Nem populizmus, sajnos igaz !
A lassan a harmadik világ szintjét elérő szociális elnyomorodás persze cseppet sem zavarja a kormányzatot. Az Európai Bíróság határozata nyomán nem kell visszavonnia a 400 milliárdos bevételt eredményező iparűzési adót. Annak ellenére sem lesz semmiféle könnyítés, hogy ez az adófajta költséges, csökkenti a hazai kis és közép vállalkozások, azaz a helyi magyar kisiparosok, szervízesek, ház körüli, szakértelmet igénylő munkákat (burkoló, szárazmunkás, ács, kőműves...) elvégző iparosemberek beruházási kedvét és versenyképességét.
A magyar -sajnos többségében kényszervállalkozó-, réteggel szemben az ÁFA mérséklését sem támogatja a választási ígéreteit sokszorosan meghazudtoló rezsim. Az ÁFA a lánc végső fogyasztójára kirótt teher, azaz a kisember adója. Annak ellenére nem lesz könnyítés a kirívóan magas, 2100 milliárd költségvetési bevételt produkáló adóelvonásban, hogy egyre nő az eladósodás és körbetartozás, melynek során ma már minden harmadik vállalkozás legfeljebb csak késve képes kifizetni, meglévő tartozásait. Az ÁFA visszafizetésének állami lassítása egyébként, nemcsak hatalmas lehetőséget teremt a nagyüzemi csalásra, hanem kifejezetten hatékony eszköze a hazai kisvállalkozások tönkretételének is! Nem csoda tehát, ha napjainkban drasztikusan csökken az ellehetetlenített és jövőkép nélküli magyar vállalkozások számaránya.
Ma, amikor 80-20 százalékos a nyereségarány a külföldi multik javára a hazai kisvállalkozásokkal szemben -akik egyébként pontosan fordított számarányban foglalkoztatják a lakosságot-, egyre többen feladják az értelmetlen küzdelmet és lesznek egyéni vállalkozóból munkanélkülivé. A tragikus gazdasági folyamatokat valószínűleg végleg megpecsételi az a felelőtlen döntés, amely a vidékfejlesztési pénzügyi stratégia kereteiből teljesen kirekeszti az ötezer fő alatti településeket és az ott dolgozó magyar vállalkozókat.
Ők, kiszolgáltatott helyzetüknél fogva, nem kaphatnak semmiféle támogatást és hitelt, ezáltal örökre kiszorulnak a prosperáló gazdasági versengésből. Az eredmény nem lehet más, mint egészségtelen és kilátástalan élethelyzet, nyomor és munkanélküliség.
A nemzetközi élelmezési hatóság a FAO legfrissebb felmérése szerint legalább 200 ezer éhező ember nyomorog Magyarországon.
A több mint hárommillió véglegesen elszegényedett lakos számaránya napról napra növekszik.
Az év végére várható brutális, 10-20 százalékos élelmiszer árnövekedés tovább növeli a humanitárius katasztrófát.
Elképesztő hová jutott Európa egykori gazdag élelmiszertermelő éléskamrája!
2008. szeptember 3., szerda
2008. szeptember 2., kedd
A keresztény magyar ember tízparancsolata
A keresztény magyar ember tízparancsolata
I. Szeresd hazádat és vallásodat, légy magyar és keresztény, mert csak akkor tudod a zsidók által tönkretett Magyarországot megmenteni. Hazád politikájának irányítását bízd az Egyesült Keresztény Pártra, melynek minden becsületes magyar férfi és nő kell, hogy tagja legyen.
II. Tiszteld nemzeted ezeréves múltját és hagyományait, gondolj arra, hogy a magyar mindig csak akkor volt nagy, ha ősi keresztény erkölcs és világnézet alapján állott. Ne feledd el soha, hogy hazádat a zsidó erkölcstelenség tette tönkre.
III. Ne csüggedj, de el se bizakodj, mert úgy a csüggedés, mint az elbizakodottság ismét a zsidók uralma alá hajtja a fejed. A vörös zsidóság pedig lesve vár az alkalomra, hogy felüthesse átkozott fejét.
IV. Légy egységes, ne pártoskodjál, tömörülj egy pártba, mert ma az országban csak két párt van, az egyik nemzeti, erkölcsi, keresztény és magyar, a másik nemzetközi, erkölcstelen, zsidó és hazátlan. Nem a zsidószidással, hanem az egységgel ütöd legjobban a zsidót.
V. Tarts fegyelmet, mint polgár és katona! Segíts felállítani a magyar nemzeti hadsereget, ha hívnak, vonulj be, mert hiszen láttad, hogy a zsidó először a hadsereget tette tönkre, hogy a nyakadba ülhessen.
VI. Üsd a zsidót azzal, hogy magad gondolkozol és dolgozol és vezető helyen zsidót nem tűrsz meg, mert a zsidó, mint láttad, a romlásba vezetett. Ne tűrj bujtogatót soraidban, mert ezek a zsidók megfizetett bérencei.
VII. Üsd a zsidót azzal, hogy nem veszel tőle semmit, mert minden fillér, amit a zsidónak adsz, az ő hatalmát erősíti. Jól tudod, hogy a zsidó istene a pénz. Kerüld a zsidó üzletet, bankot, és különösen a zsidó korcsmát. Támogasd a keresztény kereskedőt.
VII. Üsd a zsidót azzal, hogy nem adsz neki semmit, sem libát, sem búzát, de különösen földet ne adj el a zsidónak, mert minden üzleten, mint a múlt és a jelen bizonyítja, csak a zsidó nyer. Ne hizlald a zsidót a keresztény vérrel áztatott magyar földön.
IX. Üsd a zsidót azzal, hogy szennyes lapjait, erkölcsrontó könyveit, mellyel a magad és gyermekeid lelkét megmérgezi, nem veszed meg és nem olvasod el. Olvass keresztények által írt újságokat és könyveket, ne hagyd magad a magyar hangzású nevektől megtéveszteni, mert a zsidó még a nevével is csal.
X. Üsd a zsidót azzal, hogy házadban, társaságodban, egyletedben, kaszinódban, pártodban nem tűröd meg. Gondold meg, hogy a vörös nemzetközi zsidó veled állandó élet-halál harcban áll, vigyázz, hogy társaságodba be ne furakodjék, ne csak az ajtót zárd be előtte, hanem ügyelj, nehogy az ablakon másszék be, mert a zsidó furfangos, állhatatos és szemtelen, ha a magyar megrontásáról van szó.
1919. november 17.
I. Szeresd hazádat és vallásodat, légy magyar és keresztény, mert csak akkor tudod a zsidók által tönkretett Magyarországot megmenteni. Hazád politikájának irányítását bízd az Egyesült Keresztény Pártra, melynek minden becsületes magyar férfi és nő kell, hogy tagja legyen.
II. Tiszteld nemzeted ezeréves múltját és hagyományait, gondolj arra, hogy a magyar mindig csak akkor volt nagy, ha ősi keresztény erkölcs és világnézet alapján állott. Ne feledd el soha, hogy hazádat a zsidó erkölcstelenség tette tönkre.
III. Ne csüggedj, de el se bizakodj, mert úgy a csüggedés, mint az elbizakodottság ismét a zsidók uralma alá hajtja a fejed. A vörös zsidóság pedig lesve vár az alkalomra, hogy felüthesse átkozott fejét.
IV. Légy egységes, ne pártoskodjál, tömörülj egy pártba, mert ma az országban csak két párt van, az egyik nemzeti, erkölcsi, keresztény és magyar, a másik nemzetközi, erkölcstelen, zsidó és hazátlan. Nem a zsidószidással, hanem az egységgel ütöd legjobban a zsidót.
V. Tarts fegyelmet, mint polgár és katona! Segíts felállítani a magyar nemzeti hadsereget, ha hívnak, vonulj be, mert hiszen láttad, hogy a zsidó először a hadsereget tette tönkre, hogy a nyakadba ülhessen.
VI. Üsd a zsidót azzal, hogy magad gondolkozol és dolgozol és vezető helyen zsidót nem tűrsz meg, mert a zsidó, mint láttad, a romlásba vezetett. Ne tűrj bujtogatót soraidban, mert ezek a zsidók megfizetett bérencei.
VII. Üsd a zsidót azzal, hogy nem veszel tőle semmit, mert minden fillér, amit a zsidónak adsz, az ő hatalmát erősíti. Jól tudod, hogy a zsidó istene a pénz. Kerüld a zsidó üzletet, bankot, és különösen a zsidó korcsmát. Támogasd a keresztény kereskedőt.
VII. Üsd a zsidót azzal, hogy nem adsz neki semmit, sem libát, sem búzát, de különösen földet ne adj el a zsidónak, mert minden üzleten, mint a múlt és a jelen bizonyítja, csak a zsidó nyer. Ne hizlald a zsidót a keresztény vérrel áztatott magyar földön.
IX. Üsd a zsidót azzal, hogy szennyes lapjait, erkölcsrontó könyveit, mellyel a magad és gyermekeid lelkét megmérgezi, nem veszed meg és nem olvasod el. Olvass keresztények által írt újságokat és könyveket, ne hagyd magad a magyar hangzású nevektől megtéveszteni, mert a zsidó még a nevével is csal.
X. Üsd a zsidót azzal, hogy házadban, társaságodban, egyletedben, kaszinódban, pártodban nem tűröd meg. Gondold meg, hogy a vörös nemzetközi zsidó veled állandó élet-halál harcban áll, vigyázz, hogy társaságodba be ne furakodjék, ne csak az ajtót zárd be előtte, hanem ügyelj, nehogy az ablakon másszék be, mert a zsidó furfangos, állhatatos és szemtelen, ha a magyar megrontásáról van szó.
1919. november 17.
Nincsenek megjegyzések:
Reakció blog Reakciós Holokauszt tagadás
A keresztény magyar ember tízparancsolata
Reakció blog Reakciós Holokauszt tagadás
A keresztény magyar ember tízparancsolata
2008. szeptember 1., hétfő
Néhány szabad asszociáció
Néhány szabad asszociáció
Nemrégiben Vona Gábor volt a tv2 vendége, aholis a cigánybűnözéssel kapcsolatos álláspontját kellett védenie a műsor feleslegesen kötekedő, és vele szemben ellenséges szerkesztőjével szemben (ezt sem értem, egy szerkesztő miért "fizetett vitatkozó" - azt hittem, egy ilyennek az a dolga, hogy kérdezzen, meghallgasson, megértsen). Akkoriban volt aktuálisan felmelegítve a móri mészárlás ügye, miután a vádlottak padjára került a feltételezett valódi elkövető. Szóval a szerkesztő egyszercsak ezt találta vágni Vona fejéhez: "Példaként említette a Pénzes Henrietta, valamint Szögi Lajos esetét. De miért nem beszél mondjuk a brutális móri mészárlás kapcsán 'magyarbűnözésről'? Hiszen, mint látjuk, ott pedig magyar volt az elkövető." Vona erre annyival hárított, hogy ő valóban említett példákat, de a cigánybűnözés lényegét tekintve egy megkérdőjelezhetetlenül létező statisztikai jelenség, a példákban felmutatott szélsőértékkel. Pedig ehhez kis kurázsival azt is hozzá lehetett volna tenni, hogy az ellenpéldaként felhozott móri vádlott neve egyébként "Weiszenberger László"...
Amit persze Vona mondott, helytálló és igaz. Amilyen statisztikák léteznek a cigánybűnözést igazolandó, hasonló százalékarányokra már természettudományos törvényeket építenek fel a kutatók, méréseik nyomán. S ha világos a tendencia, úgy nemhogy mellékesen jó megjelölni, ha egy bűnelkövető nem a többségi társadalom tagja, de egyenesen kötelesség. Mert egészen másként kell kezelni a problémát, ha egy bűnözési kategória pl. szociális okokra, és másként, ha mondjuk etnikai okokra vezethető vissza. Másrészt nem fordulhat az elő, ami a fent idézett beszélgetésben, hogy egy nép önbecsülését folyamatosan olyan tettek nyomán küldjék padlóra, amiben a vád egyébként tökéletesen igaztalan. És büszkén szembenézhetünk vele: a magyaroknak régóta nem a BECSÜLETÉT kellene visszaszereznie, hanem pusztán az ÖNBECSÜLÉSÉT. Ami egyébként eredményét tekintve a mindennapokban közel ugyanolyan fontos.
Nem tűnik ideillőnek itt is a gazdasági érvekkel jönni, de könnyen belátható, hogy ez ilyen szempontból is milyen sokat számít. Nem kell messzire mennünk: nézzük meg a Magyar Szigetet. Szemben a Zsigettel, az MSziget tízezres táborában senkinek eszébe sem jut a másiktól lopni (hogy ez egy adott személynél természetes becsületesség, vagy ideológiákkal alátámasztott tudatos vállalás, végeredményét tekintve mindegy). Ez pedig kőkemény forintokra lefordítható: nem kell motozástól kezdve, állandó őrjáratokon át, a riasztóberendezésekig mindent külön megfizetni, csak hogy a MSziget élhető legyen. Arról nem is beszélve, hogy nem mindegy, a résztvevők hogyan is érzik magukat (vetítsd ki ugyanezt egy társadalomra). Egy ideje erre már közgazdászok is rájöttek, s a közösség önbecsülését, a közbizalmat frappáns névvel is látták el: "társadalmi tőke". És ez a társadalmi tőke bizony kőkemény forint-milliárdokra átváltható.
