Nürnbergi Koncepciós Per

Holokamu zsidószappan

Ebben a témában a logikát nélkülözni szokták, mert az politikailag nem korrekt. A leghátborzongatóbb és legrágalmazóbb holokauszt megállapítás, hogy a németek szappant gyártottak az áldozataik testéből. Noha már az Első Világháborús hasonló vádról szinte közvetlenül utána kiderült, hogy hazugság, ennek ellenére a Második Világháború folyamán feltámadt és széles körben hitelt adtak neki. Mindezt annak a szemmel láthatóan meggyőző bizonyítékai ellenére, hogy a vád, mely szerint a németek szappant gyártottak emberi lényekből, hamis, ahogy a holokauszt történészek mostanában késedelmesen elismerik. A „RIF" szappanjel, amelyek a feltételezés szerint a „tiszta zsidó zsír" helyett állt, semmi zordabbat nem jelentett annál, hogy „Ipari Zsírellátó Birodalmi Központ" ("Reichsstelle für Industrielle Fettversorgung"), egy német hivatal, amely a háború alatt szappan és mosószerek gyártásáért és elosztásáért felelt. A RIF szappan egy gyenge minőségű pótszer volt, amely egyáltalán nem tartalmazott zsírt. Nem sokkal a háború után a németországi Flensburg közvádlói hivatala jogi eljárást kezdeményezett dr. Rudolf Spanner ellen a danzigi intézetben az emberi szappan gyártásában vitt szerepe miatt. De a nyomozás után az ügyet csendben félretették. Egy 1968. januári levélben a hivatal kijelentette, hogy a nyomozása megállapította, hogy a danzigi intézetben a háború alatt nem készült szappan emberi zsírból. Legutóbb, Walter Laqueur zsidó történész „tagadta meg az intézményesített történelmet" azzal, hogy az 1980-as könyvében, a „Szörnyű Titokban" elismerte, hogy az emberszappan történet valójában teljesen alaptalan. Gitta Sereny, egy másik zsidó történész a „Sötétségbe" c. könyvében megjegyezte: „Azt az általánosan elfogadott történetet, mely szerint holttesteket szappan és műtrágya készítésére használtak véglegesen megcáfolta az általában nagyon megbízható, „Náci Bűnöket Vizsgáló Ludwigsburgi Központi Hatóság". Deborah Lipstadt, a modern zsidó történelem professzora, hasonlóan „írta át a történelmet", amikor 1981-ben megerősítette, hogy: „Tény az, hogy a nácik sosem használták zsidók testét, sem mások testét, szappangyártásra." 1990. áprilisában az Izraeli Héber Egyetem professzora, akit egy vezető holokauszt történésznek tartanak, valamint Shmuel Krakowski, az Izraeli Yad Vashem Holokauszt központ levéltárának az igazgatója, megerősítette, hogy a szappan történet nem igaz. No persze ez a zsidó hazugság is vádpont volt Nürnbergnben.

5.3 Filmek

Közvetlenül a háború után mutatták be német hadifoglyok százezreinek és a német polgári lakosságnak a "Todesmühlen = A halál malmai" c. "dokumentumfilmet". A filmnek a lágerek szörnyűségeit kellett ábrázolnia és a német nép átnevelésére szolgált. De a film éles ellentmondásokat váltott ki és hitelességét sok néző kétségbe vonta. Így pl. Chamberlin helyenkénti nyugtalanságokról tudósít, melyek alkalmával az érintett közönség ellenállását csak erőszakkal lehetett letörni [24].
Kortárs tudósítások szerint a kritikát az okozta, hogy a koncentrációs táborok valószínűleg autentikus képsoraihoz a kibombázott német városok hullahegyeit illetve az »automatic arrest« lesoványodott német internáltjainak képeit fűzték hozzá KZ-áldozatként ábrázolva őket [25]. Totális hamisításként lepleződött le időközben az egyik filmdokumentum, amelyet az amerikaiak a Nürnbergi Perekben bizonyíttékként nyújtottak be. A film a meggyilkot zsidók aranyfogainak megtalálását mutatja be a Frankfurti Reichsbankban[26]. A per alatt és a későbbi kutatások alatt bebizonyosodott, hogy az amerikaiak ezt a jelenetet elejétől végéig megrendezték[27].
A holocaust (a görög holos = teljes és kausis = tűz szavakból származtatva) szót sem a nácik, sem a győztes hatalmak nem használták és Németországban csaknem teljesen ismeretlen volt. Még az 1979-es nagy Brockhaus lexikon sem tartalmazza etimológiai magyarázatát. A négy részes , Marvin Chomski által rendezett "Holocaust" című, 1979 januárjában sugárzott TV-film sugárzása után azonban közismertté vált a fogalom.
A szó szoros értelmében máról holnapra egész Németország megrendüléssel beszélt az újonnan megtanult fogalomról[28]. Bár Marvin Chomski „doku-soap“-jának kevés köze volt a realitáshoz, a film propaganda szempontból teljes siker volt. A film óta emóció, pátosz és megrendülés néz szembe a hivatalos történelmi igazságot megkérdőjelező kérdésekkel.
A „Schindler listája“ (1993) c. film bár valamennyivel árnyaltabb ábrázolású, mégis nagy a propagandisztikus hatása, hiszen az ilyen filmek közönségének évtizedek óta szuggerálják, hogy a történelmi igazság éppen aktuális változatában kételkedni tabu. Addig, amíg az ebben érdekelt köröknek sikerül a "holocaust" téma tényeken nyugvó, nyilvános megvitatását megakadályozni, mindig jönni fognak újabb és újabb filmek ebből a fajtából és egyre jobban el fognak távolodni a történelmi igazságtól.

6. Tanúvallomások

Ha a holocaustról szóló standard-műveket tanulmányozzuk mint pl. Raul Hilberg Die Vernichtung der europäischen
Juden = Az európai zsidók megsemmisítése[29], Eugen Kogon Der SS Staat = Az SS-állam[30] vagy Jean-Claude Pressac Les crématoires d'Auschwitz = az auschwitzi krematóriumok[31], meglepődve állapíthatjuk meg, hogy a hagyományos holocaust-irodalom egyetlen egy eredeti dokumentumot sem idéz, amely a holocaust propagált változatát alátámasztja.

A neves francia történészJ. Baynac 1996-ban egy újságcikkben beismerte, hogy a holocaust ismert ábrázolása néhány tanú vallomásán alapszik[32]. Ezek nem pártatlan semleges tanúk voltak, hanem csaknem kizárólag egykori KZ-foglyok, akik részéről nem volt várható objektivitás a németek felé. Az ilyen jellegű tanúvallomásokat a jogászok jó okkal a legkevésbbé hiteles bizonyító eszköznek tekintik.

6.1 Nürnberg – Az utolsó csata

David Irving brit történész Nürnberg - Die letzte Schlacht = Nürnberg - az utolsó csata[33] c. könyvében szemléletesen ábrázolja, milyen eszközöket alkalmaztak a győztesek, hogy bebizonyítsák a zsidókon elkövetett tömeggyilkosságokat. A könyv mindenkinek ajánlható, aki a nemzetközi jog eme sötét fejezete iránt érdeklődik. Már egy rövid pillantás az IMT (Nemzetközi Katonai Törvényszék) szabályzatába megyőzi az embert, hogy itt nemcsak hogy figyelmen kívül hagyták a jogállamiság alapvető szabályait, hanem egyenesen gúnyt űztek azokból. Néhány példa:
A 18. cikkely előírta a gyorsított ügymenetet. Ez a passzus lehetővé tette a vádlóknak, hogy csak a terhelő dokumentumokat vegyék figyelembe a tonnaszámra lefoglalt dokumentumokból. Felmentő dokumentumokat vagy tanúvallomásokat szisztematikusan elfolytottak.
A 19. cikkely szószerint: „A tribunál nem köteles a bizonyítási eljárásmód általános szabályait figyelembe venni. A lehető legnagyobb mértékben ragaszkodni kell egy gyors és informális eljárási módhoz, és minden beadványt elfogadunk, amely hasznos a bizonyítás számára.” Ez a rendelkezés a gyakorlatban azt jelentette, hogy az ügyész minden vádat ellenőrizetlenül elfogadott terhelő anyagként, míg a védelem számára nem volt megengedett a védelmet szolgáló anyagot benyújtani vagy bizonyítási eljárást kérni, vagy a vád tanúit kihallgatni. Revízió vagy fellebbezés kategorikusan ki volt zárva.
A 21-es cikkely szó szerint: "A bíróság ne kérjen általánosan ismert tényekhez bizonyítékokat, hanem hivatalosan vegye azokat tudomásul." Így sikerült aztán a győztesek törvényszékének "minden idők legnagyobb tömeggyilkosságát" mint bizonyított tényt prezentálni, anélkül, hogy egyetlen egy esetben is elvégeztek volna egy törvényszéki boncolást egy olyan áldozaton akit " úgy gázosítottak el". Az állítólagos bűntárgyakhoz (gőz-, vákum- és gázkamrák, atombombák, légkalapács, földalatti krematóriumok) további magyarázatot nem fűztek.

6.2 Manipulált tanúk

Röviddel a háború után hiányzott még a "rendezés" a számos tanúvallomás koordinálásához. Csak így magyarázható, hogy az állítólagos vagy tényleges szemtanúk egymásnak teljesen ellentmondó vallomásokat tettek eskü alatt. („written affidavits“), melyek abszurd dolgokat tartalmaztak. Így pl. csak Treblinkára nyolc különböző ölési módot részleteztek, többek között az áldozatok beszórását oltatlan mésszel, vagy a már említett vákum- és gázkamrákat.
Auschwitz vonatkozásában is jelentősen ellentmondtak egymásnak az ábrázolások kezdetben. A lengyel ellenállás tudósításaiban sehol nem volt szó Zyklon B-ről, ehelyett harci gázokról, elektromos áramot vezető futószalagokról és légkalapácsokról tudósítottak[34].
1945 márciusában egy szovjet bizottság közzétette jelentését az Auschwitzi halálkombinátról[35] . A Nürnbergi perek tanúit kétségtelenül jelentősen befolyásolták az erről szóló sajtójelentések. Így a kezdeti ellentmondások ellenére később már minden tanú egyhangúlag állította, hogy Auschwitzban nem kevesebb, mint 4 millió embert öltek meg gázkamrákban Zyklon B-vel. Meglehetősen sokáig, az ötvenes évek közepéig tartotta magát a tusolófejes változat, valakik egyszerűen nem tudtak a kedvenc elmélettől elrugaszkodni, mely szerint kinyitották a zuhanyzót és víz helyett cianidgáz ömlött ki. E sorok fordítója az ötvenes évek végén kisdiákként látott tusolófejes propagandafilmet iskolájával...

6.3 Abszurd és bizonyíthatóan hamis tanúvallomások

Ha a vád kizárólag tanúvallomásokra támaszkodik, a tanúk védelem általi alapos kikérdezése minden büntetőper elengedhetetlen része. Az IMT-alapszabályok azonban éppen ezt nem tették lehetővé, mert a legtöbb tanú csupán "eskü alatti írásos tanúvallomást (written affidavits)“ tett és a tárgyaláson meg sem jelent. Így a tanúk vizsgálódás nélkül állíthatták a legabszurdabb dolgokat.
Franz Blaha szemtanú például azt állította „written affidavit“-jában[36], hogy Dachauban sok embert öltek meg gázzal, de semmiféle közelebbi adatot nem közölt, milyen gázt használtak és mennyi embert öltek meg. Blaha tanúvallomása alapján Dachau számított 1960-ig a náci rezsim legfontosabb megsemmisítő táborának. Csak miután számos kortárs szkeptikus kérdései következtében kiderült, hogy Blaha vallomása egy síma hazugság volt, kényszerült a Dachau-i KZ emlékhely egy tábla elhelyezésére az állítólagos gázkamrában a "nem volt üzemben" felirattal.
Rodolf Vrba, alias Walter Rosenberg az auschwitzi gázkamrák egyik legfontosabb és legtöbbet idézett szemtanúja. Könyvében[37] nagy precizitással, szinte fanatikusan tisztelve a pontosságot (Alan Bestic a könyv előszavában) írja le az auschwitzi elgázosításokat. De amikor Vrba-t 1985-ben először hallgatta ki egy kanadai ügyvéd és tett fel neki keresztkérdéseket, néhány kibúvó és mentőhazugság után beismerte, hogy egyetlen elgázosítást sem látott. Kijelentette továbbá, hogy könyvének írásakor élt az írói szabadsággal („licentia poetarum“) [38].

Paul Rassinier

Paul Rassinier, francia szocialista és ellenálló, maga is évekig volt fogoly Buchenwald-Dora-ban, a háború után behatóan foglalkozott a tanúvallomások hitelességével. "Az európai zsidók drámája"[39] c.művében a következő eredményt közli:

15 év óta mindahányszor, ha valaki nekem Európa bármely nem szovjet megszállású szegletében egy tanút nevezett meg, aki maga is tanúja volt az elgázosításoknak, időt nem fecsérelve odautaztam, hogy felvegyem a vallomását. Mindig ugyanaz történt: Aktákkal a kezemben a tanúnak olyan sok és igen precíz, pontos kérdést tettem fel, hogy az szemmel láthatólag igen rövid ideig tartotta fenn a hazugságait, és rövid idő után avval magyarázkodott, hogy egy igen jó - sajnos közben elhunyt - ismerőse mesélte el neki ezeket a dolgokat, akinek kijelentéseit nem lehet megkérdőjelezni. Ilyen módon több ezer kilométert tettem meg keresztül-kasul Európában.
Akik a holocaust fontos tanúinak hitelességével szeretnének behatóbban foglalkozni, az alábbi, német nyelvű irodalomra hívjuk fel a figyelmét:

Manfred Köhler
A holocaust tanúvallomásainak és a tettesek vallomásainak értéke
Robert Faurisson
Auschwitz gázkamráinak tanúi
Jürgen Graf
A háború alatti elgázosítások tanúinak vallomásai a német koncentrációs táborokból

A holokauszt propaganda céljai

Holokauszt propaganda

A kommunizmus ideológiájának megteremtésében marx zsidó és engels zsidó valamint trockij zsidó vett részt, és az európai, valamint az orosz kommunista pártokban is aránytalanul sok zsidó vett részt. A kommunizmus a létrejötte óta mindenhol csak fájdalmat és szenvedést okozott. Terror és elnyomás volt a velejárója. Ezt már mindenki tudta a világválság idején is, ezért tudta Hitler fellázítani a tömegeket a zsidóság ellen. Azok után, amiket a kommunisták Oroszországban műveltek, nem csoda hogyha az európai ember félt a kommunista fenyegetettségtől.

Mindenki alapjaiban szerette volna elfojtani a kommunizmust európában, kivéve egy népréteget: a zsidóságot, akinek a kommunizmus ateista világnézete, amivel tönkretehették a keresztény erkölcsi világrendet, pont kapóra jött.

