A fidesz aljasul olyan választás elé állítja a Jobbikot, amiből nem lehet jól kijönni. Ha a Jobbik megszavaz nekik mindent feltételek nélkül, akkor eljelentéktelenülnek. Ha nem akkor meg rájuk lehet irányítani az emberek haragát.
A fidesznek a lopás fontosabb mint az ország védelme - Kósáék nem akarnak új alaptörvény-módosító szavazást a letelepedési kötvények állítólagos kivezetése után - A kötvények eltörlése esetén a Jobbik 24 órán belül megszavazná
Kósáék nem akarnak új alaptörvény-módosító szavazást a letelepedési kötvények állítólagos kivezetése után
https://vk.com/video_ext.php?oid=207753182&id=456239088&hash=3ddfa6a118d84b9c&hd=1
Nem valószínû új szavazás az alaptörvény módosításáról, akkor sem, ha felgyorsulna a letelepedési kötvények kivezetése, és a Jobbik is támogatná az alkotmányos változtatásokat. A törvényhozás "ugyanis nem így mûködik, nagy különbség van a Mókus õrs és a parlament között" – mondta a Fidesz frakcióvezetõje.
Nem lepõdött meg az alaptörvényrõl tartott keddi szavazás eredményén, mert az ellenzék korábban bejelentette, hogy nem támogatja annak módosítását, dacára a kampányban tett ígéreteiknek – közölte Kósa Lajos. A politikus szerint Molnár Gyula, az MSZP elnöke is azt állította, hogy a népszavazást nem támogatják, de a kvóta elleni törvényt megszavazzák a parlamentben, a Jobbik elnökének pedig kifejezetten az volt az álláspontja, hogy kvótanépszavazás helyett az alaptörvényt kell módosítani, és aki ezt nem szavazza meg, az hazaáruló. A Fidesz frakcióvezetõje szerint ezek után a józan ész szabályai szerint a Jobbik kompletten hazaárulókból áll, vagy hazaárulást követtek el. „Mármint Vona Gábor minõsítése szerint" – tette hozzá.
Kósa Lajos szerint a szavazás után nincs "pontos forgatókönyvek nincsenek, de a küzdelmet folytatják". Megjegyezte, hogy Magyarország védelmében "csak a KDNP-re és a Fideszre lehet számítani, az ellenzékre nem. Ez az ellenzék teljes mértékben felelõtlen, a haza nem számít nekik semmit, kizárólag a rövid távú pártpolitikai szempontjaik a fontosak számukra" – fogalmazott.
Kósa Lajos arról is beszélt, megkérték az igazságügyi minisztert, elemezze az alkotmányos szabályozásból jelenleg fakadó helyzetet, valamint az Alkotmánybíróság elõtt lévõ ombudsmani beadvány ügyében is döntésre várnak. Arra is készülnek, hogy az Európai Tanács ülésén december 15-én és 16-án folytatják a harcot a kvóta ellen.
Kósa Lajos szerint új szavazás nem tud „elõkerülni", ha felgyorsulna a letelepedési kötvények kivezetése, és a Jobbik is támogatná a módosítást, mert "a törvényhozás nem így mûködik". Ez a forgatókönyv nem valószínû, nagy különbség van ugyanis a Mókus õrs és a parlament között, ezt még Vona Gábor nem vette észre, de egyszer erre is rájön – fogalmazott.
A Jobbikról azt is mondta, az ellenzéki párt összekeveri a szezont a fazonnal, a kvótaprobléma a migrációval kapcsolatos, az állampapír-vásárlás pedig az állam külsõ finanszírozásával, a kettõnek semmi köze egymáshoz. Az, aki öt évre letelepedési kötvényt vásárol, olyan mint az albérlõ, ellentétben azzal, aki átmászik a kerítésen. A Jobbik nem tudja megkülönböztetni a betörõt az albérlõtõl. Egyszer majd belejönnek, a politika bonyolult, most valahol az óvoda szintjén vannak – mondta a Jobbikról Kósa Lajos.
