűjt és az abból befolyt összegből tudunk megmenteni egy kisgyereket, akinek külföldi műtétre van szüksége? A 4-es metró árából (500 Mrd – egy műtét legyen 10 millió) 50.000 gyermeket/felnőttet lehetett volna kigyógyítani. Emberek, hol itt az értékrend?

Még valami azért idekapcsolódik. A liberális szótár azt mondja, hogy a gyógyítás „szolgáltatás-vásárlás”, pont mint a boltban. Azonban van két apró különbség, amiről nem beszélnek, de felülírja a választás szabadságát. Ha valaki beteg, akkor bármennyit áldoz a gyógyulása érdekében, pláne ha a gyerekéről van szó. A boltban csak addig költekezünk, amíg van miből, de a gyógyításkor erőn felül is (hitel, kölcsön, zálogház, stb.) kell teljesíteni. A másik dolog pedig az, hogy ha bemegy valaki a boltba, akkor dönthet arról, hogy magyar, vagy szlovén, vagy brazil csecsebecsét vesz, ha pedig egyik sem tetszik, akkor otthagyja. Gyógyításkor azonban nem a beteg választ, hogy milyen betegsége van, hanem az orvos felállít egy diagnózist. Tehát nem választhatom a nátha elleni kezelést, ha gégerákom van.

Liberális kézben van a környezetvédelem is. Nézzük az európai jelentőségű, NATURA 2000-es sajóládi erdőt! Ezt a területet a megélhetési bűnözők egész egyszerűen eltüntették és vele együtt a páratlan természeti értékeket is. Erre válaszul megszüntették a nyomozást, ráadásul bűncselekmény hiányában. Sarkítsunk! Ha három fej nélküli hullát talál a rendőrség az utcán, akkor megszünteti a nyomozást bűncselekmény hiányában? Gyanítom, hogy nem, pedig bármilyen furcsa jogilag ugyanaz az eset. Kivéve azt, hogy Sajóládon most is és régen is név szerint ismerték/ismerik az elkövetőket, akik nap, mint nap biciklivel, vagy rozzant zsigulival szállítják el az erdőt. Ma is! Elég nyilvánvaló a hatalom üzenete: nem számít a környezetünk!

Persze a liberális művészeti szabadságot is ide sorolhatjuk, hiszen normális országban egy kismacska vízbefojtásának lefilmezésért nem lehet díjat kapni, viszont két-három év letöltendőt igen. Elgondolkodtató.

A fenti gondolatok, jellemzően az egyén kiszolgáltatottá tétele mit sem érne, ha az egészséges közösség immunreakciója kivetné magából ezeket a rákos sejteket. Mivel nem ez történik, tisztán kell látnunk azt is, hogy nem az egyén elleni támadás volt az első lépés, hanem a nemzet elleni.

Hosszú idő óta sulykolják belénk, hogy a magyarságnak se múltja, se jelene, se jövője.

Napóleon óta tudjuk, hogy „vedd el a múltját a magyaroknak és megtöröd őket”. A XX. század zöme arról szólt a történelmi jelképeink, az egész múltunk eltűnjön. Legyenek az anyaországtól elszakított területek ősi szlovák és román földek, nagy királyaink a letűnt feudalizmus rémképei, dicső háborúink az elnyomás eszközei, míg a nemzet tragédiái a ránk lecsapó igazság-szolgáltatás jogos eredményei. Így lett Mátyás román király, Rákóczi lázongó betyár, míg Horthy fasiszta. És így lett Kun, Rákosi, Kádár, Grósz, Horn és persze Gyurcsány a mi jótevőnk, ez egyetlen üdvözítő, az alternatíva-nélküli. Hogy ők nem liberálisok? A tövet kell nézni kedves olvasó, a tövét mindennek. A gyökerét, ahonnan szárba szökkentek ezek a dicsőséges államférfiak!

Nemzetünk jelenét láthatjuk. Romló életszínvonal, eladósodás, bűnözés, gazdasági és morális hanyatlás. Drogliberalizáció, homoszexuálisok élettársi kapcsolata. Családpolitika helyett betelepítési tervek, adócsökkentés helyett megszorítás. Depresszió, öngyilkosságok, alkoholizmus. Hosszan sorolhatnánk ezeket a közhelyeket, amelyeket mindenki csak ismer, és nem felismer. Mind-mind a nemzet pusztulásához vezetnek. Persze sokan felteszik ilyenkor a kérdést, hogy miért is akarnak rosszat nekünk a mi liberálisaink, hiszen láthatják, hogy mi lesz ebből. Látják is, azonban a rövid távú érdekek mindig kifizetődőbbek. Kit érdekel a családok sorsa, ha egy metróberuházásból 20 évig hasznot lehet húzni?

És a jövőnk? A jövőnk maga a Blaha Lujza téri bandita, az erkölcsök által nem befolyásolt gyerekkorú bűnöző, aki magában hordozza a teljes liberális értékrendet. A „csak én számítok”, a „megszerzem, amit akarok” és a „mit nekem törvények” szemlélet. Ő a tükrünk, elég csak ránéznünk és már láthatjuk, hogy hová „fejlődtünk” ezen az úton.

Talán azért még van remény. Talán lesz végre valaki, aki istenesen pofon vágja ezt az elvet. Nem kikövezett az út, azonban ha évtizedek során sikerült bennünket ilyen mélységbe taszítani, akkor talán arra is van remény, hogy felfelé induljunk el. Ezen az úton azonban nem a jelenlegi elit fogja mutatni az irányt. Ők erre – sajnos már tudjuk – nem képesek. Elitet kell váltanunk. Minél hamarabb, annál nagyobb az esély és minél később, annál kisebb a remény.

Althir.org
http://althir.org/index.php?com=article&id=327

További cikkek az Althír Tallózóból
Hozzászólások
Időrend: csökkenő növekvő

#14vicuska2008-01-17 19:57:54válasz erre
Kedveseim! A Szent Korona mindenek felett!!

#13hm...2008-01-17 18:37:42válasz erre
bocsánat, helyesen: írod

#12hm...2008-01-17 18:35:46válasz erre
Válasz ez_egy_elkeseredett_velemeny, 95. hozzászólására:


Úgy érzem Te vagy nem értetted meg az írás lényegét vagy nagyon is értetted.
Senki nem gördít semmilyen akadályt az egyéni fejlődés elé, miért ne lehetne járnod a saját utad ha Nemzeti tulajdonságokat mutatna ez az ország? Ki fogna vissza, hogy kibontakoztasd tehetséged? Senki!
Már ne haragudj, de -ahogy íród-néhány ember akinek "nem jó a konform". Már bocsánat, de ne hogy már néhány ember szeszélye alakítsa egy ország sorsát. Mellesleg nem látok tőled semmi cáfolatot az írásra mégis úgy érzem neked tetszik ahogy most van.

"Egyébként szerintem a globalizmushoz ugyanúgy hozzátartozik a jótékonyság és a szociális biztonság, mint a karvalytőke."

Kérek példát

#11ez_egy_elkeseredett_velemeny2008-01-17 18:05:57válasz erre
Kedves Althir!
Én úgy érzem igazából nem mered megméretni azokat a valóságokat, amit Te értéknek tartasz. Pedig ha nincs szabad verseny, és nem csak a gazdaságra gondolok, a tehetségek sem bontakoznak ki soha. A nagy nemzeti kockázatközösséget is lehet választani, de mindig lesznek olyanok, akik a maguk útját akarják járni, nem jó nekik a konform.
Jelenleg, úgy látom, hogy a magyar társdalom a vödör rák effektusában szenved: aki ki akar mászni, a többi reflexből visszahúzza.
A kádár rendszer lebontása még nem történt meg, a verseny pedig óriási és a a globalizmusnak nem tudunk ellenállni.
Egyébként szerintem a globalizmushoz ugyanúgy hozzátartozik a jótékonyság és a szociális biztonság, mint a karvalytőke. De kétségtelen, hogy nehezebb az érdekérvényesítés.

#10hupsz2008-01-17 16:59:30válasz erre
Úgy gondolom, aki Nemzetben gondolkodik az már eleve rendelkezik egy erkölcsi tartással, van benne tenni akarás a közösségért, akár ingyen is, csak azért mert fontos számára az a közösség. A legmagasabb közösségi egységet hívják Nemzetnek, a nemzet felépíti a maga szabályait, törvényeit, beépíti a szokásokat tiszteli és ápolja a történelmi jelképeinket és kegyhelyeit és az évszázadok alatt folyamatosan csiszolgatja, korszerűsíti amit csiszolgatni, korszerűsíteni kell a jogrenden de elvetni nem veti a régit mert az a múltja is. Angliában a jog a Magna Carta-ra épül (helyesen) amit nem sokkal a mi Aranybullánk előtt hoztak létre és a mai napig él. Nekünk is volt alkotmányunk, úgy hívták Szentkorona-tan és a németek bejöveteléig állt fent. Néhány részlet ebből.

A Szentkorona-tan magyarázata

A Szentkorona-tan hagyománya és eszmerendszere fontos hagyomány volt a magyar állam eszméjében I. Istvántól a II. világháborúig. A Szentkorona-tanhoz társított értékek, a demokratikusság, a népuralom, a főhatalom választhatósága, és visszahívhatósága, a társadalmi türelmesség (tolerancia) és a más népek tisztelete.

1-2. A Szent Korona mint jogi személy, jogilag a Magyar Államnak megfelelő. Ezen túlmenően az állam, mint elvont, megfoghatatlan gondolat fizikai megtestesülése. Szent István király a Szent Korona képében ajánlotta fel az országát Szűz Máriának.

