A nagy kiárusitás
Teljes szinopszis:
A nagy kiárusítás politikai film. A világ legkülönbözőbb részein játszódó epizódok nagyon konkrét emberi sorsokban jelenítik meg a privatizáció elvont fogalmát. Tragikus, tragikomikus, de lélekemelő történeteket látunk olyan emberek életéből, akik nap mint nap szembesülnek annak a magánosítási politikának a hatásaival, amelyet a Washingtonban és Genfben székelő személytelen nemzetközi pénzintézetek diktálnak, köztük a Nemzetközi Monetáris Alap (IMF), a Világbank és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO).
FLORIAN OPITZ író-rendező feltárja a hatékonynak és ragyogónak beállított privatizált és globalizált világ valóságát. Megvizsgálja „a nagy kiárusítás”, azaz az alapvető közszolgáltatások – a víz- és áramellátás, a tömegközlekedés, sőt az egészségügyi ellátás – magánkézbe adásának hatásait. A rendező Dél-Amerikában, Ázsiában, Afrikában, vagy Európában és az Egyesült Államokban találkozik azokkal az emberekkel, akiknek a fönti szép ígéretek csak üres szólamok. És amit a film bemutat, az még csak a kezdet.
FLORIAN OPITZ beszél az új gazdasági világrend építőivel, de a hétköznapi emberekkel is, akik a bőrükön érzik az előbbiek működését. Elmeséli egy dél-afrikai aktivista történetét, aki olyan szegény családoknak segít Sowetóban, akiknél a privatizáció előtt álló áramszolgáltató, az ESKOM kikapcsolta a villanyt, mert nem tudták fizetni a magas számlákat. A rendőrség és a cég biztonsági szolgálata egyaránt vadászik a gerrilla villanyszerelőkre, akik illegálisan visszakötik az áramot a szegények otthonába.
A következő történet egy filippino anyáról szól, aki Manila egyik nyomornegyedében él a családjával. Már évek óta küszködik, hogy ki tudja fizetni a vesebeteg fia heti két dialízis kezelését. Ha a hét végéig nem szedi össze a pénzt, meghal a fia.
A harmadik epizód hőse egy jó humorú brit mozdonyvezető és szakszervezeti aktivista. Azzal büszkélkedhet, hogy Európa legjobban működi vasútjánál kezdte a pályát, ám néhány év múltán egy privatizált, részekre szabdalt és leépült iparágban találta magát, ahol rendszeresen összeomlik a szolgáltatás. Állandó harcot folytat a kollegáiért, akikre az utóbbi évek során egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a magáncégek vezetői. Ez a túlfeszítettség nem egy halálos balesethez vezetett már a brit vasútvonalakon.
Utoljára, de nem utolsósorban egy boliviai város, Cochabamba lakosainak harcát ismerhetjük meg egy amerikai nagyvállalat ellen, amely megpróbálta átvenni a települési vízellátást. A kísérlet a világtörténelem első “vízháborújához” vezetett, amelyben boliviaiak tízezrei szálltak szembe a rendőrséggel és a katonasággal.
Noha az epizódok a privatizáció tragikus következményeit ábrázolják szerte a világban, a film nem sugall reménytelenséget. Egy kétségbeejtő helyzetben, amelyben úgy tűnhet, hogy nincs alternatívája az „erősebb kutya“ győzelmének, az emberek összefognak és szembeszállnak a verhetetlennek látszó ellenséggel.
Joseph Stiglitz, a világhírű Nobel-díjas közgazdász is megszólal a dokumentumfilmben, és elmagyarázza, honnan származik a magánosítás dogmája, ki profitál belőle és mit veszít a társadalom, ha vakon követi ezt a modellt. A Világbank korábbi igazgatójaként alapos ismerője a privatizációs folyamatokat ösztönző nemzetközi pénzügyi intézeteknek, de mára átállt a vesztesek oldalára.
A nagy kiárusítás különleges film: nem egymás után mondja el az egyes történeteket, hanem összeszövi őket, és ez a gondosan kimunkált, egymásra épülő szerkezet egyszerre teszi érdekessé és hitelessé a dokumentumfilmet. És a végeredmény több lesz, mint a részek összessége.