A kötvények eltörlése esetén a Jobbik 24 órán belül megszavazná
A Fidesz és Orbán Viktor az elmúlt hat évben elszokott a demokráciától - mondta szerdán, Dunaújvárosban a Jobbik elnöke a hetedik alkotmánymódosítás keddi parlamenti elutasítására reagálva.
Vona Gábor szavai szerint a demokrácia arról szól, hogy amikor egy-egy törvénymódosítás elfogadásához több párt együttes szavazatára van szükség, akkor az álláspontokat közelítik, majd konszenzusra jutva szavaznak. Most is ez történt, a Jobbik szavazataival átment volna az alaptörvény-módosítás – folytatta -, ehhez csak a letelepedésikötvény-biznisz megszüntetését kérték a kormánytól, ám ez nem történt meg.
Az az egyetlen oka a konszenzus elmaradásának, hogy Orbán Viktor hozzászokott, minden úgy van, ahogy õ elgondolja – jelentette ki.
Vona Gábor megismételte: ha a kormány eltörli a letelepedési kötvényeket, a Jobbik képes és hajlandó huszonnégy órán belül megszavazni az alaptörvény módosítását.
Az elnök bejelentette, hogy péntekre ötpárti egyeztetést hívtak össze, mert tisztázni szeretnék a kérdést a többi parlamenti frakcióval. Azt mondta, nemzetbiztonsági és gazdasági szempontból is komoly aggályok vannak a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban, ráadásul "az elmúlt huszonhat év egyik legsúlyosabb nemzetbiztonsági botrányának számító Pharaon-ügy" kivizsgálását és lezárását is szeretnék elérni.
Vona Gábor kijelentette, hogy 2014 után 2018-ban is a Jobbiknak lesz a legjobb választási programja, mert politikusaik találkoznak a legtöbbet az emberekkel. Dunaújvárosi látogatása céljának nevezte, hogy megismerkedjen a helyiek problémáival, reményeivel, lehetõségeivel. Ma már kevés lakossági fórumokat tartani, a spontán találkozások sokkal inkább hozzájárulnak a Jobbik programjának kialakulásához – mondta.
Pintér Tamás, a térség jobbikos országgyûlési képviselõje közölte, hogy szerdán a pártelnökkel ellátogatnak a papírgyárba, megtekintik a múzeum várostörténeti kiállítását, majd az egyházak helyi vezetõivel kerekasztal-beszélgetést tartanak, végül a nyugdíjasotthonban köszöntik az ott élõket.
Úgy tûnik, ez a terv lépett életbe: Fideszes háttéremberek: Orbán inkább nem teljesíti a Jobbik feltételét, hogy õket hibáztathassa a kvóta miatt
Fideszes háttéremberek: Orbán inkább nem teljesíti a Jobbik feltételét, hogy õket hibáztathassa a kvóta miatt
Orbán Viktor és Vona Gábor két napja négyszemközt tárgyalt a kormányfõ alaptörvény-módosító javaslatáról. A negyedórás egyeztetés után a Jobbik elnöke bejelentette, hogy nem sikerült megállapodniuk, mert pártja csak akkor szavazna együtt a Fidesz–KDNP-vel, ha addig felfüggesztenék a szinte a korrupció szinonimájává vált letelepedési kötvények árusítását.
Az egyezkedés utáni sajtótájékoztatón Vona arról beszélt, hogy szerinte a váratlanul elõhúzott feltételével komoly fejfájást okozott Orbánnak. A miniszterelnök percekkel késõbb azt üzente egy államtitkárán keresztül, hogy "mint minden eddigi javaslatot, ezt is megfontolja". Nesze semmi, fogd meg jól! – gondolhatnánk Orbán kommentárját ízlelgetve. De az értelmezéshez adhat némi támpontot, hogy a miniszterelnök néhány napja nagyjából ugyanezt mondta Vona azon felvetésére, hogy az érvénytelen népszavazás után le kellene mondania. Orbán megfontolta, aztán nem mondott le. Jó, valószínûleg Vona sem gondolhatta komolyan, hogy 3,3 millió õt és kormányát támogató szavazattal a puttonyában a miniszterelnök fogja magát, és visszavonul Felcsútra. De mit lép Orbán a váratlan, és elsõre okos politikai lépésnek tûnõ Vona-ultimátumra? Mivel a Fideszbõl jót még nem hallottunk a letelepedési kötvény-bizniszrõl, logikus forgatókönyvnek tûnt, hogy ha a kormányfõ elfogadja a neki szegezett feltételt, egy csapásra megszabadul a kötvénymutyitól, és összejön a hõn áhított kvótaellenes alkotmánymódosítás.
