Reakciós

Reakciós

Betartás, zsidrákgecók!!! XD

A reakciós kifejezés "a "progresszív" világnézettel szemben álló, józan gondolkodásra utal. Mivel jelenleg a neoliberális globalizmus az a világnézet, amit a mainstream véleményformálók sulykolnak, és mivel ezt a véleményformálást nem tehetnék meg a nagytőkés zsidók pénzügyi és politikai támogató-hatalma nélkül, ezért igenis helyes dolog az aszemitizmus, sőt helyénvalóak a zsidókkal szembeni emocionális és racionális ellenérzések IS.

Mivel az emberek természetes igazságérzetének kifejeződései!

Egy érdekesség. Tel Avivban van a Beit Dizengoff, a Dizegoff Ház, ahol 1948-ban kikiáltották Izrael Állam függetlenségét. Ott van egy kis múzeum, többek közt a függetlenségi nyilatkozat fogalmazványai is ki vannak állítva. Az egyik angol nyelvű szövegben (1948) ez a kifejezés szerepel, pozitív értelemben: "the jewish race", ami magyarán annyit tesz, hogy "a zsidó faj".

A végső szövegbe már nem ez került be, de a szöveg léte mutatja, hogy 1948-ban még zsidó szerzők sem érezték ezt a megfogalmazást különösebben problematikusnak, kb. "a zsidó nép" értelmében használták. Talán még pontosabbnak is érezték.

Ady is így használta a faj fogalmát, vérség szerint elkülönülő etnikumot is értve alatta. :-)

Mellesleg a kurva anyjukat. Minket keresztényeket (gójokat) a zsidók mindig leszólnak, de az persze nem gyűlöletbeszéd, nem közösség elleni izgatás. Mellesleg a történelem jól példázza a zsidóság által elkövetett bűnök végtelen sorozatát.

Egy kis történelmi forrás:

A zsidó vallás tanítása elsősorban a zsidó vér tisztán tartásának, valamint a zsidók egymás közötti és a külvilággal (a nem zsidókkal) való közeledésének tana. Etikai problémákról sehol sincsen benne szó, hanem csak szerfelett kezdetleges gazdasági problémákról. A zsidó vallástan erkölcsi értékéről eléggé részletes tanulmányok jelentek meg az idők folyamán (nem zsidók részéről), amelyek a vallástanítás e fajtáját keresztény fogalmak szerint szinte visszataszítónak bélyegzik. Ezt a tanítást a legjobban jellemzi terméke: maga a zsidó. Az ő élete csak e világból való és szelleme a valódi kereszténység számára belsőleg éppen olyan idegen, akárcsak ezelőtt kétezer évvel a keresztény tan nagy alapítója számára volt. Jézus Krisztus természetesen nem titkolta a zsidó néppel szembeni érzelmeit, és ha szükség volt, korbácsot ragadott, hogy az Úr templomából kiűzze az emberiségnek ezeket az ellenlábasait, akik már annak idején is, mint mindig, a vallásban csak üzleti tevékenységük egyik eszközét látták. Ezért feszítették meg Krisztust. A mi pártkereszténységünk pedig addig süllyedt, hogy a választásoknál zsidó szavazatokat koldul, később pedig istentagadó zsidó pártokkal létesít megegyezést. Sőt mi több, saját fajtája ellen. Lásd zsidesz.

Van ez a vicces kis verses mese. Könnyen belátható, hogy a kacsák, akik jóságosan befogadták a tyúkokat milyen szörnyű sorsra jutottak. Sajnos a valóságban mi gójok (keresztények) vagyunk a kacsák és a zsidók pedig a tyúkok. Elnyomnak, megaláznak, befogják a szánkat. Ez a mai rohadt törvény. A jó érzésű demokrata ember tiltakozzon ez ellen. Ez felháborító! Adolf Hitler annak idején jól látta, hogy kik az ellenségek, kik a gonoszság megtestesítői, de az ő halála óta Európa bilincsbe van verve.

Ha megkérdeznénk egy kisgyerektől, hogy ebben a mesében a kacsák helyében mit tett volna, azt válaszolná biztosan, hogy nem fogadta volna be a tyúkokat, azaz kirekesztette volna. Egy mai német vagy magyar állam, rendőrség vagy bíróság ezt anti-tyúknak közösség elleni izgatás-nak minősítette volna és 3 év börtönbe zárta volna, mint egyfajta fellépést a náci eszmék ellen.

George Lincoln Rockwell
A TYÚKOK ÉS KACSÁK MESÉJE (1./2)
(eredetileg verses formában volt írva)

Sok sok évvel ez előtt mikor az állatok beszélni tudtak, csodás dolog történt a Kacsákkal, történetük egyedi.

A tó partján laktak mindezek a Kacsák, tízezren legalább. A Kacsás boldogságaik zavartalanok voltak ember vagy állat által egyaránt.

Egy nap a bejárati kapu mellett volt egy roppant zaj. Odamentek megnézni, HÁT! – száz Tyúk, mind kifulladva.

Engedjetek be, mielőtt elpusztulunk! Sírtak ezek a szegény madarak.

Csak centikkel menekültünk a tűztől, sírtak. Tollaik égve, taréjuk lekonyulva szomorú látvány voltak. Száz mérföldet futottak ha nem többet, egész éjjel és nappal.

Gyertek, gyertek be a Kacsák mind hápogtak, mert értetek szívünk fáj. Megosztjuk jó körülményeink veletek. És így ezek a szegény meghurcolt Tyúkok a Kacsák közé költöztek. Mert ahogy a Kacsák mondták madarak voltak mind.

Mielőtt túl sok hónap múlt volna a Tyúkok felgyógyultak, küldtek a kakas barátaikért és ezek is beosontak. Hogy a beilljenek, ezek a Tyúkok nekifogtak Kacsásan járni, hápogni, a Kacsásságot utánozni és hamar bele is jöttek. Ez boldoggá tette a Kacsákat mert büszkeségüket borzolta – de halld csak a mesém hogy lettek mind kiporozva.

A Kacsák minden idejüket az építgetéssel töltötték, házakat építve, ételt növelve, és minden helyet pucolgatva.

Megkérdezték a Tyúkokat ők mit tesznek majd. Járunk kelünk kereskedünk, írunk, tanítunk és szórakoztatunk mondták ezek vissza!

És így ezek a Tyúkok elkezdték tanítgatni a kis Kacsákat, csereberélni dolgokat sok ügyes trükkel, nagy könyveket írtak, és előadásokat rendeztek.

Nem telt soká míg a Tyúkoké lett a Kacsafalvi újság, Kacsafalú napilapja, a Kacsafalvi Háp!

Egy nap egy anyakacsa hanyatt esett mikor a kicsiket úszni ki vitte, és egyikük ezt kijelentette: úszni én nem fogok!

De Kacsák mindig úsznak mondta, megrökönyödve, - mint a nyuszik ugrálnak, tücskök tücsögnek, és a tehenek mindig bőgnek.

Csak régi módi vagy jelentette ki a kicsi, - már a múlté mindez, helytelen hogy madarak úszkáljanak vízbe.

Bolondot beszélsz hápogta az anyakacsa, be a vízbe veled! De jöttek más Kacsák és ők is kiálltak, igaza van a kicsinek, úszni helytelen madárnak, Tyúk asszony tanító megtanított – hogy így nem szabad legyen.

Ennek vége kell legyen – jelentette ki az anyakacsa – azok a Tyúkok ne tanítsanak ilyen hazugságokat. Hálátlanságban és pofátlanságban ez biztosan a teteje.

De nem volt igaza mert a Tyúkok még tovább mentek, a Kacsafalvi úszóklubba követelőztek

De ti nem is úsztok, mondták a Kacsák, - miért kéne nektek?

