width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én: A(z) rothschild kifejezés keresési találatai
Bejegyzések relevancia szerint rendezve a(z) "rothschild" lekérdezésre. Rendezés dátum szerint Az összes bejegyzés megjelenítése
Bejegyzések relevancia szerint rendezve a(z) "rothschild" lekérdezésre. Rendezés dátum szerint Az összes bejegyzés megjelenítése

2008. október 14., kedd

Gazdasági szabadságharc

Gazdasági szabadságharc

Magyarország folyamatos fosztogatása

Magyarország folyamatos fosztogatására az elmúlt két évszázadban az ismételten rákényszeritett háborúkkal és a nemzetközileg megszervezett eladósítással került sor. A bécsi Rothschild-ház adósságba kényszerítési kísérletének az elutasítása miatt tört ki a háború 1848 szeptemberében, és alakult át a békés forradalom véres háborúvá.

Már a reformkorban is az volt a magyar társadalom egyik legfontosabb problémája, hogy a magyar pénzügyeket monopóliumként egy bécsi magánbank intézte. Magyarországon nem volt bankhitel. A pénz amiatt áramlott ki az országból, hogy kiszolgálja ezt a bécsi bankot. De kiáramlott a pénz adók, regálék, kölcsönök, a kölcsönök kamatai, vámok, kincstári jegyek és a császári katonaság elszállásolási költségei formájában is.

Amikor 1848-ban Kossuth lett a pénzügyminiszter, azonnal hozzáfogott az üres államkassza megtöltéséhez, és egy bankjegynyomda felállításához. A gazdasági élet működését biztosító, fedezettel bíró magyar pénzt akart bevezetni. A bécsi Rothschild-ház irányítása alatt állott Osztrák Nemzeti Bank, az ONB, azonban nem volt hajlandó valódi pénzre beváltani az általa kibocsátott bankjegyeket, és egyidejűleg gyorsított ütemben vonta ki a nemesfém-és ércpénzt külföldre. Kossuth ezért már 1848. április 19-én rendeletileg tiltotta meg az arany és az ezüst külföldre vitelét. Terve az volt, hogy 5 millió pengő-pénz alapján mintegy tizenkét-és fél millió forintnyi pénztárjegyet bocsát ki. A Rothschild érdekeltségű ONB azonban azt akarta, hogy a magyar kormány tőle vegyen fel 12 millió forint hitelpénzt, de azzal a feltétellel, hogy a magyar kormány ismerje el az ONB bankjegykibocsátó monopóliumát Magyarország területén, és fizessen kamatot a Rothschildok által nyújtott hitelpénz után. Kossuth ezt elutasította, és az önálló magyar pénz mellett döntött. A pénzügyekben megmutatkozó kibékíthetetlen ellentét vezetett el a fegyveres konfliktushoz, amelyből végül szabadságharc és függetlenségi háború lett.

A szabadságharc bukását követően az ONB összes kívánsága teljesült. Magyarországon 1873-ban már 482 pénzintézet, 160 különböző biztosító intézet, de csak 164 nagyobb iparvállalat működött. Ezek szinte mind a Rothschild-ház által irányított pénzkartellhez kapcsolódtak valamilyen módon. Az informális pénzkartell működését irányító és végző bankárhatalom a személyi kapcsolatokon, és a gondosan kiépített összefonódásokon keresztül biztosította pénzügyi egyeduralmát. A szabadságharc után az ONB és a mögötte álló nemzetközi pénzkartell erőteljes nyomást gyakorolt a Habsburg uralkodóházra és a kormányzatra, hogy az keményen lépjen fel az önálló magyar pénzt követelő magyar kormánnyal szemben.

A kiegyezés után az osztrák-magyar pénzrendszer közösségét biztosították. Magyarország az ONB bankjegy kibocsátási monopóliumát ugyan formálisan nem ismerte el, a tényleges állapot azonban az volt, hogy az ONB által kibocsátott bankjegyek forgalomban voltak ugyanúgy, mint bármely más állam pénzei.

A magyar pénzügyi és gazdasági élet irányítói a XIX. század második felében az ismétlődő válságokat az ONB tudatos pénzügyi manipulációjának tulajdonították. A Magyarországon rendszeresen visszatérő válságok nem termelési anarchia következményei voltak. A rejtőzködő szuperkartell, vagyis a pénzügyeket a háttérből irányító érdekcsoport, idézte elő a válságokat, mégpedig úgy, hogy Magyarország nemzetgazdaságának egészét az ellenőrzése alá vonta, és átvette a többi alkartellnek tekinthető kisebb kartell irányítását is. A szuperkartell a bécsi Rothschild-érdekeltség irányítása alatt álló, bécsi központból szervezett és ellenőrzött termelési és pénzügyi viszonyokat hozott létre. A Monarchia részét képező Magyar Királyságban nem volt a Rothschild-érdekeltségtől független egyetlen jelentős vállalat sem. Magyarország nemzetgazdasága a Rothschild-ház hegemóniája alatt működött. Egyfajta korporációs uralomról beszélhetünk. Az egész ország ipari és kereskedelmi élete egyetlen pénzügyi szervezet láthatatlan, kellően álcázott, de erős akaratának volt alárendelve.

A magyarok sajnos nem tudták, hogy kivel állnak szemben, mert az elrejtőzött az arctalan pénzviszonyokban. A magyar társadalom a király ellen fordult, de az ellenség valójában egy rejtőzködő pénzcsoport volt. Az emberek nem voltak tudatában, hogy a nemzetközi pénzoligarchia létrejöttével a kamatozó hitelpénzrendszer vette át fokozatosan az irányítást. A pénzoligarchia azonban nemcsak kamatszedés formájában fosztogatta az országot, de úgy is, hogy titkos-kartellt hozott létre, és ezzel egész Magyarországot gazdasági függőségbe tudta taszítani. Ez pedig lehetővé tette az értékteremtő munka eredményének egyre növekvő kisajátítását hitelezési és kartellezési technikákkal.

A Rothschild-ház az általa irányított láthatatlan pénzkartell létezését minden lehetséges módon titkolta. Ebben volt a fő ereje. Így történhetett meg, hogy a Monarchián belül egész Magyarország egy zárt vadaskerthez vált hasonlóvá, bekerítve egyetlen pénzcsoport hatalmának láthatatlan, de annál inkább érezhető acélkerítésével. Ebben a körülkerített vadaskertben a kamatgyarmattá vált Magyarországon a vad nem volt más, mint a magyar nép, amely a kerítésig futhatott, de azon túlra már nem juthatott.

A Monarchián belül Magyarország csak a külső kényszerek hatására lépett be abba a világháborúba, amelyet - ma már bizonyíthatóan - a szupergazdag beruházó bankárokból álló nagyhatalmú nemzetközi pénzkartell készített elő és robbantott ki. A vonakodó, békeszerető Magyarországra rákényszerítették ezt a háborút, mégis a legsúlyosabb büntetéssel sújtották Trianonban. Magyarország elvesztette területének kétharmadát, lakosságának több mint 60 százalékát, és az ugyancsak a nemzetközi bankárok által irányított Népszövetségnek a Jóvátételi Bizottsága 200 millió aranykorona megfizetésére kötelezte a kivérzett, kifosztott Csonka-Magyarországot.

A trianoni békediktátum után újra kellett felépíteni mindazt, amit a világháború, a bolsevista proletárdiktatúra és a román hadsereg fosztogatása okozott. A magyar pénz teljes elértéktelenedése rettenetes csapást mért a gazdaságra. Először a középosztály ereje tört meg, amely a háború legfőbb terhét viselte, az infláció következtében pedig vagyonát és pénzét is elveszítette.

Ebben a helyzetben a Népszövetség magatartása meghatározó volt. Arra kényszerítette a magyar kormányt, hogy nevetségesen csekély összegű, 250 millió aranypengőnyi stabilizációs kölcsönt vegyen fel. A Népszövetség főmegbízottja útján gondoskodott arról, hogy a trianoni békediktátum rendelkezéseit könyörtelenül végrehajtsák. E békediktátum értelmében a magyar államra kivetett háborús jóvátétel megfizetéséig minden magyar állami bevételt zálogjog terhelt az Antant hatalmak javára. Ennek következtében a Magyar Állam a nemzetközi pénzpiacokon csakis a békeszerződések ellenőrző testületének, a Népszövetség Főtanácsának a hozzájárulásával kaphatott kölcsönt. Ebben a testületben a magyarokat gyűlölő Dr. Eduárd Benes-nek volt meghatározó szerepe.

A Népszövetségi Főmegbízott feltételei szerint a Magyar Állam kincstári jövedékének és vámbevételének – a kölcsön többszöröséig történő – zárolásán kívül jóvá kellett hagyni a Nemzeti Bank létesítéséről szóló törvényt, méghozzá az általuk megszabott feltételekkel. Ez az új intézmény, a szigorú banktitok szerint működő MNB, amelyet magánpénzemberek irányítottak, átvette az állam olyan monetáris felségjogait, mint a pénzkibocsátás, árfolyam-szabályozás, kamatszabályozás, hitelezés, vagyis a nemzetgazdaság irányításának legfontosabb jogosítványait. A külföldi pénzoligarchia, amely a MNB-törvény révén korlátlan ellenőrző hatalomhoz jutott, ezt követően szinte elárasztotta Magyarországot a kölcsöneivel, amiért aztán később, az 1929-es gazdasági válság idején, nagy árat kellett fizetnie.

Az MNB tulajdonosai nevüket elrejtve gyakorolhatták szavazati jogukat a Közgyűlésen. Így választották meg a Nemzeti Bank tizenkét-tagú főtanácsát, amely szabad megítélés alapján döntött a magyar kormányt megillető pénzügyi szuverenitás legfontosabb kérdéseiben. A nemzetközi pénzoligarchia azt csinált pénzügyileg Magyarországon, amit csak akart, miközben Amerikában egy százalék, Nagy-Britanniában két százalék volt az alap kamatláb, Magyarországon 15 százalék felett volt, és a magyar kormány nem avatkozhatott be, mert a Népszövetség olyan feltételeket csikart ki tőle, hogy az MNB független a kormánytól. A hasznot meghaladó kamatok lehetetlenné tették a termelést. A nemzetközi pénzoligarchia, és az irányítása alatt álló bankrendszer a kierőszakolt pénzszűkítéssel megbénította a magyar gazdaság működését. A következménye hatalmas méretű munkanélküliség lett, és 1936 végéig évi kétmilliárd munkaóra veszett el. Az eladósítással és kamatpénzzel működő monopóliumhoz a magyar kormány nem nyúlhatott. Ez bizonyult a magyar nemzeti jövedelem elvétele leghatékonyabb módszerének.

Az első világháború utáni – minden nemzetközi elvet felrúgó – békediktátumok arról is rendelkeztek, hogy kártérítésben ne csak a győztes államok részesüljenek, hanem a polgáraik is, ha vagyonuk a legyőzött országban valamilyen módon elveszett.

A második világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződés a vesztes országokat, köztük Magyarországot, jelentős összegű jóvátétel fizetésére kötelezte. Magyarországnak 300 millió dollárt kellett fizetnie, ebből 200 milliót a Szovjetuniónak, 50 milliót Jugoszláviának és 50 milliót Csehszlovákiának.

1945 után nemcsak a háborús pusztításokkal és az azt követően fizetett jóvátétellel lett szegényebb Magyarország, de a magyar nemzet a kommunista hatalomátvétel következtében elveszítette nemzeti tudattal rendelkező vezetőrétegét is, amely talán még az anyagi veszteségeknél is súlyosabb csapást mért rá.

1956-ban a magyar nép kinyilvánította, hogy nem kér a kommunista diktatúrából, és abból, hogy új urai rendőrállami erőszakkal vegyék el tőle munkája eredményét. A magyar nép azonban abból se kért, hogy már a két világháború közt megismert pénzuralmi technikákkal -megtervezett eladósítással - vegyék el munkájának az eredményét. A háttérben együttműködő Kelet és Nyugat legfelsőbb irányítói végülis a magyar forradalom elfojtásában állapodtak meg - Drábik%20János”>hallgatólagosan. Ez anyagi javakban mérve 12 milliárd akkori forintban kifejezhető kárt okozott az országnak. A nagy vérveszteséget és kárt jelentett a mintegy kétszázezer magyar állampolgár külföldre menekülése. Ez forintban további 20 milliárd veszteség. A megszálló erők ellátási költsége, a számukra felépített járulékos objektumok összege 8260 milliárd forintba került. A legnagyobb veszteség azonban, amit pénzben már nem is lehet kifejezni az, hogy a szovjet megszállók által hatalomra segített Kádár-rendszer állami politika szintjére emelte az orvosi segédlettel végzett tömeges népirtást. Az átmosott agyú, nemzeti öntudatuktól megfosztott magyarok három évtized alatt mintegy hétmillió utódukat semmisítették meg abortusz formájában. Ez a hétmillió meg nem született magyar és utódai a magyar történelem legnagyobb vérveszteségét jelentik. Így valójában Magyarország nemcsak vagyonától, de népességének jelentős részétől is meg lett fosztva.

Az 1989-cel kezdődő rendszerváltás eredményeként a nyíltan berendezkedett nemzetközi pénzvilág megszerezte a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap által mintegy 140 milliárd dollárra becsült magyar nemzeti vagyonnak a túlnyomó részét, és azt beolvasztotta globális részvényvagyonába. A magyar lakosság kétharmada vagyontalanná vált, meg lett fosztva önrendelkezésének gazdasági alapjától, a nemzeti vagyonból származó tőkejövedelmétől, és elveszítette azt a hatalmat is, amelyet e vagyon birtoklása jelent. A magyar lakosság többsége az ország gazdájából az új tulajdonosok bérmunkásává vált, aki csak munkabérhez juthat, ha van munkája.

A nemzeti vagyon elvesztésével, leépítésével, az országból való kivitelével fokozatosan megszünt annak a lehetősége, hogy a magyar lakosság szellemi munkaerejét tudja értékesíteni nagy hozzáadott értékkel rendelkező termékekben és szolgáltatásokban. A magyar gazdasági struktúra a szaktudást alig igénylő összeszerelő vagy még annál is primitívebb munkából áll, és ennek a munkának az ára a világpiacon rendkívül alacsony. Magyarországot tehát évente több mint ezermilliárd forinttal rövidíti meg a rossz gazdasági szerkezetből adódó cserearányromlás.

A nemzetközi pénzoligarchia nemcsak a termelő-vagyont szerezte meg, hanem az érte adott - az eredeti értékének mintegy 20 százalékát kitevő - 20 milliárd dollárnyi vételárat is. Ugyanis a kizárólag az ő irányítása alatt álló MNB a devizát magánál tartotta, és a költségvetésnek az eladott fizikai vagyonért általa kibocsátott játékpénzt - levegőből előállított forintot - adott. Ez a több ezermilliárd forint, pedig, megtéve körforgását a nemzetgazdaságban, adósságszolgálat, kamat, tőkejáradék és profit formájában külföldi tulajdonosokhoz került. Ezek a forintot beváltották devizára, és a deviza-vételárat kivitték az országból. Az MNB pedig a hozzá visszakerült forintot egyrészt kivonta a forgalomból, másrészt a mesterségesen gerjesztett infláció formájában semmisítette meg. A magyar nép tehát elveszítette fizikai termelővagyonát, de a nemzetgazdaság elveszítette bizonyos idő múlva az érte kapott deviza ellenértéket is.

2004-ben nemcsak az történt, hogy az ország egy nemzetek feletti birodalom, az Európai Unió, részévé válva megszűnt független állam lenni, hanem az EU-tagság nettó évi mintegy 4500 milliárd forint folyamatos veszteséget okoz az országnak, felgyorsítva eladósodását.

A nemzetközi pénzügyi közösség azért tartja magyarországi intézménye, az MNB segítségével rendkívül szűken a magyar monetáris bázist, hogy így kényszerítse a magyar államot a még meglévő közvagyon olcsó kiárusítására, továbbá a magyar termőföld és lakóingatlan-vagyon áron alul való eladására. Magyarország kifosztását jól jelzi az, hogy 2006-ban nettó nyolcmilliárd euró áramlott ki a külföldi tartozásállomány hozamaként az országból, 2007-ben pedig már kilencmilliárd euró.

Magyarország külföld felé irányuló tartozásállománya jelenleg negyvenötezermilliárd forint, mintegy 256 milliárd dollár, és ennek a hatalmas összegnek a hozamát kell kitermelnie. Ez a hozam profitból, tőkejáradékból, adósságszolgálatból és kamatfizetésből áll. Magyarország fosztogatása napjaink valósága. Következményeként nemcsak politikai, gazdasági és pénzügyi, de demográfiai válság is kialakult. A magyar nemzet évről évre felgyorsuló ütemben fogy, és a nemzet fennmaradása került veszélybe.

A magyar sorsdráma

Az elmúlt évszázad tragikus történetét a magyar nemzet sorsdrámájaként is felfoghatjuk. Ez a sorsdráma a végéhez közeledik. A nemzet sírját már megásták, de nem gyászolók, hanem pénz és hataloméhes hódítók veszik körül. Szemükből nem gyász, hanem bosszúéhes győzelmi mámor, arrogancia és a bitorló rossz lelkiismerete sugárzik. Ez keveredik a mérhetetlen nyerészkedési vággyal és a zsákmány megtartása miatti páni félelemmel.

A dráma első felvonása 1920-ban ért véget, amikor a történelmi, etnikai és az önrendelkezési elv megszegésével, nemzetközi bűncselekménynek minősülő kettős mércét alkalmazva, feldarabolták Magyarországot.

A dráma második felvonásaként - 1945 után - megsemmisítették a magyar nemzet vezetőrétegét, amelynek még volt érzelmi és lelki kötödése az 1100 éves magyar államhoz és népéhez.

A sorsdráma harmadik felvonása 1956. A magyar nép nem kért az internacionalista kommunizmusból, de helyette nem a mostani kozmopolita globalizmust akarta, hanem a saját útját akarta járni, az önrendelkezését visszaszerezni. Teljesítményét ne vegyék el tőle se kommunista rendőrállami erőszakkal, se eladósítással, pénzügyi módszerekkel. A már akkor is együttműködő kommunista és globalista érdekcsoportok vereségre ítélték a magyar nemzet forradalmát. Hogy soha többé fel ne állhasson mintegy nyolc millió abortusszal kivéreztették a maradék Magyarország törzsmagyarságát. Ezt a veszteséget túl kell érni, de kiheverni nem lehet.