Ki kell nyitni egy Néphazugságot, olvasni a "vélemény" rovatot. Egészen bicskanyitogató nem egyszer olvasni brutálisabbnál brutálisabb lehúzó cikkeket arról, hogy milyenek vagyunk "mi, magyarok". Tökéletesen olyan szófordulatokkal, következtetésekkel, amik cigányra vagy zsidóra átültetve már ugyanitt az apokalipszis lovasait idéznék meg. Mentségként a durva ítéletekre azt felhozva, hogy elvégre "magunkról van szó". Csakhogy ezek az ítéletek csontig lecsupaszítottak, kizárólag a (hamis) diagnózist tartalmazzák, minden nyilvánvaló segítő szándék, megoldási javaslat nélkül. Mi több, a sziklába vésett megváltoztathatatlanság végkövetkeztetésével. Kellenek az ostorozások, de csak a saját közösségem szeretetében, azért, hogy megmutassam egyúttal mire javasolok írásomban megoldást. Máskülönben amit teszek, rombol, és nem épít. Az pedig sohasem lehet megoldás, hogy "egyszerűen mindent verjünk szét".
A Néphazugságban erről azonban szó sincs. Szó sincs megoldási javaslatokról, szó sincs a közösség szeretetéről, a cifra T/1-személyes szavakon túli, őszinte közösségvállalásról. És szó sincs "egyszeri kilengésről", ez világos tendencia, közel/talán egyetlen ellenpélda nélkül. Az én hibám, ha ilyenkor elgondolkodtat, hogy a szerzőt mindig olyasfélének hívják, mint "Bauer"?
Nem győzöm viszont hangsúlyozni, hogy Magyarországon csak a hétköznapok egyszerű példáit kell figyelni. Hatvan év óta mikor ért zsidót, cigányt (mint zsidót, cigányt) tettleges atrocitás? Egy olyan közegben, ahol nagyítóval keresik az ilyen eseteket a megélhetési média-, és hatalmi dögkeselyűk. A nyelvbe világosan belekódolt a magyar gondolkodás (ahogy a cigány, zsidó, és bármi más népé is; meg lehet azt is nézni, mely szavak kerültek a cigányból, a jiddisből a magyarba - amire a magyar gondolkodásban nem létezett nélkülük még csak szó sem!). A nyelvünkből előre megjósolható, a magyarok közt milyen eszmeiség nyer teret, és milyen nem. Nem véletlenül erőszakolják újra és újra a nyelv átalakítását, lopják, pusztítják szavainkat, fogalmainkat - ha valami a ballib és médiája legnagyobb bűne, az az, hogy a szavainkat, jelentésüket alakítják át. Amíg ezt nem hagyjuk, a romboló eszmékkel szemben már a legmélyebb alapok is biztosítanak védettséget.
Ha magyar emberre valami igaz, szerintem az az, hogy tettekért, és egyénileg ítél. De nem hülye, hogy egy tömegjelenségre, egy tendenciára viszont (öngyilkos módon) ne keressen tisztességes megoldást. Nem ideológiáktól vezérelve, hanem a puszta megélhetés gyakorlatának engedve. Erről a kristálytiszta egyszerűségről szól a magyar történelem, a magyar nyelv, a magyar észjárás. Nekem legalábbis - újra és újra megerősítettnek látva - biztosan.
Még egy dolgot szeretnék példaként hozni a magyar tisztaságról, és a ránkerőszakolt idegen, ballib mocsokról. Nézze meg bárki, a káoszban, a harcban is milyen tisztaság jellemezte 2006. szeptember 18-ának tévéostromát. Amikor a fiatalok a vízágyút felborították és felgyújtották, volt fiatal, aki vállára véve a félelemtől remegő vízágyús rendőröket, mindenkit elhessegetve kikísérte őket a helyszínről. Egy pofon nem csattant el.
Hallották többen is azt a hazugságot igazoltató rendőrök szájából, gúnyos vigyorral tetézve, hogy aki kikísérte a rendőrt a tömegből, az a titkosszolgálat embere (ez már a felvételek alapján becsülhető életkorát tekintve is egészen valószínűtlen volt). Csakhogy az a fiatalember most a vádlottak padján ül. Pusztán azért, mert egyike volt azon keveseknek, akik jelenlétét az ostrom helyszínén egyáltalán igazolni tudták. Azon felvétel alapján, amikor fedetlen arccal, segítőn kíséri ki a remegő rendőrt a tömegből...
Csak egy (becsülendő, jótékony, szent) őrült az, aki ilyenek után még segítséget nyújt. Csak egy őrült az, aki ártatlanságának biztos tudatában is arccal felfedi magát. Csak egy őrült az, aki miután arra a hazugságra hivatkozva lövik rommá, hogy Molotov koktélokkal ő volt a támadó, ezután otthon nem kezd a következő összecsapásra Molotov koktélokkal készülni. A magyar gondolkodás pedig a józan egyszerűségről szól, nem az őrültségről.
Eszembe jutott megint a 'V, mint vérbosszú' című film egy párbeszéde a főhősnő, és az egykori kínzóit sorban likvidáló főhős között.
"- Amit veled tettek, az szörnyűséges... - És ezzel életre hívtak egy szörnyet."
Nemrégiben Vona Gábor volt a tv2 vendége, aholis a cigánybűnözéssel kapcsolatos álláspontját kellett védenie a műsor feleslegesen kötekedő, és vele szemben ellenséges szerkesztőjével szemben (ezt sem értem, egy szerkesztő miért "fizetett vitatkozó" - azt hittem, egy ilyennek az a dolga, hogy kérdezzen, meghallgasson, megértsen). Akkoriban volt aktuálisan felmelegítve a móri mészárlás ügye, miután a vádlottak padjára került a feltételezett valódi elkövető. Szóval a szerkesztő egyszercsak ezt találta vágni Vona fejéhez: "Példaként említette a Pénzes Henrietta, valamint Szögi Lajos esetét. De miért nem beszél mondjuk a brutális móri mészárlás kapcsán 'magyarbűnözésről'? Hiszen, mint látjuk, ott pedig magyar volt az elkövető." Vona erre annyival hárított, hogy ő valóban említett példákat, de a cigánybűnözés lényegét tekintve egy megkérdőjelezhetetlenül létező statisztikai jelenség, a példákban felmutatott szélsőértékkel. Pedig ehhez kis kurázsival azt is hozzá lehetett volna tenni, hogy az ellenpéldaként felhozott móri vádlott neve egyébként "Weiszenberger László"...
Amit persze Vona mondott, helytálló és igaz. Amilyen statisztikák léteznek a cigánybűnözést igazolandó, hasonló százalékarányokra már természettudományos törvényeket építenek fel a kutatók, méréseik nyomán. S ha világos a tendencia, úgy nemhogy mellékesen jó megjelölni, ha egy bűnelkövető nem a többségi társadalom tagja, de egyenesen kötelesség. Mert egészen másként kell kezelni a problémát, ha egy bűnözési kategória pl. szociális okokra, és másként, ha mondjuk etnikai okokra vezethető vissza. Másrészt nem fordulhat az elő, ami a fent idézett beszélgetésben, hogy egy nép önbecsülését folyamatosan olyan tettek nyomán küldjék padlóra, amiben a vád egyébként tökéletesen igaztalan. És büszkén szembenézhetünk vele: a magyaroknak régóta nem a BECSÜLETÉT kellene visszaszereznie, hanem pusztán az ÖNBECSÜLÉSÉT. Ami egyébként eredményét tekintve a mindennapokban közel ugyanolyan fontos.
Nem tűnik ideillőnek itt is a gazdasági érvekkel jönni, de könnyen belátható, hogy ez ilyen szempontból is milyen sokat számít. Nem kell messzire mennünk: nézzük meg a Magyar Szigetet. Szemben a Zsigettel, az MSziget tízezres táborában senkinek eszébe sem jut a másiktól lopni (hogy ez egy adott személynél természetes becsületesség, vagy ideológiákkal alátámasztott tudatos vállalás, végeredményét tekintve mindegy). Ez pedig kőkemény forintokra lefordítható: nem kell motozástól kezdve, állandó őrjáratokon át, a riasztóberendezésekig mindent külön megfizetni, csak hogy a MSziget élhető legyen. Arról nem is beszélve, hogy nem mindegy, a résztvevők hogyan is érzik magukat (vetítsd ki ugyanezt egy társadalomra). Egy ideje erre már közgazdászok is rájöttek, s a közösség önbecsülését, a közbizalmat frappáns névvel is látták el: "társadalmi tőke". És ez a társadalmi tőke bizony kőkemény forint-milliárdokra átváltható.
Ki kell nyitni egy Néphazugságot, olvasni a "vélemény" rovatot. Egészen bicskanyitogató nem egyszer olvasni brutálisabbnál brutálisabb lehúzó cikkeket arról, hogy milyenek vagyunk "mi, magyarok". Tökéletesen olyan szófordulatokkal, következtetésekkel, amik cigányra vagy zsidóra átültetve már ugyanitt az apokalipszis lovasait idéznék meg. Mentségként a durva ítéletekre azt felhozva, hogy elvégre "magunkról van szó". Csakhogy ezek az ítéletek csontig lecsupaszítottak, kizárólag a (hamis) diagnózist tartalmazzák, minden nyilvánvaló segítő szándék, megoldási javaslat nélkül. Mi több, a sziklába vésett megváltoztathatatlanság végkövetkeztetésével. Kellenek az ostorozások, de csak a saját közösségem szeretetében, azért, hogy megmutassam egyúttal mire javasolok írásomban megoldást. Máskülönben amit teszek, rombol, és nem épít. Az pedig sohasem lehet megoldás, hogy "egyszerűen mindent verjünk szét".
A Néphazugságban erről azonban szó sincs. Szó sincs megoldási javaslatokról, szó sincs a közösség szeretetéről, a cifra T/1-személyes szavakon túli, őszinte közösségvállalásról. És szó sincs "egyszeri kilengésről", ez világos tendencia, közel/talán egyetlen ellenpélda nélkül. Az én hibám, ha ilyenkor elgondolkodtat, hogy a szerzőt mindig olyasfélének hívják, mint "Bauer"?
Nem győzöm viszont hangsúlyozni, hogy Magyarországon csak a hétköznapok egyszerű példáit kell figyelni. Hatvan év óta mikor ért zsidót, cigányt (mint zsidót, cigányt) tettleges atrocitás? Egy olyan közegben, ahol nagyítóval keresik az ilyen eseteket a megélhetési média-, és hatalmi dögkeselyűk. A nyelvbe világosan belekódolt a magyar gondolkodás (ahogy a cigány, zsidó, és bármi más népé is; meg lehet azt is nézni, mely szavak kerültek a cigányból, a jiddisből a magyarba - amire a magyar gondolkodásban nem létezett nélkülük még csak szó sem!). A nyelvünkből előre megjósolható, a magyarok közt milyen eszmeiség nyer teret, és milyen nem. Nem véletlenül erőszakolják újra és újra a nyelv átalakítását, lopják, pusztítják szavainkat, fogalmainkat - ha valami a ballib és médiája legnagyobb bűne, az az, hogy a szavainkat, jelentésüket alakítják át. Amíg ezt nem hagyjuk, a romboló eszmékkel szemben már a legmélyebb alapok is biztosítanak védettséget.
Ha magyar emberre valami igaz, szerintem az az, hogy tettekért, és egyénileg ítél. De nem hülye, hogy egy tömegjelenségre, egy tendenciára viszont (öngyilkos módon) ne keressen tisztességes megoldást. Nem ideológiáktól vezérelve, hanem a puszta megélhetés gyakorlatának engedve. Erről a kristálytiszta egyszerűségről szól a magyar történelem, a magyar nyelv, a magyar észjárás. Nekem legalábbis - újra és újra megerősítettnek látva - biztosan.
Még egy dolgot szeretnék példaként hozni a magyar tisztaságról, és a ránkerőszakolt idegen, ballib mocsokról. Nézze meg bárki, a káoszban, a harcban is milyen tisztaság jellemezte 2006. szeptember 18-ának tévéostromát. Amikor a fiatalok a vízágyút felborították és felgyújtották, volt fiatal, aki vállára véve a félelemtől remegő vízágyús rendőröket, mindenkit elhessegetve kikísérte őket a helyszínről. Egy pofon nem csattant el.
Hallották többen is azt a hazugságot igazoltató rendőrök szájából, gúnyos vigyorral tetézve, hogy aki kikísérte a rendőrt a tömegből, az a titkosszolgálat embere (ez már a felvételek alapján becsülhető életkorát tekintve is egészen valószínűtlen volt). Csakhogy az a fiatalember most a vádlottak padján ül. Pusztán azért, mert egyike volt azon keveseknek, akik jelenlétét az ostrom helyszínén egyáltalán igazolni tudták. Azon felvétel alapján, amikor fedetlen arccal, segítőn kíséri ki a remegő rendőrt a tömegből...
Csak egy (becsülendő, jótékony, szent) őrült az, aki ilyenek után még segítséget nyújt. Csak egy őrült az, aki ártatlanságának biztos tudatában is arccal felfedi magát. Csak egy őrült az, aki miután arra a hazugságra hivatkozva lövik rommá, hogy Molotov koktélokkal ő volt a támadó, ezután otthon nem kezd a következő összecsapásra Molotov koktélokkal készülni. A magyar gondolkodás pedig a józan egyszerűségről szól, nem az őrültségről.
Eszembe jutott megint a 'V, mint vérbosszú' című film egy párbeszéde a főhősnő, és az egykori kínzóit sorban likvidáló főhős között.
"- Amit veled tettek, az szörnyűséges... - És ezzel életre hívtak egy szörnyet."
