width Reakció Scall Fast SF Jobbik Jobbikos jobboldali nemzeti radikális érzelmű politika hírek viccek én

2008. augusztus 7., csütörtök

Nemzeti radikális de nem hungarista?

Nemzeti radikális de nem hungarista?

Aki nemzeti radikálisnak mondja magát, de amúgy ugyanazt vallja a nacionalista, szociális, és a társadalompolitikai kérdésekben is, mint a hungaristák, az micsoda, szégyenlős????? :-)

1. A nemzeti radikálisok nem tartják magukat szélsőségesnek.
2. A hungaristák nem tartják magukat nemzeti radikálisnak.
3. A hungaristák nem szélsőségesek, mivel eleve nem is lehet szélsőség a saját hazánkban a magyar érdek előtérbe helyezése.

A "nemzeti radikalizmus" kifejezés számunkra valóban éppolyan semmitmondó melléduma, mint a "polgári". Mi három egymástól jól elkülöníthető ideológiai rendszert ismerünk: 1. Kommunizmus; 2. Liberalizmus [demokrácia]; 3. Nemzeti Szocializmus [nálunk: Hungarizmus]. A "nemzeti radikalizmus" kizárásos alapon csupán a másodikba fér bele, de mivel ezt talán maga is szégyelli, a 3.-hoz való csatlakozáshoz pedig [noha ahhoz áll közelebb] nincs bátorsága, ezért nevezi magát "radikálisnak". Domokos Endre János.

"...Minthogy a hungarizmus erkölcsi alapja a kereszténységhez vezet, szellemi alapja a nacionalizmusban lelhető fel, anyagi alapja pedig a szocializmusban jelenik meg, ez az eszmerendszer úgy is felfogható, mint a keresztényszociális felfogás egyik ti. nemzetelvű változata, továbbá mint a kereszténynemzeti gondolatkör egyik ti. szociális vagy szocialista válfaja, végül úgy is, mint a nemzeti szocializmus egyik nevezetesen keresztény formája. (Nyilvánvalóan nagyfokú tájékozatlanságra vall, ha azt gondoljuk, hogy a nemzeti szocializmus azonos annak hitleri változatával, minthogy a XX. században Európában és világviszonylatban is az egyidejűleg nacionalista és szociális (vagy szocialista) irányzatoknak egész sokasága létezett. Szigorúan véve e fogalomkörbe sorolható a Mussolini alapította fasizmus is, sőt, Prohászka Ottokár püspök keresztényszociális felfogása is, akinek tanítása messzemenően befolyásolta Szálasi Ferenc felfogását is, hiszen a hungarizmus kifejezését is tőle vette át Szálasi..."

A magyarországi radikális jobboldal rendkívül tagolt, heterogén, ezért nincs egységes programja. Ha nincs egységes ideológia, akkor mitől is lenne egységes program??? :-)

Az alábbi pontok a wikipédiáról vannak, de nem egy az egyben, mert abban a somolygós zsidó szóhasználat szándékosan félrevezető. Ott szerkeszteni persze nem érdemes, kibannolnak úgyis. :--D

* Államrend: Alkotmányos rendszerünk túl liberális: nem biztosítja a haza érdekeinek megfelelő képviseletét. Megoldásként új alkotmányozást, vagy a meglévő alkotmány komolyabb módosítását tartják szükségesnek. A szovjet megszállás után Magyarország elvesztette szuverenitását és legitim, történelmi, Szentkorona-tanra épülő alkotmányát, és mivel a jelenlegi az 1949-ben szovjet mintára hozott új alkotmány toldozása / foldozása / módosítása, az is sztálini örökség. Az alkotmányozás célja a visszatérés a történelmi alkotmányhoz. A rendszerváltás elmaradt vagy legalábbis megrekedt, ezért „valódi rendszerváltásra” van szükség.

* Sajtószabadság: Magyarországon nincs valódi sajtószabadság, mivel a zsidókhoz és a multinacionális tőkéhez köthető üzleti, gazdasági körök pénzügyi erőfölényükkel visszaélve mesterségesen eltorzítják a médiapiacot, így az információk nem áramlanak szabadon. Egymás lapjaiban hirdetnek, egymás lapjait ajánlják, egymás lapjaiba írnak, és csak maguk közül valót tűrnek meg, akár csak mint újságírót is. A média egyes témákat (pl. határon túli magyarok helyzete vagy a cigányok bűnözése) elhallgat, tabuként kezel.

* Közbiztonság: A közbiztonság ma Magyarországon súlyos probléma. Ennek egyik fő oka a cigány kisebbség nem dolgozó, bűnöző rétege által elkövetett bűncselekményekben keresendő, amire a cigánybűnözés fogalmával hivatkoznak. A megoldás módja a büntetések súlyosbítása és a munkakerülő rétegek szociális segélyezésének visszafogása, a visszaélések megakadályozása. Ezzel munkára kényszeríthetnék a munkakerülői cigányságot. Programjukban nagy hangsúlyt fektetnek a civil alapon szerveződő „nemzeti önvédelemre”, mellyel a leépített és az országot megvédeni képtelen Magyar Honvédség egyes feladatait is szeretnék ellátni. A legismertebb ilyen szervezet a Magyar Gárda, de több más szervezet is működik, mint a Nemzeti Őrsereg vagy a Pannon Nemzeti Gárda.

* Európai Unió: Egységesen ellenzik a Magyar Köztársaság uniós tagságát, mert az csorbítja az ország önrendelkezését. Az uniós alkotmány még jobban csorbítaná azt, tehát annak érvénybe léptetését is ellenzik. A schengeni határnyitás nem oldja meg Trianon és a határon túli magyarok problémáját, látszatmegoldásnak, figyelemelterelés, nem nyújt garanciákat a magyarok Kárpát medencei kulturális, gazdasági, politikai egységesítésére. Ha eszköztelenül, pénztelenül, szervezetlenül van az anyaország, hiába áll nyitva a határ, így csak annyit ér, hogy kirándulásnál át lehet menni ott is, ahol előzőleg nem lehetett.

* Globalizáció: Harcos antiglobalisták – álláspontjuk szerint azért, mert elsőrendűen fontosnak tartják a hagyományos magyar értékek és a magyar piac védelmét. Súlyos problémának tartják az idegen, különösen a zsidó tőke magyarországi térhódítását. Az is, mivel akié a tőke, az parancsol. A stratégiai ágazatok, és a termőföld mindenhol, ahol létezik önvédelemre képes állam, nemzeti kézben van Latin Amerikában sok országban pl. Chilében madjnem mindent eladtak, ezzel indiánokká váltak a saját hazájukban, volt, ahol més az esővíz összegyűjtéséért is fizetni kellett a Bechtel nevű zsidó multinak.

* Környezetvédelem: Hasonlóan a társadalom számos más csoportjához a radikális jobboldal is fontosnak tartja a környezetvédelmet, de általában konkrétumok nélkül. Nagy hangot kapott a Verespatak megmentéséért vívott küzdelem. Említendő még a margitszigeti fakivágások elleni tiltakozás vagy a génkezelt áruk kitiltásának követelése.

* Nemzetpolitika: Ez az, amit mindennél fontosabbnak tartanak. Fontos célkitűzésük a magyarság fogyásának megállítása – abortuszellenesek (pro-life). Hangsúlyozzák szolidaritásukat a határon túl élő magyarsággal, fontosnak tartják az elszakadt nemzettestben élők felkarolását, a magyar érdekek következetes végigvitelét akár más államokkal, különösen Szlovákiával, Romániával, Szerbiával és Ukrajnával szemben. Ideológiájuk fontos pontja a Trianoni békeszerződés kérdésköre: jelszavaik közt állandóan szerepel a Magyarországot ért igazságtalanság orvoslása. Támogatják a határon túli magyarok függetlenedését, autonómiatörekvéseiket. Szervezeteik igyekeznek átnyúlni az országhatárokon, egységként tekinteni az Kárpát-medencei magyarságra. Továbbá a hungaristák is egységnek tekintik a Kárpát-medencében élő magyarokat...

* Kultúra: Nagyon fontosnak tartják a nemzeti identitás erősítését, a magyar kultúra ápolását, a magyar nyelv védelmét. Ellenzik a liberális oktatáspolitikát. Sokuk szkeptikusan, lenézően viszonyul a posztmodern művészethez, mert úgy tartják, hogy az hanyatlás az azt megelőző korok fennkölt, méltóságteljes művészetéhez képest. Ez igaz is, mert a bulvárosodást egyértelműen a tehetségtelen és emiatt hatásvadász elemekkel élő, főleg zsidó származású "művészek" és az ő mecénásaik indították el.

* Ideológiájukban fontos, jelszavaik közt állandóan szerepel a „trianoni békediktátum” igazságtalanságainak orvoslása. Ehhez a Jobbik az alábbi pontokból álló programot állította össze:
  1. Magyar állampolgárság megadása minden határon túli magyarnak, bárhol is éljen a világban.
  2. A székelyföldi területi autonómia törvény általi szavatolása.
  3. Területi autonómia a felvidéki magyarságnak.
  4. A Délvidéki Társnemzeti Régió létrehozása.
  5. Önálló magyar járás Kárpátalján.
  6. Önálló magyar egyetem, főiskola Kolozsvárott, Beregszászon, Szabadkán, Pozsonyban.
  7. A csángó magyarok anyanyelvének szabad használata.
  8. Társadalmi vita a trianoni diktátumról.
  9. Június negyedikének nemzeti emléknappá minősítése.
  10. Wass Albert személyének rehabilitációja.
  11. Magyar családi, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő programjának kidolgozása szerte a Kárpát-medencében.
  12. A Kárpát-medencei sportklubok magyar bajnokságokban való indítása.
Ezek szinte egy az egyben hungarista alapvetések. Még a Kárpát medencével kapcsolatos dolgok is. A hungarizmusban nincs fajelmélet, van viszont konnacionalizmus és Kárpát-Duna élettér.

"Lenyúlták" a hungarizmus bizonyos részeit tehát, de AZ ASZEMITIZMUST GONDOSAN KIHAGYTÁK az eszme átvételéből !!!!!!!

Ha nem így lenne, nem lenne tapasztalható a zsidók felé való megfelelési kényszer a részükről, márpedig egy zsidó soha sem szavazna a Jobbikra, legfeljebb csak az, akinek volt zsidó őse, de maga nem zsidó (nem zsidó, ha az anyja / a 2 nagyanyja egyike sem volt zsidó), viszont őket mi hungaristák sem tartjuk zsidónak. Tőlünk jobban aszemita pedig tényleg nincs :-)

A magyar radikális jobboldal, más néven nemzeti radikalizmus gyűjtőfogalom.

Gyakran bírálják igaztalanul a hungarizmust. Pedig hiába határolódgatnak el. No meg, ha az ellenség véleményére jobban adnak, mint a saját szavazóikéra, akkor már régen rossz.

Miért hiába írnak ilyeneket, hogy "de mégsem a hungarizmus a megoldás" ? A rendszerbarát neolib / neokon azaz zsidós politológia és média ezt a különbségtételt nem ismeri el, és a radikális jobboldalt a hungaristák részének tekintik, és a "radikális" és a "szélsőséges" szavakat gyakran szinonímaként használják.

Általában a dualizmus / monarchia vagy a Horthy korszak berendezkedését tekintik követendő példának, amihez szerintük vissza kéne térni.

Namármost, ha akkor itt olyan tökéletes volt a társadalmi berendezkedés, akkor miért harcolt Istóczy Győző, Bajcsy-Zsilinszky Endre, a Kaszáskeresztes Párt, vagy akár maga Szálasi Ferenc???? A 3 millió koldus országában, ahol az iparkamarában tízből tíz tag volt zsidó származású?

Weiss Manfréd jut eszembe, aki ugyanl kiváló vas- és acélművet, gépgyárat hozott létre, de a gazdasági - politikai uralom tekintetében azonban nem ismert tréfát: tízből tíz.

Ha nincs dualizmus, nem rángathattak volna bele az első világháborúba sem, különben az inkább alávetettség volt, abban a rendszerben a Habsburgok uralták Magyarországot. Idegen uralmat mi a fenének visszakívánni??? XD

Ja, hogy ők így konzervatívok...

Konzervatívnak lenni pedig azt jelenti, hogy a nemzet hagyományaira alapozva vinni a politikát, és a nemzetközi színtérben történő változásokhoz is a nemzeti érdekek figyelembe véletével alkalmazkodni

Konzervatív alapelv megvédeni a vallási, kulturális, és nemzeti értékeket, hagyományokat, a jelenben is minél nagyobb teret adni nekik, és elérni, hogy ezek fennmaradjanak a jövőben is.

Egy latin szó az eredete, "com servare", azaz megőrizni, megvédeni a veszteségtől és ártalomtól.

DE NEM az ÁRTALOM UTÁNI állapotot kell megőrizni, és alapul venni, mint megőrzendő status quot ! Éppen ezért hamisan mondják magukat konzervatívnak a "nemzeti" liberálisok, akik valójában csak neokonnak nevezhetők, és zömmel nagyvárosi zsidók (reakcio.blog.hu, konzervatórium blog, a fidesz liberálisai, az mdf egésze, stb.)

A baloldal támogatja az állam beavatkozását a gazdaságba, és létrehozza az erős szociális hálót, a jobboldaliak szerint pedig hagyni kell a piac önszabályozását érvényesülni - arra az önszabályozásra, ami amúgy nem létezik !!! Tehát nem szélsőjobboldali, aki hungarista. A szociális hálót a hungarizmus nem terjesztené ki az ingyenélő munkakerülők eltartására.

Az Mszp nem baloldali
hanem neoliberális.

Még miben egyezik a hungarizmus a nemzeti radikalizmussal?

Mindenki aki nemzetféltő, az emlékszik az 1919-es zsidó vérdiktatúrára, Károlyi nemzetveszejtő politikájára ami Trianonhoz vezetett, a háború utáni zsidó ÁVH-ra, továbbá ellenzi az internacionalizmust, és az internacionalista zsidótőkét, mely természeténél fogva nemzetellenes. Bizony, a zsidóbérenceket, és a káros polkorrektúra híveit kivéve a társadalom radikális vagy békés többsége a zsidókkal, cigányokkal mindenki természetes ellenérzéssel viseltetik - hisz ismeri őket. A gengszterváltás nem dolgozta fel ezeket az ősi társadalmi ellentéteket, sőt a hatalom továbbadásával csak megerősítette őket.

Egyszer már amúgy meg lettek válaszolva ezek a kérdések, itt (ezt érdemes előbb elolvasni, utána a hunhíreset lejjebb) :

http://reakcio.blogspot.com/2008/04/nylt-levl.html

Előszónak még :

Napjainkban, mikor az elektromos vagy a nyomtatott sajtó valamelyik termékében (az ún. nemzeti oldal sem kivétel!) szinte hetente jelenik meg valami bődületes baromság a nyilasokkal kapcsolatban, talán nem érdektelen megemlékezni egy valódi egykori nyilasról, hogy a sötétségben tartott magyar olvasóközönség végre kissé árnyaltabb képet kapjon erről az egykor százezreket vonzó mozgalomról és jelesebb képviselőiről... http://www.l88.hu/about2910.html

http://kitartas.mozgalom.org/cikk.php?t=469

Na akkor lássuk a medvét :

Olvasó: A valódi problémákról

2008. augusztus 05. 19:34HunHír.Hu-információ

Gyakran hallani/olvasni a vezető médiákban, hogy milyen aggodalomkeltőek a Magyar Gárda masírozásai, a nemzeti rendezvények, a tüntetések, az általuk szélsőségesnek ítélt megmozdulások. Ugyanakkor a nemzeti hírportálok miatt is megy a rikácsolás - úgy látszik az igaz szó kimondását, a nemzetvédő magatartást nagyon elítélendőnek tartják.

Gyakorta beszélnek fasisztaveszélyről, nácikról, és a nemzeti érzelmű emberekre egyszerűen rásütik ezeket a jelzőket.

Pedig fasisztaveszély nincs Magyarországon, ez teljesen egyértelmű. Én még sosem láttam egy Mussolinit éltető fasisztát sem, de talán Olaszországban lenne hozzá szerencsém…

Miképpen több nazival (azért írom így, mert a ˝nácit˝ a "National Sozialismus" politikai ellenfelei használják, fennköltségét tekintve egyenértékű azzal, amikor azt mondjuk, komcsi, libsi) találkozhatnék Németországban.

Persze, az igaz, hogy nemzetiszocialisták minden fehér országban vannak, nevezhetjük őket nazinak is, ha úgy teccik. Ha kopaszok, akkor pedig skinheadnek, vagy boneheadnek is hívják őket (amúgy a bőrfejűek politikai nézetei széles skálán mozognak, a szélsőjobboldalinak tartott naziktól egészen a szélsőbaloldali anarchistákig, de szerintem a szélsőjobboldalinak tartottak vannak jóval többen köztük, hazánkban is főképp nacionalista és nemzeti szocialista skinek élnek – 1995-ben szakadt ketté az addig többnyire egységesnek mondható skinhead mozgalom) . Sokan úgy gondolják, hogy a skinheadek mindenütt, minden országban ugyan olyanok, de ez sem igaz. Gondoljunk csak a szlovák és a magyar skinheadekre…

Egyébként nekünk, magyaroknak megvan a saját nemzetiszocializmusunk, a hungarizmus, hazánkban ennek is vannak követői. Nevezhetjük őket nyilasoknak is, eszményképük Szálasi Ferenc (1897 – 1946), Magyarország volt nemzetvezetője. A hungarizmus alapjai a vallás, a nacionalizmus és a szocializmus.

Tény, hogy ezek a csoportok Magyarországon nem kerülhetnek a hatalomnak közelébe sem – egyelőre -, hiszen a magyarság közfelfogása számára sem túl szimpatikusak és nincsenek elegen sem. Máshol se, hiszen a világon sehol nincsenek már hatalmon.

Nos, ez az egyik, ami miatt nem tartom őket nagy problémának, másrészt pedig a mai társadalmakban (ahol a hazájukban élők gyakran csak másodlagos polgárok) szinte szükség van rájuk. Sőt, a hungarizmust szimpatikusnak találom, és én is úgy vagyok vele, ahogyan Blogin (Bombagyár) fogalmazott egyik írásában: „én magam csak attól határolódom el, amit maga Hitler vagy Szálasi is megvetett volna ebben a szubkultúrában.”

Bizony vannak bőven olyan skinheadek akik csak divatból azok, akik nem rendelkeznek kellő ideológiai felkészültséggel, akik azt hiszik, hogy megtalálták a legfélelmetesebb ideológiai rendszert és, hogy a horogkereszttől majd ők is félelmetesek lesznek… az ilyenek gyakran viselkednek állat módjára, esetleg cigánybűnözők módjára! Ezeket feltétlenül elítélem, ahogyan a többi igazi nemzeti szocialista is.

Tehát a tények, a valódi problémák, amiről a vezető médiák sokkal kevesebbet beszélnek: Magyarország társadalmilag, gazdaságilag, politikailag válságban van! Hazánk ezer sebből vérzik!

Ezt nem lehet letagadni. Ezek a legnagyobb problémák, nem a szélsőjobboldal (bár a nemzeti szocializmust Hitler nem szélsőjobboldali nézetként definiálta, nem is jobboldalinak, hanem ellenbaloldalinak).

Az egyetlen igazi kiút pedig: a nemzeti radikalizmus!

(Hogy miért nem a hungarizmus, ha már ilyen szépen beszéltem róla? Azért mert az emberek ma a ˝rosszal˝, az erőszakkal kapcsolják össze, a közvélemény nagyon elítéli. Ugyanakkor ez is, mint a kommunizmus, egy totalitárius rendszer, még ha sokkalta jobb is a példaként említettnél. Másrészt pedig egyszer már megbukott. És Európa ma sem nézné jó szemmel, ha egyik országában a nemzetiszocializmus lenne hatalmon, hiszen ezen a kontinensen eleve be vannak tiltva az ilyen pártok – bár ők nem pártokban gondolkodnak -, az ilyen jelképek…)

SF kommentje : Tehát vegyük a hungarizmus eszméjét, válogassunk belőle tetszés szerinti részeket, persze az aszemita elvet nem vesszük át, pedig pont az az egyik legfontosabb lényege, ja és vegyük figyelembe annak az Európának az érzékenységét, aki felől nyugodtan lehettünk 45 évig megszállva a szovjetek által, aiki amúgy leverték az 56-os forradalmat, és Európa nem segített nekünk. A lengyeleknek sem segítettek a 80-as években, amikor az ébredő lengyel nép letörésére megint csak elnyomó intézkedések, brutális karhatalmi fellépések, és tömegbelövések történtek csak a pápa segített. Mellesleg nem totalitáruos rendszer, hanem elég rugalmas. Ami / aki a nemzetnek nem árt, azt békén hagynák. A hungarizmus kollektivista jellegű ugyan, de pontosan azért, mert az egybetartozás érzése a társadalmi nyugalom alapja. Minden nép a sajátjai körében érzi jól magát.

Most pedig, nézzük csak, miért gondolom úgy, hogy hazánkban társadalmi, politikai, gazdasági válság van és, hogy gyökeres, radikális változásokra van szükség!

Először a problémákat fogom felsorolni, persze a teljesség igénye nélkül, hiszen mindet szinte lehetetlen egy írásban kifejteni.

Hogy melyik is a legnagyobb a problémánk, arról vitatkozhatnánk. De szerintem a nemzettudat általában teljes hiánya a magyarokból az - még ha nem is ezt lenne a legnehezebb orvosolni -, azért, mert e nélkül nem tudjuk megoldani a többit.

Mi is az a nemzettudat?

A nemzettudat egy egységes és átfogó, nemzeti önismeretből (a nemzeti önismeret a nemzet múltjának, a történelemnek ismeretéből ered) táplálkozó közösségtudat. Az együvé tartozás és az egymásra utaltság tudata, mely képessé tesz és erőt ad ahhoz, hogy egymást megvédjük és vállaljuk a közös sorsot. Egy nép, melynek ilyen nemzettudata van, képes megoldani a sorskérdéseit, az égető, közös problémáit.