Szereplők:
SOWETO, Dél-Afrika
Bongani Lubisi
a Soweto-i Áramszolgáltatási Válság Bizottság 32 éves aktivitája, két leánygyermek apja. A szervezetet Dél-Afrika legnagyobb városának polgárai alapították, amikor a privatizálás előtt álló áramszolgáltató, az ESKOM, háztartások sokaságában szüntettte be az áramszolgáltatást, mert nem tudták többé fizetni a villanyszámlát, és mindez Soweto lakosságának többségét érintette. Bongani és barátai létrehozták a Kanyesa Hadművelet nevű mozgalmat az áramszolgáltatás hiánya miatt szenvedő családok megsegítésére (Kanyesa zulu nyelven azt jelenti: “Legyen fény!”), ami azt jelenti, hogy egyszerűen visszakapcsolják az áramot. Elkötelezettsége miatt Bongani Soweto-ban rendkívül népszerűvé vált, de számos ellenséget is szerzett, közöttük az ESKOM céget, és a kormányzó ANC párt tagjait. “Többé már nem félek a börtöntől”, mondja. “A családomat is arra szoktatom, hogy egy nap majd kaphatnak egy telefonhívást azzal az üznettel: Meghaltam.”
BRIGHTON, Nagy-Britannia
Simon Weller
37 éves mozdonyvezető, szakszervezeti aktivista, és a motorok szerelmese. Nem tud belenyugodni abba, hoy a Brit Vasutakat, Nagy-Britannia korábbi állami tulajdonban és működésben lévő vasútját privatizálták. Simon kollégáiért harcol, akik az elmúlt években elviselhetetlen nyomásnak voltak kitéve magántulajdonos alkalmazóik által. Olyan nyomásnak, amely azóta számos balesethez vezetett. Amikor arról kérdezik, hogy szerinte ki nyert és ki vesztett a vasút privatizációjával Nagy-Britanniában, egyértelmű a válasza: “Rövidtávon a bankok és a pénzpiacnyert vele, mivel elvették az állam pénzét. Ingyen adták. És ki vesztett? Hosszú távon a közösségek és a társadalom, amely engedte, hogy mindez megtörténjen, hogy a profit érdekében a vasút és a vasúti szolgáltatások leromoljanak, és szétverjék azokat. És még nincs is vége. Az emberek hittek a privatizáció szépségének dajkameséjében. Az elmúlt években viszont oly keservesen bebizonyosodott, hogy csalódtak.”
MANILA, Fülöp-Szigetek
Minda Lorando
Metro-Manila nyomornegyedében él, 53 éves családanya. Évek óta küzd azzal, hogy előteremtse a pénzt arra, hogy fia hetente kétszer megkapja a szükséges dialízis kezelést az ország egyik magánkórházában. Ha nem sikerül, fia meg fog halni.
MANILA, Fülöp-Szigetek
Ifj. Delfin Seriano
Manila egyik legnagyobb kórházának főnővére és klinikai oktatója. Csaknem valamennyi nővér diákja el akarja hagyni az országot, mert a Fülö-Szigeteken a privatizált egészségügyi szktorban nem keresnek annyit, hoy eltartsák családjukat. Delfin minden beteget egyformán szeretne ellátni, de csak azokat kezelheti, akik ezt megengedik. “A privatizáció a szegények számára megnehezíti, hogy hozzájussanak az egészségügyi szolgáltatásokhoz. M indenért fizetniük kell” mondja. “A világbanki adósságunk miatt viselnünk kell egy rossz egészségügyi rendszer terhét.”
COCHABAMBA, BOLIVIA
Dona Rosa
60 éves, öt gyermek anyja, az “ivóvíz háború” eblematikus figurájává vált. Az egész világsajtót bejárta az a fotó, amelyben Rosa teljes harci öltözetben száll szembe egy rendőrrel, így a víz privatizálása ellen küzdők harcának szimbólumává vált. “Mára már ellopták ipari létesítményeinket, a vasutunkat, repülőinket és természeti erőforrásainkat. Amikor a vizünket is privatizálni akarták, nem hagyhattuk szó nélkül, és harcolnunk kellett. A Víz az Élet. Az Életet nem lehet privatizálni,” emlékszik vissza.