Ez nem a lényeg mondták a Tyúkok – kint tartani minket rendes nem lenne.

Az ifjabb Kacsák akik voltak iskolában egyet értettek – a kirekesztés gonosz, és ez ANTI-TYÚK lenne!

Az ifjabb Kacsákkal szemben kevesebben léve, az öregebb Kacsák hamar vesztettek, hogy beengedjék a Tyúkokat beleegyeztek. Amíg a Tyúkok fizették a tagsági díjakat, mondták nem volt bajuk vele.

Azon este a Kacsafalvi Háp nagy betűkkel jelentette, REAKCIÓS KACSÁK MEGVERVE – KACSAFALVA HALAD ELŐRE!

A Kacsafalvi bárba beülve, az ifjabbak, - a vénebbek butaságán szórakozva ittak.

Másnap a klubba a Tyúkok is ott voltak, a tagsági járulék ellen kiáltványt nyújtottak. Fájlalták az úszási költekezést - haraggal és zajjal, hogy a mi járulékunkból is fenn tartsátok a tavat!, - ez helytelen mert tudjátok hogy mi nem úszunk mondták, az ifjabb Kacsák nekik igazat adván ezt is támogatták.

Jaj mi folyik itt, kiáltott egy vén Kacsa, bíróságra visszük – és az majd megoldja.

De mikor bíróságra mentek, képzeld a bajuk, egy TYÚK-BÍRÓ úgy döntött - nincs igazuk, - nekik kell fizetni súlyosan, mondta, kissebségek jogai megsértése ronda, - nagyon ANTI-TYÚK Tyúkok járulékából tavat fenntartani.

Még egyszer a Háp kiírta nagyban – ”A Régimódi Kacsák nem akarják látni a Gyönyörű Nagy Új Kort ami Jön”.

Kacsafalva templomában vasárnap reggel a prédikátor kijelentette – a hátrányos megkülönböztetésnek vége kell már legyen végre. Mind madarak vagyunk ne feledjétek!

A legbölcsebb Kacsa a falvába, leült sötét komorába – írok egy könyvet gondolta, és akkor ezt az őrületet mindenki elé tárom!

Hadd ússzanak az úszók, ugorjanak az ugrok, mindenki saját útján járjon, amit ki akart fejezni az ez volt : Ne Kényszerítsen egy Madár sem egy másik Madárra semmit. Helytelen volt a Tyúkokat úszásra kényszeríteni – de a súlya itt van, - pont olyan rossz hogy a Tyúkok Tyúkelvekkel tömik Kacsáinkat.

George Lincoln Rockwell
A TYÚKOK ÉS KACSÁK MESÉJE (2./2)
(eredetileg verses formában volt írva)

Nem nyomtathatom mondta a nyomtató mikor meglátta ezt – a Tyúkoknak tartozom az övék a Bank!

Az aggódó Kacsa akkor próbálta megmozdítani barátait beszéddel és tollal, ifjú Kacsák az iskolából csak csúfolkodtak – ő egyike azoknak a gonosz ANTI-TYÚKOKNAK!

Na most kicsit tovább a tó másik partján volt Libafalva, a Tyúkok égett tollal oda is beállítottak. De a Libák kicsit éberebbek voltak, mikor a Tyúkok elkezdték rontani az ifjúságot összeszedték őket és hátuljukba rúgtak. Felkeltek haragban és kidobták őket.

Mind futottak persze, menekültek és Kacsafalvába gyűltek, be kell fogadni ezeket a menekülteket a Kacsafalvi Tyúkok sürgettek.

A Kacsafalvi Háp ekkor élénken izgatott – Ezek a Libák nem állnak meg! Akarják a Világot! Borzalmak történnek oda át Libafalvott!

Úgy van hápogták a fiatal Kacsák, segítünk a madarakon, olvastuk a saját Hápunkban ezek a Libák borzalmasak, aztán beengedték a Libafalvi Tyúkokat, az egészet Kacsafalvára ahol aztán minden Tyúk munkához látott egyenesen a HÁP-ban.

Mikor aztán a Kacsafalvi polgármester ciklusa lejárt a HÁP a választásokon a saját Kacsáját indította, egy híjú és buta Kacsa volt ez, egy verébagy valóban, de a HÁP dicsérte őt lihegő buzgóan. A Tyúkok gyűjtöttek hogy gabonát oszthasson – és persze ez a Kacsa nyert a választáson.

Az öreg Kacsák csóválták a fejük búsan, a jövőjét már láthatták Kacsahonnak.

Ezen túl a Kacsafalvának választása nem volt, az új Polgármester kijelentette Libafalva halott! És amíg Kacsafalva aludt a áskálódó Tyúkok tömege Libafalvának csapdát állított.

A Libákat csúf neveken hívták, nekifogtak tavuk részét ágakkal torlaszolni, segítettek patkányoknak Libákat fogni, és más aljas Tyúk trükkökkel munkálkodni.

A Libák egyszer már nem tűrték, ágakat hajigáltak a Tyúkok Kacsafalvi bázisa felé. HÁBORÚ a HÁP izgatott, harcolni kell a gonosz Libák ellen míg semmi sem marad ott!

A Kacsák kik nem tudták ki a Polgármesterük, és miket műveltek a Tyúkok, hazafias dühvel nekik is rontottak. De mikor aztán a Kacsák megverték a Libákat a Polgármester visszavonulást rendelt. A mi TYÚKFALVI barátaink kéne igazán elfoglalják Libafalva főterét! – mondta, átadván fél-Libafalvát a Tyúkfalvi vörös Tyúkoknak.

A Tyúkok bent voltak Libafalvában már megint, a Libákat éheztették és verték.

Békéről beszéltek, de megszerveződött Libafalvott a TYÚKFALVISTA FEGYVERES RENDŐRSÉG. Feltöltötték a Libák tó részét, LIBÁTALANÍTOTTÁK az iskoláikat, és kitörték a Libák polgármesterének a nyakát, ezt újonnan kitalált szabályokon igazolva.

Tyúk tanácsot alakítottak a tó körül, EGYESÜLT MADARAK néven, más madarak akik beléptek a tanács Tyúkságáról nem tudtak. Alig állították fel kijelentették a Tyúk-tervüket hogy elfoglalják Sirályfalvát a Tyúkok egészének. A Tyúk tanács szavazott a madarak nevében, és mind egyet értettettek!, Sirályfalva a Tyúkokat illette.

Rég mielőtt elköltöztünk a mi földünk volt ez! – mondták. És Kacsafegyverekkel felszerelve Sirályfalvának tüstént neki is ronták.

Így kirúgták az összes Sirályt, Kacsafalva segítségével, de a Kacsák nem értették miért nem szerették a Sirályok őket többé.

Eddigre Kacsafalva alaposan helybe volt hagyva, a fiatal Kacsák mind meg voltak zavarodva, raboltak és rendetlenkedtek, nevettek a törvényen és igazságon, teljesen elromlottak. A Tyúkok árulták a bolondító buriánt minden undok lebujba, de Kacsák akik ezt említeni merték ANTI-TYÚKNAK lettek letolva.

A Tyúkok TOLERANCIÁT prédikáltak, és felidézték az Arany törvényt, de a politikában pénzelték a romlottakat, és a jöttment félét. Végre a legbutább Kacsák is elkezdtek gyanakodni, nem jó ez a polgármester, mondták, és javítunk ezen!

De a Tyúkok még erre is terveztek, egy polgármester jelöltjük volt akit még a bölcs Kacsák sem hittek hogy rossz lehet.

Ez a Tyúk-báb Kacsa volt egyike azoknak aki megverte a Libákat, egy katona Kacsa volt ez, és habár a Tyúkok állították fel a Kacsák szabadnak vélték.

Ez a Tyúk-báb megválasztódott, együgyűség és kapzsiságon, sajtó és szóbeszédbeli Tyúkos hazugságon, és Tyúkeledel osztogatáson.