E nélkül meg vagyunk osztva és nép nagy részét könnyedén csapják be, mossák át az agyát, s ennek tudható be, hogy országrontó kormányunk van, hogy Izrael nyugodtan, probléma nélkül vásárolja fel hazánkat. Ennek köszönhetjük továbbá – legalábbis részben -, hogy ma furcsán néznek arra, aki büszke magyarságára, nemzeti jelképeire. Sőt, egyesek szemében az ilyen ember kirekesztő, fasiszta. Más országokban természetes a nemzeti lobogó kitétele a házaknál, a történelmi hősök, nemzeti jelképek tisztelete az emberek körében – nálunk ez nincs így. Pedig nekünk is van legalább olyan régre visszanyúló történelmünk, legalább olyan nemes nyelvünk, legalább annyi hősünk, legalább annyi dicső győzelmünk. És a magyar kultúra sem szegényebb semmilyen más nemzeténél. Mégis a magyarok - főleg a fiatalok és a baloldaliak -, többségéből abszolút hiányzik a büszkeség magyarságukra, nem tudnak semmit a történelmünkről. Sokakat még taszít is minden, ami magyar és a többség az idegen kultúrákat favorizálja.
Nem érdekel senkit, hogy külföldi árukat vásárol, nem törődnek azzal, hogy a pénz, amit elköltenek, az országban maradjon. Persze ez leginkább a mai nemzetellenes politikának tudható be, hiszen más országokban támogatják a hazai árutermelőket, azok áruit és a hazai piacot, a külföldiekkel szemben. Itthon ez persze nincs így. Pedig hazánk képes megteremteni a jó minőségű magyar árukat (hiszen a magyar termőföld hungaricum, olyan különleges, hogy egyes zöldség és gyümölcs termékcsoportokat egyszerűen nem lehet máshol ilyen magas minőségben megtermelni) nem kéne mindenből a külföldit támogatni. De a kormány (és nem csak a mostani kormány, már az Antall-kormány idején lezajlott az élelmiszerfeldolgozó-ipar kiárusítása, illetve egyes ágazatok teljes eladása, Európában példátlan módon) mégis egyértelműen a külföldi termékeket, a globalizációt, a multinacionális cégeket, az idegen, különösen a zsidó tőke magyarországi térhódítását támogatja. Tehát hazánk felvásárlását is. Farkcsóválva pitiz a nagyhatalmaknak a nemzete ellenében. Megértünk már egy NATO és EU csatlakozást is. Mily jó ez nekünk!

Nézzünk csak a Jobbik Magyarországért Mozgalom honlapján (http://www.jobbik.hu/rovatok/partunkrol) miként vélekednek erről:
„Azzal, hogy elfogadtuk a versenyhátrányt determináló feltételeket, meghatározó területeken lemondtunk a nemzeti önrendelkezésről egy antidemokratikus, bürokratikus, központi hatalom javára. Ez kiszolgáltatottá teszi és kényszerpályára állítja az országot. A rendszerváltozás veszteseihez újabb százezrek sodródnak, elsősorban az agráriumból. Az uniós árak és az euró majdani bevezetése a nyugdíjasok millióit fogja sújtani, miközben újabb milliárdosok születnek. (…)
A 2004. május 1-jei csatlakozás során Magyarország nemzeti önrendelkezésének feladásával, előnytelen és igazságtalan feltételek elfogadásával részévé vált annak az Európai Uniónak, amelynek irányító hatalmai nem felzárkóztatni akarják az újonnan bekerülteket, hanem befolyási övezetüket kiterjesztve a globális gazdaság számára fel akarják használni e régió leértékelt természeti és humán erőforrásait. Elutasítjuk a parlamenti pártok által elfogadásra ajánlott uniós alkotmányt, mert az Magyarországot, mint önálló államot megszünteti! A gazdasági együttműködésre igent, a politikai unióra, a központosított és bürokratikus államszövetségre nemet mondunk. Amint a gazdasági és a társadalmi feltételek, valamint a vélhetően megváltozó regionális és nemzetközi körülmények lehetővé teszik, népszavazással kívánjuk elérni az ország kilépését az Európai Unióból.”
Ezzel teljesen egyet értek és, ahogy egy Hungarica dal is kimondja: „Csillagos lobogó nem kell (sem EU-s, sem zsidó, sem amerikai), csak piros, fehér, zöld!”

Visszatérve a nemzettudat, hazaszeretet hiányához: bizonyosan ez is felelős az egyre növekvő környezetszennyezésért, mely szintén hazánk egyik nagy problémája. Tele vagyunk illegális hulladéklerakókkal, a városainkat is elborítja az eldobált szemét, aminek következtében az embernek lassan már nincs kedve kimenni az utcára. Ez elkerülhető lenne, ha szeretnénk és tisztelnénk ezt a szent földet mely bölcsőnk és majdan sírunk is, és ha nemzetben gondolkodnánk, felelősséget érezve a nemzet többi tagja iránt, hiszen kinek tetszenek a szeméthegyek?
Minden igazi nemzeti érzelmű ember környezetvédelem párti.

Bezzeg a mai fiatalság nagy része - akiket ez már hidegen hagy és a nemzettudatról fogalmuk sincs -, szemetel össze-vissza. Gyakran rongálnak is: kulturális örökségeket, műemlékeket, temetőket, tömegközlekedési eszközöket. A grafiti-kultusz is tombol mindenfelé. Milyen gyönyörű, ugye?

Bizony a világ halad, minden változik, ami elmúlt, elmúlt…
De merrefelé is haladunk?
A fiatalok drogoznak, cigiznek, minden második szavuk káromkodás, minden hétvégén beszívva, vagy részegen buliznak, a szexuális életet már általában 14 éves korban elkezdik – anélkül, hogy tudnák mi is a szerelem, a romantika -, hiszen ma az a divat, hogy minél hamarabb elveszítsék a szüzességüket. Az abortuszok is mindennaposak (1956 óta 6, 5 millió életet oltottak ki így!!!). A diákok nem tanulnak, nem olvasnak, nem divat már a műveltség. Terrorizálják a gyengébbet, a kisebbet, olykor még a tanárt is bántalmazzák; nem divat már a tisztelet. Az idegen kultúrákért rajong minden fiatal. Rapperek trottyos, G-Unitos gatyákban gengszternek képzelik magukat és éltetik a fekete rappereket – akik gyakran drogosok és valóban gengszterek.
Aztán a discosok, akik igénytelen zenére – általában bedrogozva, vagy részegen, gátlásaikat levetkőzve – végigtáncolják az estét, majd nem ritkán ágyba bújnak valakivel, akit ott szedtek fel.
Reaggesek raszta hajjal szívják a füvet és csápolnak az ezt népszerűsítő fekete zenészeknek. Sátánisták kifestve követik a bűnt, a gonoszt és a gyomorforgató, undorító példaképüket, Marilyn Mansont.

A technósok olyan zenéket hallgatnak, melyhez hasonlónak a betonkeverő zaját tartom (jó, közben rázhatom a sótartót és akkor már tényleg).

Fiatal lányok Paris Hiltont és a hozzá hasonló nyálas, idióta, tehetségtelen, divatmajom sztárokat utánozzák, ruhájuk alig takar el valamit, gyakran minden héten más fiúval vannak.
És a buziság (ami egyértelműen Isten, természet, család, erkölcs ellenes) is egyre nagyobb teret hódít; buzulás az iskolában, haverok közt- ez is divat lett. (Hozzáteszem, azért nem nevezem őket ˝melegeknek˝, mert a melegről valami jó dolog jut eszünkbe: a nyár lehet meleg, egy anya ölelése lehet meleg… ezek viszont buzik! Persze vannak egyéb megnevezéseik is, de szerintem ez a legtalálóbb.)

Az aberráció, a bunkóság, az extremitás, a perverzség mindennapos megszokott dolgok. Mindenki angolt, vagy más idegen nyelvet akar tanulni, hogy „kinyíljon előtte a világ”, hogy minél hamarabb elhagyhassa hazáját, mert itt élni nem jó, „nem éri meg” és nem is köti őket semmiféle érzés e földhöz. {Sajnos mikor ezek a fiatalok felnőnek, közülük sok művész, színész, tervező, orvos megy külföldre, mert ott sokkal nagyobb sikereket tudnak elérni, sokkal több elismerést kapnak, sokkal jobban megfizetik őket. Én megértem ezt, de van, ami sokkalta fontosabb a pénznél (bár ezt sajnos ma kevesen gondolják így)…

Hiába mondja Gyurcsány, hogy „akinek nem tetszik, el lehet menni!”, én mégis csak egyetértek azzal, hogy „szívet cserél, aki hazát cserél”… }

Hiányzik a fiataloknak a normális szülői nevelés, a normális oktatás, a normális gyermekkor. A gyerekek TV-n és számítógépen nőnek fel, így nincs is esélyük megismerni a valódi értékeket. Nem olvasnak könyveket, pedig az értékes könyvek mind lelkileg, mind szellemileg jó irányban fejleszthetik az embert.

Egyre mélyebbre süllyed minden egyes korosztály: én látom – már most, 17 évesen-, hogy mennyivel rosszabbak a mai 10 évesek is az én korosztályomnál. Abszolút tiszteletlenek, pofátlanok, neveletlenek, bunkók, némelyikük jobban tud káromkodni, mint egy felnőtt, többségük el van hízva. Elidegenedtek a természettől, a testmozgástól, csak ülnek otthon, TV-znek, számítógépeznek és esznek. Még közelében sincsenek a nagybetűs életnek, de közülük egyesek már emberi roncsok!
Azért az én korosztályom még jobb volt valamivel, hisz néha mi is csak csodálkozunk rajtuk...
Nos, ha ez a züllés így megy tovább, akkor pár évtizeden belül szinte minden érték kihalhat a világunkból. Mindenki követi majd az egyre mocskosabb divatot.

A divat pedig, mint láthatjuk, nem értékbarát. Az olvasás, a hazaszeretet, a vallás, a becsület, a tisztesség, a műveltség, a gondolkodás, a jó ízlés és még sorolhatnám, hogy mik hiányoznak belőle.
Csak a fentebb említettek. Az ma a ˝normális”, az elfogadott… és ráadásul még ennek a divatnak a színvonala is rohamosan süllyed!

Most térjünk át a felnőtt korosztályra, hiszen ők a leginkább felelősek a fiatalokért.

A nemzettudat, a nemzeti önismeret belőlük is hiányzik. De ez sem csoda, hisz nekik még részük volt a kommunista agymosásban. Számukra első a munka, így gyermeket vagy nem is terveznek, vagy ha mégis, nem tudják megnevelni. Ezért is van az, hogy fogy a nemzetünk, és hogy a fiatalok olyanok amilyenek (lásd fentebb).

Ma már a nők is munkamániások, a gyermeknevelés csak másodlagos. Ezzel az ősi természetes rend bomlik fel, hiszen a nő igazi, szent és legtermészetesebb hivatását, mint anya teljesíti. Asszonynak lenni társadalmi rang kéne, hogy legyen, melyért a társadalom részétől a legnagyobb tiszteletet érdemelné! El kellene ismernünk az anyaságot főállású hivatalként, különben nemzetünknek nem lehet jövője! A gyermeknevelés amúgy sem 3 évig tart, hanem a középiskolának befejezéséig. Ezzel nem azt mondom, hogy a nő ne tanuljon, ne dolgozzon, hanem, hogy tisztában legyen vele mindenki, mi is a nő igazi, felbecsülhetetlen, szent szerepe a társadalomban. Ez nemzetünk érdeke.
(Persze nem is azt mondom, hogy kisebbségi módon éljünk meg a segélyekből, hiszen náluk általában nem dolgozik senki, de egy normális családban a férfi dolgozik, a nő pedig az ő támasza, serkentője, gyermekeik nevelője, a gyermek pedig a nemzet jövőjének záloga.)

Sajnos mára a boldog családi élet a múlté, a munka (melyet általában nem fizetnek meg) felőrli, felidegesíti az embert; a családi viszályok, családon belüli erőszak, veszekedés, kiabálás mindennapossá válnak.

A lakosság felső 5-6 % -nyi rétegének, a "globalitás lokális elitjének" jövedelme közel harmincszorosa a reménytelenül leszakadt, 30 % - nyi "roncstársadalom" jövedelméhez képest, ami nagyon elkeserítő.

Az emberek eltávolodtak egymástól, gyakran a szomszédok sem ismerik egymást. Önérdekű, ingerült, barátságtalan és boldogtalan az átlag magyar polgár. Hazája, nemzete alig ha érdekli (még ha nem is feltétlenül agymosott), csak magával, esetleg családjával foglalkozik valamelyest – de nem tudja, vagy nem akarja tudomásul venni, hogy ha ő nem vívja meg a saját harcát, akkor gyermekeinek, unokáinak nem lesz jövője.

A munka nehéz, nem is fizetik meg, kinek van e mellett ereje olvasni az igaz híreket, felvilágosítani az embereket, saját pénzét, szabadidejét felhasználva tenni a magyarságért – főleg ha ez sokszor hátrányos a társaságokban, a munkahelyeken -, gyermekeket felnevelni, s akár harcolni is, ha kell és elviselni a hazugságokat, az igazságtalanságot… Ráadásul az emberek eleve rettegnek attól, hogy lefasisztázzák, kirekesztőnek bélyegezik őket.

Hát igen, magyarnak lenni nehéz… talán ma a legnehezebb. De ezért a legfontosabb is!
Hiszem, hogy aki magyarnak nem jó, az embernek is hitvány és aki nem képes harcolni a hazájáért az nem érdemel hazát! Mégis, ha ezt valakinek a szemébe mondanám, minden bizonnyal csak legyintene:
„Kit érdekel?”

Most jöjjön a közbiztonsági probléma:

Nagyon sok helyen rettegnek az emberek, este nem mernek kimenni az utcára, félnek a város, vagy falu egyes részeire merészkedni, a gyerekek is félnek iskolába menni. Az idősek pedig csak imádkoznak, hogy ne törjenek be hozzájuk és ne öljék meg őket a… cigányok. Ez a cigányterror, a cigánybűnözés. Persze nem minden cigány bűnöző, vannak köztük tisztességes, dolgozó emberek, különbek is jó néhány magyarnál. Sajnos a tapasztalat az, hogy ők vannak legkevesebben köztük.

Róluk nem szükséges beszélni, de a beilleszkedni képtelen, bűnöző életmódot folytató, közbiztonságot veszélyeztető, nemritkán vérfertőzés útján degenerált kisebbségiekről – akiktől általában a tisztességes cigányok is félnek, esetleg próbálnak elhatárolódnak tőlük -, róluk sajnos kell, mert velük van probléma… nem is kevés!

Szerintem ezzel mindnyájan tisztában vagyunk, tudjuk, hogy a cigányság egy része lenézi, sőt gyűlöli a magyarokat. Ezek a cigányok általában nem dolgoznak, inkább megélnek a gyerekek után kapott segélyekből. Náluk természetes, hogy olykor ellopnak valami színesfémet, betörnek házakba, ellopják a 80 éves néni utolsó tyúkját is, vagy az emberek kertjéből szedik össze a vacsorára valót.
Persze ha valaki áramot mer vezetni valamely veteménye köré (ugyanis másképp nem tudja azt megvédeni) és már két héttel előtte szól, hogy azt ne próbáljátok ellopni, mert az áram megráz - de persze a cigány mégis odamegy és agyoncsapja az áram- , akkor az számukra előre megfontolt emberölés. (Szegény öregember meg, aki tisztességgel végigdolgozta az életét, mehet a börtönbe.) És a ˝gyászoló˝ cigányok természetesen az illető egész családjának kiirtásával fenyegetőznek, mondván: „Halálért halált!”

Nekik más a kultúrájuk ez teljesen egyértelmű. Számukra a magántulajdon semmit sem jelent, a lopás az ingyenélés természetes. Olykor a gyilkosság is.

Tudják, nem tudják, de mi tudjuk: nekik mindent szabad. Szabad elvenni, ami a másé, szabad terrorizálni a másikat - mert magyar -, szabad bosszút állni a semmiért. Hiszen őket védi a média, őket védi a politika, a jogszabályok. Nekik minden jár és minden szabad. Ha pedig nem így van, az felháborító és aki úgy érzi, hogy nem jó ez így, az rasszista. Ők büszkék a kultúrájukra, büszkék arra, hogy cigányok, testvérnek tekintik egymást, egységesek (legalábbis, ha lopásról – magyaroktól -, verekedésről, balhéról van szó – magyarokkal -, mert amúgy a családon belüli erőszak és a családok közötti viszály sem ritka náluk). Ezért is nézik le a magyart és tartják magukat felsőbbrendűnek. Tanulhatnánk tőlük, pedig a mi kultúránk jóval az övék fölött áll! Ez tény, csak mi nem tudjuk. (Ők lehet, hogy igen; tehát lehet, hogy irigységből gyűlölnek minket.) Mi ezt eltűrjük, félünk tőlük. Gyakran, ha cigányok jönnek velünk szembe máris elfog minket a rettegés…
Idézek egy részletet az egyik interneten történt „beszélgetésből” – vagy mondjuk inkább chatelésnek -, melyet az egyik Jász-Nagykun-Szolnok megyei barátnőmmel folytattam (a félkövér betűs szöveg az övé):

„-... Én most újságot hordok, az egész városban havonta egyszer...és látok pár dolgot, látok pár házat, ahol magyar zászló van kitéve, illetve Árpád-sávos… és van nálunk egy olyan rész h válykos...ott szinte csak cigányok, romák vannak...
Na és ott a válykosban a cigányok belém kötnek, megszólogatnak, de muszáj mosolyogni, mert ha nem, akkor ott helyben szétvernek... Látom hogy élnek, milyen putrikban, állandóan hallom a kiabálásuk stb... Tegnap ahogy arra hordtam az újságot reggel egy öregasszony egy bácsival beszélgetett, épp arról hogy éjjel egy csapat roma szétverte a palakapukat, meg rombolt...látszódott is jó pár helyen, és hívták a rendőrséget de nem mentek ki....ők is félnek, nem mernek hozzájuk szólni sem...a cigányok pedig dagadó mellel büszkélkednek hogy mindenki fél tőlük...nem véletlenül, mert mi nem fogunk össze ellenük...de ők igen, és egy ember nem sok mindent tud tenni 10 ellen...
- Ez felháborító… persze nincs cigánybűnözés és nincs szükség a „fasiszta” Magyar Gárdára, fel kell oszlatni…
- Illetve hazafelé egyik ismerőssel beszéltük, hogy lelopták a csatornák fedelét az út szélén...felelőtlenség, mert valaki sötétben belemehet, beleeshet...és ezzel nem foglalkozva állandóan lopkodnak aknatetőket, villanypásztorokról vezetékeket, folyamatosan telefonálgatni kell a gameszosoknak h most itt nincs áram, itt nincs ez meg az...felháborító, és mégsem tudunk semmit tenni...
- A cigánybűnözők, meg a felelősségérzet 2 különálló, összeférhetetlen dolog…
Egyébként érdekes, hogy a zsaruk a tüntetőkkel szemben, a hazaáruló politikusokat, vagy éppen buzikat védve, az előbbiek parancsára nagyon határozottan fel tudnak lépni… persze 2006.októberében, mikor igazán brutálisan verték a jónépet, akkor azonosítószám se volt rajtuk, így valószínűleg ott volt köztük mindenféle In-Kalos, meg ki tudja még ki…
- Nekem tesóm zsaru, így ehhez is tudok hozzászólni.... a tüntetők ellen fellépnek,mert ha a kormány kívánja, muszáj menniük, mert ha nem mennek, az állásukkal fizetnek, és legtöbben félnek attól, hogy elvesztik állásuk, mert ott a családjuk és azt el kell valamiből tartani, és egy zsarunak jó fizetése van, de máshova nem nagyon veszik fel dolgozni...ezért teljesítik a parancsot hisz ők is valamilyen szinten…
katonák...
A cigányok ellen pedig azért nem lépnek fel, mert ahhoz kevesen vannak, és megint csak családjukat féltik, mert mint tudjuk a romák képesek megölni is őket...”

Egyszerűen szörnyű, hogy nagyon sok helyen ilyen a helyzet hazánkban. És ezek után a ˝szélsőségesekkel˝ van baja a médiának (a valóban szélsőséges, nemzetellenes médiának), a cigánybűnözőket meg védi minden erejével. (Például egy szélsőbalos kommunista, idióta, beteg blogon – ahol az SZDSZ logója is ki van téve! – ez olvasható egy gyilkossággal kapcsolatban: "A rohadt náci nem akarta kisegíteni szegény romákat, ezért meggyilkolták és feldarabolták – jól tették!
„ Csak így tovább, romák! Vegyétek el a koszos, náci gázsóktól, ami nektek jár! Ha nem adja, gyilkoljátok meg!”

Vicces ez valaki szerint? Mert hát csak nem gondolhatják komolyan… vagy mégis? És miért nem ezt fújja fel a média? És miért van ott az SZDSZ logója egy ilyen szélsőséges, magyarellenes blogon? Egyébként itt található a blog, ha valaki nem hiszi el: http://nacikhaza.blogspot.com/2008/07/rohadt-nci-nem-akarta-kisegteni-szegny.html
Érdekes az oldal neve… ennyit az ˝antifasisztákról˝ …)

De miért is van így a mi hazánkban? Miért vagyunk tehetetlenek a cigánybűnözéssel szemben?
Talán, azért, mert a legtöbb magyar csak annyira magyar, mint a cigányok: állampolgárságban.
Ha a nemzettudat ott lenne mindnyájunkban és mi is egységesek lennénk - mivel ők a kisebbség -, lenne erőnk gátat vetni a cigánybűnözésnek és megkezdhetnénk a felzárkóztatásukat, hogy ők is tisztességes, dolgozó állampolgárok legyenek.