Minden jel szerint azonban mégsem ez fog történni. Ahelyett, hogy a legnagyobb ellenzéki párt - saját szempontjából természetesen - fel tudna mutatni egy sikert a kormány hatalomtechnikai értelemben hiba nélküli menekültpolitikájával szemben, a Jobbik a Vona-ultimátummal elindult egy ösvényen, ahol valószínûleg kemény ütéseket kell majd elszenvednie. Kósa Lajos tegnapi sajtótájékoztatóján már belengette az irányt: a Fidesz frakcióvezetõje hazugnak és hazaárulónak nevezte a Jobbikot. És ez még a bemelegítés se volt - írja az Index, alább a folytatás.
Presztízskérdés is
A lap munkatársai a folytatásról és a kormányfõ várható stratégiájáról a Fidesz három politikai kommunikációval foglalkozó munkatársával beszélgettek. Õk egymástól függetlenül a kormánypárt felsõ vezetésében, Habony informális stábjában, valamint a Miniszterelnökségen dolgoznak. Több dologban eltért a véleményük, de egy valamirõl ugyanazt gondolták: Orbán nem fog engedni Vonának, a Jobbik elnöke pedig csak rosszul vagy még rosszabbul jöhet ki ebbõl.
Mivel a beszélgetõpartnerek szerint a miniszterelnök még nem tudatta környezetével az ultimátum kezelésével kapcsolatos döntését, nem tény, hanem feltételezés, hogy Orbán lepergeti magáról az ultimátumot. Hozzátették azért, hogy a kormányfõ eddigi politikáját és kommunikációját tekintve nagyon meglepõdnének, ha nem így történne.
"Köszönjük szépen, végiggondoltuk a Jobbik elnökének javaslatát, és nem értünk vele egyet. Szerintünk a gazdaságnak szüksége van a letelepedési kötvényekre, és különben is blõdség összekeverni az almát a körtével. Több millió, a határainkat fenyegetõ migráns, és egy külsõ hatalom által vezérelt beláthatatlan kimenetelû kényszerbetelepítés-hullám más, mint az, hogy pár ezer külföldi üzletember üzletelés céljából Magyarországon keresztül jön az Európai Unióba" - nagy vonalakban így képzelte el a Fidesz pártvezetésének dolgozó tanácsadó a miniszterelnök elsõ hivatalos válaszát az ultimátumra.
A Habonyhoz és a Miniszterelnökséghez kötõdõ háttéremberek pedig arról beszéltek, hogy Vona feltételének elfogadása politikatechnikai szempontból lenne rossz döntés. "Ha most engedünk egy ellenzéki párt zsarolásának, mi a garancia, hogy a jövõ héten nem jönnek egy újabbal?" - tette fel a költõi kérdést egyikük.
"Nem gondolom, hogy Vona bármikor ugráltatni fogja Orbánt" - jegyezte meg másikuk. Utóbbi hozzászólás arra is utalhat, hogy az európai szinten is veteránnak számító magyar miniszterelnök presztízse nem engedheti meg, hogy engedjen a hozzá képest zöldfülû Vona nyomásgyakorlási kísérletének.
Ugyanez pepitában: a magát egy "medence alján komótosan úszkáló, öreg, a dolgokat hûvösen szemlélõ halként" jellemzõ Orbántól meglepõ lenne, ha hagyná felbolygatni kedvenc korallzátonyát egy fiatal csikóhal fickándozása miatt.
"Nem katasztrófa, ha nem sikerül"
Ha Orbán nem enged Vonának, akkor elméletileg a Fidesz–KDNP kétharmados többség híján nem tudja módosítani az alaptörvényt a november 8-i végszavazáson. Nagyon úgy tûnik, hogy nem lesz Fidesz–KDNP–Jobbik együttszavazás, azonban az egyik háttérember szerint ez mégsem jelenti azt feltétlenül, hogy elbukik a kormányfõ módosító javaslata.