COCHABAMBA, BOLIVIA
Oscar Olivera
45 éves gépész és szakszervezeti aktivista, 2000-ben az utcára vezette Cochabamba népét, amikor Bolívia kormánya az ország harmadik legnagyobb városában privatizálta a vízszolgáltatást a Világbank nyomására. A vízkoncessziót az amerikai Bechtel cég nyerte.
Cochabambában tízezrek vonultak az utcára tiltatkozásul. Egyszerűen nem voltak hajlandók keresetük egyharmadát kifizetni a cégnek azért, hogy egyáltalán ivóvízhez jussanak. A kormány előbb rendőri erőket vetett be, majd a katonaságot. Ebből nőtt ki az a küzdelem, amely a “a víz háborúja” néven vált ismertté.
NEW YORK CITY, USA
Joseph Stiglitz
a világ egyik legismertebb közgazdásza, éles hangon bírálja a fundamentalista globalizációs és privatizációs politikát. Stiglitz tudja, miről beszél. Clinton elnök gazdasági tanácsadója valamint a Világbank egyik fő közgazdásza volt, mielőtt átállt a másik oldalra. Azé a Világbanké, amely a világméretű globalizáció és privatizácós politika egyik hajtómotorja. Ott kellett, hogy hagyja a Világbankot, miután kritizálta a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és a Világkereskedelmi Szervezet neoliberális politikáját. Ma Manhattan északi részén, a Columbia Egyetemen tanít.
Rendezői hitvallás
Ma nagyon sokan és sokat beszélnek a globalizációról és a privatizációról. Világszerte napi kérdéssé vált, nemcsak a médiában, hanem a mindennapjainkban is. De tudjuk-e ténylegesen, hogy mit jelent számunkra a privatizálás? Mit jelent a közösség számára, ahol élünk? Gyermekeink számára? És az emberek számára, akiket érint?
Számos film született az elmúlt években, amely a globalizációhoz hasonló világméretű gazdasági jelenségekkel foglalkozik ilyen vagy olyan módon. Legtöbbjük azonban nagyon absztraktan próbálta magyarázni a privatizációt és a globalizációt. Egyrészt abból a nyugati szemszögből, amely meggyőződésből hirdeti, másrészt pedig szakértők és a globalizáció kritikusai szemszögéből. Az érintettek sokszor számadatokká váltak, statisztikai tényekké, legjobb esetben pedig áldozatokként jelentek meg. Nem cselekvőképes egyénekként, akik képesek saját kezükbe venni sorsuk irányítását, és meg tudják változtatni a körülöttük levő világot.
A film végén a néző nem érezte, hogy megérintették, a téma távoli maradt, és absztrakt. Pedig a privatizáció mindannyiunkat érint, a világ minden részén. A NAGY KIÁRUSÍTÁS-ban a célom az volt, hogy megmutassam, valójában mi rejlik az alapszolgáltatások privatizálásának absztrakt jelensége mögött, mit jelent az érintettek számára és hogyan éreznek emiatt, mit veszít a társadalom azzal, hogy az alapvető közszolgáltatásokat magántársaságok kezébe adja, milyen az, mikor az állam visszavonul a felelősségvállalástól, és nemzetek feletti társaságok veszik át az irányítást.