3. A föld illetve általánosságban természeti erőforrások a Szent Koronához rendelése biztosíték, amellyel a közösségi erőforrások a közösség egészéhez rendeltettek. Ezzel megakadályoztatott, hogy pár nemzedék alatt a közösségtől és a közösséget alkotó személyektől a magántulajdon módszerével el lehessen vonni a természeti erőforrásokat, és ezzel a szabad életet ellehetetlenítő közállapotok alakuljanak ki. (Környezetszennyezés, élettér kizsákmányolása pl.: erdőirtással, intenzív mezőgazdaság vegyszereivel stb.) A Szent Korona teste az egész Kárpát-medence, vagyis Magyarország és a társországok: Erdély, Horvátország, Dalmácia, és Szlavónia.

4. A Szent Korona tagjai a Szent Korona országainak polgárai. Tehát a magyar nemzet és az együttlakó vendégnépekre is vonatkozik, akiket külön védelmez a Szentkorona-tan. Tehát a Szent Korona a politikailag szervezett nép, vagyis a nemzet, és mivel a Szent Korona a legfelsőbb szuverén, felség, ez megfelel a Rousseau által a XVIII. században kigondolt népfelség elvének.

5. Mivel a Szent Korona a legfőbb szuverén, a Szentkorona-tan nem ismer el fölötte álló személyt. Ezáltal a Szent Korona tagjai, vagyis a polgárok egyenlők, közülük senki nem uralkodhat a másikon, tehát a Szentkorona-tan eleve kizár minden diktatúrát. Az ellenállási jog lehetővé teszi a Szent Korona tagjai számára, hogy az alkotmányosságon túllépő önkényuralommal szemben föllépjenek.

6. Mivel a Szent Korona a legfőbb szuverén, ezért az uralkodó sem állhat fölötte, az ő hatalma is csak a Koronától ered.

A Szentkorona-tan tehát ősi, demokratikus alapokon nyugvó eszme, amely korát meghaladó módon biztosította az emberek egyenlőségét, kötelezte a főhatalmat az alkotmány betartására, a főhatalmat választhatóvá és leválthatóvá tette, biztosította a kisebbségek védelmét, a vendégek tiszteletben tartását, védte az ország függetlenségét, az államnak jogi személyiséget adott.

Úgy érzem ez magyarabb, nemesebb, emberibb mint az SZDSZ féle "jöjjön el a TE országod" gondolat és az MSZP által favorizált "Új Magyarország program", a kérdés csak annyi az utóbbi programhoz, Új Magyarország? de kinek…?

#9lélek2008-01-17 16:29:08válasz erre

Kedves Mindenki

A témához kapcsolódik így kérek mindenkit olvassa el, érdemes.

Gondolatok egy új rendszerváltáshoz

Egy pártok nélküli demokrácia alapvetései (cikksorozat)

http://nibiru.hu/politika/newsystem/ujrendszer.htm

Különösen ezt a részt !!!

A nacionalizmus mint a demokrácia alapja, a neoliberalizmus és a globalizmus érvényesülésének ellenszere, a nemzetek és az emberiség megmaradásának záloga

#8Althir2008-01-17 13:28:32válasz erre
Tudod, maga a verseny a legnagyobb hazugság. Bocsánat a megbotránkoztatásért, de a mai helyzet mindössze annyi, hogy a testesebb eb részesül a nemi élet örömeiből. Az un. szabad verseny a legkeményebb monopóliumteremtő tevékenység. A versenyt fel kell venni, de nem bármi áron. Ma az a verseny, hogy légy profi menedzser, legyen 8 nyelvvizsgád, 100 centis plazmatévéd (= nem az számít, hogy ki vagy, hanem, hogy mid van). Kell menedzser, kell nyelvvizsga, sőt tévé is, azonban a liberalizmus átka, hogy ezzel leamortizálja a többieket. Aki ezekre nem képes, az halott, elveszett ember. Ha nem nyomod a mókuskereket, hogy mindenki fölé kerekedj, akkor elveszted azt, amit versenynek hívnak. Bár az evolúció ténye megkérdőjelezhetetlen, azonban tegyük fel kérdésként, hogy így kell lennie az embernél is. Csak az maradhat fenn, aki ebbe beszáll? Ez az egyén.

A közösség, a nemzet szempontjából pedig az a verseny, hogy ki tud jobban megfelelni a Világbanknak, az USA-nak és az EU-nak. Ha ez a verseny folytatódik, akkor nemzetszempontból nem kicsi a baj! Ezt nem tudjuk megnyerni, ezt csak elveszíteni lehet.

Az, hogy nem hallgatunk mesét és operát szintén a fenti rendszernek a következménye. Többek között ezen is lehetne változtatni.

Az egyéni felelősség pedig külön óriási szálka a szememben két dolog miatt is. Az egyik a tökéletesen felelőtlen politikusaink oldala, aki közül még egyet sem lehetett normálisan megrángatni, holott tudjuk, amit tudunk.
A másik oldal pedig az un. öngondoskodás, mint az egyéni felelősség kérdése. Miből? Számítások szerint 60-70% az adóterhelésünk. Ezek után legyünk öngondoskodók? Vagy ez, vagy az. Vagy nagyon kevés adó és járulék, aztán irány az öngondoskodás, vagy a jelenlegi terhek, de akkor ne vágják a képünkbe, hogy ingyenes az egészségügy, vagy az oktatás.

#7ez_egy_elkeseredett_velemeny2008-01-17 12:06:14válasz erre
Igen. Tényleg egy olyan liberalizmus terjed, ami megpróbál felemészteni és megkérdőjelezni mindent. Viszont a gyengéje is pont ebben van: ha tudsz olyat, ami beválik, te diktálod a feltételeket. Talán mégsem "nyerették" meg vele a versenyt, lehet hogy ő tud olyat... És lehet, hogy ő lesz az egyetlen mesemondó ebben az országban, de ha ő elkezd magyar népmesét mondani, százezrek ülnek le hallgatni.(az angol we've got talent-et is egy amatőr operaénekes nyerte meg. Mennyien járunk operába?!) Jelenlegi világban a személyes felelősség progresszív kiterjesztése nem megakadályozható. Aki kiszáll - automatikus rabszolgaság.

Helyünket a világban a mi felelősségünk kialakítani. És sajnos vagy nem, nagyon sokszor másnak látnak (vagy akarnak látni) mint mi magunkat. Ha nem vagyunk elégedettek, fel kell venni a harcot. Viszont akkor sokminden megmérettetésre kerül, és sok lesz a forgács. (Lehet hogy) az eddig érinthetetlennek hitt ereklyéink is ledőlnek.
És akkor nem biztos, hogy a harag, hanem inkább az önvizsgálat segít.

#6Althir2008-01-17 11:31:13válasz erre
Valóban nem mi diktáljuk, azonban nem ez a fő gond, hanem az, hogy diktálják nekünk (=globalizmus) és mi nemhogy védekeznénk a magunk módján, hanem még külön ki is szolgáljuk a külföldi érdekeket. Ha a nemzeti érdekek mentén történik meg a valóságos rendszerváltás, akkor nem tűnik el az országból több száz milliárd dollár (!) értékű vagyon és nem privatizálják a külföldi multik az állami vagyon 92%-át. Nézd meg Szlovéniát, amelynek volt annyi tartása, hogy a saját érdekeit helyezte előtérbe. Az egyik legvirágzóbb gazdaság! De ez csak a gazdaság kérdése.
A múltban sem kellett csökönyösen ragaszkodni a változatlansághoz, hiszen akkor nem lett volna kereszténység, Mátyás-kori reneszánsz, Bethlen erdélyi fejedelemsége, reformkor, stb. A múlt és a jövő legnagyobb problémája, hogy régen mindig volt "ellenségkép", ami ellen fel kellett lépni. Török, tatár, osztrák, nácizmus, kommunizmus. Ma azonban olyan liberalizmus van terjedőben, hogy rendesen azt hisszük, hogy ez nekünk jó. Hát, sajnos nem jó.
Egyébként még valamit az értékeinkről. Éppen ma beszéltem egy emberrel, aki azt mondta, teljesen hülyeség (!) volt megnyeretni a Csillag születik műsort egy mesemondóval, hisz ennek a "műfajnak" nincs jövője. Hogyhogy nincs? Tény, hogy Fekete Pákónak van, de valóban ezt akarjuk? Miért nem őrizzük meg azt, amit meg lehet őrizni? Ami magyar, ami a mienk, amit át kellene adnunk gyermekeinknek és unokáinknak.

Egyébként remélem nem értettél félre, én nem a nagy magyar fajelméletre bazírozok, arra hogy mi mindenek felett állunk. Erről szó sincs! Ugyanúgy van helyünk a világban, mint bármely más népnek, de ahhoz hogy meg is maradhassunk, fent kell tartani a gyökereinket is és a kell, akkor foggal-körömmel kell harcolnunk a nemzeti érdekeinkért. Ma ennek az ellenkezője zajlik és ezt szerintem belátod Te is és az olvasók is.

#5ez_egy_elkeseredett_velemeny2008-01-17 11:09:45válasz erre
Úgy érzem a világban nem mi diktáljuk se az iramot, se a feltételeket. Már bezárni se tudjuk magunkat saját nemzeti világunkba, igaz sose tudtuk. Ha mi akarjuk diktálni a feltételeket (vagy egyáltalán a feltételek egy részét!), nekünk kell a legokosabbaknak, legegészségesebbnek stb. lennünk. ez az egyéni felelősség kiterjesztése nélkül nem megy. A dicső évszázadok itt nem segítenek. Kár ezt igazságtalanságnak beállítani.
Egyébként úgy látom, ez Európa problémája is: nem tudja helyesen, a valóságnak megfelelően értelmezni a jelen korszakot.