Hogy ezt véletlenül mellényomó, néhanapján a kormánypárt lélegeztetõgépén tartott szocialistákkal vagy másokkal képzelte-e el, abba nem ment bele. Az biztosnak tûnik, hogy Molnár Gyula pártja nem fogja támogatni a módosítót, és Orbán nem számíthat a parlamentbõl kivonuló DK-sokra, mint ahogy az LMP, az Együtt és a Liberálisok egy szem képviselõjére sem. Kósa szerda este három lázadó jobbikos képviselõ átszavazásáról álmodozott a tévében, de a szigorú pártfegyelmet tartó Vona frakciójában nehéz elképzelni, hogy Kósa álma valóra váljon.
A Jobbik nélkül tehát elég reménytelennek tûnik az alkotmánymódosítás. De nagy baj, ha nem jön össze? Mindhárom tanácsadó azt mondta, hogy az alaptörvény átírása valós szándék, ugyanakkor egyikük sem találta katasztrófának, ha mégsem sikerül. Elsõre furcsának tûnhet, hogy a Fideszben viszonylag könnyedén lemondanának az alkotmánymódosításról, holott enélkül az elmúlt hónapok atomágyúval terjesztett kormányzati propagandája csökötté válhat, elmarad a katarzis, és a kormány a "brüsszelitákkal" szemben sem lesz "olyan" erõs.
A pártvezetésnek dolgozó háttérember szerint ez csak egy kis szelete annak a hatalmi mátrixnak, amiben a kvótaellenes alkotmánymódosítás elnyeri méltó jelentését.
Mindent a Jobbikra lehetne kenni
Az elõbb említett tanácsadó a kincstári optimizmusát egy jelen pillanatban egész biztosan megjósolhatatlan eseménybõl meríti. Úgy látja, hogy "bármennyire védekeznek a nemzetállamok, valamilyen formában, de elõbb-utóbb lesz kvóta". Érvelését azzal próbálta alátámasztani, hogy a "brüsszeli bürokrácia nem fog visszafordulni", az EU-ban és fõleg Németországban tartózkodó "menekültek" szétosztása továbbra is megoldatlan probléma, amit valahogy kezelni fognak.
Ebben az esetben a kormánynak még kapóra is jöhet, ha nem jön össze az alkotmánymódosítás. Egyrészt, mert ha Orbán az Új Egységgel és a hetedszerre módosított gránitszilárdságú alaptörvénnyel sem tudná eredményesen megvédeni az országot, az ciki lenne, muníciót szolgáltatna az ellenzéknek, és a miniszterelnök hazai mítosza is megreccsenne valamelyest. (Két héttel ezelõtt amúgy arról írt az Eurologus, hogy az alaptörvény-módosítás sem tudná távol tartani határainktól a kvótákat.)
Másrészt, és a feltételes módban eljövendõ kvóták miatt ezért különösen kapóra jönne a kormánynak, ha Vonáékon úszik el az alkotmánymódosítás: könnyebben lehetne a Jobbikra kenni, hogy nem sikerült megvédeni az országot, mint ahogy egy jeges domboldalon siklik le egy bezsírozott szánkó. Ennek nagyon enyhe elõszelét láthatjuk Kósa Lajos tegnapi hazaárulózásában.
Fontos hangsúlyozni, hogy kvóta-pozitív szcenárió csak egy feltételezés, amirõl gyakorlatilag lehetetlen eldönteni, hogy valószínûbb vagy valószerûtlenebb, mint a néhány héttel ezelõtti "a kvótának politikailag vége" típusú kommentárok. Mondjuk úgy, hogy kvótakérdésben a labda továbbra is gömbölyû, gurul, gurul és ki tudja, hol áll meg. Az is lényeges, hogy errõl a forgatókönyvrõl csak az egyik háttérember beszélt expliciten, a Habony-közeli stábtag azt mondta, hogy "nem hallott ilyen brüsszeli tervekrõl", de reméli, hogy nem lesznek kvóták, mert az szerinte hosszú távon kinyírná az EU-t.