A NAGY KIÁRUSÍTÁS szereplőinek rá kell döbbenniük, hogy mit jelent ma, ha a víz és energiaszolgáltatás, a tömegközlekedés és az egészségügy privatizálásra kerül. Olyasmivel kénytelenek küzdeni, ami előbb-utóbb mindannyiunkkal megtörténhet. Ők azonban nem törődnek bele sorsukba, hanem szembeszállnak azokkal a mechanizmusokkal, amelyek révén a totális kapitalizmus saját közösségükben megnyilvánul. A világszerte érvényesülő tendenciák: az alapvető közszolgáltatások privatizálása és az állam kivonulása olyan tárgyalásokon kap lendületet, amelyek zárt ajtók mögött folynak, társaságok és névtelen pénzintézetek által folytatott tárgyalásokon, ahol a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) érintett. Mindeközben a széles közvélemény alig vesz tudomást a fejleményekről, és a tendenciák hatásairól:
A társadalom csaknem minden területét a piaci működés szabályai fogják meghatározni. Semmi sem érinthetetlen. Ez nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy a jövőben nem a köz irányítása alatt állnak majd az alapvető szolgáltatások, mint a víz és energia szolgáltatás, a tömegközlekedés, az egészségügyi ellátás és az oktatás – hanem nemzetek feletti társaságok kezében. És az ő hatalmukban áll majd dönteni arról, hogy ki jut hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz, amelyek többé már nem közösségi szolgáltatások lesznek. Ki jut majd hozzá az ivóvízhez, az energiához, a tömegközlekedéshez, az egészségügyi ellátáshoz: csak azok, akik majd meg tudják fizetni. A legtöbb ember nem is sejti, hogy milyen hatalomátvétel zajlik napjainkban, pontosabban kezdődött már el jó ideje. A film arra vállalkozik, hogy ezen változtasson. Dokumentumfilmünk arra hívja fel a közvélemény figyelmét, hogy ezek a történések mindannyiunk életét megváltoztathatják. A film szereplőinek erőteljes története az egyedi részleteken keresztül mutatja be, hogy milyen nagy egésznek válhatunk részesévé.
Florian Opitz, Köln, 2006 március
3. Florian Opitz
Florian Opitz szabadúszó dokumentumfilmes, író és újságíró. A németországi Saarbrückenben született 1973-ban. Történelmet, pszichológiát és angolt tanult a kölni és a heidelbergi egyetemen. 1998-tól dolgozik szabadúszó filmesként és újságíróként több európai
tévécsatorna, köztük az ARD, az ARTE és a ZDF számára. Számos politikai dokumentumfilmet készített, főleg a globalizációhoz kapcsolódó és történelmi témákban, portrét Jack Kerouacról, Charles de Gaulle-ról, Naomi Kleinről vagy a skinhead-mozgalom történetéről. 2000 óta dolgozik a német történelm tárgyú doktori dolgozatán.
Florian több német egyetemen is tanít dokumentumfilmezést.
4. Filmográfia (válogatás)
The hunt for the killer virus
45', Video, 2005
Broadcast on ARD, 3sat, Phoenix, SWR, BR
The last days on the Western Front (2 Miniseries)
3 x 45', Video, 2005 and 3 x30’
Broadcast on WDR, ARD
The hunt for the killer virus
45', Video, 2005
Broadcast on ARD, 3sat, Phoenix, SWR, BR
The Arabs - Concept of an Enemy
45', Video, 2003
With Heinrich Billstein and Werner Biermann
Broadcast on WDR, ARD
Blood for Oil. The Wars for the Black Gold
45', Video, 2003
With Heinrich Billstein and Mathias Haentjes
Broadcast on WDR
Goliath’s Nightmare. Protest against Globalisation since Genua 2001
45', Video, 2002
Broadcast on WDR, 3sat, Phoenix
The Sixties. (Miniseries)
2x 45', Video, 2001
Broadcast on WDR, 3sat, Phoenix
ARTE-Metropolis: The new Anti-Globalistaion Movement in France and the USA
10', Video, 2001
Broadcast on ARTE
ARTE-Metropolis: Tibet - Myth And Reality. The human rights situation in Tibet
12', Video, 2001
Broadcast on ARTE
Baden 68. De Gaulle escape from the Paris student riots.