A negyedik felvonás 1989. A pénzimpérium felkészített ügynökei a hazai kollaboráns technokraták segítségével – pénzügyi technikákkal, eladósítással – elvették a magyar nemzet vagyonát. Magyarország többé nem a magyaroké. Országunk - hazánk - a Washingtoni Konszenzus végrehajtásával mások tulajdona lett.

Az ötödik felvonás 2004. Ekkor Magyarország elveszítette szuverenitását, egy nemzetek feletti birodalmi struktúra autonóm tartománya lett, független állam helyett. Ezt az állapotot betonozza be a ratifikálás alatt álló Lisszaboni Szerződés, amely ténylegesen létrehozza az Európai Egyesült Államokat. A szervezett magánhatalom által létrehozott Európai Unióba a viszonosságot megtagadó, igen hátrányos és igazságtalan feltételekkel, kényszerítették be Magyarországot. 2003-ig 8866 milliárd forint nettó veszteséget okozott a magyaroknak az EU-tagságra való felkészülés. 2004 óta pedig évi mintegy 4500 milliárd forintba kerül a tagsággal járó terhek viselése. Kezdettől nettó befizetők vagyunk. Az un. „támogatás” nem egyéb, mint a már átadott összegek egy részének a keserves vissza-pályázgatása.

A magyar költségvetési-hiány és külkereskedelmi deficit egyik legfőbb okozója tehát az, hogy az EU folyamatosan sarcolja Magyarországot, nem, pedig támogatja. Az EU a szervezett magánhatalom intézménye a szuperbankárok útjában álló nemzetállamok olcsó és önkéntes felszámolására. Az EU fölösleges és elbürokratizálódott vízfejjé vált. Ami jót hozott – emberek és árúk szabadabb mozgása, vámok csökkentése, szorosabb együttműködés Európa államai között – azt olcsóbban és hatékonyabban el lehetett volna érni nélküle. Nem kellett volna feladni nemzeti szuverenitásunkat, önrendelkezésünket, az önálló magyar jogrendszert. Az EU természetellenes, mert nem olyan közösség, mint a biológiai ás társadalmi reprodukcióhoz nélkülözhetetlen család és a nemzet. E két család az élet nélkülözhetetlen előfeltétele. Az EU viszont élősködő - funkciótlan – képződmény.

Napjainkban a magyar nép sorsdrámájának az utójátékát éljük. Folyamatban van a termőföld és a lakóingatlanok elvétele és átjátszása külföldiek tulajdonába. Már minden előkészület megtörtént.

2006 fordulópont

A rendszerváltás-rendszerének csődje 2006-ban nyílt ellenállásba torkollott. A magyar lakosság többsége ekkor értette meg, hogy nincs hová hátrálnia, ha komprádor és kozmopolita vezető rétegei – a pénzvilág zsarolásának engedve – beszüntetik a nemzeti kockázatra épülő, nagy szolidaritási-rendszerek közfinanszírozását. Az előző rendszer a rendkívül alacsony munkabéreket kiegészítette béren kívüli juttatásokkal. A közvagyont magának kisajátító, és külföldieknek játékpénzért átengedő kollaboráns érdekcsoportok arra hivatkozva akarnak most szabadulni a közfeladatok finanszírozásától, hogy az állami vagyon eltűnt, és nincs meg már a belőle korábban befolyt tőkejövedelem. De a lakosságnak sincs jövedelme, mivel a közvagyon nem az ő magánvagyona lett. A koalíciós kormányzat akkor hivatkozhatna joggal arra, hogy a magyarok most már egyénileg gondoskodjanak magukról, ha a közvagyont a privatizáló érdekcsoportok neki juttatták volna.

Ezt a tragikus helyzetet az ideiglenesnek szánt alkotmány is elősegítette. Tele van szankció nélküli, csonka szabállyal, amelyek nem kikényszeríthetőek. A választási törvény miatt az állampolgárok fele ki van rekesztve az Országgyűlésből az antidemokratikus - és mielőbb eltörlendő - 5%-os szabállyal. Mivel a tömegtájékoztatás is a pénz-és korporációs oligarchia tulajdonában és az ellenőrzése alatt van, ezért a lakosság ténylegesen nem tud élni a szólás-és a sajtószabadsággal. Egyedül a gyülekezési szabadság maradt volna az elégedetlenség kifejezésére, de a Pénzimpérium urai és magyarországi kiszolgálói rendőrállami módszerekkel fojtották el a tüntetéseket. Először kirekesztették a polgárokat a parlamentből, majd pedig álszent módon követelték az utcai politizálás beszüntetését. Ahhoz, hogy megmaradjon a magyar nemzet, vissza kell szerezni Magyarországot, vissza kell állítani a magyarok által létrehozott nemzeti vagyon magyar tulajdonát. Vagyoni alap nélkül, nincs sem egyéni, sem nemzeti önrendelkezés. A vagyon hatalom, és a hatalom vagyon.

Melyik birodalom tette gyarmatává Magyarországot?

Hazánk az egyetlen igazi szuperhatalom, a PÉNZIMPÉRIUM provinciája lett. A magyar közvagyon legértékesebb részét beolvasztották a nemzetközi pénzügyi közösség globális részvényvagyonába. A magyarok bérből- és fizetésből élő függőhelyzetű munkavállalókká váltak önállóan gazdálkodó szabad polgárok helyett – saját hazájukban. Munkájuk minden eredménye elhagyja hazájukat tőkejáradék, profit és kamat formájában. Ez a pénzfeudalizmus rendszere, amelyben a magyar munkavállalók évente három és fél hónapot robotolnak ingyen arctalan pénzviszonyokba elrejtőzött ismeretlen uraiknak.

Kik ezek az új oligarchák?

Ők a világ felett az uralmat megszerzett magánpénzmonopólium tulajdonosai. Erre a monopóliumra támaszkodva szerezték meg az emberiség termelő vagyona feletti ellenőrzést. A pénzimpérium egyben-tartott törzsvagyona a szupergazdag dinasztiák családi alapítványaiba, holdingjaiba, befektető alapjaiba, több ezer más alapítványba van gondosan elhelyezve, és magántulajdonban lévő kollektív vagyont alkot. Szakértők által felbecsült nagysága 300 trillió dollár. Ez az óriási vagyon pedig állandóan növekszik. A tokiói ENSZ Intézet kutatói állapították meg 2000-ben, hogy ha az emberiség létszámát 10 főre, a világ vagyonát pedig 100 dollárra redukálnánk, akkor egy emberé lenne 99 dollár, és 9 emberé egy. Ennek a vagyoncentralizációnak felel meg a hatalom szélsőséges koncentrációja egy szűk szupergazdag csoport kezében. Övéké a világot uraló pénzimpérium. Ennek lett Magyarország a tulajdona.

Új honfoglalás szükséges

Pénzügyi módszerekkel vették el hazánkat, hasonló módszerekkel kell visszaszerezni.

Megvannak erre a történelmileg helyesnek bizonyult technikák. Most csak a közpénzrendszer visszaállítására, a termelő és infrastruktúra fejlesztő állami programok beindítására utalok. A központi bankok a pénzimpérium intézményei, magánérdekek szolgálatában állnak. A közhatalom ellenőrzése alá visszahelyezve azonban hatékonyan tudnák elősegíteni az állam, a gazdaság és az állampolgárok adósságfüggésének a megszüntetését. Pénzuralmi korszakban pénzügyi technikákkal kell harcolni. Így kell most végrehajtani az új honfoglalást is, hogy nemzetünk fennmaradhasson.

Varga István kimutatta, hogy 1989-et követően a nemzeti vagyon átadása, eladása, privatizációja nyomán az államháztartás pénzeszközállománya, amely 1989-ben a nemzeti össztermék 162%-a volt, nem növekedett, hanem az 1989-es évi mennyiség egy negyedére csökkent. Egyidejűleg az államháztartás és a nemzetgazdaság kötelezettségállománya folyamatosan növekszik, ma meghaladja a 45 ezer milliárd forintot, dollárban kifejezve 256 milliárd dollárt. Ez 1989-ben 22 milliárd dollár volt. Folytatódik a magyar nemzetgazdaság eladósítása a nemzeti pénz külföldi pénzre történő lecserélésével. Ehhez a pénzcseréhez nagy mennyiségű devizára van szükség, hogy a devizaszámla - mint valutatartály - mindig tele legyen. Ezt a devizatartalékot azért növelik folyamatosan, hogy korlátlanul kivihető legyen a tőke hozama az országból.

Tisztázni kell, hogy jogilag kié a kizárólag magyar állami tulajdonban lévő Magyar Nemzeti Bank devizaszámlája, és kié az azon lévő 17 milliárd euró pénzvagyon. Tisztázni kell, hogy a Magyar Nemzeti Bank miért nem él emissziós jogával, és közvetve miért ruházta át pénzkibocsátási és pénzbevonási jogát a nemzetközi pénzvilág intézményei számára. Ma ha nő a forgalomban lévő forint mennyisége, bővül a forint likviditás. Ekkor azonban az MNB a pénzvilág kívánságára a bővülést a forgalomban lévő forint folyamatos kivonásával ellensúlyozza. A folyamatos pénzkivonás - a viszonzatlan átutalás összege - negyedévenként kétmilliárd euró, vagyis minden évben 7-8 milliárd euró hagyja el Magyarországot. 2006-ban ez az összeg meghaladta a 8 milliárd, 2007-ben pedig a 9 milliárd eurót. A folyamatos jövedelem el- és kivonást, jövedelemvesztést, szakadatlan hitelfelvétellel kell pótolni.

A pénzuralmi rend Magyarországon

Ezermilliárd forint derivativa áramlik ki és be naponta Magyarországon. Ez az összeg azért mozdul meg, hogy kellő jövedelemmel távozzon az országból. Az átutalási és elszámolási rendszerekben 900 ezer milliárd forint mozog évente. Ez a nemzeti össztermék, a GDP negyvenszerese. Ez az óriási átutalási volumen évi 205 millió pénzügyi tranzakciót jelent. Az MNB korlátlan mennyiségű pénzzel és ellenőrizetlenül tudja finanszírozni a napi spekulációs tranzakciókat. A pénzáramlásban 91% a spekuláció és 9% a reálgazdaság szükségleteit kielégítő pénzforgalom. Ez másként megfogalmazva azt jelenti, hogy a magyar pénzgazdaság és termelőgazdaság egésze egy országos méretű kaszinóvá vált.

Van-e a globalitásnak alternatívája?

Lehetséges-e egy más, egy jobb világ? A globalitással szemben a lokalitást kell fejleszteni. Eric Fritz Schumacher „Small is Beautifull” című könyvében foglaltak szellemében meg kell szervezni az egészséges gazdasági és pénzügyi önvédelmet, és az ehhez szükséges gazdasági protekcionizmust is vissza kell állítani a jogaiba. A kamattal, eladósítással működtetett hitelpénzrendszer globalizálása helyett az egyenlő esélyek és a vállalkozói-szabadság elveire épülő, szociális piacgazdaságot kell globalizálni, méghozzá mindezt alulról jövő kezdeményezésre, és alulról felfelé haladva megszervezve. A tudásalapú társadalom kiegészítendő a bölcsesség-alapú társadalommal.

Mit kell haladéktalanul elkészíteni?

Mindenek előtt Magyarország társadalmi-gazdasági tervét kell kidolgozni és törvénybe foglalni. Másodszor, el kell készíteni évente a teljes-körű államháztartási mérleget, amely tartalmazza a költségvetést, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás, és az elkülönített alapok számadását is. Harmadszor, le kell bontani a pénzuralmi struktúrák által épített vasfüggönyt, egyrészt az állam és demokratikus parlamentje és kormánya, másrészt az MNB között. Negyedszer, ne csak a bankok állítsák elő a gazdasági élet közvetítő közegét, a pénznek nevezett egyezményes jeleket, hanem a gazdasági élet más szereplői is. Ötödször, nemcsak a költségvetés ellenőrzésére, hanem a nemzetgazdaság egészét ellenőrző szervezetre van szükség.

Szükséges az állami hitel-és pénzkibocsátás, a termelő- és infrastruktúrafejlesztő programokra. Ez a fajta állami pénzkibocsátás nem okoz inflációt, mert a konkrét termelő és infrastruktúra projektek végén előálló kapacitásnövekedés, az új objektumok értéke, az előálló többlettermék és többletszolgáltatás értéke fedezi a kibocsátott hiteleket, és ily módon a termelőgazdaság és a pénzügyi-szektor egyensúlya nem borul fel. Ezen túlmenően kedvező multiplikátor hatás érvényesül, mert munkaképes felnőttek tíz-és százezrei segélyreszoruló eltartottakból adófizető munkavállalókká válnak. Ez jelentősen megnöveli az állam adóbevételeit, ami viszont csökkenti az állam működéséhez szükséges hitelek felvételét, ezáltal mérsékli az állam eladósodását, a kifizetendő kamatok összegét. Ezek olyan szilárd alapon nyugvó javaslatok, amelyeket a gyakorlatban többször – és mindig sikerrel! – már kipróbáltak. Így, például, 1933 és 1948 után Németországban, a New Dal idején az Egyesült Államokban, De Gaulle tábornok elnöksége alatt, pedig Franciaországban

Ma már nemcsak szükséges, de lehetséges is a regionális és elektronikus fizetőeszközök bevezetése - a bizalmon alapuló csereközösségek minél nagyobb számban történő létrehozása - Magyarországon.

Minél előbb törvényt kellene hozni arra, hogy a távozó multinacionális cégek mielőtt olcsóbb munkabérű országokban költöznének, előzőleg fizessék vissza azokat az állami támogatásokat, és adókedvezményeket, amelyeket azért kaptak, hogy Magyarországon működjenek, és itt munkahelyeket biztosítsanak.

Szükséges a nem-termelő spekulatív pénzügyi tranzakciók megadóztatása.

Ugyancsak felül kell vizsgálni, hogy a pénzügyi szektor szereplői, valamint a multinacionális cégek arányos mértékben vesznek-e részt a közteherviselésében.

Bogár László állapítja meg egy 2008. április 30-i interjújában, hogy a magyar gazdaság döntő többségét két tucat multinacionális cég ellenőrzi. A magyar munkavállalók 12%-át foglalkoztatják, és az összes bér 15%-át fizetik ki. Továbbá ők fizetik az összes adó mintegy. 38%-át, ugyanakkor az adózás utáni profit 92%-a az övék. Ez jelzi, hogy kik is azok, akik miatt bevétel-hiányos állapot alakult ki. A magyar költségvetési deficit a hazugság, mert a válság mélyebb oka az, hogy akik a magyar gazdaságot ellenőrzik 92%-os profit mellett, mindössze 38%-kal járulnak hozzá a bevételekhez. Vagyis: nem a magyar állam közcélra fordított kiadásai minősíthetők soknak, hanem az e célra fordítható bevételeket kell kevésnek minősítenünk.

A baloldali kormányok regnálása idején beindult államtalanítási folyamat következtében rázárult a magyar társadalomra egy harapófogó. Ennek az a lényege, hogy a munkaerő ára, vagyis a bér reálértéke, a 30-40 évvel ezelőtti szinten rögzült. A munkaerő újratermeléséhez szükséges javak és szolgáltatások ára viszont világpiaci szintre emelkedett a radikális államtalanítás, a teljes privatizálás és a nemzetközi nagyvállalatok szabad hozzáférése nyomán. Ausztriában ma egy napi átlagos bevásárlás 20%-kal kevesebbe kerül, mint Magyarországon, miközben ott több mint négyszer akkorák a bérek, mint hazánkban.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni: haladéktalanul igazságos közteherviselésre van szükség azért, hogy az államnak több forrás álljon rendelkezésre a rendszerváltás veszteseinek a támogatására. A lakosság vagyontalan, hátrányos helyzetű két harmada döntően önhibáján kívül képtelen az elemi szintű civilizációs javak, a közoktatás, az egészségügy és az emberséges szociális ellátás szolgáltatásaihoz hozzájutni.

A több mint hétezer milliárd forint jövedelmi adóból a lakosság fizet 6,1 milliárd forintot. Véget kell vetni annak, hogy a multinacionális cégek továbbra is állami támogatást, kedvezményt, szubvenciót követelhessenek ki maguknak csupán azért, mert érdekérvényesítő erejük túlságosan nagy, és ezzel az erővel következmények nélkül visszaélhetnek.

Új megállapodást kell kötni az Európai Unióval

Szükséges a termőföld és lakóingatlan védelmi jogszabályok soron kívüli elfogadása és megerősítése. Figyelembe véve az érvényes Európai Uniós szabályozást, valamint a most ratifikálás alatt álló Lisszaboni szerződés rendelkezéseit, a kölcsönös előnyök, a viszonosság, és az egyenlő-elbánás elvei szerint újra kell tárgyalni minden olyan feltételt, amelyben igazságosabb és előnyösebb megállapodás elérése lehetséges, és amelyek enyhítik az EU kötelezettségek rendkívül káros és hátrányos hatásait a magyar nemzetgazdaság egészére, illetve a magyar társadalom viszonyaira.

Az Európai Unió működését meghatározó alapvető nemzetközi megállapodások és jogszabályok nemzeti – vagyis tagállami – hatáskörben hagyták a tulajdonviszonyok szabályozását. Az Európai Unió Bizottsága azonban – szemforgató módon megtagadva a viszonosság és az egyenlő elbánás demokratikus elveit, a kelet-európai új tagállamok belépésekor úgynevezett „értelmezést” adott ki, amely szerint az új tagállamokban a termőföld is tőketulajdonnak tekintendő, és így a földtulajdonra is vonatkozik az új tagállamokban a tőke szabad áramlásának az alapelve. Másként megfogalmazva, az új tagállamokban kötelező szabad adásvétel tárgyává tenni azt a termőföldet, ami viszont nemcsak, hogy nem kötelező, de tiltva van az Európai Unió többi tagállamában. Ezt az antidemokratikus EU-bizottsági értelmezést minél előbb meg kell támadni az illetékes EU intézményeknél, és el kell érni az alapszerződésnek ellentmondó bizottsági értelmezés visszavonását, mert sérti a tagállamok egyenlőségének és a viszonosságnak az elvét.