A Tyúkok most ide oda rúgták a Kacsákat szégyen nélkül, amíg a polgármester irányított – de csak névben. Szárazra pumpálták a Kacsák tó részét, megtanították a Kacsákat károgni, és amíg Kacsa számok fogytak a Tyúkok szaporodtak.

A Tyúkok aztán felkavarták a boldog együgyű Varjakat amonnan a fenyős ligetből, felhívták őket küzdeni azért hogy keveredhessenek és házasodhassanak Kacsákkal, a testvérség nevében.

Olyan rosszak lettek dolgok hogy ötven Kacsa, ki tudta hogy mindennek ott vége, felszedelőzködött a családjaikkal és úgy döntött tova repülnek.

Átrepültek viharokon és szélvészeken, fagyoskodtak és sokan meghaltak, de tovább mentek amíg egyszer, egy szép tavat megláttak. Letelepedtek nagy fáradtan, de hamar egyenesen munkának láttak, hogy építsenek, tisztítsanak, és ételt növeljenek, és nem volt veszély mitől elrettentek volna.

Na most egy kis idő után ez a kis csoport megnőtt, a földek körül tele voltak gabonával. Az első odatelepedett Kacsák már rég meghaltak, de kemény munkán és kínlódáson át a Kacsák boldogsága megnőtt, sorsuk jóra fordult.

Egy nap odalent a kapu mellett – volt egy roppant zaj. Odamentek megnézni, HÁT! - száz Tyúk, mind kifulladva.

Engedjetek be, mielőtt elpusztulunk! Sírtak ezek a szegény madarak.

Csak centikkel menekültünk a tűztől, sírtak. Tollaik égve, taréjuk lekonyulva szomorú látvány voltak…

Ennek a történetnek nincs vége mert akárhogy is harcolsz ellenük, ezek a TYÚKOK megjelennek MINDEN ALKALOMMAL.

És így tovább – AD INFINITUM…!!!

Izrael az Isten által elvetett nép

Szent Ágoston szerint Isten Izraelt mint népét elvetette, és helyette az egyházat választotta, mert a zsidók meggyilkolták Krisztust, és bálványt imádtak. Izrael hitetlenség, engedetlenség miatt esett ki Isten tervébôl, és a neki adott ígéretek (Izrael földjének birtoklása) vagy beteljesedtek korábban, vagy nem érvényesek. Ágoston tanai szerint Izrael nem részesül sem a fizikai, sem a szellemi áldásokban, minden ígéret az egyházban teljesül be. Az új szövetség univerzális, minden népre kiterjed. Ez az egyetlen szövetség létezik, a kegyelem szövetsége, zsidó szövetség nincs, az egyház Isten Izraelje, Istennek csak egy választott népe van: az egyház. Isten már nem kötôdik Izraelhez mint néphez. Ez azt jelenti, hogy minden keresztény egy szellemi közösség tagja. A keresztények töltik be az ószövetségi ígéreteket. Izraelnek mint nemzetnek nincs jövôje Isten tervében.

"Ha nem követtek volna el bunt [a zsidók] Ellene [Jézus], mágiájuk és bálványok utáni kívánságaik, istenek után való futkozódásuk, végül Krisztus-gyilkosságuk, akkor örökölték volna Isten királyságát…"
(Szent Ágoston)

"Kiirtattak Isten népe közül, akiknek az örök élet misztériuma megjelentetett."

"Bár a zsidó papság és királyság örökkévalónak van kijelentve, már nem létezik, mások lettek a helyén."

"Izrael - ahogy Saul - arra volt predesztinálva, hogy elveszítse hatalmát, mikor Krisztus uralkodik az új szövetség által, és nem a test szerint."

A zsidók kivetett, elkülönült nemzet, amely szemben áll a keresztény nemzettel.

Ma viszont éppen erre az elkülönülésre alapozva akarnak uralkodni minden felett.

Más a fejlôdése, más a fajisága, más az Istene, idegen test a keresztény társadalomban. Istentôl és a szentség eszméjétôl eltávolodott. A zsidók romlottabbak a keresztényeknél, sőt alighanem minden nemzsidónál romlottabbak ha összességében tekintjük őket. Zsidókérdés mindig létezett, a nemzeteknek és Istennek is meggyult a baja a zsidókkal, azért volt szükség regulációra, törvényekre, hogy kordában tartsák ôket. A diaszpóralét nem véletlen, nem ártatlanul szenved a zsidó.

"A zsidók romlott faj, szabadságra érdemtelenek. A zsidók vallásilag, nemzetileg elkülönülve, a világ többi népétôl soha meghonosodni nem fognak, s polgárosítva mindig egy nemzetelemet fognak tenni hazánkban."
(Eötvös József báró)

"Olyan nagy faji és vallási elszigeteltségben élnek ôk a keresztény magyarságtól, hogy beolvadásról nem is álmodhatunk."
(Budavári László római katolikus tanító)

"Igenis van zsidókérdés. A kérdés oka az antitézis, amelyben megvan a zsidó és keresztény szellem, a zsidóság a maga elzárkózottságában, a keresztény társadalomban idegen test. Speciális oka: a liberalizmus nyakló nélkül kívánta asszimilálni a gettózsidóságot, megkezdôdött egy új honfoglalás. Galíciából beözönlött egy diadalmas faj, és okkupálta a közéleti területeket. A zsidóság fékezhetetlen mohósággal vetette rá magát a közgazdászi pályára. A magyar közgazdasági élet teljesen át van szôve a zsidó tôkével és a zsidóság képviselôivel. Ez a törvény olyan szempontokból indult ki, amelyek mélyen belenyúlnak a keresztény alapigazságokba."
(Makray Lajos káplán)

A zsidók nem valók a keresztény társadalomba, mivel idegenek ott. A kirekesztés oka erôszakos magatartásuk. A keresztényeknek nem kell meglepôdniük a zsidókat sújtó intézkedések miatt, mert a keresztény alapigazságokból már jól ismert a zsidók természete, bűnei.

"A zsidókérdés feltétlen megoldása törvénnyel szükséges a népítélet megakadályozására. A zsidókérdés világkérdés. A zsidóság önálló vallás és önálló faj is. A zsidóság faj, erre fajelmélet van. A zsidóság erôs faj, ôsi faj, nehéz kérdés az asszimiláció (ha nem érdekbôl térnek át). Ahol letelepednek, ott uralkodni akarnak. Amióta zsidó van, mindig volt zsidókérdés: Fáraó Egyiptomban meghozta az elsô zsidótörvényt a fiúgyermekek megölésrôl. De nemcsak a nemzeteknek, hanem magának a jó Istennek, Jehovának is baja volt a zsidó néppel. Azért kellett Mózesnek kiadnia a tízparancsolatot, hogy megrendszabályozza a zsidó népet. A Római Birodalomban Nagy Konstantin kizárta ôket az állami hivatalokból. Mohamed birodalmában kitiltotta a zsidókat a régi területekrôl, Spanyolországban, 1412-ben bevezették a zsidó jelvényt. Amióta Magyarország fennáll, itt is állandóan volt zsidóprobléma. Ha figyelembe vesszük az emancipáló törvényt (1895-ös törvény), látható a zsidóság óriási térhódítása. A zsidóság hátat fordított nekünk. Az ezeréves magyar nemzet talajában a zsidóság gyökértelen test. Igazságos, helyes, hogy ebben a keresztény Magyarországban, ahol a zsidóság a lakosság lélekszámának csak 6%-át teszi, 91%-át igazi keresztény magyarság vigye a vezérszerepet a sajtóban, a kormányzat a társadalom és közélet minden területén." (Güttler Dénes, esperes, plébános)42
A zsidókérdés egyetemes probléma, a zsidók mindenütt egyformák, természetük miatt mindig a hatalomra törekszenek, ezért törvények kellenek a regulázásukra, ahogy a történelem is igazolta. Istennek is regulázni kellett a zsidókat. Az emancipáció nem helyes, inkább korlátozó intézkedésekre van szükség.

