Reakciós : A zsidók közül sokan nem lojálisak a magyarság iránt

Hogy ki a magyar? Reakciós szerint az, aki bizonyítja és vallja hogy magyar. :-)

A kettős identitású, izraeli-magyar kettős állampolgárok nem tartoznak ide. Ők a legnagyobb hazaárulók, magyarnak ADJÁK KI magukat holott nem azok. A zsidó nemzetközi.

"nem az a baj, hogy zsidó az illető. Az a para, hogy ha elkövet gazdasági bűncselekményeket, sikasztásokat, akkor azért nem büntetik meg, mert zsidó. A többi zsidó kimossa a szennyesét, kéz kezet mos. A zsidó befolyást bűnre használják. És itt a baj."

Szerintünk az a magyar, aki bizonyítja. Aki teljes szívéből, összes idegszálával vállalja e nép sorsát; osztozik örömében, fájdalmában, szól érte és védi mindenütt, aki harcol is, ha kell, aki neki szenteli egész életét, s habozás nélkül vérét ontja, ha ezzel segíthet. Ám aki népünket s földünket gyalázza, egyetlen göröngyét elárulja, egyetlen lakóját kifosztja, aki bármiben ártalmunkra van, vagy a vesztünkre tör, bizony az nem magyar. Az számunkra ellenség, legjobb esetben közömbös idegen, legyen bár főrabbi, vagy kiszsidó.

Hát, nincs is szánalmasabb mint mikor egy zsidó tagadja hogy zsidó.

Talmud és a toepler zsidó ügye is ezt bizonyítja :

A talmudista judaizmus szerint a gojoknak a halálbüntetés feje mellett be kell tartani az ún. noahita törvényeket. A hét noahita törvény egyike tiltja az állatkínzást. Vagyis, a zsidó itélõszék szerint, ha egy goj tette volna azt, amit a "művészúr tett, akkor annak fejét kellene venni. Természetesen a Talmud azt is kijelenti, hogy a zsidók más elbírálás alatt vannak – Tényleg? No ne mán', ilyet eddig észre sem vettünk. Talmudistáék jól meghatározhatják a gojoknak a tutit, õk meg bírálaton felül álnak.

A TOVÁBBIAK FORRÁSA :

http://web.archive.org/web/20070510023853/enmagam.freeblog.hu/categories/zsido/

A zsidó szupremácia

5. rész: Az antiszemitizmus gyökere

A legmélyebb hitű cionista sem gondolja, hogy pusztán zsidósága okán célpontja különféle támadásoknak. A történelmi ismereteink elég tágak ahhoz, hogy lássuk: az évszázadok során természetes túlélési technikává változott gazdasági kizsákmányolás az egyik oka a globális zsidóproblémának.A legnagyobb európai zsidó tanító, Maimondes, 13. törvénykönyvében (A polgári törvények könyve) olvashatjuk Mózes törvényeinek (23:20) újragondolását:

Kölcsönt adni vagy kölcsönt kérni pogánytól vagy más
idegentől megengedhető. Ahogy az Írás mondja: Kamatra ne adj kölcsön
testvérednek! (Mózes törvénykönyve, 12:20) – a testvérednek tilos, de a világ
többi részének szabad. Valójában ez pozitív parancs, hogy adj kölcsönt nem
zsidónak kamatra. Az Írás mondja: A nem zsidónak kamatra adj! (Mózes
törvénykönyve, 23:21)

A zsidók által mért uzsorakamat komoly pénzügyi terheket rótt a múltban a közemberekre több országban is. Angliában 22–43%-os kamatot kértek (Cecil Roth: A History of the Jews in English, 1978), Észak-Franciaországban pedig 1206-ban törvénybe iktatták a 43%-os maximális kamatot, mert a zsidók olykor 65%-os díjat (a felmerülő költségeken kívül!) számoltak föl (R. Chanzan: Medieval Jewry in Northern France: A Political and Social History, 1973), éppen, mint a XIV–XV. századi Lengyelországban (B. D. Weinryb: The Jew of Poland: A Social and Economic History of the Jewish Community in Poland from 1100 to 1800, 1972). 1942-es művében a zsidó A. A. Neuman leírja, hogy Kasztíliában a törvény szerint alig több mint 33% volt a megengedett legnagyobb kamat. Amikor 1326-ban nagy éhínség tört ki, a parasztok csak kölcsönből tudtak volna vetőmagot vetni, a zsidóság azonban mindaddig nem volt hajlandó kölcsönözni, amíg a törvényt meg nem változtatták, és nem engedélyezték a negyvenszázalékos kamatot (The Jews in Spain: Their Political and Cultural Life During the Middle Ages, 1969). A középkori Angliában megalkotott Magna Charta pedig feketén-fehéren elsőbbséget ad egy birtok megvásárlásánál az árváknak és özvegyeknek a zsidó uzsorásokkal szemben, képzeljük csak el, milyen helyzetnek kellett kialakulnia, hogy erre a szabályozásra szükség legyen (J. W. Baldwin: The Government of Philip Augustus: Foundations of French Royal Power in the Middle Ages, 1986).
A zsidók a már bemutatott talmudi tanításnak is köszönhetően büszkék voltak arra, hogy nem kétkezi iparos munkával, hanem fondorlattal és pénzügyekkel foglalkoztak. Több zsidó történész is lejegyezte, hogy a Talmudot megvető IX. Lajos király 1254-ben eltiltotta a pénzügyi tevékenységtől a zsidókat, és kétkezi munkára kötelezte őket, mivel az uzsorakamatokból összeszedett összeg a királyi bevételt is meghaladta (ennek kapcsán alakult meg a zsidóhajítás versenye, amelyet a Tower tetején tartottak...).Emlékezetes példa a Rothschild bankdinasztia meggazdagodása. Mayer Amschel Rothschild egy 1743-ban született németországi zsidó volt, aki a napóleoni háborúk alatt egy nagyon elmés tervet eszelt ki: postagalambok és szárazföldi futárok bonyolult összhangjával a kor leggyorsabb hírvivő rendszerét alakította ki. Amikor megtudta, hogy Napóleon veszített Waterloonál, azt a hamis hírt terjesztette, hogy nyert: a részvények ára lezuhant, így Amschel és emberei fillérekért megvásárolták őket. Amikor másnap kiderült, hogy Napóleon vereséget szenvedett, már csupán teljesen tönkrement családok és hosszú évek alatt fölépített cégek romjai maradtak, a Rothchild-ház pedig gazdag lett. Bankházaiba saját öt fiát ültette, és óriási befolyásra tett szert, meghatározva többek között az orosz forradalom sorsát is. Az ilyen csalások sorozata miatt alakult ki, hogy a bankszakmában szinte kizárólag zsidók helyezkedhettek el (például a XIX. századi Poroszországban nem volt nem zsidó bank, az 1923-as Berlinben pedig 150 zsidó bankra mindössze 11 nem zsidó jutott [W. E. Mosse: Jews in the German Economy: The German-Jewish Economic Elite 1820–1935, 1987 és S. Gordon: Hitler, Germans, and the "Jewish Question", 1984]).
Azonban ezek a többség által nem is ismert tények nem igazolnák a valamennyi zsidók lakta országban időszakosan föl-föltűnő és növekvő antiszemitizmust. A zsidók bűnének fölrótt másik igazán társadalombomlasztó eleme a bűnszövetkezetek táplálása. Bármilyen meglepő is, létezik a zsidó maffia! Ennek hátteréről, szerepéről és pusztán a létezésének hatásairól szól majd a következő fejezet.