Hiányszakmák? Megaláztatások, 19. századot idéző embertelen munkafeltételek és körülmények, pl. vécére...

Public RSS-Feed of Scall Fast. Created with the PIXELMECHANICS 'GPlusRSS-Webtool' at http://gplusrss.com SF

Hiányszakmák? Megaláztatások, 19. századot idéző embertelen munkafeltételek és körülmények, pl. vécére... Sep 23rd 2016, 22:59 Hiányszakmák? Megaláztatások, 19. századot idéző embertelen munkafeltételek és körülmények, pl. vécére sem mehet a rabszolgamunkás! A képen látható országos jövedelmi átlagot Budapest húzza fel? Nem, hanem a legtöbbet keresők, néhány pénzzel kaépcsolatos vezetői állás milliós havifixei, de a tőkejövedelmek még ennél is magasabbak és azokra a szja nem is vonatkozik, kvázi adómentesek. A fideszes "munka alapú gazdaság" a többség számára azt jelenti, pofa be és szalagmunka 3 műszakban a Jabilban, andy vajna és sokan mások meg offshore adóelkerülnek vidáman. Nem csak a pénz miatt megy külföldre a magyar, fáj neki, hogy nem nézik embernek Nem elegendő a munkaerő-piaci gondok rendezéséhez az általános béremelés. Az alkalmazottak emberségesebb körülményeket követelnek. Ha nem kapják meg, lelépnek. Korántsem csak az alacsony hazai bérek miatt krónikus itthon a munkaerőhiány, és jelentős az alkalmazottak cserélődésének sebessége a vállalatoknál. Bár általános vélekedés, hogy az emberek leginkább a jobb bérszínvonal miatt keresik a külföldi munkavállalás lehetőségét, a Vasas Szakszervezeti Szövetség az elmúlt két hónapban több mint háromezer munkavállaló bevonásával készített felmérése szerint ennél sokkal mélyebb és összetettebb a probléma. Ebből kiderül: fizetésemelés nélkül ugyan nem orvosolhatóak a magyar munkaerőpiac problémái, de ez csak a szükséges lépések egyike. – Emberségesebb körülmények és empatikusabb vezetők is szerepelnek az alkalmazottak kívánságai között – összegezte az eredményeket lapunknak László Zoltán, az érdekvédelmi szervezet alelnöke. A helyzet súlyosságáról az is árulkodik, hogy bár a felmérést azért indították, hogy kiderüljön, hogyan érzik magukat a munkavállalók, rövid idő alatt akkora panaszáradattal szembesültek, hogy újabb és újabb kérdéseket kellett feltenniük a problémákkal kapcsolatban. Az egész országot lefedő kutatás eredményeként az rajzolódott ki, hogy a jellemzően ipari vállalatoknál dolgozó emberek mély hangulati válságban vannak, ez a külföldre távozás egyik legmeghatározóbb oka. A felmérés válaszadói öt jól elkülöníthető területet jelöltek meg, amelyek egyre nehezebbé teszik mindennapjaikat a munkahelyükön. Az alacsony bérszínvonal rendre előkerült ugyan, de a megkérdezett többtucatnyi társaság közül csak egy akadt, ahol a munkavállalók ezt a szempontot tették az első helyre. Ráadásul az is kiderült: az ország keleti és nyugati felében található társaságok között nincs érzékelhető különbség e téren, vagyis nem lehet azt állítani, hogy a keleti országrészben égetőbb probléma lenne a bérkérdés, mint máshol. A főnöki kegyetlenség és ostobaság küld padlóra sokakat. Az nem derült ki a felmérésből, hogy mekkora béremelést várnának el a dolgozók, az azonban egyértelművé vált: az emberek azt szeretnék, hogy például egy váratlan fogászati kezelés ne okozzon több hónapig tartó költségproblémát egy családban, az iskolakezdést pedig ne előzze meg akár féléves spórolás. A munkahelyi vezetők magatartása miatti csalódottság nagyjából azonos mértékű volt, mint az alacsony fizetések miatti. A válaszadók elkeserítően nagy számban állították azt, hogy elsősorban a közép- és alsó szintű vezetők kritikán aluli hangnemben beszélnek beosztottjaikkal. E viselkedés mögött vélhetőleg az áll, hogy – mivel a vállalatok jellemzően nem vagy alig költenek a vezetők képzésére – egy részleg irányítójának jellemzően fogalma sincs arról, hogyan kellene kollégáival bánni, hatékonyan ösztönözni őket. Ha mennyiségi megrendelést kell teljesíteni, sok cégnél a vezetők csak a kvóták teljesítésére és a határidők betartására koncentrálnak, az eredményeket pedig szinte kizárólag kényszerítéssel érik el. Meghökkentő, de többen fizikai bántalmazásról is beszámoltak. Az csupán e jelenség másodlagos következménye, hogy a minőség iránti igény is másodlagossá válik ilyenkor, ami a vállalatra is rossz fényt vet. A szakszervezet egyébként a felmérés eredményei nyomán arról döntött, lépéseket tesz azért, hogy az embertelen vezetők kiléte a jövőben nyilvánosságra kerüljön. Már dolgoznak is egy erre hivatott rendszer létrehozásán. Az alkalmazottak részéről fontos elvárásként merült fel az igazságosság kérdése is: jelenleg ugyanis itthon általános az a gyakorlat, hogy hiba esetén az utasítást kiadó vezetőt semmilyen retorzió nem fenyegeti, míg aki elvégezte a munkát, az elveszti az állását. Meghökkentően rossz a hangulat a magyar munkahelyeken. A tervezhető karrierlehetőségek mellett a munkavállalók szerint az is sokat javítana a helyzetükön, ha a cégek jobban odafigyelnének a munka és a magánélet egyensúlyára. Most az utóbbit szinte teljesen háttérbe kell szorítaniuk. Különösen jól látszik ez a szabadságok kiadásában: sok helyütt a munkatársak egyáltalán nem vehetik ki akkor a szabadnapjaikat, amikor szeretnék; ezek kiosztásába semmilyen beleszólásuk nincs. A cégek többsége a gyermeket nevelők igényeire, kéréseire sincs tekintettel. –  Akadt olyan válaszadó, aki úgy jellemezte helyzetét: a gépre, amivel dolgozik nagyobb figyelmet szentel a vállalat, mint rá. Annak igényeire maximálisan odafigyelnek, betartják például a szervizidőszakot, míg neki ahhoz sincs joga, hogy engedély nélkül kimenjen a WC-re a szalag mellől. Ha mindez tartósan így marad, semmilyen bérrendezés nem képes a magyar munkaerőpiacot újra vonzóvá tenni – jegyezte meg László Zoltán. 301274_ter-749093.jpg

You are receiving this email because you subscribed to this feed at blogtrottr.com. By using Blogtrottr, you agree to our polices, terms and conditions. If you no longer wish to receive these emails, you can unsubscribe from this feed, or manage all your subscriptions.