A második világháború éppen arról szólt, hogy Hitler fellázította az embereket a felbújtó kommunisták ellen, és a Birodalom a kommunista zsidó vezetők, és a kommunistákkal szövetkező zsiodóság felelősségre vonásához kezdett. Ezért hoztak létre gyűjtőtáborokat, a Német háborús erőfeszítésekre veszélyes elemek számára. A háború arról szólt, hogy amíg a két tengely egymással véres háborút folytatott, addig a zsidókat munkatáborokban tartották, amíg döntenek a sorsukról. Több NS is úgy gondolta, hogy a zsidóságnak a háború megnyerése után egy cionista álamot kell létrehozni, ahol a zsidók senkit sem zavarnak, ahol végre meglehetnek magukban. "Wir haben das recht, aus zu leben Judenrein", azaz jogunk van zsidómentes élethez - mondták akkor. (Ilyen NS volt Szálasi Ferenc is, ő maga is ellenezte a deportálást, sokkal inkább a cionista állam felállításának ötletét támogatta) Nos, ez az állam lett volna a terv. Csakhogy a holokauszttal és egyéb történetekkel a Szövetséges propagandának sikerült kicseleznie a nácikat, és az egész birodalmi hadsereg a saját kardjába dőlt. Gyilkosnak nevezték őket- Mindenfelé terjengtek a sötét hírek, történetek. Hirtelen mindenki elfelejtette a zsidók bűneit, és kommunizmussal végrehajtott tetteit, és hirtelen minden náci gonosz lett. A történetek óriási felháborodást keltettek, és olyan ellenszenvet ébresztettek a Harmadik Birodalom iránt, ami szerintem példátlan. A gyűlölet összefogta a kapitalista és kommunista erőket, és együttes erővel szétverték a nemzeti szocialistákat. Ezután a zsidók kiszabadultak a munkatáboraikból, beépültek a kettészakadt világ kapitalista vagy kommunista részébe, és bár a két világrész a fal két oldalán egymás ellen dolgozott, ugyanakkor egy dologban mégis egyetértettek: a zsidóságot a legártatlanabb népcsoportnak kell feltüntetni. Igen, ezzel indult meg a cionista összeesküvés. A zsidók támogatni kezdték a holokausztról terjengő meséket, és mindenféle idétlen idrodalmakkal próbálták ezután eljuttatni a legostobább néprétegeket számára is. A zsidók végül elérték amit akartak, idővel a cionista államuk is létrejött. A holobiznisz virágzik, a holokauszt filmek és könyvek felkapottak. Mindenki jó, csak a nácik gonoszak.

A zsidók elérték amit szerettek volna, megakadályozták, hogy a nacionlista erők a szétszabdalt országaikat ismét egyesíthetssék, megakadályoztak minden revíziós törekvést.
Mert Angliának, Usa-nak nem volt érdeke egy erős Európa, ezért Közép Európa potenciális nagyhatalmát, Németországot - és a vele szövetséges Magyarországot - mindenképp tönkre akarták tenni. Inkább szétosztották ezen országok bizonyos területeit egyéb, antantbarát országok közt.
A következő post ugyanerről szól majd, de a jelenbe vetítve.

Vesztett a fasiszta tengely. Ma ott tartunk, hogy én, egy magyar, vitázok egy másik magyarral arról hogy rossz-e a nemzeti szocializmus, holott 60 éve minden épelméjű magyar indult volna azért, hogy a nyilaskereszt alatt harcolhasson a szétszaggatott nemzetünk egyesítéséért. Pontosan azt a célt szolgálja a holokamu, hogy ezeknek az erős nemzeti érzelmeknek a fellángolását elfojtsa. Hiszen valamelyest kicsit is nacionalizálódnánk, radikalizálódnánk, előjön a szociális igazságosság iránti igényünk, felrémlik előttünk valamennyi megkínzott zsidó kamuképe, és azonnal gonosz náciknak nevezzük magunkat.. Ahhoz hogy igazán magyarok merjünk lenni, ahhoz nacionalistának kell lennünk, ahhoz pedig előbb túl kell tennünk magunkat a holokauszton, el kell fogadnunk, hogy a holokauszt hazugság. Nem volt módszeres, tömeges népirtás. Ez pedig nagyon nehéz dolog ugyebár, hiszen annyian mondják, hogy nehéz kiállni a sodrásból...

A tervszerű népirtásra nincs bizonyíték

http://vho.org/aaargh/fran/livres5/harwoodmag.pdf - Richard Harwood : Tényleg 6 millióan haltak meg?
http://www.freepress-freespeech.com/holhome/konyvek/harw1.htm - ugyanaz, csak html verzióban

Képhamisítás téma linkjei :
http://www.freepress-freespeech.com/holhome/kiscikk1/bilddok.htm - hamisított fotók
http://www.freepress-freespeech.com/holhome/kiscikk2/summary1.htm - légifelvételek

A hazaszeretetettől való elriasztás

Az állításnak, hogy a II. vh-ban hat millió zsidó halt meg, sokkal továbbmutató jelentősége van a brit nép és más európai népek számára, mint amennyi előnyt a zsidó népnek hozott. És itt jön a kérdés magja: Miért a nagy hazugság? Mi a célja? Elsősorban arra használatos, hogy mindenféle hazaszeretetet vagy nacionalizmust csírájában elfojtson.

Ha a brit nép vagy bármely más európai nép megkísérel patriotikusan viselkedni és a nemzet összetartásaval a nemzeti állam túlélését egy olyan korban biztosítani, amelyben a nemzeti állam túlélése veszélyeztetve van, ezt azonnal 'neonácizmusnak' szidják. Mert ugye a nemzeti szocializmus nacionalista volt, "és mi mindannyian tudjuk, hogy mi történt akkor- hat millió zsidót semmisítettek meg!". Amíg ez a mítosz él, a népek ezzel a rabszolgalánccal lesznek leláncolva.

A nemzetek közötti tolerancia és megértés gondolatát az Egyesült Nemzetek veri a fejünkbe, míg a hazaszeretet, a nacionalizmus, a szabadság és függetlenség egyetlen garanciaja, meg lesz szüntetve. Így fenyeget a cionista oldal az 'Auschwitz' szóval, amikor az a célja, hogy a nemzeti öntudatot elnyomja és megsemmisítse. Manvell és Fraenkel, a zsidó írópár teszi ezt világossá a következőképpen: "Az európai és Amerikai fehér fajok az évszázadok folyamán magukat mint uralkodó népet tekintették. A huszadik század, Auschwitz százada tette az első lépést a sokfajú partnerviszony elismerésére.". Mindenki csodálja a zsidó nép sikerét, ahogy az az évszázadok folyamán és még ma is a saját faját tisztán tartotta és tartja. Ebben a fáradságukban erősen támogatja a zsidókat a hat millió meseje, amely mítoszként húzza alá a nagyobb zsidó szolidaritás szükségességét. Sajnos, ez a hazugság más népeknél ennek az ellenkezőjét hozta. Ezek harcra és önmaguk fenntartására képtelenek lettek.

Zsidók a kivándorlást 'megsemmisítésnek' nevezték.

Nagyon jelentős, hogy bizonyos zsidók nagyon gyorsan úgy határoztak, hogy ezt a belpolitikát megsemmisítésnek nevezzék. 1936-ban Lion Furchtwanglernek megjelent egy németellenes propagandakönyve: 'A sárga folt: 500 000 német zsidó kiirtása' címen (Párizs, 1936), és ez ennek tipikus példája. A valósággal ellentétben az első oldaltól kezdve a zsidók megsemmisítéséről beszél, és a kivándorlást a német zsidók 'fizikai megsemmisítésének' nevezi. Éppúgy, a náci koncentrációstáborokat a népirtás lehető eszközeinek tekinti és itt különösen arról a Dachauban internált 100 zsidóról esik szó, akikből 60 már 1933 óta ott volt. Egy másik példa a német-zsidó kommunista, Hans Beimler műve: 'Négy hét Hitler halálos kutyái karmában: A náci haláltábor, Dachau', amelyet 1933 elején New-Yorkban adták ki. Beimlert marxista kapcsolatai miatt tartóztatták le, de már 3 hónap múlva szabadon engedték. Ő állítja, hogy Dachau haláltábor volt. Az NDK hű kommunistáknak a Hans-Beimler rendet adta jutalmul.

Az a tény, hogy fajilag vagy politikailag elfogult személyek náciellenes népirtáspropagandát már olyan korai időkben terjesztettek, egy szellemileg független olvasóban óvatosságot kell hogy ébresszen, ha ilyen történeteket hall a háború idejéből. A zsidó kivándorlás bátorítását nem szabad a háború előtti koncentrációstáborok céljával összekeverni. Ezeket arra használtak, hogy politikai ellenfeleket és bomlasztókat - elsősorban liberálisokat, szociáldemokratákat és kommunistákat internáljanak, melyek közül néhányan zsidók voltak, mint pl. Hans Beimler. A Szovjetunió rabszolgasorban tartott milliói mellett a német koncentrációs táborok lakóinak száma igen csekély volt. Reitlinger szerint 1934 és 1938 között 20000 körül mozgott és a zsidók száma 3000 alatt. (Az SS - Egy nemzet alibije (Alibi einer Nation) London, 1956, 253 oldal).

Hamisított fényképek

Nem csak a Belsenihez hasonló szituációkat aknázták ki szégyentelenül, hanem a propaganda nagyvonalúan hamisított bűntények fényképet és filmjeit is felhasználta. Az a különleges helyzet, amelyet Belsenben találtak, az csak néhány másik táborra volt igaz.

A legtöbb tábor nem ért meg ekkora nehézségeket és a táborlakók viszonylag jó egészségben érték meg a háború végét. Ennek eredményeképpen tudatosan vetettek be hamisításokat, hogy a rémes viszonyokat túlszínezzék.

A brit Catholic Herald c. újság egy ilyen hamisítást leplezett le 1948 október 29-én. A cikk elmondta, hogy Kasselben, ahol minden felnőtt német lakost arra kényszerítettek, hogy egy Buchenwaldról szóló 'rémfilmet' végignézzen, egy Göttingeni orvos felismerte magát, ahogy meztelen áldozatokat néz. Miután első ijedtsége elmúlt, felismerte, hogy azt a filmrészletet látta, amelyet 1945 február 13-án vettek fel Drezda szörnyű bombázása után, ahol ő mint orvos dolgozott. A kérdéses filmet Kasselban 1948 október 19-en mutattak be. A Drezdát ért légitámadás során 135 000 ember halt meg, legtöbbje menekült asszonyok és gyerekek. A támadás után az áldozatokat vasrostélyokra tették és 400-500-asával elégették őket, ami néhány hétig tartott. Ezek voltak azok a jelenetek, amelyek a bemutatott film szerint Buchenwaldból származtak, de az orvos felismerte a csalást. A háborús fényképek hamisítása nem új.

További információ erről pl. Arthur Ponsoby könyvében olvasható: A háborúk hazugságai. (London, 1928). Ez a könyv az első világháborúból német kegyetlenségekről mutat be hamisított képeket. Ponsoby az ilyen trükköket 'hullagyár' és 'belga csecsemők kéz nélkül' -nek nevezi. Ezek a képek meglepően hasonlítanak a náci 'bűnözés' képeihez. F. J. P. Veale elmondja, hogy az 'emberszappan' kifejezést a szovjetek vezettek be a nürnbergi tárgyalások során mintegy az első háborús brit 'hullagyár' utánzásaként, amely azt állította, hogy a rettenetes németek állítólag a hullákból különféle nyersanyagokat állítottak elő. (Veale, ugyanott, 192. oldal). Emiatt a vád miatt a brit kormány 1918 után bocsánatot kért.

1945 után ezt a mesét újra életre hívtak az emberbőrből készült lámpaernyők és az emberi testből főzött szappan történetének formájában. Manvell és Fraenkel fogcsikorgatva ugyan de elismerik, hogy a Buchenwaldi perben a lámpaernyő bebizonyítása később nagyon kétségesnek tűnt (A példátlan bűntény, 84. oldal). Ez a mese egy írásos esküvel bizonyított vallomásban volt, amelyet egy bizonyos Andreas Pfaffenberger adott le, abból a fajtából, amelyet már ezelőtt megbeszéltünk. Lucios Clay tábornok 1048-ban azt nyilatkozta, hogy a perben használt írásbeli nyilatkozatok nem állták meg a helyüket egy későbbi pontosabb vizsgálatban, ahol kiderült róluk, hogy írójuk 'hallott a dologról'. A hatmilliós mese viszonylatában előforduló hamisított fényképekről kitűnő mű Udo Walendy könyve 'Képdokumentumok a történelemíráshoz', (Vlotho/Weser 1973). Számtalan példájából egyet veszünk elő. Az első fénykép származása ismeretlen, a második egy fotomontázs. A pontosabb vizsgálatnál kiderül, hogy az álló alakokat az első képről vették és egy csomó hullát másoltak eléjük. A rácsot leretusálták a képről és így állt elő egy tökéletesen új 'rémfotó'. Ez a nyilvánvaló hamisítás van R. Schnabel könyvében : SS- hatalom erkölcs nélkül (1957, Frankfurt), a kép aláírása: Mauthausen. (Walendy még 18 hasonló példát ad meg Schnabel könyvéből. ). Ugyanez a fénykép jelent meg a nemzetközi haditörvényszék eljárásában, XXX kötet, 421. oldal, hogy állítólag a Mauthauseni tábort mutassa be. Továbbá felirat nélkül hozzák Eugene Auroneau Koncentrációstábor Dokumentum F. 321 a Nürnbergi nemzetközi bíróság részére; Heinz Kühnrich: Az SS állam (Berlin, 1960), 81, oldal; Vaclav Berdych: Mauthausen (1959, Prága); Robert Neumann: Hitler, A harmadik birodalom emelkedése és bukása, (1961, München).

A népirtásra nincs bizonyíték

A Vöröskereszt jelentésenek egyik legfontosabb aspektusa az, hogy a háború végen kétségkívül bekövetkezett halálesetek valóságos okát megvilágítja. A jelentés ezt mondja: "Az invázió utáni zavaros németországi állapotok, amikor a táborok élelmiszerellátása nem volt rendszeres, az éhhalál növekvő számú áldozatot követelt. Maga a német kormány a helyzet által felriasztva 1945 február elsején informálta a Vöröskeresztet. Az 1945 márciusában a Vöröskeresztes bizottság és az SS tábornok Kaltenbrunner között lényeges eredményeket hoztak. "A segélyszállításokat akkortól fogva maga a Vöröskereszt oszthatta szét és a Vöröskeresztnek joga volt minden táborban egy-egy képviselőt tartani. . . ". (II. kötet, 83. oldal).

Természetesen a német hatóságok azon fáradoztak, hogy a helyzetét megjavítsák.

A Vöröskereszt ezt nagyon világosan meg is mondja, hogy ebben az időben az élelmiszerszállítások a szövetségeseknek a német közlekedési rendszer elleni légitámadásai miatt nem voltak működőképesek, és az internált zsidók érdekében tiltakozott a szövetségesek 'barbár légiháborúja' miatt. (Inter Arma Caritas, 78. oldal).

1944 október 2-án a Vöröskereszt nemzetközi bizottsága figyelmeztette a német külügyi hivatalt, hogy a német közlekedési rendszer összeroppanása esetén az éhínség az egész lakosságot fogja sújtani.

Ha az ember ezzel a részletes háromkötetes jelentéssel foglalkozik, akkor fontos hangsúlyozni, hogy a nemzetközi Vöröskereszt küldöttei a tengelyhatalmak által megszállt Európában a zsidók szándékos megsemmisítésének semmiféle bizonyítékára nem találtak. Az 1600 oldalas jelentés sehol sem ír gázkamrákról vagy hasonló eszközökről. Elmondja, hogy a zsidók a többi nemzetekkel együtt nehézségeket és hiányokat érték meg, de a teljes hallgatás a tervszerű megsemmisítésről a hat milliós legenda világos ellenbizonyítéka. Éppúgy mint a Vatikán képviselői, akikkel együtt dolgoztak, a nemzetközi Vöröskereszt sem csatlakozott a szokásos vádaskodáshoz.