Aki meg nem képesek a békés együttélésre – vagy nem akarja ezt -, annak helye a börtönben van (ahogy a cigányság eddig nem említett, harmadik rétegének, az uzsorás cigányoknak is).

A fentebb idézett beszélgetésben eljutottunk a rendőrökig. Meg kell említeni, hogy a magyarok bizalma megrendült az igazságszolgáltatásban, a rendőrségben. Ezen valahogy változtatni kellene. Egyetértek Hende Csaba, a polgári körök koordinátoraként ismert fideszes politikus, az Echo Tv-ben tett nyilatkozatával, mi szerint a rendőrséget fel kéne oszlatni, majd újraszervezni. Ahogy ő fogalmazott: „a magyar rendőrség zászlaját olyan mértékben mocskolták be, hogy ez az alakulat így, ahogy van, nem maradhat fönn”. Közölte, „egy kormányváltás után a rendőrséget fel kell oszlatni és újjá kell szervezni, magyarul mindenki elveszti beosztását, és majd valakik, akiket arra a közbizalom megbíz, majd eldöntik, ki az, aki újra szolgálatba állhat, és ki az, akit visszavesznek."
Erre természetesen érkezett a bírálat baloldalról, Török Zsolt szocialista országgyűlési képviselőtől: „Ki állna a rendőrség helyére, ha feloszlatják? Talán a Magyar Gárda?”

Hát persze, amíg az újjá szervezés tart. Szerintem ez abszolút kézen fekvő dolog, természetesen a Nemzeti Őrsereggel és a Nemzeti Gárdával és egyéb radikális szervezetekkel összefogva. Ezek jól szervezett, rendezett csoportok, biztos vagyok benne, hogy meg tudnák oldani a helyettesítést (persze nem is kellene feltétlenül egyszerre az egész rendőrséget feloszlatni, szerintem megyénként, sorban is lehetne haladni az újraszervezéssel).

És természetesen utána is, a gárdáknak és a rendőrségnek össze kell fogniuk, hogy fel tudjanak lépni a cigánybűnözés ellen! A csendőrséget is vissza kell állítani, ezt pedig a gárdák is magukra vállalhatják.

Még egy problémát meg kell említsek.
Siklósi András tanulmánya, A trianoni nemzetgyilkosság egyetemes hatásai és revíziójának sürgető parancsából (ajánlom mindenkinek) idézek:
„Mert bárhogy is temetjük, bármennyire szeretnénk feledni itt is, ott is, Trianon él, munkál a mélyben s mindennapjainkban, és mielőbbi jóvátételre, megoldásra vár. Trianon ölt a múltban, és most is gyilkol; fertőz, mint egy vírus, burjánzik, mint egy rákos daganat!
Trianon nekünk: történelmünk legnagyobb nemzeti sorstragédiája; kiheverhetetlen, katarzis nélküli, folyamatosan jelen idejű fájdalom; egy olyan kábulat, tartós részegség, lúgkőmarás, lélekmérgezés, mely fölemészt, szétroncsol bennünket. Mindenkire hat, akár tudatosan éli meg, akár homokba dugja a fejét. Ebben a drámában nekünk az áldozat szerepe jutott. A külső nagyhatalmi kényszer olyan gyógyíthatatlan sebeket ütött rajtunk, melyekre nem hoz feledést az idő; még akkor sem, ha a mai generációknak sem emléke, sem ismerete nincs a 80 éve történtekről, jóllehet ebben nemcsak a több évtizedes kommunista diktatúra vétkes, hanem a tanárok, az értelmiség s egy kicsit valamennyien. A trianoni fogyatkozások félelmetes számadatai az itthoniaknak gyakran csak rideg statisztikákat jelentenek, míg az elcsatolt magyaroknak véres valóságot, amit másodrendű polgárként, súlyos terhektől gyötörve és kiszolgáltatva kell viselniük A bányák, gyárak, vasutak, erdők elvesztését nyugodtan vehetjük itthoni életszínvonalunk állandó romlása egyik fő okának; ám az anyagi károknál sokkal fontosabb az élet emberi minőségének szinte kimutathatatlan posványosodása, éppen magyar testvéreinktől való elszakítottságunk következtében, vagy nemzeti kultúremlékeink megsemmisítése, elzárása, ill. természeti kincseink megközelíthetetlensége miatt.”
Hogyan is hagyhattam volna ki ezt problémáink közül? Hiszen ez a történelem legigazságtalanabb diktátuma, melynek következményeit érezzük ma is. Soha nem mondhatunk le nemzettestvéreinkről és ősi földünkről! Még egy idézet Siklósi András írásából:
„Mostanában kaptam egy szomorú levelet a Duna túlpartjáról, melyben révkomáromi barátom – egyebek között – az alábbiakat írja: „Úgy érezzük, hogy Magyarország már végleg lemondott rólunk. Itt most mi csak utóvédharcokat tudunk folytatni, amikben lassan felmorzsolódunk.”
Ha ilyet olvas az ember, összeszorul a szíve (a magyar ember szíve). Nem maradhat ez így! Ezen probléma a legégetőbbek közé tartozik, s a többivel párhuzamosan kell megpróbálnunk megoldani – nem helyezhetjük elé egyiket sem!

Hogy mit tehetnénk? Több variáció is elképzelhető, Siklósi számba veszi mindet, javaslom mindenkinek a tanulmány elolvasását (itt: http://hunhir.hu/index.php?pid=vt&id=000482).

Talán most már mindenki értheti, hogy miért beszéltem társadalmi, politikai, gazdaság válságról, arról hogy hazánk ezer sebből vérzik és arról, hogy egyáltalán nem a ˝szélsőségesek˝ (legalábbis nem azok a szélsőségesek, akiket annak tartanak a vezető médiák) és a nemzeti radikalizmus a probléma Magyarországon. Hazánkban nem fasisztaveszély, hanem nemzethalál fenyeget!


De vajon, mi lehet annak oka, hogy hazánk ilyen mélyre süllyedt? Mi áll e problémák mögött? Hogy lehet, hogy az utóbbi évszázadokban csak áldozatok voltunk a történelemben?
De először is: mi diktálja a divatot?

Idézek Molnár Tamás Polgárháború című könyvéből, melyet ajánlok mindenkinek:
„Vagy ez lenne a liberalizmus?
Ez, ahol a kultikus másság kisebbségi hőseinek teljesen agyára ment a kritikai attitűd? Ez, ahol nemzet-sorvasztó, nyitott rendszert szervez a szellemi önteltség, perverzség, prostitúció és narkotikum? Ez, ahol kiemelt szubkulturális érték a falakra mázolt grafiti, a bőrbe vésett tetoválás, az agyra öntött alkohol, a hátsó fertályba beleájult, szabados szex, a drog és a dohány? Ez, ahol kötelező a hisztérikus ostobaság, az alantas, magamutogató extremitás, a különc aberráció, a nyers, durva, barbár szellemi elnyomorodás és a begettósodás? Ez, ahol sikk a közöny, az önzés, a züllés, a türelmetlenség, a vakság, az üresség, a hihetetlen és öncélú lázadás irányul minden érték ellen? Ez, ahol a cinikus és nihilista eljut végső határáig és csak demoralizál, destruál és végül a semmibe menekül? Ez, ahol végleg feloldódik a morális fedezet és beteljesedik a magányos ember a totális rombolás, önpusztítás drámája? Ez, ahol mindenen túl mégis ott marad az izgága idegesség, a zavar, a bizonytalan depresszió, a nyugtalan dekadencia, a felbomlás? Ez, ahol már nincs tovább? Ez lenne a végső káosz, a földi pokol, az utolsó ítélet? Ez lenne? Csak ennyi? Igen!
A végsőkig felfokozott liberalizmus az egyetlen, amelyben ráismerünk önmagunkra, saját kifordult világunkra. Ez az, amely teljesen lefedi, uralja életünket. Ezt a felgyorsult extrém extázist, ezt a tébolyt kell megállítani!”

És idézek Budaházy Györgytől is, a buzifelvonaglással kapcsolatos írásából:
„E mögött a jelenség mögött ugyanaz a pusztító eszme, a liberalizmus áll (…)
Ők azok, akik leprivatizálják vagyonunkat, ellopják pénzünket, tönkreteszik iskoláinkat, egészségügyünket, drogra szoktatják ifjúságunkat, ránk szabadítják a cigányokat és egyéb idegeneket, gyalázzák szimbólumainkat, ünnepeinket, pusztítják erkölcsünket, buziságra nevelik fiainkat, kurvaságra lányainkat hagy fogyjon nemzetünk. Céljaik elérése érdekében gátlástalanul felhasználnak mindent, politikát, médiát, rendőrséget vagy akár a homokosokat is. Nem számít, ha százmillióba is került a szombati nap (úgyis az adófizetők fizetik), de akkor is kell, mert az ilyen rendezvények kellenek a végső célhoz. Teljesen szétverni a társadalom önvédelmi erejét, hogy jól ki lehessen fosztani.”

Bizony, bizony, a liberalizmus…
És nem csak Magyarországon, mindenhol a világban láthatjuk ezt a züllést, mindenhol ezt tartja normálisnak a média. De azért hazánk mégis különbözik némiképpen… Érdemes elgondolkodni, hová is süllyedt ez a nemzet, mely tán ősibb és különb az összes többinél, most mégis ocsmányabb mindnél: hol máshol van ilyen országrontó, hazaáruló kormány, nemzetellenes politikával? Hol máshol néznek rossz szemmel, sőt támadnak rá a saját nemzeti jelképeikre? Hol máshol tagadják meg igaz történelmüket (pedig nincs is a miénkhez fogható!)? Hol máshol nem tisztelik, sőt nem ismerik a történelmi hőseiket (kikből tán nekünk van a legtöbb!)? Melyik nagyobb múltú nemzet tagjaiból hiányzik a büszkeség származásukra (nálunk még meg is tagadják, sőt szégyellik azt!)? Melyik értékes nemzet tagjai közt nem divat abszolút a hagyományuk, a saját kultúrájuk? Melyik nép mondana le ősi földjének nagy részéről és ott lakó nemzettestvéreiről? Melyik nagy nemzet süllyedt még ilyen mélyre? A válasz egyszerű… egyedül vagyunk ekkora szégyenben.

De hát, hogyan lehetséges ez? Ez hihetetlen, szürreális… mint egy rossz álom. Mintha átok ülne rajtunk (hát igen, ilyenkor a turáni átokra is gondolhatunk), vagy a Sátán telepedett volna ide. Ezt már nem lehet csak az egész világ romlásával, a liberalizmussal magyarázni, hiszen mi vagyunk a legrosszabbak (holott a tudás népe voltunk valaha!). Nem lehet csak Trianonnal és a kommunizmussal sem, hiszen a magyar nemzet már annyi tragédiát túlélt, megfogyva volt már, de megtörve nem… most mégis megtörtént az utóbbi is.

És eleve, hogy lehet, hogy mi a kalandozó hadjáratainkat kivivé szinte mindig csak védekeztünk a ránk törő népek ellen, mi voltunk a nyugat védőbástyái a tatárral, a törökkel szemben és cserébe kaptuk Trianont, elnyomást, ellenszenvet, a megérdemelt tisztelet és megbecsülés helyett?

Kormányunk nem nekünk, hanem idegeneknek szolgál… 1945 óta egyfolytában, de már az előtt is elkezdődött.
Elkezdődött az, amit egyesek országhódításként emlegetnek. Vajon ez hihetetlenebb, mint ami folyik ma hazánkban? Nem valószínűbb tán, hogy a háttérből irányítanak valakik, mocskos céljaik elérésének érdekében?

Hiszen annyi bizonyíték van erre és terveik is mind inkább kirajzolódnak. De azért nézzük csak, mi is a céljuk! Marschalkó Lajos az Országhódítók című munkájában közli a Russischen Invaliden 1910. december 30-i számából:
"Testvérek! Hittestvérek! Az egész földkerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti, zsidó testvérek fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot teljesen birtokotokba vehessétek, ..."
Ráadásul mi nem hasznosítjuk azokat a javakat, értékes készleteket, amikkel hamar Európa élbolyába kerülhetnénk (termőföld, gázkészlet, édesvíz), így mindinkább lemaradunk, lassan Szerbia szintjére csúszunk le. Ugyebár ezek a kihasználatlan kincsek is vonzóvá teszik hazánkat (hiszen pár évtized múlva a víz lesz majd a legnagyobb kincs).

Ugyanakkor sehol máshol nincs ilyen változatos táj, ehhez fogható geográfiai, vízrajzi, gazdasági egység, valamint hadászati védelemre alkalmas terület, mint a Kárpát-medencében. Itt minden növény megterem, minden állat megél, minden nyersanyag és energiaforrás rendelkezésre áll, lakói teljes önellátásra képesek. Ebből következtetvén nem tartom biztosnak – és nem vagyok egyedül ebben sem -, hogy az országhódítók tervei szerint a Kárpát-medencében nem csak egy birodalom fog uralkodni, visszaszerezve a Magyar Királyság területeit!

Talán a legnagyobb bizonyíték az új zsidó honfoglalással kapcsolatban – Simon Perez izraeli elnök is kijelentette már -, hogy Izrael felvásárolja Magyarországot. Ez már lényegében sikerült is. Az egyetlen jelentős nemzeti tulajdon a magyar föld, aminek nagyobb része még - remélhetőleg - magyar tulajdonban van, de a jelenlegi hazaáruló kalózkormány azon dolgozik, hogy azt is idegen kézre játssza.
Ezt az ősi földet, ami a miénk már több ezer éve! Ahol ősapáink nyugszanak és melyet az ő hősi vérük öntözött! Történelmünk bölcsőjét! Melyet ránk hagytak és most nekünk kéne megvédenünk! Mert hát a Haza nem eladó! Lélektelen zsiványok számára persze az… és joggal mondjuk őket cionistának, nemzet - és hazaárulónak!

Nos, a zsidók boldogan élik itt világukat, dávidcsillagos zászlóval a hátukon, shalomozva kiabálják, hogy: „Mi vagyunk a magyarok!” Ez most valamiféle identitászavar? Vagy vicc?
Mint, ahogy az is, hogy keresztény országunkban „baszd meg a karácsonyt!” felirat alatt hanukáznak? Meg, hogy középületeken ilyen falfirkák jelentek meg: „Takarodj magyar, ez már Izrael!” (Magyar Fórum, 1999. szeptember 2.) Érdekes dolgok ezek…
Hogyan jutottunk ide?

Szerintem 1920-ban megásták, vagy inkább megásatták a magyarság sírját (már az előtt is ők uralkodtak, lásd a tiszaeszlári bűnpert...), a II. világháborúban győztes nagyhatalmakkal és az addig Magyarországon élő kisebbségekkel. Az óta pedig majdnem minden úgy történik, ahogy ők akarják (bár a nemzetiszocializmus valószínűleg nem volt benne a terveikben, de később abból is nagy hasznot hajtottak…).
A kommunizmus is az ő találmányuk, abból is megkaptuk a részünk. Most pedig a korrupt magyar kormány idegen kézre juttatja hazánkat – és a többi parlamenti párt sem ellenkezik. A média meg végképp nem…

Jóslatuk beteljesül:
Badiny Jós Ferenc írja a Mah-Gar a magyar (Buenos-Aires, 1976) című munkája 90 és 91-ik oldalán, hogy Argentínában meglátogatta (nem írja, hogy mikor, de a hatvanas-hetvenes években lehetett) egy jelentős zsidó ember Magyarországról, aki a legjobb visszaemlékezése szerint a következőket mondta neki:

"Mi, magyar zsidók professzor úr kutatásai és publikációi elé semmiféle akadályt nem gördítünk, sőt, köszönjük, ha még többet kutat. Ugyanis maga írja könyvében, hogy az emigrációs magyarság ifjúsága nem rendelkezik egy olyan erős, tradicionális alappal, amelyre büszke lehetne. Így ez a finn-ugor származási elmélet őket arra készteti, hogy ezt meg se említsék, hanem örömmel beolvadjanak a nyugati kultúrából származó azonos országok fiai közé, ahová bevándoroltak. Nem így a magyarul beszélő zsidó ifjak, akik külföldön is akárhová kerülnek a diaszpórában, beszélnek magyarul és - magyarul beszélő - jó zsidónak tartja meg őket a bibliai tradíció.
Professzor Badiny!

A magyarországi nép 100 év alatt kiirtja önmagát, és a tudománnyal foglalkozók 5 krajcárért el fogják adni az örökségüket.

100 év múlva mi - magyarul beszélő zsidók - leszünk a Mah-Garok, és köszönettel fogunk adózni Badiny professzornak, aki ezt kikutatta, és akinek a munkáira majd hivatkozni fogunk."
Érdekes ugye?

És minden összefügg mindennel: a társadalmi, a politikai, a gazdasági válság, a globalizáció, a multik, a transznacionális vállalatok, a bankok, a média, a szabadkőművesség, a cionizmus, az Európai Unió, a liberalizmus, a hazaáruló kormány és parlamenti pártok, stb.
Hát nem csak ezeket látjuk hazánkban, haladás, jólét, boldogság helyett? Igen, mert pont ezek állnak a haladás, jólét, boldogság útjába! És ez nem csak nálunk van így!

A szabadkőművesség és a cionizmus világuralma sokkal valószínűbb, mint például a finnugor-elmélet! (Lásd ezt: http://www.youtube.com/watch?v=u414CWwNZfw&feature=related,
vagy ezt: http://www.youtube.com/watch?v=WJuE_Vj5Ggs )

Mivel én leírtam ezt a lehetőséget, ezt az idézetet, antiszemita vagyok (függetlenül attól, hogy semmi bajom a tisztességes zsidókkal, ahogy a tisztességes cigányokkal sincs)… ha ön, aki ezt olvassa, csak kicsit is megfontolja, szintén antiszemita. (Mert az ilyen írásokat megcáfolni nem tudják, de rásütik a zsidóellenesség, vagy a rasszizmus, a fasizmus bélyegét, hogy az átlagember kapásból elítélje.) Hát érdekes ez is… Valószínűleg igaz az a mondás, hogy régebben az volt antiszemita , aki nem szerette a zsidókat, ma meg az, akit nem szeretnek a zsidók…

De mi ne feledjük – bárhogy is próbálják elhitetni -, hogy az anticionizmus nem egyenlő az antiszemitizmussal! (Ahogy a hazaszeretet, a nemzeti radikalizmus sem rasszizmus, fasizmus.)
Sőt, egy zsidó Dr. Fejér Lajos, az európai zsidóság tragédiája közeledtén felismerte, hogy a talmudi cionizmus a zsidóság nácizmusa - ez ugyebár nem sokaknak tetszett, de tény, van benne valami. (Az pedig, hogy egyes zsidók elítélik a mai Izrael államot, azt terroristának, sőt a nácinak nevezvén, teljesen érthető.) Ugyanakkor Dr. Fejér ezt is írja: „Minden zsidó eszmével foglalkozó cikk, akár pap, akár profán zsidó írja, par excellence, politikai cikk. A zsidó eszme nem vallási eszme, hanem a nemzeti, állami törvényközösség eszméje. A zsidóság az egész világot átfogó irredenta mozgalom, amelynek szellemi forrása a zsidó vallás, hivatásos agitátorai a Papok és médiuma a zsidó népi anyag.”



Most pedig jöjjenek a további kérdések:
Hogyan menthetnénk meg hazánkat, nemzetünket? Hogyan lehetne a magyarokat nemzettudatra ébreszteni?

Csak egy a biztos: iszonyú nehéz harc lesz, mert a magyarság soha nem volt még ilyen súlyos válságban! Óriási szégyen, hogy ilyen mélyre süllyedtünk. De ha sikerülne felébrednünk, felemelkednünk, akkor méltó utódai lehetnénk Árpád vezérnek és a többi ősünknek! Talán reménytelen, de őseink is megvívták a maguk harcát, nekik köszönhetjük létezésünk, most nekünk is meg kell vívnunk a harcunkat, hogy a mi leszármazottainknak is legyen jövőjük! Ha elveszünk, ne ebben a hatalmas szégyenben vesszünk el, hanem harcban, őseinkhez méltón! A hazánkért, a nemzetünkért, a becsületünkért, az igazságért és a szebb jövőért!

Tehát – ahogy az elején említettem -, miért is a nemzeti radikalizmus a lehetséges megoldás?
Most is idéznék, Molnár Tamás könyvéből (mely 2006-ban íródott):
„A harmadik, valódi megoldást felkínáló úthoz bátorság, elszántság, erő, legfőképpen pedig határozott politikai akarat szükséges. Gyakorlati eltökéltség egy konzervatív, nemzeti érzelmű, szellemi forradalom felé. Egy modern, beavatkozó és rendpártoló magyar állam megteremtésének irányába. Átütő, széles spektrumú jobboldali győzelem esetén a jelen krízist kell gyökeresen átfordítani a felszínes reformokon túlra egy mindent átfogó, új rendszer- és korszakváltás igényével. A ránk nehezedő, nemzetpusztító globális, liberális káoszt kell végleg eltünteti és a romokat virágzó, közösségi tartalmakkal újjáépíteni. Szellemmel, hittel és vallással! Fel kell szabadítani a politikát a félrebeszélések és pótcselekvések nyomasztó súlya alól! Nehéz lesz, mert már semmi sem az, aminek látszik. Nehéz lesz, mert még a szellemi forradalomhoz is ki kell lépni a polgári, konform létből. Nehéz lesz, mert minden konzervatív ösztönösen retteg a mélyreható változástól. Csak rombolást és pusztítást lát benne, sohasem építkezést. Csak felszínes, barbár, anyagi aktust lát benne, nem mindenen áthatoló szellemi energiát. Pedig az eljövendő, nemzetépítő forradalmi átalakulás megvalósítható a nemzetféltő radikálisok és érdekvédők hathatós támogatásával. Békésen, jogszerűen és következetesen! A kiművelt fejekben. Az érték és hagyományőrző közösségekben. Még nem tudjuk, mit hoz a holnap. Minden nyitott a végső döntésig. Mert minden valami más…”

Bizony, minden bizonnyal a nemzeti radikalizmus a megoldás. Vajon mi másért támadnák a nemzeti jelképeinket, a nemzeti érzelmű tisztességes magyarokat, fasisztának beállítva őket? Vajon miért határolódnak el mindentől, ami nemzeti, miért csak négy pártról tudósít a média, miért ez a megbélyegzés, hazudozás és gyűlöletkeltés az ő oldalukról?