2008. augusztus 31., vasárnap
Zsidók, ha mondom
Zsidók, ha mondom
Vannak olyanok, akiknek nem deríthető ki könnyen a származásuk, de a helyi felső tízezer zsidó körei befogadják őket, publikálják nézeteiket, pénzelik őket, filmrendezési lehetőségeket adnak nekik, és a többi.
A spanyolok Marranonak hívták a rejtőzködő zsidókat.
Itt van példának két ilyen zsidó. Elton John és Jean Paul Sartre.
Elton egy buzi, akit lovaggá ütöttek, de az kevésbé közismert, hogy csak az üthető lovaggá, aki valamelyik szabadkőműves páholynak a tagja. Buzi is, futtatták is, hogy idáig eljutott, volt ott és akkor más tehetség is, aki nem juthatott lehetőséghez, míg ő igen, és így aztán majd lehet mutogatni a zsidóbuzi kultúrfölényt, ez a zsidó kultúrpolitika bevett módszere. A mi Megasztár műsorunk zsűrijében sem sűrűn láttam nemzsidókat...
A másik, Sartre, egy 68-as, a szabadkőműves társadalommérnökség által felhasznált propagandista : író és fimmrendező. Az volt a dolga, hogy a fiatalokra nagy hatással legyen, hogy De Gaulle konzervatív nacionalista Franciaországa helyett egy zsidó irányítású liberális (a zsidóknak mindent szabad) állam legyen, és épp ezért különösen súlyos, hogy a fiatalokat így elhülyíthették annak idején.
Azért kellett a 68-as diáklázadás, hogy De Gaulle megbukjon, mert a 67-es arab-izraeli háború után nem volt hajlandó tovább fegyvert szállítank izraelnek. A zsidóknak viszont kelett többek közt a Mirage vadászgép...
A hatvannyolcasok azt sugalmazták, hogy aki hisz Istenben, az elutasítja az élet örömeit, hogy a hívő ember az csak valami aszkéta lehet, hogy túl sok macerával jár az egész, és hogy egyszer élünk, akkor is minek - a drogozásnak egész kultuszt teremtettek a beatkorszaktól kezdve napjainkig. Direkt a fiatalokat megcélozva.
A nemzet a holtak, az élők, és a még meg sem születettek sorsközössége. Egy rendszer. Ha az elemek közt megszüntetjük a kapcsolatokat, és újakat hozunk létre
Ki volt ez találva már régebben,hogyan neveljenek egész generációkat istentagadónak a különféle hatásokkal : és nem csak az iskoláról van szó. Leülsz megnézni egy filmet, elolvasol egy könyvet, amit ŐK írtak, és ha gyanútlanul befogadod a hamis információkat, máris megfogtak maguknak. Tehát nincs olyan, hogy saját vélemény, gondolat STRUKTÚRÁK vannak. A zsidóknak is megvan a maguk jellegzetes gondolat/eszmerendszere, és aki azokat elfogadja, propagálja, továbbgondolja, gondolatai terjesztéséhez a zsidó tulajdonú média segítségét is megkapja, mint Sartre vagy Elton, az igenis zsidónak számít, mégpedig a legrosszabbnak, mert pontosan azok a zsidóság ellen felhozott érvek illenek rá, amiket a "valódi" zsidókon kifogásolunk. Mindketten a vallás, egyház, hagyomány, Isten, nemzet, család, egyáltalán a természetes teremtett rend ellenségei.
A zsidók úgy vannak vele, hogy mások fogadják el az ő általuk kitalált (ezáltal pedig nyilván az ő uralmukat bebiztosító) liberális társadalomszervező eszméket, de ők a mások eszméit nem hajlandók elfogadni.
A nem az ő népükből állókból alakult civil szervezeteket ellehetetlenítik anyagilag, miközben közpénzen támogatnak általuk létrehozott cionista álcivil szervezeteket.
Legszívesebben mindent betiltanának, üldözik például a kurucinfót, ami az ő uralmuk által okozott mérhetetéen károkat bemutatja, és mindemellett a különben hamis terrorfenyegetésre hivatkozva egy totális megfigyelésre építő rendőrállamot hoznának létre az egész EU-ban. Mint a bolsevisták. Miközben ők itt Európában csak jövevények.
Nem, ezek nem akarnak jövőt Magyarországnak, ezek csak magukkal törődnek, és egyébként ez a liberalizmus alapeszménye is, a teljes önzésen alapuló társadalom, lehetőleg a közösségek teljes atomizálásával, az egyének ideális fogyasztóvá nevelésével. Épeszű ember beenged reklámokat az iskolákba? Megszüntetné a történelemtanítást (még a jelenlegi, gyászos formáját is), helyette lenne "ember és társadalom", ami mintegy azt sugallja, hogy a jelenlegi neoliberális rendszer a társadalomszervezés fejlődésének a csúcsa, emellett zavaros logikájú, nem a tudást mérő, hanem "ponthalászós" kétszintű érettségit vezet be? Akkor mi értelme van az "érettségi" kifejezésnek?
Már a Kalevalában is ott áll: "Nemes népem, ne neveld gyatrán gyermeked, mert a gyatrán nevelt gyermek soha nem serdül okossá, ésszel érő felnőtt nem lesz!" (amúgy nem a finnek a néprokonaink) Ez egy legjobb esetben is vaskorból származó szöveg! Nos, nemzedékek hosszú során át eljutottunk ahhoz a liberális szöveghez, hogy "tudás alapú társadalom", valójában pedig e hiperliberálisok lerontják az oktatást, és tudatosan felpuhítják a követelményrendszert.
A zsidók mindennek az ellenségei, ami a társadalmat egészségesen, jól működő állapotban összetartja. Az élősködő is legyengíti a gazdaszervezetet, hogy ne tudjon védekezni.
Megbocsájtani és felejteni annyi, mint becses tapasztalatokat kidobni az ablakon. /Schopenhauer/
A kiegyezés utáni liberálisok, (szabadelvűek) mint Hermann Ottó, Kunfi Zsigmond, Jászi Oszkár, Károlyi Mihály, Linder Béla, stb. voltak azok, akik a trianoni országvesztést, és az ország elzsidósodását okozták !
Éppen ezért fontos az az összefüggés, hogy ugyanaz a népcsoport liberális ma, akik a 19. században jakobinusok, szabadelvűek, de a 20. században leginkább kommunisták (maoista, trockista, sztálinista, Leo Strauss -ista, de még pol pol "hívők" is voltak...)
És mindezek a nézetek teljesen szalonképesnek voltak TARTATVA, olyan TGM féle módon : legfeljebb azt hazudták, hogy az eszme jó, csak a megvalósításban van a hiba.
Le is járatták az intellektuell kifejezést rendesen.
A tolerancia csak addig fontos számunkra, amíg az ő "másságukat" kell a többségnek tolerálnia. A szellemi szabadság pedig azt jelenti az ő értelmezésükben, hogy ők mint avantgárd progresszívek, az egész társadalomra rá kell hogy erőszakolják a torz, utópista, és a természetes rendet felforgató (káosz lesz helyette, nekik az a jó, mert a zavarosban akarnak halászni) nézeteiket.
Mit próbálnak uralni?
Van még tovább is : http://reakcio.wordpress.com/2008/08/31/1968/
Vannak olyanok, akiknek nem deríthető ki könnyen a származásuk, de a helyi felső tízezer zsidó körei befogadják őket, publikálják nézeteiket, pénzelik őket, filmrendezési lehetőségeket adnak nekik, és a többi.
A spanyolok Marranonak hívták a rejtőzködő zsidókat.
Itt van példának két ilyen zsidó. Elton John és Jean Paul Sartre.
Elton egy buzi, akit lovaggá ütöttek, de az kevésbé közismert, hogy csak az üthető lovaggá, aki valamelyik szabadkőműves páholynak a tagja. Buzi is, futtatták is, hogy idáig eljutott, volt ott és akkor más tehetség is, aki nem juthatott lehetőséghez, míg ő igen, és így aztán majd lehet mutogatni a zsidóbuzi kultúrfölényt, ez a zsidó kultúrpolitika bevett módszere. A mi Megasztár műsorunk zsűrijében sem sűrűn láttam nemzsidókat...
A másik, Sartre, egy 68-as, a szabadkőműves társadalommérnökség által felhasznált propagandista : író és fimmrendező. Az volt a dolga, hogy a fiatalokra nagy hatással legyen, hogy De Gaulle konzervatív nacionalista Franciaországa helyett egy zsidó irányítású liberális (a zsidóknak mindent szabad) állam legyen, és épp ezért különösen súlyos, hogy a fiatalokat így elhülyíthették annak idején.
Azért kellett a 68-as diáklázadás, hogy De Gaulle megbukjon, mert a 67-es arab-izraeli háború után nem volt hajlandó tovább fegyvert szállítank izraelnek. A zsidóknak viszont kelett többek közt a Mirage vadászgép...
A hatvannyolcasok azt sugalmazták, hogy aki hisz Istenben, az elutasítja az élet örömeit, hogy a hívő ember az csak valami aszkéta lehet, hogy túl sok macerával jár az egész, és hogy egyszer élünk, akkor is minek - a drogozásnak egész kultuszt teremtettek a beatkorszaktól kezdve napjainkig. Direkt a fiatalokat megcélozva.
A nemzet a holtak, az élők, és a még meg sem születettek sorsközössége. Egy rendszer. Ha az elemek közt megszüntetjük a kapcsolatokat, és újakat hozunk létre
Ki volt ez találva már régebben,hogyan neveljenek egész generációkat istentagadónak a különféle hatásokkal : és nem csak az iskoláról van szó. Leülsz megnézni egy filmet, elolvasol egy könyvet, amit ŐK írtak, és ha gyanútlanul befogadod a hamis információkat, máris megfogtak maguknak. Tehát nincs olyan, hogy saját vélemény, gondolat STRUKTÚRÁK vannak. A zsidóknak is megvan a maguk jellegzetes gondolat/eszmerendszere, és aki azokat elfogadja, propagálja, továbbgondolja, gondolatai terjesztéséhez a zsidó tulajdonú média segítségét is megkapja, mint Sartre vagy Elton, az igenis zsidónak számít, mégpedig a legrosszabbnak, mert pontosan azok a zsidóság ellen felhozott érvek illenek rá, amiket a "valódi" zsidókon kifogásolunk. Mindketten a vallás, egyház, hagyomány, Isten, nemzet, család, egyáltalán a természetes teremtett rend ellenségei.
A zsidók úgy vannak vele, hogy mások fogadják el az ő általuk kitalált (ezáltal pedig nyilván az ő uralmukat bebiztosító) liberális társadalomszervező eszméket, de ők a mások eszméit nem hajlandók elfogadni.
A nem az ő népükből állókból alakult civil szervezeteket ellehetetlenítik anyagilag, miközben közpénzen támogatnak általuk létrehozott cionista álcivil szervezeteket.
Legszívesebben mindent betiltanának, üldözik például a kurucinfót, ami az ő uralmuk által okozott mérhetetéen károkat bemutatja, és mindemellett a különben hamis terrorfenyegetésre hivatkozva egy totális megfigyelésre építő rendőrállamot hoznának létre az egész EU-ban. Mint a bolsevisták. Miközben ők itt Európában csak jövevények.
Nem, ezek nem akarnak jövőt Magyarországnak, ezek csak magukkal törődnek, és egyébként ez a liberalizmus alapeszménye is, a teljes önzésen alapuló társadalom, lehetőleg a közösségek teljes atomizálásával, az egyének ideális fogyasztóvá nevelésével. Épeszű ember beenged reklámokat az iskolákba? Megszüntetné a történelemtanítást (még a jelenlegi, gyászos formáját is), helyette lenne "ember és társadalom", ami mintegy azt sugallja, hogy a jelenlegi neoliberális rendszer a társadalomszervezés fejlődésének a csúcsa, emellett zavaros logikájú, nem a tudást mérő, hanem "ponthalászós" kétszintű érettségit vezet be? Akkor mi értelme van az "érettségi" kifejezésnek?
Már a Kalevalában is ott áll: "Nemes népem, ne neveld gyatrán gyermeked, mert a gyatrán nevelt gyermek soha nem serdül okossá, ésszel érő felnőtt nem lesz!" (amúgy nem a finnek a néprokonaink) Ez egy legjobb esetben is vaskorból származó szöveg! Nos, nemzedékek hosszú során át eljutottunk ahhoz a liberális szöveghez, hogy "tudás alapú társadalom", valójában pedig e hiperliberálisok lerontják az oktatást, és tudatosan felpuhítják a követelményrendszert.
A zsidók mindennek az ellenségei, ami a társadalmat egészségesen, jól működő állapotban összetartja. Az élősködő is legyengíti a gazdaszervezetet, hogy ne tudjon védekezni.
Megbocsájtani és felejteni annyi, mint becses tapasztalatokat kidobni az ablakon. /Schopenhauer/
A kiegyezés utáni liberálisok, (szabadelvűek) mint Hermann Ottó, Kunfi Zsigmond, Jászi Oszkár, Károlyi Mihály, Linder Béla, stb. voltak azok, akik a trianoni országvesztést, és az ország elzsidósodását okozták !
Éppen ezért fontos az az összefüggés, hogy ugyanaz a népcsoport liberális ma, akik a 19. században jakobinusok, szabadelvűek, de a 20. században leginkább kommunisták (maoista, trockista, sztálinista, Leo Strauss -ista, de még pol pol "hívők" is voltak...)
És mindezek a nézetek teljesen szalonképesnek voltak TARTATVA, olyan TGM féle módon : legfeljebb azt hazudták, hogy az eszme jó, csak a megvalósításban van a hiba.