Ami a tényleges halálozási arányt illeti, a jelentés azt hangsúlyozza, hogy a táborokban szolgáló zsidó orvosok többsége a keleti fronton dolgozott az ott dúló tífuszjárvány visszaszorításán, így aztán az 1945-ben a táborokban kitört tífuszjárványt nem tudták leküzdeni (I. kötet, 204. oldal).

Egyébként állandóan azt állítják, hogy a tömeges kivégzések zuhanyozóknak álcázott gázkamrákban történtek. Ez a vád sem állja meg a helyet a jelentés olvasása után: " Nemcsak a mosdókat hanem a fürdőket és a mosodákat is megvizsgálták a bizottság tagjai. Gyakran javasolták higiéniai berendezések javítását, megnagyobbítását vagy felújítását.

Nem mindenkit internáltak.

A Vöröskereszt jelentésének III. kötetenek 3. fejezete (zsidó civillakosság) azt a segítséget írja le, amelyet a szabad lakosságnak adtak, és ez a fejezet teljesen világossá teszi, hogy messze nem internáltak minden zsidót, hanem sokan közülük bizonyos megszorításokkal a szabad civillakosság között maradtak. Ez az állítólagos 'megsemmisítési programm alaposságával' ellentétben áll, és a hamis Hoess memoárok azon állításával, hogy Eichmann súlyt helyezett rá, 'minden elérhető zsidót' letartóztatni. Szlovákiában például, amelyert Eichmann segédje, Dieter Wisliceny volt felelős, a jelentés megállapítása szerint a zsidó kisebbség nagy részének megengedték azt, hogy az országban maradjanak, és 1944 augusztusáig ez a terület a viszonylagosan biztosabb területek köze tartozott, különösen lengyelországi illetőségű személyek számára. Azok akik Szlovákiában maradtak, az 1944 augusztusi német csapatok elleni felkelésig biztonságban éltek ott. Az megfelel a valóságnak, hogy az 1942 május 15-i törvény zsidók ezreinek börtönbe zárásával járt, akik azután táborokban laktak, ahol az ellátás és a szállás elfogadható volt és ahol az ott lakóknak megengedtek, hogy fizetés ellenében dolgozzanak a szabadpiac feltételeihez hasonló körülmények között. (I. kötet, 646. oldal).

"Nyílván ezek a táborok üdülőközpontok voltak, ahol a munkába megfáradt rabok este édesen aludhattak kényelmes barakkjaikban miután tekintélyes fizetésüket, eldorbézolták a tábori kantinban."

A német civileknek sem volt mit enniük!!!

Sok olyan menekülttáborban fotóztak USA katonák, ahol NÉMETEK voltak, a bombázások elől a városokból kievakuálva. Sokan meghaltak tífuszban. Egy ilyen táborról, és csont-bőr lakóiról jó sok képet csináltak anno.

Ezek nem is voltak zsidók. Városokból a Drezda után kimenekítettek sokakat így,már aki nem hadiüzemben dolgozott, persze. A Pearl Harbor, ahol az amik tudtak a támadásról, sőt ők készítették a csalit, azaz azért állomásoztak ott hajók-repülőgépek, mert ha Japán belép a háborúba USA ellen, akkor a németek is hadat kell üzenjenek USA-nak. Hitler ezt szerette volna elkerülni.

A 3 millió körüli európai zsidó nagy része nemcsak az internálást kerülte el, hanem az egész háború folyamán folytatódott a zsidók kivándorlása, általában Magyarországon, Románián és Törökországon keresztül. Érdekes módon a háború utáni kivándorlást a birodalom a németek által megszállt területekről a háború után is megkönnyítette, mint például azoknak a lengyel zsidóknak az esetében, akik a megszállás előtt Franciaországba kerültek. " A Lengyelországi zsidókat, akik Franciaországi tartózkodásuk során amerikai bevándorlóvízumot kaptak, a németek amerikai állampolgárként kezelték, és a délamerikai országok által kiállított útlevelek érvényességét elismerték. " (I. kötet, 645. oldal). Mint jövendőbeli amerikai állampolgárokat ezeket a zsidókat az amerikai idegenek számára fenntartott területen a Délfranciaországi Vittelben gyűjtöttek össze. Különösen az Európai zsidók kivándorlása Magyarországról folytatódott anélkül, hogy a német hatóságok ezt akadályozták volna. "1945 márciusáig", mondja a Vöröskereszt jelentése, " azok a zsidók, akinek Palesztinába volt beutazási vízumuk, elhagyhatták Magyarországot. " (I, kötet, 648. oldal). Még a Horthy kormány 1944-ben történt leváltása a Szovjetunióval való fegyverszünetkötési kísérlet után és az új, a németktől függőbb kormány alatt is. A Vöröskereszt bizottsága biztosította a brit és az amerikai kormány ígéretét, "minden segítség megadására, a zsidók Magyarországról való kivándorlásának a megkönnyítésére". és az USA kormányától azt a hírt kapta a bizottság, hogy "az Egyesült Államok kormánya most megerősíti azt a támogatást, amelyet minden zsidónak nyújt, akinek a kiutazását engedélyeztek. " (I kötet, 649. oldal).

Az európai kultúrkör általános leépülésének egyik fokmérője a jogszolgáltatás hanyatlása. Európa-szerte új jogi fogalomként kerül a szankcionálható cselekmények közé a holokauszt tagadása. A szólásszabadság megfoghatatlan és ködös koncepcióján túl további érdekes kérdéseket is felvet egy puszta elvi kérdés, egy szkeptikus álláspont büntethetősége. A fejlettnek hitt európai jogrend inkvizíciós gyakorlattal védi a vallásos rangra emelt holokauszt-mítoszt, illetve annak dogmatikus állításait.

Nem érthetetlen ez a szándék, ha figyelembe vesszük, hogy a zsidó önazonosság legmeghatározóbb eleme immár nem a közös hit, hanem az egykori üldöztetés emléke, annak kihasználása politikai és gazdasági célok érdekében.

Az új kor vallásának torz bálványa a jól bevált módszer szerint nem tényekből, hanem erőteljes érzelmi töltettel ellátott, megkövetelt és kierőszakolt vakhitből épül. Az új dogma célja kettős: zsidó közösségeken belül a modern kor átkaként gyengülő vallásos kohézió szerepét veszi át és legitimálja a szörnyszülött Izrael államot, valamint palástolja a globálisan tapasztalható és egyre erősödő zsidó arroganciát.

Miért üldözik a revizionistákat?

David Cole 1992-ben meglátogatta Auschwitzet, először egyszerű turistaként. Személyes idegenvezetésre fizetett be, és viselte a yarmulkét, azaz a lengyelországi zsidók által viselt kipát, hogy mindenki láthassa, hogy zsidó. Videót készített minden helyszínről, hogy kivizsgálja a holokauszt vitatott állításait. A JDL nevű cionista szervezet megfenyegette, hogy megölik. A holokauszt nap mint nap az emberek elé kerül mint téma, és mindez politikai célokat szolgál. Tényként tanítják, és a médiák többsége is tényként kommunikálja, pedig nem az történt, mint ami a hivatalos verzióban szerepel.

A fasizmus jó volt a spanyoloknak

Jobb, mint a zsidó tanácsköztársaság lett volna.

A spanyol fasizmusról röviden

A Falange tekintetében a rövid infó kezdetének gyorsan megteszi annyi, hogy a falangizmus ideológiáját nem Franco, hanem Miguel és - leginkább - José Antonio Primo de Rivera nevei fémjelzik. Franco rendszerével - némi idõrendi zavarral - a Horthy-korszak állítható párhuzamba. A nemzetiszocialista világnézet spanyol gyakorlata ugyan leginkább a fasizmussal rokonítható, önmeghatározása szerint azonban nemzeti szindikalizmus (Falange Española de las JONS - Juntas de Ofensiva Nacional-Sindicalista). "A falangizmus a huszadik század elsõ felének erõteljesen nemzeti és szociális orientációjú eszméinek egyike. Markánsan jobboldali és jellegzetesen spanyol. A falangizmus gyökeres szakítás a liberális ideálokkal, a nemzeti tradíciók újraélesztése, egyszersmind korszerûsítése, a nemzeti szolidaritás megteremtése. A falangizmus meggyõzõdéssel hirdeti, hogy a politikai pártok természetellenes képzõdmények, a nemzetet mesterségesen megosztó és manipuláló formációk, ezért el kell tûnniük. (Ugyanígy vélekedett száz évvel korábban gróf Széchenyi István is, aki szerint a pártoskodás tette tönkre Európát.) A Falange szerint az ember természetes közösségei család, lakóhely és foglalkozás alapján alakulnak ki, így a társadalom megszervezésekor is ezeket a természetes közösségeket kell figyelembe venni. A falangizmus a különbözõ társadalmi rétegek együttmûködésére és - a hierarchia megtartásával - a társadalomba való betagolásukra törekedtek, ezt a felfogást szindikalizmusnak nevezi. José Antonio Primo de Rivera szerint a nemzet egy küldetés-egység az egyetemesen belül, és mint ilyen, köteles ezt a küldetést a lehetõ legtökéletesebben teljesíteni. Ezért szükséges a nemzet felemelése, a nemzeti egység megteremtése és az akkoriban Spanyolhonban égetõ szociális problémák megoldása. A Falange kategorikusan elutasította az osztályharc barbár kommunista õrületét, ehelyett arra törekedett, hogy mindenkinek legyen értelmes feladata és ennek megfelelõ szociális helyzete a nemzeti közösségben. "Legyünk spanyolabbak, mint valaha voltunk!" - foglalta össze nézeteit röviden José Antonio. Tökéletesen kifejezte ezt a felfogást a mozgalom szimbóluma: a társadalom alapegységeit (egyén, család, lakóhely, hivatás, haza) jelképezõ öt nyílvesszõ egy, a földmûvelést és a munkát szimbolizáló járomban összefogva."

Arccal a Napnak : Spanyol falangizmus egykor és ma

A XX. század a felforgatás százada volt. A nemzetközi baloldal világszerte nekitámadt az évszázadok óta fennálló társadalmi rendnek; a szabadság, az egyenlőség és a testvériség rögeszméje minden képzeletet felülmúló vérfürdőbe torkollott. A baloldal több mint százmillió holttesten átgázolva is ragaszkodik a valós élet törvényszerűségeit és a tradíciókat figyelmen kívül hagyó dogmáihoz. A jobboldal ebben a helyzetben Horthy Miklós, António de Oliveira Salazar, Francisco Franco, Augusto Pinochet és más kiváló poiltikusok példáját tekintheti útmutatónak; azokét, akik határozottan felléptek a baloldali destrukció ellen, és megmentették hazájukat a rendetlenségtől.

Közéjük tartozik a spanyol José Antonio Primo de Rivera, a Spanyol Falang (Falange Espanola) alapítója és vezetője.A falangista elöljáró 1903. április 24-én látta meg a napvilágot Madridban. Jogot hallgatott szülővárosa egyetemén majd ügyvédként dolgozott. Amikor az 1931-es választásokat a republikánusokat, a szocialistákat és a polgári radikálisokat tömörítő baloldal megnyerte, barátai hívására és hazafias kötelességének is eleget téve a politika felé fordult. Tisztán látta a Spanyolországra leselkedő veszélyt, tudta, hogy a bolsevizmus vért és halált jelent hazájának. A Spanyol Falang 1933. október 29-én a madridi Comedia Színházban megtartotta alakuló gyűlését, és ettől kezdve José Antonio lett a baloldaliak leggyűlöltebb ellensége.

A falangizmus a huszadik század első felének erőteljesen nemzeti és szociális orientációjú eszméinek egyike. Markánsan jobboldali és jellegzetesen spanyol. A falangizmus gyökeres szakítás a liberális ideálokkal, a nemzeti tradíciók újraélesztése, egyszersmind korszerűsítése, a nemzeti szolidaritás megteremtése.A falangizmus meggyőződéssel hirdeti, hogy a politikai pártok természetellenes képződmények, a nemzetet mesterségesen megosztó és manipuláló formációk, ezért el kell tűnniük. (Ugyanígy vélekedett száz évvel korábban gróf Széchenyi István is, aki szerint a pártoskodás tette tönkre Európát.) A Falang szerint az ember természetes közösségei család, lakóhely és foglalkozás alapján alakulnak ki, így a társadalom megszervezésekor is ezeket a természetes közösségeket kell figyelembe venni. A falangizmus a különböző társadalmi rétegek együttműködésére és - a hierarchia megtartásával - a társadalomba való betagolásukra törekedtek, ezt a felfogást szindikalizmusnak nevezi.

José Antonio Primo de Rivera szerint a nemzet egy küldetés-egység az egyetemesen belül, és mint ilyen, köteles ezt a küldetést a lehető legtökéletesebben teljesíteni. Ezért szükséges a nemzet felemelése, a nemzeti egység megteremtése és az akkoriban Spanyolhonban égető szociális problémák megoldása. A Falang kategorikusan elutasította az osztályharc barbár kommunista őrületét, ehelyett arra törekedett, hogy mindenkinek legyen értelmes feladata és ennek megfelelő szociális helyzete a nemzeti közösségben. "Legyünk spanyolabbak, mint valaha voltunk!" - foglalta össze nézeteit röviden José Antonio. Tökéletesen kifejezte ezt a felfogást a mozgalom szimbóluma: a társadalom alapegységeit (egyén, család, lakóhely, hivatás, haza) jelképező öt nyílvessző egy, a földművelést és a munkát szimbolizáló járomban összefogva.

Az 1933-as választásokon a baloldali rendszer megbukott ugyan (és ebben jelentős szerepe volt a Falang aktivitásának), de a liberális monarchistákból, a kereszténydemokratákból és kisebb jobbközép pártokból álló új kormány nem tudta megakadályozni Spanyolország anarchiába süllyedését: folytatódtak a szocialista kormány idején kezdődött gyújtogatások, a jobboldaliak és az egyházi személyek elleni merényletek. (Akárcsak 1918-19-ben Magyarországon, vagy 1970-73-ban Chilében.) José Antonio ekkor már a spanyol nemzetgyűlés (a Cortes) képviselője volt, és beszédeiben figyelmeztette a kormányt: ha nem lépnek fel kellő szigorral a baloldal véres akciói ellen, Spanyolország rendkívül súlyos helyzetbe kerül.

1936-ban új választásokat tartottak, amelyen a kommunistákból, anarchistákból, szocialistákból, liberálisokból álló Népfront nyert. A zűrzavar egyre nőtt, a baloldali terror fokozódott. A Népfront hatalomra jutásával elszabadult a pokol, Largo Caballero, a kommunisták egyik vezére nyíltan kijelentette: El vagyunk tökélve, hogy Spanyolországban ugyanazt tesszük, mint ami Oroszországban történt (...) Halál a rendőrökre, a bírókra és a papokra!" 1936 nyarán Calvo Sotelo monarchista képviselőt a baloldali (köztársasági) kormány milicistái elhurcolták és meggyilkolták. (Ennek közvetlen oka Sotelo egyik antikommunista beszéde volt, amely a spanyol parlamentben hangzott el, és ami után Dolores Ibarruri, a kommunisták vérszomjas vezére dühödten ordította sokak füle hallatára: "Ez az ember utoljára beszélt!"