#4Althir2008-01-17 10:45:15válasz erre
Megbocsáss, de a jelenlegi helyzetről igencsak nehéz optimistán írni. A magyar nemzetben gondolkodók nem kerékkötői a haladásnak, ha az hasznára van. A fent leírtak nincsenek hasznára, sőt ellenére vannak, arról nem beszélve, hogy a fentiek tények, nem pedig "ultranacionalista" jövőképek.
Nem objektív, ez tény, de szerintem az érzetét sem kívánja kelteni.

#3ez_egy_elkeseredett_velemeny2008-01-17 10:14:04válasz erre
ez egy igen-igen pesszimista jövőkép.éppen ezért abszolút nem objektív, bár ezt az érzetet akarja kelteni. A baj azzal a magyar mentalitással van, amelyik érzi, változni, változtatni kell, de iszonyú nehéz. És ezt önkritikusan magamnak is mondom.

#2Yopi2008-01-16 09:40:30válasz erre
Nagyon jó az írás,sajnos ez a valóság!

#1csirkefog2008-01-16 08:58:42válasz erre
Nagyon igaz!

2008. január 15., kedd

Mert itt megtehetik

Világcsúcsokat döntögetnek nálunk a cigányok: gyilkolnak, rabolnak, csalnak mert Magyarország a lehetőségek hona! Mert Magyarország bennük van és az ezt eltűrő rohadék vezetőkben.

Miért nem akarnak rendet a zsidók? Mert azt akarják hogy a magyar ne érezze jól és biztonságban magát a saját hazájában. Így aztán kevesebb gyereket vállal, vagy elmegy külföldre, és így tovább.

És NINCS olyan a politikában, hogy vákuum. Ha nincs nemzeti érdekérvényesítés, akkor az idegen érdekek érvényesülnek! Főleg ha jól szervezettek és anyagilag is erősek ezen idegenek! És ehhez még vedd hozzá hogy egy olyan népről van szó, akiknek 6000 éve mindenütt sikerült ellenszenvet kiváltani maguk iránt, ahova csak mentek. És pontosan ez az oka annak, hogy a hiba nem a befogadó népekben van. Természetesen a zsidóságra gondolok, bár a "mindenütt sikerült ellenszenvet kiváltani maguk iránt, ahova csak mentek" az a cigányokra is igaz. Mint ahogy az is igaz, hogy a cigány fajvédők a zsidók pénze, és szervezésbeni támogatása nélkül nem lennének tényező!

A cigányságnak vérfertőzés útján degenerálódó, ősközösségi szintű szubkultúrában élő rétege termeli ki magából a cigánybűnözést.

De van "pozitív diszkrimináció", ami jelen esetben felér az egykori negatív diszkriminációval, ha ugyan nem hatásosabb. Ráadásul olyan humánusan hangzik, mintha nem is lenne embertelen a többségi nemzettel szemben. Szóval, jogai csak annak vanak, akiket ez az antidiszkriminációs "törvény" bármire (lopásra, csalásra, szúrkálásra, gyilkosságra, vendetára, lincselésre, etc.) felhatalmaz. Mindegy, hogy a többségre negatív, vagy pozitív hatással van-e. Azért a saját hazánkban mégis csak nekünk kellene az elsőknek lenni.

Csalnak ezek mindennel amiben pénz van. A cigánynak sok gyereke van. Ezeket beadja a menhelyre,de úgy hogy az ő közvetlen rokona azonnal jelentkezik is a gyerekekért nevelőszülőnek. Megkapja a rokona gyerekeit. Ő maga azonban szintén beadja a gyerekeit, amire az a személy jelentkezik nevelő szülőnek aki szítén beadta a menhelybe gyerekeit, de a rokona kapta azokat meg. Ő viszont a rokona gyerekére válalta a nevelő szülőséget. Azután amikor a gyerekek otthon vannak, mindketten visszacserélik a gyerekeket... Cserélnek,és nevelik a saját gyerekeiket, csak éppen nevelőszülőknek járó összegekért. Állítólag az ilyen cserével, módszerrel komoly pénzeket lehet kapni az államtól. De szerintem valakinek ehhez is segíteni-e kell hogy ez a csalás véghezvihető legyen.

Köztudott, hogy a szociológus és rokon területeken az oktatás szdsz-es liberális elvek mentén történik. És én is személyes tapasztalatokra alapozva állíthatom, hogy a szociológus és rokon végzettségűek zöme libsi. Egy libsinek pedig semmi sem drága ha a kisebbségen "segíthet"...

Szóba került, hogy azoktól a családoktól, akiknek gyerekei nem járnak rendszeresen iskolába, vagy akik csak azért mennek, hogy ott lopkodjanak, rongáljanak, erőszakoskodjanak -tanárok, osztálytársak megverése, kocsijaiknak felgyújtasa stb -, azoktól megvonják a családi pótlékot. Persze vannak, akik ellenzik ezt a tervet, mondván, hogy ezaltal még szegényebbek lesznek ezek a családok, még kevesebb lehetősegük lesz, hogy iskolába járassak a gyereküket, de a valóság az, hogy - mint látom itt a megyénkben is - a családi pótlékokat (sokszor tíz-tizenöt gyerek után -több feleségtől) az apák költik el (persze ezek sem dolgoznak), tehát a gyerekeknek így sem jut belőle sok.

Nem éhség, hanem alkohol lázadás persze lehet hogy lenne ha megvonnák tőlük a családi pótlékot. :-)

Paladino!Magyarország márpedig volt, van és lesz is! Családomban három 20
év körüli fiú van, mindannyian nemzeti érzelműek. A nemzeti rockot játszó
együttesek koncertjein több a fiatal, mint az idősebb. Sokan vagyunk és elegen
ahhoz, hogy akár a jelenlegi országbitorló kormányt is megszalasszuk. Csak
amiről beszélgettünk, az összefogás. Igyekeznünk kell. Gondolj bele azoknak a
hőseinknek a helyébe, akik beszorítva egy várba lenéztek a várfalról. Benn 500,
nagyobb várban 2000 katona. Bezárva, felmentésre semmi esély, és mégis
vállalták, akár a hősi halált is.Most mi vagyunk a várvédők, pesszimizmusnak
helye nincs, különben elbukunk. Ezért jó a Gárda, mert erőt mutat fel. Nem kell
erőszakot alkalmazni, csak megjelenni. Tudatosítani, hogy van aki a magyart is
meg fogja védeni, ha kell. Ezért félnek, ezért támadják. Akinek van oka, féljen
is, mert a Gárda szimpatizánsainak köre sokszorosa a tagságának. A fiataloknak
szüksége van a fegyelemre, rendre és a közösségben való viselkedésre. Haderőnk
szétverve a mai Lindner Bélák által. Iskoláink olyanok, hogy a tanulóknak több
joguk van, mint a tanároknak. Akik eddig behúzták fülüket-farkukat, most játszák
a nagyfiút. Kell a Gárda, nagyon kell.


Miért harapózott így el a cigánybűnözés? Ahogy az igazság kimondásáért sokat támadott jobbikos képviselő mondta, azért teszik, mert megtehetik. Az ő neve :

Bíber József Tibor: Vigyázó szemetek Rómára vessétek!

Amikor a magyarországi cigánykérdésről beszélünk, megkerülhetetlen konzekvenciaként szögezhetjük le, hogy az utóbbi 17 év romapolitikájának kitaposott ösvényét járva anarchikus körülmények között, etnikai összecsapásoktól lángba borítva szűnik meg ezeréves államunk, amely fölött nekrológot sem mond majd senki, mert aki mondhatna, már rég elmenekült vagy agyonverték.

Miért is?

Mert Európában egyedülálló módon, hazánkban a jogegyenlőség mellőzésével törvények biztosítják egy privilegizált etnikum, a cigányság kedvezményezettségét mindenki mással, így a magyarsággal szemben is - ha úgy tetszik, bőrszín alapján.
Ez minden problémának a gyökere, a többségük ezzel él vissza, nemzetiségi hovatartozásukat pajzsként használva zsarolják és terrorizálják a befogadó társadalmat.

A cigánygyerekek erre vannak kiképezve, felnőtt cigányok képzik ki őket a lopásra, rablásra.

A világ egyetlen országában sem tehetik meg ezt.

Különbség csak a cigánybűnözés kezelésének mikéntjében van, hiszen az olasz parlamentnek a bűnöző romániai cigányok kiutasítására vonatkozó döntése, valamint a román, cseh, szlovák, svéd, finn, francia hivatalos szervek intézkedései között lényegi eltérések nem fedezhetők fel, törvényhozói felhatalmazás alapján karhatalmi erővel fékezik meg az antiszociális, élősködő cigány hordákat.
Félreértés ne essék: másokat is így tartanának kordában, ha azok kisebb-nagyobb csoportokban lopnának, rabolnának, lincselnének szerte az országaik területén, de hogy, hogy nem, az ilyen típusú bűncselekmények szinte kivétel nélkül a cigány etnikum rovására írhatók, így hát őket rázzák gatyába - nagyon helyesen.
Nálunk más a helyzet, ennek következtében a magyarországi kisebbségi jogvédők elpofátlanodtak.