Azért mert félnek! És nekik van is félnivalójuk! Tudják, hogy csak a nemzeti öntudattal rendelkező, tisztánlátó emberek veszélyeztethetik hatalmukat! Félnek, hogy a sárba tiport, birkaként viselkedő magyarság felébred végre, mert akkor vagy el kell tűnniük, vagy más módszerekhez kell folyamodniuk…

Mindenekelőtt egy olyan párt kell Magyarországnak, amely a nemzetért és nem a nemzetből él. Ilyen pl. a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Őket kell nem csak a parlamentbe, hanem kormányra juttatnunk. {Bár az utóbbira aligha van esély, hisz egyrészt a magyarok többsége még birka, másrészt szerintem a parlamenti pártok (és a mögöttük állók) nem sok mindentől riadnának vissza, hogy megakadályozzák a Jobbik hatalomra jutását…}

Egészséges nemzetpolitikával a divat is szabályozható lenne.
A Szent Korona pedig semmiféleképpen se csak kiállítási dísztárgy legyen, mindenképpen kapja vissza a régi szerepét, legyen ismét a magyar államiság és szuverenitás megtestesítője! Nem véletlenül követték a Szent Korona tant őseink sem, mi is nagyon sok problémát megoldanánk vele.
Történetírásunkat, oktatásunkat nemzetközpontúvá kell tennünk. Így a mai fiatalok is igaz magyarok lehetnének, erkölcstelen, tudatlan bunkók helyett… Hiszen minden nemzet, amely előrébb szeretne lépni, különös figyelmet kell, hogy fordítson a fiatalok helyes nevelésére. Ezért is, népzenénket, kultúránkat pedig meg kell ismertetni, újra közel kell hozni a magyar nemzet tagjaihoz, főleg a fiatalsághoz.

De ez csak úgy lehetséges, ha előbb egy nemzeti kormány veszi át a hatalmat a mostani haza és nemzetárulóktól és a teljes vezető médiát leváltjuk - mert az ő negatív hatásuk, felelősségük a jelen helyzetért óriási -, hogy ne a hazugságot, az erkölcstelenséget, hülyeséget, ízléstelenséget közvetítsék, hanem pont ezeknek ellenkezőjét; mindenféle olyan műsort, mely jó hatással van a magyarság nemzettudatára, nemzeti önismeretére, hazaszeretetére, erkölcsére, vallásosságára, tehát nem neveli rossz irányba a fiatalságot.

Közben, ezekkel párhuzamosan a revízió kérdésével is foglalkoznunk kell, minden erőnkkel, mindenhol tiltakoznunk kell a gyalázatos diktátum ellen – végre már! Egy pillanatra sem mondhatunk le elrabolt ősi földünkről és gúnyhatáron túli nemzettestvéreinkről!

De az idő sürget! Igaz magyarrá válnunk és küzdenünk kell!
Akkor pedig az országhódító háttérhatalomnak meg kell mutatni a valódi arcát… már ha tényleg léteznek… de ha nem (amit nem tartok túl valószínűnek), akkor meg valamivel jobb helyzetben vagyunk, hisz velük nem kell megküzdenünk.

Mert velük megküzdeni talán nehezebb lenne, mint a magyarságot nemzeti öntudatra, nemzettudatra ébreszteni, majd elzavarni a hazaáruló kormányt. Talán még a gúnyhatáron túli, területeink visszaszerzése is könnyebb lenne… nem! Könnyebb LESZ!

Mivel csak 2 út áll előttünk (és már nem a rabság, vagy szabadság). Nemzethalál, vagy megmaradás! Elpusztulhatunk szépen, lassan, lehajtott fejjel, térdre borulva, sárba taposva, szégyenben… vagy harcolhatunk a jövőnkért, becsülettel, egy iszonyatos nehéz küzdelemben – és vagy így győzünk, vagy így veszünk el.

Vajon melyik lenne a nagyobb tett? Melyik után írnák be a magyarok nevét a történelembe újra úgy, mint hősi ország? Melyik után lehetünk méltóak őseinkhez?
Nos magyar testvéreim, szerintetek?
Akkor válasszatok hát, melyik útra léptek!
De előtte még egy kevés biztató szó:
A nepáli papok 2005-ben kijelentették, hogy mindennap imádkoztak a Földért.
Most "vajúdik a Föld és a Kárpát-medencében szüli a jövőt."

A nepáli Fehér Királyi Kolostor vezetője magyarországi tartózkodása idején
így szólt a magyarokhoz:
"Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre,
magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és
spirituális megújulása az Önök országából fog elindulni. (…)”
Nos, ehhez küzdenünk kell és ha győzünk, talán tényleg az egész világ megváltozik!
Vége lesz a cionizmus, a szabadkőművesség világuralmának, véget ér a liberalizmus, az erkölcsi züllés, ha a többi nemzet is példát vesz rólunk!
Akkor Magyarország nevét tisztelet és dicsőség fogja övezni! S akkor Istenünk, Turulmadarunk, őseink, büszkén tekintenek majd le ránk!

Szebb jövőt!

U.i.

Több okom is volt arra, hogy megírjam ezt, ajánlom főleg saját korosztályomnak, a fiataloknak, hátha lesz rájuk valami pozitív hatása. Megpróbáltam úgy megfogalmazni, hogy mindenki ráébredjen a valódi problémákra, s közben elkeseredve vegye észre, hogy mennyi mindent bele lehetett volna még írni. És remélem egy kis ösztönző, ébresztő jelleget is sikerült hozzáadnom.

Kókai Richárd

2008. augusztus 6., szerda

Mi a fasizmus

Mi a fasizmus

A fasiszta, fasizmus szót, kifejezést egyszerű szitokszónak használák sajnos igen sokan, teljesen tévesen.

A szó nálunk egyszerű szitokszóként épült be a köztudatba, csak az olaszoknál, spanyoloknál, és egyes latin-amerikai országokban világos a jelentése a széles tömegek számára. Mert ez az eszme ott keletkezett. Nekünk ott a hungarizmus.. :-)

http://reakcio.blogspot.com/2007/08/klnfle-ns-vagy-rokon-ideolgik.html

Már Mussolini politikai színrelépése előtt létezett a Fascio di Combattimento, azaz Hadviseltek Szövetsége. De mit is jelent a fascio pontosan? A latin fasces az a szimbólum volt, amit a lictorok hordoztak, ez egy gabonaköteg volt, amiből bárd allt ki.

A jelkép története a legenda szerint :

Egy apának folyton veszekedtek, torzsalkodtak a fiai. Mikor élete végét érezte közeledni, magához hívta őket. Egy-egy vékony pálcát adott a kezükbe. Törjétek el -- mondta nekik. A fiúk könnyűszerrel eltörték a pálcákat. Most fogjátok össze csomóba -- szolt az apa. A fiúk kötegbe fogtak egy csomó vékony pálcát, és így már nem tudták eltörni. Ezután az apa megmagyarázta a dologban rejlő szimbólumot -- egységben az erő, egyek vagyunk, együtt erősek vagyunk, erős kézzel rendet teszünk a köz érdekében, együtt szebb jövőt teremtünk magunknak.

Ezt a legendát eleveníti fel a fasces, s ebbol lett a fascio az ezeréves római birodalomban. Ennek a legendának a tanulságai nagyon egyszerűek, közérthetőek, és egyértelműen jók is. Az egy mindenkiért, mindenki egyért elv is ide tartozik.

Tehát aki antifasiszta, az azt akarja, hogy egyenként védtelenek legyünk. Az antifasiszták mindig internacionalisták és globalisták. És azt akarják, hogy egy jól körülhatárolható neokon / neolib globális hatalom ellen ne is jöjjön létre a nemzeti ellenállás. Ez eddig már hazaárulás.

Az egyéb pl. a kereszténydemokrata, polgári stb. antifasizmusok pedig valójában antihungarizmusok, és a Straw man argument körébe tartoznak. (bábszínház, valamilyennek hamisan beállítani vkit / vmit, nyilván negatív színben, és ezt a hamis képet támadni) Mert ők a fegyveresek által a civileken elkövetett erőszakot ítélik el, azt pedig pont nem az amúgy fegyelmezett hungaristák követték el, hanem egyrészt közönséges banditák, akik könnyen jutottak fegyverhez, (sokukat később a szovjetek mégis elismerték Partizánnak...) másrészt nyilasnak beöltözött cionisták

http://reakcio.blogspot.com/2008/02/dunba-lvsek-ez-is-rgalom.html

http://reakcio.blogspot.com/2008/02/zsidk-ltztek-nyilasnak.html

Abba szoktak mégis belekötni, hogy hol lesz meghűzva a a határ a rend és a szabadság között.

Egyszerű ez is, ami a nemzeti közösség érdekeinek -tehát nekem is- nem árt, azt szabad. Ahogy a saját lakásodban rendet tartasz, úgy működik nagyban is, egy pozitív kollektív társadalmi tudat, ahol nem utáljuk egymást, és ember embernek nem farkasa. Kéretlen helyekre graffitizés, meg vandálkodás tehát kilőve, azt jobb helyeken amúgy most is keményen büntetik. Demszkygrád nem ilyen hely sajnos. xD

Amúgy pedig az igazságos társadalom iránti vágy már akkor is létezett.

A felsőbb társadalmi osztályoknak rengeteg kiváltságuk volt, amiről a szegényebbek, a lent lévők csupán álmodhattak. A fasizmus osztálybékét hirdetett.Kasztrendszerhez hasonló társadalmi struktúrák a mai világban is léteznek sajnos, tehát ez a törekvés is aktuális ma is.

A mai demokráciák alaptétele, hogy az országot kormányzó testületeket választják. A választás területi alapon történik, tehát a választókerületi hovatartozást a lakóhely határozza meg.

A fasizmus ezzel szemben a korporativ államot alkalmazza. Ez annyit jelent, hogy a vezetés olyan testületek kezében van, amelyeket nem választas, hanem delegálás útján töltenek be, és ahol inkább
a társadalmi hovatartozás számít, semmint a lakóhely (tehát pl. szakszervezetek és gyáriparosok kamarái). A spanyol fasizmus (falangizmus) erősen támaszkodott a katolikus egyházra, de az olasz fasizmus nem volt annyira egyházpárti. A Vatikánt, mint autonóm területet, viszont ők adták oda az egyháznak. Jellemző meg a fasizmusokra az erős állami szerepvállalás a gazdaságban, és a kultúrában is. A Mussolini által létrehozott IRI Holding például a mai napig a legnagyobb olasz vállalkozás).

A kommunista szótárunk ezt írja: „Fasizmus: (Politika) 1. Az imperialista burzsoáziának a vad nacionalizmus és fajgyűlölet alapján álló terrorista diktatúrája. Ennek a Mussolini-féle olasz változata, mint uralmi rendszer. 2. Ennek megvalósítására törő mozgalom.” [Magyar Értelmező Kéziszótár, Bp. 1980.]

“Imperialista burzsoázia, terrorista diktatúra!” a lobbidemokrácia, ahol az idegen nagytőke futtatja a neokon / neolib politikusokat, akik aztán az ország érdekeivel ellentétes döntéseket hoznak.

Az olasz fascio szó latin eredete: fasces. Jelentése: Jelképe, a csomóba kötött rudak, középen kalapács. Egyesült néptömeg, amely együttes akarattal engedelmeskedik az állam tekintélyének, amely a törvény és a nemzeti élet rendfenntartásának a legfelsőbb forrása.

A fasizmus lényegében az antik Róma feltámasztása. Szimbólumokban, elnevezésekben is feleleveníti az antik Róma világát, mert új világot épít, illetve a régit megújítja. Mussolini számára az antik Róma mutat csodálatos Egységet és Hatalmat, amelyre szerette volna felemelni a fasiszta államot.

A fasizmus teljes ellentéte a marxista-szocializmusnak, mivel ez utóbbi istentelen és anyagias elképzelése a társadalomnak. A fasizmus lényegét a néptömegek egységességére, hősiességére, a szorgalmas honépítésre alapozza.

A fasizmus a római birodalom élő hagyománya, ennél fogva a fasizmus állama az impérium, a népeket átfogó birodalom eszméjéhez vezetett. Az impériummá való teljesedése olyan kérdések elé állította a fasizmust, mint a fajok keveredésének problémája: érdeke-e Itáliának, hogy az olasz nép afrikai fajokkal vagy egyéb idegenekkel keveredjék, vagy nem rontja-e meg erkölcsi gondolkozását a kevertfajúság? Évtizedekkel ezelőtt ezért került előtérbe a fajkérdés, ami egyben a zsidókérdést is felvetette.

http://nemzszoc.esmartdesign.com/konyvek/fasizmus2.htm bővebben a fasizmusról

Jelenleg létező, vállaltan fasiszta pártok, mozgalmak : Alessandra Mussolini Social Alternative nevű pártja. És a Fiamma Trocolore párt.

http://www.fiammatricolore.net/fiamma/tesseramento.asp

Van továbbá egy Északi Liga nevű szervezet is, ami nem teljesen ide tartozik, de sok elemet átvett az eszméből.

2008. augusztus 5., kedd

Miért veszteséges a BKV

Miért veszteséges a BKV

Az egykori olajszőkítők kollégájukként emlegetik Budapest hercegét, Demszky Gábort. "Miszter tized" "Degesz uram"

Ők mondják, mármint a bűnözők, hogy amit ők tettek, kismiska ahhoz képest, amit Demszky művel már 18 éve. Az a Demszky, aki például semmiféle felelősséget nem vállal a Budapesti Közlekedési Vállalat, a továbbiakban BKV, összeomlásáért, ahonnan, majd’ húsz év alatt legalább 100 milliárdot bűvészkedtek el. Ez a hatalmas összeg szőrén szálán tűnt el. Az olajszőkítő másként gondolkodók állítják, akiket azért nevezek én másként gondolkodóknak, mert pöktek ők jogra, állami vagyonra, erkölcsre, akárcsak budapesti másként gondolkodó, fehér galléros cimboráik. Szóval azt mondák az aranyháromszög keresztapái, hogyha a 100 milliárdot eltüntető bűvészt keressük, ólálkodjunk csak nyugodtan Demszky és bandája körül, s akkor lehet, hogy rábukkanunk miszter tizedre és Degesz uramra.

A 11 ezer fős vállalatnál, a mai komputerizált világban 5 ezer irodista tölti el munkaidejét. Hogy ez az aránytalanság miképpen is alakulhatott ki? A válasz nagyon is egyszerű. Sok MSZP-s és SZDSZ-es pártkatona a BKV-hoz nyomta be rokonát. Természetesen hatalmas fizetésért, és a még nagyobb negyedévenként garantált jutalomért.

A BKV buszok üzemanyagát még a VPOP sem vizsgálta. A cégnél sem ellenőrizték a gázolaj minőségét, és a számlák valódiságát sem. A BKV buszparkja teljesen leamortizálódott, ha nem a BKV vizsgáztatná azokat, a vizsgán sem mennének át ezek a járművek. A műhelyben nincs szerszám, otthonról kell hozni, az alkatrészekre meg heteket kell várni. A dolgozókat 140 ezer bruttóért alkalmazzák.

Az azóta már eltűnt BKV vezérnek, állása betöltéséhez nagyon jók voltak a referenciái. Irányítása alatt először a Főtaxi jutott csődbe, majd az „S” taxi és a Nógrád Volán, mint a BKV egyik alvállalkozója. Sokat ártott tehát nekünk, Demszky azonnal meg is jutalmazta. A BKV vezérigazgatói székébe ültette, ahol ott folytatta, ahol az előző helyeken abbahagyta. A BKV Rt. tanácsadói szerződést kötött, 300 millió forintért a Cemi Kft.-vel, úgy hogy ezeket a briliáns tanácsokat csak a vezérigazgató vehette kézbe, s a teljesítést is csak ő igazolhatta.

Egy másik szerződés meg az AAM Rt.-vel köttetett meg, 2 és fél milliárd forintos értékben. Az ügymenet az előzőhöz hasonló volt. A tanácsokat csak a nagyvezér fülébe lehetett súgni, s mondanom sem kell, a teljesítés megtörténtét is csak a BKV nagymester igazolhatta. A szerződő felek, a tanácsadói cégek dokumentációja egyetlen BKV-s beosztotthoz sem juthatott el, s az sem, hogy melyik cég éppenséggel mit csinált.

A BKV belső vizsgálata meg is állapította, hogy ezek után a szerződések után semmiféle dokumentáció és teljesítési igazolás nincs, csak annyi biztos, hogy a cégek benyújtották a számlát, a BKV meg fizetett, de hogy mire, arról senkinek nincs fogalma.

Antal Attila másik nagy üzlete, hogy a BKV Rt. használt buszokat kívánt vásárolni attól a svájci cégtől, ahol a BKV vezér fia dolgozott. Csak, hogy mindennel tisztában legyenek, a székesfehérvári Credo autóbuszgyár 39 millió forintért árul egy csuklósbuszt, 2 év teljes garanciával. Ezeket a buszokat 10 hengeres Rába motorral és légkondicionáló berendezéssel szerelték fel.

Az Antal által szemrevételezett márka a Volvo volt, amely új korában 65 millió forintot kóstál. Ezzel szemben a BKV vezér nem a magyar gyártmányú buszt kívánta megvásárolni, amely egyébként magyar embereknek teremtett munkalehetőséget, hanem a használt, négy éves, 500 ezer kilométert futott másikat, amelyben 3 millióért motort is kellett volna cserélni, nincs rá garancia és 50 millió forintba került. Ezt a régi, jól bevált receptet már ismerjük. Mi magyarok mindent a világpiaci ár fölött veszünk meg és a világpiaci ár alatt adunk el. Az érdekelt felek aztán a különbözeten „risztelnek”.

Amikor ez a bombaüzlet kiderült, a vezér azonnal szívinfarktust kapott, beteget jelentett, majd hosszú huzavona után megvált a cégtől.
Antal Attilának a hivatalos évi jövedelme 36 millió forint lett volna. S hogy emellé jutott volna-e még úgynevezett asztal alatti fekete pénz, csak a Jóisten tudja.

Ilyen „ragyogó” káderpolitika után jelenti be Demszky, az olajszőkítők puszi pajtása, hogy a BKV csődközeli helyzetéért nem vállal semmiféle felelősséget, viszont a kormány azonnal adjon a tömegközlekedési cégnek 18 és fél milliárd forintot. Először talán az elbűvészkedett 100 milliárdot kellene a céghez visszajuttatni, s akkor még az a képtelen helyzet is elő állhatna, hogy a BKV-nál dúskálhatnának a forint milliárdokban.

2008. augusztus 4., hétfő

Az NSDAP programja

Az NSDAP programja

A Nemzetek Európája Kiadónak van egy Az NSDAP programja nevű könyve. A könyvet a jobb helyeken lehet kapni. Épp most fordítok én is egy NS gazdpol támájú szöveget, majd ha kipostolom, ide kerül a linkje. Addig pedig pár részlet a könyvből :

Alapelv: a nemzetgazdaság feladata a szükségletek fedezése és nem a kölcsöntőke által diktált legnagyobb hozam elérése.

Az egyszerű, egészséges gondolkodású ember számára ezen alaptételünk teljesen magától értetődő és igaz. Az alkotó, teremtő ember, a gazda, a kisiparos, a kézműves, a feldolgozóiparban vagy a kereskedelemben, közlekedésben dolgozó ember vérében van a felfogás: amit előállítok, arra szükség van; vagy saját használatra, vagy mások számára. (…)

… a mi mai úgynevezett gazdaságunk egyáltalán nem áll összhangban ezekkel a természetes feltételekkel.

Éppen ellenkezőleg: közelebbről nézve olyan megdöbbentő összefüggéseket fedezel fel, amelyek szöges ellentétben állnak a nemzetgazdaság valódi, természetes feladataival.

Mit csinál az uzsorás és az ügyeskedő? (…) Egyáltalán folytatnak ők valamiféle értékteremtőnek mondható tevékenységet? Nem! Lop, rabol, csal; mindezt persze önmaga alkotta, megkérdőjelezhetetlenként beállított közgazdasági és jogi alapokon teszi, és mindeközben gazdagodik.

Mit csinálnak a bankok? “Bonyolítják” a pénzforgalmat és hitelt “folyósítanak.” Na igen: a pénzt a posta is célba juttatja, méghozzá gyorsabban és kedvezőbb áron, és a hitelfolyósítás? Kinek adnak hitelt a bankok? A szükséget szenvedő ágyrajáró munkástömegeknek, hogy felépíthessék saját házukat? Nem!

Vagy a nemzetgazdasági termékek előállítóinak és közvetítőinek; a gazdáknak, iparosoknak, üzlettulajdonosoknak? Aligha, vagy csak akkor, ha az érintettek “biztosítékot” nyújtanak, és a természetes visszafizetési kötelezettség mellett vállalják a “kamatterheket” is. Mi ösztönzi a bankokat? Talán az, hogy a gazdasági szereplők ügyfeleiket gyorsan, kedvező árakkal, ideális körülmények között tudják kiszolgálni?

Nem! Egyoldalú profitéhségük diktálja minden lépésüket, felszámolnak mindent: kamatot, kezelési költséget, jutalékot és egyéb mindenféle jogcímen pumpolják a hozzájuk betérő szerencsétlen ügyfeleket. És mit hoznak létre a bankok? Semmit! És mennyit keresnek? Hatalmas összegeket!