A köztársaságiak leggyűlöltebb ellenfelüket, José Antoniót is letartóztatták illegális fegyvertartás vádjával. Az alicantei börtönben egy "népbíróság" halálra ítélte, és 1936. november 20-án a kommunista pribékek kivégezték. 33 évesen adta életét hazájáért, nemzetéért, tiszta elveiért. A vezért meggyilkolták, de szellemiségét és az általa létrehozott Falangot nem tudták eltaposni, és a később kitört polgárháború végül a nemzeti erők győzelmével végződött.A Falang dala a Cara al Sol (Arccal a Napnak.) José Antonio, a dal egyik szerzője tisztán, fölemelt fővel, szilárd hittel halt meg. Ő a korszerű európai jobboldaliság egyik ragyogó példája.

A köztársasági baloldal vérgőzös tombolását végül a Francisco Franco tábornok vezette nemzeti hadsereg törte le, helyreállítva a rendet és a törvényességet Spanyolországban. Ezzel kapcsolatban le kell szögeznünk, hogy Franco nem volt falangista. A tábornok "csak" egy hazájához hű katonatiszt volt, aki nem habozott cselekedni, ha kellett. A nemzetiek győzelmében viszont oroszlánrészt vállaltak a falangista fegyveres alakulatok, s a Falang később politikai bázist is jelentett Francónak.A nemzeti katonai diktatúra 1975-ig, a tábornok haláláig tartott. Ez idő alatt a nép lelkiségéből táplálkozó falangista szellem meggyökeresedett a spanyol társadalomban, ennek tudható be, hogy sokan a mai napig nemcsak tisztelettel, de szeretettel beszélnek José Antonio Primo de Riveráról.A Falang mint politikai tényező ma már kevésbé jelentős, a mozgalom kiszorult a közélet fősodrából.

A kék inges falangisták manapság bajtársi táborozások során erősítik hitüket, és demonstrációkon hallatják a hangjukat. Az ideológia alapjaiban nem változott, de kiegészült olyan problémakörökkel, amelyek a mai spanyol társadalomban is jelen vannak. Ilyen például a Spanyolországot is egyre erősebben veszélyeztető ázsiai, afrikai bevándorlók áradata és az iszlám térnyerése. A mai falangisták között vannak még olyan "nagy öregek", akik José Antonio bajtársai voltak egykor, és kivették részüket a Spanyolországban is támadó bolsevizmus eltaposásában, ám a mozgalomban feltűnően sok a fiatal. Ez azt mutatja, hogy az élet legfontosabb kérdéseire választ adni nem tudó liberális konformizmusra egyre többen mondanak határozott nemet, és a- amint az Európa-szerte megfigyelhető - ismét teret nyer a nemzeti gondolat.

Az izmosodó jobboldal szavára egyre többen figyelnek Spanyolországban is. A Falang tömegeit adó Offenzív Nemzeti Szindikalista Csoportok (Juntas Ofensivas Nacionalistas Sindicalistas) jelen vannak a spanyol egyetemeken és főiskolákon. José Antonio Primo de Rivera olyan eszmét adott nemzetének a falangizmus megalkotásával, amely alapul szolgálhat a huszonegyedik század régi-új, nemzeti szolidaritásra, tekintélyre, patriotizmusra épülő társadalmának felépítéséhez. Élete és helytállása arra sarkallja követőit, hogy éljenek rendíthetetlen hittel, arccal a Nap felé.

Zsidó hazugság - cionista hazugság

Zsidó hazugság.
Nagy Attila nemrégiben rövid, de velős összeállítást készített közelmúltunk és jelenünk legfontosabb - és természetesen agyonhallgatott kérdéseiről.

Kinek kellett a Szovjetunió?

A háttérhatalomnak. A zsidó, liberális, szabadkőműves és illuminátus érdekszövetségnek.

A szovjet rendszer (és a kommunizmus) végtelen hazugságait tükrözi a milliókkal énekeltetett szovjet himnusz: “Szövetségbe forrt szabad köztársaságok, a nagy Oroszország kovácsolta frigy, hogy éljen a szovjet egysége, hatalma, a népek akarták, s alkották meg így…” A cáfolat lehet akár egy mondatos is: biztosan nem a népakarat hozta létre a Szovjetuniót. A nemzetközi zsidóság ültette Lenint Oroszországra, majd Oroszországot késztette az immár szovjet nevet viselő unió kialakítására. A gyarmatosítás nyelve az unióban és a csatlós államokban is az orosz lett, pedig maga az orosz nép vétlen volt a folyamatban. Bár senki nem születhetett “szovjetnek” (csak orosznak, ukránnak stb.), a kor a szovjet emberről szólt, aki bármelyik nemzethez tartozik is, elsősorban arra büszke, hogy Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének tagja, és a nagy Szovjetuniónak az állampolgára.

A világ két politikai rendszerre szakadt, melyről a szovjet kordokumentumok így szóltak: “A kapitalizmus táborában: nemzeti ellenségeskedé s és egyenlőtlenség, gyarmati rabszolgaság és sovinizmus, nemzeti elnyomás és pogromok, imperialista kegyetlenkedé sek és háborúk. A szocializmus táborában: kölcsönös bizalom és béke, nemzeti szabadság és egyenlőség, a népek békés együttélése és testvéri együttműködése.”

“A burzsoázia képtelen volt megszervezni a népek együttműködését. Csak a szovjetek táborában, a lakosság többségét maga köré tömörítő proletárdiktatúra feltételei közt vált lehetővé, hogy gyökerestül kiirtsuk a nemzeti elnyomást, megteremtsük a kölcsönös bizalom légkörét és lerakjuk a népek testvéri együttműködésének alapjait.”

E gondolatok cáfolatát maga a rendszer adta meg. A KGB 45 pontjában (a leigázás alapelvei, avagy hogyan bánjunk a bennszülöttekkel), ez áll a nemzeti egységről: A bennszülött vezetés nyilvános fellépései lehetnek nemzeti és történelmi színezetűek, de azok nem vezethetnek a nemzet egységéhez. Ha létrejön egy olyan jellegű szervezet, amelyik… szorgalmazná a hivatalos vezetés gazdasági tevékenységének ellenőrzését, azonnal be kell indítani ellene nacionalizmus és sovinizmus vádjával egy rágalomhadjáratot. ” Bár a kommunista világrendszer mára kimúlt, de emlékművei állnak, kádeeri túlélnek, bizonyságul a háttérhatalom megmaradásának.

Miért demagóg a demokrácia?

Mert a többség uralmát hamisan szajkózza.

Gyökerei a bolsevizmusba nyúlnak, ami a magyar történelemben előbb szocialista (népi) demokrácia, majd 1989 után eurokommunista demokrácia formájában jelent meg. Tehát 1989-ben nem a (soha nem volt) demokrácia, hanem csupán ennek jelzője változott meg. A Rákosi-kor történelemhamisítását nem követte a fogalmak tisztázása. Ha ugyanis 1956-ban forradalom volt, az ezt követő időszakot Kádártól Gyurcsányig következetesen át kellett volna nevezni ellenforradalommá . Így öröklődtek Rákositól napjainkig a legendás hazugságok és megtérések, melyeket időnként be lehetett vallani, hogy utána látványos reformok és újrakezdések ideje jöhessen. Az előbbi korát tükrözi egy felhívás:
“Mit jelent a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány?
- Szakítás a Rákosi-klikk uralmával
- Béke és függetlenség
- Rend és demokratikus munkáshatalom
- A dolgozók jogos követeléseinek megvalósítása
Ezt akarjátok, akkor támogassátok a Rákosi börtönéből kiszabadult Kádár János vezetése alatt álló munkás-paraszt kormányt a rend helyreállításában, az élet megindításában, a fegyveres ellenállók lefegyverzésében, a félrevezetettek felvilágosításában. “

1990-ben az Országgyűlés megalkotta a XXVIII. Törvényt az 1956 októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről, ami “megalapozta a reményt, hogy létrehozható a demokratikus társadalmi rend”, “az Országgyűlés mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében”.

2006-ban Budapesten az eurodemokrácia hangján szólt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője: “1956 forradalma nyitott utat és alapozta meg az Európai Unió létrejöttét. (?) Magyarország és a magyarok a szabadságra szavaztak… A forradalom a tettek és a gondolatok forradalma volt, hősei egy jobb sorsért küzdöttek, felkelésükkel kinyilatkoztattá k: szabadság nélkül az élet elviselhetetlen. Erre a bátor lépésre a kommunista válasz elnyomás, gyilkosság és hazugság volt.” Szili Katalin házelnök szerint ‘56 üzenete az volt, hogy a kommunizmus megdönthető.” És a Parlament kupolája még ekkor sem szakadt le.

Ki volt Antall József?

Egy történelem-hamisító történész, orvosi diploma nélküli orvos-történész, akit a sors kormány nélküli kormányfővé emelt.

Magyarázatra csak az utóbbi szorul, ha valaki nem tudná, hogy 1989-ben a háttérhatalom változatlan maradt. Tehát Antall nem az országirányitás, a kormányzás lehetőségét kapta, hanem egy olyan pilótafülkébe ült, ahol a háta mögött más kezeli a botkormányt. A kormánynélküli megnevezésben párja Horthy Miklósnak, aki egy tenger nélküli országban lehetett ellentengernagy. Az Antallra vonatkozó tények ismerete csak annak okoz csalódást, aki a bebetonozott szocialista gazdaság, marxista gondolkodás és ateista diktatúra után keresztény szellemű, emberi szabadságra épülő ország-irányításban reménykedett.

1990-93 között Antall kormányának tagja volt Mádl Ferenc, ekkor még csaknem szürke eminenciás, tárca nélküli privatizációs miniszter. Ugyanő 1990-91-ben az Állami Vagyonügynökség igazgató tanácsának elnöke, majd 1993-94-ben művelődési és közoktatási miniszter. (A közép-keletre belopakodó “Európa” ekkor alapozta meg azokat az átalakításokat, melyek a magyar iparban, tudományban és oktatásban máig ható végzetes következményekkel jártak. Tehát Antall és Mádl idejében, megbocsáthatatlan felelőtlenségükkel vagy tudatlanságukkal kezdődtek azok a folyamatok, melyek 2006 szeptemberében az elhíresült gyurcsányi hazugság-bevallá sig duzzadtak. Gyurcsány és köre tehát csak a jéghegy csúcsa. Mádl pedig bevált kommunista felfelé buktatás módszerével időközben köztársasági elnökké is előléphetett.

Az antalli politika másik támasza Surján László, aki előbb patológus orvos volt, majd a népjóléti miniszter, jelenleg pedig Magyarország 24 európai parlamenti képviselőinek egyike. Látszólag hibátlan karrier, elgondolható fizetése nagyságrendjének változása is. Ezt azért kell kiemelni, mert a hazai orvosokat fokozódó terhek nyomják, az egészségügyet megcsúfoló adminisztratí v megszorítások terhelik, amire ő európai bársonyszékből néz. Megérteni ezt csak úgy lehet, hogy Surján nem a magyar orvosok képviselője az Európa Parlamentben, hanem Brüsszel képviselője az itthoni folyamatokban.

Antall mellett a korszak további kulcsemberei, akik az 1989-es rózsadombi paktumban érintettek: Göncz Árpád, Boross Péter, Horn Gyula, Pető Iván, Paskai László, Zoltai Gusztáv (MaZsiHiSz). Mert mindenki szem az eurocionizmus láncolatában.

A zsidó nem szent, csak sérthetetlen

A címbeli állítás is feltehető kérdés formájában, ami így kezdődne: Miért van az úgy, hogy zsidók (és bérencei) kibújhatnak a polgári és keresztény erkölcsi igazságtétel alól? A (zsidó) világmédia botránykrónikájá nak vannak szélsőséges esetei: ilyen volt Clinton amerikai elnök viszonya L. Monicaval, Kósa Lajos debreceni polgármester esete egy útszéli örömlánnyal, vagy éppen Medgyessy volt miniszterelnök ügynökmúltja. Az utóbbi a 209-es sorszám ismeretében igazán nem nevezhető ritka esetnek. A botrányhősök azonban a forgatókönyvek szerint megerősödve kerülhetnek ki a takargatni való helyzetekből. A Medgyessyt megelőző első kétszáz titkos ügynök teljes, hivatalos listája (egyéb bűnökkel együtt) hivatalosan napvilágra sem került, nemhogy felelősségre vonás történt volna.

Ezek után nem rázta meg a világot Mose Kecav izraeli elnök esete. Pedig a 2006 szeptemberi hírek szerint háromtól tizenhat évig terjedő szigorított börtönre is ítélhetnék, ha a bíróság bűnösnek találja az ellene felhozott vádakban. A vádemelési javaslat nemi erőszakra, szexuális zaklatásra, szemérem elleni vétségre, illegális lehallgatásokra, az igazságszolgáltatá s akadályozására és hivatali hatalommal való visszaélésre is vonatkozik. A felsorolt vádlehetőségeken túl azonban Mose Kecav ügyének is vannak fontosabb, láthatatlan és ismeretlen szálai. 2004 áprilisában ugyanis Magyarországon járt az izraeli államfő. Látogatását a Dohány utcai zsinagóga kerítésén (Herzl Tivadarral, a cionizmus megalapozójával együtt) egy márványtábla örökíti meg. Az ok látszólag egy szokványos, baráti (?) látogatás volt. Ehhez képest zárt körben olyan államközi megállapodás köttetett, melynek egyes pontjai (magyar részről) külön-külön is hazaárulással érnek fel. Ezen nemcsak a balliberális pártelit képviseltette magát, de jelen voltak az akkori (magyarországi) parlamenti pártok, a magyar kormány tagjai és az akkori magyar államfő, Mádl Ferenc is. Ezen alkalomból Izrael magyarországi nagykövete fogadást adott a a megállapodást aláírók részére. Az egyezmény részben az Európai Unió-Izraeli akcióterv alapján került megfogalmazásra, és hamarosan, 2004 május 1-én, Magyarország uniós csatlakozásával életbe is lépett. A magyar felek ezzel az aláírással tulajdonképpen ratifikáltak egy, az európai uniós országokban sem kellően ismertetett kerettervet.
A dokumentum aláírásán részt vettek:
Mose Kacav - Izrael államfője, Mádl Ferenc - a Magyarország Köztársaság elnöke,
Medgyessy Péter miniszterelnök,
Kovács László és Hiller István (MSZP), Dávid Ibolya és Herényi Károly (MDF), Orbán Viktor, Áder János és Pokorni Zoltán (Fidesz MPP) valamint a
Magyarországi Zsidó Hitközségek vezetői.

A dokumentum az alábbiakról szólt:

1, Magyarország befogadó célország. Abban az esetben, ha Izraelt külső agresszió érné, mely veszélyezteti az ott élő zsidók életét, Magyarország 500.000 zsidó befogadását vállalja, állampolgári jogokat adva a befogadottaknak. Hasonló megállapodások értelmében Németország további félmillió, Lengyelország pedig 100.000 Izraeli állampolgár befogadására tett ígéretet az ott elhangzottak szerint. (Megjegyzés: ezzel szemben Németország a zsidók bevándorlásának korlátozásáról döntött 2006-ban)

2, Az izraeli áruk európai terjesztése.