"A diaszpóra sokszor olyannak látszott, mintha egyetlen óriási üzlet volna. Aggódni lehet afelôl, hogy vajon nem a magyar középosztály asszimilálódik-e, ami nem tartozik a nemzetnek céljai közé.
Milyen kevés bűnbánatot és önismeretet tanúsít ebben a zsidóság. Formális igazságot keres benne, beleévôdött lelkébe és vérsejtjeibe, hogy ártatlanul szenved. Az emberek butasága és irigysége és gonoszsága az, ami miatt szenved ô, az ártatlan, a tiszta, a buntelen. Egy állam rendjében nem lehet egy kisebbség olyan helyzetben, hogy a többség jogait és ingerenciáját gyakorolja. Ehhez nagy lemondás, szelídség kellett volna.
Nyerjük meg a zsidóságot mint egyént, hogy küzdjön velünk együtt, zsidóság, a zsidó végzet, az emberiség zsidó komplexusa ellen, hadd oldódjék meg ez a régi sors, ez a régi kérdés és régi átok."
(Ravasz László, református püspök)

"Magyarország gazdasági vezetését és szellemi irányítását végezheti-e egy olyan népréteg, amelyrôl okkal vagy ok nélkül felvetôdött a nagy kérdés, beolvadt-e egészen, teljesen olyan magyarrá, és olyan kereszténnyé vált-e minden részében, hogy megérdemli azt, hogy a gazdasági és szellemi élet terén a nemzet válogatott vezetôségéhez tartozzék?"

Nem, hanem kifejezetten nemzetellenes és egyben keresztényellenes is. Csak a maga által kiállított "békepapokat" ismerik el igazán a zsidómédiában.

Ha zsidójuk van, lesz zsidókérdésük is, a kettô együtt jár, külön még soha elô nem fordult magában a világtörténelemben sem a zsidó zsidókérdés nélkül, sem zsidókérdés zsidó nélkül.

Csak látszat az, hogy mi itt származás és emberi hozzátartozások ellen küzdünk. A dolgok lényegében közös ôsi emberi ellenségünk, a megromlott emberi természet bűne és nyomorúsága ellen küzdünk."

A zsidók nemcsak Isten és az egyház ellenségei, és Krisztus gyilkosai, de az egész nemzsidó emberiség ellenségei. Izrael, az elvetett nép Isten és a keresztények ellensége, megölte Krisztust, nem fogadta el a Messiást. Céljuk, hogy lerombolják Isten tervét, a cionizmus golbális diktatúrája által pedig az emberi faj jövőjét.

A zsidók aláásták a keresztény nemzeti eszmét, irtóhadjáratot folytattak a kereszténység ellen. A keresztény társadalomra a legnagyobb veszélyt ôk jelentik. Ami a keresztényeknek szent, azt a zsidók letiporják, a judaisták mindig is a keresztény állam ellenségei voltak. A keresztényeknek ezért védekezniük kell. A zsidók kiválasztottságtudata vérükké vált, amit békés úton nem lehet megváltoztatni.

"A zsidók polgárosítása és emancipációja a keresztény népesség veszélye nélkül lehetetlen."
(Eötvös József báró)

"A polgárosítás bizonyára mind hazánk, mind keresztény polgártársaink nagy ártalmára válnának, mivel más országokból ide jövének, és a zsidók országává válnék. Így is, a jogok egyenetlensége mellett is tudnak magoknak gazdagságot szerezni, ha zsidóknak polgári jogok egyenlôsége fog megengedtetni, alig lesz lehetséges kikerülni, hogy napról napra vagyonosabbá ne váljanak, ellenben a keresztények le ne süllyedjenek. Engedményekkel idôrôl idôre azon arányban kell történniük, melyekben az Ô [zsidók] erkölcsi és polgári muveltségük kifejlôdik, figyelmezve a zsidóknak a keresztényekkel való mindennapi viszonyaira."
(Haulik György, zágrábi megyés püspök)

"Az ellentét a keresztények és az izraeliták között életnézeteiben, gondolataiban. szokásaiban a múltnak emlékében a jövônek reményében sokkal mélyebb, mintsem azt e törvényjavaslat útján megszüntetni lehessen."
(Schlausch Lôrinc, nagyváradi püspök)

"Bízom magyar nemzet közel ezredéves keresztény erkölcsiben. A nemzettest legnagyobb része az ô keresztény vallása szerint akar élni és házasodni, e küzdelem éle a kereszténység, fôleg a katolikus világ ellen irányul, s célja a polgári rendet ezeréves alapjaiból kiemelni, és egy új valláson kívüli térre helyezni. A törvény indoklása szerint az izraelita nép a keresztény társadalomba be fog olvadni, de ez a beolvadás bekövetkezni nem fog, mivel a társadalom keresztény, ô pedig a zsidóság. S ha az a történelmi botrány elôállana, hogy megszunnék keresztény lenni, akkor ez a társadalom feloszlik, s a zsidóságnak nem lesz mibe beolvadni. És ha ez megtörténik, az izraeliták szívós ragaszkodása vallásukhoz, s fajelszigeteltsége mellett ôk törhetetlenül állván a maguk állapotában, az így feloszlott, de már nem keresztény társadalom vagy rabszolgája, vagy üldözôje lesz a másiknak."
(Simor János, hercegprímás)

A zsidók egyenjogúsítása veszélyeztetné annak a keresztény polgári Magyarországnak a fejlôdését, amely az egyetlen elfogadható társadalmi forma az ország számára.
"Vajon változtak?e a zsidók vallásban és különösen erkölcsiség szempontjából jobbak lettek?e? Nem. S ennek folytán nincs ok, miért vessük el az ôsi törvényt (Szent István királytól megtiltják a zsidók és keresztények közti házasságot), melyet atyáink azért hoztak, mert féltették a közerkölcsiséget. Ha kereszténynek zsidó gyereke lehet, az visszaesés keresztényi és nemzeti szempontból is. A zsidók vallása és erkölcse egészen más, mint tartalmaz magában a keresztények vallása és erkölcse. Oly két ellentét foglaltatik e két vallásban, hogy azt egyesíteni és tökéletes életközösséget létrehozni erkölcsi szempontból teljes lehetetlenség."
(Göndöcs Benedek, pusztaszeri apát)

"Ki iparkodott a kereszténységnek a közéletre vonatkozó minden befolyását megbénítani, az álliberális szabadkômuves páholyok. A zsidókérdést a legégetôbb társadalmi, politikai és nemzetgazdasági kérdésnek tartom."
(Grieger Miklós, káplán)

"Nem volt ennek a nemzetnek drágább és szentebb kincse, amelyet annyira meggyaláztak volna, amelyet olyan mélyen aláástak volna, annyira elporhanyósítottak volna, mint a keresztény és nemzeti eszme.
A kommunizmus sűrített kapitalizmus, a zsidó faj mindkét szélsôségnél elhelyezkedik, és mindkettô a kapitalizmus szolgálatában áll. A zsidó jellem nem ismer államot, nem ismer jogot. A zsidóság sorsa a hatalomra törtetés, utána a pogrom."
(Nagy János, káplán)