Tehát az uzsorások és lánckereskedők, bankok és hivatásos kölcsöntőke-kapitalisták semmiféle szükségletet nem fedeznek, csak a jelenleg fennálló kamatkapitalista rendszernek köszönhetően hatalmas nyereségeket vágnak zsebre, sőt mi több, ők ma országunk valódi urai, a jelenlegi antiszociális gazdasági rendszer haszonélvezői és kizsákmányolói. Mára a gazdaság fő feladatává a kölcsönadott pénz hozammaximalizálása vált.

A kamatkapitalista rendszer lényege és éltető eleme, hogy az alkotó munkát végzők munkából származó jövedelmének jelentős része a banktulajdonos nagytőkések és egyéb, a nemzetgazdaság testén élősködő “pénzemberek” zsebébe vándorol.

Mit tesz még ezen kívül a “vállalkozó”, akit a munkás-zsargon őszintesége csak egyszerűen “vérszívónak” és “kizsákmányolónak” nevez? A lehető legalacsonyabb bérek kifizetése mellett, silány alapanyagok felhasználásával, a tömegtermelés eszközeinek hatékony alkalmazásával, a tetszetős csomagolás, a reklám és a “design” fegyvereinek bevetésével és az árak maximalizálásával extraprofit realizálására törekszik.

Nem érdekli a munkások nyomora, nem érdekli, ha az általa előállított termék rövid időn belül a szemétben végzi, sőt, annál jobb, hiszen ez újabb megrendeléseket és újabb extraprofitot hoz neki; a nép, a “vásárlóréteg” pedig elég hülye ahhoz, hogy újból és újból besétáljon a tömeg, a viszonylagos olcsóság, a reklám és a csábító csomagolás csapdájába. Ez a nagyáruházak végzetesen egyszerű működési mechanizmusa, ez a fogyasztói társadalom rákfenéje.

Tehát a “profit”, a tőke hozama a lényeg, a “szükségletek fedezése” csak a cél eszköze. (…)

De azért vannak magasabb szintek is, ez az igazi vállalkozó szintje, aki tisztában van a vállalkozás feladatának nagyszerűségével, de az azzal járó nehézségekkel, kihívásokkal is.

Nemzetgazdasági értelemben véve is erkölcsös, felelősségteljes egyéniség. Feladata rendkívül összetett: felismerni a nemzet valódi gazdasági szükségleteit – gyakran tudósként, új találmányok atyjaként úttörő munkát végez e téren , a legolcsóbb mellett a legjobb termelési módszereket, eljárásokat is meg kell találnia, a profitéhes tömegtermelőkkel szemben az árversenyben is fel kell vennie a kesztyűt, kifogástalan minőségű árut kell leszállítania, gondoskodnia kell a folyamatos áruellátásról, jól kell fizetnie a munkásait, hogy azok jelentős vásárlóerőt képezhessenek az árupiacon, lépést kell tartania a versenytársakkal, mindig újabb és újabb módszerekkel kell előállnia a gyártás és a kereskedelem terén. (…)

De azonnal csorbát szenved az ilyen vállalkozások pozitív szellemisége is, mihelyst az erkölcsös és felelősségteljes, a vállalkozásban nemcsak profitot, hanem egyfajta sajátos küldetést látó, a vállalatot magáénak valló, munkásait, alkalmazottait becsülő vállalatvezető kezéből kicsúszik az irányítás.

Hogyan? A vállalatok “anonimizálása”, személytelenné válása révén, a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság működési formáiban. (…)

A tulajdonosi részvényes rendszer bevezetése szörnyű pusztítást vitt végbe a gazdaságban: minden jöttment uzsorás “pénzember” részvényessé, nagyrészvényessé és ez által döntéshozóvá válhatott olyan ipari ágazatokban, amelyekről azt sem tudta, eszik-e vagy isszák.

A tőzsdecápák, a kölcsöntőke kapitalistáinak számára ezek a papírok nem jelentenek többet, mint egy pakli kártya, amit ha ügyesen kevernek, akkor hatalmas pénzeket realizálhatnak. Gyáregységek, termelési folyamatok, munkahelyek? Kit érdekel? Sok esetben azt sem tudják megmondani, hogy az üzem, amelynek “jogszerű” tulajdonosai, milyen árukkal van jelen a piacon! (…)

Ma a gazdaság fő feladata a minél nagyobb hozam elérése, a profitmaximalizálás.

A zsidó nagyáruházak (…) módszere más. A varázsszavak: “figyelemfelkeltés”, “blöff”, a teljesen felesleges “szükségletek” iránti érdeklődés felébresztése, a “luxus” fogalma. Ezek az ő üzleti módszereik.

Hatalmas, “ízlésesen” megépített paloták, olcsónak feltüntetett árak, kedvezőnek beállított fizetési feltételek csábítják a legtöbb esetben teljesen felesleges árucikkek megvásárlására a lépre ment fogyasztókat.

A “pihenőtereknek” köszönhetően akár egy egész napot is eltölthetünk az áruházban! Az áruházak a pazarlási hajlam kialakulásának melegágyai; és ne legyünk annyira naivak, hogy azt gondoljuk: bármit is ajándékba kapunk ezekben az áruházakban…

Az ajándékozás nagyszerű gesztusa ugyanis nagyon távol áll a tulajdonosok lelkivilágától. (…)

A “fogyasztó tömegek” még soha nem gondolkodtak azon, hogy kinek a keservesen összekuporgatott pénzéből épültek ezek a fényes paloták, a mozgólépcsők, az üvegfalú liftek, a “pihenőterek”, ki fizeti a díszkivilágítást? Természetesen ők, a “fogyasztó tömegek.”

Gondoljuk csak végig: a nagyáruház intézménye a termelő tevékenységet végző középvállalkozói réteg halálát jelenti: a nagyáruház aljas módon kihasználja a beszállítóit, az áruházban dolgozó személyzetet, a nagyáruházban található áruk jelentős része rendkívül silány minőségű, ami pedig nem az, az sokkal drágább, mint a szaküzletekben; tehát a vásárlókat is – habár “csak” indirekt módon – megrövidítik. (…)

Ezek az intézmények úgyszintén a kamatkapitalista gondolkodásmód torzszülöttei; ők sem a valódi szükségletek fedezésére, hanem az áruháztulajdonos részvényesek pénzéhségének kielégítésére jöttek létre. (…)

A kamatrabszolgaság járma alatt nyög minden nép, amely pénzügyi szükségleteit kölcsönökből fedezi. (…)

Kamatrabszolgák mindazon népek és kormányok, amelyek igénybe veszik a kölcsöntőke “segítő jobbját.” (…)

A kamatrabszolgaság állapotába előbb-utóbb minden olyan nép belepusztul, amely kiszolgáltatja magát, kiszolgáltatja belpolitikai jogait, pénzügyeit, közlekedését és minden egyéb bevételi forrását a pénzhatalomnak, a bankároknak; az adók és vámok feletti rendelkezési jogot (…)

A kamatrabszolgaság megszüntetése az az acéltengely, amely körül minden forog: sokkal több egyszerű pénzügypolitikai követelésnél, feltételeivel és kihatásaival a politikai és gazdasági életre egyaránt mély hatást gyakorol. Ez a kérdés a gazdasági szemlélet fő kérdése: a társadalom minden egyes tagját válaszút elé állítja és felteszi számára a kérdést: a nemzet egészének szolgálata, vagy a határtalan meggazdagodás? Ezzel a szociális kérdés megoldását is jelenti egyben.

Három év alatt sikerült felszámolniuk a munkanélküliséget a nemzetiszocialistáknak, amikor Németország felszabadult a zsidók spekuláció , csalás, és uzsora rabigája alól.

2008. augusztus 3., vasárnap

Lobbidemokrácia vs nemzeti szocializmus

Lobbidemokrácia vs nemzeti szocializmus

Német gondolatok a demokráciáról

A National Journal-ról fordított írás alapján írt cikkünk a demokráciáról.

Az NDK (Német “Demokratikus” Köztársaság) idején gyakran hangoztatták az állam bölcs vezetői az emberéleteket is követelő vasfüggöny és az elnyomásra épülő rendszer árnyékában, hogy kerül, amibe kerül, megvédik a demokráciát az antidemokratikus nyugati hatalmaktól. Sokba is került.

Aztán jött a rendszerváltozás és csiribí-csiribá, na mit hallunk már megint? A demokráciát mindenáron meg kell védeni a demokrácia ellenségeitől. Wolfgang Schäuble német belügyminiszter például úgy szeretné megőrizni a polgárok alapjogait, hogy korlátozza azokat. Na ezt most tessék próbálni megérteni!

A Német Szövetségi Köztársaságnak a demokráciára irányuló védelme leginkább abból áll, hogy mindenkit üldöz, aki ellentmond a második világháború győztes nagyhatalmai propagandájának. Évente több mint 10.000 német kényszerül politikai üldöztetést elszenvedni azért, mert a multikulti nyomorát, az izraeli-lobbit kipellengérezi és a német történelemről kitalált hazugságokat helyreteszi.

Németország lobbi-demokráciája elsősorban a "szélsőjobboldaliaktól" és "neonáciktól" érzi magát fenyegetve. Ezért aztán folyamatosan tiltják be a különböző egyesületeket és csoportokat. Egy NS-párt létrehozása Németországban természetesen úgy, ahogy van, be van tiltva. Amerre csak néz az ember a "demokratikus" Németországban: betiltások, üldözések, a polgárok megfigyelése.

A demokrácia az, amit a nép akar, hiszen a szó lefordítva maga is “népuralmat” jelent. Ha azonban a demokrácia népuralmat jelent, miért van például betiltva az NSDAP? Ha a német nép történetesen egy ilyen utódpártot szeretne, akkor ezt a megnyilvánuló népakaratot az ország hatalmasainak el kellene fogadniuk. Ez lenne a demokrácia. Ha a nép meg úgysem akarna NS-pártot, akkor az egész betiltósdi eleve szükségtelenné válna.

Az NPD-t például – ami Németország jelenleg egyetlen létező szabad szellemű pártja -, “alkotmányellenesnek” bélyegeznek, üldöznek, a választásokon való részvételét pedig gyakorlatilag megakadályozzák. Ha vannak alkotmányellenes pártok, akkor azok maguk a rendszer-pártok. Vegyük csak sorban:

- Ki törölte el a szabad véleménynyilvánítást? Nem az NPD.
- Ki üldözteti a másképpen gondolkodókat? Nem az NPD.
- Ki rendeli el az egész nép felügyeletét és megfigyelését? Nem az NPD.
- Ki kényszeríti az embereket arra, hogy hazudjanak a saját történelmükről? Nem az NPD.
- Ki tilt meg népszavazásokat fontos kérdésekben? Nem az NPD.
- Ki szentesíti pártok és egyesületek betiltását? Nem az NPD.

A győztes hatalmak szája íze szerint létrehozott demokráciák a polgárokat valójában nem tekintik nagykorúnak. Így azonban nincs is szükség demokráciára, ha az embereknek úgyis diktálni kell, hogy mit akarjanak. Ugyanígy választásokra sincsen szükség. Ha a polgároknak úgyis azt kell választaniuk, amit a hatalom birtokosai előkészítettek neki, akkor őszintébb lenne, ha amazok rendeletekkel, nyílt diktatúrával uralkodnának. Akkor legalább nem kellene senkinek tapogatóznia a demokrácia csapdájában. Mindenki szépen tartaná a száját, ahelyett, hogy beleesne a szabad véleménnyilvánítás hazugságának csapdájába és ezért a börtönben kellene magát találnia.

Ha valaha volt is olyan rendszer Németországban, ami magát demokratikusnak nevezhetné, az Adolf Hitler diktatúrája volt - áll a National Journal cikkében. Hitler demokratikusan került hatalomra és demokratikus parlament hatalmazta fel arra, hogy felszámolja az országban uralkodó nyomort (Felhatalmazási törvény - "Ermächtigungsgesetz"). Jellemző módon, ezután az alapjaiban is demokratikus megbízatás után mindössze egy nappal (1933 március 24.) a világ zsidósága nemcsak Hitlernek, hanem az egész német népnek hadat üzent. Ezt nevezik lobbi-demokráciának.

Hitlert, amellett, hogy ezután többször is megerősítették pozíciójában, a nép valóban szerette is (egy darabig... - a szerk.). El tudja ezt mondani magáról egy Andrea Merkel, aki még amellett is, hogy női kancellár, sok mindent kap a néptől, csak nem szeretetet. A mai Németország demokráciájával ellentétben a Vezér és Birodalmi Kancellár minden, a jövőt érintő intézkedés kapcsán kikérte a nép véleményét népszavazás formájában.

Nos, a lobbi-demokrácia értelmezése szerint Adolf Hitler valóban antidemokrata volt. Vizsgáljuk meg ezt azonban egy kicsit közelebbről! Hitlert maga a nép akarta Vezérnek. A hatalmat legálisan tartotta a kezében, mert azt rá a nép ruházta. Hitler abban az értelemben, hogy nem akarta, hogy egy lobbi-demokrata csoport vezesse pórázon a politikusokat, valóban antidemokratikus volt. De két teljesen különböző dologról van szó, ezt látnunk kell: Hitler a néptől kérte és kapta a hatalmat, míg a lobbicsoportok a saját érdekeik szolgálatába állítják a hatalomgyakorlást, demokratikusnak hazudva azt.

Maga Hitler nevezte a lobbi uralmát diktatúrának, ami valóban az is, hiszen a lobbi nem enged beleszólást a polgároknak, amikor ő a politikusokat irányítja. Idézet a Welt egy 2008. május 22.-ei cikkéből: "Szinte hihetetlen: Hitler a 'Mein Kampf' című könyvében az ellenállást hangsúlyozta egy diktatórikus uralmi rendszer ellenében. [...]

'Állami autoritásnak mint öncélúságnak nem szabad lennie, mivel ebben az esetben a Földön minden zsarnoki rendszer megtámadhatatlan és szentesített lenne. Ha egy kormány eszközeinek segítségével egy népet a pusztulása felé visz, akkor a nép minden egyes tagjának a lázadás nemcsak joga, hanem kötelessége.'

Ennél egyértelműbben nem lehet kifejezni a diktatórikus rendszerek elleni ellenállás joga melletti kiállást. A fenti két mondat mindenekelőtt szerzőjük személye miatt figyelemre méltó: éppen Adolf Hitlertől származnak és a 'Mein Kampf' egykötetes 'népi kiadásának' 104. oldalán olvashatóak."

Olyan hazug rendszerben élünk tehát, ahol üldöznek és zaklatnak, börtönbe vetnek minket, ha kimondunk néhány szót, ami a lobbi érdekeivel ellentétes. Ilyen állapotok uralkodnak abban a rendszerben, amit demokráciának neveznek.

(Szent Korona Rádió - Krisz, a National Journal nyomán)

2008. augusztus 2., szombat

De miért van betiltva?

De miért van betiltva?

http://reakcio.blogspot.com/2008/08/jud-suss-letoltes-magyar-nyelven-jud-su.html

A párizsi békeszerződés már nem érvényes

A világ
boldogabbik felében egyetértés van azon, hogy történelmünk forrásait nem titkoljuk, aki kiváncsi, az hozzá juthat. Nálunk viszont még ma is titkolóznak a közéleti zsidós "elitek" (kontraszelekció rulez a köreikben sajnos), nyilván úgy érzik, vaj van a fülük mögött, félni valójuk van. Azt hiszem, az lehet a bajuk a zsidainknak a Jud Süß-szel, hogy Karl Alexander túlzottan emlékeztet a magyarországi helytartótanácsra, a tanács a magyar népre, Oppenheimer pedig a helytartótanács mögött álló gazdasági körökre.

A zsidóság nemzetközi jogilag megszálló nálunk.

"A párizsi békeszerződés értelmében a zsidóság mint aki megnyerte, a szövetségesek oldalán, a második világháborút jogilag megszálló Magyarországon." 1991-ben érvényét vesztette ez a békeszerződés Csehszlovákia felbomlásakor. Igaz, vannak hasonló elnyomó szellemiségű uniós irányelvek helyette. De azokat NEM kötelező követnünk. Uniós alkotmány pedig, ami mindezeket a cionista indíttatású internacionalista - egalista - neoliberális öntökönszúrásokat ránk kényszerítené, nincs, és reméljük nem is lesz.

Szerintem is megszállók, és főleg belső ellenség, de sajnos nem 1945 hanem már az 1850-es évek óta.

http://www.hazankert.com/03jun.html

Egyébként a mai Európában már NINCS érvényben semmiféle párizsi békeszerződés. Amit amúgy kifejezetten a szadesz - újdegeneráció blogteres és blog.hu-s cionista inkvizítorai szoktak emlegetni előszeretettel.

Párizst pedig amúgy se szeretjük túlzottan, mivel a liberalizmus onnét indult el az 1789-es patkányforradalommal. Ja, és ott van a Trianon palota is. meg Versailles, ahol viszont a németeket alázták meg és semmizték ki a versailles-i rablóbékével.

Na jó, azért mégsem utálunk minden franciát. Alapvetően ott a Grand Orient nevű szabadkőműves páhollyal van a gond.

Andre írta : Egy kis érdekesség, ha már annyira a franciákat szidod, 1870-ben volt egy strasbourgi nyilatkozat, amely a NFF-nek az előszele. Andre: Nekünk össze kellene fogni velük az igazgallokkal és igazellasokkal és lényegében megmenekülne MAGYARORSZÁG!

Én, itt, most, amikor már sem a szovjetek, sem a nyugati szövetségesek diktátumai nem érvényesek, viszont felismerem a saját érdekeimet, ami ugye ideálisan egybeesik a magyar nemzet érdekeivel, namármost én szúrjam tökön magam azért, mert néhány francia szabadkőműves féreg 1947-ben azt képzelte magáról, hogy betilthatja azt, ami minden népnek a legszentebb???

Akik nyugatról bombáztak, keletről pedig megszálltak minket, azoknak a diktátumait eleve nem ismerheti el egy jóérzésű MAGYAR ember...

Ezekre az úgynevezett békeszerződésekre hivatkozni Magyarországon a haza érdekeivel ellentétes, rosszul (kiterjesztően) hivatkozni rá pedig egyszerű hazugság egy ideológiailag ilyen jólképzett társaságtól, mint a szadeszes szektás cionlibsik.

Persze ők nem is tartják magukat a magyar nemzet részének, soha nem is tartották magukat annak. Márpedig
a vendégnek nem illik, hogy randalírozzon a vendéglátó házában. XD Olyat csinálniuk nem illik tehát, ami a befogadó nép érdekeit sérti.

A zsidó viszont sokkal jobban kijön a zsidóval, jöjjön az akár a világ másik végéből is. Így köttetnek meg a hazánk számára rendkívül előnyteélen üzletek, és így működött a privatizáció is.

A film körül, a szadesz által mesterségesen kavart botrány szépen mutatja a liberális / libertinus véleménydiktatúra kialakítására tett törekvéseket.

Mint Saint Just és Robespierre. Ők voltak az első liberálisok. És Terreur -isták. Így hívták a francia patkány forradalom gyűzelmét követő véres diktatúrát, amikor a semmiért bárkit lefejezhettek bármiféle bírósági tárgyalás nélkül, a Vörös Pimpernel című könyv és film, ami szintén jó, pedig pont erről szól.

Elég sok embert megölettek. És igen, a bolsevisták őket tekintették eszmei elődeiknek.

Tehát : hogy mit szabad és mit nem, azt az agyondiplomázott (minél több időt töltesz el a cionlibsi rendszer iskoláiban, és minél nyitottabb vagy az ott rádtraktált tömény történelemhamisításra, és politikai hazugságokra, annál könnyebben mossák át az agyad a hazugságaikkal, pl. egy diplomás szociológus vagy politiológus általában akkora libernyák PC gép mint ez a lila ATX torony itt balra tőlem) budapesti liberós "értelmiség" akarja megszabni ennek az országnak. Na de - kérdem én - mégis mire föl?

A 99-es keresztény jelképeket vérrel és vizelettel gyalázó installációkat felvonultató Nitsch kiállítás után pont a liberális értelmiségnek nincs semmi, de semmi erkölcsi alapja felkapni a vizet, ha mások meg az ő érzékenységüket sértik.

Aki szelet vet, vihart arat.


Mellesleg a könyvégetés, filmégetés vágya az erkölcsi gyengeség jele, (ugyanezzel indítottak a zsidók 1945 után, akkor is a megszállókra hivatkozva), és annak beismerése, hogy valóban olyan a zsidóság, mint ahogy azt a filmben bemutatják Jud Süss példáján keresztül..


Emlékszem, mekkora ribillió volt a Der Untergang c. film körül is.

Az a sok bérrettegő, akár csukott szemmel is jól megtalálható helyre tette az útlevelét, mert be voltak szarva, hogy Hitlert érző emberként és nem mindig őrjöngő állatként vagy őrültként van ábrázolva...


Na és még valam : Alessandra Mussolininek is lehet fasiszta pártja, akkor meg mit pattogtok? xD

Azok számára, akik amiatt tiltakoznak, hogy a filmet nem "hozzáértő" (értsd : zsidó) személyek kommentárjával vetítették le, akik megmagyarázták volna a nézőknek, hogy tulajdonképpen mit láttak és mit KELL, hogy gondoljanak róla, vajon miért nem merült fel ugyanilyen elementáris igényként, hogy a közszolgálati televízióban, vagy a Filmmúzeumon leadott az ötvenes-hatvanas években készült különféle magyar filmek, és filmhíradók előtt valaki elmondja a nézőknek, hogy "kedves nézőink a film a kommunista propaganda része, miközben Latabárék nagyon vidámak, Rákosiék/Kádárék éppen kínozták, gyilkolták és internálták a saját népüket".

Pedig valójában zsidók nincsenek is. Kihalt nép. Csak ezek nincsenek tisztába a történelmükkel. Ideje megtudniuk a kiábrándító igazságot.