3, Az izraeli vállalkozások (magyar) állami pénzen való támogatása.

4, A zsidó kultúra hangsúlyos megjelenítése és propagálása a médián keresztül.

5, A gyűlölettörvény minden áron való elfogadtatása az országgyűlésben és annak szigorú alkalmazása.

6, A nemzeti irányultságú kisebb pártok, valamint civil szervezetek működésének ellenőrzése, korlátozása és megszüntetése.
(Értsd: a megalkuvást nem ismerő, valódi nemzeti erők, az ún. “szélsőjobb” eltaposására tett törekvés szentesítése.)

7. Az izraeli politika feltétlen támogatása a magyar külpolitikában és a nemzetközi fórumokon.

8, Harc az antiszemitizmus minden formája ellen a Berlini Deklaráció értelmében.

A fenti pontokat 2006-ban nyilvánosságra hozó internetes hírportál közlése szerint az információ nem feltétlenül teljes. Az anyagot hivatalosan megkapta a Magyar Távirati Iroda elnöke, aki a pontokat nem cáfolta, illetve kitért a válaszadás és a nyilvánosságra hozatal elől. Az ügy azért kiemelten fontos, mert megerősíti azt a tényt hogy a demokráciát hirdető társadalom tagjait olyan politika készteti vallomástételre (pl. az utóbbi 16 év népszavazásaival), ami mellőzi a demokrácia alapértékeit - a tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz való jogot és kötelességet. A fenti adatok ismerete vagy annak hiánya pedig közvetlenül befolyásolja nemzetünk jövőbeli politikai mozgásterét.

A zsidó nem szent, csak sérthetetlen. A XXI. század világszerte a zsidó prüdéria kora. Ennek fokozatai országonként változóak, és fordítottan arányosak a zsidó érdekérvényesítés fokával. Ahol leginkább tolakodó a zsidóság, ott illik legkevésbé nevén nevezni. Magyarországon égbekiáltó ellentmondás: 2004 áprilisában (eltitkolt) háttérmegállapodás köttetett 500 000 zsidó magyarországi befogadásáról, és (nyilvános) népszavazás során megtörtént több millió határon túli magyar nemzettestvér kettős állampolgárságának megtagadása. Rövidebben: Zsidó befogadás és magyar kitelepítés zajlik. Az előbbit a kormány eltitkolta, az utóbbit propagandájával segíti. A tények igazolják: MAGYARORSZÁGON TERVSZERU ZSIDÓ BETELEPÜLÉS ÉS MAGYAR NÉPIRTÁS FOLYIK!

Az anyagi és pénzvilágot behálózó kőművesek pusztítják élő bolygónk földműveseit. Ennek alapján lehet beszélni a város és falu sorsáról, a napjainkban gyakorta idézett gyűlölet és szeretet forrásáról. Az élő és élettelen világ azonban egymás mellett létezik, és minden harc ellenére továbbra is megmaradnak a nemzeközi és a nemzeti törekvések is. Ezek létünk végpontjai. Amikor egyik a másik kárára túlteng, lásd proletár internacionalizmus vagy mai kozmopolitizmus képében, akkor felerősödik a nemzeti létért való küzdelem. Nem volt ez másképp Arany János korában sem: “Támadni kell, mindig nagyobb körökben, /Életnek ott, hol a mártir-tetem/ magát kiforrja csendes földi rögben:/ Légy hű, s bízzál jövődbe, nemzetem.” A történelem csak akkor lehet történelemformá ló is, ha dokumentumait megismerjük. A krónikának számunkra három elhallgatott vagy félremagyarázott nagy korszaka van. I. Elhallgatott magyar őstörténet II. A magyarság utóbbi kétezer évének diadalmas csúcspontjai mintegy 500 évvel vannak áthelyezve (a hivatalos történetírás az ezeréves Magyarországot Szent Istvántól számítja az Európai Unióig - legutóbb már az 1956-os szabadságharcot is az unió felé előremutatónak nevezve). A magyar dicsőségek csúcspontjai valójában Attila és ezer év múlva az XV. század második felében Mátyás nevével jelölhetők meg. III. Az utóbbi 50 év története pedig négy titkos forgatókönyv ismerete alapján lenne érthető. Ezek sorrendben:

1. A KGB 45 pontja -

2. az 1956-os követelések

3. A rózsadombi paktum, 1989-ből.

4. A magyar-izraeli megállapodás 2004-ből.

Ezek hiányában hamis minden történelemkönyv és hamisító minden történész. Négy elhallgatott, egybehangzó forgatókönyv, melynek alapindítékai megfogalmazódtak már az 1848-as követelésekben is (szabadság, felelős minisztérium, nemzeti őrsereg, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre…- mindezek 2006-ban új értelemmel bírnak). Az 1956-os követelésekből: “Vizsgálják felül az eddigi államközi szerződéseket: feltételeiket hozzák nyilvánosságra!!! Ugyanebben: Közöljék az eddigi jóvátétel összegeit és ennek megoszlását. A homályos hátterű háborús jóvátétel után az 1989-es rózsadombi paktumban a fizetési kötelezettség alapja is átfogalmazódott: “Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségekért. ” A történetírásban ekkoriban született meg a holokauszt és a holokauszt-kárpótlás.

Mire kötelez Nándorfehérvár?

A magyarság tiszteletére és európai megbecsülésére.

2006-ban éppen 550. évfordulója volt a nándorfehérvári diadalnak. A magyar nemzeti dicsőségek sorában 1956 volt a másik, amit mérföldkőnek említ az európai történetírás is. A napjainkig terjedő időben több elgondolkoztató dátum is utal a magyarság évszázados szabadságharcának rövidülésére. Rákóczi szabadságharca még 8 évig folyt, az 1848-ban kezdődő bő egy éven át, az 1956-os megmozdulás alig két hétig és 2006. október 23-án a szabadság érzése egy napig sem tartott. E tények ismerete azért fontos, hogy tudjuk, milyen erőkkel állunk szemben. De amikor egész Európát fenyegette egy világbirodalom, akkor Nándorfehérvárnál a magyarok sikerrel szálltak szembe a túlerővel. 2006-ban ismét Európa van veszélyben, s ha itt a keleti végen az idegenek a gazdasági, szellemi leigázásban Magyarországnak szánják a legsanyarúbb sorsot, ennek ismerete adjon erőt a feltámadáshoz.
Napjainkban a provokációval kezdődött Gyurcsány-botrány csak a figyelem félreterelésére szolgál. Az idegen ügynökök máig tartó jelenléte a Medgyessy-botrány óta közismert. A harsogó IGEN-propaganda hátterében a Parlament nemet mondott az ügynökmúlt felszámolására, és a nemzetközivé dagadt újabb miniszterelnöki botrány kivizsgálására. A legfőbb népképviselet folyamatosan többszörös bizonyítékát adta a nemzetárulásnak, a legfőbb belső veszély azonban az álnemzeti félrevezetés. A MAGYAR NÉPNEK JOGA VAN SZÁMONKÉRNI A HAZAÁRULÓ POLITIKÁT! Ehhez kell a herderi hazugságot (nemzethalál) feledtetni, Cion bölcseit leleplezni és a KGB tevékenységét megismerni. Az ország mai bajainak forrása a háttérhatalomnak az a diktátuma, mely az Európai Unió álarcában fogalmazódik meg. Ezért időszerű a jelszó: Habsburg, kommunista, cionista unió - büszke, szabad magyarnak nem való! A tollal, fegyverrel való harc nem érhet véget, erre szólít az 1956-ban elhunyt Gérecz Attila sírverse:

“Hívd egybe, ki hív és magyar,
Hívd ki sebbel ékes!
Győzni fog, ki hinni akar,
S áldozatra képes!”

Naqy Attila

Reakciós reakció XD miért eu barát a zsidó ?

Miért kell a Magyarságot felszabadítani?

Vannak a nemzeti oldalon egyének és szervezetek akik egy nemzet-közi általános Fehér felszabadulásra várnak, és azt mondják hiábavaló minden gőzzel egy Magyar nemzeti felszabadulásra hajtani.
Miért gondoljuk mi másképp?
Először is mi Nacionalisták vagyunk és érdekünk hogy a Magyar nemzet mielőbb felszabaduljon, és más nemzetek előtt elkezdjen épülni, és azt akarjuk hogy nemzetünk pusztítása, rombolása, romlasztása, és rendesebb egyénei szenvedése mielőbb véget érjen.
Másodszor nem bízunk idegen népekben, és ezen túl nem biztos hogy lesz egy világszerti Fehér felszabadulás. (vagy egyhamar) És ha mégis lesz akkor lehet mire lesz, arra ez már nekünk mint nemzet túl késő lesz.
Harmadszor ha van egy nemzeti felszabadulás még akkor is ha csak ideiglenes, (pl. idővel koncessziókra (engedményekre) kényszerítik az országot, belső védelmi intézkedések vissza vonására stb. - mint ez sok Dél-Amerikai jobboldali országgal történt és Iránnal is történik), ez a Magyar szabadság még ideiglenesen is megéri. Megérné ez, a Magyar nemzet megpihenése, megerősítése, és a jelenlegi elnyomóink Magyarországi erejének szétverése szempontjából, és ezen kívül egy szabad nemzeti ország sokat segíthet világ szinten is.
Ha van a világon egy bármilyen igazi nemzeti uralom aki segít a világszerti küzdelemben, vagy más megfelelő országok felszabadításában akkor ez évtizedekkel felgyorsítja a világszerti felszabadulást, – ez valahogy olyan mint mikor egy halász egy nagy hallal küzd – ha ki tudja emelni a fejét a víz fölé egy pár másodpercig akkor ez sokat segít abban hogy kifárassza és nem sokára ki is emelje a vízből, ezért is őrködnek ellenségeink olyan buzgóan MINDEN egyéni ország fölött. És ezért is sietnek annyira leigázni most minden olyan országokat amelyek nincsenek irányításuk alatt. Mert ez sikert, példát, bátorítást és támogatást jelent a világszerti küzdelemben, és ebben egy kis ország szabadsága is már sokat segít.
Ezen túl az ellenség igazságtalan túltengő intézkedései hogy ki próbáljanak küszöbölni egy nemzeti felszabadulást, vagy a még nagyobb erőfeszítés hogy eltöröljenek egyet – sokakat felébreszt, világszinten megrongálja állásukat. (mint a Jörg Haider ellenes igyekvéseik esetében is tette anno, vagy az Irák ellenes háborújuk is teszi ezt) Ezért még azoknak is akik világfelszabadulásban reménykednek, a politikai harctér helyi kell hogy legyen, és egy kis országban többre lehet menni mint egy nagyban. (ez is egy ok amiért annyira igyekeznek az ellenségeink összetákolni az EU-t). Sőt, vidéken könnyebben lehet támogatókat találni a Hungarizmus számára, mivel a vidéki emberek közül sok konzervatív és nacionalista!
Reakció blog reakciós álláspontja szerint legalábbis így van, nomeg az utóbbi kijelentésemet személyes tapasztalat alpozza meg.

Hun88 elmélkedés 2.

A "siksze", nem zsidó (lány) szleng-szó magyar jelentése. A siksze szó a jiddis nyelvhez kapcsolódik, s ennek közvetítésével honosodott meg. (Más, pejoratív értelmű szavakhoz hasonlóan, pl. "ganef"-tolvaj). A szó eredetije azonban a héberben "sheketz", ami szó szerint (tehát a modern héber nyelvben) tisztátalan csúszómászót. férget jelent.

13 éves gyerek írta nekem jutubon :

" Én sem jókedvemből lettem antiszemita. De láttam eleget, és csak azokat
gyűlöltem, akik ártottak Magyarországnak (a többiekkel szemben megvolt a szimpla
defenzív, örökösen ellenálló magatartás). A településen, ahol élek több
tízmilliós sikkasztásokat hajtottak végre (uszodaépítésnél is eltűnt tízmillió
forint). Aztán jött ez a Talmud-fordítás, és alaposan felhúzott."

Maguk a zsidók tehetnek minden zsidóellenességről, a leírhatatlanul pofátlan viselkedésükkel!!!!
A legfanatikusabb "internacionalisták" kozmopoliták "globalisták" azaz vér neoliberálisok közt aránytalanul nagy számban találhatóak ateista zsidók, ők általában erősen kötődnek a zsidó identitásukhoz és a zsidóság számukra a zsidó "néphez" való hozzátartozást jelenti.
A nem zsidóknak is éppen úgy ha nem jobban össze kell tartaniuk a zsidó ellenében. Az üzletben és a politikában is.
A zsidók elleni védekezéshez minekünk nem zsidóknak FAJI ALAPON össze kell tartanunk, a zsidókhoz hasonlóan, sőt annál hatékonyabban. A nemzeti és a nemzeti radikális oldalnak eléggé megegyeznek az érdekei, ahhoz, hogy en egymást marják - azzal amúgy is mindketten csak támogatókat vesztenek, "hát ezek nem képesek összefogni" "ahány magyar annyifelé húz, sose lesz itt semmi" ...
Az NS völkisch társadalomfilozófiája is ezt a célt hivatott szolgálni. Tehát nem kell Árpádig visszamenőleg magyarnak lenni - de aki zsidó, és tudatosan zsidó, annak kettős indentitása van, valamint a diaszpóra miatt a zsidó nemzetközi jellegű. Tehát kevésbé vagy semennyire sem lojális azzal az országgal szemben, ahol született vagy ahol él.Ma van erős nemzeti gondolkodás, ami olyan gyökerekből táplálkozik amibe nem lehet belekötni. És ha egy zsidó lehet nyíltan cionista, és lehet tagja nyíltan cionista szervezeteknek, akkor miért is volna illegális a hungarizmus saját hazánkban?
Nem népirtani akarnak a hungaristák sem hanem regionalista szocializmust a neoliberális globalizmus helyett. Mint ahogy Latin Amerikában Hugo Chávez. Egyébként kisajátítandó gázmezőink már nekünk is vannak! :-D Nyilván a hatalomfosztás az uralkodó cionista elitnek nem érdeke. Mindig a regnáló hatalom határozza meg, mi a szélsőség, mi a "veszélyes a társadalomra" azaz valójában a hatalmon levők hatalomban maradására ; a társadalom inkább örülne neki ha a nagy fordulat, a valódi rendszerváltás bekövetkezne!!!

A hungarizmus eszmei alapjai keresztény tanításokon nyugszanak, többek közt Prohászka Ottokár hungarizmus kifejezés eredeti megalkotója is.Tehát ez valójában nemzeti keresztény szocializmus. A bolsevista előrenyomulást látván a szegény néprétegek körében, praktikus kereszténységet, és szociális igazságosságot hirdetett.Viszont milton friedman zsidó ako a neoliberalizmus és szabadpiac egyik fő ideológusa, azt mondta egyszer, a szociális szolidaritás rossz mivel az látens antiszemitizmus.
Ez az aszemita eszmeiség amit én is képviselek, nem is rasszizmus, mivel nem a zsidók faji jellegzetességein, hanem a magyarellenességükön van a hangsúly.