Állami pénzkibocsátás az MNB devizatartaléka egy részének a fedezetével

Az MNB állami tulajdonban lévő devizatartaléka az MNB devizaszámláján meghaladja a 17 milliárd eurót. Ebből 8 milliárd eurót fedezetként használva az állam kibocsáthat legalább 2000 milliárd forint közhitelt a termelő és infrastruktúra fejlesztő programok finanszírozására. Ez lökést adhatna elsősorban a gazdaság azon szektorának, amelynek szereplői a magyar állampolgárok, valamint a magyar tulajdonban lévő kis és közepes vállalkozások. Ily módon a 17 milliárd euró devizatartalékból kilencmilliárd euró továbbra is kiszolgálhatja a külföldi tulajdonú bankokat és befektetőket, és azok ez után is zavartalanul átválthatják forintjaikat devizára, hogy kivihessék az országból. Nyolcmilliárd euró viszont az állami kibocsátású közhitel-forint fedezete lenne. A magyar nemzeti vagyont, vagyis az állam kezelésében tartott köztulajdon elidegenítéséből származó devizabevételt, meg kell tartani a köztulajdonban, és azt a közpénzkibocsátás fedezetéül kell tartalékolni. Ily módon a devizatartaléknak csak egy része állna rendelkezésre a spekulációs célból ideérkezett forró tőke átváltásához. Ha lenne akár időbeli, akár volumen korlát, akkor a forrótőke is tovább maradna az országban, és keresné a lehetőséget, hogy a magyar gazdaságba fektessen be, új munkahelyeket teremtve.

Az MNB teljes mértékben a magyar állam tulajdona. Az MNB működését szabályozó feles jogszabály lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés és a Kormány visszavonja a saját hatáskörébe az MNB emissziós jogának a gyakorlását, valamint azt, hogy devizatartalékának és adóbevételének a fedezetére közpénzt bocsásson ki, hogy ily módon is munkahelyeket teremtsen a 1,2 millió alkalmazásban nem álló munkaképes felnőtt számára.

A monetáris felségjogokat az Országgyűlésnek és a Kormánynak kell gyakorolnia.

Nem elég a költségvetés, de még az államháztartási mérleg elkészítése sem. A pénzrendszer által vezérelt gazdaságot a monetáris folyamatok határozzák meg. Ezért Magyarországon a hatalom elsődleges gyakorlója a Központi Bank és a mögötte álló nemzetközi pénzügyi struktúrák, és azok frontintézményei. Ez a monetáris kormány az elsődleges. A másodlagos, fiskális hatáskör, az adórendszer irányítása és a költségvetés elkészítése, már függő változó, azaz alá van rendelve a független változónak tekinthető monetáris irányításnak. A látható, és kormánynak nevezett kormányzat ezért valójában már csak a másodlagos, alárendelt hatáskörű, fiskális kormány.

Magyarországon két meghatározó politikai ereje ténylegesen liberális pénz- és gazdaságpolitikát képvisel. Az ún. „baloldali” szocialista-liberális koalíció kozmopolita neo-liberális politikát folytat. A nemzeti, konzervatív oldal pedig nemzeti neo-liberális gazdaságpolitikát képvisel.

Az Európai Unió által képviselt négy szélsőségesen liberális alapelv – a tőke, az áru, a szolgáltatás és a munkaerő szabad áramlása – a tőke teljhatalmát szavatolja.

Gazdag László javaslatai a válság leküzdésére

A Pécsi Egyetem közgazdász tanára elsőként a pénzstabilitás megteremtését javasolja. Ennek kell megelőznie minden más célt, így a gazdasági visszaesés, a recesszió valamint a munkanélküliség elleni harcot, de még az egyensúlytalanság felszámolását is. Magas infláció mellett még a gyors növekedés is rossz, mert elavult szerkezetben megy végbe. Nem előnyös ilyen esetben a munkanélküliség csökkenése sem, mert elavult munkahelyek menekülnek meg, vagy pedig ilyenek jönnek létre.

Másodikként kiemeli, hogy a pénzstabilitás automatikusan maga után vonja a kamatlábak csökkenését. Ennek a javító hatása nyomban érezhető a költségvetés egyenlegén. A magyar állam 4700 milliárd forint külföldi adósság és 10 000 milliárd forint belső (az MNB felé fennálló) adósság után fizeti a kamatot. (Ehhez annyit tehetünk hozzá, hogy 2008 augusztusára már összesen mintegy 17 000 milliárd forintnak az adósságszolgálati terheit viseli.) A kamatkiadás nagyobb összeg, mint az egészségügyre vagy az oktatásügyre illetve a kutatásra és a fejlesztésre fordított éves kiadás.

Harmadikként azt kell figyelembe venni, hogy a pénzstabilitás megindítja a gazdasági makro-szerkezet átalakulását. Ennek következetes végig vitele érdekében fel kell függeszteni a gazdasági szférának nyújtott állami támogatásokat. Ez alól az agrártermelők azonban - sajátos körülményeik miatt - kivételt képeznek. Mindezek nyomán beindulhat az Alois Schumpeter által ’teremtő pusztulásnak’ nevezett folyamat, a tőke, a munka áramlani kezdenek az alacsonyhatékonyságú szektorból a magasabb hatékonyságú felé. Javulhat az exporthatékonyság, egyre versenyképesebbé válhat a gazdaság, és ezzel összhangban javulhatnak a különböző nemzetgazdasági mérlegek is. A problémák megoldódnak minden fajta költségvetési nadrágszíj összehúzó intézkedések nélkül. Mindez nem elméleti elgondolás, ez ténylegesen így ment végbe a fejlett nyugati világban.

Negyedikként azt hangsúlyozza Gazdag László, hogy ha 10-15 év alatt végbemegy a magyar gazdaság szerkezetváltása vagy korszakváltása, akkor el lehet kezdeni a nagy elosztórendszerek reformját.

Ez utóbbiból az is következik, hogy jelenleg idő előtt bonyolódott a kormányzat az olyan nagy elosztórendszerek, mint az oktatásügy, egészségügy, nyugdíjrendszer erőszakolt, voluntarista megváltoztatásába. Az az elképzelés, hogy ezzel erőforrások szabadulhatnak fel a gazdaság számára, nem igazolódott be Nyugaton. Azokban az országokban, ahol bevezették a nagy elosztórendszerek reformját, az nem pénzt hozott, hanem pénzt vitt el, mert igen sokba került, és a változtatások nyomán előálló újabb rendszer sem igényelt kevesebb pénzügyi ráfordítást. A tényleges helyzet szerint a megreformált rendszerek pénzigénye megnövekedett. Igaz viszont az, hogy a rendszerek hatékonysága minden országban megnőtt. Ez utóbbi körülmény miatt a magyar társadalomnak is meg kell majd tennie ezeket a változtatásokat, de a gazdaság rendbetétele után, és nem előtte.

Gazdag László szerint nem az elosztórendszerek rossz, pazaroló működése az egyensúlyi zavarok oka, hanem fordítva: a rosszul működő gazdaság eredményez eleve rossz, pazarló elosztórendszert. Ebből következik, hogy nem az elosztórendszerek reformálgatásával kell bíbelődnünk a gazdaság mély áramlatainak a rendbetétele helyett.

A megoldás kulcsa nem a jövedelempolitika, hanem a monetáris rendszer irányítása. Már szó volt róla, hogy Magyarországon (és másutt is a világon) jelenleg nincs bérinfláció. Hazánkban sem a túlfogyasztás, a lakosság felé kiáramló jövedelem a bajok oka. Ezért jövedelempolitikai intézkedésekkel nem lehet kezelni az alapbetegséget, hanem csakis szigorú monetáris politikával. A szigorú monetáris politika a gazdaság mély áramaira hat, nem pedig a fogyasztás és elosztás felszíni szféráira. Ebből következően a monetáris szigor nem eredményez életszínvonal romlást. A monetáris szigor – amely nem keverendő össze a költségvetési megszorításokkal – életszínvonal stabilitást eredményez, hiszen megőrzi a fizetésből élők és a nyugdíjasok jövedelmének a vásárlóértékét.

Magyar újjászületés csak új - pénzügyi és gazdasági eszközökkel végrehajtott -honfoglalással lehetséges. Le kell állítani a magyar nép erőforrásait élősködő módon elszívó pénzügyi szivattyúkat. Véget kell vetni Magyarország gátlástalan fosztogatásának. Mivel a vagyon hatalom, a nemzeti vagyonnal együtt visszaszerezhetők a nemzeti önrendelkezéshez és megmaradáshoz szükséges erőforrások is. A cselekvőképességét visszanyert nemzet leküzdheti demográfiai hanyatlását és megmaradhat a magyar élet.

Drábik János - Nemzeti Hírháló

Gazdasági szabadságharc, Gazdasági értelemben vett szabadságharc, válság, rendszerváltás, eu, adósság, kamat, Magyarország, drábik jános, osztrák nemzeti bank, rotschild, rotschild-ház, forradalom, háború, szabadságharc, pénzkartell, manipuláció, monarchia, trianon, nemzeti bank, világháború, adósságszolgálat, kamattámogatás, deviza

2008. szeptember 16., kedd

Munkaalkotmány

Munkaalkotmány

Lincoln, Kennedy, és Hitler mind szembe szálltak a Rothschild bankház hegemóniájával. Az amerikai polgárháborút (Észak Dél ellen) nagyon szívesen finanszírozta volna az Európai Rothschild ház, mivel a Délnek már a Rothschild ház folyósította a hiteleit, komoly üzleti vállalkozás lett volna, ha megint, mint annyiszor Európa véres történelme folyamán, mind a két oldal nekik fizetné a kamatokat. Lincoln életével fizetett, mert átlátott a sunyi zsidó "gavallérságon".

Ugyan már 1913 óta Rothschild kézben volt a Federal Reserve Bank, és 10 világbank magántulajdona (kivétel nélkül mind Rothschild kézben) jogosan kérdezhetjük, hogy lehet az, hogy mégis Kennedy szembeszegült velük.

Kennedy elnök 1963 Június 4.-én írta alá, és ezzel hozta törvénybe az Executive Order 11110 http://hubpages.com/hub/Kennedy_Executive_Order_11110 az úgynevezett Elnöki Rendelkezés nevű törvénycsomagot, minek következtében az Egyesült Államok 4 billió dollárt hozott VOLNA forgalomba a magánbankok megkerülésével.

http://reakcio.blogspot.com/2008/01/kennedy-elnok-elleni-merenylet-kinek.html

Nem igaz, hogy az Oswald nevű elmebetegnek volt csak egyedül köze a Kennedy elnök elleni merénylethez, gondolkozzunk el azon, hogy hányszor ölettek a zsidók már vagyoni előnyért a történelem folyamán. Cárokat, királyokat, népeket irtottak ki, ha azok üzletrontásra merészkedtek.

Hitler egyenesen államosította a bankokat, az állam (a nép) kezébe adta a bankjegynyomtatás jogát, és a kamat haszna ugyanúgy visszaszállt a népre, és nem volt ez csoda, csak volt bátorsága rámutatni, hogy hol lukas a rendszer, hová áramlottak addig el a nemzet által megtertmelt javak, és erőforrások. Hét év alatt világhatalmat csinált egy kifosztott, gazdasági válságban tipródó népből. Szerte a világon csodálták a német gazdaság fellendülését!

Ezt a Rothschild bankház nem tűrhette! Herr Hitlernek meg kellett mutatni, hogy mitől döglik a légy.

És a Rothschild ház megmutatta! … Látszólag halálos ellenségek (kapitalizmus-kommunizmus, bár a csillag mindkettőben ötágú) kibékültek 5 évre, hogy "gatyába rázzák a szófogadatlan fenegyereket". A többi, amire hivatkoztak, az mind csak humbug, a bankár uralom fenntartása volt a lényege Európa szövetségesek éltali megszállásának, az egész vérontásnak, és nem más. Lehet utánajárni, hogy kiknek a kezében vannak a magyar bankok, hát nem mi vagyunk a haszonélvezői a magas kamatlábaknak!

Magyarországon is voltak hasonló törekvések!

Az 1939 október 20.-án a Képviselőházban beterjesztett közérdekű törvényjavaslat. A törvényjavaslat neve Munkaalkotmány volt. http://betiltva.com/files/vago_munkaalkotmany.php. Nem kell megijedni az 50 oldal olvasnivalótól, ez az igazi történelem, nem amivel a hillerpista titeket szívat.

2008. március 12., szerda

Ez legyen a történelemkönyvekben

Ez legyen a történelemkönyvekben

Ennek, vagy ilyesfajta szövegeknek kellene lenniük az iskolai, középiskolai, egyetemi történelemkönyvekben is, mert a tisztánlátás alapvető fontosságú, éppen a jelen és a jövő biztosításénak céljából. Tudni kell, ki a barát, ki az ellenség. A mértéktelen tolerancia a magyarság cionista ellenségeivel szemben azokhoz a közmondással jól leírható helyzetekhez vezet. hogy : "kígyót melengettünk a keblünkön, és megmart", illetve hogy "engedd be a tótot, kiver a házadból"... :-)

Elvégre a jövő nemzedék érdeke, és a magyar érdek az egy és ugyanaz. Nem véletlen kellett a zsidóknak az oktatási tárca. (magyar bálint, utána hiller istván)

A zsidó világhatalmi törekvések, ennek részeként Magyarország meghódítása!

Módszerek és technikák

Marschalkó Lajos: "Világhódítók, országhódítók" kivonatolt összegzése.

- Az Ó-szövetség, tehát a Thora tanulmányozása nélkül nem érthetjük meg a világuralmi törekvések lényegét. Erkölcstani alapjai a talmudban rögzítettek.

Írásban, írásban rögzített magyarázatokban, írásban soha nem rögzített vezető papság által szavakban továbbadott tanokban! A hatalom megszerzése egyszerre mindent használ!

- A fő technika a kettős mérce!

Ami véd, azt Izrael fiainak követni kell! Minden másnak viszont meg kell tiltani!

- A vér tisztaságát mindenek fölé helyezi. Nehémiás még csak átkozódik, Ezdrás már elkergeti a feleségül vett idegen nőket gyermekeikkel együtt.

1953-ban az új izraeli parlament eltiltja a zsidók és nem-zsidók közötti házasságot.

- A zsidóság Isten kiválasztott népe, állítják magukról! Szent is!
Mózes V. 7. 2-3. Környező népekre rámutatva parancsolja.

"Annak okáért leányaitokat ne adjátok az ő fiaiknak és lányaikat ne vegyétek fiaitoknak és ne keressétek barátságukat és javukat soha!"

És ezeket a mai napig tartják, példa rá a palesztinokkal való viszonyuk!
Göbbels, Rosenberg a zsidóság saját ideológiáját fordította ellenük!

Nürnbergben akasztófát osztogattak mindezekért! A fentieket más népeknél üldözendő fajgyűlöletnek nevezik!

- Megosztani és uralkodni

Alapelvnek tekintendő beépülni minden irányzatba! Akár ellentétes külső jegyekkel bírókba is!

Finánctőkés: Rothschild család

Nemzeteken átívelő hálózat! Nagymesterei a hitelt teremteni a semmiből világmutatványnak! Rothschild Mayer rabbinak szánták, bankár lett Frankfurtban.

Fiai:

o Rothschild Salamon az Osztrák-Magyar Birodalomban

o Rothschild Natan Londonban

o Rothschild Károly Olaszországban

o Rothschild Jakab Párizsban

Építette a választott nép birodalmát úgy, hogy a politika frontvonalában nem látszani, de a háttérből mindent megvett politikusokon keresztül irányítani!

Szociális mozgalmak, kommunizmus:

A jogos népharag melyet a fenti gátlástalan finánctőkés oligarcha létrehozott "kezelésre" szorult. Jött a zsidó Marx Károly a Kommunista Kiáltvánnyal!

Az idétlen angol gyáros csak díszgojnak és finanszírozónak kellett! Nagy világfelfordulás, nagy lenyúlás! Engels ezt nem látta át!

- Ugyanígy a Materialista filozófiákban, Idealista filozófiákban az élvonalban lenni! Minden forrongjon! Ha tisztázatlan megosztott a társadalom, uralkodni lehet rajta! Ez való a gojoknak!

- Mit mond a "magyar" zsidó, Herzl Tivadar az 1897-es első Bázelben tartott cionista kongresszus atyja.

"Egy nép vagyunk! Nem amerikai, nem szovjet, zsidók! Csak zsidók! Itt nincs másság, kavarodás, multikultúra! Az a gojoknak van kitalálva! Itt a cionistáknál rendnek kell lenni!!"

- Beépülni és belülről átalakítani

- Beépülni az egyházakba!

o Részben szétforgácsolni, megosztani

o Részben cionista bibliamagyarázatokat elterjeszteni. Ószövetségi zsidó bűnöket erénnyé nemesíteni! Jelenlegi sláger az új bibliafordítás (értsd biblia átírás)

- Szabadkőművesség és más titkos társaságok működtetése.

o Megfelelő személyek helyzetbe és pozícióba hozása!

o Döntéshozó szervezetek befolyásolása érdekeiknek megfelelően!

- Társadalmi szervezetek működtetése

o Régi értékek devalválása!

o Általános társadalmi zűrzavar teremtése, társadalom-újító mozgalmakkal! Illetve újításnak álcázott, kizárólag gojoknak (héberül tisztátalanok) szánt szellemi társadalmi kavarodás létrehozásával!

Saját köreikben a hagyomány tisztelete az szent. A rabbik nem demokráciát játszanak! Ha valaki megsérti az ősi törvényt, akkor keményen odacsapnak!!

A kettős mérce a talmud parancsa!

(Luzsenszky Alfonz talmud fordítása alapján)

"Álla az Úr és megméré a földet és átadá Izráelnek a népeket… s átadá minden javukat az izraelitáknak"

(Baba kamma 37 b. rész) Ha egy zsidó ökre egy idegennek ökrét megdöfi, akkor a zsidó szabad. Ha egy idegen ökre döfi meg a zsidóét, akkor az idegen köteles a zsidónak a teljes kárt megtéríteni!

"Egy testvérednek (izraelitának) megrablása tilos, de egy nemzsidónak a megrablása meg van engedve" (Baba mezia 111 b lap)

Gojnak tett eskü semmis.

A rabbik egyhangúan állítják, a titkos bűnök meg vannak engedve, csak arra kell vigyázni, ki ne derüljön!

Mivel a talmud a cionizmus erkölcsi vezérfonala, világos, hogy ez a mozgalom az egész világot magáénak tekinti, és a tisztátalanokat gojokat baromként kezeli!

Természetesen ennek az ősi elvnek megvalósítását korszerű álcahálóba csomagolja úgy, hogy az alapelv nem sérül!