Tehetik

Egy gazember-kormány áll a hátuk mögött, amely még egy újabb jogtiprásra, a „gyűlöletbeszéd-törvény” megalkotására is vette a bátorságot, nehogy kiejthesse a száján bárki, amit mindenki tud, hogy igenis cigányok vertek meg és raboltak ki egy 103 éves öregasszonyt, vagy akarták levágni egy általuk agyonvert tanár fejét, persze csak a nekifutásból agyonrúgás után, hiszen amíg él, ez azért mégsem járja.
Az öreg kontinens egyre nagyobb részére beszivárogni próbáló, nagy hányadukban bűnöző cigányokat az őslakosok sehol sem fogadják tárt karokkal.

Botokkal, vasvillákkal (Szlovénia), molotov-koktéllal, baseballütővel (Olaszország) már annál inkább, de beszóltak már nekik miniszteri szinten is a legkeményebb stílusban (Románia, Csehország), vagy hazazavarták őket a kirajzó helyükre, miként azt a franciák, a svédek vagy a kanadaiak tették. A felsorolt országok melyike nem jogállam?...

Kit fenyeget a cigány származású bűnözők elleni fellépésük miatt bármiféle retorzió, vagy EU-tagállamok esetében az Unióból való kizárás?

Senkit!

A világ bármely államában evidencia, hogy a jogkövető lakosságot meg kell védeni, és azt sem tűrik el sehol, hogy egy kisebbség a beilleszkedési szándék legcsekélyebb jele nélkül saját – a többségi társadalmi normákkal ellentétes és döntően antiszociális – törvényei szerint országrészeket züllesszen le, és (bűnöző) állam legyen az államban. Ilyen csak Magyarországon létezhet.
Látván ezt, a politikai csőcselék, jelesül a gyűlöletbeszéd-törvény kiagyalói, jóváhagyói és megszavazói, valamit a megélhetési jogvédők számára van egy üzenetem.

Ne akarjatok polgárháborút!
Jó lesz rendbe tennetek a cigánykérdést, mégpedig - számotokra is érthetően mondom - JOGÁLLAMI ALAPON.

A magyarságnak az etnikai bűnözésből már elege van, a kifosztott, sokszor kirabolt, cigányok által terrorizált becsületes embereknek rövidesen már nem lesz veszítenivalójuk.

És akkor ők veszik kézbe az igazságszolgáltatást, de az VALÓDI igazságszolgáltatás lesz, úgy, ahogy az olasz lakosság tette nemrég Róma mellett, amikor parlamenti képviselőkkel az élen felgyújtották az olasz főváros közbiztonságát fenyegető cigánytábort, vagy ahogyan baseballütőkkel tanítottak móresre cigányokat az „örök város” egyik parkolójában, egy brutális, romániai cigány által elkövetett gyilkosságot követően.

Bűnöző cigányok!
Cigány jogvédők!
Haza – és nemzetáruló kormány!

Batsányit idézem – szabadon.

VIGYÁZÓ SZEMETEK RÓMÁRA VESSÉTEK!

Ugye tudjátok, hogy miért?

Bíber József Tibor
a Jobbik alelnöke

Tombol a liberális értékrend
2008-01-16 06:42:06

Van lejjebb! 2008-ra megérte Magyarország, hogy egy 10 (11-12?) éves cigánybűnöző rettegésben tartja a főváros egyik legforgalmasabb terét. Ez a szegregált, meg nem értett, a gonosz társadalom által kitaszított, egyébként végtelenül ártatlan kisfiú a nyílt utcán döfte le azt a 15 éves fiút, akinek az volt a bűne, hogy volt egy MP3 lejátszója. Bicska Maxi úgy döntött, hogy sajátos módon harcol a szegénység ellen, egész egyszerűen elveszi a lejátszót, aztán ha nem kapja meg „kéremre”, akkor egy késsel nyomatékosít. Indokolt megjegyezni, hogy ha ez a 15 éves fiú – egyébként természetes módon – úgy állcsúcson rúgja Maxikát, hogy kipotyog a foga, akkor a TGM-félék fröccsögő nyállal kiáltanának rasszizmust.

És azt még számítsd bele a történetbe, hogy az alvilág direkt kiskorúakkal végeztet el bűncselekményeket, pont a kiskorúak büntethetetlensége miatt. Elég, hogy csak pénzt ígérnek nekik autórádiókért cserébe, esetleg meg is mutatják, hogy lehet feltörni egy autót. Szóval a probléma nem csak egyetlen egy cigány gyerekről szól.
Ma Magyarországon évente 3500-3900 14 év alatti, vagyis gyermekkorú bűnelkövetőt tartanak számon, ők azok, akik akármit tesznek, nem büntethetők. Nincs róla statisztika, de köztudott hogy legalább 90%-uk cigány.

Ezt akkor összegezzük: Ha a cigány erőszakkal rabol, akkor az szociális válsághelyzet, ha valaki ellenszegül az erőszaknak, akkor az rasszista (lsd. Mortimer-ügy).

Lássuk kitől tanulhatta ezt a magatartásformát ez a kedves kisfiú. Természetesen az utca nevelte erre, az ott lévő deviáns, degenerált bűnözők a szociális érzékét pedig nagy valószínűséggel az ott tanyázó hajléktalanok emelték ilyen magas szintre. Kérdésként merül fel, hogy mit keresnek hajléktalanok az utcákon, országszerte. Miért kell tűrni a kéregetőket, kötekedőket és miért kell kerülgetni a földön fekvő, rongyokba és kartonba burkolózó embertársainkat? Miért nem tűnnek el már végre a szemünk elől. Faluhelyen ilyesmi nem fordulhat elő, hiszen ott az emberek még a falu bolondját is eltartják egy kis kerti munka fejében, vagy csak azért, mert sajnálják. Falun még maradt emberség, tartás és segítőkészség, azonban a városokban és különösen a liberális városban ez már rég nem számít.

A lényeg: Ha a hajléktalan az utcán akar feküdni, akkor az alkotmányos jog, ha minden normális ember ezt nem akarja, akkor az jogkorlátozás.

Maradjunk a falvaknál, amelyeket oly nagy előszeretettel akarnak felszámolni. Miért is? Azért mert az még mindig a földtulajdon színtere. Mind a föld, mind a tulajdon az önállóságot, a tettrekészséget, a biztonságot, sőt az erőt szimbolizálja. Akinek van földje, az nehezen fog éhen halni, hisz megtermeli magának a betevőt, ez pedig a mindenkori „gazdasági trendektől” való függetlenséget tesz lehetővé. A tulajdonra ugyanez vonatkozik, hisz lássuk be, akinek semmilye sincs, az sokkal könnyebben befolyásolható, nincs önálló akarata, mert kell, hogy függjön valakitől. Tehát a liberális jelszó alapján: Vedd el a földjét, vedd el a tulajdonát és uralkodhatsz fölötte. Mennyivel könnyebb irányítani a városi nincstelent, mint egy „nyakas parasztot”! Azonban ma már nem lehet csak úgy kisajátítani, meg államosítani sem a tulajdont, sem a földet, azaz praktikákra van szükség. Lehetetlenítsd el a falut! Zárd el a külvilágtól, szüntesd meg az iskoláit, tedd tökre a virágzó mezőgazdaságot és lám, már csak idő kérdése, hogy a „nyakas paraszt” gyerekei a városba költözzenek, ő meg csak kihal valamikor. Ha ez nem elég, akkor teremtsd meg a megélhetési bűnözés fogalmát! Ha még vetni tud is az a szerencsétlen, legalább aratni már ne tudjon. Egyszer csak megunja, hogy mindenéből kisemmizik, aztán elköltözik.

A másik erős tulajdonforma a lakóingatlan. Vess ki rá ingatlanadót! Ha egész életében a házáért dolgozott, akkor azt úgysem fogja tudni fizetni. Számtalan lehetőség van ekkor: eladja és kisebbe költözik, majd ha azt sem bírja, akkor irány az albérlet. Persze, ha ragaszkodik az ingatlantulajdonhoz, akkor jelzáloggal rá is terhelheti az ingatlanadót. Ebben az esetben 25 év múlva a banké lesz a ház. Lehet azonban, hogy van olyan elvetemült, aki ki is tudja fizetni az adót, vele szemben másként kell eljárni. Kínálj neki örökjáradékot! Így az ingatlan a bankra száll, az esetleges örökösök pedig „hoppon maradnak”. (a HILD nevű bankcsoport is ilyen dögkeselyű mentalitással szerez ingatlanokat) Ha a fentiek nem jönnek be, akkor még mindig ott az örökösödési illeték. A haláladó, ugyanis arra jó, hogy négyszer(!) is lehessen adóztatni ugyanazt a jövedelmet. A fizetés után adózunk. Ha házat építünk, akkor gyakorlatilag megint, hisz elég, ha csak az ÁFÁ-t számoljuk a megvásárolt építőanyag után. Erre jön a következő, azaz az ingatlanadó. A negyedik pedig a haláladó. Utóbbit sokan nem tudják megfizetni, ezért el kell adniuk az ingatlant, tehát ismét tulajdonvesztésről beszélhetünk.

Menjünk tovább a liberális eszmék mentén. Itt van mindjárt az egészségügy és a híres több-pénztáras rendszer. Aki ma azt mondja, hogy az egészségügy ingyenes, az hazudik. Nem cifrázva, nem kertelve, bele egyenesen az arcunkba. Az egészségbiztosítási járulékot ki a fene fizeti? Talán a kormány? Nos nem, azt mi fizetjük. Ki többet, ki kevesebbet, de mégiscsak mi.

Jönnek tehát a pénztárak, mégpedig 20 millió (!) forintos alaptőkével.