Döbrentei-interjú, 2004. február.18., gondola.hu

„...Óriási tévedés azt hinni, hogy mindig egy többség rekeszt ki egy kisebbséget, olykor bizony ez fordítva van. Egy kisebbség akarja hozott, meg nem élt, akár kultúráját, akár anyagi, politikai szándékait, törekvéseit ráeroszakolni egy népre, amely talán éppen tehetetlenségi ereje, vagy éppen a saját magában való hite, ezer éves kultúrája révén, nyilvánvalóan védekezik és elutasítja. Ezt a fajta erkölcsi védekezést kik jelenítsék meg, ha nem az írók...”

Döbrentei Kornél a Magyarok Házában Kertész Imréről :

Egyet tudnunk kell, hogy jelen pillanatban is azért ülünk itt, mert rendre minden nap kapunk valami megalázót, valami tönkretevőt, nem csak azt, hogy azok a pici műsorok, amelyek - én nem baloldalban és jobboldalban gondolkozom, hisz ötven éven át a baloldal ultrabalja volt jelen, azzal szemben csak egy nemzeti oldalt tudok említeni, tehát egy népnek, amit meg akarunk tartani minden olyan eszköztől meg akarnak fosztani, akár ennek a tévéműsornak az áthelyezésével, hogy vidéken sokkal kevesebben hallgathatják, hogy az emberek tájékoztatásával visszaélnek, hogy a Vasárnapi Újság, és nem akarom sorolni, hogy mindennap hallom, hogy most ez a nemzeti oldali alapítvány nem kap az állami büdzséből pénzt, hogy leváltják azokat az Illyés Gyula vagy bármilyen társaság éléről azokat, akik magyar határon kívül élő költőket próbáltak támogatni, azt, hogy lebontják újra a Széchenyi-tervet, amely egy nép felemelkedését szolgálta volna, hogy a beneši dekrétumokat újra megerősítik, mint a kollektív bűnösséget, és ebben a pillanatban akkor még örülhettünk is volna, felkiáltva, hogy úgymond egy magyar kapja a Nobel-díjat, de rögtön a hír pillanatában én azt olvastam, amikor Kertész Imre sorsosai hangosan a tévébe az egyik betelefonált, a másik leírta, hogy ez nem magyar díj.......És nem véletlenül beszéltem a kollektív bűnösség elvéről, mert tulajdonképpen ahogy nem örültem volna a 60-as években, hogy annak az írót [sic!], akit különben becsültem, megírta a Hideg napokat, amelyben, mint tudjuk, a magyarságot, hogy úgy mondjam, totálisan eláztatta, de utána 40 évvel megírta, hogy negyvenezer magyart végeztek ki Titóék. Na most itt ez a másik dolog is. Nekünk a kollektív bűnösség elvéhez nincs közünk. Megvannak a magunk halottai. És borzasztó az, hogy ha valaki a világ egyik legnagyobb Nobel-díját [sic!], a legnagyobb, előkelő irodalmi díját egy nép kollektív bűnösségének a ki nem mondott sugallásával [sic!] éri el, ezért fáj, ezért nem biztos a...” (A tapstól kivehetetlen Döbrentei Kornél mondatának vége.)Szentmihályi-Szabó ezután elmondta, nehéz elkerülni az irigység látszatát, de világos, tudja azt mindenki, hogy zsidó írónak kellett kapnia a díjat. „...ha a holokauszt tagadása büntethetővé válik, akkor nyilván büntethetővé válik, hogy valaki Kertész Imre irodalmi érdemeit tagadja.” (nevetés, taps) Döbrentei egyértelműen leteszi a garast: „azt mindenki tudja, hogy egy kisebbségi ízlésterror van, amelynek része az illető úr.”

Vasárnapi Újság, 2001. június 24. Döbrentei Kornél:

"A magyarországi zsidóság nem éppen a nyájas honszerető népréteg szerepében tűnik fel." (...) A zsidótörvényeket éppen a zsidóság megmentése érdekében, mintegy összekacsintva a zsidóság akkori vezetőivel hozták meg. (...) A német követelések kielégítése érdekében például zsidó deputáció járt fönt Horthynál a doni hadsereg mielőbbi kiküldését szorgalmazva. És hát a papírtalpú bakancsokat valakik akkor is gyártották. (zsidó gyárosok-teszem hozzá én)"

Döbrentei Kornél igaz egyenes beszéde a keresztények kiirtásával szenteste viccelődő cionista zsidó barangó elvtárs védelmére kelt cionista médiazsidókat illette JOGOS kritikával. No persze a zsidók BÁRMIFÉLE enyhe izrael vagy judaizmus avagy zsidó érdekek kárára történő kritikát, bírálatot azonnal antiszemitizmusnak neveznek, sőt holokausztoznak is azonnal rögtön!
Ez volt az a beszéd, amúgy, ami az írószövetség zsidó íróinak onnan való kiválását eredményezte. ( nem is volt ez baj )
Budapest, 2004. február 26.

"A tetthely nem mindig azonos a bűntény kitervelésének helyével" Voltaképpen béketüntetésre gyűltünk itt össze, jó akaratú emberek. Mert az a jó, ha végre van akaratunk és késztetésünk tiltakozni a népünk megsemmisítésére törekvõ, vallási köntösben folytatott engesztelhetetlen háború ellen! A magyarság erkölcsi holokausztja ellen, amelyet álpróféták, álruhában, álorcában - csak a szakálluk a valódi [hangos, gúnyos nevetés] - vezényelnek. Itt és most, ahol kétezer év után a keresztényüldözés parancsa ismételten kimondatott, mégha percemberke fiók-Heródesek [tömeges füttyögés] által is. Igen, ül a bibliai mondás: a hang Jákobé, de a kéz Ézsaué. Hát ez a fekete evangélium, szerzette a sátán. De valóban itt kéne seregelnünk? Mert a tetthely, a kivitelezés fóruma nem mindig azonos a bűntény gondolatának és kitervelésének foganási helyével. Nem mindig ott van a sír, melyben egy nemzet süllyed el, ahol ássák. Nálunk ez, ahol állítólag árkokat temetnek, miközben keresztfákat döntenek ki, kivált igaz. A temetõszolgákat máshonnan igazgatják. Onnan, ahová a madár is kéken jár (micsoda madár!), de az nem a boldogság kék madara; csõrében a zöld gally látszatra, kifelé ámításul a nagyvilágnak, a béke olajága, ám befelé mindez a sistergõ gyűlölet mérgébe mártva. Hát ne jöjjön el az õ országa! Mi hozott ide minket az oly soká késlekedõ, jogos önvédelmen túl? A felháborodás, melyet egy szűk értelmiségi csoport [bekiabálások: ezek nem értelmeiségik], kemény mag - rothasztó tevékenységük, karakterisztikusan jól körülírható, ám egy tömény káromkodás olykor, ha nem is szebben, de pontosabban beszél, mint egy rózsaszál -, rendszeres impertinenciája keltett s kelt ma is, és nincs törvény, amely megvédené tõlük az országlakosokat. Van viszont egy - szégyenszemre megszavazta a parlament -, amely õket, a gyűlöletbeszéd valódi gyakorlóit oltalmazza, s lám teszik is a dolgukat. A nagydolgukat, bele az arcunkba. Azért vagyunk itt, hogy ezt többé és továbbá zavartalanul és büntetlenül ne tehessék. [kórusban: "hozzuk ki! hozzuk ki!] Elég volt a felmérõ és letapogató provokációs sorozatokból, melyek azt hivatottak eldönteni, ennek a népnek mekkora a tűréshatára, toleranciás képessége, meddig lehet elmenni a szentséggyalázásban, a blaszfémiában, meddig és milyen mértékben rondíthatnak bele egy ilyen nagy históriai múlttal bíró nemzet önérzetébe. [kórusban: elég volt! elég volt!] És ugrásra készen várakoznak minden visszautasító reakcióra, hogy nacionalizmusnak, antiszemitizmusnak minõsíthessék azt, feljelentõ levelekben híreljék, keltsék rossz hírünket a nagyvilágban. [úgy van! úgy van!] A kettõs mérce irritáló igazságtalanságának rendszeres megélése is idehozott minket. Pontosabban az a Trianon óta génjeinkbõl kiirthatatlan, cselekvésre ösztönzõ igazságérzet, sõt, maga az Igazság, mert néha a történelem kivételes és fájdalmas perceiben megadatik, hogy egy népnek, fõként, hogy a megmaradása a tét, egyértelműen igaza van. És nekünk igazunk van [taps]. És folytonosan ismétlõdõ, fintoros sorsunk. Most, hogy a kereszténység kiirtása ellen protestálunk, megint Európát védjük, szegény végvárként. Mint tettük ezt Balassi, Zrínyi idejében, avagy a Hunyadiak alatt. Segítséget nemigen kaptunk, erkölcsi elégtételként pedig a déli harangszót. Amit aztán a Rákosi-féle vörös fasizmus meg is szüntetett, mint ahogy kis híján a Himnuszt is. A valamikor vérrel szerzett déli harangjátszást 1956-ban vérrel hódítottuk vissza. Micsoda történelmi déja vu! A vívmányokat tekintve, ennél többre, nézzük be õszintén, nemigen jutottunk. Sem 1956 világraszóló tényével, vagy késõbb a vasfüggöny lebontásával megszerzett reputációnkat nem tudtuk olyan erkölcsi tõkére váltani, amely más minõségben határozhatta volna meg besorolásunkat Európába. Sikerült "leküzdenünk" magunkat - mára világos, milyen erõk akarták másodrangúságunkat szorgalmazva stabilizálni -, de a déli harang megmaradt. Félre kell verni. [úgy van! úgy van!] Figyelmeztetésül, hogy ez a tulipiros, Tilos rádióügy csak egy pusztító folyamat része, ez idõ tájt kirívó állomása, a sátán stációinak egyike, amely mégis csak a múltból eredeztethetõ. Gondolok az ateista, istentagadó kommunista diktatúrákra, az úgymond klerikális reakció elleni harcra stb. Mindezen folyamatok a felemás rendszerváltás után felerõsödtek, sõt, a szólásszabadság ürügyén komiszabb megnyilvánulásoknak lehetünk tanúi, mint akár a hírhedt ötvenes években. Az elmúlt 14 év alatt versek jelenhettek meg büntetlenül a szarból jött magyarokról, [úgy van!] gúnyvers a kondomhiba miatt megszületett költõtõl, egy másik a Szent családról, melyben Mária üzekedik az Istennel, aztán következett a Szent Korona lesvájcisapkázása [tömeges pfúj, füttyögés, beszólás: Landesmann], a Regnum Marianum meggyalázása, elsõ "megerõszakolása" Rákosiék alatt esett meg, mikor lebontották, és köveit a Sztálin-szobor alapzatába építették be. Nos ez a szellem nemigen változott, csak a formák, eszközök változtak, ha egyáltalán. Egyben megegyeznek: ezek a magyar- és kereszténygyűlölet hegyláncainak csúcsai. Te jó Isten, még elgondolni is rossz, hogy mi fortyog a mélyben. Felettébb elgondolkodtató, hogy ez a sem embert, sem Istent nem ismerõ magatartás csak itt Magyarországon dívik. Sehol másutt a világon. A volt kelet-európai blokk államaiban sem. Miért nem? Miért mindig mi vagyunk a rossz szigete? A nagy SZU-n kívül 1919-ben csak itt volt Tanácsköztársaság! [beszólás: sok zsidó! idejöttek az ellenségek!] Nézzünk magunkba is! Egy-két tüntetés nem mossa le a gyalázatot. Mi válthat meg minket? Talán az, hogy odatartsuk orcánk másik felét is? [hangos neeem!] Errõl Mahatma Gandhi jutott eszembe, aki, bár más vallás hívõjeként, szintén elvetette az erõszakot. Békés lázadásakor több ezer embert bunkóztak le az angolok, aztán kimerültek, erkölcsileg. Abbahagyták. Volt merszük, kultúrájuk a belátáshoz. És Indiának volt elég lélekszáma, s így emberi életekben mért türelme e belátás kikényszerítéséhez. Mi nagy lélekkel rendelkezõ kis nép vagyunk, lassan már nem gyõzzük áldozattal, míg ellenségeink barbárok a bosszúban, minden megbékélésre irányuló nemes gesztust gyöngeségnek minõsítenek. Így nagyon nehéz, reménytelen, fõként egy olyan országban, ahol az ilyen nemzetellenes tevékenység nem jár felelõsségre vonással, ahol az az abszurd helyzet vált természetessé, hogy a hóhérok nem bocsátanak meg az áldozatoknak. [úgy van! úgy van!] Mindszenty hercegprímás eljutott a felismerésig: egy rossz kompromisszum hatásában pusztítóbb, mint az igaz ügy melletti határozott kiállás. Mert itt az erkölcsi hozadék a leglényegesebb, az, ami hathat a történelmi idõben. Akkor is, ha elbukik. A hercegprímásnak igaza volt. Ebbõl élünk a mai napig. A Vatikán ott és akkor kompromisszumot kötött, föláldozva Mindszentyt is. Pontosabban egy kikezdhetetlen erkölcsi magatartást. Helyébe nyomultak be a békepapok, vagyis a kommunistákkal kollaborálók. Kártékony és szégyenteljes szerepüket az egyház ma is nyögi, nehezen heveri ki. Hát még mi, a hívõk! Most a bátor, az önvédelmi harcot vállaló egyházon itt a sor. Szerepe kulcsfontosságú a magyarság jövõje szempontjából. [taps] Az már megint a történelem fintora, hogy Mindszentyt "csak" boldoggá, míg az õt odadobó pápát szentté avatják. A példa tanulságos. Kereszteket állítottunk az országban, hogy figyelmeztessünk: a sátán offenzívában van. [beszólás: minden hóhér zsidó volt! az ávósok zsidók voltak!] Kérdezték az álnaivak, miért nem a jászolt emeltük magasba. Mert itt már a megszületés sem bizonyos, már az anyaölben elölve az utódlás, az abortuszok miatt a népünk már eleve keresztre feszítve, Európa pedig hitehagyott lett. A mi Koppányunk programja szent hozzá képest. Úgy látszik, mint annyiszor, megint nekünk kell önáldozóan megváltani, hogy ebbõl csak a mi önmegváltásunk reked ki. De talán mégse. Amikor Európát védelmezzük, akkor Szent Istvánt, Szent Lászlót is, aki ha kellett, mert az ország érdeke úgy kívánta, még a pápával is ujjat húzott. Amikor Európát védelmezzük, akkor az Árpád-házi királylányokat is, akik mindmáig meghatározóan képviselik a keresztény gondolatot, és kijelölték õsi helyünket túl az aktuális leminõsítõ politikán. És amikor az Istent védelmezzük, akkor az Aranybullát is, mint nemzeti õsalkotmányt, de még a Werbõczy-féle Hármas Könyvet is és visszafelé a vérszerzõdést is [úgy van! taps] és legújabbkori - mindmáig teljesületlen - tizenkét pontjainkat is. De mindenek elõtte és után a mindenható Istent, most már jóvátételi követelményként szólítva föl: "Isten, áldd meg a magyart!"

INNENTŐL ÚJRA ÉN JÖVÖK, IDÉZETBLOKK VÉGE XD

Sose bízz egy zsidóban hiába a barátod az első adandó alkalommal elárul egy másik zsidó kedvéért, és pontosan ezért undorodom tőlük!
Mi legyünk individualisták toleráljuk minden ellenünk való cionista törekvést a legkisebb ellenállás vagy egyáltalán a cionista veszély tudata nélkül, ők meg egyetlen tömböt alkotnak ellenünk. Hát nem.