Ugye kezdetben voltak a zsidók, akik annyira összeférhetetlenek voltak, hogy történelmük során minden környéken létrejövő birodalommal összeakaszkodtak vala. Erről a Biblia részletesen beszámol. Így volt ez a rómaiakkal is, akik nagyon nem csípték az ilyesmit, ezért i.sz. 70-ben szét is zavarták a zsidókat a világba. Ekkor kezdődött a Római Birodalom hanyatlása, mivel áttétes lett. Még húzta ugyan egy darabig, mert azért szívós volt, de aztán csak beadta a kulcsot. Ekkor mindenféle népek kezdtek kavarogni, mozgolódni. Ilyenek voltak a faszimádó kazárok is, akik különösen agresszívek voltak. Ám faszimádók lévén erkölcsileg úgy lezüllöttek, hogy Szodoma és Gomora sorsára pályáztak. Ezért a királyuk ezt elkerülendő azt gondolta, hogy fel kéne venni valami normális vallást. Szóba jött az iszlám és a kereszténység is. De a közelben ólálkodó farizeusok is épp gazdatestet kerestek, és sikerült is beszopatniuk a kazárok. Így lettek a kazárok zsidó vallásúak. Aztán szép lassan már azt is elfelejtették, hogy eredetileg kik is voltak, és kezdték azt hinni, hogy ők zsidók. Ezek főleg Galíciában tenyésztek, és onnan terjedtek széjel. A mai zsidóság 95% ilyen, kazár-zsidó, akiknek genetikailag semmi közük az ókori zsidókhoz. Egy faszimádó nép zsidó vallású leszármazottai. Ami még ma is meglátszik rajtuk, hisz az erkölcsi elferdülés hajlama azóta is jellemző rájuk, például pornóipar, pedofília, homoszexualitás és hasonló erkölcstelenségek éllovasai, amire a farizeusi képmutató dogmatizmus, pökhendi összeférhetetlenség és zsidó pénzimádat csak rátett egy lapáttal.

De miért van betiltva?, a párizsi békeszerződés már nem érvényes, nincs érvényben a párizsi békeszerződés

2008. augusztus 1., péntek

Jud Süss letöltés magyar nyelven Jud Süß

Jud Süss letöltés magyar nyelven torrent hunsub Jud Süß magyarul dvd juden jud süss magyar felirattal magyar felirat

Lássuk a medvét XD

A törrentes verzió : ha ezt töltöd, azzal segítesz hogy másnak is meglegyen, pláne ha még seedeled egy darabig miután lejött :

http://www.torrentbox.com/download/220494/Jud_Suss_Hun.avi.torrent

http://holywar.org/TV/Jud_Suss_Hun.avi - ez nem torrent, hanem közvetlen link

Ja és ez magyarul (is) van, tehát mindenkinek használható.

http://reakcio.blogspot.com/2007/12/az-rk-zsid.html

Egy másik hasonló film, de ez filmhíradós stílusú dokumentum. Letölthető ez is, http://href.hu/x/46ak

A Jud Süss című német nemzeti szocialista propaganda film 1940-ben készült Veit Harlan rendezésében, a munkálatokat Joseph Göbbels propagandaminiszter felügyelte. A film az antiszemitizmus érvrendszerének gyakorlati beigazolódásáról szól, az eredeti, Lion Feuchtwanger által írt novella alapján, bemutatásakor óriási sikert aratott az akkori Németországban és számos európai országban, így Magyarországon is.

A Gede testvérek néhány héttell ezelőtt nyilvánosan levetítették a filmet, az szdsz persze rögtön rámozdult, és feljelentette őket, melynek következtében nyomozást indított a rendőrség "közösség elleni izgatás" alaptalan gyanúja miatt. A néző közönséget :-) valóban felizgatta a vetítés: állva tapsoltak a végén a nézők.

Kik tiltakoztak a film vetítése ellen? Hát a cionlibsi szektások. Akik azt akarják, hogy csak az ő hangjukat lehessen hallani, hogy az ő hazugságaikat mindenki vakon higgye el. Ormos Máriát semmiképpen nem tekinthetjük hiteles, elfogulatlan történésznek. Ő kipróbált, régi kommunista elvtársnő, az MSZMP Központi Bizottsága oszlopos tagja volt, és mint ilyen, a kommunista-balliberális történelemhamisítás élharcosa.

A zsidókra jellemző törtetést, és gátlástalanságot tényszerűen mutatja be a film, ellentétben a ma készülő hollywood-i zsidók által rendezett holokamu és rokon témájú filmekkel, ahol a zsidókat mindig mint ártatlan áldozatot ábrázolják.

Ennyi erővel az amcsi 2 vh-s filmek 99%-át be lehetne tiltani, mert a németek elleni gyűlölet felkeltésére igenis alkalmas.

Ja és azokat az FPS és egyéb játékokat is, ahol CSAK a szövetségesekkel lehet játszani. Egyoldalú propaganda!!! ::-)

No és ugye az első kérdés ami felmerül : MIÉRT VAN BETILTVA ???

http://reakcio.blogspot.com/2008/08/de-miert-van-betiltva.html

Jellemző, hogy akik a film vetítése ellen a hisztériát rendezik, mint például a különben zsidó Ormos Mária az 1989. február 10-i MSZMP KB-ülésen még óvta Magyarországot a valódi többpártrendszertől - mondván: "nem érett erre az ország, nem érett erre a társadalom, nincsenek ilyen hagyományai, és ráadásul végképp nem ilyen a jelenlegi helyzet, amikor ezzel lehet próbálkozni, hogy úgy mondjam szórakozni"

http://betiltva.com/new/200705-j-r-george-jud-suss/

http://betiltva.com/new/j-r-george-jud-suss-ii-resz/

http://betiltva.com/new/j-r-george-jud-suss-iii-resz-vege/

"Josef Süss Oppenheimer. Gazdag. Befolyásos. Zsidó. Minden döntés tőle függ. Minden fillér az ő kezén megy keresztül. És sok ott is marad. Gyűlölik. Félik. Irigylik. És imádják. A nők. Tucatjával, százával, ezrével. A hálószobák sötétjében. Josef Süss Oppenheimer. Egy zsidó a 18. századból. A legokosabb, legkihívóbb, legkéjsóvárabb, legemberibb. Zsidó. Akire a 20. században rátalál Hitler propagandagépezete. Torz, beteg, és gonosz film hősévé teszik, hogy ahol csak bemutatják, Németországtól Magyarországig, pogrom, tűz és gyilkosság járjon a nyomában. Lion Feuchtwanger könyve kegyetlen, őszinte és maradandó mű. Kulcs a 18. századhoz éppúgy, mint a 20.- hoz, vagy a mához. Egy felkavaró, igazi nagyregény."

Sértő Kálmán 1941-ben nézte meg a filmet, és leírta mit tapasztaltt:

"Tegnap láttam a Jud Süss-t. Bánom is, meg nem is. Jó volt látnom és nem is a filmet. A nemzetiszocialista újságok azt írják a filmkritikáik végén, hogy minden öntudatos, sőt még nem is öntudatos keresztény magyar embernek kötelessége megnézni ezt a filmet. A kritikusoknak igazuk van, ha nem is egészen. A még nem öntudatos magyaroknak okvetlenül látniuk kell a Jud Süss-t, úgyszintén az öntudatos harcosoknak is, de csak azoknak, akik egészségesek…

Úgy hiszem, hogy Főszerkesztő Testvér tudja azt az eszével, de ösztönével is érzi, hogy én öntudatos vagyok, de mégis bánom, hogy megnéztem a filmet, mert úgy érzem, hogy rövidítette az amúgyis végét járó életemet. Szédelegve úgy jöttem ki az előadásról, mint a lompos, kivert kutya. Ma reggel azt kérdezte a háziasszonyom, hogy miért nyögtem egész éjszaka, miért mondtam vagy ötezerszer, hogy jaj-jaj?...
Hogy miért jajgattam? Mert átéreztem a filmben szereplő württembergi keresztények sokat szenvedett életét, akiket tönkretett a bábként uralkodó herceg házizsidaja, a pajeszes senkiházi, a hazátlan csavargó zsidóból egycsapásra jogtanácsossá és pénzügyminiszterré avanzsáló Jud Süss, aki csak az egymással házasodó, vérbajos, csipás, gyulladásos szemű, kaftános, pajeszos, gerinctelen, de annál ravaszabb, mocskos fajtáját mentette át Württembergbe a frankfurti gettóból. Végeláthatatlan sorokban mozogtak egymás után e faj képviselői az új város új vadászterületének falai közé, szennyes hullámokban a kordékon a mocskos és gajdoló zsidó népség, és napok múlva már ők szedték a vámot, drágították a tejet, tojást, pálinkát. Felakasztották a kovácsot, amikor a törvény diktálása már 99%-ban az ő kezükbe került. A legszebb, legfiatalabb házaspár életét tette tönkre Jud Süss, amikor kinzószékbe ültette a fiatal férjet, körömszakító gépbe rakatta kezeit, lábait, majd a kegyelmet kérő feleségét mérgezett keszkenővel kábította el, vonszolta ágyába a zsidó… A fiatalasszony később vízbe ölte magát. Ekkor álltak végre sarkukra az addig is tiltakozó és elkeseredett városi urak és rendek, és villámló szemekkel vonták felelősségre a hazáját és népe boldogságát zsidókézre játszó uralkodó herceget, akit erre megütött a guta. Jud Süss pedig meg akart lépni, mert afféle zsidó, de leteperték, bíróság elé került és felmagasztalták a zsidót az akasztófára…

A film csak addig volt jó és keserűen nagyszerű, amíg ki nem gyulladtak a betűk, hogy Vége. Mert akkor ki kellett mozognunk az Urániából, hogy mi keresztény magyarok az utcán a sok zsidót kerülgetve, hazamenjünk a vackunkba…

A film nem mese, hanem történelmi valóság a múltból, amelynek igazság az alapja. Aki tendenciát lát a filmben, még annak is el kell ismernie a mesteri filmalkotás mindenen felül való művészi értékét. A Jud Süss talán eddig az egyedüli film, amit csak egyszer kell megnézni, mert soha nem lehet elfeledni. A szereplők mind felejthetetlenül tökéletesen oldották meg feladatukat, különösen Werner Krauss kettős szerepében. Amikor a halott menyecskét kiemelték a folyóból, az egész mozi közönsége zokogott. Csak az utcán ébredtünk rá, hogy film volt az egész, a művésznő ma is él. Igen ám, de az a személy, akit alakított, tényleg meghalt 1733-ban, a kovácsot is felakasztották és egy egész népet fosztottak ki a zsidók, akiknek mint mocskos csordának Jud Süss felakasztása után három nap alatt ki kellett Württembergből takarodni…
Az elkeseredett magyar közönség sóhajtozása és tapsolása az Urániában nagyon érthető volt…

– Innen is ki velük – dörögte egy világháborút járt magyar, aki mankóval jött fel az erkélyre. Amikor a Jud Süss-szel egy keresztény ember tárgyalt, könyörgött, hogy ne sanyargassa a keresztény népet, többen felhördültek a nézőtéren a vászon felé.
Hát ilyen volt, Főszerkesztő Testvér, a Jud Süss előadása. Zsidókat nem láttam a nézőtéren, de egy pár legörbült szájú magyar embert igen, akik talán eddig a zsidóság szekerét tolták vagy tolják és csak most ébrednek a valóságra…

Most a magyar történelem Jud Süsseire gondolok, akik voltak, de vannak ma is. És a számtalan magyar tragédiára, köztük Solymosi Eszterére is gondolok…

Tegnap előadás után átnéztem az „Előőrs” első évfolyamát, amelyet Bajcsy-Zsilinszky Endre szerkesztett több mint tíz évvel ezelőtt. Milyen fajvédő volt akkor Zsilinszky!? De Lendvay (Lehner) István – a Nomád is!? Szörnyű…
Az említett urak már otthon levett kalappal elzarándokolhatnának az Urániába és zokoghatnának, hogy benőtt fejelágyú férfikorukban frontot változtattak, a zsidóság szekerét tolják és harcolnak, de immár tehetetlenül – a nemzetiszocializmus győzelme ellen.

Forrás:Magyarság Útja, 1941. február 28. és a kitartás.hu oldal, ahol még van a Jud Süssről pár cikk. Íme :

http://kitartas.mozgalom.org/cikk.php?t=550

http://kitartas.mozgalom.org/cikk.php?t=543

És a Nemzeti Hírháló levlistán is volt egy ilyen körlevél :

ÉN IS OTT VOLTAM A KIVÉGZÉSEN!

Hatalmas sikerrel mutatták be a GEDE Testvérek BT a mindenki által csak "kis Tel-Aviv-"-nak nevezett XIII. kerületi városnegyed egyik helyiségében a Jud SÜSS című filmet.

A film bemutatása néhány napot késett, mert a felkért jogi személyek először engedélyezték, majd ígéretüket visszavonva mégis megtagadták a mű bemutatását.

A nézők közé magát beékelő úságíró ( népszava ) Szegő Péter cikket írt a filmről, nem tagadva meg természetesen zsidó mivoltát. Szegő először és ez nála természetes - alaposan "lehúzta" a film értékét, "...silány fércmunkának..." nevezve, ami még nem lenne baj, hiszen egy zsidót végeznek ki nyilvánosan, és ez nem érheti kellemesen a nézőtéren kakukktojás módjára meghúzódó zsidó tudósítót.

"A baj nem az, hogy felakasztják, hanem hogy a nézők tapsviharban törnek ki...na, ez az, ami elgondolkodtat..." - írja a szerző.

Itt Szegő - miközben elgondolkodik a főhős halálán - végülis tiszta igaza lehet, mert manapság a gyilkosok büntetés helyett kitüntetést kapnak, és ez neki szokatlan - nos Szegő Péter nem említi meg, melyek azok a valódi okok, amelyek a nyugalmat szerető, kedélyes (gemütlich) dolgos és rendkedvelő sváb népcsoport lázadásához vezetett. Feledékeny ez a mi Péterünk, na!

"...elvárjuk, hogy zsidóságunkat a törvényeket betartva úgy élhessük meg, ahogyan az nekünk jólesik..."
írja a cikk szerzője (ÉS - 50.évf. 27-ik szám.) Ne menjünk most bele, ki és mennyire tartja be a törvényeket (czj)
Nos, én is jelen voltam ezen a "kivégzésen". Jeles szerzőnk elfelejtette megemlíteni (hát igen, hátbizsergető lehetett csupa magyar, csupa heteroszexuális, különféle pólókat viselő kemény magyar közt másfél órát eltölteni, már odasettenkedni is minő bravúr!), dehát egy szerkesztőnek időnként le kell ereszkedni a liberális szóhasználat szerinti "mocsárba" is.

Csakhogy bátor emberünk elfelejtett megemlíteni néhány apróbb részletet: nevezetesen, hogy a film legalább 70 évvel ezelőtt készült. És bizony nem fércmunka - amint azt állítja, de nemám! Nem a mai alkotásokkal (noha azokkal is állná a versenyt), hanem a korabeli cukros-szirupos, limonádé filmecskékkel kell végezni az összehasonlítást.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, a film egyfajta náci propagandát is szolgált, miként az akkori években a legtöbb film. ( Egy mai Steven Spielberg-filmben csupa aranyos és jóságos zsidót látunk! czj)

A rendező a Jud Süss-ben pontosan a zsidó szájába adja L U T H E R Márton szavait, aki pedig papiember és így amit mond, objektív, tehát az akkori valóságnak megfelel.

A Die Juden und ihre Lügen, azaz a Zsidók és hazugságaik című könyvhöz hosszú ideig lehetetlen volt hozzáférni. Az alanti mondatokat maga Luther mondotta ötszáz (!) évvel ezelőtt:

A filmben szó szerint hangzanak el az alábbiak, idézzük: "...óva intsem a keresztényeket: őrizkedjenek a zsidóktól...akárhova beteszik a lábukat, bosszúság és harag sarjad a nyomukban. Az ember Jeruzsálemnek Vespasianus és Titus által való elpusztításából azt következteti ki, hogy a zsidókat Isten eltaszította magától, hogy ők már többé nem az ő népe és ő nem az istenük többé - ahogy Hóseás könyvében olvasható...veszett felfuvalkodásukban...kérkednek, és adnak hálát az Istennek, hogy ők embereknek és nem állatoknak teremtettek, hogy ők nem gójok, pogányok, és ők nem asszonyok, hanem férfiak...ezek a valódi hazugok és vérebek...remélik, hogy velünk...ugyanúgy járhatnak el, mint Eszter idejében a perzsákkal...ezért óvakodjál a zsidóktól...az iskoláik, amelyek nem mások, mint az ördög tanműhelyei...ahol az Istennek káromlása folyik,...úgy, mintha az ördögök maguk cselekednék" - írja Luther Márton pap.

"Ti nem vagytok az én népem, és én nem leszek a tiétek...a zsidók pedig tűz és kard által vesznek el."

Egy néző bekiabálása: igen, de mikor?
Württenbergben új kormányzót választanak, jóravaló, becsületes öregkatonát, ízig-vérig sváb embert. A herceg eleinte népszerű, amíg népe javát akarja. Ám többre vágyik, ekkor lép közbe az ormányos-furmányos zsidó, S ü s s úr, aki lassanként, mint a kősziklát szétrepesztő jég, a herceg kegyeibe férkőzve, annak pénzügyi tanácsadójaként működve azonnal szabad utat enged az eddig csupán a város szélén gettóban élő lakó zsidóknak. Aztán hosszú szekérkaravánt mutatnak a képsorok, poros, koszos, kaftános népség lepi el a nemrég még tiszta utcákat. Nem vonulnak, hanem hömpölyögnek rendezetlen menetben, mint a hangyák, mindenhova befúrva magukat. Ám a kormányzót csak a pénz érdekli, egyre kevésbé figyel népe követeléseire. A rang, fény pompa, ezek a hívságok, amelyek megpecsételik a sorsát. Mindent bérbead a zsidóknak, út, vám, bánya bérletek, kovácsműhelyek, vendéglők. Lassacskán valamennyi pénzügyi kulcspozícióba zsidó kerül (hát nem furcsa?) A sok vám miatt a használati tárgyak, de főleg az élelmiszerek (!) árai a magasba szöknek.

A cselekmény tetőpontja: a zsidó pénzügyi tanácsadó csak úgy engedi szabadon a városi tanács egyik becsületes vezetőjének a vejét, ha annak felesége, azaz a tanácsos leánya lefekszik ővele. A fiatalasszony, hogy férjén segítsen, enged a zsidó ocsmány akaratának. Utána a folyóba ugrik és meghal.

Közben a szomszédos tartományban pompás lakoma van, a herceget Süss zsidó elszédíti igéreteivel. Ám megjelennek régi, hű "svábjai" és felelősségre vonják. A herceg agyvérzést kap, meghal. Ezután a nép igazságos haragja végez a "pénzügyi tanácsadó úrral".

Tehát a vetítésen jelen levő népszavás SZEGŐ hitszegő módon elfelejtette közölni az őt odaküldő "tanácsadó uraival" ezeket az előzményeket.
Ugyancsak lemaradt Szegő úr írásából - remélem hálás lesz, ha felhívom a figyelmét - hogy Josephus FLAVIUS Zsidó háborúját ugyanaz az egyébként kiváló képeséségű zsidó Feuchtwanger írta, aki - több más kitűnő munka mellett - a Jud Süss szerzője is. Flavius hasonlóképpen Szent Pál apostolhoz, aki szintén római polgár volt, hatalmas ovációval dícséri zsidó társait, mindvégig azon a keskeny ösvényen járva, amelyen még nem sérti meg római urait, de népszerű marad hitsorsosainál is.

Flavius is, Pál apostol is némi hasonlóságot mutat a "kétfelé sántikálásban": ha nem tudsz egy eseményt megakadályozni, állj az élére; végülis mindketten zsidóságukat védték, ezért népüktől tiszteletet érdemeltek ki. De mit szól ehhez a nagytöbbség? A gójimok? Megtudjuk, ha megnézzük az alkotást. (Már kapható a Gede BT-nél).

A film kiváló munka, mert a regény is kiváló. Fokozatosan emeli a néző izgalmát, határozott szándékkal utáltatja meg a főhőst, nem titkolva ezt a célját. Azt hiszem, a néző előtt az esemény izgalma mindig szem előtt tartja a történelmi környezetet, míg végül kitűnik a mondanivaló, az egyetlen személyen keresztül a mű igazi értelme, a példázat , amely különösen a mai időkben komoly figyelmeztetés; figyelmeztet mindenkit, el ne feledkezzen a magát ismétlő történelem tanulságairól.
Mostanában van az úgynevezett nagy francia forradalom évfordulója is, amiről tudjuk, nem volt nagy, nem volt francia és nem volt forradalom. Az ünnepségen résztvett a magyar gólyalábú "közjogi méltóság" is.

A franciák jóelőre megrendezett forradalmáról írt nagyívű könyvet a Jud Süss szerzője, Lion Feuchwanger is. (Rókák a szőlőben) A híres amerikai tudóst, a villámhárító feltalálóját, Benjamin FRANKLIN-t nevezi ki az amerikai szenátus nagykövetté Párizsba, lászólag azzal a céllal, hogy elismertesse Angliával az amerikai nép szabadság-törekvéseit. Franklin, a "doctor honoris causa" az Újvilágból érkező valamennyi utasítást betartva tartja kezében a forradalom előkészítési munkáit. Pontosan nyomon követhető, miként irányítja a "derék polgártársakat" az amerikai zsidóság pénze. Nem is rejti véka alá a szerző. A már jócskán kialakult szabadkőműves társaság eredményes munkát végzett. FRANKLIN Benjámint, mint kiváló fizikust, de mint a kereszténység második megmentőjét, mint IGAZ POLGÁRT, emlegeti az összes zsidó - ker esztény egyház, őt állítva példának a felnövekvő ifjúság elé. (Igaz az is, Franklin már nem él a forradalom kirobbanásakor).
Az, hogy a Bastille bevételénél egyetlen ágyú sem dördült el, egyetlen puska sem sült el, és a börtönerőd sem állt talpig füstben? Mitöbb: be sem volt zárva? Ugyanmár! Kit érdekel? Mindössze három (3) gonosztevő csücsült, akiket a hős francia nép (értsd: a felheccelt tömeg) kiszabadított és hősként ünnepelt.