Ha tíz pénztárral – és egy adott területtel - számolunk, akkor ők cserébe, egyenként és éves szinten 160 Mrd forintról fognak rendelkezni. A működési költség a jelenlegi rendszerben kb. 1,5%-ot tesz ki, ami 2,4 Mrd, míg a pénztáraknál 8%, ami 12,8 Mrd. Emellett kapnak 2% garantált profitot, ez 3,2 Mrd. Ha nem nézzük tovább, akkor 13,6 Mrd forinttal kevesebb jut a gyógyításra területenként, míg országos szinten ennek a tízszerese, azaz 136 Mrd forint/év. Cserébe a pénztárak letesznek 20-20 millió forintot. Briliáns ötlet!

A liberálisok szerint megszűnik a hálapénz. Mivel a pénztárak kezében lesz a finanszírozás, ezért – a profitmaximalizálás fényében – arra törekszenek majd, hogy a legkevesebb juttatást adják a szerződő orvosoknak. Az orvosok is pénzért dolgoznak, tehát minél kevesebbet kapnak, annál jobban kell majd a hálapénz. A pénztáraknak létérdeke lesz a paraszolvencia fenntartása, hiszen akkor nem csak ők fogják „finanszírozni” az ellátást.

A gyógyítás színvonala. A pénztárnak szintén elemi érdeke, hogy minél kisebb gyakorlattal rendelkező orvost alkalmazzon, hisz annak kevesebbet kell fizetni, mint egy 40 éves tapasztalattal bíró professzornak. sajnos ez is tiszta sor. Nem érdek a várólisták csökkentése sem, hiszen a műtétek sokba kerülnek. Az egészséges ember után is annyi lesz a fejkvóta, mint a beteg után, azonban a beteget pl. műteni is kell. Ha tehát valahol jobb munkára kíván sarkallni a pénztár és csökkenti a várólista hosszát, akkor a betegek oda akarnak majd menni. Ugyanannyi pénzért több beteget ellátni természetesen veszteséges, azaz a pénztár célja a várólisták fenntartása, sőt annak hosszabbítása lesz, hisz más sem hiányzik, mint hogy oda áramoljanak a beteg emberek.

Apropó gyógyítás. Valószínűleg olvasónk is felfigyelt arra a hírre, hogy a Heim Pál gyermekkórház közadakozásból kapott 33 millió forintot egy életmentő onkológiai készülékre. Közadakozásból! 33 milliót! Csak a ki nem adott, kormányzati intézkedéseket népszerűsítő szenny-magazin 125 millióba került. 3 életmentő berendezést lehetett volna venni ebből az összegből. De nem, járulék-, vizitdíj-, kórházi napidíj befizetés mellett is közadakozásból jut csak pénz egy ilyen, talán valamelyik gyermekünk életét megmentő készülékre. Ez siker? Siker az, ha a lakosság műanyagkupakokat gyűjt és az abból befolyt összegből tudunk megmenteni egy kisgyereket, akinek külföldi műtétre van szüksége? A 4-es metró árából (500 Mrd – egy műtét legyen 10 millió) 50.000 gyermeket/felnőttet lehetett volna kigyógyítani. Emberek, hol itt az értékrend?

Még valami azért idekapcsolódik. A liberális szótár azt mondja, hogy a gyógyítás „szolgáltatás-vásárlás”, pont mint a boltban. Azonban van két apró különbség, amiről nem beszélnek, de felülírja a választás szabadságát. Ha valaki beteg, akkor bármennyit áldoz a gyógyulása érdekében, pláne ha a gyerekéről van szó. A boltban csak addig költekezünk, amíg van miből, de a gyógyításkor erőn felül is (hitel, kölcsön, zálogház, stb.) kell teljesíteni. A másik dolog pedig az, hogy ha bemegy valaki a boltba, akkor dönthet arról, hogy magyar, vagy szlovén, vagy brazil csecsebecsét vesz, ha pedig egyik sem tetszik, akkor otthagyja. Gyógyításkor azonban nem a beteg választ, hogy milyen betegsége van, hanem az orvos felállít egy diagnózist. Tehát nem választhatom a nátha elleni kezelést, ha gégerákom van.

Liberális kézben van a környezetvédelem is. Nézzük az európai jelentőségű, NATURA 2000-es sajóládi erdőt! Ezt a területet a megélhetési bűnözők egész egyszerűen eltüntették és vele együtt a páratlan természeti értékeket is. Erre válaszul megszüntették a nyomozást, ráadásul bűncselekmény hiányában. Sarkítsunk! Ha három fej nélküli hullát talál a rendőrség az utcán, akkor megszünteti a nyomozást bűncselekmény hiányában? Gyanítom, hogy nem, pedig bármilyen furcsa jogilag ugyanaz az eset. Kivéve azt, hogy Sajóládon most is és régen is név szerint ismerték/ismerik az elkövetőket, akik nap, mint nap biciklivel, vagy rozzant zsigulival szállítják el az erdőt. Ma is! Elég nyilvánvaló a hatalom üzenete: nem számít a környezetünk!

Persze a liberális művészeti szabadságot is ide sorolhatjuk, hiszen normális országban egy kismacska vízbefojtásának lefilmezésért nem lehet díjat kapni, viszont két-három év letöltendőt igen. Elgondolkodtató.

A fenti gondolatok, jellemzően az egyén kiszolgáltatottá tétele mit sem érne, ha az egészséges közösség immunreakciója kivetné magából ezeket a rákos sejteket. Mivel nem ez történik, tisztán kell látnunk azt is, hogy nem az egyén elleni támadás volt az első lépés, hanem a nemzet elleni.

Hosszú idő óta sulykolják belénk, hogy a magyarságnak se múltja, se jelene, se jövője.

Napóleon óta tudjuk, hogy „vedd el a múltját a magyaroknak és megtöröd őket”. A XX. század zöme arról szólt a történelmi jelképeink, az egész múltunk eltűnjön. Legyenek az anyaországtól elszakított területek ősi szlovák és román földek, nagy királyaink a letűnt feudalizmus rémképei, dicső háborúink az elnyomás eszközei, míg a nemzet tragédiái a ránk lecsapó igazság-szolgáltatás jogos eredményei. Így lett Mátyás román király, Rákóczi lázongó betyár, míg Horthy fasiszta. És így lett Kun, Rákosi, Kádár, Grósz, Horn és persze Gyurcsány a mi jótevőnk, ez egyetlen üdvözítő, az alternatíva-nélküli. Hogy ők nem liberálisok? A tövet kell nézni kedves olvasó, a tövét mindennek. A gyökerét, ahonnan szárba szökkentek ezek a dicsőséges államférfiak!

Nemzetünk jelenét láthatjuk. Romló életszínvonal, eladósodás, bűnözés, gazdasági és morális hanyatlás. Drogliberalizáció, homoszexuálisok élettársi kapcsolata. Családpolitika helyett betelepítési tervek, adócsökkentés helyett megszorítás. Depresszió, öngyilkosságok, alkoholizmus. Hosszan sorolhatnánk ezeket a közhelyeket, amelyeket mindenki csak ismer, és nem felismer. Mind-mind a nemzet pusztulásához vezetnek. Persze sokan felteszik ilyenkor a kérdést, hogy miért is akarnak rosszat nekünk a mi liberálisaink, hiszen láthatják, hogy mi lesz ebből. Látják is, azonban a rövid távú érdekek mindig kifizetődőbbek. Kit érdekel a családok sorsa, ha egy metróberuházásból 20 évig hasznot lehet húzni?

És a jövőnk? A jövőnk maga a Blaha Lujza téri bandita, az erkölcsök által nem befolyásolt gyerekkorú bűnöző, aki magában hordozza a teljes liberális értékrendet. A „csak én számítok”, a „megszerzem, amit akarok” és a „mit nekem törvények” szemlélet. Ő a tükrünk, elég csak ránéznünk és már láthatjuk, hogy hová „fejlődtünk” ezen az úton.

Talán azért még van remény. Talán lesz végre valaki, aki istenesen pofon vágja ezt az elvet. Nem kikövezett az út, azonban ha évtizedek során sikerült bennünket ilyen mélységbe taszítani, akkor talán arra is van remény, hogy felfelé induljunk el. Ezen az úton azonban nem a jelenlegi elit fogja mutatni az irányt. Ők erre – sajnos már tudjuk – nem képesek. Elitet kell váltanunk. Minél hamarabb, annál nagyobb az esély és minél később, annál kisebb a remény.

http://www.althir.org/

2008. január 14., hétfő

Toepler zsidó és ezért ússza meg

Toepler zsidó és ezért ússza meg

A 38. Magyar Filmszemle Álszent című, különdíjas kisfilmjében hosszan nézhetjük, ahogy vízbe fojtanak egy macskát. Állatkínzás vagy művészet? A zsűri tagadja, hogy tudták volna, milyen körülmények közt forgatták a szektásokról szóló alkotást, pedig februárban még nem volt ebben semmi titok. Így ez a tagadás is csak egy védekezés, "mi mossuk kezeinket".

Talán annyi, hogy a zsűri minden alkotást végig kellett nézzen, és pont a legbetegebb film kapta a fődíjat, mert nem csak az állatkínzás, de a mű szövege is magából kifordult perverz sátánista zagyvaság. A zsűriben többségében zsidó származásúak ültek. "Budapesti színészvilág"

További felelősök

-- Tímár Péter filmrendezőt az állatvédők felhívták a botrány kirobbanása után, Tímár a Filmszemle kísérleti- és kisjátékfilm zsűrijének az elnöke volt februárban. Tímár, miután elmondták neki, hogy milyen ügyben keresik, megkérte hogy tíz perccel később hívják vissza, mert éppen autót vezet. Ezután egyszerűen kikapcsolta a telefonját, így nem tudhatták meg, hogy mit is gondol az esetről. Sumák, gyáva zsidó patkány.