Le is járatták az intellektuell kifejezést rendesen.
A tolerancia csak addig fontos számunkra, amíg az ő "másságukat" kell a többségnek tolerálnia. A szellemi szabadság pedig azt jelenti az ő értelmezésükben, hogy ők mint avantgárd progresszívek, az egész társadalomra rá kell hogy erőszakolják a torz, utópista, és a természetes rendet felforgató (káosz lesz helyette, nekik az a jó, mert a zavarosban akarnak halászni) nézeteiket.
Mit próbálnak uralni?
Társadalmi tény, hogy minden rögződött, vagy nem rögződött cselekvési mód egyben egy önállóan létező entitás, ami az egyénre kényszert tud gyakorolni. (beilleszkedés, valahova tartozás érzése, csoporthoz tartozás fontossága)
Az egyénenek az őket ért hatásokra + a bennük eleve meglévő tudatra alapozva valamilyen viselkedési módja alakul ki, amelyek hozzájuk képest külső és bizonyos nyomást gyakorol rájuk.
Elegendő pénzzel és kapcsolati tőkével - a zsidóknak mindkettőből sok van - lehet szervezetten hatást gyakorolni az egyénekre akár a zenei divat irányításával is. Igen, a hippikre gondolok :-)
Pl. miért igenli a drogfogyasztást az anima sound system, vagy a copycon?
A válasz : mert ezért megfizetik őket VALAKIK.
A drogfogyasztás elfogadottsága így lett mesterségesen megnövelve, de emiatt szorították háttérbe a vallást, emiatt létezhet divat és trendipar.
A társadalmi tények alaptényezője a kollektív tudat.
Észlelhető szinbólumokon és intézményeken keresztül figyelhető meg. (társadalmi intézmények, íratlan szabályok, közbeszéd, jog, divat)
A társadalmi tényeket értékek és eszmék hatják át. Már, ha nem mérgezik meg ezt a kollektív tudatot mesterségesen, a rendszeren kívülről. Pedig de. :-)
Kollektív tudat: a valóság sajátos neme. Különbözik az egyéni tudattól, az egyéni pszichikumon körül esik. Sajátossága, hogy nem anyagi természetű, épp e miatt a materialista módszerrel nem vizsgálható.
Társadalom: egy sajátos jegyekkel rendelkező realitás. Egymásra kölcsönösen ható egyének komplexuma. Az egyének felett álló magasabb rendű valóság.
Létrejötte: az egyéni pszichikumok társadalommá egyesülnek, összeolvadnak kollektív tudattá, ami létrehozza a társadalom lényegét alkotó kollektív képzeteket (jog, vallás, nyelv, művészet, erkölcs).Van még tovább is : http://reakcio.wordpress.com/2008/08/31/1968/
2008. augusztus 30., szombat
Magyar igazság, magyar önvédelem
Magyar igazság, magyar önvédelem
Nincs munka(hely): Miért nincs? Mert az emberek nem akarnak dolgozni? Nem. Azért, mert nem lenne mit gyártani? Nem. Azért, mert nincs kereslet a termékekre? Nem. Hát, akkor miért?
Egyrészt azért, mert nincs miből munkát és munkahelyet teremteni: eszköztelenek a kkv-k, azaz a kis és közép vállalkozások.
A magyar nemzeti vagyon értéke 1990-ben - mai áron számolva - mintegy 150 milliárd dollár, az állam nettó adóssága pedig 30 milliárd dollár volt. 2005-ben az állam nettó adóssága elérte a 70 milliárd dollárt, a közvagyon viszont már csupán 30 milliárd dollárt tett ki. Másfél évtized alatt tehát a magyar közvagyon 160 milliárd dollárral csökkent. Az igazi okok azoknál keresendők, akik ezt a pénzt odaadták, és azoknál, akik ezt a pénzt eltették. „Vezetőink” sok mindenre hivatkoznak, hogy megmagyarázzák a pénzünk eltűnésének okait. De a jövőnket biztosító legfontosabb dolgokban lényegében állandó csökkenés, vagy stagnálás mutatkozik. A magyar tulajdonú üzletek bevételei, a lakosság kiadásai, reálbére, az oktatásra és fejlesztésre költött pénz egyre csökken. Én, akárhogy keresgéltem semmit sem találtam, ami az elmúlt években folyamatosan növekedett volna, azaz folyamatosan nyelte volna el a pénzt. Azaz egyet mégis találtam: A multinacionális cégek és bankok bevételei folyamatosan növekedtek! Hogy ez nekünk is jó, mert nőnek az ország bevételei? Na igen…1995-2005 között a hazánkban működő, de külföldi tulajdonú cégek 4382 Mrd forintot vittek ki Magyarországból, és ebből már levontam azt a keveset, amit itthon befektettek. Ha a fentiekhez hozzávesszük az idegen termékek után befolyt hasznot (ami ugye szintén külföldre megy!), akkor ez felugrik évi 1500 Mrd forintra! 1500 MRD FORINT! Ehhez még hozzá lehetne adni azt a több száz milliárdot, mellyel pártjaink eddig támogatták az idegen cégeket. Nos, máris ott tartunk, hogy míg a magyar állam bevétele évi 11000 Mrd Ft, addig külföldi cégeknek adunk évi 1500 Mrd forintot! Ugye nem kell magyaráznom, hogy miért van ekkora hiány az államháztartásban, miért szegényedünk, miért nincs pénz munkahely teremtésre?
Másrészt azért, mert nincs senki, akinek lehetősége lenne munkát adni:
Mit kap a Magyar Államtól (azaz a pártoktól) a külföldi (lehetőleg multinacionális) vállalat?
Beruházásaikhoz 10-20%-os vissza nem térítendő támogatást.
Teljes infrastrukturális kiépítést: közvilágítást, vizet, villanyt, gázt, utakat, parkolókat.
Adókedvezményt. Az idegen cégeket terhelő adók 1990-2005 között harmadukra csökkentek.
Mindeközben inkább gépesít, mint munkaerőt vesz fel.
Mit kap a Magyar Államtól (azaz a pártoktól) a magyar vállalat, vállalkozás?
„Kedvező kamatozású” (persze a kamat is idegen banknak megy), esetleg - többnyire teljesíthetetlen feltételekhez kötött – kamatmentes hitelt, melyet persze vissza kell fizetni. Ha van itt magyar vállalkozó, aki úgy kezdte el vállalkozását, hogy az államtól (magyar forrásból és nem EU pénzt osztogatva) kapott 20%-os, VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ támogatást az induláshoz, jelentkezzen!
Teljes infrastruktúrális kiépítés? Erre nem találtam magyar példát, ezért ha valaki tud ilyenről, ez ügyben is értesítsen!
A magyar cégeket terhelő adók 1990-2005 között ... (lehet tippelni!)
És, mindeközben - mivel nincs tőke - inkább embert vesz fel, mint gépesít.
A bajaink okai a minket (mindannyiunkat) tönkretevő multikban, és a nemzetközi pénvilágban vannak tehát. Ezek nagyrésze zsidók kezében van, akiknek az elsődleges szempontjuk a minél magasabb és állandóan növekedő haszon, bármi áron. Ez a lényeg!!!
Szeptember 6-án a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) nemzeti tüntetést szervez a budapesti Hősök terére, egyik legszentebb szakrális helyünkre, hogy ott tiltakozzon a "bomlott elméjű" és "kormánya" ellen. A tüntetéshez már több szervezet, mozgalom csatlakozott, s most mi is csatlakozunk ezen igaz, nemzetmentő tüntetéshez, mely a magyar igazság megvédéséért, a jogos magyar önvédelemért hív össze a MÖM.
Fontos a magyar igazság kimondása, a magyar önvédelem megszervezése, mert nem tűrhetjük tovább, hogy több ezer éves szkíta-hun-magyar nemzetünk ősi földjét - a Kárpát-medencét - az idegenek, a kozmopolita nagytőke uralja, ahol Nimród, Atilla, Árpád, Hunyadi Mátyás, Dózsa György, Rákóczi Ferenc nemzete csak egy megtűrt, másodállampolgárrá lezüllesztett szolga.
- Nem engedhetjük, hogy megfosszanak ősi múltunktól, mert ősi múltunk ismerete nélkül csak vegetáló jelenünk lehet, s reménytelen jövőnk, ha egyáltalán lesz jövőnk.
- Nem engedhetjük, hogy elvegyék gyermekeink iskoláit, megfosszanak minket kórházainktól, ahol Hospinvest- féle üzleti cégek uralkodnak, amely cégeknek a gyógyítás nem fontos, hanem csak a profit és az érdekeltségi körök!
- Nem engedhetjük, hogy az agyontámogatott multinacionális cégek és bankok kizsigereljék a népet, kivigyék a hasznot és a tőkét, miközben a kis és középvállalkozások, melyek jelentős tömegeket foglalkoztatnak, egymás után mennek tönkre!
- Nem engedhetjük, hogy fővárosunkból egy második Tel-Aviv-ot, egy második New York-ot csináljanak!
- Nem akarunk az idegen érdekekért, idegen célokért egyetlen egy magyar embert se feláldozni, nincs közünk a jenkik és a mögöttük álló cionisták pénzhajhászó háborúihoz, amelyeknek célja az egyértelmű cionista világuralom, a gyarmatosítás, minden gazdasági érdek megszerzése, az olaj és a pénz.
- Nemet kell mondanunk a cionista világuralomnak, s bízvást mondhatjuk, a világ több pontján nemet mondtak és mondanak a talmudista terrornak. Azokat persze leterroristázzák, mert megálljt parancsolnak ennek az esze ment gyűlöletnek, a "bosszú népének" gyűlöletének. Minket is hasonló jelzővel illetnek, sajnálatos módon megtévesztve a többséget, akiket egyelőre még a cionizmus uralta sajtó irányít. Ezért mindenképpen a tájékoztatásra kell összpontosítani, s lehetőleg mindenki tudtára adni, mit akar a nemzeti radikalizmus, s hogy nem a nemzeti öntudatot képviselő szervezetektől, mozgalmaktól, pártoktól kell félni, hanem azoktól, akik a lehető legaljasabb módszerektől sem riadnak vissza, ha érdekeik úgy kívánják. Lehet itt a legfrissebb példaként Helmeczy "úrra" és módszereire gondolni, vagy a Veres-klán maffiózó tevékenységére!
- Nemet kell mondanunk a korrupcióra, a piszkos pénzügyletekre, a "haveri kutyák" módszerekre! Lásd az előbb említett Helmeczy és Veres példáját.
Ki kell mondani, hogy többről van itt szó, mint pusztán a "táncikáló bohócról" és "kormányáról"! Ki kell mondani, hogy az egész rendszer rossz! Nem elég csak azt mondani, "Gyurcsány takarodj!" Mondjuk együtt teli tüdőből, hogy meghallják ne csak a Dohány utcában, hanem Tel-Avivban és New Yorkban is, mondjuk és kiáltsuk együtt:"SZDSZ TAKARODJ! EZ ITT A MI HAZÁNK!"
"El innen rablók, - ez az én hazám!" (Sajó Sándor)
Nincs munka(hely): Miért nincs? Mert az emberek nem akarnak dolgozni? Nem. Azért, mert nem lenne mit gyártani? Nem. Azért, mert nincs kereslet a termékekre? Nem. Hát, akkor miért?
Egyrészt azért, mert nincs miből munkát és munkahelyet teremteni: eszköztelenek a kkv-k, azaz a kis és közép vállalkozások.
A magyar nemzeti vagyon értéke 1990-ben - mai áron számolva - mintegy 150 milliárd dollár, az állam nettó adóssága pedig 30 milliárd dollár volt. 2005-ben az állam nettó adóssága elérte a 70 milliárd dollárt, a közvagyon viszont már csupán 30 milliárd dollárt tett ki. Másfél évtized alatt tehát a magyar közvagyon 160 milliárd dollárral csökkent. Az igazi okok azoknál keresendők, akik ezt a pénzt odaadták, és azoknál, akik ezt a pénzt eltették. „Vezetőink” sok mindenre hivatkoznak, hogy megmagyarázzák a pénzünk eltűnésének okait. De a jövőnket biztosító legfontosabb dolgokban lényegében állandó csökkenés, vagy stagnálás mutatkozik. A magyar tulajdonú üzletek bevételei, a lakosság kiadásai, reálbére, az oktatásra és fejlesztésre költött pénz egyre csökken. Én, akárhogy keresgéltem semmit sem találtam, ami az elmúlt években folyamatosan növekedett volna, azaz folyamatosan nyelte volna el a pénzt. Azaz egyet mégis találtam: A multinacionális cégek és bankok bevételei folyamatosan növekedtek! Hogy ez nekünk is jó, mert nőnek az ország bevételei? Na igen…1995-2005 között a hazánkban működő, de külföldi tulajdonú cégek 4382 Mrd forintot vittek ki Magyarországból, és ebből már levontam azt a keveset, amit itthon befektettek. Ha a fentiekhez hozzávesszük az idegen termékek után befolyt hasznot (ami ugye szintén külföldre megy!), akkor ez felugrik évi 1500 Mrd forintra! 1500 MRD FORINT! Ehhez még hozzá lehetne adni azt a több száz milliárdot, mellyel pártjaink eddig támogatták az idegen cégeket. Nos, máris ott tartunk, hogy míg a magyar állam bevétele évi 11000 Mrd Ft, addig külföldi cégeknek adunk évi 1500 Mrd forintot! Ugye nem kell magyaráznom, hogy miért van ekkora hiány az államháztartásban, miért szegényedünk, miért nincs pénz munkahely teremtésre?