"A magyarországi zsidókérdés intézményes, sürgôs megoldása a megoldandó problémánk legsúlyosabbika. A zsidókérdés megoldását teljes hazafisággal, teljes nemzeti kérdéssel, keresztény valláserkölcsi érzésének minden súlyával fog közremuködni a Nemzetgyulés 90%-a. A zsidókérdés akkor kezdôdött, amikor az elsô zsidó Magyarországra tette a lábát. Ki gondolta volna akkor, hogy ezek a hosszú szakállas, kaftános tünemények elôhírnökei egy irtóhadjáratnak a keresztény magyar nemzet ellen.
Keresztény Magyarország legnagyobb veszedelme a zsidóság. Az ezeréves magyar hazánk romlását legnagyobb mértékben a liberalizmus jegyeiben keblünkre ölelt zsidóság okozta. Törekvésük az, hogy a nemzeti kurzust, keresztény irányzatot letörjék. A zsidó invázió ellen védekeznünk kell, keményen, elszántan, vezéreltetve ôseinktôl örökölt honszeretetbôl, keresztény vallásos erkölcsiségtôl, hitbuzgalomtól nemzeti összefogással. De nem erôszakos módon kell megoldani a zsidókérdést, hanem törvényekkel, kulturális eszközökkel. Fajvédelmi intézkedéseink tehát nem késlekedhetnek tovább, nem nézhetjük tétlenül, hogy nemzetünk évezredes törzsét belsô férgek alattomos munkája rágja és döntse enyészetbe. Ez a hatalmas törzs nem eshetik martalékául egy élôsdi fajnak, amely százezernyi szipolyával, vérszomjas szenvedéllyel, marcangoló karjaival rátapadt, körülhálózta, belerágta magát, hogy kiszívja utolsó életerejét is. Felbuzdul bennünk az élet kialvó szikrája, homlokunk, mely körül ott dereng a keresztény és nemzeti érzelmek glóriája, elszánt hevülettel fogunk hozzá az új ezredév megalapozásához. A zsidóság saját hatalma megszilárdításán dolgozott. Tönkretették a keresztény kereskedôk megélhetését. Sajtójukban a keresztény erkölcs lezüllesztése a törekvésük. A Ziont itt, a Kárpátok ölén akarták titkon felépíteni. A zsidó sajtó undorítóan sáros csizmával gázolt bele mindenbe, ami elôttünk, keresztény magyarok elôtt szent és tisztelt volt."
(Budavári László, római katolikus tanító)

"Ébren kell szemmel tartanunk mindazokat a mozgalmakat, amelyek a magyar nemzeti keresztény irányzat megtörésére itt is, ott is felbukkannak, és annak esetleg egy újbóli katasztrófáját idézhetik elô. A numerus clausus nem antiszemitizmus, hanem a magyar faji genius ellen kontempláljuk. A zsidóság túlsúlyba került, minket leszorító résszé, ez nem antiszemitizmus, hanem faji önvédelem. Mi egy olyan folyamatban vagyunk, amelyet határozott dekrisztianizációnak kell nevezni."
(Prohászka Ottokár, római katolikus püspök)

A fajvédelmi törvény indoklása szerint a magyar nemzet önvédelme minden szempontból indokolt. A zsidóság erkölcsileg züllesztô, élôsdi faj, a célja kifejezetten a többségi nemzet vitalitásának, natalitásának (születésszám) csökkentése, különféle módszerekkel, elsősorban is különféle züllesztő trendek elindításával és fenntartásával.

LÁM KIK TALÁLTÁK KI AZ ÖNGYILKOSSSÁGRA "NEVELŐ" EMO ELLENKULTÚRÁT? ZSIDÓ PRODUCEREK.

A ZSIDÓK NEM TARTJÁK EMBERNEK A NEMZSIDÓKAT.

"[A zsidók] pusztító moly, amely beleette magát a magyar nemzeti kultúra alapszövetébe. Az egyetemes történelem azt mutatja, hogy a zsidóságnak valláserkölcsi felfogása, egész élet- és világnézete, faji sajátsága jellemvonásai éles ellentétben állnak a világ keresztény népeinek és nemzeteinek fejlôdésével.
A megkeresztelkedéssel [kikeresztelkedéssel], a keresztvízzel faji sajátságokat, a léleknek alaptermészetét eltüntetni nem lehet.
A valódi keresztény nemzeti állam a zsidóság faji és nemzeti létének legnagyobb akadálya. Ezt láthatjuk abból a küzdelembôl, amit a zsidóság a keresztény nemzeti államok élete ellen folytat, feltunôleg a keresztény nemzeti államok válságának korszakában. […] A törvényjavaslat nemzetvédelmi törvényjavaslat."
(Szűcs Dezsô, református lelkész)

"A tanszabadságnak ezt a korlátozását keresztény nemzeti létérdekünk szempontjából kell hoznunk. A zsidóság minden kulturális, minden nagyszeru viselkedése mellett mennyit ártott az ezeréves keresztény magyarság fundamentumának, s mennyit ártott a magyarság keresztény nemzeti karakterének. A keresztény magyarság rovására egy szellemi lecsúszás történt, amit most be kell hoznunk, polgári szabadságjogok korlátozása árán is. A predomináns felekezet, illetve faj a magyar (keresztény magyar faj) legyen, mi legyünk a keresztény nemzeti magyarság, és ennek predominánsságát mindenáron biztosítanunk kell, ha másként nem, akkor úgy, ha ezzel szemben elém akar jönni, elém akar törekedni egy bizonyos kisebbségben lévô felekezet vagy faj, akkor tilalmakat állítsak fel. Ezt megtehetem a tanszabadság korlátozásával."
(Zákány Gyula, tábori lelkész, hitoktató)

A zsidók tulajdonságait megváltoztatni nem lehet, mert az a génjeikből következik, ezért törvényes eszközökkel kell ôket kordában tartani.

"A zsidó terror kezd lábra kapni." (Huber János, káplán)

"A kapitalizmus és az ô politikai exponense, politikai kifejezôje a liberálizmus, kezdettôl fogva szöges ellentétben állott a kereszténységgel. Kellemetlen volt neki a kereszténység, amely feléje dörögte az erkölcsi törvényeket. Az (első világ) háborúért ôk felelôsek, a proletárdiktatúra egyenlô a zsidó uralommal, keresztényüldözéssel. A keresztény politika szemben áll a zsidó politikával. Vagy a mi fajtánk él, vagy az övék. Bántani pedig nem fogjuk ôket, mert mi civilizált nép vagyunk. Minket üldöznek minden oldalról, de arra kaphatók nem vagyunk, hogy törvénytelen úton járjunk el, van törvényes eszköz elég."

"Mindazok, akik a magyarországi kommunizmus felidézésében és ezáltal hazánk tönkretételében vétkesek, akik a bolsevizmus érdekében bármi módon agitálnak, vagy akik magyar polgárt nemzeti és keresztény érzéséért gúnyolnak, fenyegetnek vagy bántalmaznak, kézre kerítésük vagy rajtaérés esetén statáriális úton halállal büntetendôk." Íme a megfelelő jogértelmezés, zsidók által fizetett gerinctelen libsi csúszómászók patetikus, hipokrita mellébeszélése HELYETT. :-D
(Budavári László, római katolikus tanító)

"A törvényjavaslat három házassági akadályt állít fel: a fertôzô gümôkór, a fertôzô nemi baj és a zsidó származás akadályát. Az elôttünk fekvô törvényjavaslat ugyanakkor, amikor a zsidók ellen hadakozik, huségesen ragaszkodik a zsidó szellemhez, mert legalább közvetve a polgári házasságot kívánja alátámasztani, azt a polgári házasságot, amelyet annak idején a katolikus állásfoglalással szemben a liberális és szabadkômuves zsidók szorgalmaztak legjobban."
(Serédi Jusztinián, hercegprímás)

Az Újszövetség az igazi szövetség, Isten igazi szövetsége az egyházzal kötettett, az Ószövetség idôleges, elmúló.

"Az Ószövetség csak idôleges ígéreteket tartalmaz, míg az Új szövetség örökkévaló ígéreteket." (Szent Ágoston)

Szerintem is meghaladja az Újszövetség az Ószövetség tanait. A nevükből is ez következik : ha új szövetséget kötünk, a régi érvényét veszíti.