-- Hartai László zsidó, operatőr és rendező, az ELTE BTK filmelmélet szakának tanára, aki szintén zsűritag volt.

A 38. Magyar Filmszemlén februárban a kísérleti kisjátékfilmek versenyében különdíjat kapott az Álszent című alkotás, melyben hosszú percekig mutatják, ahogy vízbe fojtanak egy macskát. A jelenet nem trükkfelvétel, a macska tényleg hosszú kínszenvedések után fulladt meg, írja a Filmpont.hu internetes filmportál.

Állatkínzó szektafilm

A film, ami egy szektavezér istenkereséséről szól, a hivatalos indoklás szerint "a szöveg és kép formabontó használatáért, valamint egy szakrális téma szokatlan, újszerű feldolgozásáért" érdemelt elismerést, a beteges posztmodern förtelmeket istenítő zsidó szűri szerint. (további filmek melyeket nem toepler rendezett : elégia, taxidermia rendezte pálfi györgy zsidó, stb, ezt a kettőt láttam, nézhetetlen! összefüggéstelen! beteges és torz)

A Bábel c. filmben letépik egy tyúk fejét. A szigetben kiszelik egy élő hal oldalát, és visszadobják a vízbe. Mindkét filmet zsidók rendezték. A talmud szerint a zsidók a Föld összes állata fölött rendelkezhetnek, hisz jehova nekik adta a Föld minden "jószágát, földjét, és legelőjét". (az is megérne egy misét, mennyire következik a környezetszennyezés ebből a mentalitásból...)

Az alkotást Nickolaus Myslicki álnéven (amúgy az Egon Schiele álnevet is használja) Toepler Zoltán drámaíró és filmrendező jegyzi, aki a Filmpont.hu cikke szerint beismerte, hogy a jelenet felvétele során elpusztult az állat, védekezésképpen pedig mindehhez csak annyit tett hozzá, hogy a filmben szereplő macska beteg volt, és "másnap amúgy is elaltatták volna". Szerintem ez gyenge magyarázkodás, ilyen alapon bárkit meg lehet ölni, hisz úgyis meghal egyszer. Pláne, hogy én már láttam rossz állapotban levő, és ennél a cicánál betegebb kóbor állatokat felépülni befogadásuk után!!!

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló, 2004-ben szigorított törvény értelmében ez állatkínzásnak minősül, hiszen aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy a pusztulását okozza,...vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő". A rendező érvelése szerint a macskán ugyan eutanáziát hajtottak végre, de ezt csak állatorvos végezhette volna el, az uniós előírásoknak megfelelő, fájdalommentes módszerekkel.

Természetesen, a talmudnak megfelelően, zsidó nem ítél el zsidót ha az a gojok ellen (vagy egy állat ellen) követett el bűnt. Fel is mentették a mocskot.

Megúszta a macskagyilkos szadista zsidó - egyelőre
2008-01-03. 12:53

Emlékezetes a 38. "Magyar" Filmszemle: ebben mutatták be a Jordán-pozitív Toepler Zoltán Álszent című filmjét, amelyben vízbe fojtanak egy kismacskát. Ekkor mindenki egyetértett azzal, hogy a Talmud szellemiségében tevékenykedő zsidónak bűnhődnie kell, több állatvédő szervezet jelentette fel. A határozottabbak azt kívánták neki, amit ő tett a kis állattal, a visszafogottabbak pedig azt kérték, hogy a bíróság az állatvédelmi törvény szerint csukassa börtönbe. Ám ez izraelitákkal nem fordulhat elő kicsiny hazánkban, így hát megszüntették a nyomozást Toepler ellen. Ami nem azt jelenti, hogy mi nem adhatunk neki egy nyaklevest, ha netán összefutunk vele a Dohány utcában. De a lakcíme is fellelhető alább.

A rendőrségi eljárásnak vége már, de a média emberei valamiért nem tartották fontosnak, hogy bármit közöljenek a végeredményről, úgyhogy ránk marad a munka ezen része - írja a Bombagyár. Balázs nevű olvasójuknak köszönhetően a rendőrségi határozatot is meg tudjuk mutatni (a lakcímét, sajnos, benne felejtettük).

Toepler a kihallgatáson azt hazudta, hogy a felvétel 2003 decemberében készült, de azt nem árulta el, hogy ki gyilkolta meg az állatot. Vallomása szerint a felvétel eredetijét nem őrizte meg, azt nem tudja bemutatni. A rendőrség tanúként hallgatta meg a TV2 újságíróját, Azurák Csabát, aki a riportműsorhoz használt telefonbeszélgetésük vágatlan változatát a rendőrségnek átadta. A felvételen Toepler nem védekezik olyasmivel, amivel később a rendőrök előtt igen, sőt kijelenti, hogy a macskát úgyis elaltatták volna, ezt használta ki. A nyomozók fölkeresték a MÁV vezérigazgatóságát, hogy adják át a rendőrségnek a forgatási engedélyt, amelyeken a dátum bizonyítaná, hogy mikor készültek a felvételek (azazhogy az állatvédelmi törvény megszületése előtt-e). A MÁV jogi osztálya szerint semmiféle forgatási engedélyt nem adtak Toeplernek. A film vágójaként föltüntetett Vízkelety Erika a vallomása szerint nem is dolgozott az alkotáson, mert azt maga Toepler vágta, csak nem akarta magát vágóként is megnevezni, ezért kérte meg Vízkeletyt, hogy írhassa az ő nevét a stáblistára. (Az operatőrként megnevezett Pilzer Tamás egyébként nem létező személy.)

A tanúk szerint a film jeleneteit 2005-ben és 2006-ban forgatták, de azt nem sikerült megállapítani, hogy a kérdéses jelenet lehet-e korábbi, utólag vághatták-e be a filmbe. Az osztályvezető ügyész nem látja bizonyítottnak, hogy a jelenetet az új állatvédelmi törvény életbe lépése után vették volna föl, s mivel Toepler a kérdésekre nem volt hajlandó válaszolni, az sem világos, csak sejthető, hogy ő volt a felvétel készítője.

Éppen ezért Toepler Zoltánt fölmentették. Másnak kell hát igazságot tennie.

Blogin - bombagyár - kuruc.info

Egy Toepler Zoltán nevű zsidó rendező macskagyilkosságot vett filmre, csakhogy a szegény kölyökjószágot tényleg megfojtották. Teljesen lezüllött, talmudista közállapotainkra jellemző módon a kajmán díjat is nyert - derül ki a filmpont.hu beszámolójából, a mocsadék identitásáról persze hallgatott a szájt. Jellemző, hogy a "szintén zenész" Tímár Péter ugyan levélben követte meg az állatbarátokat, és sajnálatát fejezte ki, hogy ez a film díjat kaphatott, de a döntés visszavonásáról szó sem esett. A cica brutális meggyilkolását a toepler@freemail.hu e-mail címen lehet megköszönni a vadállatnak. Szerkesztőségünk megtudta az elmebeteg szörnyeteg telefonszámát is: 06 70 220 6119. A perverz "műalkotás" ominózus jelenete megtekinthető - szigorúan csak erős idegzetűeknek! - itt.

Avagy más aspektusból nézve: A szentimentális zsidó lélek megnyilvánulásának lehetünk ismét tanúi Toepler Zoltán haladó gondolkodású filmrendező legújabb műalkotásának köszönhetően, melynek címe: "Kiirtanám az összes (nem zsidó) élőlényt!" (A Tilos Rádió "Kiirtanám az összes keresztényt!" hitvallásának továbbfejlesztéseként...)

Magyarázkodott, hogy beteg volt a cica és el kellett volna altatni. Lélektelen gazember! Az eutanázia, ha elaltatják és nincs szenvedés. Aki ilyenre képes csak azt tudom kívánni,hogy élje át ugyanazt a kínt amit annak a szerencsétlen cicának okozott. Aki nem tiszteli az életet, hogy akar élni és a "művészetével" szebbé, jobbá tenni a világot? Ja, hogy nem is az a célja, hanem a megrontás, a kondicionálás a talmudi szadizmus elfogadására, hogy már semmin se botránkozzunk meg?!?!

A film egy részlete : http://www.pestplaza.hu/cica/

Nem művészet, gyilkosság : http://bombagyar.hu/index.php?post=262

Az ügy előzményei :

http://kuruc.info/r/1/11925/
http://kuruc.info/r/20/11679/
http://kuruc.info/r/2/11653/
http://kuruc.info/r/1/11639/
http://kuruc.info/r/1/11533/
http://kuruc.info/r/2/11491/

Mint aki a Sátán. Elkapta, és vízbe fojtotta a macskát, és közben olyanokat mondott, hogy mennyire élvezi a vízbe fojtást, hogy szó szerint idézzem: "áll tőle a faszom". A legdurvább, hogy díjazták is ezt a szemetet, 500 ezer ft-tal + egy díjjal, amit nem kértek vissza jellemző módon. Azt nyilatkozták, ha kiderül, hogy valóban megkinozták és megölték a macskát, visszavonják a díjat, ez nem történt meg, természetesen.
A zsűri tagjai, akik ezt értékelték: Tímár Péter filmrendező, Gelencsér Gábor, Hartai László, illetve az előzsűri tagjai: Varró Attila és Stőhr Lóránt. Mindannyian zsidók.
Ők ugyanannyira bűnösek szerintem, mint az aberrált Toepler.