Másrészt azért, mert nincs senki, akinek lehetősége lenne munkát adni:
Mit kap a Magyar Államtól (azaz a pártoktól) a külföldi (lehetőleg multinacionális) vállalat?
Beruházásaikhoz 10-20%-os vissza nem térítendő támogatást.
Teljes infrastrukturális kiépítést: közvilágítást, vizet, villanyt, gázt, utakat, parkolókat.
Adókedvezményt. Az idegen cégeket terhelő adók 1990-2005 között harmadukra csökkentek.
Mindeközben inkább gépesít, mint munkaerőt vesz fel.
Mit kap a Magyar Államtól (azaz a pártoktól) a magyar vállalat, vállalkozás?
„Kedvező kamatozású” (persze a kamat is idegen banknak megy), esetleg - többnyire teljesíthetetlen feltételekhez kötött – kamatmentes hitelt, melyet persze vissza kell fizetni. Ha van itt magyar vállalkozó, aki úgy kezdte el vállalkozását, hogy az államtól (magyar forrásból és nem EU pénzt osztogatva) kapott 20%-os, VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ támogatást az induláshoz, jelentkezzen!
Teljes infrastruktúrális kiépítés? Erre nem találtam magyar példát, ezért ha valaki tud ilyenről, ez ügyben is értesítsen!
A magyar cégeket terhelő adók 1990-2005 között ... (lehet tippelni!)
És, mindeközben - mivel nincs tőke - inkább embert vesz fel, mint gépesít.
A bajaink okai a minket (mindannyiunkat) tönkretevő multikban, és a nemzetközi pénvilágban vannak tehát. Ezek nagyrésze zsidók kezében van, akiknek az elsődleges szempontjuk a minél magasabb és állandóan növekedő haszon, bármi áron. Ez a lényeg!!!
Szeptember 6-án a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) nemzeti tüntetést szervez a budapesti Hősök terére, egyik legszentebb szakrális helyünkre, hogy ott tiltakozzon a "bomlott elméjű" és "kormánya" ellen. A tüntetéshez már több szervezet, mozgalom csatlakozott, s most mi is csatlakozunk ezen igaz, nemzetmentő tüntetéshez, mely a magyar igazság megvédéséért, a jogos magyar önvédelemért hív össze a MÖM.
Fontos a magyar igazság kimondása, a magyar önvédelem megszervezése, mert nem tűrhetjük tovább, hogy több ezer éves szkíta-hun-magyar nemzetünk ősi földjét - a Kárpát-medencét - az idegenek, a kozmopolita nagytőke uralja, ahol Nimród, Atilla, Árpád, Hunyadi Mátyás, Dózsa György, Rákóczi Ferenc nemzete csak egy megtűrt, másodállampolgárrá lezüllesztett szolga.
- Nem engedhetjük, hogy megfosszanak ősi múltunktól, mert ősi múltunk ismerete nélkül csak vegetáló jelenünk lehet, s reménytelen jövőnk, ha egyáltalán lesz jövőnk.
- Nem engedhetjük, hogy elvegyék gyermekeink iskoláit, megfosszanak minket kórházainktól, ahol Hospinvest- féle üzleti cégek uralkodnak, amely cégeknek a gyógyítás nem fontos, hanem csak a profit és az érdekeltségi körök!
- Nem engedhetjük, hogy az agyontámogatott multinacionális cégek és bankok kizsigereljék a népet, kivigyék a hasznot és a tőkét, miközben a kis és középvállalkozások, melyek jelentős tömegeket foglalkoztatnak, egymás után mennek tönkre!
- Nem engedhetjük, hogy fővárosunkból egy második Tel-Aviv-ot, egy második New York-ot csináljanak!
- Nem akarunk az idegen érdekekért, idegen célokért egyetlen egy magyar embert se feláldozni, nincs közünk a jenkik és a mögöttük álló cionisták pénzhajhászó háborúihoz, amelyeknek célja az egyértelmű cionista világuralom, a gyarmatosítás, minden gazdasági érdek megszerzése, az olaj és a pénz.
- Nemet kell mondanunk a cionista világuralomnak, s bízvást mondhatjuk, a világ több pontján nemet mondtak és mondanak a talmudista terrornak. Azokat persze leterroristázzák, mert megálljt parancsolnak ennek az esze ment gyűlöletnek, a "bosszú népének" gyűlöletének. Minket is hasonló jelzővel illetnek, sajnálatos módon megtévesztve a többséget, akiket egyelőre még a cionizmus uralta sajtó irányít. Ezért mindenképpen a tájékoztatásra kell összpontosítani, s lehetőleg mindenki tudtára adni, mit akar a nemzeti radikalizmus, s hogy nem a nemzeti öntudatot képviselő szervezetektől, mozgalmaktól, pártoktól kell félni, hanem azoktól, akik a lehető legaljasabb módszerektől sem riadnak vissza, ha érdekeik úgy kívánják. Lehet itt a legfrissebb példaként Helmeczy "úrra" és módszereire gondolni, vagy a Veres-klán maffiózó tevékenységére!
- Nemet kell mondanunk a korrupcióra, a piszkos pénzügyletekre, a "haveri kutyák" módszerekre! Lásd az előbb említett Helmeczy és Veres példáját.
Ki kell mondani, hogy többről van itt szó, mint pusztán a "táncikáló bohócról" és "kormányáról"! Ki kell mondani, hogy az egész rendszer rossz! Nem elég csak azt mondani, "Gyurcsány takarodj!" Mondjuk együtt teli tüdőből, hogy meghallják ne csak a Dohány utcában, hanem Tel-Avivban és New Yorkban is, mondjuk és kiáltsuk együtt:"SZDSZ TAKARODJ! EZ ITT A MI HAZÁNK!"
"El innen rablók, - ez az én hazám!" (Sajó Sándor)
2008. augusztus 29., péntek
Az állam rossz tulajdonos? NEM
Az állam rossz tulajdonos? NEM
Mi a feladata a közoktatásnak, a szakképzésnek és a felsőoktatásnak? Hogyan legyünk hatékonyak az egészségügyi prevencióban? Konkrétan mi a feladata az államnak, az önkormányzatnak és az iskolának az egészséges életmódra történő nevelésben? Miként használható fel a leggazdaságosabban az egészségügyben felhalmozott közvagyon? Mi az állam feladata abban, hogy a hazai cigányság ne segélyekre ácsingózó, a többséget pumpoló, a drága börtönöket megtöltő, élősdi tömeg legyen, hanem a munkamegosztásban önmagának feladatot kereső nemzettárs? Hogyan adjon tisztes megélhetést a vidéknek és ehető élelmiszert az országnak a magyar mezőgazdaság? Hogyan tehető a világpiacon versenyképessé hazánk talán egyetlen kitörési pontja, a gyógyászatra, gasztronómiára, borra, vadászatra és konferenciákra épülő beutazó turizmus?
A politikai osztálynak óriási a felelőssége és az adóssága ezekben az ügyekben. A nép szavazott, és azt mondta, hogy tessék ezekre a kérdésekre értelmesen válaszolni. Tessék dolgozni, és tessék befejezni a közvagyon kiárusításával megszerzett bevételek újraelosztásának unalmas, buta és felelőtlen technológiáját. És tessék befejezni „az állam rossz tulajdonos” szlogen szajkózását.
A nép azt mondta, torkig van az ultraliberális megoldásokkal.
Norvégiában annak idején népszavazást tartottak arról, hogy miként őrizzék meg az olajkincsből származó közvagyont. A nép azt mondta, két évtizedig töltögessék a nemzeti malacperselyt, aztán majd döntenek a folytatásról. Letelt a húsz év, újra véleményt formált a nép. Ne nyúljunk hozzá a pénzünkhöz, jó lesz az majd akkor, ha elfogy az olaj. Az állam meg fialtassa jól a pénzt, legyenek jó útjaink, iskoláink, kórházaink. Mondták a norvégok, bölcsen.
Németországban a magas színvonalú egészségügyi alapellátásért az állam vállal garanciát, és minden egyéb, emeltebb szintű szolgáltatásra vállalkoznak a magánbiztosítók. Abban az országban kiválóan működik az állami tulajdonban lévő Bundesbahn és a Bundespost, a vasutat pedig fejlesztik csakúgy, mint Franciaországban. Borissza barátainknál az állam magára vállalja az áram- és a gázszolgáltatás felelősségét: a párizsi kormány igen jól megfizetett, nagyon jól képzett menedzserekre bízza az energiaellátást. Működésének színvonalát mi sem bizonyítja jobban, hogy hazánk ezen szektorát javarészt a francia állam „privatizálta” – nyilván azért, mert „az állam rossz gazda”.
S hogy mennyire nem utópisztikus dolog elvárni egy állami menedzsertől a kapitalista mentalitást, azt jól mutatja, milyen kíméletlen ár- és vagyonpolitikát tudnak folytatni ezek a derék franciák – nálunk.
Csak arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy mi is Magyarország érdeke. És hogy nekünk (értelmiséginek, döntéshozónak, elitnek – kinek mi tetszik) kizárólag erre kell tekintettel lennünk. Ami például engem illet, nem érdekel a holland egészségügyi modell, de még a cseh kísérlet sem. Csak az, hogy az állam - miután beszedte tőlem a rávalót - a kor színvonalának megfelelően gondoskodjon rólam. Az orvos gyógyítás közben (és helyett) ne panaszkodjon az egészségügyre, az ápoló személyzet serényen tegye a dolgát, és a minisztérium ne pótcselekedje tele széfekkel a kórtermeket, hanem biztosítson mindenkinek egy szekrényt kulccsal.
Ipari vállalkozások vezetői mondják, hogy nem kapnak jó szakembert. Ma Magyarországon gyakorlatilag megszűnőben van a szakemberképzés, nincs átmenet, nincs technológiai kapocs a segédmunkás szintjét tudó „szakmunkás” és a mérnök között. Megszüntettük a technikusképzést, így a gyártásszervezést vagy alul-, vagy túlképzett alkalmazott végzi országszerte. De lesz fényvisszaverős, a sarkon irányjelzőt használó, érintésre doromboló tábla az iskolákban.
A pedagógusi pályán majd nem azt nézik, hogy alkalmas-e a jelölt a tudás szeretetteljes átadására, hanem azt, hogy milyen szinten képes elsajátítani az oktatástechnika gyermek- és oktatásellenes vívmányait. Marx forog a sírjában: a gyereket a pedagógus, a tanárt a tanuló idegeníti el – egy villogó tábla segítségével. Lássuk be, már az írásvetítő is a gyerek és a tanár közé állt, és mondjuk ki bátran azt, amit gondolunk: az iskolákba személyiségeket, kisugárzó egyéniségeket, szeretni tudó embereket kell bevinni, és nem gépeket!
Eladni vagy visszavenni kell az állami vagyont?
Vasárnapi Újság, 2005. szeptember 11.
– Kóka János fiatal budapesti politikus többször is kijelentette, hogy az állam a legrosszabb tulajdonos, lehetőleg minél több vagyont magánosítani kell. Róma, Párizs, Berlin, London, ezek a régi kapitalista fővárosok vajon ismerik-e ezt a gazdasági tételt.
– Úgy látszik, hogy Kóka úr vagy feledékeny, vagy nagyon tájékozatlan, ugyanis a XX. század második felében a nyugat-európai tőkés gazdasági viszonyok között, tehát amikor piaci viszonyok voltak, az állami tulajdon igen jelentős százalékát képezte a gazdaságnak olyan országokban, gazdaságokban, mint Franciaország, Olaszország, és Ausztria. Tehát egyáltalán nem áll az a tétel, hogy az államnak sosem volt szerepe, vagy nem lesz szerepe a gazdaságban. Egészen 1980-ig, amikor a globalizáció megkezdődött, Franciaországban a nemzeti vagyon harminchat százaléka volt köztulajdonban, állami kézben, a termelő kapacitásoknak pedig a húsz százaléka. Ez óriási arány. A szénbányászat kilencvenöt százaléka, a villamosenergia-termelés hetven százaléka, a szállítás és közlekedés ötvenkilenc százaléka volt állami tulajdonban.
– Volt ez akkor; de most már átléptünk a harmadik évezredbe. Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke.
– Ha a mai fiatal vagy idősebb politikusaink átolvasnák Nyugat-Európa alkotmányait, vagy akár a rendszerváltó országok, más országok alkotmányait, igen meglepődnének. Ugyanis a mi alkotmányunk még úgy szól, hogy a magántulajdon és az állami tulajdon egyenértékű, és egyforma kezelés illeti meg – addig Nyugat-Európában az alkotmányokban szinte kivétel nélkül a köztulajdon előnyt élvez a magántulajdonnal szemben. Mi több, egy sor megkötés van a magántulajdont illetően arra, hogy nem lehet a köz érdekével szemben alkalmazni. Például Olaszország az alaptörvényébe iktatta, hogy az állam javakat nemcsak hogy birtokolhat, hanem közérdekből ki is sajátíthat. Ezeket tarthatja az állam saját tulajdonában, vagy közérdekből a fogyasztóknak a tulajdonába adhatja. Tehát például közüzemeket adott esetben az állam elvehet magántulajdonostól, hogyha adott esetben a monopóliummal visszaél, és azt odaadhatja a fogyasztók vagy az alkalmazottak tulajdonába. Talán érdekes lenne a Csehországnak a példáját is ide hozni; ugyanis Csehország kifejezetten úgy fogalmazta meg az új alkotmányát, hogy a cseh korona országai, az ősi államiság jó hagyományaihoz híven, majd a gazdaság terén levezeti, hogy bizonyos tulajdonok csak cseh állampolgárok kezébe kerülhetnek.