A harmadik tanácsadó nem akart jóslatokba bocsátkozni a kvótákról, de annyit hozzátett, hogy "a menekültek jönnek, még ha most épp nem is Magyarországra, és ezt a problémát valahogy meg kell oldani". Szerinte egyébként a most hétvégi EU-csúcson nagyjából semmi sem fog történni: a kvótakérdés nem került le a napirendrõl (Orbán ezt szeretné nagyon elérni), de talán elõkerülhet egy, a mostani kvótatervekhez hasonló, picit átdolgozott javaslat.
Leállíthatják a kötvényezést, de nem a Jobbik követelésére
A kvóták jövõjénél több fokkal konkrétabban és egybehangzóbban beszélt a három háttérember a letelepedési kötvények sorsáról. Lényegében minden jel és megszólalás arra utal, hogy hónapokon belül megszüntethetik az árusításukat. Hogy van-e erre politikai, kormányzati szándék, nem egyértelmû.
Annyi biztos, hogy a parlament gazdasági bizottságában szeptemberben a fideszesek leszavazták a kötvények árusítását felfüggesztõ szocialista javaslatot, Orbán Viktor pedig két hete nyilvánosan is kiállt a kötvények mellett, sikeres konstrukciónak nevezve azokat.
Ugyanakkor a Századvég kutatása szerint a kormánypárt táborát is irritálja, hogy Habony Árpádhoz kapcsolható üzleti körök elképesztõen sok pénzt keresnek a Rogán Antal vezetésével rohamtempóban piacra dobott kötvények árusításával. Vona ultimátuma tehát akár remek ürügy is lehetne a kormánynak, hogy ne a fullasztó korrupciógyanúra, hanem az ország védelme, az alkotmánymódosítás érdekére hivatkozva dobja le a nyakából ezt a koloncot. A helyzet viszont nem ilyen egyszerû.
Hogy kivezetik-e a letelepedési kötvényeket, azt a háttéremberek szerint több célrendszer harca fogja eldönteni:
az ellenzék azt mondja, ne legyen ilyen kötvény
egy eladósodott országban (ilyen Magyarország is) szükség van friss tõkére az adósság refinanszírozásához
a kötvények árulására kiépült egy hálózat, ami azért lobbizik, hogy megmaradjon a konstrukció
Ebben a rendszerben egész biztosan nem lehet csak úgy egyik napról a másikra felfüggeszteni a kötvények kibocsátását, ahogy minden ellenzéki erõ szeretné.
Ahogy a legutóbbi Kormányinfón is elhangzott, az ország felminõsítése, javuló gazdasági mutatói miatt Varga Mihály jelentést fog készíteni a teljes kötvénypiacról, így a letelepítési kötvények helyzetérõl és kilátásairól is. "Az biztos, hogy Varga megkapta ezt a feladatot Orbántól, de hogy elkezdte-e már, és ha igen, milyen stádiumban van a felülvizsgálat, arról nincs információnk" - mondta az egyik tanácsadó. A Habonyhoz köthetõ háttérember konkrétabb volt, szerinte a kötvénypiac felülvizsgálatának "egy-két hónap" múlva lesz eredménye.
Varga jelentése pedig majd a kormány asztalára fog kerülni, megtárgyalják, és csak ezután döntik el, hogy felfüggesztik-e a kötvények árusítását, vagy átalakítják a konstrukciót. Elnézve a folyamatot és a várható idejét, gyakorlatilag lehetetlen, hogy november 8-ig felfüggesszék a kötvények árusítását.
De ez a már korábban is említett, zsarolásra adott erõs válasz kényszere miatt is nagyon nehezen elképzelhetõ forgatókönyvnek tûnik. Ettõl függetlenül könnyen lehet, hogy a letelepedési kötvények napjai meg vannak számlálva, ugyanis mindhárom tanácsadó szerint realitás, hogy az adósságunk külföldi-belföldi finanszírozási aránya úgy változott az elmúlt pár évben a belföldi javára, hogy az államnak már nincs szüksége erre a tõkeallokációra.