"Az Ószövetség testi (karnális) ígéreteket tartalmaz."

Ágoston tanai a magyar egyház képviselôinek beszédeiben a következôképpen jelennek meg: a zsidó vallás (az Ószövetség) hibás vallás, erkölcseiben romlottabb a kereszténységnél. A keresztények és izraeliták közti különbség a múltban, a jövônek reményében (próféciákban) van. A zsidók pénzimádók, Mammon-imádók, az Ószövetség kezdetektôl fogva alacsonyabb rendu. Mivel erkölcsükben alacsonyabb renduek, a kereszténység uralkodását kell biztosítani a társadalom minden területén. A zsidók kereszténység elleni törekvése az Ószövetségbôl származó jákobi tulajdonság, a lopás, pénzimádás. Az asszimilációval a zsidóknak ki kell cserélniük a hibás ôsi mintákat.

"Az a liberalizmus, amit ideálisan fognak fel, az valódi nevén kereszténység. Mi harcolunk az ellen a liberalizmus ellen, amely itt honolt Magyarországon egynéhány évtizeden keresztül. Ez a liberalizmus egy százszínu takaró volt, mely eltakarta Jákob kezét, mikor a mi zsebünkben kotorászott. Az volt nálunk a liberalizmus, hogy Galilei-kört azt szabad volt létesíteni, de a Mária-kongregációkat nem engedték az iskolákban. Ez a liberalizmus a kereszténységnek és a magyarságnak sírásója. A zsidóság faj és nemzetiség, a zsidóság egy jókora része maga is ezen a véleményen van, és ha nekik szabad a fajukat illetôleg olyan véleményen lenni, hogy az faj és nemzetiség, miért ne volna szabad ezt nekünk, keresztényeknek is mondani: zsidó nép, zsidó nemzet."
(Haller István, vallás- és közoktatásügyi miniszter, hitoktató)

"Pedig ez a törvényjavaslat, amely a keresztény Magyarország keresztény országgyűlése elé került, talán legnagyobbrészt éppen a zsidó származású keresztényeket érinti, és ezek házasságát kívánja lehetetlenné tenni, illetôleg ôket és gyermekeiket és ezek utódait in aeternum visszazsidósítani, és ezzel a zsidók számát még növelni, nem pedig, mint a javaslat indoklása gondolja: "hazánk népesedésének minôségi és mennyiségi javítását elômozdítani". A javaslatot nem fogadom el."
(Serédi Jusztinián, hercegprímás)

A zsidók testiek, bálványimádók, babonásak

A zsidók vallásuk miatt, amely erkölcsileg alacsonyabb rendu, testiek, nem szellemiek, mint a keresztények. Nem értik az Írásokat sem, ezért csak materiális céljaik, érdekeik vannak. Ez az egyik oka, hogy Isten elvetette ôket.

"Az Ószövetség testi (karnális) ígéreteket tartalmaz." (Szent Ágoston) Amiket Mózes ígérget a zsidó népnek, arra vonatkozik főleg.

"A zsidók a mai napig testiek, mindig vitatkoznak Istennel." Mindenkivel vitatkoznak magukon kívül. Hordákban, nemtelen módon. Lásd illetve ne lásd, heti hetes zsidó talkshow.

"A zsidók babonásak." Igaz. A kóser hagyományaik is jól példázzák.

"Ha a zsidók nem vétkeztek volna Ôellene, nem vezettettek volna varázslások által és bálványok utáni kíváncsiskodással, ha nem szaladtak volna istenek és bálványok után, végül megölvén Krisztust, akkor nem veszíttették volna el a királyság örökségét."
A babonaság, pénzimádat vádja tovább folyatódik a modern korban. A képviselôk szerint a zsidókat csak neveléssel lehet a keresztényekkel egy szintre hozni. Babonásak, testiek, Mammon-imádók, pénzimádók. Ezen tulajdonságaik már az Ószövetségben is jellemezték ôket. Lelkiismeretlenek, nem ismernek erkölcsi törvényeket. Mindezek teremtenek alapot az antiszemitizmusnak.

"Valameddig a zsidó nép eddigi szokása, karaktere, természete, vallási hibás és babonás princípiumai mellett megmarad, mindaddig ezen izenetekben kedvezéseket nem pártolom. Azt tartom, hogy azok fognak ôk maradni, kik eddig voltak. Bizonyítsák elôbb be a zsidók, hogy hasznos polgárok, jó hazafiak."
(Szathmáry Antal, a kalocsai fôkáptalan követe)

"A kapitalizmus harc a Mammonért, ôrült tánc az aranyborjú körül. A kapitalizmus mögött a zsidó faj szívós kitartása, minden erkölcsi törvényen magát könnyen túltevô lelkiismeretlensége van. Az igazi Mammon-imádó ő, nemhiába ez a faj találta ki az aranyborjút. Az antiszemitizmusnak vannak jogos alapjai."
(Huber János, káplán)

"A bálványok körüli táncok, kabalisztikus számok, 48 és 67 közti körüli táncokban telt le az egész politikai élet."
(Nagy János, káplán

"A zsidókat a Sínai aranyborjú lehelete örök idôre pénzimádókká tette. Ez a nagyfokú pénzimádás, ez a leírhatatlan zsugoriság, melynek minden idôben alárendeltek minden nemesebb törekvést, minden szempontot, hazát és nemzetet."
(Budavári László, római katolikus tanító)

"A zsidóság pusztító moly, amely beleette magát a magyar nemzeti kultúra alapszövetébe. A zsidó lélek örökös vibrálása, izgágasága, amely idegen örvényre, idegen bálványok imádására akarta vonzani a magyar népet." (a marxizmusra gondolt a bálványokkal)
(Szűcs Dezsô, református lelkész)

"Nem is akarnak zsidó államot, de nem is lehetne nekik. A Ziont itt, a Kárpátok ölén akarták titkon felépíteni."
(Budavári László, római katolikus tanító)

"Én elhiszem, hogy nem vágyódnak Galileának sovány földjére, nem kívánnak saját nemzetet, zsidó államot."
(Haller István, vallás- és közoktatásügyi miniszter, hitoktató)

Budavári 10 pontja: Indítvány a magyarországi zsidókérdés intézményes sürgôs megoldása tárgyában.

1. Magyarországon zsidó sem nem vehet, sem nem bérelhet földet. Az ilyképp felszabaduló birtokok keresztény magyar kisgazdák, földmunkások, tisztviselôk, közalkalmazottak között parcellázás útján méltányos áron sürgôsen szétosztandók. Én mindig szívesebben látok egy keresztény papnak, vagy egy keresztény mágnásnak a kezén földbirtokot, mert tudom, hogy ôk nemzeti szempontból és valláserkölcsi szempontból teljesen megbízhatók.
2. Zsidók tulajdonukban egynél több házat nem tarthatnak meg.
3. Zsidó többé Magyarországon letelepedési engedélyt nem kaphat, honosságot nem szerezhet.
4. Magyarország minden iskolájában és hivatalában, valamint közintézményeiben, gyáraiban, üzemeiben, bankjaiban numerus clausus szigorúan behozandó. Zsidó iskolák a jövôben fent nem tarthatók. Tanító- és tanárképzôbe zsidó egyáltalán nem vehetô fel.
5. Zsidó személyes szolgálatára keresztény cselédet nem alkalmazhat.
6. Újságok, folyóiratok felelôs szerkesztôje, fôszerkesztôje, lapvezére, fômunkatársa [nem lehet].
8. Magyarországon zsidó és szabadkômuves nem lehet miniszter, államtitkár, állami hivatal vezetôje, vagy Magyarország külképviseletének alkalmazottja, nem lehet továbbá bíró, közjegyzô, katonatiszt, közbiztonsági alkalmazott és községi városi, járási vagy vármegyei elöljáró. Zsidó Magyarországon politikai jogot nem gyakorolhat."
(Budavári László, római katolikus tanító)