Németország is ismerte az entartete Kunst kifejezést: ezzel a jelmondattal rendeztek kiállítást 1937-ben, hogy bemutassák a szerintük folyamatosan romló művészetet.

Toepler nem bánta meg bűnét. Még neki áll feljebb. Méltányos lenne nyilvánosan levágni azt a kezet, amivel a macskát megfojtották,de pont annyi ideig vágni, ameddig a macska szenvedett. Utána levágni a beteg zsidó elméjű Toepler fejét szintannyi ideig vágva, és mivel vallásunkat gyalázták behajítani mindkettőt a pesti zsinagóga udvarára. Oda valók.

A periratok :

>

>
>

2008. január 13., vasárnap

Nem lesz könyörület

Ludman Zsolt: Nem lesz könyörület
2008-01-13. 14:21

...És hogy milyen lesz ez az új világ, az új Európa? Az első időkben könyörtelen, kíméletlen és bosszúálló. Az új generáció tetemre fogja hívni mindazokat, akik megrontották a világot, és a pusztulásba vitték. Tetemre hívja őket azért, hogy mindenki lássa a pusztulás okát. Ezekben az időkben nem fertőzheti indulatukat keresztényi irgalom. Mindenkivel le fognak számolni, mindenkivel, aki segítette, sietette a romlást...

A fiatalok manapság szeretnek feketébe öltözni. Nem ritka, hogy tetőtől talpig ezt a színt választják, de legalábbis egyre gyakoribb lányoknál egy fekete fölső, fiúknál egy fekete ing. Ez nemcsak nálunk van így, hanem egész Európában. A fekete szín már egy ideje újra sikkes. Annak ellenére az, hogy a divatdiktátornak nevezett lányos arcú pedofilok ez ellen minden tőlük telhetőt elkövetnek. Ám hiába. Fiataljaink fittyet hányva a magazinok élénk címlapjaira, újra és újra előnyben részesítik a feketét. Nincs ebben semmi megfontolás, semmi ideológia. Még. (erre egy példa a mellékelt videón látható -SF)



Hál’ Istennek a 68-as korcs generáció már kiaggott. Ostoba ábrándképeik, amelyeket kergetve az egész világot a szakadék szélére sodorták, már nincsenek hatással a mai fiatalokra. Egy átlag húszéves csak keserűen mosolyog, amikor arról hall, hogy valaha ez a nemzedék uralta Európát és az egész világot. Hiszen nem kell sokáig bámulni a korabeli fotókat, hogy rájöjjünk, ennél idétlenebb generációt még nem hordott hátán a Föld. Amerikában volt egy-két fesztivál, elszívtak néhány füves cigit, nemzettek egy rakat zabigyereket, békejeleket hugyoztak a porba – majd nem történt semmi. Esetleg a franciák, akiknek a vérében van a barikádharc, felgyújtottak még néhány autót is. Na és aztán? El nem tudom képzelni, hogy ezek a ma már szánalmas trottyosok mire verik a nyálukat, még mindig. És közben minket, fiatalokat szapulnak, hogy milyen korcsok vagyunk. Merthogy állítólag mi semmi ellen sem lázadunk.

Könnyű volt nekik, a vad 68-as generációnak, akikkel a mindenkori hatalom elhitette, hogy fél tőlük. Holott valójában úgy simultak a különböző rendszerekhez, mint kismacska az anyukája csecséhez. Kádár talán félt a hosszú hajú, szakállt eresztett, a nyugati világot majmoló suhancok hordáitól? Dehogy félt. Hiszen egy-két becsempészett farmer, egy részegen végigtombolt rock koncert még nem veszélyeztette alapjaiban a szocializmust. Aztán a copfok lehulltak a borbély ollója által, a szakáll leborotváltatott, és jöttek a szorgos, munkával töltött hétköznapok a gyárban. A vad lázadókból olyan szelíd bárányok lettek, olyan jól nevelt rendszer emberei, hogy még egy kommunista embergyárban sem tudtak volna jobbakat készíteni. Mai fiataljainknak a dolga már sokkal nehezebb. Tőlük ugyanis a hatalom már valóban fél.

Most nem azokra a szánalmas idiótákra gondolok, akik elhiszik, hogy lázadnak a rendszer ellen azzal, hogy egy kicsit hőbörögnek az iraki állapotok miatt, vagy hogy Che arcképével díszített vörös pólókban sétafikálnak fel s alá. Nem kell különösebb jóstehetség hozzá, hogy lássuk, néhány év múlva a hatalom tenyeréből fognak enni, és úgy pitiznek majd, mint egy kiskutya, mint a mai világ jól kinevelt tapsikoló ölebei. Én azt mondom, a lázadók nem ezek a nagyszájú hőzöngők. Hanem azok a csendes fiatalok, akik fekete színeikkel jelzik, hogy megsejtettek valamit a világból – de még nem értik.

A hatalom jelenlegi birtokosait – bárhol is legyünk Európában – ha ezekre a fiatalokra néznek, átjárja a jeges borzadály. Látják, hogy egyre többen vannak, hogy egyre feketébbek, arcukon egyre nyilvánvalóbb elkeseredettség látszik, és önkéntelenül is fohászkodni kezdenek: Adja az ég, hogy soha ne ébredjenek öntudatra. Ennek érdekében persze mindent el is követnek. A letámadás egészpályás. Az ideológiai nevelés nemhogy az óvodában, de szinte már újszülött korban elkezdődik. Minden lehetséges csatornát igénybe vesznek annak érdekében, hogy ezek a gyerekek húszéves korukra olyan emberekké váljanak, akik csak egy irányba képesek nézni, hátra még véletlenül se. Mert a múltban rejlik a hatalom jelenlegi birtokosainak legfőbb félelme. A múlt az, amely rettegéssel tölti el őket. Mert hiába lőtték szét, bombázták porig, akasztották fel a vezéreit, és hitették el velünk, hogy egy senkik voltak, kiontott vérük a földből hozzánk kiált, és arra sarkall, hogy nemet mondjunk alávaló gyilkosaikra, és ítélkezzünk fölöttük.

Mocorog, már éledezik, és egyre határozottabban jelzi ma még csak zsenge erejét az új, a feltámasztott, a nagyszerűségében félelmetes generáció. Fiatalok százezrei néznek bele a tükörbe nap, mint nap, és nem értik azt, amit látnak. De már érzik azt, hogy ők mások, mint apáik voltak, mások, mint aminek nevelték őket, és mások akarnak lenni, mint amilyen életre kárhozottak. Érzik az erőt, a képességet magukban arra, hogy valóban megváltoztassák a világot. Hogy végre hangosan kimondják azt, amit ma még csak suttogni sem szabad. Hogy megragadják azt, ami az övék, és eltaszítsák maguktól, ami tőlük idegen. Még nem értik, hogy mire születtek, és nem tudják, hogy hogyan fogjanak neki új életüknek, csak azt tudják, hogy a fekete szín, amelybe testüket burkolják, áthatja az egész lelküket is. A fekete szín teszi őket különlegessé, összetartozóvá. A fekete szín jelzi nemességüket, erejüket, a fekete szín az, amely ma még csak rongyokban lóg rajtuk, de holnapra egyenruhává domborodik, uniformissá, amely tiszteletet fog parancsolni mindazok körében, akik rájuk tekintenek. Mert ők lesznek az új világ vezérei.

A mai világnak el kell tűnnie. Nem azért, mert eljött a halálának ideje, hiszen egy torzszülött társadalom döglődése akár évszázadokig is eltarthat. Még nagyon sok nemzedéket tenne tönkre, ha csendesen várnánk a végét. Ezért meg kell ölni. Az egész emberi civilizáció sorsa múlik most néhány ezer, bátor fiatalon. Ők még nem tudják, hogy mekkora a tét. És azt sem tudják, hogy őnekik kell megmenteni tízezer évek kínkeserves munkáját. Néhányan közülük talán épp a tévét bámulják, vagy félig elbutulva gubbasztanak egy sötét panelszobában. De fekete színeik jelzik, hogy ők a kiválasztottak. Nekik kell cselekedni. Nekik kell elpusztítani a régi világot, hogy megszülethessen az új.

És hogy milyen lesz ez az új világ, az új Európa? Az első időkben könyörtelen, kíméletlen és bosszúálló. Az új generáció tetemre fogja hívni mindazokat, akik megrontották a világot, és a pusztulásba vitték. Tetemre hívja őket azért, hogy mindenki lássa a pusztulás okát. Ezekben az időkben nem fertőzheti indulatukat keresztényi irgalom. Mindenkivel le fognak számolni, mindenkivel, aki segítette, sietette a romlást. Leszámolnak az ügyeskedőkkel, a félrevezetőkkel, az arcátlanokkal. Leszámolnak a hazugokkal, a becstelenekkel, és a gátlástalanokkal. Úgy fognak tombolni itt, a legöregebb kontinensen, mint egy angyal, hogy sokan azt hiszik majd, eljött az ítélet órája. Isten irgalmazzon ellenségeiknek, mert ők nem fognak.

És aztán végre elkezdődhet az igazi építkezés, amellyel közelebb kerülhetünk az Édenhez. A vén Európa nem fog ráismerni önmagára, és fogatlan aggastyánként nevet majd együtt a vidáman kacarászó ártatlan gyerekek hadaival. A bosszú pallosának suhogása után végre a gyerekzsivaj lesz az uralkodó hang Európában. És ezeknek a gyerekeknek nem fogjuk elmesélni, hogy milyen volt a világ előttük, régen. Nem kell megtudniuk, hogy valaha majdnem belefulladtunk az ürülékbe. Elég az, ha mi tudjuk, mitől sikerült megóvnunk őket. Elég az, ha mi emlékszünk a régi világ borzalmaira. És ha majd eljön az ideje annak, hogy ezt az irdatlan titkot tovább már nem vihetjük, úgy velünk együtt fog majd sírba szállni.