– Ha az állam rossz tulajdonos, akkor a Horn–Kuncze kormány 1995-ben és 1996-ban miért adott francia állami tulajdonba magyar állami tulajdonokat? Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke.
– Mert nem ideológia alapján történt a privatizáció, hanem rövid távú politikai érdekeknek a mentén.
– Ez privatizációnak nevezhető, hogyha állam államnak ad tulajdont?
– Közösségi tulajdon elkótyavetyélésének – ez pontosabb kifejezés. Hiszen a privatizáció szónak a jelentése ilyen körülmények között megváltozott. Az államtalanításnak az a neoliberális eszméje, vagy ideológiája tulajdonképpen éppen olyan szélsőség, mint a kommunizmusnak a tiszta közösségi, állami tulajdon eszméje. Az igazi gond az, hogy a magántulajdon célja kizárólagosan a profitszerzés; és vajon lehet-e közösségi célokat tisztán magánalapon megvalósítani? Nyilvánvalóan nem, ezért szükséges a közösségi tulajdon, ami egyaránt lehet állami, de hangsúlyozom, önkormányzati tulajdon is.
– Mi állhat az mögött, hogy egyes politikusok, amikor ellenzékben vannak, hallgatnak az állami tulajdonról, amikor kormányra kerülnek, azonnal eszükbe jut, hogy az állam a legrosszabb tulajdonos?
– Csak feltételezem, hogy emögött egyszerűen politikai érdekek húzódnak, mert más a politikai érdeke egy politikusnak, amikor ellenzéken van, és más a politikai érdeke, amikor már kormányon van – és más a lehetősége kis. Szeretnék idézni egy már régen meghalt angol közgazdásztól, aki a következőket mondta akkor: „az államnak nincs joga távol tartani magát a nagyobb beruházásoktól olyan helyzetekben, amikor nincs biztosítva az ország termelőerőinek maximális kihasználása, mindenekelőtt pedig a munkaerő teljes foglalkoztatása”. Ezt a közgazdászt Bewrichnek hívták, aki 1940 után az akkori angol kormány munkaügyi és gazdasági minisztere is volt.
– Vajon Bewrich váltogatta-e közgazdasági nézeteit aszerint, hogy éppen ellenzékben, vagy éppen kormányon volt?
– Tudomásom szerint nem.
– Mi állhat az állami tulajdon elfogadása, majd támadása mögött?
Varga István:– Ugye azokat az eseményeket, amelyek a mindennapjainkat meghatározzák, azokat nézhetjük történelmi távlatban, hiszen tizenöt év van mögöttünk. Nos, ez alatt lényegében egy dolog folyamatosan mutatkozik; nevezetesen az, hogy igen, aki kormányon van, az határozottan az eladás mellett áll.
– De miért?
– Ez azért van, mert valójában egy vesztett hidegháború után vagyunk, és most a győztes jött és vitte a zsákmányt.
– Csak nem azt akarja mondani, hogy vannak politikusok, akik aszerint váltogatják gazdasági nézeteiket, hogy mikor van lehetőségük privatizációs zsákmányszerzésre?
– Én nem hiszem, hogy egy-egy politikus zsákmányáról volna szó, itt sokkal tágabban kell keresni azt a csoportérdeket, amelyik uralta az államunkat. Egy világméretekben homogenizált elit került ki győztesként ebből a hidegháborúból, és ennek hatására most a gazdaság uralja a politikát.
– Ilyen helyzetben védekezhet-e a társadalom nemzeti vagyonszerződéssel?
– A társadalomnak védekezni is kell, közmegegyezéssel, és talán ennek csíráit most már láthatjuk – hosszú távra kell törvényileg garantálni az állami tulajdonnak a körét. Mit kell állami tulajdonban tartani? Azt, amiből egy van, amiben monopolhelyzetet lehet teremteni. Ilyen közismerten a vasút, a közműhálózat, energiahálózatok, posta, egészségügy. Ezek a közművek egyébként valódi közösségi tulajdonok voltak hazánkban is, és az adófizetőknek a pénzéből valósultak meg. Tulajdonképpen ezeknek a privatizációja olyan tulajdonfosztás volt, amire a választók nem is hatalmazták fel a kormányokat.
– Hiller István, a szocialisták elnöke a héten, csütörtökön elutasította a nemzeti vagyonszerződés ötletét, mert szerinte emögött a Fidesznek az a szándéka áll, hogy mindenáron megakadályozza Budapest Airport Rt.-nek az ország számára hasznos privatizációját. Professzor úr, szerint az ország központi repülőterének elidegenítése lehet-e az ország számára hasznos?
– Hát ha ez a lépés megvalósul, az tragikus lenne az ország gazdasága szempontjából, hiszen a központi repülőtér a közlekedésnek a szíve a mai modern közlekedési viszonyok között, amellett a repülőtér közismerten hasznot hoz, és nagyon jelentős hasznot, és ennek a privatizálása valójában majdnemhogy egy gazdasági bűn lenne. Sajnos a magyar alkotmányban nincs olyan fogalom, hogy gazdasági hazaárulás, de én javasolnám, hogy egyszer valaki gondolkozzon ilyen fogalmon jogilag; mert ha lenne ilyen fogalom, akkor a repülőtér elidegenítése, magánkézbe adása ezt fedné. Az Egyesült Államokban, Franciaországban és sok más országban a törvény kifejezetten mondja, hogy bizonyos stratégiai ágazatokban tilos a külföldi tőke részvétele. Ilyen ágazat elsősorban az energia. Ezelőtt egy hónappal az amerikai kormány és a szenátus megvétózta, hogy egy kínai olajvállalat megvásároljon egy amerikai olajvállalatot.
– Semmilyen körülmények között nem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől mondja ki az ENSZ gazdasági jogok nemzetközi egyezség okmánya. Vajon ennek az ENSZ dokumentumnak az alapján elindítható lenne-e egy visszaszerzési folyamat?
– Valószínűleg igen, és ez teljesen jogos, és már más országokban is előfordult, hogy visszaállamosítottak; jelenleg Ukrajnában van egy nagy vita, hogy az ottani óriási acélvállalatot a kormány visszavásárolja.
– A Világbank éppen most tett közzé két tanulmányt, amelyikben, az egyikben leírják, hogy milyen sikeresek voltak a kreatív rombolást tekintve, egy másik világbanki tanulmány pedig azt feszegeti, hogy minél függetlenebb egy bankrendszer, annál sikeresebb ez a kreatív rombolás; ez a piacgazdaság nem piacgazdaság, hanem hatalmi gazdaság.
– Tavasszal a rendszerváltozás óta először történt meg, hogy törvénybe foglalták az MVM, a Paksi Atomerőmű, az OVIT és a MAVIR százszázalékos állami tulajdonban tartását. A hírek szerint Pécs városa, ahol szocialista vezetés van, a vízműnek a visszavásárlásán munkálkodik: valami megindult, és én inkább azt javasolnám mindenkinek, hogy ezt a pozitív politikai kezdeményt a maga területén erősítse.
Mi a feladata a közoktatásnak, a szakképzésnek és a felsőoktatásnak? Hogyan legyünk hatékonyak az egészségügyi prevencióban? Konkrétan mi a feladata az államnak, az önkormányzatnak és az iskolának az egészséges életmódra történő nevelésben? Miként használható fel a leggazdaságosabban az egészségügyben felhalmozott közvagyon? Mi az állam feladata abban, hogy a hazai cigányság ne segélyekre ácsingózó, a többséget pumpoló, a drága börtönöket megtöltő, élősdi tömeg legyen, hanem a munkamegosztásban önmagának feladatot kereső nemzettárs? Hogyan adjon tisztes megélhetést a vidéknek és ehető élelmiszert az országnak a magyar mezőgazdaság? Hogyan tehető a világpiacon versenyképessé hazánk talán egyetlen kitörési pontja, a gyógyászatra, gasztronómiára, borra, vadászatra és konferenciákra épülő beutazó turizmus?
A politikai osztálynak óriási a felelőssége és az adóssága ezekben az ügyekben. A nép szavazott, és azt mondta, hogy tessék ezekre a kérdésekre értelmesen válaszolni. Tessék dolgozni, és tessék befejezni a közvagyon kiárusításával megszerzett bevételek újraelosztásának unalmas, buta és felelőtlen technológiáját. És tessék befejezni „az állam rossz tulajdonos” szlogen szajkózását.
A nép azt mondta, torkig van az ultraliberális megoldásokkal.
Norvégiában annak idején népszavazást tartottak arról, hogy miként őrizzék meg az olajkincsből származó közvagyont. A nép azt mondta, két évtizedig töltögessék a nemzeti malacperselyt, aztán majd döntenek a folytatásról. Letelt a húsz év, újra véleményt formált a nép. Ne nyúljunk hozzá a pénzünkhöz, jó lesz az majd akkor, ha elfogy az olaj. Az állam meg fialtassa jól a pénzt, legyenek jó útjaink, iskoláink, kórházaink. Mondták a norvégok, bölcsen.
Németországban a magas színvonalú egészségügyi alapellátásért az állam vállal garanciát, és minden egyéb, emeltebb szintű szolgáltatásra vállalkoznak a magánbiztosítók. Abban az országban kiválóan működik az állami tulajdonban lévő Bundesbahn és a Bundespost, a vasutat pedig fejlesztik csakúgy, mint Franciaországban. Borissza barátainknál az állam magára vállalja az áram- és a gázszolgáltatás felelősségét: a párizsi kormány igen jól megfizetett, nagyon jól képzett menedzserekre bízza az energiaellátást. Működésének színvonalát mi sem bizonyítja jobban, hogy hazánk ezen szektorát javarészt a francia állam „privatizálta” – nyilván azért, mert „az állam rossz gazda”.
S hogy mennyire nem utópisztikus dolog elvárni egy állami menedzsertől a kapitalista mentalitást, azt jól mutatja, milyen kíméletlen ár- és vagyonpolitikát tudnak folytatni ezek a derék franciák – nálunk.
Csak arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy mi is Magyarország érdeke. És hogy nekünk (értelmiséginek, döntéshozónak, elitnek – kinek mi tetszik) kizárólag erre kell tekintettel lennünk. Ami például engem illet, nem érdekel a holland egészségügyi modell, de még a cseh kísérlet sem. Csak az, hogy az állam - miután beszedte tőlem a rávalót - a kor színvonalának megfelelően gondoskodjon rólam. Az orvos gyógyítás közben (és helyett) ne panaszkodjon az egészségügyre, az ápoló személyzet serényen tegye a dolgát, és a minisztérium ne pótcselekedje tele széfekkel a kórtermeket, hanem biztosítson mindenkinek egy szekrényt kulccsal.
Ipari vállalkozások vezetői mondják, hogy nem kapnak jó szakembert. Ma Magyarországon gyakorlatilag megszűnőben van a szakemberképzés, nincs átmenet, nincs technológiai kapocs a segédmunkás szintjét tudó „szakmunkás” és a mérnök között. Megszüntettük a technikusképzést, így a gyártásszervezést vagy alul-, vagy túlképzett alkalmazott végzi országszerte. De lesz fényvisszaverős, a sarkon irányjelzőt használó, érintésre doromboló tábla az iskolákban.
A pedagógusi pályán majd nem azt nézik, hogy alkalmas-e a jelölt a tudás szeretetteljes átadására, hanem azt, hogy milyen szinten képes elsajátítani az oktatástechnika gyermek- és oktatásellenes vívmányait. Marx forog a sírjában: a gyereket a pedagógus, a tanárt a tanuló idegeníti el – egy villogó tábla segítségével. Lássuk be, már az írásvetítő is a gyerek és a tanár közé állt, és mondjuk ki bátran azt, amit gondolunk: az iskolákba személyiségeket, kisugárzó egyéniségeket, szeretni tudó embereket kell bevinni, és nem gépeket!
Eladni vagy visszavenni kell az állami vagyont?
Vasárnapi Újság, 2005. szeptember 11.
– Kóka János fiatal budapesti politikus többször is kijelentette, hogy az állam a legrosszabb tulajdonos, lehetőleg minél több vagyont magánosítani kell. Róma, Párizs, Berlin, London, ezek a régi kapitalista fővárosok vajon ismerik-e ezt a gazdasági tételt.
– Úgy látszik, hogy Kóka úr vagy feledékeny, vagy nagyon tájékozatlan, ugyanis a XX. század második felében a nyugat-európai tőkés gazdasági viszonyok között, tehát amikor piaci viszonyok voltak, az állami tulajdon igen jelentős százalékát képezte a gazdaságnak olyan országokban, gazdaságokban, mint Franciaország, Olaszország, és Ausztria. Tehát egyáltalán nem áll az a tétel, hogy az államnak sosem volt szerepe, vagy nem lesz szerepe a gazdaságban. Egészen 1980-ig, amikor a globalizáció megkezdődött, Franciaországban a nemzeti vagyon harminchat százaléka volt köztulajdonban, állami kézben, a termelő kapacitásoknak pedig a húsz százaléka. Ez óriási arány. A szénbányászat kilencvenöt százaléka, a villamosenergia-termelés hetven százaléka, a szállítás és közlekedés ötvenkilenc százaléka volt állami tulajdonban.
– Volt ez akkor; de most már átléptünk a harmadik évezredbe. Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke.