"Vannak becsületes zsidók is, de van egy csomó uzsorás be nem olvadt zsidó is, ezek itt fognak maradni, ezek az uzsorás zsidók százezerszámra, ezek a pajeszesek, akik beszivárogtak, vagy akiket becsempésztek Galíciából, s ezek miatt a muvelt, tisztességes, már 1848 óta itt tartózkodó zsidókat kénytelenek vagyunk korlátoknak alávetni."
(Balogh Jenô, református egyházkerületi fôgondnok)

"De nem tudom elfogadni a törvényjavaslatot általánosságban keresztény szempontból sem, azért nem, mert a zsidó származású keresztényeket és ivadékaikat örök idôre ki akarja rekeszteni abból, hogy valaha is nem zsidó emberekkel házasságot kössenek. Kértem az Igazságügy-miniszter Urat, hogy ebben a törvényben is, éppen úgy, mint Németországban, biztosítsák azt, hogy három vagy négy zsidó nagyszülônek két nemzedéken át hívô leszármazottja köthessen házasságot egészen kivételes és szigorúan megítélt esetben nem zsidó származású személlyel. Azoknál, akik már a vegyes házasságból születtek, csak egyetlen út járható. Ez az egyetlen út pedig az, hogy bennük is védeni kell a magyar vért, azt a magyar vért, amely a világnak legritkább és legdrágább neduje, csak az a baj, hogy ilyen szívet fájdítón kevés van belôle. Olyan házasságot, ahol a keresztény lélek szellemi és erkölcsi fölénye emberileg biztosítottnak látszik, nem lehet pusztán vérségi alapon a nemzet szempontjából károsnak kijelenteni."
(Ravasz László, református püspök)

"Ne engedjék elejteni és elsikkasztani azt, ami egész nemzeti múltunknak és keresztény civilizációnknak alapköve: a keresztségnek tényét értékét, tiszteletét. A kereszténységnek igenis van asszimiláló ereje. Menjünk még tovább, és a mi nemzeti szent évünk kezdetén már itt volt zsidó honpolgárokat, akik szünet nélkül ennek a földnek igézete alatt éltek, ennek az országnak levegôjét szívták, ennek a magyar nemzeti társadalomnak befolyása alatt álltak, és azon felül megtették azt az elhatározó lépést, hogy beléptek Krisztus egyházába, védelmezzük egészen egyenjogú, velünk együtt gondolkozó és érzô, velünk együtt e hazáért élni és halni tudó és akaró polgártársainknak és hittestvéreinknek."
(Glattfelder Gyula, csanádi megyéspüspök)94

"Azt akarom, hogy miután a magyar nemzet emancipálta a zsidókat, emancipálják ôk is magukat lelkileg, és legyenek keresztényekké, és akkor megszűnik azon gyűlölet, mely napról napra növekszik. Ha tehát jót akar a zsidósággal, nincs más mód: keljetek fel, ébredjetek fel vakságotokból, és szellemileg emancipáljátok magatokat."
(Göndöcs Benedek, pusztaszeri apát)

"A kereszténység tényének, a kereszténységbe való bekapcsolódás megtörténtének és a keresztény nevelésnek, a keresztény társadalmi környezetnek, a keresztény társadalmi befolyásoknak átalakító és átformáló hatását tulajdonképpen nem lehet kétségbe vonni. […] miképpen formál az egyházias gondolkodás, a keresztény életszokás és a keresztény környezet népet és nemzetet.
Ne engedjék elejteni és elsikkasztani azt, ami egész nemzeti múltunknak és keresztény civilizációnknak alapköve a keresztségnek tényét értékét, tiszteletét. A kereszténységnek igenis van asszimiláló ereje."
(Glattfelder Gyula, csanádi megyéspüspök)

"A polgárosodás nem elfogadható. Hazánkban e néposztály összevéve nem áll azon a fokozaton, hogy már most egyszerre a keresztényekkel, egyenlôképpen minden polgári jogokból részeltethessék, de kellô nevelés által a zsidók is képesek más keresztényi arányt kituzni."
(Barkóczy László, székesfehérvári püspök)

"Az erkölcsi világrend legjogosabb képviselôje az egyház. A polgári házasság bevezetésével az állam magához ragad minden hatalmat. Nem ezzel a törvénnyel kell biztosítani az izraeliták jogegyenlôségét. A polgári házasság különösen a katolikus hitelveket sérti. Mély aggodalmukat fejezik ki azok, akik a cosmopolitikus elvek terjedésében hazánkra nézve komoly veszélyt látnak."
(Schlausch Lôrinc, nagyváradi püspök)

"Azt látjuk, hogy Magyarország népmilliói, kikben vallási érzület él, visszaborzadnak, midôn hallják, hogy ôk kénytelenek azokkal egyesülni és házasodni, kiknek vallása és erkölcse nem egyeztethetô a keresztények tiszta erkölcseivel. A keresztény vallás az, amely minden vallások fölött áll. Az összes kereszténység, melynél a kultúra és a tiszta erkölcs van, kell, hogy alkalmazkodjék a kevésbé erkölcsös és kevésbé muvelt zsidó néphez? Vajon a kereszténység, az ország és a magyar nemzet nyer-e azáltal, hogy ivadéka, midôn a zsidókkal összeházasodik, műveletlenebb és erkölcstelenebb lesz?"
(Göndöcs Benedek, pusztaszeri apát)

"A keresztség eltörölhetetlen jegyet nyom a kereszteltek lelkébe."
(Vajay István, káplán)

"A keresztény világfelfogás a legtisztább alapokon álló és legideálisabb világfelfogás. Az iskolákban ezt gyakorlati módon kell átültetni. Az Alma Mater kebelén igen sok kígyót neveltünk a múltban."
(Budavári László, római katolikus tanító)

"…kimondom ország és világ elôtt, hogy annak, aki nem nyugszik a keresztény vallási alapokon, az isteni és erkölcsi törvények szerint, annak nincs egyenjogúsága egy keresztény társadalomban. Ezt állítja az én hazafiúi aggodalmam, és ezt követeli az egész világon az egész keresztény társadalom keresztény eszméje."
(Kovács Emil, református lelkész)

A keresztény politika az életet jelenti a nemzetnek, a zsidó politika a halált. A keresztény intelligenciának vezetô szerepet kell biztosítani az ország irányításában. A keresztény erkölcsiség a nemzet fejlôdésének feltétele. A keresztény gondolatokat realizálni kell a társadalomban, az iskolákban, gazdasági intézményekben, törvényekben. A keresztény nemzeti hegemóniát meg kell teremteni. A kereszténység a nemzet legnagyobb kincse, a magyar fajiság fennmaradásának biztosítéka. A zsidó invázió ellen keresztény vallási erkölcsösségtôl, közösségi tudattól vezéreltetve kell küzdeni. A társadalmat kereszténnyé kell tenni. Földjük csak magyaroknak legyen. A numerus clausust be kell vezetni: tanár, tanító, újságíró, köztisztviselô csak keresztény lehet, állami beruházást csak keresztény vállalkozó végezhet.

Így lehet erős magyar állam, az erős nemzeti közép és felső osztály által

"…kellô nevelés által a zsidók is képesek más keresztényi arányt kituzni."
(Barkóczy László, székesfehérvári püspök)

"A katolikus papság ellenáll a törvény [ti. keresztények és izraeliták házasságáról szóló törvény] elfogadásának. A házasság a vallás oltalma alatt legyen, az állam nem adhatja szentesítését olyan törvényhez, mely a vallási törvények megvetésével jár."
(Rossival István, esperes)

"A törvénytervezettel Magyarország erkölcsi vészbe rohan. A házasság vallási intézmény."
(Lesskó István, plébános)

"Minél vallásosabb egy nép, annál erôsebb alapokon áll az uralkodó hatalom. Én részemrôl százszor inkább szeretem a hívő nemzetet, mint a hitetlent."