- Magyarország meghódítása a világban már bevált módszerekkel zajlott, a talmudista eszmerendszer elvei szerint!

- Herz Tivadar a cionizmus apostola még meg sem született Budapesten, midőn Montefiore Mózes az Alliance Izraeliteé Universele mindenható ura kiadta az utasítást: "Zsidó testvérek! Magyarországnak és Galíciának a mienknek kell lennie!"

- Reálpolitikának látszott, jó feltételekkel!

o Magyar főnemességet a Habsburg Uralom genetikailag és tudatilag teljesen tönkretette, vérük már nem a Gyulák, Abák, Csákok vére volt.

o 1848-49 szabadságharc leverésének társadalmi és gazdasági sebei.

o Kisnemesség, polgárság csekély ellenállóképessége, pénztelensége!

o A korszellem erős hatása, romló nemzeti öntudat és a liberalizmus babonája!

A cionista zsidó közösség sohasem azonosult a magyar sorskérdésekkel.

- Az Ullman és társa pesti magyar kereskedelmi bank a forradalom pénzének közadakozásból összeadott aranyfedezetét nem Kossuthnak adja át, hogy Debrecenbe vigye, hanem a császári tábornagynak Windischgrätz hercegnek.

- A magyarországi zsidóságot a Habsburg Bürokrácia a szabadságharcban gazdaságilag legyengült magyarságra szabadította!

1849. XII. 30. Olmützi Alkotmány
1859. XII. 20-tól minden iparban szabad kezet kaptak!

Rotshildok és a magyargyűlölő Bach szövetkezik! Nem kell független magyar iparos és kereskedő réteg! 80 év múlva zsidó kézen van a magyar szeszipar 100 %-a.

1938-ban, amikor Imrédy Béla államosítja a szeszkartellt, 500 %-al megugrik az állam szeszilletékből befolyó jövedemle!

Ilyen mérvű volt az illetékcsalás!!

A másik támadási irány a sajtó!
Montefiore Mózes nyilatkozata:

"Amíg az egész világ sajtójának nem vagyunk urai, hogy azzal a népet ámítsuk, elszédítsük, addig a mi uralmunk csak agyrém marad."

1867 XVII teljes emancipációt kimondja!

A zsidó sajtóelőkészítés eredménye, hogy fel sem merül a vita során a Magyarság védelme saját hazájában!! Kolozsváry Borcsa Mihály és Bosnyák Zoltán ezekről sok tanulmányt írt! Istóczy Győző elsőnek veszi észre a cionista országhódítás nagy veszélyét! 1870-ben elindítja a "12 röpirat" c. folyóiratot. Bosnyák Zoltán mint a kérdés világszerte elismert szakértője megállapította!

Ez a világ első tudományos szintű folyóirat a zsidókérdésről!

- A Berliner Ostend Zeitung már 1881-ben megjegyzi, hogy Istóczy-nak köszönhető hogy Európát figyelmeztette erre a veszélyre!

- Solymosi Eszter meggyilkolását Dr. Bary József vizsgálóbíró nem tudta megtorolni!
Ez a Magyar Jogállam terrorizálása, megvesztegetése volt!

Asszimiláció és névmagyarosítás, mint a behatolás és az álcázás eszközei!

- A zsidóság nem a befogadó néphez, hanem a hatalomhoz, a mindenkori hatalmat gyakorló urakhoz akar asszimilálódni! Állítja igen helyesen a Narodni Listi prágai munkatársa (egyébként magyargyűlölő) Stefanek Antal.

- Szekfű Gyula a "Három Nemzedék"-ben leszögezi:

Lelkébe óvakodtunk beletekinteni, megelégedvén ruha, és beszéd külsőségeivel;
Összetévesztettük a nyelvvel, a magyarságot a magyarul csevegéssel! A halhatatlan lelket a mulandó színét váltó külsővel.

Uralkodó eszme: A liberalizmus.

Jelentése: Szabad mindent, ami a Magyarság ellen irányul.

A vérrel szerzett nemesi címek áruba bocsátása, devalválása.

26 nagy zsidó családot pénzért "bárósítottak".

- Hatvany-Deutsch bárói rangot kapott zsidó család cukor, papír és sörbirodalmat uralt újságokkal, kiadókkal.

- Báró Harkányiak coppeli olasz zsidók voltak, birodalmuk a dohánykereskedés.

Így folytatható lenne mind a 26.

- A zsidóság helyzetétől függetlenül a határaink közelében zajló őrjöngő bolsevik, komcsi mészárlást nem veszélyes jelenségként, hanem zsidó sikerként értékelte!

- Ez igen érdekes ellentmondásos, és csak egy távoli célt figyelembe véve érthető álláspont.

E tengernyi mocsokban feltűnik egy prófétai lángelme, sorsfordító írózseni!

Szabó Dezső !

Első igazi nagy műve az Elsodort Falu. Ez egy gigászi védőbeszéd a magyar nép és a magyar faj mellett.

Szabó Dezső a magyarság és a cionizmus kapcsolatának hatalmas irodalmi megjelenítője.
A zseni világosságával látta, hogy a magyar élet belekeveredett az idegen hínárba, akár liberális kapitalizmust, akár kommunista diktatúrát mondunk, egyetlen igazság van, az Idegen Uralom. Mindkettő mögött a cionista hatalom áll!

- Horthy Miklós óriási hibája, hogy nem látta át az országhódítók, Chorinok, Goldbergerek, Fellnerek, Weiss.Mannfrédek tevékenységét, igazi szándékait!

Voltak még néhányan, akik felismerték és elindították az új Függetlenségi Mozgalmat.
A murgai tanító fia Gömbös Gyula a kisgazdákhoz, a magyar paraszthoz fordult.
Prohászka Ottokár a magyar szocializmusban, a hungarizmusban látta a jövőt.
Zadravetz István és Bangha Béla a keresztény megújulásban.

Milotay István és Oláh György a zsellérsorba süllyedt magyarságot mozgósítja!
Ezek a függetlenségi mozgalmak a cionista elnyomás ellen, erekből patakokba, sőt a végén zúgó folyókká terebélyesedtek!

- Mivel a cionizmus egy hatalmat megszerző politikai mozgalom, így annak bírálata, elemzése nem lehet vallás, felekezet elleni izgatás, vagy gyűlöletre uszítás. Mindenkinek joga van a szabad vélemény-nyilvánításhoz.

- Az ENSZ Egyetemes Emberi Jogok Nemzetközi Nyilatkozatának 19. cikkeje kimondja, melyet a Magyar Országgyűlés ratifikált, illetve az alkotmány alapelvei közé emelt!

2008. június 24., kedd

Mi a baj a zsidókkal?

Mi a baj a zsidókkal?

Röviden : elég sok minden. :-)

Zsidók, vallásuk és irányzatai és prófétái

Hitük szerint népük származása, és története a Tórából :

A zsidó hagyomány szerint, ők egy akkádtól származnak, kinek neve Ábrám /később Ábrahámra változtatta/, aki a mezopotámiai Úr városában lakott. Innen kezdett el nomadizálni a Termékeny Félhold területén (Mezpotámia és Egyiptom között.

Ábrahám jelleme

A saját feleségét futatta, odaadta az egyiptomi fáraónak használatra, cserébe kapott juhokat, ökröket, szamarakat, szolgálókat stb. /Mózes I 12: 15-16/, majd Abiméleknek Gérár királyának is átpasszolta. Saját gyerekét Ismaelt és annak anyját is elzavarta a sivatagba.

Jákob

Izrael 12 törzse Jákobtól származik, így elvileg minden zsidó tőle van. A neve héberül csalót jelent, és Lábán lányait vette el feleségűl, mert az is olyan csaló volt mint ő. Jákob saját bátyját verte át, míg Lábán Jákobot, hiszen kisebbik lányát igérte oda 7 esztendei szolgálatért, a nászéjszakán mégis az idősebbet rakták be mellé az ágyba. Amúgy Lábán Jákob anyjának volt testvére. /Ez a zsidóknál még a közelmúltban sem volt szokatlan, hisz Jacob Rothschild, saját bátyjának, Solomonnak a lányát veszi feleségül. Hat gyerek maradt utána, lánya Charlotta a londoni James Nathaniel Rothschildhoz ment feleségül, míg fia Alfonz a londoni Lionel Rothschild lányát vette el Leonorát./ Jákob fia sem voltak különbek, hisz saját testvérüket adták el rabszolgának. Majd bevonultak Egyiptomba, ahol elsokasodtak, és szolgaságra vetették őket.

Mózes

Ő vezeti őket Egyiptomból ki. Kivonuláskor elkérette az egyiptomiak aranyneműit, hogy áldozáshoz kell és majd visszahozzák. Valószínűleg egy renegát egyiptomi pap, mert egyiptomi neve van, /Mosze azt jelenti fiú/, hiszen ismeri az egyistenhitet, /az egyiptomiak egy istenben hittek, a sok állatfejű istenség, az egyisten egy-egy tulajdonságát jelenítette meg/, és annak végtelen egyszerű formáját vezette be a zsidóknál, sőt ismerte a puskaport is, azzal jelenítette meg Jehovát, vagy robbantotta fel az ellene lázadó Korét és annak követőit.

Mikor legyőzték a Midinaitákat, megparancsolta hogy öljék meg az összes fiúgyereket, és a nők közül azokat, amelyek már voltak férfival, a kislányokat megtarthatták. Végül utolérte őt is a sorsa, miszerint saját népe verte agyon gyerekeivel együtt.

Saul: Izrael első mítikus királya: Neki parancsolta meg Jehova Sámuelen keresztül: ” Most azért menj el és verd meg Amáleket, és pusztítsátok el mindenét; és ne kedvezz néki, hanem ölj meg mind a férfit, mind az asszonyt, mind a csecsemőt, mind a gyermeket; mind az ökröt, mind a juhot; mind a tevét, mind a szamarat.”/ Sámuel I. 15/3 /. De mivel Saul megkímélte a királyt, és a juhoknak és barmoknak javát, ezért kegyvesztett lett Jehovánál, és helyére Dávid került, egy bandita, aki a Filiszteusok zsoldjában saját népét is ölte és fosztogatta.

Dávid egy pásztorból lett bandita, majd király. Jehova kedves embere, ő foglalta el a zsidó mesében Jeruzsálemet, erre hivatkozva zavarják manapság a zsidók a palesztinokat.. Egyúttal Dávid leölette a sántákat és a vakokat is (Sámuel II 5/7-8). Rabba városánál pedig: ”A népet pedig, mely benne vala, kihozatá; és némelyét fűrész, némelyét vasborona alá, némelyét fejsze alá vetteté; némelyeket mészkemenczén vitt által, és így cselekedék Ammon fiainak minden városával” (Sámuel II 12/31). És íme megvan a gázkamra feltalálója is. Továbbá megölette hű emberét Uriást annak feleségéért. Érdekesség hogy filmre vitték Dávid történetét Richard Gere főszereplésével, aki emiatt úgy megundorodott a zsidó-keresztény vallástól hogy áttért a Buddhizmusra.

Próféták:

Sámuel: Saját kezüleg vágta darabokra Agágot az Amalekiták királyát /Sámuel I. 15 (33)/. Volt kitől a szovjet Cseka / NKVD-nek tanulni.
Jeremiás: 50/21
Ezékiel:9/5-6.

Zsidók:

Eredetileg a Kisázsia és Egyiptom között nomadizáló és fosztogató szemita törzsek voltak, akik többféle felsőbbrendű lényben hittek /Já, Hevah vagy Hoovah (Éva), Elohim, Él Saddai /. A zsidók első említése az Eblai kőtáblákon fordult elő, miszerint a Benjamita törzs a környéken fosztogat.

Majd Palesztinában telepedtek le, ott tanulták el a vasművességet, fazekasságot,és egyebet a filiszteusoktól, akik rendezett, csatornázott városokban laktak. De ekkor még nem beszélhetünk zsidókról. A zsidó nemzet nem is Palesztínában alakúlt ki, hanem a mezopotámiai (iraki) folyamközben a babilóniai fogság idején, ahol a papok, hogy egyben tartsák a a népet , megalkották a Tórát. /a Talmud korai változatát, aminek neve Misnah , is ott állították össze./ Amelyben hősi múltat és kiválasztottságot és egy könyörtelen felsőbbrendű lényt. Annak büntetéséből kerültek fogságba, mert elpártoltak tőle.

Ez a köny Nagy-Izrael államot (Józsua 1/3-4), amely a Nílustól az Eufráteszig tart, és világuralmat (Esaias 60/10-12,14; 61/5)igért. A tórai példaképek kurválkodnak, hazudnak, elmebeteg öldöklést visznek véghez.

Felsőbbrendű lényük, Jehova sem különb. Az emberiség legnagyobb csapása az volt, hogy megtanulták az uzsorázást is, mellyel munka nélkül is ki lehet szipolyozni birodalmakat és népeket. Az egész Salamon story pedig Nagy-Izraellel pedig hülyeség, hiszen a környező népek egyike sem tud róluk. Olyan mintha a Franciák mondanák hogy nekik volt egy Napóleonjuk, csak éppen a németek és az angolok hírét sem hallották. Vagy az oroszok, és franciák nem hallottak volna Hitlerről. A babiloni fogságból úgy szabadultak, hogy kinyitották Babilon kapuit a hóditó Perzsák előtt, ezért Kürösz hálából hazaengedte őket, és vitték magukkal a tórát is.

Később a szkiták 28 évre elfoglalták, Kis -ázsiát Egyiptommal együtt. Néhányan Galileában telepedtek, le ahol megalapították Szkythapoliszt is. Innen származott később egy tanító akit Jézusnak hívtak. Jézus nem volt zsidó hanem galileai, mint ahogy a korzikai sem francia, a welshi sem angol, a székely nem román stb. Jézus nem is héberűl, hanem arámi nyelven beszélt. A szellemisége pedig szöges ellentéte a zsidónak. Míg a zsidó a gyűlöletet hirdeti, addig Jézus a szeretetről beszélt.

Római keresztényüldözés: Néro felesége Poppea zsidó, felvette a zsidó vallást, és kegyelt szinésze volt a zsidó Alitrus. A rómaiak tisztelték más népek isteneit, sőt még az ismeretlen isteneknek is emeltek templomot, vallási türelmetlenség csak a zsidókban volt, pláne egy másik szakadár zsidó szekta iránt. A katolikus egyház, melyet Pál egy keresztényüldöző zsidó rabbi korábbi nevén Saul alapított, mire hatalomra került, a kereszténység már a tórai alapokon nyugodott és Jézus és az apostolok szeretete helyet, már a zsidó próféták gyűlölete hatotta át. Az az érv hogy a rómaiak azért üldözték a keresztényeket mert nem ismerték el a császár istenségét azért hamis, mert akkor a rómaiaknak a zsidókkal kellet volna kezdeniük, mert ők többször is fellázadtak a hatalmuk ellen.

Zsidó háború. Vespasinus császár, miután elfoglalták Jeruzsálemet, annak környékét személyes birtokának tekintette. Rómában abban az időben legalább 8000 zsidó élt, saját kerületük volt. A birodalomban előjogokat kaptak. Zsidó rabszolgakereskedők követték a római légiókat. A mai Izraelben nem tilos a nemzsidók adásvétele, mert nem számítanak embernek, hanem csak állatnak. Johanan ben Zakkai zsidó rabbi annyira Vespazius kedvence volt, hogy bármit kérhetett tőle. Zakkai azt kérte hogy zsidó vallási iskolát alapíthasson, amit meg is tett Jabneh-ben. Gamaliel rabbi idején az elidegenesedés keresztények és zsidók között végleges lett. Domitianus idején megnőtt a bizalmatlanság a zsidók ellen, ez a gazdasági befolyásuknak volt köszönhető. A császár ezért elrendelte a zsidó törvények megvizsgálását, hogy azok nem veszélyesek-e az államra. Az ellenérzés a zsidók ellen még jobban nőtt, mivel azok a Párthusokat támogatták a rómaiak ellen. Mikor a rómaiak győztek a Parthusok felett, érmét is adtak ki, mint egy újabb győzelem a zsidók felett. A Parthus birodalomban a zsidóknak előkelő helyük volt, volt olyan hivatalnok aki a király után negyedik volt a rangsorban. Rabbi Abba Rab a Misnát is átvitte Babilonba és vallási iskolát alapított, amelynek hamarosan 1200 tanulója lett. Itt alkották meg a (Mishahot alapul véve és kiegészítve) a Talmudot, amely végképp kizárta a zsidókat a többi népek közzül. Ez határozta meg életvitelüket, egy ortodox zsidónak napi 300 előírást kell betartani. Külön államot alkottak az államokban, gettókban laktak évszázadokon keresztűl, elmebeteg rabbik kegyetlen irányítása alatt.

Miután a zoroaszter Szasszanidák kerültek hatalomra, ők kizárták a zsidókat a hatalomból.

DIO CASSIUS. Második századbeli római történész. Leírja a kegyetlen zsidó felkelést a római birodalom ellen amely a birodalom hanyatlásának a kezdetét jelentette.

"A zsidók mind a rómaiakat mind a görögöket elpusztították. Megették áldozataik húsát, beleikből öveket csináltak és vérükkel kenték be magukat... Egészében Cyrenen 220 ezer ember pusztult el, Cipruson pedig 240 ezer, ezért nem teheti ma zsidó a lábát Ciprus földjére." [Római történelem].

312. Costantin császár megtíltja a zsidóknak hogy keresztény rabszolgát tartsanak.

400. körül Rabbi Acshi összegyűjti a Misna hagyományokat és megalkotja a Talmudot Babilonban. Mást hithű zsidónak nem szabad tanulmányozni, mert az istentelenség. Ez a gyűjtemény azóta fal a zsidók és a valóság és a többi ember között. Ez határozza meg a zsidók gondolkodását, és napirendjét. Egy ortodox zsidónak naponta 300 vallási előírást kell betartania.

465. Vannes-i Concil megtiltja a papságnak hogy hogy részt vegyenek zsidó banktevékenységben.

499. A Babiloni Talmudot befejezték.

608. Az antiochai zsidók felkeltek keresztény szomszédaik ellen és elpusztították őket, előtte Caeserában tették ezt Justitianus idején, Stephanus a kormányzó meg akarta akadályozni, ezért őt is felkoncolták. 614-ben a perzsák benyomultak Palesztinába és szabad kezet adtak a zsidóknak, akik csak Jeruzsálemben 9000 keresztényt öltek meg, és lerombolták templomaikat. Ezt Rev. M Malbert állította a „ Hebrew Christian Allience Quarterly” 1921 áprilisi számában.