Feuchtwanger a Jud Süss -t 1925-ben írta meg, amivel azonnal világsikert aratott. Ekkor még csak 41 éves volt. Ettől fogva könyveinek megjelenése irodalmi eseménynek számított. Elbeszélő tehetsége annyira kibontakozott, hogy mondanivalójának, részletező, mesélő tehetségének az egész művelt világon híre ment. Azzal is tisztában volt, hogy azokban az években már annyira forrósodott a talaj a zsidóság lába alatt, annyi kíméletlenség és szenny terhelte ezt a mindig idegen nemzettestet, hogy úgy látta: jobb, ha ő írja meg a Jud Süss-t, mintha elemi erővel kirobbanna egy zsidóellenes lázadás.

Franklin villámhárítója lett tehát a zsidónémet Feuchtwanger. Okos ember volt.
Lion Feuchtwangerről még annyit: kiválóan tehetséges emberről van szó, nevét az ugyancsak zsidó Alexandr Szolzsenyicin is pozitívan említi. Feuchtwanger élt a Szovjetúnióban is, ám a túlságosan sok vodkafogyasztását megelégelve a szovjet állam, kitoloncolta Franciaországba. Ott is halt meg 1958-ban.
A film üzenete nekünk, magyaroknak: akárhány új istentelen hatalom kerül a vezetésbe, a magyarságnak mindig az értékesebb része pusztul el. A megalkuvók, az "úgysemtehetünkellenesemmit" emberek pedig életben maradnak, és az új rendnek "boldogan nyalják kegyelmes lábait." Így volt ez az I. István-Koppány időktől napjainkig.

A napokban a Világörökség-Bizottság kötelezte a magyarokat a budapesti, úgynevezett "zsidónegyed" teljes helyreállítására. A magyarországi vezetés - hogy bizonyítsa lojalitását - bizonyára hatalmas nyelvcsapásokkal, lihegve, sietni is fog eleget tenni ennek az ajánlásnak (is). A többi egyéb, romos épület ilyenkor nem számít.

Egyre jobban kirajzolódik, hogy a magyarság mára már csak utóvédharcát vívja, egyre reménytelenebbül. Csupán a becsületért.
Erre próbálta az emberek figyelmét felhívni a Feuchtwanger regényéből készült német filmrendező.
De ez hetven évvel ezelőtt történt...

(Czékus Jób, Nemzeti Hírháló)

Jud Süss letöltés magyar nyelven, Jud Süß letöltés, torrent hunsub letölthető, film, náci propaganda, Antiszemétizmus antiszemitizmus antiszemita zsidóellenes zsidóellenesség antiszemitizmus dvd magyar magyarul juden
jud süss magyar felirattal magyar felirat

2008. július 31., csütörtök

Kommunizmus és multik

Kommunizmus és multik

A kommunizmus tulajdonképpen politikai kapitalizmus volt a hatalomgyakorlás számára, a múlt századi nyugati világ kapitalizmusának nevezett valamiben pedig a fedezetlen pénzgyártás jogának monopóliumából alakult ki a hatalomgyakorlás eszköze. A rendszerváltás mítosza tulajdonképpen abban rejlik, hogy a kommunizmus politikai kapitalizmus hatalmi felhalmozása átváltható volt a hitelpénz kapitalizmusban történő felhalmozásra.

A kapitalizmus definíció szerint megtakarítás alapúnak kellene lennie, ahol nincs különösebb erőszakkal irányított újraelosztás. Az utóbbi évszázadban, ami nem a kapitalizmus kezdete, létrejött egy radikális váltás az által, hogy a gazdaság vérkeringését képező pénzrendszert fokozatosan kicserélték lebegőpénzen működtetett hitelpénzrendszerre. Ez pedig amint láthatjuk, képes romba dönteni a megtakarításon alapuló kis és középvállalkozók által fenntartott gazdaságot még a leg erősebb gazdasággal rendelkező államban is, hiszen olyan eloszási mechanizmust hoztak létre ami a hatalmi monopólium támogatását élvező speciális érdekek, nálunk multinak szokás nevezni jutnak olcsó vagy ingyen forráshoz, amíg az értéket a hatalomtól függővé tett sokaság megtermeli.

Azt mondjuk, hogy a mai kor kapitalizmusában a megtermelt értékek többsége felett egy nagyon kicsi kisebbség rendelkezik, ugyanakkor a többség csak nagyon kevéssel és egyre kevesebbel rendelkezik. Hasonló volt a helyzet a kommunizmusban, a hatalom nem szüntette meg sem a tulajdont, hanem magához ragadta és a megtermelt értékekből nagyon keveset hagyott meg az alattvalóknak. Magához vonta még az egészség fenntartásához és oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges tőkét is és rögzítette a jövedelmeket is arra a szintre ami ezt nem tartalmazta többé mind a mai napig. Ez az elosztási arány, hatalom és értékteremtő alattvalók között legalább olyan brutálisan nagy volt mint most is. Azzal a különbséggel, hogy akkor azt igérték, hogy ez közvagyon formájában létezik, tehát a népé. Mint azt tapasztalhattuk, a nép beleegyezése nélkül a hatalom eladhatta, tehát nem úgy jártak el mintha azt a nép tulajdona lett volna többé.

A szemünk előtt látjuk, hogy a mai kor kapitalizmusának nevezett korban a felhalmozott fedezetlen pénzen alapuló pénzpiaci vagyon fokozatosan elpárolog, semmivé válik a most már folyamatban levő pénzválságban. Tehát részben és nagyobb részben szemfényvesztés volt az is, hogy megtakarítás alapú gazdaság van, tehát kapitalizmus. Sokkal inkább mesterségesen fenntartott hatalmi monopóliumok vannak, amiképpen a kommunizmusban is.

Aztán az EU birodalmi törekvések szintén szovjet típusú birodalmi alkotmányt akartak és még akarnak belopni és még sorolhatnánk. Ebből egyetlen tanulságot érdemes most megfogalmazni. Ha mi nem ismerjük fel helyesen, a tényleges ismérvek alapján a körülöttünk lévő világot, akkor a rejtett hatalom mégnagyobb biztonságban érezheti magát, hiszen a tisztázandó fogalmak mérgezettek lesznek számunkra és még kevésbé válnak elbeszélhetővé a válságunk okai.

Ez a 2 cikk majdnem minden alapkérdést lefed, olyan alapkérdéseket, amik befolyásolják a MI életünket.

A nagytőke számlája


Hihetetlen és elképesztő az a vergődés, amit a kormány a jövő évi adójavaslatok körül művel. A kisebbségi lét – ha egyáltalán fennáll ez a helyzet – nyomorúsága talán itt és a 2009-es költségvetés botladozó tervezésénél látszik a legszembetűnőbben. Az alaphelyzet az, hogy a szocialista párt egyszerűen nem tudja, hogy mit kezdjen ezzel az egésszel.

Legszívesebben nem csinálna semmit, ám kénytelen foglalkozni a kérdéssel, mert az SZDSZ által működtetett satu megint nagyon szorít. Bár a harmadik Gyurcsány-kabinet erősen elhatározta, hogy a túlélés érdekében már a semminél komolyabb kérdésektől is távol tartja magát, a kormányzati színház folytatásának ára van, azért még fizetni kell.

Az előadás csak akkor mehet tovább, ha a szocialisták ősszel legalább részben kiegyenlítik azt a számlát, amit a nagytőke postázott számukra a liberálisokon keresztül. A számla megjegyzés rovatában az áll: radikális tehercsökkentés. Az összeg megjelölésénél pedig ezermilliárd forint szerepel.

A kormány az elmúlt hetekben már százféle ötletet és számot is kiszivárogtatott annak érdekében, hogy enyhítse a nyomást. Az adóváltoztatások fedezeteként hallhattunk tíz-, száz-, kétszáz-, négyszáz- és ötszáz-, ezermilliárd forintos lehetőségekről is. A bohózatba illő számolgatás vége mindig az volt, hogy a kabinet nem tette le a voksát egyetlen változat mellett sem, a kérdésben nem született tárgyalható előterjesztés. A taktika azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: minél több időt töltöttek a kormánytagok és a szocialista politikusok az adó körüli matematikával, annál erősebbé vált a befektetők óhaja. A Gyurcsány Ferenccel oly sok üres órát eltöltő gazdasági lobbit és az adótanácsadókat mára összekovácsolta a csiki-csuki játék. Közös paksamétával készülnek augusztusban a kormányhoz, és követeléseiket máris lelkesen üdvözli az SZDSZ.

A szocialisták nagyon is tisztában vannak azzal, hogy mit tartalmaz a nagytőke által összeállított dosszié. Kevesebb olyat, ami az egész ország hasznára válna, ugyanakkor még több olyan intézkedést, ami tovább növelné azok nyereségét, akik – Róna Péter közgazdász számításai szerint – már így is a bruttó nemzeti össztermék (GDP) négy százalékát viszik ki az országból osztalék és kamat formájában. A javaslat – leegyszerűsítve – hasonló logikával működik, mint ami a Gazdasági Versenyképességi Tanács által készített anyagban szerepel: a munkabér terheinek csökkentése, ennek fedezetéül pedig áfaemelés és az ingatlanadó bevezetése. Magyarán, a cégek befizetnivalóinak lefaragását a polgárok többsége állja, például azzal, hogy az általános fogyasztási adó kulcsának növekedése miatt megugranak a bolti árak.

A népszavazás előtti kampányban Gyurcsány Ferenc rendkívül határozottan utasította el ezt az elképzelést, mondván, nem terhelhetők tovább az emberek. Emellett állt ki később is, sőt, a megszorítások leállítása a kisebbségi kormány jelszavává vált. Ehhez képest most, amikor már a kabinet körmére égett az adókérdés, ismét előkerült a régi lemez, és a kormánypárti lapon keresztül a „részleges” áfaemelés bevezetéséről szondázzák a közvéleményt. A kisebbségi kormánynak létérdeke, hogy folytassa – csak most már nem az államháztartás, hanem a gazdasági lobbi éhségének csillapítása érdekében – a megszorítást. S ha Magyarország polgárai ezt tűrik, akkor nagy kő esik le a szocialista honatyák mellkasáról, és örömmel csaphat egymás markába a háttérben tovább működő koalíció. Végső soron nekünk kell választ adni arra a kérdésre, hogy kifizetjük-e Gyurcsány hatalomban maradásának árát.

mno.hu

Bogár László: Egylépésnyire a végső pusztulás

Száz éve túl vagyunk már azon a ponton, amikor az emberiség még meghozhatta volna azokat a döntéseket, amelyek visszafordíthatják a végső pusztulás útjáról – állítja Bogár László a Magyar Nemzet Online-nak. A közgazdászprofesszor úgy véli, a globális birodalom nem hajlandó csökkenteni a kifosztás szivattyúinak teljesítményét, annak ellenére sem, hogy látja: a totális anarchia csak néhány évtizedre van. Interjúnk első része.


– Nem is olyan régen az egyik kormányközeli hetilap tett egy homályos utalást arra, hogy Ön összeesküvés-elméleteket gyárt mindenféle birodalmakról és ezzel összefüggésben Magyarország alávetettségéről is. Ezzel párhuzamosan – amióta a politikai, pénzügyi és egyéb függésekről beszél – megjelentek a vádak is, nem egyszer kísérletet téve arra, hogy Bogár Lászlót, illetve elméleteit nevetség tárgyává tegyék. Ha létezik, mire alapozza a birodalmi függőséget?

– Amióta hatalom és hatalmi viszonyok léteznek az emberi társadalmakban – legalább 10 ezer éve –, a hatalom érdekérvényesítést jelent. Annak az akaratnak a keresztülvitele, amelynek a lényege az én érdekeimnek az érvényesítése. Tehát amióta hatalmi rendszerekről beszélhetünk az emberi társadalmakban, teljesen természetes törekvés, hogy a hatalom igazi birtokosai magát a hatalomgyakorlás rendszerét, illetve azok lényegét is igyekeznek álcázni. Ennek oka: minél rejtettebb ez a hatalomgyakorlás, annál nehezebb szembeszállni vele, leleplezni, és annál könnyebb átvinni az érdekeket is. Hiszen ez a hatalom lényege: az, hogy az akaratot bizonyos személyek vagy csoportok átvigyék másokra, illetve tartósan gyakorolják másokon.

– Vagyis a rejtettség a hatékonyságot növeli.

– Mindenképpen így van. Mulatságos, ahogy a hatalom birtokosai és az őket kiszolgáló erők – jelen esetben a globális média –, igyekeznek az összeesküvés-elmélet vádjával nevetségessé tenni és megbélyegezni azokat, akik megpróbálják felfedni a valóságos világhatalmi viszonyokat. A hatalomnak logikus törekvése, hogy a lehetőségekhez képest homályban próbálja hagyni a hatalom gyakorlásának összefüggéseit. Ha az evolúciót vizsgáljuk, teljesen természetesnek kell vennünk, hogy az álcázás, vagyis a valóságos célok és a saját akarat elrejtése az állatvilágban is rendkívül mélyen gyökerező folyamat. A leopárd nyilván nem tájékoztatja a gazellát arról, hogy zsákmányként el akarja ejteni, de ezt azért vitassák meg demokratikusan, nyílt eszmecsere formájában. A leopárd „aljas módon” mindent megtesz annak érdekében, hogy álcázza magát, és lesből támadjon. Tehát nem is az emberi társadalmakról van szó, hanem a saját akaratunk érvényesítéséről mások felett – evolúciós értelemben.

A biokémiai kutatások szerint ez még az élet mikroszintjein is igaz. Vagyis a testünket támadó vírusok, baktériumok, gombák és maga a ráksejt burjánzása is egy biokémiai krimi, ahol minden támadó igyekszik a saját érdekérvényesítése érdekében álcázni magát és a támadást, ezzel elaltatni az élőlény immunrendszerét. Tehát e szintek – vagyis a társadalomszerveződések – az élet makroszerveződési szintje, illetve az élet mikroszerkezeti szintjének ezen három példája azt látszik bizonyítani: minden hatalomnak, érdekérvényesítési törekvésnek teljesen természetes velejárója, kísérőjelensége és jellemzője, hogy álcázni igyekszik céljait és az azokhoz vezető folyamatokat. Így van ez a mai világban is, csak világhatalmi méretekben, vagyis globális, illetve lokális szinten is. Magyarország is egy lokalitásnak számít a globális társadalomszerveződési rendszerben. Újra le kell szögezni: természetesnek kell tekintenünk, hogy minden hatalomgyakorlási forma és a hatalom gyakorlását véghezvivő szereplők mindent megtesznek azért, hogy tevékenyüket, céljaikat a homályban tartsák. Így nehezebben leplezhetők le, sokkal nehezebb ellenük lázadni, vagyis az ellentétes akaratképzés és annak érvényesítése sokkal nehezebb velük szemben, ha nehezen átlátható vagy láthatatlan, vagyis a rejtett dimenziókban érvényesül.

– Az a hatalomgyakorlási recept, amely általában meghatározza az emberi világoknak egy bizonyos szegmensét, mindig megpróbál dezinformatív fogalomkészletet létrehozni. Ha az előző, a bukott szovjet birodalomtól való függést, a magát szocializmusnak, kommunizmusnak nevező társadalomszerveződési modellt vizsgáljuk, láthatjuk, ott megbonthatatlan szovjet–magyar barátság volt a rendszer abszolút kétségbevonhatatlan alapja. Egy ideig a szó szoros értelmében a fejével játszott, aki ezt kétségbe merte vonni. Egészen 1989-ig kockázatos volt más véleményen lenni. Vagyis van egy érinthetetlen, hamis metafogalom, ami körülírja a rendszer lényegét, és persze emögött, alatta, felette, a rejtett terekben zajlik a valódi hatalomgyakorlás. Csupán egy birodalomváltás történt, igaz, ez legalább húsz éven át zajlott. A 70-es években kezdődött az eladósodással, és emlékezzünk arra is: 1988 tavaszán a társasági törvényben a régi rendszer parlamentje bevezeti a kapitalizmust. Az 1988-as V. törvény arról szólt: bármekkora tőkével lehetővé válik belföldi és külföldi magán- és jogi személyek által tőkés társaságok alapítása. Mi ez, ha nem a kapitalizmus bevezetése?

E hosszú folyamat során Magyarországot áttolták a keleti globalizációs szovjet birodalomból a nyugati globalizáció birodalmába. Amikor a folyamat minden fontosabb hatalmi eleme lejátszódott, csak akkor került sor arra a látványtechnikai tűzijátékra, amit az avatatlanok azóta is mint rendszerváltást emlegetnek. Az új hatalom megnehezíti azok dolgát, akik megpróbálnák a rejtett dimenziókat feltárni. Ma ez már lényegesen nehezebb, mert ez az új konstrukció nem a földrajzi térben szerveződik. A török birodalomról lehetett tudni, hol helyezkedik el: Isztambulban van a székhelye egy szultánnal. Megvoltak a földrajzi térben is látható kontúrok. Volt egy olyan látható szerkezet, amely világossá tette, hogy miről is van szó. Az új birodalom azonban bonyolult, a szimbolikus hatalmi térben szerveződik.

– Ezek szerint ez az új hatalmi erőtér a médiabirodalmak, nemzetközi pénzintézetek, az ezekhez kapcsolódó, évtizedekben mérhető hitelfüggés és hatalmas tőkés társaságok összessége.

– Pontosan erről van szó. Ma már sokkal nehezebb egységes keretbe foglalni azoknak a hatalmi intézményeknek a bonyolult interakcióit, globális együttműködési rendszerét, amely a birodalmat alkotják. Ha ennek legfőbb hatalmi intézményi szintjeit próbáljuk megfogalmazni, akkor döntően erről a három szintről van szó. E három mozzanat logikailag is összekapcsolódik. Megmutatja a birodalom nyers lényegét, az erőforrás koncentrációit és annak elszívási mechanizmusait. Történelmi tény: minden birodalom a periféria felől a központba szivattyúzza az erőforrásokat annak érdekében, hogy eltartson egy olyan elitet, amely az egész szerkezet hosszú távú fennmaradását szolgálja. Minden létező leginkább létezni akar, és a birodalom is örökké fenn akar maradni, amit hirdet is magáról. Ez viszont nagyon sok pénzbe – és ahogy haladunk előre, egyre többe – kerül, emiatt egyre több erőforrást kell összpontosítani ahhoz, hogy egy világméretű hatalomgyakorlást biztosítani lehessen. Ezt az erőforrás-szivattyú szerepet tölti be a multi- vagy transznacionális vállalat. Ezek vállalkozásoknak álcázzák magukat, ám valójában hatalmi intézmények. Az alapvető céljuk nem más, mint hogy világméretű, egységes és összecsiszolt hálózattá váljanak és működtessék ezeket a gigantikus erőforrás-szivattyúkat. Annak érdekében, hogy a tevékenységük minél koordináltabb legyen, megjelenik a második hatalmi szint is, vagyis azoknak a világméretű intézményeknek az együttese – valutaalap, Világbank, WTO, hitelminősítő intézetek, auditáló cégek –, amely egységes keretbe foglalja ennek az erőforrás-szivattyúnak a működését. Kialakítja az elveket, világméretű parancsokat – dereguláció, privatizáció, liberalizáció –, amelyeket a lokalitásnak, ha nem akarnak konfliktust, be is kell tartaniuk. Megfogalmazzák a birodalom alkotmányát, jogrendjét, és a fegyelmező hatalmak által ezt be is tartatják.

A világméretű média pedig a birodalmi gondolkodás logikáját alakítja ki. A létrejött tudatbefolyásoló szisztéma megpróbálja az emberi gondolkodást az egész világon azon fogalmak mentén szervezni, amelyek csak a birodalmat megerősítő gondolatmeneteket segítik, és igyekeznek a perifériára szorítani – lehetőség szerint megsemmisíteni, kigúnyolni, betiltani – minden olyan gondolati konstrukciót, amelyik szembemenne a birodalmi törekvésekkel.

– A rendszer olajozott működéséhez a különböző országoknak szükségük van kiszolgálószemélyzetre is. Korábbi szavaival élve, „azt a lényeget, ami talán úgy foglalható össze, hogy mindaz, amiről azt hazudjuk, hogy demokrácia, jogállam és piacgazdaság, vagyis a rendszerváltás rendszere, az a globális hatalomgazdaság lokális diktatúrája kollaboráns helyi elitek által üzemeltetve”. Kik ezek az elitek? És az is látszik: az egész konstrukcióból maga az ember, az emberi értékek, a humánum, illetve az élet igenlése hiányzik.

– Minél nagyobb egy birodalom – és itt világbirodalomról van szó –, annál nagyobb a kényszer arra, hogy a lokalitás azonos globális elvek szerint működjön magával a globalitással: egységes legyen a fogalomértelmezés, illetve minden lokalitásban hatalmas szükség van arra is, hogy az ottani elitek élére álljanak a globális birodalom érdekérvényesítési törekvéseinek. A birodalmak minden lokalitásban kiépítik a saját közvetítő társadalmukat, így ezek az elitek sokkal inkább a globalitás társadalmát jelenítik meg helyi szinten, mintsem a lokalitás társadalmát a globalitástérben. A birodalom is azt várja el, hogy a közvetítő elemek az ő érdekeit közvetítsék a lokalitások felé, de bizonyos értelemben a főhatalom is természetesnek tekinti, hogy ezeknek az eliteknek meg kell jelenítenie azt is, mi történik alattuk. Nem azért, mert a birodalom meg akarja ismerni az alárendelt társadalmakat – ennek sokkal inkább preventív okai vannak. Elébe akar menni a lázadásoknak. Minden hatalmi tényező tudja: ha folyamatosan erőforrásokat szív el a perifériáról, akkor ezzel folyamatosan újratermelési válságokat idéz elő, ezért is következik be egy idő után maga az összeomlás is, hiszen nem veszik figyelembe a perifériák lázadási potenciálját. Így azok valóban fel is lázadnak, ami egy permanens polgárháborúba torkollik.