"A nemzettest zöme az ô keresztény vallása szerint akar élni és házasodni. Az izraeliták is saját vallásuk szerint akarnak házasodni. Az izraelita népnek a keresztény társadalomba való beolvadása éppen azért nem fog bekövetkezni, mert a társadalom keresztény. S ha az a történelmi botrány elôállana, hogy megszunnék keresztény lenni, akkor ez a társadalom feloszlik, s a zsidóságnak nem lesz mibe beolvadni."
(Simor János, hercegprímás)

"A keresztény vallás az, amely minden vallások fölött áll. Az összes kereszténység, melynél a kultúra és a tiszta erkölcs van, kell, hogy alkalmazkodjék a kevésbé erkölcsös és kevésbé muvelt zsidó néphez? Vajon a kereszténység, az ország és a magyar nemzet nyer?e azáltal, hogy ivadéka, midôn a zsidókkal összeházasodik, muveletlenebb és erkölcstelenebb lesz?"
(Göndöcs Benedek, pusztaszeri apát)

"Az egyház nagyban és hathatósan támogatja az államot nemes céljainak elérésében, viszont az állam se maradjon hálátlan. Vallásos ember mind az egyházi, mind az állami törvényeket egy forrásból származtatja, azért hódol neki. Alkotmányunk visszaállítása óta nem ismerek törvényjavaslatot, mely annyira beleütköznék s oly kirívó ellentétben állna az ország népeinek közérzületével, mint éppen a most tárgyalás alatt lévô."
(Rossival István, esperes)

"A törvény elfogadása a keresztény nép elpogányosodásával jár."
(Hajnold Ljaos, bíbornok, kalocsai érsek)

"Az állam nem csekély mértékben függ a népeknek vallási intézményeknek való fogalmától. Ami nemzeteket menthet meg, az a nemzet szívében lévô eszmék a keresztény elôidôk egzisztenciánknak oly tagozatát teremtették meg, hogy önmegsemmisülés nélkül arról lemondhatunk. Azért a nemzetnek ezen eszméit, érzületét, szokásait, erkölcseit megtámadni politikai hiba, ez a nemzet individualitásának tagadása. Az állam egészen korlátlan hatalmat nem igényelhet magának. A törvényjavaslat a magyar nemzet vallási meggyôzôdésével, annak szokásaival, erkölcseivel, egész múltjának tradícióival szakít és ellenkezik. A törvényjavaslat sérti a vallásos érzületet."
(Samassa József, egri érsek)

"A magyar nemzet megnyilatkozott úgy, hogy keresztény magyar nemzet akar lenni."
(Nagy János, káplán)

Az ország irányításában a keresztényeknek részt kell venniük. A keresztény vallás abszolút voltából fakadóan a társadalom minden területére hatással akar lenni. Ez a világ kétpólusú: a nem keresztények (a zsidók) szükségszeruen ellenségekké válnak.

"A keresztény világfelfogás a legtisztább alapokon álló és legideálisabb világfelfogás."
(Szabó Balázs, református lelkész)

"Soha jobb alkalom nem volt arra, hogy keresztény magyar ifjakat jól keresô pályákon elhelyezhessünk. Soha jobb alkalom nem volt arra, hogy kezünkbe vegyük azt a munkát, amely eddig nem a keresztény magyar társadalom kezében volt. A fajok felvétele számarányok szerint állapíttassék meg. Ez nem kérdés, hanem a keresztény magyar intelligencia kérdése. A keresztény magyar intelligenciának vezetô szerepet kell biztosítani a jövôben."

"E törvényjavaslat alkotóinak lelkében kell, hogy ott legyen az a tudat, amely odavetíti magyar fajunk hallhatatlanságába vetett hitünknek reményteljes szivárványát. Kell, hogy e törvényjavaslat alkotóinak lelkében ott legyen az a szilárd meggyôzôdés, hogy a keresztény erkölcsiség a nemzet egészséges életmuködésének egyik feltétele. A nemzet lelkében ott éljen a nagy elôdöknek izzó öntudata. A törvényjavaslat nemzetvédelmi törvényjavaslat."
(Szűcs Dezsô, református lelkész)

"…kimondom ország és világ elôtt, hogy annak, aki nem nyugszik a keresztény vallási alapokon, az isteni és erkölcsi törvények szerint nincs egyenjogúsága egy keresztény társadalomban. Ezt állítja az én hazafiúi aggodalmam, és ezt követeli az egész világon az egész keresztény társadalom keresztény eszméje. Vagy keresztény világot akarunk? E földön, vagy nem, aki velünk nincs, mint a Krisztus mondotta, ellenünk van. Már az ellenség szeretésével Krisztus sem teszi hozzá, hogy szeresd úgy is, mint magadat, de még kevésbé, hogy saját magád és nemzeted gyilkossága árán szeresd. Belôlem nem az antiszemitizmus beszél, mi keresztény emberek vagyunk."
(Kovács Emil, református lelkész)

"Az a liberalizmus, amit ideálisan fognak fel, az valódi nevén kereszténység. Mi harcolunk az ellen a liberalizmus ellen, amely itt honolt Magyarországon egynéhány évtizeden keresztül. Ez a liberalizmus egy százszínu takaró volt, mely eltakarta Jákob kezét, mikor a mi zsebünkben kotorászott. Az volt nálunk a liberalizmus, hogy Galilei-kört azt szabad volt létesíteni, de a Mária kongregációkat nem engedték az iskolákban.

A mi célunk Magyarországon a keresztény gondolatot, a keresztény érzést realizálni és biztosítani, realizálni iskoláinkban, gazdasági intézményeinkben, törvényeinkben."
(Haller István, vallás- és közoktatásügyi miniszter, hitoktató)

"A tanszabadságnak ezt a korlátozását keresztény nemzeti létérdekünk szempontjából kell hoznunk.

A törvényjavaslat vissza akarta állítani az elveszett keresztény nemzeti hegemóniát. Meg kell teremteni a keresztény nemzeti intelligencia feltételeit. A törvényjavaslat nem céloz mást, mint az elveszett keresztény nemzeti hegemóniának minél gyorsabb és minél intenzívebb tempóban való visszaszerzését.

"Abban a reményben fogadom el a törvényjavaslatot, hogy ezen keresztény nemzeti, szellemi és erkölcsi értékeknek kikulturálása, a keresztény nemzeti hegemónia elérése minél elôbb be fog következni."
(Zákány Gyula, tábori lelkész, hitoktató)

A keresztény társadalomban keresztény vezetôk kellenek. A kereszténység szorosan hozzákapcsolódik a nemzethez, így faji érvényt is szerez. A kereszténység sok esetben önmagában is mint faj jelenik meg, szembeállítva a zsidó fajjal. Ez így jogos. Éppen azért hogy a zsidóság sikeres csoportfejlődési stratégiája NE LEHESSEN SIKERES A TÖBBSÉGI TÁRSADALOM KÁRÁRA !!!

"A további feltételek a felvételre: nemzethűség, erkölcsi megbízhatóság. Az egyetemre csak olyan fiúkat szabad engedni, akik egynek érzik magukat a magyar múlttal. Ha nem vagyunk erre tekintettel, ismét hátbaszúrnak minket mint a tanácsköztársaság idején."

Egyébként tényleg nem nagyon van új a nap alatt, Istóczy Győző már elég jól látta a maga korában mindazokat a dolgokat a zsidóságról, amiket például ma a Kurucinfó leír. Ő is reakciós volt. :D