Ludman Zsolt
kurucinfo.hu


Ezt a videót látni kell! XD Ich liebe STUKAS! Liebe, liebe, liebe! "Wir greifen an!"

2008. január 12., szombat

Hatvannyolc

Hé, hatvannyolc

Miért pont Párizsban volt "diáklázadás"? A francia fegyverekről nem mondhatott le izrael, márpedig De Gaulle a 67-es háborúban történt jogtalan izraeli területszerzésen felháborodva nem szállított több fegyvert a zsidóknak. Meg kellett buktatni hát.

Doncsev András

Az egyik mobilszolgáltató borsos havi számláihoz rendszeresen mellékelt lapjának legutóbbi száma 1968-cal foglalkozik. "Ez az év megváltoztatta a világot" - állítja a kiadvány, és kronológiával, képekkel, az érdekesebbnek tartott eseményekről közölt rövid híradásokkal, valamint két '68-as - egyikük világnézete és generációja, másikuk csak a születési dátuma szerint -, Lángh Júlia író és Pohárnok Gergely operatőr a témához kapcsolódó beszélgetésével emlékezik meg az évfordulóról.
Nos, az 1968-as valóban eseménydús év volt a tengerentúlon, Nyugat-Európában és a vasfüggönyön innen is (kronologikus áttekintéshez kattintson ide, a világ eseményeinek tematikus áttekintése - többek között - itt is megtalálható, mozgóképre vágyók ezt nézzék, a csupán nosztalgiázni akaróknak pedig ez az oldal ajánlható), mégis, a 68-as szellemiség alatt elsősorban a németországi és még inkább a francia diáklázadások kirobbanásával terjedő életfelfogást, életszemléletet értjük. Kicsit sommásan fogalmazva: míg nyugaton a totális egyéni szabadság kiteljesedéséért küzdöttek, addig mi a közösségeink függetlenségéért vívtunk harcot egy totális hatalom ellen. Ahogy mára már szállóigévé vált: Franciaország unatkozott, ezért a fiatalok szüleik generációja ellen forrongtak. A Sorbonne falára azt írták, "Professzorok, épp olyan vének vagytok, mint a kultúrátok!" - Valéry Giscard d'Estaing-től tudjuk, hogy a múlt eltörlése iránti sajátságos hajlam a franciák tulajdonsága -, ezalatt Közép-Európa ismét a szovjet megszállás ellen lázadt, és a szabadságküzdelem végére újfent a szovjet páncélosok - kiegészülve immár a Varsói Szerződés csapataival - tettek fekete pontot. Teljesen mást jelentett tehát a szabadság a vasfüggöny két oldalán: egyiken a jólét, a másikon a rablét forradalma, a prágai tavasz zajlott. Másképp szólt a Rolling Stones Street Fightin' Man-je a rend, a tekintély és a hagyomány ellen lázadó nyugati, mint az 1956-ban és 1968-ban a szovjet tankokkal farkasszemet néző keleti fiataloknak.
"Miközben mi Prágának drukkoltunk, a Nyugat is forrongani kezdett. Franciaországban, Németországban és Amerikában megindult az a mozgalom, amit azóta 'újbaloldalnak' nevezünk" - emlékezik Heller Ágnes. (aki először sztálinista volt, majd maoista, azután pedig anarcoliberális, 1990 óta pedig szdsz-párti -SF) "A francia, német, amerikai mozgalmaknak voltak közös jellemzőik, de sajátos vonásaik is. Ma már tudjuk, hogy ez a mozgalom megváltoztatta azt a világot, amit mi akkoriban sommásan 'Nyugatnak' neveztünk. Minden átalakult: a politika, a gyermeknevelés, a szexuális szokások, a hivatali viselkedés, az öltözködés, az iskolák és az egyetemek szerkezete, a tanrendek, a művészet státusa és még sok más."
A francia baloldali fiatalok barikádokat építettek, hogy a szabadság útjába eső korlátokat lebonthassák, csakhogy nem vették észre, hogy idővel már nem korlátokba, hanem a rend, a közösségi együttélés rendjének falaiba ütköztek. Roger Scruton úgy véli, üzenetük voltaképpen igen egyszerű volt: minden hatalom elnyomó jellegű, ezért a hatalom intézményének felszámolásától várható a társadalmi igazságosság megvalósulása, végső soron az egyén teljes felszabadulása.
Lángh Júlia a fent említett beszélgetésében idézi Daniel Cohn-Benditet, aki azt mondta a francia sport- és ifjúsági miniszternek: "vegye tudomásul, hogy a fiatalságnak nem mindenféle fasiszta tornatermek kellenek, hanem a szexualitás, és a szexualitás fölszabadítása."
Az újbaloldal reprezentánsai mára majdnem kivétel nélkül liberálisak és zöldek lettek - mint az előbb idézett Cohn-Bendit -, és jelentős szerepet játszanak országuk politikai, gazdasági és kulturális intézményeiben. Egyébként arra, hogy a két szélsőség, a totális állam és a totális egyéni szabadság védelme ezúttal is milyen jól megfér egymással, jó példa kishazánk és még számos posztkommunista ország, ahol egy sereg közéleti ember személye a garancia a két ideológia önellentmondás-mentes együttélésére, illetve a zökkenőmentes utópia-váltásra. Szóval nem elég nyögnünk a régi baloldali utópia és annak a létező szocializmusban testet öltő hatásait, megkaptuk tetejébe az 1968-ban gyökeredző és azóta a legmesszebbmenőkig "továbbfejlesztett", Európában már szemétkosárba dobott újbaloldali eszméket is.
Be kell ugyanis látni, hogy az embert minden kötöttségétől, vele született tulajdonságától - nyelvétől, származásától, nemétől - megszabadítani akaró törekvés szükségtelen és káros.
Be kell látni, hogy egyedül Isten képes a semmiből egyedül teremteni, az ember csak párban - egy férfi és egy nő - képes életet létrehozni: ő maga is eképp jött világra. Férfi és nő alapvetően különböznek egymástól - ahogy ezt ma már a Genezis öröksége után végre a genetika kutatásai is bebizonyították -, s e gyönyörűséges és nagyszerű különbségekben van a legnagyobb erejük. Férfi és nő együtt több mint egyszerűen csak két személy. Ahogy Paul Johnson fogalmaz: kétféleségük a bennük rejlő teremtő erő záloga.
Be kell látni, hogy a család, a nemzet, vagy akár egy kultúra, mint amilyen az európai is, a már meghaltak, a most élők és a majdan születendők felbonthatatlan közössége. Az ember sohasem az első ember, hanem csupán egy szem a láncban, hiszen örököse mindannak a tudásnak, amit az előtte élők felhalmoztak, és hasonlóképp továbbadója is - szerencsés esetben gyarapítója - az emberiség kincsestárának. A kulturális tradíció továbbadásához tehát egy egész közösségre van szükség, ezért minden, a közösségek elsorvasztására tett kísérlet végső soron az ember halálát készíti elő.
Be kell látni, hogy nem tartható fenn hosszú távon az a paradox helyzet, hogy miközben demokráciában élünk, melynek elvi alapja a többségi akarat érvényre juttatása, a mindennapi életünk rezdüléseit is szabályozni akaró - a személyes, intim szféráinkba, az egyén védelmének álcája alatt betolakodó liberális - jog kizárólag az egyént védi a közösséggel szemben.
Az ember - ha tetszik, ha nem - közösségi lény. Közösségbe születik, közösségekben éli az életét és csak közösségben képes újjáteremteni önmagát, még akkor is, ha ezt a tényt a tudomány által mesterségesen közbeiktatott eljárások és a korszellem el is halványíthatják. "A filozófusok a világ végéig elvitatkoznak arról, melyik van előbb, az ember-e vagy a társadalom" - írja Molnár Tamás -, "de nyugodtan kijelenthetjük, hogy hamisan van megfogalmazva a probléma. Az ember mint ember csakis társadalomban létezhet, a társadalom pedig nem létezik az őt alkotó egyének nélkül."
Valódi szabadság sem létezik közösség nélkül. A szabadságnak nem csupán a diktatúra az ellenfele, a szabadság a demokráciákban is ugyanúgy védelemre szorul: az apátia vagy az anarchia, vagyis minden közösséget felbomlasztó kísérlet éppen úgy fenyegeti, éppen úgy felemésztheti.
A szabadság tehát a legkevésbé sem egy szó csupán, nem is csak egy dolog, hanem leginkább egy törékeny egyensúly. Olyan állapot, amelynek megőrzéséért állandóan tennünk kell: hol a túlzott hatalmi erő, a személyes életünket fenyegető erőszak megfékezésével, hol pedig a mindent elsöprő, és maga alá temető szabadosság visszaszorításával, a közösségeinket összefogó értékek felemelésével.

Jobbhír.hu

1968, diáklázadások, szabadosság, szabadság, újbaloldal, utópia ...

Ma már nem a rockzene, hippikultúra és Csehszlovákia, vagy Párizs jut eszembe: hanem a SZADESZ.....Bader-Meinhof (kommunista zsidó), Carlos (terrorista), Marcuse(franciaországi zsidó és szovjet kém), Cohn-bendit (pedofil zsidó), roman polanski (pedofil zsidó) hazug kádári Új Mechanizmus...