Érdekesség, hogy a háttéremberek még a háttérben nyilatkozva is megvédték a házon belül és kívül is sokat kritizált kötvényeket. Volt azért, aki odáig merészkedett, hogy kimondja: "lehet azon moralizálni, hogy jó-e a mostani rendszer, hogy kik és milyen közvetítõkön keresztül kapják, ezekben a kérdésekben eltérhetnek a vélemények." Egy másikuk Vona heves reakciójára reagálva - amely szerint a kerítésen érkezõ bevándorlók lehetnek egyszerû terroristák, a letelepedési kötvényekkel viszont sokkal veszélyesebb, pénzes terrorista-hálózatok jöhetnek az országba - egészen meglepõ érveléssel kelt a konstrukció védelmére. "A vásárlók 80 százaléka kínai. Õk üzletelni jönnek Európába. A kínaiak mindenhol a világon beilleszkednek, miközben saját, nagyon zárt világokat hoznak létre. Annyira, hogy bûncselekményeket is a saját közösségükön belül követik el" - mondta a Habony-közeli tanácsadó.
A Jobbikot okolnák a kvóta miatt
Visszatérve a Jobbikra, a letelepedési kötvények jövõjével kapcsolatban a párt közeljövõjét is nagyon hasonlóan látják a kormány stratégái. "Ha lesz kvóta, egy-két hónapon belül olyan politikai deficitet fognak elszenvedni, ami megrengeti õket" - hangzott az egyik prognózis.
Másikuk szerint az alkotmánymódosítással kapcsolatban könnyen megragadható, hogy "a Jobbik mostanában kettõs beszédet folytat, mást kommunikál az elit és az újságírók felé, mint a választóinak". A Jobbik tett egy erõs állítást: módosítsunk az alaptörvényen, hogy soha ne lehessen idegen népcsoportokat kényszerrel betelepíteni az országba. Aztán, amikor eljön az idõ, hogy a támogatásukkal megvalósulhasson a javaslat, feltételeket szabnak, és kitáncolnak" - foglalta össze Habony stábjának tagja. A felvetésre, miszerint ilyen úgynevezett kettõs beszéd a Fidesznél is elõ-elõfordulgat, az idézet gazdája elismerte, hogy persze, de ez nem jó. És azzal is egyetértett, hogy a Jobbik nincs könnyû helyzetben, hiszen Orbán centrális erõtere szinte mindent oda-vissza lefed a magyar politikai palettán.
Viszont egy ellenzéki, növekedni és kormányozni vágyó pártnak, mint a Jobbik, a legfontosabb erénye a hitelesség lehet. Vonáék pedig ebben a kérdésben eljátszották ezt - vélekedtek a tanácsadók, akik szerint a párt szavazói emlékezni fognak, hogy a párt rövid idõn belül összevissza kommunikált a kérdésben, az alkotmánymódosítás elõtt pedig politikai játszmává tette az ország védelme szempontjából kulcsfontosságú alkotmánymódosítást.
"A kettõs beszéd tönkre fogja tenni a Jobbik egyenes imázsát. Azzal kampányoltak, hogy kimondjuk, megoldjuk. Úgy lettek középpárt, hogy egyenesen beszéltek. De tovább akarnak növekedni, és most cikkcakkoznak. A hitelességhez viszont egyenes beszéd kell" - mondta az egyik tanácsadó.
Hogy mit gondolnak a Jobbik választói a párt hitelességérõl, az legkésõbb 2018-ban eldõl majd. Addig még valószínûleg sok dolog fog történni, például lesz egy szavazás az alkotmánymódosításról is. "Én annak örülök, hogy újra van politika a kormány és az ellenzék között. Nem sárdobálás megy, hanem taktikázás" - zárta a beszélgetést az egyik háttérember Vona ultimátumára hivatkozva.
A Jobbik betartotta ígéretét: nem szavazhattak a kötvénybiznisz megszüntetésérõl, nem módosítottak alaptörvényt
https://kuruc.info/r/2/165895/
Vona: "én pontosan azt tettem, amit az én szavazóim elvárnak"
https://kuruc.info/r/34/165926/
Ki árulta el a fiatalok jövõjét? IKSZ-Jobbik IT pengeváltás az alaptörvény elmaradt módosítása ügyében
https://kuruc.info/r/2/165915/