– Ha a mai fiatal vagy idősebb politikusaink átolvasnák Nyugat-Európa alkotmányait, vagy akár a rendszerváltó országok, más országok alkotmányait, igen meglepődnének. Ugyanis a mi alkotmányunk még úgy szól, hogy a magántulajdon és az állami tulajdon egyenértékű, és egyforma kezelés illeti meg – addig Nyugat-Európában az alkotmányokban szinte kivétel nélkül a köztulajdon előnyt élvez a magántulajdonnal szemben. Mi több, egy sor megkötés van a magántulajdont illetően arra, hogy nem lehet a köz érdekével szemben alkalmazni. Például Olaszország az alaptörvényébe iktatta, hogy az állam javakat nemcsak hogy birtokolhat, hanem közérdekből ki is sajátíthat. Ezeket tarthatja az állam saját tulajdonában, vagy közérdekből a fogyasztóknak a tulajdonába adhatja. Tehát például közüzemeket adott esetben az állam elvehet magántulajdonostól, hogyha adott esetben a monopóliummal visszaél, és azt odaadhatja a fogyasztók vagy az alkalmazottak tulajdonába. Talán érdekes lenne a Csehországnak a példáját is ide hozni; ugyanis Csehország kifejezetten úgy fogalmazta meg az új alkotmányát, hogy a cseh korona országai, az ősi államiság jó hagyományaihoz híven, majd a gazdaság terén levezeti, hogy bizonyos tulajdonok csak cseh állampolgárok kezébe kerülhetnek.
– Ha az állam rossz tulajdonos, akkor a Horn–Kuncze kormány 1995-ben és 1996-ban miért adott francia állami tulajdonba magyar állami tulajdonokat? Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke.
– Mert nem ideológia alapján történt a privatizáció, hanem rövid távú politikai érdekeknek a mentén.
– Ez privatizációnak nevezhető, hogyha állam államnak ad tulajdont?
– Közösségi tulajdon elkótyavetyélésének – ez pontosabb kifejezés. Hiszen a privatizáció szónak a jelentése ilyen körülmények között megváltozott. Az államtalanításnak az a neoliberális eszméje, vagy ideológiája tulajdonképpen éppen olyan szélsőség, mint a kommunizmusnak a tiszta közösségi, állami tulajdon eszméje. Az igazi gond az, hogy a magántulajdon célja kizárólagosan a profitszerzés; és vajon lehet-e közösségi célokat tisztán magánalapon megvalósítani? Nyilvánvalóan nem, ezért szükséges a közösségi tulajdon, ami egyaránt lehet állami, de hangsúlyozom, önkormányzati tulajdon is.
– Mi állhat az mögött, hogy egyes politikusok, amikor ellenzékben vannak, hallgatnak az állami tulajdonról, amikor kormányra kerülnek, azonnal eszükbe jut, hogy az állam a legrosszabb tulajdonos?
– Csak feltételezem, hogy emögött egyszerűen politikai érdekek húzódnak, mert más a politikai érdeke egy politikusnak, amikor ellenzéken van, és más a politikai érdeke, amikor már kormányon van – és más a lehetősége kis. Szeretnék idézni egy már régen meghalt angol közgazdásztól, aki a következőket mondta akkor: „az államnak nincs joga távol tartani magát a nagyobb beruházásoktól olyan helyzetekben, amikor nincs biztosítva az ország termelőerőinek maximális kihasználása, mindenekelőtt pedig a munkaerő teljes foglalkoztatása”. Ezt a közgazdászt Bewrichnek hívták, aki 1940 után az akkori angol kormány munkaügyi és gazdasági minisztere is volt.
– Vajon Bewrich váltogatta-e közgazdasági nézeteit aszerint, hogy éppen ellenzékben, vagy éppen kormányon volt?
– Tudomásom szerint nem.
– Mi állhat az állami tulajdon elfogadása, majd támadása mögött?
Varga István:– Ugye azokat az eseményeket, amelyek a mindennapjainkat meghatározzák, azokat nézhetjük történelmi távlatban, hiszen tizenöt év van mögöttünk. Nos, ez alatt lényegében egy dolog folyamatosan mutatkozik; nevezetesen az, hogy igen, aki kormányon van, az határozottan az eladás mellett áll.
– De miért?
– Ez azért van, mert valójában egy vesztett hidegháború után vagyunk, és most a győztes jött és vitte a zsákmányt.
– Csak nem azt akarja mondani, hogy vannak politikusok, akik aszerint váltogatják gazdasági nézeteiket, hogy mikor van lehetőségük privatizációs zsákmányszerzésre?
– Én nem hiszem, hogy egy-egy politikus zsákmányáról volna szó, itt sokkal tágabban kell keresni azt a csoportérdeket, amelyik uralta az államunkat. Egy világméretekben homogenizált elit került ki győztesként ebből a hidegháborúból, és ennek hatására most a gazdaság uralja a politikát.
– Ilyen helyzetben védekezhet-e a társadalom nemzeti vagyonszerződéssel?
– A társadalomnak védekezni is kell, közmegegyezéssel, és talán ennek csíráit most már láthatjuk – hosszú távra kell törvényileg garantálni az állami tulajdonnak a körét. Mit kell állami tulajdonban tartani? Azt, amiből egy van, amiben monopolhelyzetet lehet teremteni. Ilyen közismerten a vasút, a közműhálózat, energiahálózatok, posta, egészségügy. Ezek a közművek egyébként valódi közösségi tulajdonok voltak hazánkban is, és az adófizetőknek a pénzéből valósultak meg. Tulajdonképpen ezeknek a privatizációja olyan tulajdonfosztás volt, amire a választók nem is hatalmazták fel a kormányokat.
– Hiller István, a szocialisták elnöke a héten, csütörtökön elutasította a nemzeti vagyonszerződés ötletét, mert szerinte emögött a Fidesznek az a szándéka áll, hogy mindenáron megakadályozza Budapest Airport Rt.-nek az ország számára hasznos privatizációját. Professzor úr, szerint az ország központi repülőterének elidegenítése lehet-e az ország számára hasznos?
– Hát ha ez a lépés megvalósul, az tragikus lenne az ország gazdasága szempontjából, hiszen a központi repülőtér a közlekedésnek a szíve a mai modern közlekedési viszonyok között, amellett a repülőtér közismerten hasznot hoz, és nagyon jelentős hasznot, és ennek a privatizálása valójában majdnemhogy egy gazdasági bűn lenne. Sajnos a magyar alkotmányban nincs olyan fogalom, hogy gazdasági hazaárulás, de én javasolnám, hogy egyszer valaki gondolkozzon ilyen fogalmon jogilag; mert ha lenne ilyen fogalom, akkor a repülőtér elidegenítése, magánkézbe adása ezt fedné. Az Egyesült Államokban, Franciaországban és sok más országban a törvény kifejezetten mondja, hogy bizonyos stratégiai ágazatokban tilos a külföldi tőke részvétele. Ilyen ágazat elsősorban az energia. Ezelőtt egy hónappal az amerikai kormány és a szenátus megvétózta, hogy egy kínai olajvállalat megvásároljon egy amerikai olajvállalatot.
– Semmilyen körülmények között nem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől mondja ki az ENSZ gazdasági jogok nemzetközi egyezség okmánya. Vajon ennek az ENSZ dokumentumnak az alapján elindítható lenne-e egy visszaszerzési folyamat?
– Valószínűleg igen, és ez teljesen jogos, és már más országokban is előfordult, hogy visszaállamosítottak; jelenleg Ukrajnában van egy nagy vita, hogy az ottani óriási acélvállalatot a kormány visszavásárolja.
– A Világbank éppen most tett közzé két tanulmányt, amelyikben, az egyikben leírják, hogy milyen sikeresek voltak a kreatív rombolást tekintve, egy másik világbanki tanulmány pedig azt feszegeti, hogy minél függetlenebb egy bankrendszer, annál sikeresebb ez a kreatív rombolás; ez a piacgazdaság nem piacgazdaság, hanem hatalmi gazdaság.
– Tavasszal a rendszerváltozás óta először történt meg, hogy törvénybe foglalták az MVM, a Paksi Atomerőmű, az OVIT és a MAVIR százszázalékos állami tulajdonban tartását. A hírek szerint Pécs városa, ahol szocialista vezetés van, a vízműnek a visszavásárlásán munkálkodik: valami megindult, és én inkább azt javasolnám mindenkinek, hogy ezt a pozitív politikai kezdeményt a maga területén erősítse.
2008. augusztus 28., csütörtök
Istóczy Győző és a zsidókérdés
Istóczy Győző és a zsidókérdés
1878. június 24-én hangzott el az Országgyűlésben pölöskefői és kürtösi dr. Istóczy Győző legendás, nagy hatású szónoklata, melyben önálló zsidó állam létrehozását javasolta a zsidókérdés egyszer s mindenkori megoldásaképp. A felszólalás palesztinai beszéd néven vált híressé a politikatörténetben, mivel a magyar politikus azon a területen gondolta létrehozni ezt az államot. Ezen elképzeléssel bőven megelőzte a budapesti születésű Theodor Herzlt, a cionizmus atyját, aki 1896-ban jelentette meg A zsidó állam - a zsidókérdés modern megoldásának kísérlete című művét.
Istóczy azonban nem csak ebben járt élen. Ő bizonyította be először azt is, hogy a zsidókérdés nem vallási vagy kulturális, hanem faji probléma. Addig ugyanis a zsidóságot vallásként, kezelték a közéletben, s a kikeresztelkedetteket már nem tekintették zsidónak. Holott teljességgel nyilvánvaló, s Istóczynak mélyen igaza volt abban, hogy a zsidóság egy nép, egy emberfajta, nem pedig csupán egy vallás. Mert ugyan minden vallásos zsidó természetszerűleg zsidó fajú, de nem minden zsidó vallásos.
Istóczy Győző lenyűgöző érveléssel tette világossá a “palesztinai beszédben”, hogy ez a nép nem maradhat Európában, így Magyarországon, mivel az évezredek során génjeibe ivódott erkölcstelen élősdisége a gazdanépek sorvadását, pusztulását vonja maga után.
Idézet a lényeglátó szónoklatból: „Zsidó politikusok zsidó érdekben intézik az elsőrangú európai államok kormányait, vezérlik törvényhozó testületeit s ezen zsidó státus bölcsesség mellett aztán a vagyonilag mindinkább tönkretett népeknél felburjánzik a szociáldemokrácia, amelynek légióit ismét a zsidók vezetik rohamra a fennálló társadalmi rend ellen — a politikai pártküzdelmeknek egész az ellenségeskedésig menő élesítésével s elmérgesítésével és az egyes nemzeteknek folyton egymás ellen való uszításával nemcsak politikai és internacionális hecc mesterek szerepét viszik, hanem a keresztény felekezeteknek is egymás ellen szünet nélkül való ingerlésével, — ők, kik a maguk részéről mindég toleranciáért kiáltoznak, — a keresztény felekezetek közötti békét is zavarják s így azok természetes továbbfejlődését akadályozzák: s teszik mindezeket azért, hogy „inter duos litigantes” ők, mint harmadikak örvendhessenek és gyarapodhassanak. Bevallhatatlan terveiket társadalmunk ellen csak a mi corrumpálásunk útján valósíthatván meg, megvesztegetnek minden hozzáférhető embert s ezen megvesztegetés annál nagyobb mérvekben fog sikerülni nekik, minél inkább tönkretesznek bennünket vagyonilag, mert „pauper tas maxinia meretrix” s így ezen rendszeres megvesztegetés által önönmagunkat használnak fel arra, hogy egyikünk a másikát tönkretegye — mindezen üzelmeikkel tervszerűen aláásván az európai társadalom, a keresztény civilizáció épületének alapjait.”
Támadhatatlan, tényszerű látlelet ez. S ma, amikor ezen üzelmek folyományaként lezajlott két nagy európai polgárháború halottait, országcsonkítások, emberüldözések és elképzelhetetlen kegyetlenkedések következményeit nyögjük, döbbenten olvassuk Istóczy Győző százharminc éves szavait, melyeken mit sem fogott az idő: hát már akkor is…???
Bizony, nincs új a Nap alatt. A történelem ismétli önmagát, az ember pedig sokadszor is belelép ugyanazon folyóba. Már csak ezért is szükséges ma ébreszteni Istóczy szellemét, s muníciót halmozni az általa egykoron vezetett Országgyűlési Antiszemita Párt, vagyis a magyar fajvédelem első jelentős mozgalmának gazdag örökségéből.
Hiszen örökérvényű gondolatok ezek: „És aztán, a kik idegeneknek érzik magukat közöttünk Európában; a kik exclusiv nemzeti és faji sajátszerüségeiket megtartani akarják; - a kik nem képesek közöttünk megélni anélkül, hogy közöttünk továbbra is államot az államban ne képezzenek; - a kik az európai társadalmi renddel őszintén kibékülni s a keresztény civilisatiót minden fenntartás és hátsó gondolat nélkül elfogadni nem hajlandók, s a kik velünk assimilálódni, egybeforrni nem akarnak: mindazok váljanak meg tőlünk. Boldogulásuk, jólétük és szerencséjük iránti legjobb kivánataink kisérendik őket hazájukba vissza, a honnét 1800 éven át számkivetve voltak. Azok pedig, a kik bármely okból szívesebben maradnak közöttünk Európában, szünjenek meg azontul államot képezni az államban, hagyjanak fel véglegesen minden támadási tervekkel ellenünkben, hagyjanak fel minden kizárólagos uralmi ábrándokkal, hagyjanak fel a kiirtási politikával, fogadják el minden tartalék-gondolat nélkül szokásainkat, béküljenek ki őszintén a keresztény civilisatióval, s legyenek velünk egy test, egy lélek, egy és ugyanazon ember. Ily alakban aztán a legőszintébb örömmel fogjuk látni őket.”