Az elszegényedés és kifosztás olyan öko-, szocio-, kulturális katasztrófák sorozatát hozza létre, ami szétveri a birodalom egész szerkezeti rendszerét. Vagyis bizonyos értelemben a kifosztás urai is kíváncsiak arra, hogy mi történik a végeken azért, hogy a képződő lázadási potenciálok ellenszerét megtalálják. Kétségételen: ezek az elitek döntően és alapvetően kollaboránsok, de kell, hogy rendelkezzenek egy olyan közvetítő szereppel is, amelyek a lokalitások stratégiai érdekeit is képesek megfogalmazni. S különösen feltűnő, hogy Magyarország elitjei a térségben is messze a leginkább kollaboránsok.

– „Amit optikai csalódásként magyar gazdaságnak látunk, az nem egyéb, mint körülbelül két tucat multinacionális globális vállalat lokális telephelyeinek hálózata”, hogy ismét idézzük korábbi szavait. David Korten a Tőkés társaságok világuralma című könyvében alapos részletességgel fejtegeti e társaságok kialakulásának körülményeit, valamint azt, miképpen is veszik át az irányítást az élet különböző struktúrái felett. Valósággá válhatott a világuralom? Hol vannak a kis- és közepes vállalakozások, amelyek a jelenlegi kormány alatt egyébként szinte hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, nem kapnak lehetőséget, ugyanakkor az idetelepülő nagy cégek milliárdos állami támogatásban részesülnek, ami úgy tűnik, nem is áll arányban az általuk teremtett munkahelyek számával.

– Mária Terézia mondta, hogy „etetni is kell a birkát ahhoz, ha nyírni is akarjuk, jó urak”, ami nagyon bölcsen fejezi ki a felelősen gondolkodó birodalom belső logikáját. Vagyis hogy tartósan, lázadásoktól és permanens polgárháborúktól mentesen lehessen üzemeltetni a birodalmi erőforrás- szivattyúkat, arra van szükség, hogy a központ ismerje, és bizonyos keretek között tartsa tiszteletben a lokalitások elemi újratermelési igényeit. Minden emberi közösségnek van egy elemi újratermelési szintje, első a fiziológiai. Ebben az értelemben is van egy létminimum, ám ez csak a vegetáláshoz elég, „többet kell adni, ha többet akarunk”: a komplex egészséget kell figyelembe venni. És itt nem csupán a közvetlen fizikai aspektus a lényeges – vagyis a betegség hiánya vagy annak viszonylagos alacsony előfordulása –, hanem a testi-lelki egészségnek egy folyamatosan emelkedő és kiteljesedő szintjéről van szó. Ami horribile dictu, akár a birodalmi tőketulajdonosoknak is kedvező lehet, hiszen egy jobb minőségű „birkanyáj” jobb minőségű és több gyapjút is ad. Vagyis van egy alapvető újratermelődési igény, ami részben fiziológiai, majd az ezen túlmutató szint, ami egyre jobb, egyre emberségesebb életkörülményeket, viszonyokat és minőséget jelent. Persze szó van a demográfiai újratermelődésről is, hiszen nemcsak az éppen most élő generációnak kell egyre kedvezőbb, emberségesebb életviszonyok között élnie, hanem létre kell hozni az újabb generációkat is, emellett meg kell teremteni azokat a feltételeket is, amelyek számukra is folyamatosan emelkedő emberi jólétet jelenthetnek majd. Ennek pedig erőforrásigénye van. Mindebből követezik: van egy minimális erőforrásigénye annak, hogy a lokalitás akár csak nullszinten is – az egyszerű újratermelés szintjén – fenntartsa magát, de minden emberi közösség bővülni szeretne, egyre jobb életminőséget elérve.

Ott folyik a harc, hogy a birodalom egyáltalán figyelembe veszi-e, érdekli-e, hogy az adott társadalomnak milyen szintű az erőforrásigénye az újratermelődéshez. És kérdés az is: hajlandó-e a saját erőforrás-elszívó tevékenységét bizonyos keretek között tartani. Az a probléma az elmúlt húsz évben, hogy ez a kompromisszumkészség elemi szinten sem létezik. Van egy ellentmondást nem tűrő diktátum, ennek megfelelően pedig kitermelődtek a szinte száz százalékig a birodalmat kiszolgáló elitek, amelyek ezt nem csak hogy kiszolgálják, ám bizonyos értelemben még elébe is mennek a kívánságoknak. Kitalálják a birodalom gondolatait. A lokalitás saját gazdaságát magyar kis- és középvállalkozásokat is kifosztandó páriáknak tekintik. Miközben ezek a vállalatok adnak munkát a foglalkoztatottak nagy részének, a profit döntő többsége azoké a multiké, akik csupán a töredékét foglalkoztatják az embereknek. A multik kapják a kedvezményeket és a támogatásokat, a magyar kkv-k meg az „agyonadóztatást”.

– Ez milyen irányba tolja a magyar társadalom lehetőségeit?– Jelenleg ott tartunk, hogy a magyar társadalom a legelemibb fiziológiai újratermelődésének a minimumát sem képes biztosítani, inkább folyamatos és masszív hanyatlás tapasztalható a népesedésben, az egészségben is. Emellett a szimbolikus szerkezetekben is megfigyelhető a roncsolódás: azokban a szellemi, lelki, erkölcsi zónákban, amelyek nélkül nincsen ép emberi társadalom, és ha ezek az erők sérülnek, az összeomlás fenyeget. A birodalom láthatóan nem kíváncsi arra, hogy a magyar társadalom hogyan reprodukálja önmagát. Van egy elképzelése arról, hogy mennyi erőforrást kell kiszivattyúzna, és teljesen függetlenül attól, hogy ennek milyen katasztrófasorozat az ára, ezt minden körülmények között véghez is viszi.
Bibó István szavaival élve: folyamatosan végbemegy egy negatív kiválasztódás az eliteken belül is, olyan elitek – személy szerint és csoportokat illetően is – jutnak a döntés meghozásának közelébe, befolyásolását lehetővé tevő helyzetbe, akik sem tudásban, sem erkölcsi javakban nem bővelkednek. Nem is ismerik fel a súlyos problémákat, vagy ha látják is, cinikusan, gátlástalanul túlteszik magukat rajta. Nem érdekli őket a következmény. Magyarországon azért van az elmúlt húsz év időszakában valójában egy potenciálisan, folyamatosan növekvő polgárháborús veszély, mert láthatólag szinte semmilyen normális kommunikáció nincsen a globális, illetve a lokális elitek között és a magyar társadalom között sem. Minden normális embert nyomaszt az egyre nagyobb feszültség, az erkölcsök szétmállása, a növekvő kriminalizálódás, az egyre több borzalmas történés. Ezek összefüggő esetek, és mindenkit iszonyattal töltenek el. Az a baj, hogy mivel az egész rendszer hazugságra épül, szigorúan tilos a nevén nevezni a dolgokat, ennek következtében nem kibeszélhető a lényeg, viszont ha ez nincs meg, akkor nem lehet el- és megbeszélni, ez viszont kizárja a cselekvést is.

mno.hu

2008. július 30., szerda

HD Youtube nagyfelbontás hack - youtube videók nagyobb felbontásban

HD Youtube nagyfelbontás hack - youtube videók nagyobb felbontásban

Ez csak egy hack, de állítólag nemsokára normálisabb minőségű kodeket fognak használni. Most amit használnak, az már a Flash 7-ben is létezett. Szóval 2005-ös technika. Kezd kevés lenni...

Mi mással is tesztelnénk stílszerűen, mint jó kis Anticionista XD videókkal...

Benjamin H. Freedman beszéde - 1961. Washington

1. rész: http://www.youtube.com/watch?v=qHl6p0xR_kE&fmt=18
2. rész: http://www.youtube.com/watch?v=Q3Wokz2H9Ck&fmt=18
3. rész: http://www.youtube.com/watch?v=ouXF2DLyPhY&fmt=18
4. rész: http://www.youtube.com/watch?v=aQD0Xdtjwvc&fmt=18

A &fmt=18 utótagot azért tettem a linkek után, mert (elvileg) így abban a minőségben nézheted meg, mint amiben feltöltötték. Ezt a linket érdemes bekopizni a videó lementő oldalak beviteli mezőjébe is. Pl. ide :: http://www.keepvid.com ezzel elemntheted, ami ilyen, a zsidók számára kényes igazságokat bemutató videók esetán különösen ajánlott, hiszen - legalábbis a youtube-on terjedő pletyka szerint - külön fizetett embereket tartanak az ilyen videók leflaggeltetésére...

Ezek a részletek pedig a fenti videókben elhangzó beszédekből származnak.

Benjamin H. Freedman beszéde - 1961. Washington: A zsidók...

Zsidóknak nevezem őket, mert úgy ismertek, hogy "zsidók". Magam nem hívom őket zsidóknak. Úgy hivatkozom rájuk, mint " úgynevezett zsidók", mert én tudom, hogy kik ők. A kelet-európai zsidók, akik 92 %-át teszik ki a magukat zsidóknak vallók közül, eredetileg kazárok voltak. Egy háborúskodó törzs volt, akik mélyen Ázsia szívében éltek. Annyira háborúskodó természetük volt, hogy még Ázsiából is kiüldözték őket Kelet-Európába. L - leegyszerűsítve, hogy ne bonyolódjon bele túlságosan Kelet-Európa történelmébe - létrehoztak egy nagy Kazár birodalmat. Fallosz-imádók voltak. Ez obszcén és nem akarok most belemenni a részletekbe, de ez volt az ö vallásuk, mint ahogy ez volt sok más pogány és barbár vallása az egész világon. A kazár uralkodó annyira kiábrándult királyságának elfajzása miatt, hogy elhatározta, felveszi az egyik úgymond monoteista hitet, vagy a kereszténységet, vagy az iszlámot, vagy pedig ami ma úgy ismert, mint júdaizmus. Ami valójában talmudizmus. Így ez lett ez az államvallás. Elküldték képviselőiket Pumbedita és Sura talmudista iskoláiba és rabbik ezreit hívták meg, zsinagógákat és iskolákat nyitottak, és az emberek így váltak azzá, amit "zsidóknak" hívunk. Nem volt egy sem közülük, akinek valaha is lett volna olyan őse, aki betette a lábát a Szentföldre. Nem csak az Ótestamentum történetében, de egészen vissza az idők kezdetéig egyetlen egy sem közülük! Egyikük sem!

Képzeljék el, milyen ostoba dolog volt a világ keresztény országainak azt mondani: Erőnket és befolyásunkat arra használjuk, hogy visszavezessük Isten kiválasztott népét ősi hazájába, az Ígéret Földjére.

Létezhet-e ennél nagyobb hazugság? Létezhet-e ennél nagyobb hazugság?!

Mivel ők irányítják az újságokat, a hetilapokat, a rádiót, a TV-t, a könyvkiadást, és mivel minisztereik ott vannak a szószékeken és a politikusaik is ugyanazt mondják, ezért természetes, hogy a feketét fehérnek hinnék, ha elégszer hallják. Nem neveznék a feketét feketének többé, elkezdenék fehérnek hívni. És senki sem tehetne ezért önöknek szemrehányást. Nos, ez a történelem egyik legnagyobb hazugsága.
Ez az alapvető oka annak a nyomorúságnak, ami a világot sújtja.

Tudják Önök, hogy mit tesznek a zsidók az Engesztelés Napján, amit Önök olyan szentnek gondolnak? Azokon a napokon...egy voltam közülük...Nem hallomásból tudom. Nem azért vagyok itt, hogy uszítsak, hanem azért, hogy tényekről számoljak be.

Engesztelés Napján, amikor elmész a zsinagógába, elmondod a leges legelső imát - ezt az egyet állva kell elmondani és háromszor elismételve - Egy rövid imát: a Kol Nidre-t. Ebben egyezséget kötsz a Mindenható Istennel, hogy bármely eskü, fogadalom, vagy kötelezettség, amelyet a következő 12 hónapban teszel, érvénytelen. Bármilyen esküt, fogadalmat teszel, vagy kötelezettséget vállalsz a következő 12 hónapban semmis, érvénytelen! Az eskü ne legyen eskü. A fogadalom ne legyen fogadalom. Az ígéret ne legyen ígéret. Ne legyen semmilyen érvénye. Ne legyen semmilyen következménye. És így tovább. Továbbá a Talmud azt tanítja, hogy bármikor teszel esküt, fogadalmat vagy ígéretet, emlékezz a Kol Nidre imára, amit elmondtál az Engesztelés Napján és mentesít a kötelezettsége alól.

Mennyire számíthatnak Önök az ő húségükre?


Annyira számíthatnak a lojalitásukra, amennyire a németek számíthattak 1916-ban


Hasonló sorsunk lesz, mint amilyet Németország elszenvedett és hasonló okból.

Azokat, akik elbizakodottságukban azt hiszik magukról, hogy ők a kiválasztottak, és alkudozhatnak Istennel, mintha a piacon lennének - Indiából, (vagy a pokolból) Perzsiába űzte őket az Isten, majd miután Mezopotámiában vagy attól kicsit délebbre, buzi fesztiválokat rendeztek (Szodoma és Gomora) Újra menekülniük kellett, és kín keservvel eljutottak Egyiptomba, ahol miattuk hét szűk esztendő következett, onnan is elűzték őket.
A saját írásaik szerint negyven évig kóboroltak a sivatagban, pedig nem feltételezem róluk, hogy nem tudták, hogy ahol a nap kel, az kelet, és ahol nyugszik, az nyugat. Viszont nagyon kézenfekvő, hogy nem volt hová menekülniük, mert "jó" hírük már mindenütt előttük járt.

Ezért küszködnek az " előítéletekkel" szemben. Pedig az nem elő ítélet, hanem tapasztalat – vagyis utó ítélet. Véres harcokkal betörtek Kánaán földjére – mondván, hogy "Isten nekik ígérte" és hogy lássák, hogy mit is ígért nekik az Isten : a rómaiak leverték az amúgy jogtalan lázadásukat, és a zsidók szétszórattak, mint a pelyva.

Lassan de biztosan haladnak a végítélet felé. Isten malmai lassan őrölnek, sajna a mi időnk meg véges.

Nagy felbontású youtube, Nagyfelbontású youtube, youtube nagy felbontás, youtube hd, youtube nagyfelbontás, youtube mp4, youtube zsidó

2008. július 29., kedd

A szekérfék

A szekérfék

Az államadósság 8000 milliárdról 13000 milliárd forintra növelték, így jelenleg csak a kamatokra 900 milliárd forint megy el évente.


900 milliárdból évente pl. 450 km autópályát lehetne építeni, vagy évente még háromszor lehetne nyugdíjat fizetni.

Miközben idegen multinacionális cégeknek hatalmas támogatásokat adtak, a magyar kis- és középvállalkozásoktól jelentős támogatási lehetőségeket vontak meg, pedig a versenyszférában dolgozók nagyobbik hányadát nem a multinacionális cégek hanem a kis és középvállalkozások foglalkoztatják, ráadásul egyedül tőlük várható el, hogy hosszútávon is magyar munkaerővel, Magyarországon fognak dolgoztatni.

És még valami.

Az idegen tőke, ha beruház egy országba úgy, hogy ott termelőüzemeket építenek fel, sohasem látná azt szívesen, ha a lakosság jóléte, és ezzel együtt az élőmunka költsége emelkedne.

Ha a multinak a beruházásra volt pár milliárdja (+ a magyar állam is adott neki vissza nem térítendő 40 milliárd forintot) , akkor arra is lesz pár millárdja, hogy az eseményeket ebben az országban olyan irányba terelje, hogy ez soha ne következzen be.

Ezért is irtják a szakszervezeteket, nem engedik létrejönni, vagy annyira körülbástyázzák a működési körüket, hogy gittegylet szintnél nem juthatnak tovább. Ez a manchesteri típusú kapitalizmus. Ha a 19. században, a saját angol hazájában ezt művelte a tőke, nálunk, ahol még ráadásul idegenben is van (tehát nem szolidáris), méginkább fokozottan kizsákmányoló.

És, igen, ezért hirdet majdnem minden multi a neoliberális médiában. A saját érdekeiknek megfelelő propagandát nyomató médiát pénzelik.

Ez általánosan jellemző a multikra, kivéve néhány skandináv és német / osztrák céget. Azok jófejek :-)

Egy ilyen blogon az alábbi állítások eretnekségnek tűnhetnek :-) ám az tény marad, hogy a munkásmozgalmak harcolták ki :

a fizetett szabadságot
a nyugdíjat
a munkavédelmet
a betegbiztosítást
a maximálisan teljesíthető normákat
a maximálisan ledolgoztatható heti munkaórákat
a szombat vasárnapi, ünnepnapi bérpótlékot
a veszélyességi pótlékokat
és még lehetne sorolni.

Nem kommunista dolgok ezek, hanem inkább a krisztusi elv, az embertársaink iránti szolidaritás körébe tartoznak. A munkáltató ideális esetben figyelembe veszi ezeket az elveket a gyakorlatban. Viszont ha nem, rá kell kényszeríteni. Erre módja van az államnak, szabályok kidolgoztatásával, illetve alulról jövő kezdeményezés formájában a szakszervezeteknek.

Ahol a kommunisták hatalomra jutottak, AZ ELSŐ DOLGUK VOLT kivégeztetni a munkásmozgalom vezetőit...

Miért is? A kommunizmus valójában állami monopol-kapitalizmus. Így a szakszervezet a komcsi állammal került volna szembe. Ezért a komcsiban a szakszervezet gyakorlatilag annyi volt, hogy plusz állások keletkeztek a közszférában, és az ezeket betöltő mszmp-s pártemberek testközelből megfigyelhették a munkásokat, pl. hogy milyenek a politikai nézeteik.

A lengyel Szolidaritás nem szakszervezet volt, hanem egy *betiltott* mozgalom, és akik szakszervezetesek csatlakoztak hozzá, azt magánemberként tették.

Aztán itt vannak még a társadalompolitikai gondok is.

Elvették az adó visszatérítés lehetőségét a társadalmilag hasznos és a mindenkori állami hatalomtól függetlenebb családmodellektől ahol a szülők egyike vagy mindkettő dolgozik, és a munka mellett több gyermeket is vállalnak. Véleményem szerint az ország gazdasági felemelkedésének a kulcsa a társadalmi rétegek átrendeződésében és a népességfogyás visszafordításában van.

Nőtt azon támogatások köre, amelyekhez minden társadalmi réteg hozzájuthat a milliomostól a több gyermekes, szociális támogatásból, rablásból és lopásból élő soha nem dolgozókig. Véleményem szerint ez utóbbiak társadalmilag haszontalanabbak, így a támogatások jellegének megváltoztatásával fokozatosan rá kell őket venni arra, hogy példát vegyenek a normális családmodellről és ennek megfelelően átalakuljanak. Erről szólt a gyermekek után járó adókedvezmény, amihez jellegénél fogva csak adózók, tehát társadalmilag hasznos rétegek jutottak hozzá.

Most meg a cigányok lumpenrétegének osztják ki a nagy pénzeket. "Roma integrációs év" van, a cigók ebben az évben 400 milliárdot kapnak. Nekem nem lehet megbékélésről beszélni, amikor mindennap felkelek, elmegyek dolgozni és közben tudom, hogy herék tömegét cipelem a hátamon! Nem kérhet senki arra, hogy azt az embert szeressem, aki gyűlöl engem! Nem követelheti meg tőlem senki, hogy olyan embert szeressek, akit gyűlölök - és nem vagyok köteles megindokolni miért!

436000 munkanélküli, akiknek egy részét az MSZP-SZDSZ kormány álláskeresőre keresztelte. 2002 óta nem látott mélységbe zuhant a foglalkoztatottság, miközben az álláskeresés átlagos hossza meghaladja a másfél évet.

A magyar gazdaságnak éppen az az egyik nagy problémája, hogy nincs szabadság és nincs piac, mert akkora monopóliumok vannak. És itt a liberális felfogás szerint az államnak is lennének feladatai, hogy a versenytorzító monopolhelyzetek ellen fellépjen. A szociális piacgazdaságon pedig azt értjük, hogy a piacgazdaságba építünk bele olyan elemeket – például a kis- és középvállalkozások fejlesztését –, amelyek lehetővé teszik, hogy szétterüljenek a gazdaság növekedés hatásai, és ezáltal mindenkinek a helyzete javuljon aki aktívan dolgozik és tesz érte.

Valakiket keményen megadóztatok, hogy abból munkakerülő cigányoknak osztogathassak, majd a cigányoknak megsimogatom a buksiját, és ünnepeltetem magam, hogy mennyire segítettem a szegényeket. Közben meg csodálkozok azon, hogy a magas adók miatt nem növekszik a gazdaság.

A probléma súlyosabb annál, mint ami gazdasági válságként leírható, mert az államháztartás terén azért tényleg van egy bizonyos kiigazítás.

Ám az igazi kérdés az, hogy miként lesz itt az állam működőképes, hogyan fog a gazdaság beindulni?

Az államot azért tartjuk fent, hogy teremtse meg a jogbiztonságot, a gazdasági stabilitást, a kiszámíthatóságot.

Nálunk erre az állam ma nem képes. Fél évre sem tudja garantálni az adószabályok változatlanságát, a szerződések biztonságát nem garantálja, (szerződés nemteljesítés esetén kevés a szankció) az államigazgatás szétrohadóban, a korrupció szintje a közbeszerzésekben / középítkezésekben minden nemzetközi felmérés szerint egyre emelkedik.