Majd a kazár birodalom a Bizánci és az Arab birodalom közzé ékelődött. Ha a kereszténységet választják, akkor a bizánci császár vazallusa lett volna, ha az iszlámot, akkor a bagdadi kalifáé. Ezért a kán a zsidó vallást választotta, és zsinagógákat és vallási iskolákat alapítottak. Ettől kezdve a rabbik terelték őket tovább, és Oroszországon, és Lengyelországon keresztül elárasztották a világot. Vagyis a zsidók 90% genetikailag nem is közel-keleti szemita eredetű, hanem kazár. Az a csavar benne, hogy Jehova Ábrahám utódainak igérte a földet, de a világ urai a Rothschildok sem tiszta zsidók.

Judaizmus

Alapító egy renegát egyiptomi pap, aki magasabb műveltségi szintjével vezetője lett a primitiv zsidó törzsek egy részének. /A semita nomád népek, mikor szárazság volt Egyiptom keleti mocsaras részébe vonultak, Gósem földjére. Néhányan közülük turistaként nyilván megbámulták a piramisokat, később onnan vették, hogy ők építették szolgaságuk idején/. Papi képzése során megtanulta a puskapor készítését és használatát. Ennek segítségével jelenítette meg Jehovát a Sináj hegyen, vagy pusztította el az ellene lázadókat.

Judeo-Kereszténység:

Alapítója Tarsausi Saul egy zsidó rabbi /később felvette a Pál apostol nevet, sosem találkozott Jézussal., aki elől haladt a korai keresztények öldöklésében, mivel az első keresztények még hitehagyott zsidók voltak, akik áttértek a gyűlölet vallásáról a szeretet vallására. Mikor a Damaszkusz felé akkor világosult meg, hogy még a lováról is leesett. Ha nem tudsz eltörölni egy szervezetett, akkor állj az élére, és arra vezetheted, amerre akarod. Így lett a szeretet egyházából a gyűlöleté. A görögöknél jól látszik, Pánból a pajkos erdei faunból aki a nimfákat hajkurászta lett a patás ördög, a bájos nimfákból pedig rút boszorkányok. A papok is felköltöztek az emberek közül a hegyek tetejébe.

Hatása: Az emberi intelligencia genetikai értelmben vett irtása, mert az intelligensebb embereket beléptetette a cölibátusos egyházba, és szerzetes rendekbe, így azoknak nem lettek utódai, míg az ostoba tömeg szaporodott. A többit pedig eretnekség vádjával irtották, plusz a vallásháborúk. A francia gój pápisták és huggenották évtizedeken keresztül irtották egymást. Ez tényleg elég durva volt, mert amúgy mind a két felekezet tagjai franciák voltak... xD

Az ószövetség nem Isten igéje szerintem sem.

Katolikus egyház

Ide is beférkőzött a szabadkőművesség.

Sok pápa volt zsidó, úgy mint a Mediciek, vagy a Borgiák, akik eredetileg uzsorások voltak!

A tiszta kereszténység tiltja az uzsorát.

Sajnos ők is, főleg a kezdetekkor, sokszor elpusztították, vagy átírták a régi ókori "eretnek" iratokat.

Visszás dolog az is, hogy a jelenlegi pápa az igenre buzdította az íreket a liszaboni szerződésról szóló népszavazáson...

Református egyház

Az egyik alapítója Kálvin János, eredeti neve Kohen volt, és Loyola Ignáccal, együtt járt az Ignotius egyetemre. Ugyanolyan zsidó volt mint az, és rémuralmat vezetett be Zürichben, még Servét Mihályt egy másik zsidót is megégettetett. 1934. Cikk jelenik meg a The Catholic Gazette áprilisi számában, hogy B’nai B’rith ünnepség volt Párizsban, ahol lelkesen ünnepelték Kálvint mint zsidó leszármazottat. Eredeti neve Cohen volt.

Kapitalizmus

1640-es Angol forradalom: Menasseh ben Israel ő pénzelte és látta el Cromwellt hadianyagokkal. Cromwel egyik első intézkedése volt hogy visszaengedte a zsidókat Angliába.

1789: A francia forradalom következtében létrejövő új állam főbb pénzügyi finanszírozói : Adam Weishaupt, Mayer Amschel Bauer, azaz az első Rothschild, James Rothschild, Mendelsohn zsidó bankár.

1914: I. VH.: Rothschildok, Paul Warburg, Max Warburg, George Mendel szül.: Jeroboam Rotschild, Betham-Hollweg /német kancellár, Rothschild unokatestvér, ő üzent hadat a német császár nevében.

1913. USA pénzügy átvétele: Paul Warburg, Jacob Schiff /Rothschildékkal laktak együtt a franfurti gettóban, apja rabbi./ Kuhn és Loeb a róluk elnevezett bankház tulajdonosai, Félix Warburg, Wilson USA elnök, eredeti neve Wolfson német marrano zsidó. Marrano jelentése rejtőzködő zsidó.

1945. II. VH. USA elnök Roosvelt : 1935.03.14: A New York Times-ban idézet jelenik meg Roosvelttől .” A távoli múltban az őseim zsidók voltak. Amit tudok a Roosevelt család eredetéről, az hogy mindannyian Claes Martensen van Rooseveltől származnak, aki Hollandiából jött. Chase B. Osborn, Michigan állam volt kormányzója azt nyilatkozta a helyi újságnak, hogy Roosevelt az 1620-ban Spanyolországból elszármazott Rossocampo családból származik, a család több leszármazottja nevet változtatott, mint Rosemberg, Rosembaum,, Rosemblum. Az anyja családját is visszavezették 7 iziglen mint zsidót. . USA külügyminiszter: Ickes zsidó. Zsidók Roosvelt tanácsadói között: Bernard Baruch /szefard zsidó/, Samuel Roseman /ő írja Roosvelt beszédeit/, Raymond Moley, Felix Frankfurter, Henra Morgenthau, Benjamin N. Cardozo, Gerald Schope, E.A. Filine, Charles W. Taussing, Nathan Margold, Charles E. Wyzanski, Leo Wolman, Rose Scheiderman, Isador Lubin, S.L.A. Rosenblatt, E.A. Goldenweiser, Jerome Frank, Mordechai Ezekiel, Herbert Feis, David E. Lilienthal, Sidney Hillman, L.N. Landau, L.A. Steinhardt, Albert E. Taussing, Maurice Korp, Robert Freshner, Robert Strauss, Donald Richbers, Joseph I. Strauss, Ferdinand Pecora, Samuel Untermayer, James M. Landis, Samuel Dickstein, Herbert H. Lehman, Dave Stern, Henry Horner, Lewis Kirstein, David J. Saposs, A. Cohen, Moissage J. Olgin, Adolf J. Sabbath, DAVE Dibinsky, Jeromo Frank,, W.C. Bullit, L.A. Steinhardt, H. Fein, Walter Lippman. A háborúba lépéskor Roosvelt 72 tanácsadója közzül 52 zsidó.

1941. Sajtó: Arthur Hay Sulzberger, rádió: David Sharnoff, mozi 95% zsidó tulajdon Adolf Zukor. Munkás szervezetek: Sidney Hillman és Dubinsky, Herbert H. Lehman New York állam kormányzója. International War Office 95%-a zsidó.

Kommunizmus: Rothschildok:

1917. ápr. 9. Lenin és felesége + 300 forradalmár /az utazók listájából 165 név került nyílvánosságra 23 orosz, 3 grúz, 4 örmény, 1 német, 128 zsidó/ Németországon Svédországon és Finnországon keresztül Oroszországba utazik, Stockholmig a német állam onnan az orosz állam fizette az utat, mivel Max Warburg a német titkosszolgálat vezetője, Kerenszkij /zsidó,később New York-ban lett bankár, 1970-ben halt meg/ orosz szabadkőműves pedig az Orosz Tartományi Kormányzat főügyésze volt. Az utat Theobald Bethman-Hollberg német kancellár engedélyezte, aki anyai ágon Rothschid volt. Lenin vitt még a Pullman kocsis vonaton két Rolls Royce autot is magának, plusz 40000 német márka értékű aranyérmét kapott havonta költőpénznek. Összesen 400000 aranyért vették meg Oroszországot földestől, gyárastól, mindenestől. A propaganditák szórták a pénzt a csőcseléknek. Amikor megérkezett a M. Skobalev munkaügyi miniszter fogadta a Téli palotában, májusban még 200 forradalmár követte. A Téli Palota ostroma úgy zajlott, hogy a forradalmárok felsétáltak a hátsó lépcsőn egy terembe, ahol a Kerenszkij kormány fogadta őket, és átadták a hatalmat. A Palota ostromáról készült filmet Eisenstein rendezte.

1917. nov. 6. A vörösgárdisták elvitték a Birodalmi Bankból a cári család ékszergyűjteményét, és 700 millió $ értékü aranyat mai áron 100 milliárd $. A cárnak több helyen is volt pénze, a Guaranty Trustnál 5 millió $, National City Banknál 400 millió$. Bank of Englandnál 35 millió$, Barings 25 millió$, Lloyd 30 millió$, Banque de Paris 100 millió$, Rothschild Bank of Paris 80 millió$, Mendelsson Bank Berlin 132 millió$. mai értéken kamatostul 55 milliárd $, és soha senkinek nem fizették vissza. Bahmegyier egykori orosz nagykövet szerint 1918-1922 között 600 millió rubel értékü aranyat szállítottak a Kuhn $ Loeb Banknak. 1920-ban 39 millió svéd korona értékben orosz arany érkezik Stockholmon keresztül New York-ba, három másik hajó közvetlenül szállít 540 láda aranyat Oroszországból ugyanoda több mint 97 millió aranyrubel értékben mai értékben 2 milliárd $, a szállítást Jacob Schiff szervezte az aranyat a Guaranty Trust trezorjában helyezik el.

És kitört a zsidó terror. Az American Rohrbach Comission jelentése:” Az egész cementpadló a kijevi Cseka központ kivégző termében pár centiméter vastagon vérrel volt borítva. Borzalmas keveréke volt vérnek, agyvelőnek, és koponya daraboknak. Az összes fal véres volt. Agydarabok és hajszálak voltak rájuk tapadva. Egy 25 cm mély és 25 cm széles, és 10 méter hosszú csatorna tele volt vérrel. Néhány emberi test ki volt belezve, másoknak a végtagjai voltak levágva, néhány darab pedig fel volt szeletelve. Néhány testnek a szeme ki volt véve, a fejeken az arcokon és a törzseken mély sebek voltak. Távolabb találtunk egy testet aminek éket vertek a melkasába.. Néhánynak nem volt nyelve. A sarokban levágott karokat és lábakat találtunk, amelyekhez testeket nem leltünk.”

1917. 27.dec Egyenlőség újság cikke amelyben Trockij-t /Bronstein/ magasztalta azt írta: " A zsidó szellem, a zsidó tudás, a zsidó szív és békeszeretet megmentette Oroszországot, megmentette talán az egész világ jövőjét. Soha még a zsidóság világtörténelmi hivatása oly éles fénnyel fel nem ragyogott, mint Oroszorzságban." Az Est újságban az első oldalon ez a vers jelent meg amelyet Lakatos /Kellner/ László írt: "Új Krisztus jött el: Lenin! Lenin!".

1917. Victor Marsden angol újságíró:545 hivatalos élbosevik közzül 477 zsidó. A bolsevizmus áldozatai első időben a Conngresszional Report szerint: 28 püspök és érsek, 6575 pap, 6575 tanító, 8500 orvos, 54850 katonatiszt, 260000 katona, 150000 rendőrtiszt, 48000 csendőr, 355000 értelmiségi, 198000 munkás, 915000 paraszt.

1917. Sztalin felesége Kaganovics Roza, Kaganovics Lazár nehézipari népbiztos lánya, Sztalin házában sokszor jiddisül beszéltek. Mikhail Kaganovics Sztalin lányát Szvetlanát vette el.

1917. William B. Thomson New York-i FED. igazgató, a Chase National Bank főrészvényese, aki 10 millió aranyrubel értékü orosz államkötvényt forgalmazott a Wall Streeten, Moszkvában üzleti és propaganda tanácsokkal látja el Lenint és Trockijt. Előtte Kerenszkijnek 2 milló rubelt adott propaganda célokra, a bolsevikoknak 1 millió $-t külföldi propaganda célokra amit a J.P.Morgan utalt át a National City Bank szentpétervári irodáján keresztül Lenin jobbkeze Zinoviev /Grigory Apfelbaum/. Kamenev /Leo Rosenfeld/. Zinovjevet és Kamenevet Sztálin kivégeztette az összet többi ős forradalmárral együtt, hogy eltüntesse a bankár kapcsolatot. De, mint azt láthatjuk, hiába, hiszen most is erről olvasunk... XD

1917. Oroszországban a bolsevik hatalom első 15 hónapjában 8 millió orosz halt meg, erőszak és éhezés miatt többen mint a világháború 4 éve alatt. Viktor Rothschild az MI5/brit hírszerzés / egyik vezetője segíti Lenint aki MI5 ügynököket helyez kulcspozíciókba.

1918. A cári család gyilkosai: Jacob Swerdlov /SU későbbi elnöke/, Jacob Jurovszky, Chajem Golocsikin, Peter Jernakov. Közreműködött a merényletben az 57-ben kivégzett zsidó Nagy Imre is. Igen, AZ a Nagy Imre, aki később Vologya fedőnéven volt KGB ügynök.

Először fényképezés ürügyén lecsalták őket a pincébe, ahol szitává lőtték őket. Majd félig megégették a tetemeket, és elkaparták. Mivel a front közeledett, ezért újra kiásták őket, és egy kútba dobták ami maradt. Persze bírósági tárgyalás az nem volt.

Az orosz cárok "bűne": A napóleoni háború után nem egyeztek bele egy európai központi bank létrehozásába.

A zsidó bankházak beavatkoztak az amerikai polgárháborúba is, különféle létfontosságú hadi és élelmiszerszállítmányok hitelbe való küldésével, így az USA-t nem sikerült két kisebb egymással harcoló részre osztani, és a kaukázusi olcsó nyersolaj miatt, ami konkurenciája volt a Rockefeller olajnak.

1918. Lenin és a gyűlöletbeszéd : /a szifilisz neki is kirágta az agyát/ Elkészül a Szovjetunió gyűlöletellenes törvénye: halálbüntetés az antiszemitizmusra, valamint a zsidó személyek elleni szóbeli, illetve fizikai tettlegességért. Kommunizmus áldozatai: 22 millió ukrán, 65 millió orosz, 40 millió kínai, 1 millió vietnami, 2 millió német, 2,4 millió lengyel, 2,5 millió dél-amerikai.

1918. Novemberig Leninék 82 millió aranymárkát kaptak a német államtól, a szabadkőműves zsidó arisztokrata Otto és Felix Warburg révén.

1918. Wilson USA elnök személyes megbízottja Elihu Root /régebben külügyminiszter, akkor a Kuhn & Loeb jogtanácsosa/ az USA 100 millió $-os rendkívüli segélyalapjából 20 millió $-ral segíti a szovjeteket. A Wilson kormány ideje alatt 700 ezer tonna acélt szállítottak a szovjeteknek, a program irányítója Herbert Hoover, Kuhn & Loeb egyik tulajdonosának veje.

1918. Washingtonban megalakul a "Segítség és Együttműködés Oroszországnak Amerikai Ligája", alapítók: George P. Whalen /Vacuum Oil Company/, William B. Thomson /New York-i FED elnök/, Daniel Wiilard /Baltimore and Ohio Railroed Co./

http://reakcio.blogspot.com/search?q=rothschild

2008. március 21., péntek

Anarchoszindikalizmus

Anarchoszindikalizmus ??? = neoliberális gazdaságpolitika = trösztök, monopóliumok, a verseny kiküszöbölése, a nagytőke adómentes működése, a munka és természetvédelmi szabályok kiüresítése, megszüntetése.

Nekünk semmi jó, épp azért nem kell hasraesni előtte, meg elviccelni a jelentőségét.

Nem igaz, "Szindbád Szindikátus" :-) Uj Péter az uj főnök, uj irfányba áll a vitorla, a globalizmus szele fújja.

Sajnos a Századvég alapítvány sem más, mint a Fidesz liberálisainak elemzőnek álcázott propagandistái. Nézzetek Echo tévét, de a Századvég emberének azt se higgyétek el, amit kérdez. A nagytőke fizetett hazugja, csicskása, libériás inasa, ahogy általában a multik, vagy a kormány szóvivői is.

Lehet is látni, hogy megvan az SZDSZ azaz a nagytőkés érdekek képviselete mind a 4 parlamenti pártban. A hungaristák ellenben mindig is a NEMZETKÖZI nagytőke ádáz ellenségei voltak.

Azért épp a nemzetközi tőke ellen, mert annak a tőkének a tulajdonosa szükségszerűen sokkal kevésbé szolidáris az ő tőkéjét helyben gyakorlatilag működtető élőerővel, és természeti környezettel szemben. Nem ad rendes bért, nem fizet rendes adót, sőt eleve azzal zsarol hogy nem is jön be, míg adómentességet nem kap, ugyanígy vissza nem térítendő támogatásokat harcol ki az államtól. Ez egy futóverseny úgy, hogy a nagytőkések kocsival mennek. Esélyegyenlőség :D

Egyértelműen szennyezik is a környezetet, a dorogi szemétégető, a nyergesújfalui Holcim féle cementgyár, ami Mogyorósbánya levegőjét veszélyezteti, de hát mit érdekli az a franciaországi zsidót, hányan kapnak itt tüdőrákot.

Egy az egyben cyberpunk jövő lenne ez : high tech, low life. Talán nem ilyen sötét és kilátástalan világot kellene unokáinkra hagynunk.

Eustace Mullins
Murder by Injection

10. FEJEZET

ROCKEFELLER SZINDIKÁTUS

Sok amerikai konzervatív meggyőződéssel hiszi, hogy a Rockefellerek és a Külügyi Kapcsolatok Tanácsa teljes hatalmat gyakorolnak az Egyesült Államok kormánya és népe felett . E tétel elfogadható működési formulaként, de csak akkor, ha nem tévesztjük szem elől a tágabb világképet . Az általam roppant tisztelt két író, Dr. Emanuel Josephson és Morris Bealle, ugyancsak megállt Rockefellerekre való összpontosításnál és így kizárta kutatásaiból a Világrend más megnyilvánulásait . Emiatt erősen beszűkült az Orvosi Monopóliumról írt, egyébként úttörő munkájuk.

