Miért is utasítsuk el a zsidókat

Miért is utasítsuk el a zsidókat

Azért, mert mondjuk felismertünk egy csomó negatív trendet, és az ezeket a trendeket előidéző, megtervező, vezető, és felfokozó erőket, valamint konkrét személyeket. És jé, de sok köztük a zsidó. Na ugye!

Soha nem mi sanyargattuk a zsidókat, hanem pénzuralmukon keresztül mindig ők minket. A magas uzsora kamatok miatt eleve visszafizethetetlen banki kölcsön miatt sokan mindenüket elvesztették a 30-as években. A neémeteknél a nemzeti szocialisták, amikor hatalomra jutottak, átvették nemzeti tulajdonba az idegen tulajdonban levő bankokat, és államilag megszabták a maximum és a miminum kamatokat + saját pénzt bocsájtottak ki, aminek az alapja (fedezete) az osszág termelőtényezői voltak. Manapság az Unióban a csőd már nem bűncselekmény, bezzeg akkoriban a bankárok még Londonban is szépen kiugrottak az emeletekről, ha nem akartak életük végéig az adósok börtönében ülni.

A magyarság mindig mindenkit befogadott, aki békében, egyenrangúként akart velünk élni. Így volt ez már Árpád idejében, amikor zsidó vallású kabar törzset hozott magával a sztyepéről, és heves vidékén letelepítette őket. (sok helyiségnév őrzi ezt) De így volt az üldözött besenyőkkel, kunokkal is, akiknek talán a világ első autonóm területe volt az Alföldön, saját nyelvükkel, vezéreik vezetésével, mindaddig, amíg nem lázadtak.

Azonban velük is megbékéltünk, kun László személyében még királyt is adtak, asszimilálódtak, annak ellenére, hogy faji jellegzetességüket máig megtartották.

Folytathatnám a sort a jászokkal, a Mária Terézia által betelepített tótokkal, svábokkal, akik még akkor is, ha elkülönült falvakban laktak, jól kijöttek az őslakossággal, nem ellenségeskedtek, nem igyekeztek maguk alá gyűrni a másikat.

A nagy olvasztótégely a kommunizmus jog és vagyonfosztása volt, amikor a földjüktől megfosztott emberek a jobb megélhetés reményében városokba költöztek, és a nagy iparosítási lázban teljesen összekeveredtek.

Nem így volt ez a zsidókkal, akik eleve városi, zárt közösségekben gettó életre (lásd Erzsébet város, Lipót város) rendelkeztek be, és aminek megtartására Einstein is figyelmeztette őket. Amíg viszonylag kevesen voltak, ez nem is okozott komoly problémát, azonban az 1867-es Deák Ferenc által megtett kiegyezés után a tömeges galíciai, pólisi (kelet európai, róluk szól a hegedűs a háztetőn, mellesleg azt is zsidó írta, és a belőle készóélt musicalt is egy Webber családnevű zsidó rendezte, tehát ne nagyon legyen hatással a zsidókkal kapcslatos véleményünkre...) zsidó bevándorlással felszaporodva (ez a befogadás nagy hiba volt) "Isten választott népének" akkorra már a gazdasági, politikai hatalom megszerzése vált céljává. (mint a kommün idején). Emiatt vált szükségessé 1920-ban a "numerus clausus" törvény meghozatala, ami a befogadó nemzet természetes védekezése volt, saját többségi önrendelkezésének megvédésére.

Ezt nevezik a zsidók a magyar antiszemitizmus kezdetének.

De kérdezem én, miért szeresse a magyar a zsidót, miért részesítse előnybe őket, miért váljon filoszemitává? Elfogadjuk a létezésüket - csak nem idehaza rajtunk élösködőként -, ha kimennek izraelbe, és ott élnek, az nem korlátozza a saját létünket. A teljesítményükre is hiába büszkék, egyrészt belterjes társaság, egymást dicsérik körbe, egymásnak osztják a lehetőségeket, a pályázatokat ők zsűrizik, és így az ő cégeik is nyerik, ezáltal sokkal drágábban épül meg így nálunk minden, a jó állásokat is egymásnak osztják, ők a "kölcsönös elismerés társasága" és ez által minden tevékenységük csak a zsidó közösség gyarapodását, épülését, szépülését szolgálja, és csak saját érdekeiknek érvényesítése a cél. A magyarok rovására természetesen, azaz a zsidók természetéből fakadóan, de ez számunkra nem elfogadható.