10', Video, 2001
Broadcast on WDR
(Nominated for the French-German Journalist Award)
Adenauer. The Life of Western Germanys first Chancellor
45', Video, 2000
Broadcast on WDR
Women in Hitlers Army
15', Video, 1999
Broadcast on WDR, NDR, SWR, BR and 3sat
The Second World War. A Concise History
45', Video, 1999
With Heinrich Billstein and Mathias Haentjes
Broadcast on WDR and 3sat
Reakció Reakciós ld50 industrial goth emo jobbik jobbikos konzervatív keresztény freeblog fasiszta zsidó neonáci sieg heil szélsőjobboldali szélsőközép holokauszttagadás holokauszt tagadás háború történelem politika pártok neoliberális neoliberalizmus mainstream ortodox unortodox gazdaságpolitika magyar nemzeti érdek Matolcsy Matolcsyzmus nemzetközi gazdaság pénzügyek bankok balliberális jobboldali radikális imf jegybank hitel bankárok piacbolsevizmus piacbolsevik szocialista szocializmus viccek
2008. január 1., kedd
A nagy kiárusitás
Reakció blog Reakciós Holokauszt tagadás
Reakció blog reakciós blog Scall Fast ld50 blog emo blog SF blog holokauszttagadás blog zsidó blog talmud blog holokauszt blog konzervatív web freeblog főoldal nyilas blog alleycat blog
Reakció blog Reakciós Holokauszt tagadás
10:45:00
Reakció blog Reakciós Holokauszt tagadás
A nagy kiárusitás,
neoliberális,
neoliberalizmus
Lucy Hay alias Scall Fast add hozzá köreidhez
facebook - Scall Fast jelölj és visszaigazollak
A gravatarom
Twitter profilom Lucy Hay 88
Reakció WP
Scall Fast Tumblr, ezt a felületet is lakjuk csak be szépen mi jobbosok, hogy ne csak a libsik blogoljanak ott
jutub - OD090
Loiter88, másik jutub
Valakivel közösen használt régi jutub "csenel"
szint ÉN, név innen: Jules Verne : 9672-es pont az ami kell, pont ott ahol kell, pont akkor amikor kell.
+1 YT
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Reakció blog Reakciós blog ld50 blog emo blog antiszemita náci blog náciblog blogring nyilas blog nyilasblogja nyilas blogja konzervatív web keresztény freeblog főoldal nyilasblog jobboldali blog fasiszta blog cenzúrázott blog aszemita blog szókimondó blog radikális blog ufo blog extrém blog terrorista blogger neonáci blog neonáciblog újfasiszta blog sieg heil blog szélsőséges blog szélsőjobbos blog szélsőjobboldali blog szélsőjobboldali blogger acab alleycat blog zsidó blog antiliberális blog rendszerellenes blog neoliberális, neoliberalizmus, neoliberálisok, mainstream, ortodox, gazdaságpolitika, unortodox, orthodox, unorthodox, Matolcsy, Matolcsyzmus, kurucok, labancok, nemzetközi, nemzeti, gazdaság, pénzügyek, nemzeti érdek, bankok, balliberális, jobboldali, nemzeti radikális, imf, valutaalap, nemzeti bank, jegybank, adósságválság, nyomor, szegénység, bűnözés, hitel, hitelek, bankárok, occupy, 99%, szabad piac, piacbolsevizmus, piacbolsevik, nácizás, kommunistázás, álintellektuális, zsidó zsidók zsidókat zsidóknak náci nácik nácikat náciknak blog blogok blogokat blogoknak hungarista hungaristák hungaristákat hungaristáknak nyilas nyilasok nyilasokat nyilasoknak közgazdaság alternatív közgazdaságtan neoliberális neokonzervatív neoliberalizmus neokonzervativizmus neolib neokon antiszemita antiszemitizmus kommunista ökoszociális harmadikutas fasiszta fasizmus falangista falangizmus nemzeti szocialista nemzeti szocializmus erőforrások gazdaság gazdaságpolitika gazdaságpolitikai nemzeti érdek nemzeti érdekek Reakció Scall Fast SF blog nyilas Szálasi Ferenc nemzeti radikális érzelmű jobboldali politika hírek viccek vicc Reakció Reakciós ld50 industrial goth emo antiszemita náci blog blogring nyilas nem polkorrekt jobbikos jobbik konzervatív keresztény freeblog jobboldali fasiszta cenzúrázott buli fotók árpádsávos zászló rendszerellenes aszemita árpádsáv nemzeti radikális terrorista zsidó blogger neonáci sieg heil szélsőjobboldali szélsőközép acab alleycat magyar holokauszttagadás holokauszt tagadás káosz rend anarchia gonosz jó béke háború erőszak hírek történelem manipuláció hazugság politika pártok hírek fiúk