„A Világrend” című könyvemben eltérő nézetet mutattam be és a Rothschild pénzhatalomra irányítottam a figyelmet . E család 1885-re világuralmi helyzetbe jutott és ma londoni politikai csoportja, a Nemzetközi Ügyek Királyi Intézménye szabja meg az Egyesült Államok l900-ra visszaállított gyarmati kormányának irányvonalát . A gyarmati, avagy megszálló kormány főképp a Nemzetközi Ügyek Királyi Intézetének kirendeltségét képező Külügyi Kapcsolatok Tanácsán és a kormány működését, az oktatási intézményeket, a tömegtájékoztatást, a vallást és a tagállamok törvényhozásait ellenőrző Rockefeller Alapítványon keresztül érvényesíti akaratát.

Az amerikai gyarmatlakók „szabad” választásokat tarthatnak, melyek keretében minden joguk megvan hozzá, hogy a Rockefeller Szindikátus által kiválasztott és pénzelt két jelölt egyikére szavazzanak . A „demokrácia” ezen érzelgős színjátéka szolgál legtöbb amerikai meggyőzésére, hogy a valóban szabad nép vagyunk . Philadelphiában még egy repedt Szabadság Harangunk is van ennek bizonyítására . Az amerikai fiatalok 1900-óta szabadon elmasíroztathatók, hogy Hégeli háborúban pusztuljanak el, ahol mindkét fél a világrendtől kapja utasításait. Szabadon befektethetünk a tőzsdén, ahol a csak az Angol Nemzeti Banknak számadással tartozó Szövetségi Tartalékrendszer (U.S. Nemzeti Bank) szabályozza a napi forgalmat, az árakat és a pénzegység értékét . A Szövetségi Tartalék fennen hirdeti kormányunktól való függetlenségét, de ez az egyetlen függetlenség amivel valaha is rendelkezett.

Az amerikai függetlenségért folytatott hosszú küzdelemnek jó kiinduló pontja lehetne annak felismerése, hogy valójában a Rockefeller Szindikátus diktátumai alatt élünk . Ha fényt derítünk a Rockefellerekre, mint lényegében világkormányt képező, idegen hatalom ügynökeire, felismerhetjük, hogy nem pusztán pénzszerzésre elszánt csoportot alkotnak, hanem egy olyan szövetséget, amely az amerikai nép feletti gyarmattartói hatalom fenntartására kötelezte el magát . Tehát John D Rockefeller megszállott kapzsikénti minősítése (melyben egyébként bőséges társasága van) csupán elhomályosítja azt a tényt, hogy a Rothschildokhoz tartozó National City Bank of Cleveland által nyújtott — amerikai olajmonopóliumát lehetővé tévő — finanszírozás kezdetétől Rockefeller többé már nem volt önálló hatalom és ugyanígy a Rockefeller Szindikátus egyetlen része sem . Tudjuk, hogy a szindikátussal szoros kapcsolatban álló Cosa Nostra (avagy maffia) bizonyos önállósággal rendelkezik a nemzeti direktorok által az egyes családoknak kiosztott területeken, de ettől függetlenül, mindig teljes felügyelet alatt állnak és felelősek a hatáskörük alá tartozó területeken történtekért.

Hasonlóképpen, a Rockefeller Szindikátus is világosan meghatározott befolyási körökben tevékenykedik . A „jótékonysági” szervezetek, az üzleti vállalkozások és az irányvonal-meghatározó csoportok mind azonos végrehajtás alá tartoznak, és a szindikátus egyik ága sem léphet önállóan, vagy alakíthat ki saját irányvonalat.

A Rockefeller Szindikátus a világ pénzügyi szerkezetének ellenőrzése alatt működik, ami azt jelenti, hogy ügyes pénzügyi manipulációkkal bármikor értéktelenné tehető a vagyona . Ez a legfőbb ellenőrzés, mely biztosítja, hogy senki se léphessen ki a szervezetből . Mert nemcsak hogy megfosztanák vagyonától, de azonnal gyilkost is bérelnének eltüntetésére . Igazságügy-minisztériumunk nagyon is jól tudja, hogy az Egyesült Államokban működő terroristák a világrend ügynökei, de bölcsen kerüli e tény említését.

A világ pénzügyi felépítése egyáltalán nem ismeretlen, vagy rejtett szervezet . A következőkből áll: A főbb svájci bankok; a régi Velence-Genova banktengely utódai; a világ gabona kereskedelmének öt családja; az Angol Nemzeti Bankba tömörülő Brit Kombinát, ami a Rothschildok és az Oppeinheimerek égisze alatt működik, és a Royal Bank of Canada-n és a Bank of Montreal-on keresztül gyarmati ellenőrzést tart fenn Kanada felet (Bronfmanok, Belzbergek, Reichmanok a kanadai helytartók); az Egyesült Államok Szövetségi Tartalékrendszere, az ópium kereskedésből vagyont szerzett Bostoni Brahmin családok, a Rockefeller szindikátus, aminek része a Kissinger-hálózat, a Chase Manhattan Bank, az American Express.

Látható, hogy a Rockefeller Szindikátus a világ pénzügyi rendszerének alján van . Akkor hát miért ilyen fontos? Mert ez az amerikai gyarmat végrehajtó gépezete . Maga a Rockefeller család — a Morganokhoz, Schiffekhez, Warburgokhoz hasonlóan — jelentőségtelenné vált, de a nevük alatt létrehozott gépezet teljes gőzzel üzemel . A Háromoldalú Bizottság felállítása óta David Rockefeller a világrend egyfajta futáraként működik és főként végrehajtási utasításokat továbbít a kommunista tömbbe. Laurance Rockefeller az Orvosi Monopólium irányításában tevékenykedik, de trópusi nyaraló helyek működtetése képezi fő érdeklődési körét . Ők ketten maradtak a szerencsés ötből, John Rockefeller Jr. és Abby Aldrich öt fiából . John Rockefeller Jr. egy tucsoni intézetben halt meg és gyorsan elhamvasztották . John D. Rockefeller III. titokzatos balesetben vesztette életét New York-i otthona közelében . A nagypapa után elnevezett Nelson Rockefeller egy TV zsurnaliszta karjai közt hunyt el . Később kiderült, hogy nem is egy zsurnaliszta volt, hanem kettő . A halálozásról órákig hallgattak és az a hír járja, hogy Nelson kolumbiai kábítószer kapcsolatára támadt, mert több millió dollárnyi hasznot nem osztottak fel megfelelően . Winthrop Rockefeller alkoholistaként végezte, fekete barátja ölében . Harry Reasoner a TV-ben megkérdezte tőle, miért költözött el New Yorkból Arkansasba? Winthrop azt válaszolta, hogy fekete barátja nem volt hajlandó New Yorkban élni . E barátság megörökítésére Winthrop bőkezűen adományozott néger ügyekre és többek között ő adta az Urban Leage épületét New York keleti felének 48. utcájában . Az épület második emeletén emléktábla jelöli ezt . A tábla felirata ez lehetne: Hadrianustól az ő Antoniusának.

Nem azt akarom mondani, hogy a Rockefellereknek már nincs befolyása, azonban a szindikátus fő diktátumait már más kápók adják, kik számára ők csupán a hatalom látható képviselői. David Rockefeller személye révén a családot Szovjetunió első számú családjának is nevezik . Csak ő és Armand Hammer rendelkezik a moszkvai repüllőtér állandó leszállási engedélyével, mások úgy járnának mint KAL 007-es járat. ...

Mint a Rockefeller családi vagyon, mint pedig a szindikátus alapítványaiban rejlő jelentős összeg gyakorlatilag a kormány ellenőrzésén kívül áll . Fortune folyóirat 1986. augusztus 4-én megjegyezte, hogy a John D. Rockefeller által 1934-ben felállított célvagyon rendelések értéke ma 2,3 milliárd dollár . Egy másik 200 milliót az Abby Rockefeller ág javára tett félre. ... A Fortune 1986-ban 3,5 milliárdra becsülte a teljes Rockefeller vagyont, amiből 900 millió volt ingatlanokban és értékpapírokban. ... Az a hír járja, hogy a Rockefellerek eladogatják New York-i birtokaikat és nyugaton, főként Phoenix közelében fektetnek be . Talán tudnak valamit, amit mi nem?

Bár a Rockefeller vagyon az öreg John D kapzsiságának és könyörtelenségének tudható be, eredete kétségtelenül a National Bank of Cleveland támogatásához vezethető vissza . Egy kongresszusi jelentés megállapította, hogy a National Bank of Cleveland a három amerikai Rothschild bank egyike . A vagyon kialakulásában szerepet játszott még az is, hogy John D alávetette magát Jacob Schiff irányításának.

A National City Banktól kapott pénzmaggal John Davison Rockefeller (1839-1937) hamar kiérdemelte a legkönyörtelenebb amerikai címet . Több mint valószínű, hogy könyörtelensége volt az, ami felkeltette a Rothschild-ház iránta való érdeklődését. Rockefeller gyorsan felismerte, hogy a rövid idő alatt óriási haszonnal kecsegtető olajfinomítási üzletben zabolátlan verseny uralkodik . A megoldás egyszerű volt: összezúzni a versenytársakat . Pusztán üzleti szükséglet volt Rockefeller monopóliumért való hírhedt odaadása . Rockefeller hadjáratot indított a versenytársak kiszorítására . Több fronton is támadott, ami jó tanulság lehet a jövőbeli vállalkozók számára . Először elküldte fullajtárját (kiről nem tudták, hogy neki dolgozik), hogy próbálja meg készpénzért olcsón megvenni a versenyző finomítót. Ha elutasították az ajánlatot, támadás indult a finomító ellen egy másik finomító részéről, mely erősen alul kínálta olaját . Munkásai esetleg egyszeriben beszüntették munkát . A munkaerő szakszervezetek általi ellenőrzése mindig is Rockefeller egyik alapeszköze volt . Akárcsak a Szovjetunióban, nála is ritkán van munkaerő gond . Ha mindezek nem hoztak eredményt, Rockefeller szomorúan erőszakhoz folyamodott: megverték a rivális munkásokat, vagy egyszerűen felgyújtották a finomítót.

Ezek a módszerek bizonyították a Rothschildok előtt, hogy jó emberükre akadtak . Clevelandbe küldték képviselőjüket, Jacob Schiffet, hogy segítsen Rockefellernek a további terjeszkedésben. Ebben az időben — a J. P. Morgan és a Kuhn, Loeb bankházon keresztül — a Rothschildok kezében volt az Egyesült Államok vasútjainak 95%-a . A South Improvement Company nevű cég közbeiktatásával, Schiff kidolgozott egy visszatérítési ügyletet Rockefeller számára . Később kiderült a turpisság, de akkorra már Rockefeller gyakorlatilag kizárólagos hatalmat ért el az USA olajipara felett . Egyik áldozatának lánya, Ida Tarbell írta a Standard 0il Trust első jelentős leleplezését . A magát trösztrombolónak kikiáltó Theodore Roosevelt azonnal elítélte Ida Tarbellt mint botrányhajhászt . A valóságban Roosevelt a Standard Oil és más óriás trösztok további hatalmát biztosította.

Az elkövetkező fél évszázadban a szocialista propagandisták rendszeresen készítettek gúnyrajzokat John D Rockefellerről, mint a könyörtelen kapitalista megtestesüléséről. De ugyanakkor az American International Company-n keresztül ő volt kommunista világmozgalom fő finanszírozója . Rothschild család világhatalma ellenére, a népharag csak John D Rockefellert és John Pierpont Morgant érte el . A valós helyzet felfedőinek egyike volt a Truth folyóirat, mely 1912. december 16-án következőket írta: „Schiff úr a nagy magán bankház, a Kuhn, Loeb és Társainak vezetője, ami az óceán innenső oldalán a Rothschild érdekeket képviseli . Schiff urat pénzügyi stratégaként tartják számon, ki már évek óta az óriási személytelen hatalom, a Standard Oil pénzügyminisztere.” Sokat mondó, hogy az író még csak meg sem említi Rockefeller nevét.

A valós helyzet elfedettsége miatt az amerikaiak viszonylag könnyen elfogadták a „tényt” hogy a Rockefellerek képezik az ország első számú hatalmát . A mítosz a hatalom látszatát öltötte magára: a Rockefeller olajtröszt hadiipari komplexummá vált, a Rockefeller Orvosi Monopólium ellenőrzést nyert a nemzet egészségügyi rendszere felett, az egymásba kapcsolódó adómentes intézmények hálózatát képező Rockefeller alapítvány pedig hathatósan markába kaparintotta a nemzet oktatási és vallási életét. A mítosz elérte célját és elfedte a valódi irányítókat, a Rothschildokat.

Már vagy 25 éve foglalkoztam e bújócska leleplezésével amikor konzervatív körökben új legenda kapott szárnyra . Az ügynökök által terjesztett mese sok buzgó hivőre talált, mert a világ népeit elnyomó monolitikus hatalom szakadásáról beszélt. Ezen „felfedés” szerint életre-halálra menő küzdelem alakult ki a Rockefellerek és a Rothschildok között . E mellbevágó fejlemény folytán egyik vagy másik csoport — attól függően hogy melyik mesélőt hallgatta az ember — hatalmába kerítette a Szovjetuniót és fel fogja használni a másik megdöntésére . A Rockefeller család tagjainak hirtelen halálát hozták fel e küzdelem „bizonysága” képpen, de egyetlen Rothschildról sem hallottuk, hogy áldozatul esett volna . Teljesen figyelmen kívül hagyták az általános felfogást, miszerint Nelson Rockefellert azért ölték meg, mert elvesztette a kolumbiai kartell több millió dolláros nyugtáit, és azt a tényt, hogy a többi Rockefeller haláleset sem mutatta esetleges Rothschild kapcsolat nyomát.

Az évtizedek alatt terjedelmes okmányanyagot összegyűjtvén a tárgykörről, nem tudtam elképzelni, hogy valaki olyan tájékozatlan legyen, hogy elhiggye, a Rockefellerek megkísérlik átvenni a hatalmat a Rothschildoktól olyan időben, amikor a család befolyása egyre inkább hanyatlott, pénzügyeiket Richardson Dilworth, jogi ügyeiket pedig John McCloy intézte. A család egyetlen intézője sem lett volna hajlandó hatalmi harcba bocsájtkozni, hiszen csupán csak heti fizetésükért dolgozó, névtelen gondnokok voltak . Mindazonáltal sok reménykedő amerikai kapott a tetszetős gondolat után, hogy a Rockefellerek most már jó hazafiak, kik hajlandók mindent kockára tenni, hogy megdöntsék a Rothschildokat . Meglepően, e veszedelmes mese közel tíz évig tartotta magát mielőtt eltünt volna a történelem furcsaságai között.

A kereskedői pályafutását hibás fegyverek eladásával kezdő J.P. Morganhoz hasonlóan (a híres 11 karabély esete a hadsereggel), John D Rockefeller is polgárháborús nyerészkedéssel indította üzleti tevékenységét . Nagy haszonnal Harknes brandyt árult a szövetségi csapatoknak (észak) és így szerezte a kezdő pénzt olaj vállalkozásához . Az olajüzlet iránti érdeklődése magától értetődő, hiszen apja, William Rockefeller, évekig olajban utazott . William Rockefeller azután lett olaj vállalkozó, hogy a Pittsburg melletti Tarentumban 1842-ben felfedezték, a sókutak tele vannak olajjal . A kutak tulajdonosa, Samuel L Kier, üvegbe töltötte az olajat és gyógyítási célokra árulta . William Rockefeller volt egyik első forgalmazója . A „medicinnek” eredetileg „Kier Varázsolaja” volt neve. Rockefeller saját címkét nyomatott, „Rock Oil” és „Seneca Oil” névvel . Seneca egy közismert indián törzs neve volt . Rockefeller akkor érte el legnagyobb hasznát és hírhedtségét, amikor ünnepelt rákszakértőként hirdette magát . Nem csoda, hogy unokái a világ leghíresebb rákkezelő központjának titkos irányítóivá váltak, és olyan területekre irányították az adományi- és kormánypénzeket, ahol csakis az Orvosi Monopóliumnak lehetett haszna belőle. Pályája során William Rockefeller semmiféle állítástól sem riadt vissza . Szavatolta minden, nem túl előrehaladott rák kúrálását és üvegenként 25 dollárért árulta csodás elixírjét . Ez akkoriban kéthavi bér volt . A varázsital nem volt más, mint néhány közismert vizelethajtó hígítása . E vásári kikiáltó aligha képzelhette, hogy utódai a történelem legnagyobb orvosi monopóliumának irányítóivá lesznek.

Mint utazó vásáros, William Rockefeller olyan pályát választott, ami lehetetlenné tette a rendezett családi életet . Fia, John, alig látta és ez sok lélekbúvárt arra késztetett, hogy feltételezze, talán ez volt az oka John D Rockefeller későbbi pénzőrült zsarnokká válásának, ki majdnem egy évszázados monopolisztikus tevékenysége alatt azon ármánykodott, hogy milliókat elnyomorítson, megmérgezzen és megöljön . Még a sírból visszanyúlva is borzalmas, pusztító hatást gyakorol az amerikai életre . Aligha vitatható, hogy az amerika történelem legsátánibb alakja volt.

Régi igazság, hogy minden befolyásos amerikai családban akad egy-két lótolvaj . A Rockefeller család esetében ez több is mint igaz . William élete során hőségesen követte Kánaán akaratát: szeresd a rablást, szeresd a bujálkodást . „Számos lólopás miatt kiadott körözés után menekülnie kellett, míg végül teljesen eltűnt, hogy William Levingstonként keljen új életre . E nevet élete végéig megtartotta . Joseph Pulitzer New York World-jének egyik tudósítója kivizsgált egy értesülést és utána közzétette, hogy 1906. május 11-én az Illinois állambeli Freeportban elhunyt William Avery Rockefeller és William Levingston néven jeltelen sírba temették.