Magyar Demokrata idézet abból a számból, ahol Borbás Máriával van interjú :

" Fél óra nem telt el és már folyamatosan csörgött a telefonom, újságírók, kollégák kerestek azzal, hogy hallották, átmentem a Hír Tv-be. Legkedvesebb munkatársaim mondták, hogy tudom-e, hogy nem lesz munkám, elásom magam, jöttek a fenyegetőzések, a hátat fordítások. Megdöbbentő volt látni ahogy lehullanak az álarcok. Tanulságos időszak volt. "

Hát, ilyen a honi média : terrorisztikus mentalitású zsidók és posztkommunisták által megszállva tartott terep.És ezek cseppet sem jóérzésű emberek, sőt mi több nem is toleránsak. csak velünk szemben követelnék meg a toleranciát az ő irányukba. De mi keresztények vagyunk és nem hülyék !!!!
A ságvári azaz spitzer ( mert ez volt a neve ; igen, a spitzer györgyi soma is zsidó, miért mit vártál XD ) cirkusz is ilyen : hiller régről párttag, tehát kommunista, és zsidó is, ságvári illegális kommunista volt, és zsidó. Most is alkalmaznának velünk magyarokkal szemben kegyetlen módszereket, még nincs vége a történelemnek. A Hungarizmus a mienk, hiszen a hungarizmus kifejezetten magyar világnézet.


A két háború közti Horthy-időben a marxista dr. szent-györgyi albert zsidó származású szegedi tanár, biokémikus IGEN, EZ AZ A SZENT-GYÖRGYI!-- később Nobel-díjas! -- nagy szerepet játszott a magyar közéletben, de a hazaárulás terén is!Köztudott, hogy szent-györgyi a Magyarországra bevonuló szovjet csapatokat, mint „felszabadítókat” üdvözölte, de mivel a dolgok mégsem történtek egészen az elképzelése szerint, egy szép napon otthagyta a felszabadítóit és new yorkba tette át szereplésének színhelyét. A vörös horda iránti örök hálájának eleget téve, 1970-ben a new yorki kommunistákkal együtt ünnepelte a „felszabadulás” 25. évfordulóját!

A talmudi bosszú

1945. április 4-re befejeződött Magyarország szovjet megszállása. Sötétség, törvénytelenség és rémuralom borult az országra. A Nyugat által jóváhagyott moszkvai szuronyok árnyékában levezetett “választások” után, a kommunista csürhe berendezkedett és véglegesen bevezette a szovjet gulágot magyarországi gyarmatára. Az új zsarnok a belügyeket Moszkvában képzett komisszárokra és hithű bolsevistákra bízta. A betelepedésüket követően rozenkranz-rákosi és színtiszta ‘üldözöttből’ álló kabinetje az öntudatos cionista eisenberger-auspitz benőt, ismertebb nevén péter gábort bízta meg a helyzet rendezésével, aki az Andrássy út 60. alatti épület alá halálkamrákat épített, kínzó- és vallatóeszközökkel. A cellákat vastag betonnal és zajszigetelő anyaggal bélelték ki, hogy az áldozatok halálüvöltései, ne üzenhessenek a külvilágba. A behurcolt vádlottakat lefüggönyözött kocsikban vitték be az épületbe, ahonnan a vádlott élve soha többé nem jött ki.

A legmegrázóbb ténye a magyarországi zsidó-bolsevik terrornak, hogy eisenberger elvtárs tervei alapján a kínzókamrákhoz egy hatalmas húsdaráló berendezés is tartozott. Az agyonvert, megkínzott, vagy lelőtt magyar embereket ebbe a hatalmas tölcsérbe lökték bele, ami ledarálta a halottat, vagy eszméletlen embert és a húscafatokat a Dunába engedték a szennyvízlevezető rendszeren keresztül...

IGEN, A DUNÁBA! MINT AHOGY KUN AZAZ KOHN BÉLA ÉS SZAMUELY TIBOR ZSIDÓ ÁLTAL VEZETETT VÖRÖS TERRORBRIGÁDOK, ŐK IS DUNŰÁBALŐTTEK SOKAKAT BUDAPESTEN, A VÖRÖS TERROR IDEJÉN. A TERROR KIFEJEZETTEN ZSIDÓ EREDETŰ FOGALOM.

Pedig a szentgyörgyi albert még egy értelmes embernek számított. És mégis szovjetpárti volt! Hát, ezért nem mindegy zsidó-e avagy sem. Hogyan bízzunk meg ilyenekben?

A média visszaszerzése a válasz

Rashid úr írása ezennel az ő engedélyével kikerül ide :)

ÍME, A ZSIDÓ VÉGJÁTÉK

A judaizmus mélyen az egész Föld feletti zsidó hatalom uralma rejtőzik. A Haskala-ban (a Talmudot elvető felvilágosodott zsidóságnál) az uralom azt jelenti, hogy a zsidók alapítanak egy világkormányt, amelyet zsidók fognak vezetni, de a miniszteri posztokat nem kizárólag zsidók töltik be.A marxizmus és a globalista kapitalizmus ennek a hitnek kiterjesztését jelentik.Az ortodox judaizmus szerint, amely nem veti el a Talmudot, a cél háromrétű:l. Zion történelmi határainak megszerzése.Az ortodox zsidósáig a mai napig megosztott abban a tekintetben, hogy miként kell ennek bekövetkeznie. A legtöbb ortodox zsidó most elfogadja, hogy ők képesek erőszakkal meghódítani Ziont. Vannak bizonyos zsidók (Satmar, Neturej Karta) akik úgy gondolják, hogy ez csak antiszemitizmust okoz. Ők azt hiszik, hogy a zsidóknak elkülönülniük kell, és nem összekeveredniük a nem-zsidókkal. Mindazonáltal meggyőződésük, hogy egy nap eljön az idő a zsidók győzelme számára - de ez kizárólag isteni beavatkozással valósul meg. Adonajhoz hasonló valaki előjön a felhők közül és bejelenti az egész világ számára, hogy az ő akarata az, hogy a zsidók most megkapják a Szentföldet.2. Edom (vagyis a kereszténység) összezúzása és Amalek népének kiirtása (erről alább bővebben).3. A harmadik templom újjáépítése - és ez az oka annak, hogy minden feszültség az Al Aksza mecsettel kapcsolatban nyugtalanságot okoz. E terület megszerzése lesz a jelzés a 2. cél megvalósításának megkezdésére, ha ez még nincs elvégezve.Ezzel el fog kezdődni a Noé törvénye szerint működő bíróságok felállítása a nem-zsidók feletti uralom biztosítására, és a zsidó törvények szerint működő bíróságok létesítése a zsidók feletti uralkodás végett.Feltéve, hogy a jelenlegi cionista rezsim az ortodox judaizmushoz alkalmazkodik, politikai téren, valószínű, hogy aktív módon próbálják megvalósítani az 1, 2. és 3. célt.A második számú cél gyökere az Amalek fajának megsemmisítését célzó parancsban van. Amalek Ezsau leszármazottja volt, és a zsidók hite szerint Ézsau az árja népek atyja. Őt Edomnak is nevezték, és azonosították a keresztény Római - és ahhoz hasonló - Birodalmakkal (Róma, Bizánc és Moszkva). Góg és Magóg küzdelmében a végső háború zsidó győzelmet hoz majd. Amaleket meg kell semmisíteni. A zsidók tisztában vannak azzal, hogy lehetetlen megállapítani, Amalek fajilag kikkel azonos, és kikkel nem. Ezért annak meghatározására, hogy kicsoda Amalek, "egyszerű" út azt a definíciót adni, hogy minden nem-zsidó, aki elutasítja a zsidó hegemóniát és Noé törvényét, Amalek. Értik ezt? Minden nem-zsidót, aki nem ért egyet a programmal, megölnek. Számukra nem elég az elkülönülés. Noé törvénye nem engedélyezi a kereszténységet. Ha Önök hisznek a kereszténységben, Amalekkel azonosak és ki vannak választva a megsemmisítésre.Nos, tudniuk kell, hogy a legtöbb nem-vallásos zsidónak fogalma sincs erről a tanításról. Mindazonáltal minden ortodox zsidó ismeri a tanítást, és a probléma ma az, hogy az ortodox gondolkodás áll a neokonzervatívok és Ariel Saron mögött. Ezért a jelenlegi korszak fenyegető számunkra.De a tudatlan zsidók nem boldogulnak sokkal jobban ebben a rendszerben. Újabban egy új tanítás jött létre ortodox zsidó körökben. Azt "Eruv Rav"-nak nevezik. Az ortodox zsidók hisznek a lélekvándorlásban. (Ők azt tartják, hogy nem a zsidók készítették az aranyborjút (tipikus zsidó elutasítása a felelősségvállalásnak), hanem bizonyos egyiptomiak, akik zsidókkal összeházasodtak, vagy akik kijöttek Egyiptomból a zsidók kivonulásával együtt. Ezeket a színlelt zsidókat (vagyis egyiptomiakat) nevezik Eruv Rav-nak. Eruv Rav ölte meg a prófétákat -a zsidók nem tettek ilyet!Önök felé ilyennek mutatják magukat.A lényeg az, hogy az ortodox zsidók arra hajlanak, hogy minden zsidót, aki nem ért egyet a 3. célprogrammal, az Eruv Ray nép inkarnációjának nevezik - és így azok rászolgálnak a halálra, így ez megválaszolja az Önök kérdésének egy részét - mi fog történni? -: a következtetés az, hogy 1. a zsidók meg fogják ölni az összes olyan nem-zsidókat, akik nem fogadják el a zsidó törvényt, és 2. a zsidók megtámadják majd azon fajtestvéreiket, akik nem óhajtják lemészárolni az állatokat a templomban, vagy akik panaszt emelnek az 1. célprogrammal kapcsolatban.Noé törvénye megtévesztő. A felszínen a józan ész követelménye: ne ölj: ne vágd le valamely tagját egy élő állatnak, és ne egyél belőle, amikor még él: ne légy homoszexuális: ne légy bálványimádó, ne káromold a zsidó Istent, és ezt kiterjesztve: ne szidalmazd a zsidó népet: ne lopj.Noé törvényének valódi magyarázata a Talmud "Szanhedrin" címszava alatt található. Két szőlőszem értékű dolog ellopásáért lefejezés jár. Egy zsidó megsértéséért ugyanez. A zsidók meglophatják és megölhetik a nem-zsidókat, és ezért (a mennyei megtorláson kívül) semmilyen büntetés nem jár: ugyanakkor a legkisebb törvénysértésért ki kell végezni a nem-zsidót. Utóbbiaknak nem lehet pihenőnapja - mivel a pihenés kizárólag a zsidóknak jár, míg a gojok munkára vannak teremtve. (Gondoljunk csak napjainkra és korunkra, ahol a hétvégi pihenés és vallási, valamint az állami ünnepek is javarészt megszűntek, már csak elmúlt dolgok). Halál jár a gojoknak, ha olyan zsidó tanítást értelmeznek, amely nem része Noé törvényének. Az igazság az, hogy ez az elképzelhető legborzasztóbb diktatúra.Érdekes pont Noé törvényének tanítása a szexualitásról. Ez sokat megmagyaráz a zsidók azon sajátságaival kapcsolatban, hogy hajlamosak szennyet termelni a tömegek számára - ez már az antik korban is gyakorlatuk volt! Mivel a gojok nem alkalmasak a házasságra, illetve a szexuális erkölcsre, nincs más korlátja számukra a szexuális tevékenységnek, mint a homoszexualitás tilalma, valamint a zsidó nőkkel és az állatokkal való közösülés tilalma. Nincs engedélyezve számunkra a házasság. Ilyen tanítás mellett lehet-e csodálkozni azon, hogy a zsidók úgy gondolják: amikor mocskot termelnek, azt nyújtják, amire a gojoknak szükségük és igényük van?Ami a homoszexualitás jelenlegi reklámozását illeti: ez egyik módja annak, hogy több goj váljék alkalmassá a leölésre.A XIX. században egy Ben Is Haj nevű, hírneves iraki rabbi néhány utasítást irt le a zsidó uralom számára. A gojok arra valók, hogy a zsidók szolgái legyenek. Nem lehet más vagyonuk, mint aminek a hitel az alapja. Minden arany és minden vagyon zsidó kezekben lesz. Minden vagyontárgyat, amelyet valaha is birtokoltunk, úgy kell tekinteni, hogy azt, "kölcsönbe" kaptuk, és kamatostól vissza kell fizetnünk! Zsidó uraink számára tett szolgálatainkkal kell ezt a kamatot visszafizetnünk. A kamat természetesen mindezen évek után végtelen, ezért örökké rabszolgák leszünk! A zsidóknak semmi más munka nem a kötelességük, mint a templomi zsidó szertartásokon való részvétel. Mellékesen jegyezzük meg: érdekes, hogy Ben Is Haj kapcsolatban volt a Grand Orient páholy vezetőjével, az Alliance Israelite alapítójával és a Francia Köztársaság zsarnokával, Adolphe Crémieux-val, aki a fő gyanúsított a Jegyzőkönyvek szerzőségével kapcsolatban. Számos párhuzam található a Jegyzőkönyvek és Ben Is Haj írásai között. Mivel az ő könyveit zsidó kiadók tették közzé, itt szó sem lehet hamisításról.Talán van magyarázat a fajkeveredés pártolására is.A Zohar szerint a fekete ember azért lett teremtve, hogy szolgája legyen a nem-zsidó fehér és ázsiai embereknek. A nem-zsidó fehérek és ázsiaiak pedig arra, hogy a zsidókat szolgálják, így minél több színes bőrű embert hoznak létre, annál több lehető legalacsonyabb rendű rabszolga áll a rendelkezésükre.Visszatérve Amalek témájára: a modern fő célpont Oroszországban van. A rosszat jelölő szó a héberben a "rasha". Moszkvát a harmadik Rómának is tekintik.A zsidók gyűlölete az oroszok iránt nem ismer határt. A zsidókérdés terjedelmének megértésére ajánlott olvasmány: Ben Is Haj művei.Egy divatos regény címe: Samson's Lion (Sámson oroszlánja). Ez zsidó fantáziaregény egy zsidó hatalom-átvételről. Ez az általam ismert legjobb példája a modern cionista lelkiségnek. Ha valami is már megvalósult abból, amire ez a könyv utal, a terv megvalósítása nagyon előrehaladt. http: //noahide. com/finalwar. htmEz a website, noha valamennyire elavult, nagyon fontos. A szélsőséges zsidó Habad-csoport készítette, amely rendkívül befolyásos Washingtonban. Ha önök vissza tudnak emlékezni arra a borzalmas fényképre, amelyen Bush tiszteleg az izraeli zászló előtt: nos, ez az esemény a Habad tiszteletére adott bankett volt. A website nyíltan felhív egy zsidó forradalomra és a Noahide-kód létrehozására. http: //www. thirtysix. orgEz a website nehezen olvasható annak számára, aki nem szokott hozzá a jiddis/héber beszédhez. A website-on el van rejtve a Jegyzőkönyvek valódiságának bizonyítéka. A terv a XIII. században jött létre. E website szerint feltehetőleg a megvalósulás a legközelebbi 30 év alatt meg fog valósulni. Mi a végső fázisban vagyunk. Az Eruv Rav-re vonatkozó bizonyos értelmezések itt is találhatók.Befejezésül, úgy gondolom, hogy vészesen közel vagyunk a végjátékhoz. Ők az alapozást nagyon jól elvégezték, és a csordanép nem tanulta meg, hogy a tévének van egy kikapcsoló gombja. A zsidóknak bizonyos mértékig sikerük lesz, pontosan úgy, ahogy az első és második világháborúban sikerült népünk millióinak halálát okozni. Úgy gondolom, hogy életünk folyamán megállíthatjuk az ellenzék megsemmisítésére irányuló próbálkozásukat.Mit tehetünk? Szükségünk van erőteljes propagandára ennek a behemótnak a megállítására. A propagandát kettős szinten kell kifejteni: a csordaember lelkiségének szintjén és a gondolkodó fehér ember nívóján.Vissza kell szereznünk a médiát. Az egyedüli válasz az, ha kivesszük a médiát az esküdt ellenségeink kezéből. Bármilyen őrülten is hangozhat, az is segítene, ha felvilágosítanánk a zsidókat arról, hogy ők a cionisták terveinek támogatói. Legtöbbjük nem is sejtik, hogy mi van folyamatban - de még mindig szilárdan tartja magát minden zsidóban az a nézet, hogy egyetlen fajtestvérüket sem szabad megbírálniuk. "Nektek nem szabad fecsegni a gojok között. "Ez a "parancs" és ennek elfajulása a lényege minden zsidó borzalomnak. Ameddig a zsidók megtartják ezt a parancsot - és a legtöbb zsidó számára ez az egyedüli parancs, amelyet megtart -a zsidó parazita faj marad. A történelem folyamán zsidók megöltek más zsidókat, akik megkísérelték kiigazítani a zsidó tévedéseket. Ez az, ami a zsidók helyzetét reménytelenné teszi. Ennek az egy parancsnak a borzalmasságát kell hangsúlyozni a zsidó-kérdés minden megvitatása során. A sors iróniája, hogy ha a zsidók elnyerik a hatalmat, amelyre vágyva vágynak, úgy gondolom, a zsidó nép nevetséges belviszályai végül e hatalom összeomlását okozzák. A probléma az, hogy közben megkísérlik kiirtani legjobbjainkat, és ezért kell mindent megtennünk, amire csak képesek vagyunk, hogy megállítsuk ezt. A média visszaszerzése a válasz.

