Szíjjártó nyominak meg a nemzet kóklere mikolán múlna, bármilyen előnytelen nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodást megkötne a fidesz a nevünkben, fejünk felett. Ohne népszavazás! :3

Szíjjártó nyominak meg a nemzet kóklere mikolán múlna, bármilyen előnytelen nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodást megkötne a fidesz a nevünkben, fejünk felett. Ohne népszavazás! :3

Trump eltapossa a szabadkereskedelmet

Donald Trump videoüzenetben jelentette be első száznapos programját

Donald Trump megválasztott elnök hétfőn videóban beszélt arról, hogyan formálja át a világot. Az egyik legfontosabb lépése, hogy kifarol az évekig tartó egyeztetéssorozat és szkanderezés után tető alá hozott Csendes-óceáni Partnerségből. Az USA tíz óceániai és ázsiai országgal leboltolt szabadkereskedelmi egyezményének feladásával az amerikai gazdaságot védené, de lehet, hogy súlyos sebeket okoz az amerikai–japán kapcsolatoknak. Ahelyett, hogy helyzetbe hozná az országát, még tovább növelheti a kínai gazdaság erejét.

Január 20. után, ahogy Donald Trumpot beiktatják az Egyesült Államok 45. elnökének, a világ új kihívásokkal néz majd szembe. Ennek előszelét már érezhette, amikor az iparmágnásból lett államfő videoüzenetben jelentette be a tervezett első intézkedéseit. Ugyan nem nagy meglepetés, hogy a protekcionista, az amerikai érdekeket védő gazdaságpolitikát hirdető Trump kihátrál a TPP-ből, vagyis a Csendes-óceáni Partnerség nevű kereskedelmi és gazdaságpolitikai egyezményből, de előrevetíti, hogy a változások hamarabb jönnek, mint azt a szakértők várták.

Az új elnök az országra nézve katasztrofálisnak nevezte a tíz ázsiai és óceániai országgal – köztük Vietnammal, Ausztráliával, Kanadával, Chilével és Japánnal – megkötött TPP-t. Szerinte ez kiszolgáltatottabbá tenné az amerikai gazdaságot, ezért helyette bilaterális egyezményeket fog kialakítani, és kifarol a tavaly októberben Barack Obama által letárgyalt egyezményből. Azt várja ettől, hogy az amerikai ipar jobb helyzetbe kerül, munkahelyeket menthet meg.

Bár Trump retorikájában a protekcionizmussal magyarázza a kifarolást, az egyezmény alapja éppen az volt, hogy Kínával szemben épüljön ki egy erős kereskedelmi és gazdasági társulás. Ugyanis jóval több ez, mint egy kereskedelmi korlátozásokat enyhítő szerződés: összehangolná a szabványokat a részt vevő országok között, közös környezetvédelmi és munkaügyi szabályozást írna elő. Utóbbi épp azért jött létre, hogy a nyugati gyártóknak kevésbé kiszolgáltatottá tegye a keleti munkásokat, igazságos feltételeket teremtve nekik. Ez a lépés éppen ezért a saját szavazói bázisának, főként a fehér, kevéssé képzett munkaerőnek szól inkább.

Az amerikai visszakozás gyakorlatilag halálra ítéli a TPP-t, ennek pedig éppen Kína örülhet a legjobban. Abe Sinzó japán miniszterelnök hétfőn Trumpra reagálva azt közölte, hogy értelmetlen lesz az egyezmény, nincs is tervük a bennmaradó országoknak, hogyan ellensúlyozzák az USA elvesztését. Buenos Aires-i útján azt mondta az újságíróknak, hogy az Egyesült Államok nélkül eltűnik az egyensúly, elvesznek az előnyök.

A legjobban Kína dörzsölheti a tenyerét: egyrészről eltűnhet a gazdasági egyezmény, amely veszélyeztette a regionális gazdasági pozícióját, másrészről tárgyalásra hívhatja a kieső feleket, és kiválthatja az USA-t az egyezményekben, ez pedig még inkább az ázsiai gyártásnak kedvezne. Az amerikai cégek így nemhogy jól járnának, de kifejezetten arra ösztökélheti őket, hogy a Csendes-óceán másik partjára települjenek át.
Nem csak a kereskedelemnek csap oda

Az elnök beszélt továbbá a jogállami reformról. Ezzel kapcsolatban elmondta: minden egyes új szabályozásra két régi, tehát valószínűleg meghaladott szabályozás eltörlése kell jusson.

Trump a nemzetbiztonsági területtel folytatta, itt a kritikus infrastruktúrák védelme az elsőbbség. „Olyan terv elkészítésére adok utasítást, amely biztosítja ezeknek a védelmét a kibertámadásoktól és bármilyen más jellegű támadástól" – mondta. Kitért a kampányban szintén sokat tárgyalt bevándorlási kérdésre is. Elmondta, az amerikai hatóságok kivizsgálnak majd minden olyan vízumprogrammal történt visszaélést, amely az amerikai munkások érdekeit sértheti.

A videó végén Trump a közélet megtisztításáról beszélt. Egy új szabályozással a következő elnök megtiltaná, hogy vezető köztisztviselők a hivatali idejük végétől számított öt éven belül a versenyszférában helyezkedjenek el lobbistaként. Az amerikai lobbistákat alkalmazó magyar kormányt is érintheti az a beígért szabályozás, amely a közszféra vezetőinek megtiltaná, hogy hivatalukat elhagyva egy idegen ország érdekeit képviselhessék az Egyesült Államokban. Ez rosszat jelenthet a magyar kormány lobbistájának, a korábbi floridai képviselőnek, Connie Macknek, akinek 1,3 milliárd forintot fizettek a munkájáért.