William Rockefeller gyógyszerész szakmája elősegítette kedvenc foglalkozását, a ló lopást . Minthogy másnapra már másik megyében volt, nem jelentett gondot kocsija után kötni egy szép paripát és útnak indulni . Foglalkozása segítette szoknyavadászkodását is . Számos alkalommal követett el bigámiát és látszólag féktelen volt szenvedélye . 1849. június 28-án a New York-i Cayuga-ban körözést adtak ki ellene egy szolgáló lány megerőszakolása miatt . Később a New York-i Oswego-ban élt, de valami miatt onnan is távoznia kellett . Csodás kúráló szerének eladásából nem volt nehéz finanszíroznia élvhajhászatát . Másik terméket is árult, a Csodatevő Kenőcsöt, amiért üvegenként csupán két dollárt kért . Ez lepárlás után visszamaradt paraffinból, kenőolajból és kátrányból készült. William Rockefeller kezdeti csoda olaja megmaradt egészen az utóbbi időkig, mint a Nujol nevű főzet . Ez főképp petróleumból állt és hashajtóként árulták . Közismert, hogy a Nujol csupán új olajat jelentő, hirdetési név . E szer elvonta a szervezettől a zsíroldó vitaminokat, mert a bélfalra lerakodva megakadályozta, hogy azok felszívódjanak a szervezetbe . Az egészségük miatt aggódók megpuhítása végett karotint adta hozzá, de ez mit sem ért. A Standard Oil egyik leányvállalata, a Stanco, készítette a Nujol-t. A cég egyetlen másik terméke, az azonos telephelyen készült Flit nevű híres rovarirtó szer volt.

Az érdekütközés szabadabb értelmezésének idején szenátus a Nujol névtől visszhangzott . De aligha lehetett volna szó érdekütközésről, mert a házaló Royal S Copeland szenátornak soha nem volt más érdeke, mint a Rockefellerek szolgálata. Rockefeller tette meg New York-i egészségügyi miniszterré és később ő pénzelte szenátus korteskedését is . Copeland üzletelése meglepte még a legfásultabb washingtoni újságírokat is . Szenátusi pályafutását a Nujol hirdetésének szenelte . Minden napját hangosbeszélőn leadott Nujol programmal kezdte, amiért évi 70000 dollárt kapott . Az 1930-as években ez az összeg több volt mint az elnök fizetése . Copeland szenátor számos gúnynevet kapott nyerészkedése miatt . Gyakran nevezték az Amerikai Orvosi Szövetség szenátorának, mert annak minden tervezetét lelkesen támogatta . De közelebb állt a valósághoz a Standard Oil szenátor megnevezés . Lehetett rá számítani, hogy minden olyan törvényjavaslatot támogat, ami hasznot eredményezhet a Rockefeller monopóliumnak . Az 1938-as élelmiszer és gyógyszer törvény kongresszusi meghallgatása alatt Leonor Sullivan bírálta a törvényjavaslat útját egyengető Copeland szenátort és azt állította róla, hogy a vita során elismerte, a szappannak azért kell törvény alóli kivételnek lennie, mert különben az ország legnagyobb hirdetőit képező, szappan gyártók csatlakoznának a törvényjavaslatot ellenző iparágakhoz . Sullivan asszony panaszkodott, hogy a „törvényben a szappant nem-kozmetikai cikknek nyilvánították . A hajfestékgyártók pedig engedélyt kaptak tudottan veszélyes anyagok árusítására, csak a dobozra kell majd figyelmeztetést tenniük . De melyik nő látja a fodrásznál a dobozon lévő figyelmeztetést?”

Apjához hasonlóan, John D Rockefeller is megszállott volt, de nem a nők után futkosott hanem a pénz után és teljesen átadta magát a vagyon- és hatalomszerzésnek . Azonban a Rockefeller hatalomvágy eredményei — az olajmonopóliumot lehetővé tevő visszafizetési húzás, az alapítványok törvényesítése, a központi bank, a kommunista világforradalom, az orvosi monopólium — a Rothschildok vagy európai társaik elképzelése alapján jöttek létre. A Rockefellerről szóló feljegyzések egyike sem említi, hogy ezen indítványok bármelyike is tőle származott volna . Az adómentes alapítványok elképzelésével a Rothschild kegyenc, George Peabody állt elő, 1865-ben . A Peabody Oktatása alapítványból lett később a Rockefeller Alapítvány . Valószínűtlen, hogy akár még John D Rockefeller ördögi agya is képes lett volna ilyesmi kiötlésére . A társadalomtörténészek úgy jellemzik a 19. század végét — a jótékonysági alapítványok és a kommunizmus felvirágzásának korát — mint a történelem, kerék feltalálásához hasonló jelentőségű lapját. Patkányok által kifejlesztett elgondolás volt ezen új felfedezés — merthogy a patkányoknak végül is magas értelmi képességük van —, mely által egy darab sajt segítségével csapdába ejthetik az embereket . A szocializmus és minden más kormány program egyszerűen azt jelenti, hogy a patkány a csapdába tesz egy darab sajtot és embert fog magának.

Wright Patman, a Ház Banktevékenységi és Fizetőeszköz Bizottságának egykori elnöke, a képviselőházban kijelentette, a Rockefeller Alapítvány felállítása hatásosan elszigetelte a Standard Oilt a versenytársaktól . A vállalat ellenőrzéséhez szükséges részvénytömeget kivonták a piaci manipulációkból és a versenytársak általi esetleges felvásárlás elől . Ezzel egy időben a Standard Oil mentesült legtöbb adó alól, ami a lakosság számara újabb terhet jelentett . Az általános Oktatási Tábla szabadalomlevelét egy Rockefeller rokon, Nelson Aldrich, a köztársaság párti szenátorok vezetője vitte dűlőre . A Rockefeller Alapítvány szabadalomlevele viszont kissé nehezebb diónak bizonyult . Rockefeller monopolisztikus tevékenységét széleskörben bírálták és az alapítványban hasznának adómentesítésére tett kísérletet láttak . A szabadalomlevelet végül is 1913-ban sikerült elfogadtatni . (Megjegyzendő a szabadkőműves 13-as szám . 1913 volt a jövedelemadó és a Szövetségi Tartalék éve is.) A szabadalomlevél ügyét Robert E Wagner (egy másik Standard Oil szenátor, merthogy volt belőlük bőven) intézgette . Az elfogadás után pedig John D Rockefeller, John D Rockefeller Jr, Henry Pratt Judson (a Rockefeller által alapított Chicago Egyetem elnöke), Simon Flexner (a Rockefeller Intézet igazgatója), Starr Jameson (Rockefeller személyes tanácsadója), Charles W Eliot (a Harvard elnöke) szépen odakanyarította nevét a szabadalomlevélre.

Annak ellenére, hogy a közfelháborodás előtt meghajló Legfelső Bíróság 1911-ben feloszlatását rendelte el, a Rockefeller olaj monopólium továbbra is virágzik és ma már 125 éves . Az utódvállalatok ellenőrzése nem jelentett gondot a Rockefeller érdekeltségek számára . A család kezében maradt minden „új” cég részvényeinek 2%-a, a Rockefeller alapítványok pedig 3%-ot kaptak . A család így minden vállalatban 5%-os érdekeltséghez jutott . Nagy részvénytársaság esetében általában egy százalékos érdekeltség is elegendő a végrehajtó hatalom gyakorlásához.

A Rockefellerek üzleti érdekből kapcsolódtak a kommunista világforradalom támogatásába . Egy kongresszusi vallomásból kiderült, hogy Rockefeller nagy összegeket küldött Leninnek és Trockíjnak az 1905-ös forradalom pénzelésére. Bankára, Jacob Schiff, előzőleg a japánokat finanszírozta az Oroszország elleni háborúban . Schiff megbízottja, George Kennan valami húsz évet töltött a cár elleni forradalmi tevékenység előmozdításával . Az 1905-ös forradalom elbukása után Lenint Svájcban talonba tették . Trockijt az Egyesült Államokba hozták, ahol Bayonne-ban, egy Standard Oil birtokon élt díjmentesen . Amikor a cár lemondott, hajóra tették Trockijt és 270 New York-i forradalmár társát . Rockefeller Wilson elnöktől különleges útlevelet szerzett számára és melléadta Lincoln Steffens-t, hogy biztosítsa oroszországi visszatérését . Az utazási költségekre Rockefeller 10000 dollárt adott Trockijnak.

1917. április 13-án a hajó megállt Halifax-ben, s a kanadai titkos szolgálat emberei azonnal letartóztatták Trockíjt . Az eset nemzetközi üggyé vált és több ország vezető politikusa hevesen követelte Trockíj szabadon bocsájtását . Lloyd George miniszterelnök sietve táviratozott, hogy Trockijt azonnal engedjék szabadon — rá se hederítettek . Végül is a Rockefellerek hűséges dilijankója, Mackenzie King, későbbi kanadai miniszterelnök közbelépésére engedték szabadon Trockijt . King már jó ideje a Rockefellerek munkaerő szakértője volt . Tehát az oroszországi befolyásával fennhangon büszkélkedő Armand Hammer Rockefellerhez képest szinte jelentéktelen a világkommunizmus támogatásában . A Marx Rothschild házzal való kapcsolatából eredő kommunizmus vonzotta Rockefellert, mert meglátta mi az — a legvégső monopólium, ami nemcsak a kormány, a pénzrendszer és minden tulajdon feletti ellenőrzést jelenti, de korporációkhoz hasonlóan, önmagát állandósítja . A kommunizmus a Standard Oil monopolisztikus felfogásának ésszerű továbbfejlődése.

A világmonopólium elérésének fontos lépése volt amikor a Rothschildok felállították a nemzetközi gyógyszer és vegyszer kartellt, az I.G. Farben-t . E céget úgy tartották számon, mint állam az államon belül . 1925-ben jött létre Interessen Gemienschaft Farbenindustrie Aktien gesellschaft néven, de általában csak mint I.G. Farben, vagy a Kartell emlegették . Az elgondolás 1904-ből eredt, amikor a hat legnagyobb német vegyigyár — Badischce Anilin, Bayer, Agfa, Hoechst, Weiler-ter-Meer, Greisheim-Electron — tárgyalásokat kezdett kartell alakításáról . A Rothschildok németországi képviselője, Max Warburg adta az indító gondolatot és az anyagi támogatást. Warburg az I. világháború alatt a titkos szolgálat vezetője és a császár pénzügyi tanácsadója volt . A háború után a császár lemondott, de Warburg nem ment vele hollandiai száműzetésébe. Ehelyett az új kormány pénzügyi tanácsadójává vált . (A királyok jönnek és mennek, de a valódi uralkodók, a bankárok, maradnak.) Mialatt a párizsi béketárgyalásokon Németországot képviselte, Max kellemes órákat töltött testvérével, Paul Warburggal, aki a szövetségi tartalék törvényének megszerkesztése után most Wilson elnöknek adott pénzügyi tanácsokat.

Az I.G. Farben vagyona hamarosan elérte a 6 milliárd márkát és valami 500 vállalat állt irányítása alatt . A cég első elnöke Carl Bosch professzor volt . Az I.G. Farben már a Weimari Köztársaság ideje alatt kezdett szoros kapcsolatokat kiépíteni Adolf Hitlerrel, pénzt és politikai támogatást nyújtván pártjának. Az I.G. Farben sikere felkeltette más gyárosok figyelmét is. Henry Ford leányvállalatot nyitott Németországban, melynek 40%-át az I.G. Farben vette meg . Az I.G. Farben azután a Standard Oil of New Jersey-vel társulva amerikai kirendeltséget nyitott American I.G. néven . E cég igazgatói között volt Walter Teagle (a Standard Oil elnöke), Paul Warburg (a Kuhn Loeb-től) és Edsel Ford (Henry Ford fia) . John Foster Dulles (a Sullivan and Cromwell irodától) lett a cég jogásza és gyakran utazgatott New York és Berlin között . Dulles társa, Arthur Dean ma a 40 millió dolláros Teagle Alapítvány igazgatója . Dean tevékenyen részt vett a leszerelési tárgyalások színfalak mögötti megbeszéléseiben és számos vállalat, többek között a Rockefeller tulajdonú American Ag & Chem, American Solvay American Metal igazgatója volt . Egy időben Dean vezette a Hochschild Alapítványt, a Külügyi Kapcsolatok Tanácsát, az Ázsia Házat, a Carnegie Alapítványt és a Sloan Kettering Rákközpontot.

1930-ban a Standard Oil németországi alkohol monopóliumot vásárolt . Az I.G. Farben készítette elő az ügyletet. Hitler hatalomra jutása után Rockefeller elküldte sajtófőnökét, Ivy Lee-t, hogy tanácsadóként szolgáljon Németország felfegyverzésében . A Standard Oil ezután finomítókat épített Németországban és a II. világháború alatt folyamatosan olajat szállított a németeknek. 1930-ban a Standard Oil fizetségképpen nagy mennyiségű hangszert és hajókat kapott Németországtól.

A rettegett Gestapo voltaképpen az I.G. által fennállása óta fenntartott hírszerző hálózatból alakult ki . A Carl Bosch-t igazgatói hivatalában felváltó Herman Schmitz Brüning kancellár személyes tanácsadója volt . Amikor Hitler került hatalomra, az ő titkos tanácsadója lett . Annyira leplezték kapcsolatukat, hogy a sajtónak tilos volt együtt fényképezni őket . Schmitz-et kinevezték a Reichstag tiszteletbeli tagjává, munkatársa, Carl Krauch pedig Göring főtanácsadója lett a Négyéves Terv végrehajtásában . Az egyik üzlettárs, Richard Krebs később vallomást tett a Ház Amerika-ellenes tevékenységeket vizsgáló bizottsága előtt: „Személyes tapasztalatból tudom, hogy az I.G. Farben Industrie már 1943-ban is teljesen a Gestapo kezében volt.” Ez így nem egészen igaz, mert az I.G. Farben egyszerűen társult a Gestapóval.

1924-ben a Krupp művek komoly pénzügyi gondban volt és 10 millió dolláros kölcsön mentette meg, amit két Wall Street-i intézmény, a Hallgarte Company és a Goldman, Sachs nyújtott. Németország tervezett felfegyverzése csak azután kezdődhetett, hogy Dillon Read 100 millió dollárnyi német kötvényt bocsájtott forgalomba a Wall Streeten . Aligha meglepő, hogy a háború után Dillon Read üzlettársát, William Draper tábornokot nevezték ki a Szövetséges Katonai Kormány gazdasági osztályának vezetőjévé, Németország gazdasági cárjává.

1939-ben Németországba látogatott Frank Howard, a Standard Oil alelnöke . Később vallomást tett : „Minden tőlünk telhetőt megtettünk háború tartamára érvényes, esetleges belépésünktől független, pénzügyi megállapodás kidolgozására .” Akkoriban az American I.G . igazgatótanácsának tagja volt Charles Mitchell (a Rockefeller National City Bank elnöke), Carl Bosch, Paul Warburg, Herman Schmitz és Schmitz unokaöccse, Ilgner.

Bár neve alig ismert, Frank Howard évekig kulcs szerepet játszott a Standard Oil tevékenységében . Ő volt a kutatások és a nemzetközi megállapodások igazgatója . A 30-as években a Sloan Kettering intézet kutatási bizottságának is elnöke volt . Ő vitte Dusty Roads-t a Sloan Ketteringhez és tette meg a vegyszeres gyógykezelési kísérletek vezetőjévé . A II. világháború alatt Roads vezette a Egyesült Államok hadseregének vegyi hadviselés szolgálatát . 1939-ben Frank Howard vette rá Alfred Sloan-t és Charles Kettering-et, a General Motors két vezetőjét, hogy vagyonukat a rákközpontnak adják . Az intézet azután felvette nevüket . Frank Howard tartotta a kapcsolatot a Standard Oil és az I G. Farben között . Ő vezette a háborúzó Németország számára életbevágóan fontos, műgumi kifejlesztését . Howard később Buna Rubber címmel könyvet írt . Ő volt a Rohm és Haas cég Rockefeller érdekeltséget képviselő tanácsadója is . Utolsó éveit Párizsban töltötte, de mindvégig fenntartotta New York-i irodáját a Rockefeller központban.

Walter Teagle 500000 dollárral vett részt a American I.G.-ben . E részvényekre alapult később a Teagle Alapítvány . Az American I.G. másik igazgatója, Herman Metz volt a H.A. Metz Társaság elnöke . E cég teljes egészében az I.G. Farben tulajdonában volt . Az Idegen Birtokok Gondviselőjeként szolgáló Francis Garvan jól ismerte az I.G. Farben működését . Hogy hallgatásra kényszerítsék, 1929-ben eljárást indítottak ellene . Az eljárást Merton Lewis igazságügy-miniszter kezdeményezte. Lewis korábban a Bosch Társaság tanácsadója volt . John Krim, az amerikai német nagykövetség volt-tanácsadója vallomást tett, hogy John King szenátor évi 15000 dollárét három évig a Hamburg America Lines fizetségében állt . Ő nevezte ki Otto Kahn-t a választási alap pénztárosává . Homer Cummings hat évi igazságügy-miniszterség után elment a General Aniline and Film vállalathoz tanácsadónak, évi 100000 dollárért . A II. világháború alatt a GAF állítólagosan egy svájci cég tulajdonában volt. Azonban alapos gyanú merült fel ellene, hogy ellenséges konszern és az Egyesült Államok kormánya birtokába vette . John Foster Dulles 1927 és 1934 között a GAF igazgatója volt . Dulles volt az I.G. Farben hálózatba tartozó International Nickel egyik igazgatója is . Az Avery Rockefeller ágon keresztül, Dulles rokonságban állt a Rockefeller családdal . Dulles volt az Avery Rockefeller által 1936-ban felállított Schröder Rockefeller nevű beruházási vállalat jogásza . E cég intézte az NSDAP-t támogató bank, a Schröder Bank és a Rockefeller érdekeltségek közös tevékenységét . Kurt von Schröder báró Hitler egyik bizalmasa és SS tiszt volt . Ő vezette a Keppler társaságot, ami német vállalatoktól pénzt juttatott az SS-hez . Keppler volt az Ipari Zsírok nevű cég vezetője Göring négyéves tervének idején.

Bár az American I.G. a II. világháború alatt General Aniline and Filmre változtatta nevét, továbbra is a svájci I.G. Chemie tulajdonában maradt . Az I.G. Chemie az I.G. Farben leányvállalata volt és Schmitz sógora, Gadow vezette . Az I.G. Farben nemzetközi tevékenysége közvetlenül érintette az Egyesült Államok háborús erőfeszítéseit, mert korlátozta a magnézium, műgumi és orvosi anyag ellátást . Az I.G. Farben festékanyag részlegének igazgatója, George von Schnitzler báró rokonságban volt a befolyásos Rath és az Amerikában gyógyszergyárat alapító Mallinckrodt családdal, de közel állt a J.H. Stein Bankhaus-hoz is. Peter Hayes I.G. Farbenről szóló tanulmánya bemutatja, hogy 1933-ban tíz zsidó volt a cég igazgatótanácsában . Korábban már rámutattam, hogy az I.G. kezdettől fogva Rothschild konszern volt.