http://www.stormfront.org/
http://www.angelfire.com/zine2/judeolog/index.html

Zsidó magyarellenessség 1.

Zsidó magyarellenesség bevezető rész : ez még csak a kezdet :)

Magyargyalázó zsidó levelei - verbális vérengzés ellenünk

Nap mint nap megkapjuk, hogy mi vagyunk a szélsőséges antiszemiták. Már azt is megengedik maguknak, hogy nemzeti jelképeinket gyalázzák! Sokan, a mérsékelt jobboldalon azt hiszik, hogy ez csak egy szűk csoport munkája, hogy ez a magyarellenesség csak a baloldalhoz, a kommunistákhoz köthető. A Magyarországon élő zsidók között azonban nincsenek kommunisták, sem jobboldaliak. Ők minket gyűlölnek, mindenestől. Olvassa el az alábbi, régebb keletkezett levelet, melyet Regös Péter a Magyar Zsidók Világszövetségének (miféle hülye név ez is - szerk) elnöke írt, Lipták Bélának, egy New Yorkban élő zsidó értelmiséginek. Utóbbi egyébként nem ellenséges a magyarsággal szemben.

" Nézd Béla! A gyengémre tapintottál, s mivel a hangvétel baráti volt a részedről, hát én sem mehetek el amellett, hogy őszintén bevalljam (I have to plead guilty), hogy nekem eszembe sincs megbékélni azokkal, akik a népem gyilkosai, mészárosai voltak. Ez nem egy pitiáner jogvita két pereskedö fél között néhány krajcárról, amin lehet vitatkozni, aztán később lehiggadva megegyezni peren kivül.Magyarországnak meg kellene újulnia erkölcsileg, szellemileg, kultúrájában, stb, de a magyar nép erre képtelen. Én tudom hogy miért, de kérlek ne kényszeríts arra, hogy ezt most megmagyarázzam. Csak nem azt várod el tőlünk zsidóktól, hogy egyik napról a másikra csak úgy felébredjünk, s megbocsássunk szeretteink elvesztéséért. Ez nem az az eset, amikor valaki véletlenül rálép a lábadra, és bocsánatot kér érte. Életet visszaadni sohasem lehet. Én például 1951-ben születtem, de a génjeimben hordozom a holokausztot.Te meg két félröl beszélsz, akik nem akarnak megbékélni? Csak egy oldalon kérheted ezt számon, a gyilkos magyar nép oldalán. Véreim vére a kezeteken. Nekem ne próbáld eladni a nagy zsidómentő magyarok hosszú sorának hamis történetét, mert az nem hogy nem igaz, de még cinikus is 600 000 mártír teteme felett."Az igazság az, hogy a gazság méreteihez képest alig voltak. Egy szégyen erre egyáltalán hivatkozni is. Én bátran kimondom - mert én nem egy lehorgasztott fejű, gyáva, szar zsidó vagyok, nekem van vér a pucámban - hogy én úgy utálom a magyar népet, hogy azt csak egy költő tudná megfelelően szavakba foglalni. Aztán ezért csak nyugodtan húzzátok le rólam a vizes lepedőt. Nem érdekel.Tehát nem Magyarországot utálom, hiszen a fák, az erdők, a mezők, a virágok, a folyók, a hegyek, s a völgyek nekem cseppet sem ártottak. Én ennek a népnek a kultúráját, karakterét, minden alapot nélkülöző nevetséges magabiztosságát utálom. Azt, hogy annak ellenére, hogy a térképen alig található meg ez a gyüszü méretü ország még nagyitóval is , minden nagyhatalmi vezetőt és nemzetet kioktat, lásd azt a barom Antallt és a még nagyobb állat Orbánt. Nem is fogadták őt Washingtonban, mármint Orbánt, s elárulom: közvetve ehhez nekem is van kissé közöm. Ezért nagyon is büszke vagyok . Majd egyszer elmesélem személyesen, hogy miért is van közöm hozzá.Ezt az istenverte népet azonban nemcsak a holokauszt miatt utálom, hanem azért az erkölcsi fertőért is, ami ebben a kis szar országban uralkodik , mindegy hogy a komcsi vagy a náci oldalon vizsgálódunk. "Engem ez az ország már apámban meglopott" - írta a költő. Hát engem is. Egyenlőre ennyit erről." Tisztelettel, dr. Regös Péter" Ezek után adódik a kérdés: kicsoda Regös Péter? Álljon itt egy nem szokványos életrajz, a magyar élettér egyik legundorítóbb cionistájáról:Regős, a zsidó esztétika csúcsnyelvezetét használta, amikor évekkel ezelőtt a következő üzenet küldte drótpostán a Hazánkért elnevezésű internetes hazafias portálnak:“[...] 2003.01.13 - Most kit jelentesz még fel rajtam kívül, az MZSVSZ-t, a MOSZAD-ot, Izrael Államát, a MAZSIHISZ-t és a Menórát? Én meg feljelentelek a jó k... f.....pó anyádnál, hogy miképpen hozott ilyen végterméket a világra. Nem félünk a farkastól, lotyó. Nincs többé gettó, Auschwitz, Dunapart! Nektek befellegzett, vége! You are out of business! Mi diktáljuk a menűt! S ti eszitek meg! Dr. Regős Péter (New York)"A MZSVSZ szóvivője,Regös Péter egy MOSZAD-ügynök -- akit még New Yorkban is egyesek “szegény elmebeteg”-nek minősítenek -- eddig csendben küldözgette tudósításait az Amerikában élő „bűnös magyar nép” tevékenykedéseiről, és úgy általában a fasisztákról meg az antiszemitákról, amelyekkel a legnagyobb politikailag helyes lapokat gazdagította. Többek között a budapesti KURIR napilap, az ÚJ ÉLET zsidó lap, és a Torontóban megjelenő MENORAH nevű folyóiratok new yorki tudósítója. Ezt a tudósító-szerepet a háború alatt Habsburg Ottó, Hodzsa Milán, Eduard Benes -- és még sokan mások -- töltötték be Roosevelt elnök mellett, [2] később pedig Göndör-Krausz Náthán a bulvárlapjával. De voltak még sokan mások is!Regös nem akárki! Talán provokációs-ügynök? Mindenesetre nagyon is tudatos, cionfasiszta érdekeket képvisel! Tudniillik, mint ’szóvivő’, ahhoz a nemzetközi MZSVSZ-szervezethez tartozik, amely – Tordai Péter, Lancz Tibor, Zoltai Gusztáv, dr. Farkas Ervin, Káldor István társaságában -- a magyar ajkú kisebbség intézményét, a MAZSIHISZ-t is magában foglalja. Az egyik magyar honlapon egy E-mailjében ezt olvastuk tőle:„Én egyébként nagyon magyarellenes vagyok. Nevezhető ez már rasszizmusnak is. Szerintem a magyar az egy alacsonyabbrendű faj. Ígérem, hogy ahol csak tehetem, életem minden területén ártani fogok és akarok Önöknek.”“... egy jelzőnek 5 fokozata van az Önök anyanyelvén: 1. buta, 2. butább, 3. legbutább, 4. legeslegbutább, 5. magyar.""1990 és 2002 között kb. 100 alkalommal utaztam járataikon New York és Budapest között újságíróként a magyar írott sajtó egyetlen New York-i tudósítója voltam egy évtizeden át, a Kuríré.1980 óta élek az USA-ban, akkor beleszámítva a családom, feleségem, anyósom, apósom, anyám, húgom, valamint a két fiam útjait is, kb. 200 alkalommal ültünk az Önök [Malév] járatain. Vannak barátaim és rokonaim is Etelközben - ahogy én Vengriát nevezem, de ha engem magyarnak neveznek az én édes hazámban, az Amerikai Egyesült Államokban, azt azonnal kikérem magamnak. …”Eddig a részlet a honlapon közölt drótposta-üzenetből. Fő az őszinteség! Ugye milyen előnyös, hogy valamikor „az alacsonyabbrendű faj” hazájában lehetőség adódott neki arra, hogy megtanulja a magyar nyelvet? Csak azt nem értjük, hogy a lángoló magyargyűlölete mellett miért visel magyar nevet, és egyáltalán miért használja a magyar nyelvet?Ha valaki ennyire gyűlöli a nemzetet, tisztességesebb dolog lenne egyszerűen odébbállni, nem venni tudomást a gyűlölt népről és országáról. Válasszon magának más nemzettől nevet és nyelvet. Ne utazgasson pereputtyával magyar repülőgépen, hiszen az ‘EL AL’ izraeli légitársaság biztosan úribb módon kezelné, útban Tel Aviv felé. Elvégre, ha a gyomor nem veszi be, akkor nem kényszer a disznótor! Sajnos, az átlag ember nem tudja elképzelni, hogy a tömény gyűlölet miből táplálkozik. Ez indított el arra, hogy újra fellapozzam Marschalkó Lajos: Országhódító c. könyvét, amelyben a nagy író örök időkre megírta az igazságot.- “Ezek a tanok (t. i. a Talmud tanításai) megtámadják a tulajdon szentségét, a személy és vagyon alapelvét. Ezen tanok a nemzsidó honpolgárok vagyona, becsülete, élete ellen intézett merényletekre buzdítanak. Ezen tanok a nemzsidó honpolgárok ellen féktelen türelmetlenséget, fajgyűlöletet, sőt ellenükben egyenesen társadalmi pusztító háborút hirdetnek. E tanok még a polgári jogegyenlőség elvét is nyíltan megtagadják, a zsidókat, mint privilegizált felsőbb lényeket, bennünket nemzsidókat pedig, mint jognélküli állatcsordát tekintenek.”- “A zsidóknak szabad a mi vallási, politikai, erkölcsi elveinket, politikai intézményeinket nemcsak kritizálni, de silány gúnyolódás tárgyává tenni, és ebben senki nem lát türelmetlenséget. Hogy az emancipáció mennyire felelt meg a hozzá fűzött várakozásoknak, azt látjuk ma, amidőn a magunk emancipációjáért kell elkeseredett küzdelmet vívnunk.”- “Mi magyarok tehát ténylegesen meghódított néppé lettünk: nem ugyan fegyverrel, hanem rafinériával meghódítva, a zsidó nép kezében összefutó érdekszálaknak bilincsekké való összeforrasztása útján a sajtó és pénzhatalom által. És mindazon tényezők, amelyeknek kezeiben van letéve a nemzet jóléte, jövője, lerakták a fegyvert a győzelmes ellenség előtt, lerakta a fegyvert a sajtó - egy-két lap kivételével, - lerakta a fegyvert a törvényhozás, a kormány.”

A Heti Magyarország című hetilap 1993. február 26-i számában megjelent Zsidók és magyarok című interjúban mondta a következőt Landeszmann György főrabbi... "Ha felsorolnánk azoknak a zsidóknak az értékeit a magyar kultúrában, amit ha kivonnánk Magyarországról, akkor nem maradna más, csak a bőgatya és a fütyülős barack."

Részletek dr. Regös Péternek, a New York-i Magyar Zsidók Világszövetsége szóvivőjének Lipták Bélához, az amerikai magyar lobbi egyik vezéralakjához, illetve Lovas István újságíróhoz írt leveléből.„Én bátran kimondom - mert én nem egy lehorgasztott fejű, gyáva, szar zsidó vagyok, nekem van vér a pucámban - hogy én úgy utálom a magyar népet, hogy azt csak egy költő tudná megfelelően szavakba foglalni. (…) Ezt az istenverte népet azonban nemcsak a holokauszt miatt utálom, hanem azért az erkölcsi fertőért is, ami ebben a kis szar országban uralkodik.”„Egyébként nem csodálom, hogy be van szarva a Tasnádi úrtól, hiszen még álmában is az jöhet elő Önnek, hogy a zsidók hamarosan végeznek magával. Hát mitagadás nem szeretnék most az Ön bőrében lenni! Igazuk is van, az ilyen patkány férget, mint amilyen Ön, el is kellene tüntetni a föld színéről. (...) Ráadásul volt pofája Nancy Goodmanhoz fordulni segítségért? Hát Ő is zsidó, meg Ön az amerikai stílust sem túlzottan kedveli, értékeli. Felejtse el az amerikai állampolgárságát egyszer és mindenkorra! Ha mégegyszer ki meri ejteni ezt azon a mocskos, trágyaszagú, magyar száján, én mint a Magyar Zsidók Világszövetségének szóvivője elintézem, hogy megfosszák ettől az állampolgárságától! S ha képtelen ezt elhinni nekem, én bebizonyítom, hogy téved. Meg vannak a megfelelő eszközeink és a kapcsolataink is. Mivel sok mindent elfelejtett bevallani, amikor folyamodott érte, ezért nem lenne nehéz dolgom, hogy keresztül vigyem. Tehát coki, kedves Pacis Pista! Értve vagyok? Aztán majd akkor vegye legközelebb a Tasnádi úr nevét a szájára, különösen a feleségével összefüggésben, amikor a maga asszonykáját teszi majd boldoggá ellenállhatatlan sebességgel egy másik Stein, a Bronstein, az Einstein, vagy a Rubinstein!”