És ugyan mi jót tesznek itt a zsidók? A gengszterváltás idején már évek óta szervezkedzek a hatalom átvételére, a zsidó Soros György, és a nemzetközi zsidóság pénzén, és SZDSZ vezérlettel (1988 előtt az szdsz még csak mint Szabad Kezdeményezések Hálózata létezett, tehát nem pártként) tőlük volt hangos az ország, mindaddig, amíg a kulcspozíciókat, és a gazdasági hatalmat meg nem szerezték. Egy példa: a Budapest Bankot úgy adták el 8 milliárdért, hogy utána az állami kötelezettség vállalás címén 12 milliárdot kaszáltak vissza - Apró Piroska érdekeltségével. Amikor veszélyben érezték pozíciójukat, kis híján polgárháborút robbantottak ki a taxis sztrájkkal. Az országgyűlés Kis János, Bauer Tamás, Eörsi Mátyás köpködésével volt tele, amíg Konrád György a Széchenyi fürdő kövén, egyenes adásban adta elő a zsidó liberalizmus eszméinek "nagyságát". ( beleturházott a medencébe, és amikor ezt számonlárték rajta, üvöltött, hogy itt üldözik a zsidókat)

Ma már a döntő részt a gazdaságban, médiában megszerezték, nincs szükség az SZDSZ-re se, de ha vezető szerepüket a legkisebb kritika is éri, azonnal lesz 100 tiltakozó aláírás Bayer Zsolt cikke ellen, és Konrád és Kertész is megereszt néhány jól irányzott köpést berlini új hazájukból. (a németeken rajtuk kívül is efféle cionsita zsidó tetvek élősködnek)

Az már csak hab a tortán, ahogyan Szegő Péter siránkozik az antiszemétizmus.hu oldalon, hogy egy-egy megfogalmazást miért nem lehetett finomabban megírni, mert sértik a zsidók érzékenységét. Az hogy rajtuk kívül másoknak is van önérzete, fel sem merül benne, mint ahogy az sem, hogy a magyarság hozzávetőleg 1 millió embert vesztett a világháborúban.

Ahogy Einstein úgy a mai fő cionista hangadók miért vándorolnak országról országra? Talán hogy a zsidó közösség identitástudatát életbe tartsák, vagy előkészítsék a szellemi (kliensi) kört a Soros féle tőke behatolásra?

Central European Uuniversity, azaz Közép Európai Egyetem tehát az, amiről beszélek, azt hívják Soros egyetemnek.

A végzettek nem kapnak teljes értékű diplomát, hanem csak annak várományosaivá "lépnek" elő, miközben sorosék bekaszálták a tandíjat. Jobb helyeken Sorost be sem engedik az országba. 1997-ig Prágában volt a soros féle CEU nevű neolib agymosóegyetem, de ott rájöttek, hogy ez egy cionista machináció (a csehszlovák időkben sem tűrték meg a bomlasztó cionizmust a hazájukban, az 1967-es arab-izraeli háború után pedig a szovjet politika is e törekvésük mellé állt) ki is tették őket, azután költöztek Budapestre. A tanulmányok támogatása se olyan önzetlen dolog ám, mint ahogy azt hinnénk. Ezt úgy is fel lehet fogni, mint az értelmiségi képzés privatizációját, s ezzel is függőségbe hozható az államvezetés, mert ha "rossz" oktatási törvényt hoznának, a soros "lekapcsolja" az oktatást és annyi.

Ösztöndíjakkal meg szépen be lehet szabályozni, hogy a felnövekvő értelmiség a "nagy célnak" megfelelő tananyagot kapjon, azaz nem lesz képes érdemi munkára az adott célterületen. Ez meg egyenlő az értelmiségi réteg szétverésével, ami nagyon is kívánatos cél egy leigázandó ország esetén.

Az is nyilvánvaló, ha én támogatok és finanszírozok valamit, akkor én is szabom meg ennek a feltételeit, és egyáltalán az egész tevékenységem célját és értelmét. Ami jelen esetben garantáltan nem a nemzeti értelmiség kinevelése, hanem sokkal inkább a neoliberális janicsárok kiképzése a globalizmus helytartójának, vagy például bértollnokának.