A holland Bernhard herceg a 30-as évek elején csatlakozott az SS-hez . Ezután beválasztották az I.G.-hez tartozó Farben Bilder igazgatótanácsába. .. A Farben vezetői fontos szerepet játszottak Heinrich Himmler Baráti Körének megszervezésében. A kör korábban Keppler Baráti Köre volt . Keppler unokaöccse, Fritz J Kranefuss volt Himmler személyi titkára . A Himmler számára bőséges pénzt biztosító Baráti Kör 40 tagjából nyolc volt az I.G. Farben valamely vállalatának igazgatója.

A német városokban véghezvitt hihetetlen pusztítás ellenére, a frankfurti I.G. Farben palota csodálatosképpen sértetlen maradt . A hatalmas frankfurti Rockefeller kastély is épségben vészelte át a bombázásokat . Aligha véletlen, hogy a háború után az I.G. épületben ütötte fel székhelyét a Szövetséges Katonai Kormány. A kormányt vezető Lucius Clay később betársult a Lehman Testvérek bankházhoz . A politikai osztályt Robert Murphy vezette, aki a nürnbergi tárgyalásokon elnökölt és sikeresen elkendőzte Kurt von Schröder bűnösségét . Schröder rövid ideig őrizetben volt, de utána visszatérhetett banktevékenységéhez . A gazdasági osztályt Lewis Douglas, a New York-i Memorial Rákközpont alapítójának fia vezette . Douglas dolgozott Mutual Life-nál és a General Motors-nál is . Őt szemelték ki Németország amerikai főbiztosául, de sógora, John McCloy javára lemondott a megbízatásról . Megjegyzendő, hogy Douglas, McCloy és Adenauer mindhárman John Zinsser (J.P. Morgan társ) egy-egy lányát vették feleségül.

Mint a világ kiemelkedő kartellje, az I.G. és az alátartozó gyógyszergyárak voltak felelősek olyan dolgokért, mint például a szulfanilimida felfedezésének 1908 és 1936 közötti eltitkolása . E szer később az orvosi arzenál jelentős fegyverévé vált . 1920-ban az I.G. munkamegállapodást írt alá a svájci Sandoz és Ciba-Geigy gyógyszergyárral . 1926-ban az I.G. egyesült a Dynamit-Nobel német ágával, míg egy angol cég az angliai ágat vette meg . Az I.G. vezetők ezután tárgyalásokba kezdtek a Standard Oil képviselőivel, műbenzin gyártásának lehetőségeiről . A műbenzin komoly fenyegetést jelenthetett a Standard Oil monopóliumára. Az American I.G. közös megalapításával értek el kiegyezést.

Charles Higham „Trading with the Enemy” című könyve részletesen bemutatja Rockefeller II. világháború alatti tevékenységét . Mialatt Hitler repüllői Londont bombázták, a németek szabadalmi megállapodás alapján jutalékot fizettek a Standard Oilnak a műbenzin után . A háború után Amerikába látogató Erzsébet királynő csak egy magán személyhez, William Farish-hez (Standard Oil) ment el. A háborúba való amerikai belépést követőleg Nelson Rockefeller Washingtonba költözött és Roosevelt kinevezte az Amerikaközi Ügyek Egyeztetőjévé . Fő feladata nyilván az volt, hogy összehangolja a német hajók üzemanyaggal való feltöltését Dél-Amerikában . E hivatalát arra is felhasználta, hogy fontos dél-amerikai engedélyeket szerezzen vállalata, a Basic Economic Corporation számára . Így kapta a kolumbiai kávé koncessziót is . Hét milliárdnyi ingatlan vásárlásával ő indította el a jenki imperialista sablon képét . A dél-amerikai útja során Nixon elnök kocsiját ért támadást hivatalos helyeken a Rockefeller tevékenysége miatti Amerika iránti gyűlöletnek tudták be.

A II. világháború után a győztesek bíróság elé állítottak 24 német vezetőt . Ezek közül 11 volt az I.G. Farben tisztségviselője, de a többiek is kapcsolatban álltak a vállalattal . Nyolcukat felmentették . Ezek között volt Max Ilgner is . Az I.G. vezetői közül Schmitz kapta a legsúlyosabb büntetést, nyolc évet. Ilgner tulajdonképpen három év kapott, de beszámították neki az előzetes őrizetben töltött időt, így a tárgyalás után azonnal szabadlábra került.

Az I.G. háború utáni fennmaradását bizonyítja Wall Street Journal 1988. május 3-i főcíme: NÉMETORSZÁG VERI A VILÁGOT VEGYI ELADÁSBAN . Thomas O'Boyle cikkíró felsorolta az 1987-es év öt legnagyobb vegyi vállalatát: 1. BASF 28,5 milliárd dollár; 2. Bayer 23,6 milliárd; 3. Hoechst 23, milliárd; 4. ICI 20 milliárd; 5. DuPont 17 milliárd, S ez csupán a vegyianyag eladás.

Az első három cég az I.G. Farben 1945 és 1950 közötti felosztásából származó vállalat . A Szövetséges Katonai Kormány hajtotta végre a felosztást . Ez gyanúsan hasonlított a Standard Oil 1911-es felosztásához . A három I.G. utód együttes forgalma 72 milliárd dollár volt, ami mellet eltörpül a rivális ICI és DuPont forgalma . A Hoechst 1987-ben 2,72 milliárd dollárért megvette a Celanese Corporationt.

O'Boyle megjegyezte, hogy „a három nagy máig is kartell módjára viselkedik . Mindegyikük meghatározott térséget tart kezében és csak alig alig versenyzik egymással . A köztük uralkodó meghittségből együttműködés gyanítható.”

A háború után közölték az amerikaiakkal, hogy támogatniuk kell egy önzetlen európai újjáépítési tervet . George C Marshall tábornok után, Marshal tervnek nevezték el az indítványt . Joseph McCarthy a szenátusban két lábon járó hazugságnak nevezte Marshall tábornokot . A Marshall Tervről kiderült, hogy csupán újabb Rockefeller svindli az amerikai adófizetők kiszipolyozása céljából . 1948. december 13-án Robert McCormick ezredes, a Chicago Tribune szerkesztője vezércikkben ítélte el a Terv ESSO általi megrablását . Marshall Tervet egy befolyásos és zajos csoport erőszakolta keresztül a Kongresszusban . Winthrop Aldrich, (a Chase Manhattan Bank elnöke és Nelson Rockefeller sógora) volt e csoport vezetője.

Háborús nyereségből a Rockefellerek nagy részesedést vásároltak az Union Miniere du Haut Katanga-ban . Ez belga érdekeltségek, köztük Societe Generale, kezében lévő afrikai rézbánya volt . Befektetésük után nem sokkal, a Rockefellerek merészen kísérletet tettek a banyák feletti teljes ellenőrzés megszerzésére . A Gragensberg tevékenységet kihasználva, helyi forradalmakat szítottak . E vállalkozást eredetileg Ernest Cassel, I. Edvárd király pénzügyi tanácsadója tervezte . Cassel lányát később elvette Lord Mountbatten, az angol királyi ház tagja és a Rothschildok rokona . A Gragensberg tevékenységet Bo Hammarskjold, az akkori ENSZ főtitkár testvére vezette Hammarskjold a Rockefeller forradalom áldozatává vált amikor Kongó felett lelőtték gépét . Különböző történetek keringtek róla, hogy ki ölte meg és miért . A kongói Rockefeller beavatkozást tehetséges ügynökei, Dean Rusk, George Ball és Fowler Hamilton irányították.

A Rockefeller érdekeltség továbbra is fontos szerepet játszik az Egyesült Államok politikájában . Az öreg John D pénztárosa, Charles Pratt a Külügyi Kapcsolatok Tanácsára hagyta New York-i irodahazát . Unokája, George Pratt Schultz, ma külügyminiszter . A Rockefellerek kritikus szerepet játszottak az Egyesült Államokbeli trockista csoport, az Ipari Demokrácia Ligájának pénzelésében . A szervezet vezetői között olyan kőkemény „kommunista-ellenesek” is megtalálhatók mint Jean Kirkpatrick és Sidney Hook . A John Birch Társaság támogatásával a Rockefeller család a „jobboldali” fronton is tevékeny volt . Hogy a 32. fokozatú szabadkőműves, Robert Welch minden idejét a John Birch Társaságnak szentelhesse, Nelson Rockefeller jó pénzért megvette családi vállalatát, a Welch Candy Company-t . Welch KKT-beli régi ismerősei közül válogatta a John Birch Társaság fontosabb vezetőit . Az amerikai patrióták még évek múlva sem értették miért nem képes a társaság eredményt elérni egyetlen jól beharangozott kommunistaellenes célkitűzésében sem . Bizonyára némi szerepet játszott e fejleményben az a tény, hogy a társaság a kommunista világforradalom támogatóinak parancsára jött létre . Sok hazafi töprengett hogy a John Birch Társaság miért tette rendszeresen fekete listára az olyan konzervatív írókat mint én . A társaság több ezer levélíró kérése ellenére sem volt hajlandó könyveimet forgalmazni . Évtizedek hiábavalósága után, a társaság végül is teljesen elvesztette hitelét . A helyzet javítása végett William F Buckley, a CIA propagandista heves „támadást” indított a John Birch Társaság ellen a National Review című folyóiratában . De ez sesokat segített a szervezet újjáélesztésében.

A Rockefeller monopólium hatással van New York legnagyobb és leggazdagabb hitközségeinek némelyikére is . A Wall Street-i Triniti templom pénzügyeit nem más, mint J.P. Morgan irányította és valami 40 manhattani ingatlanja és 50 milliós tőzsde befektetése volt . Jól értesült források 25 millió a teszik a templom éves bevételét, de ebből csak 2,6 millió jut jótékonyságra . Az évi 100.000 dolláros fizetésű rektor a város előkelő negyedében lakik . A Trinity mauzóleum cellái 1250 és 2.000 dollár közötti összegbe kerülnek . Az Ötödik Avenue-n lévő St. Bartholomew évi 3,2 milliós költségvetéssel rendelkezik, de csupán 100.000-t költ jótékonyságra . A rektor 13 szobás lakásban lakik a Park Avenuen.

A Rockefeller Sanitary Commission felállításával a Rockefellerek óriási mértékben megnövelték üzleti érdekeltségeiket az elszegényedett Délen . E bizottmányt Dr. Wickliffe Rose vezette, ki régi Rockefeller bérenc volt, neve ott áll a Rockefeller Alapítvány szabadalomlevelén is . Jótékonysági mivolta ellenére, a Rockefeller Egészségügyi Bizottmány igényt tartott a tevékenységi körébe tartozó 11 állam anyagi támogatására . A bizottmány tevékenysége végül is mind a 11 államban egészségügy-minisztérium létrehozását eredményezte. Ez új lehetőségeket nyitott a Gyógyszer Tröszt előtt . Tenessee államban Dr. Olin West volt Rockefeller képviselője . Dr.West később Chicagóba költözött, hogy mint titkár és általános igazgató a színfalak mögül 40 évig egyengesse az Amerikai Orvos Szövetség ügyeit.

A Rockefeller Gyógyászat Kutatási Intézet végül is elhagyta nevéből a gyógyászat kutatást . Az intézet elnöke, Dr. Detlev Bronk 600.000 dolláros lakásban lakott, amire jótékony tevékenységéből szerezte a pénzt . A Rockefeller oktatási táblája 100 millió dollárt költött rá, hogy megszerezze a hatalmat a nemzet orvosi iskolái fölött és orvosainkat a műtétet és erős gyógyszerezést szorgalmazó allophatikus iskola követőivé tegye. A Peabody Alapítványból kinőtt tábla 66 milliót költött a feketék oktatásara.

Az Általános Oktatási Tábla politikai filozófiájának egyik legmesszebb ható eredményét érte el a Columbia Egyetemen belüli Lincoln Iskola 1917-es felállításával . A kormány 6 milliót adott az intézet létrehozásara, ahonnan haladó gondolkodású oktatók és társadalomtudósok nemzetünket behálózó hada került ki, kiknek veszedelmes tanítása közeli párhuzamban áll a kommunisták céljaival . Kezdettől fogva őszintén forradalminak nevezték a Lincoln Iskolát . Az iskola azonnal elvetett minden McGuffey Reader típusú oktatási módszert, amiben a gyerekeket többek között latinra, algebrára és ésszerű gondolkodásra tanították . Rockefeller életrajzírója, Jules Abel, úgy üdvözölte a Lincoln Iskolát, mint a haladó oktatás világítótornyát.

A Rockefeller Intézet ösztöndíjai produkálták atomprogramunk számos kiemelkedő tagját . Ilyen volt többek között Julius Oppenheimer is, akit eltávolítottak a kormány laboratóriumokból mert gyanították róla, hogy szovjet ügynök . ... A Rockefeller Alapítvány számos oldalági csoportot hozott létre, melyek ma különböző betegségek tömegével fertőzik a nemzetet. Ilyen például a Társadalomtudományi Kutató Tanács, ami egymagában 13 milliárd dolláros üzletté fejlesztette az országos szegénységi ipart . Természetesen mindez az adófizetők pénzéből, miközben művelői évi 6 milliárdot tesznek zsebre . 130 milliárd bőségesen elegendő lenne az ország minden szegényének élelmezésére és lakással való ellátására, de a pénzt az élősdi tanácsadók tömegét bőkezűen jutalmazó mérhetetlen adminisztrációs hálózat emészti fel.

Hosszú évek kutatása ellenére, csupán a Rockefeller befolyás felszínét sikerült vizsgálat alá vennem . Például az óriási Burroughs Wellcome gyógyszergyár teljes egészében a „jótékony” Burroughs Wellcome Trust tulajdona . Az Egyesült Államok brit gyarmati állapotát fenntartó London kapcsolat egyik kulcsfontosságú tagja, Lord Oliver Frank igazgatja e célvagyonrendelést . 1948 és 195 között Frank amerikai nagykövet volt . Ma ő a Rockefeller Alapítvány egyik igazgatója és a szervezet fő angliai képviselője . Frank emellett még a Schröder Bank és a Rhodes Trust igazgatója Chicago Egyetem professzora és a Lloyd Bank elnöke is.

A Rockefeller Alapítványból nőtt ki a befolyásos washingtoni agytröszt, a Brookings Intézet; a Nemzeti Gazdasági Kutató Hivatal, aminek magállapításai kritikus szerepet játszanak a tőzsde manipulációkban; a Public Administration Clearing House, ami az ország helyi igazgatási alkalmazottainak benevelését végzi; a Tagállami Kormányok Tanácsa, mely a nemzet törvényhozásait tartja hatalmában; az Institute of Pacific Relations, az Egyesült Államokbeli leghírhedtebb kommunista fedőszerv . A Rockefellerek ez utóbbi szervezet igazgatói voltak és Lewis Lichtenstein Strauss-on (Kuhn, Loeb) keresztül pénzt bocsájtottak rendelkezésére.

A szavakban kommunista-ellenes Reagen kormányzat hivatalba juttatásával a Rockefeller érdekeltségek megkísérelték elkendőzni a világ kommunizmusnak nyújtott támogatásukat. Azonban Reagen hamarosan ugyanolyan lelkesen vacsorázott szovjet vezetőkkel mint Jimmy Carter . A Bechtel Corporation két tisztségviselője, George Pratt Schultz (a vállalat elnöke) és Caspar Weinberger (tanácsos) vezette Reagen választási hadjáratát. Schultz külügyminiszter, Weinberger pedig védelmiminiszter lett. A Schröder-Rockefeller Társaság finanszírozta a Bechtel indulását.

Továbbra is jelentős a Rockefeller pénzügyi befolyás . A Carter kormányzat alatt David Rockefeller nagylelkűen Washingtonba küldte személyes tanácsadóját, Paul Volcker-t, hogy a Szövetségi Tartalék Tábla elnöke legyen . 1987-ben Reagen végül is leváltotta Volcker-t és Alan Greenspan-t nevezte ki helyére . Greenspan megelőzőleg a J.P. Morgan bankház egyik társa volt.

A Rockefellerek és idegen gazdáik, a Rothschildok, Amerikára gyakorolt, mindent átfogó befolyását látván megkérdezhetjük: Mit lehet tenni? A jog csak akkor fenntartható, ha az állampolgárok tevékenyen kutatják az igazságosságot . Az gazságosság csak akkor fenntartható, ha a nép elismeri, isteni kötelessége a jog szolgálata . A történelem feljegyezte az alkotmány bitorlóinak minden bűnét . Megtanulhattuk a fájdalmas leckét, hogy a Rockefeller monopolisták szövetségi és tagállami ügynökeik útján gyakorolják hatalmukat . E könyv írásakor Ron Paul, volt képviselő ésszerű programmal az elnöki hivatalért küzd — hogy oszlassuk fel a Szövetségi Tartalékot, az FBI-t, CIA-t és az Internal Reveneu Service-t (U.S. adó hivatal) . Évek óta ismert, hogy az állítólagosan a bűnözés elleni harcra létrehozott Szövetségi Vizsgáló Hivatal 90%-ban politikailag másként gondolkodók zaklatásával és elszigetelésével foglalkozik.

A bűnöző szindikalisták ma évi 1.000.000.000.000 dollárt rabolnak el a nemzettől . Ennek egyharmada a Gyógyszer Tröszthöz kerül . Mielőtt e kifosztás ellen felléphetnénk, a népnek mindent meg kell tennie egészsége visszanyerésére . Ahogy azt annak idején Ezra Pound is mondta : Egészséget, a mindenségit ! Amerika a világ legnagyszerűbb nemzetévé válhatott, mert polgárai a legegészségesebbek voltak . Amióta a Rockefeller Szindikátus hatalmába kerítette az egészségügyet, polgáraink egyre gyengülnek és ma egy csomó olyan testi és lelki betegségtől szenvednek, melyek mindegyike visszavezethető a vegyi és gyógyszer monopólium tevékenységéhez . E betegségek jelentik a legnagyobb veszélyt nemzeti megmaradásunkra.