Bölcs, higgadtan határozott alapvetés ez. Kőbe vésendő igazság, mely az igaz emberek vezérlő csillaga kell legyen. Hiszen Istóczy Győző nem pogromra szólít, nem kívánja érzelmi felhorgadásból agyonverni a zsidókat, sőt, bár tisztában van a probléma faji valójával, a keresztény ember nagylelkűségével meghagyja az őszintén magyarrá válni kívánóknak a lehetőséget. Ugyanakkor a jeles hazafi és vátesz figyelmeztet: „De hát a zsidókérdés ma már nem is annyira társadalmi kérdés, mint inkább politikai és pedig ez idő szerint a legfontosabb politikai kérdés, mert az ma már a hatalom kérdése, s ekkép van formulázva: a magyar vagy a zsidó elem legyen-e uralkodó ebben az országban?”
A kérdés százharminc éve kertelés nélkül feltétetett. A mi dolgunk most már, hogy egyértelmű feleletet adjunk rá. Szálljunk ezért magunkba, és döntsünk! Felelősséggel, visszavonhatatlanul, döntésünk mellett mindhalálig helytállva.
1878. június 24-én hangzott el az Országgyűlésben pölöskefői és kürtösi dr. Istóczy Győző legendás, nagy hatású szónoklata, melyben önálló zsidó állam létrehozását javasolta a zsidókérdés egyszer s mindenkori megoldásaképp. A felszólalás palesztinai beszéd néven vált híressé a politikatörténetben, mivel a magyar politikus azon a területen gondolta létrehozni ezt az államot. Ezen elképzeléssel bőven megelőzte a budapesti születésű Theodor Herzlt, a cionizmus atyját, aki 1896-ban jelentette meg A zsidó állam - a zsidókérdés modern megoldásának kísérlete című művét.
Istóczy azonban nem csak ebben járt élen. Ő bizonyította be először azt is, hogy a zsidókérdés nem vallási vagy kulturális, hanem faji probléma. Addig ugyanis a zsidóságot vallásként, kezelték a közéletben, s a kikeresztelkedetteket már nem tekintették zsidónak. Holott teljességgel nyilvánvaló, s Istóczynak mélyen igaza volt abban, hogy a zsidóság egy nép, egy emberfajta, nem pedig csupán egy vallás. Mert ugyan minden vallásos zsidó természetszerűleg zsidó fajú, de nem minden zsidó vallásos.
Istóczy Győző lenyűgöző érveléssel tette világossá a “palesztinai beszédben”, hogy ez a nép nem maradhat Európában, így Magyarországon, mivel az évezredek során génjeibe ivódott erkölcstelen élősdisége a gazdanépek sorvadását, pusztulását vonja maga után.
Idézet a lényeglátó szónoklatból: „Zsidó politikusok zsidó érdekben intézik az elsőrangú európai államok kormányait, vezérlik törvényhozó testületeit s ezen zsidó státus bölcsesség mellett aztán a vagyonilag mindinkább tönkretett népeknél felburjánzik a szociáldemokrácia, amelynek légióit ismét a zsidók vezetik rohamra a fennálló társadalmi rend ellen — a politikai pártküzdelmeknek egész az ellenségeskedésig menő élesítésével s elmérgesítésével és az egyes nemzeteknek folyton egymás ellen való uszításával nemcsak politikai és internacionális hecc mesterek szerepét viszik, hanem a keresztény felekezeteknek is egymás ellen szünet nélkül való ingerlésével, — ők, kik a maguk részéről mindég toleranciáért kiáltoznak, — a keresztény felekezetek közötti békét is zavarják s így azok természetes továbbfejlődését akadályozzák: s teszik mindezeket azért, hogy „inter duos litigantes” ők, mint harmadikak örvendhessenek és gyarapodhassanak. Bevallhatatlan terveiket társadalmunk ellen csak a mi corrumpálásunk útján valósíthatván meg, megvesztegetnek minden hozzáférhető embert s ezen megvesztegetés annál nagyobb mérvekben fog sikerülni nekik, minél inkább tönkretesznek bennünket vagyonilag, mert „pauper tas maxinia meretrix” s így ezen rendszeres megvesztegetés által önönmagunkat használnak fel arra, hogy egyikünk a másikát tönkretegye — mindezen üzelmeikkel tervszerűen aláásván az európai társadalom, a keresztény civilizáció épületének alapjait.”
Támadhatatlan, tényszerű látlelet ez. S ma, amikor ezen üzelmek folyományaként lezajlott két nagy európai polgárháború halottait, országcsonkítások, emberüldözések és elképzelhetetlen kegyetlenkedések következményeit nyögjük, döbbenten olvassuk Istóczy Győző százharminc éves szavait, melyeken mit sem fogott az idő: hát már akkor is…???
Bizony, nincs új a Nap alatt. A történelem ismétli önmagát, az ember pedig sokadszor is belelép ugyanazon folyóba. Már csak ezért is szükséges ma ébreszteni Istóczy szellemét, s muníciót halmozni az általa egykoron vezetett Országgyűlési Antiszemita Párt, vagyis a magyar fajvédelem első jelentős mozgalmának gazdag örökségéből.
Hiszen örökérvényű gondolatok ezek: „És aztán, a kik idegeneknek érzik magukat közöttünk Európában; a kik exclusiv nemzeti és faji sajátszerüségeiket megtartani akarják; - a kik nem képesek közöttünk megélni anélkül, hogy közöttünk továbbra is államot az államban ne képezzenek; - a kik az európai társadalmi renddel őszintén kibékülni s a keresztény civilisatiót minden fenntartás és hátsó gondolat nélkül elfogadni nem hajlandók, s a kik velünk assimilálódni, egybeforrni nem akarnak: mindazok váljanak meg tőlünk. Boldogulásuk, jólétük és szerencséjük iránti legjobb kivánataink kisérendik őket hazájukba vissza, a honnét 1800 éven át számkivetve voltak. Azok pedig, a kik bármely okból szívesebben maradnak közöttünk Európában, szünjenek meg azontul államot képezni az államban, hagyjanak fel véglegesen minden támadási tervekkel ellenünkben, hagyjanak fel minden kizárólagos uralmi ábrándokkal, hagyjanak fel a kiirtási politikával, fogadják el minden tartalék-gondolat nélkül szokásainkat, béküljenek ki őszintén a keresztény civilisatióval, s legyenek velünk egy test, egy lélek, egy és ugyanazon ember. Ily alakban aztán a legőszintébb örömmel fogjuk látni őket.”
Bölcs, higgadtan határozott alapvetés ez. Kőbe vésendő igazság, mely az igaz emberek vezérlő csillaga kell legyen. Hiszen Istóczy Győző nem pogromra szólít, nem kívánja érzelmi felhorgadásból agyonverni a zsidókat, sőt, bár tisztában van a probléma faji valójával, a keresztény ember nagylelkűségével meghagyja az őszintén magyarrá válni kívánóknak a lehetőséget. Ugyanakkor a jeles hazafi és vátesz figyelmeztet: „De hát a zsidókérdés ma már nem is annyira társadalmi kérdés, mint inkább politikai és pedig ez idő szerint a legfontosabb politikai kérdés, mert az ma már a hatalom kérdése, s ekkép van formulázva: a magyar vagy a zsidó elem legyen-e uralkodó ebben az országban?”
A kérdés százharminc éve kertelés nélkül feltétetett. A mi dolgunk most már, hogy egyértelmű feleletet adjunk rá. Szálljunk ezért magunkba, és döntsünk! Felelősséggel, visszavonhatatlanul, döntésünk mellett mindhalálig helytállva.
2008. augusztus 27., szerda
Fajelmélet? Fajtaelmélet!
Fajelmélet? Fajtaelmélet!
Olvasónk írása: fajtaelmélet kezdőknek
2008-08-26. 19:43
A fajták keveredését egyetlenegy fajta szorgalmazza, ez pedig a zsidó. Azért akarják az összes többi fajtát a keveredéssel tönkretenni, hogy ők maguk, mint a világ egyik fajilag legtisztább fajtája, (a zsidó vallás lényege a fajelmélet és a fajgyűlölet) az "alsóbbrendűek" fölött uralkodhassanak. Ezért nem szabad hagyni, hogy lányaink, asszonyaink fejét eltekerjék a négerek, cigányok, zsidók, hogy kultúránkba, társadalmunkba beleszóljanak a más fajtabeliek, mert abból csak rossz sülhet ki!
Tisztelt Mindenki!
A kuruc.info oldalon sok szó esik arról, hogy bizonyos emberfajták, fajok intelligenciája magasabb, másoké alacsonyabb. Erről írni manapság hatalmas bűn, de mi, akik nyitott szemmel próbálunk járni, szeretnénk a csendes többséget is tájékoztatni eme elmélet helyességéről. Én is ezt teszem most.
Ugyanis a fősodratú, azaz 101%-osan cionista médiában ha véletlenül szó esik a fajelméletről, akkor is legföljebb annak végsőkig menő tagadása, elbagatellizálása, lehurrogása, értelmetlenként történő feltüntetése hallható. Nem szívesen idéznek a faji különbségeket bemutató tudományos művekből, mert nem szeretnék, ha az emberek esetleg rácsapnának a homlokukra, és azt mondanák: "Hát persze! Ez tényleg így van! Talán nem is akkora hülyeség ez a fajelmélet!"
Nekem már ez gyanús volt, a holokausztról bezzeg minden nap órákon át hallhatunk egyre észveszejtőbb kitalációkat, erről vajon miért nem? Na mindegy, hagyjuk a témát, mindenesetre elgondolkodtató ez az egyoldalúság.
Néhány hete ráakadtam egy olyan megközelítésre, mely alapján bárki egyszerűen és megkérdőjelezhetetlenül bevezethető az emberi fajelméletbe. De először tisztáznám a saját véleményemet magáról a szóról: mit is jelent számomra a fajelmélet?
Magával a szóval nem vagyok kibékülve, én ugyanis inkább a "fajtaelmélet" kifejezést használnám. Zsidók, cigányok, sárgák, négerek, fehérek egyaránt képesek a keveredésre, annak ellenére, hogy nagyon különbözőnek tűnnek. Azok is, de egy fajba tartoznak, a Homo Sapiens Sapiens fajba, ez köztudott. A fentebb felsorolt rasszok inkább fajtáknak tekinthetők, ugyanúgy, mint például kutya, ló, macska sem csak egyféle van. Színbeli, méretbeli, test-felépítésbeli különbségek rengeteg fajtánál előfordulnak. Ha kicsit utánanézünk, akkor máris bizonyítottá válik, hogy ez az embernél sincs másképp, nem csak színbeli, de igen jelentős méretbeli különbségek is vannak, Afrikában élnek olyan törzsek, ahol az átlagmagasság 130-140 centiméter, van, ahol pedig 190 centiméter körüli az átlag.
Különböző fajok keveredése jóval ritkább, bár mindenki hallott már a ló és a szamár keresztezéséből származó öszvérről. Ezen esetben viszont szinte mindig meddőség az eredmény, a születendő keverék-egyed nemzőképtelen.
Kérdezhetné a kedves olvasó, hogy minek írogatok én itt most állatokról? Mi köze ennek a gyűlölt fajelmélethez? Válaszom az, hogy rengeteg!
A fajelmélet egyetlen igazán vitatott tudományos-biológiai része az intelligencia-különbség. A bőrszín terén tapasztalható különbségeket ugyanis képtelenség letagadni, ráadásul ez nem ad okot az egyed nagyobb fokú bűnelkövetésére, ahogy a többség felől a megvetésre, gyűlöletre sem. Akik például gyűlölik a cigányokat, azok sem azért gyűlölik őket, mert barna a bőrük. Az egyéb különbségekkel sem érdemes foglalkozni, térjünk hát rá az intelligencia-különbségekre!
Mi tehát az elmélet? Hirdetői ugye azt mondják, hogy a cigányok, a négerek, és általában a sötétebb bőrű emberi fajták intelligenciahányadosa elmarad a fehérek, és esetleg a sárgák IQ-jától. A cigányságot és minden kisebbséget politikai-biológiai fegyverként kihasználó zsidók, cionisták, és egyéb felforgatók pedig azt hirdetik, hogy ennek semmi értelme, minden ember ugyanolyan eszes lehet a megfelelő körülmények között. (Ennek cáfolata a magyarországi cigányság, melyet hiába próbálnak pár száz éve megfelelő körülmények közé terelni, mégsem javultak egy csöppet sem, képtelenek beilleszkedni. Talán az irántuk érzett gyűlölet az egyik legelfogadottabb, és legáltalánosabb érzés a magyar társadalmon belül.)
Na és itt jönnek be az előbb már említett állatok.
Él Amerikában egy „neonáci”, aki bőszen hirdeti a fajelmélet ezen intelligenciára vonatkozó taktusát, és meggyőződése, hogy a fajták között jelentős IQ-különbségek lehetnek. És még nem ül börtönben, nem ölték meg "véletlenül", semmi baja, éli a maga életét.
Ez az ember, aki amúgy nem is neonáci, egy állatokkal is foglalkozó pszichológia professzor, neve Dr. Stanley Coren. És mellékesen díjnyertes kutyakiképző...
Coren nekilátott vizsgálgatni, hogy vajon a kutyafajták mekkora intelligencia-különbségeket mutatnak, és ha egyáltalán, akkor mennyit. (Angol nyelven itt.) Persze azt mindenki tudja, tapasztalhatta, hogy bizonyos kutyák okosabbak a többinél, némelyik pedig ugyan imádott társa gazdájának, de kicsit butuska. Na ezt a tézist öltöztette a tudomány köntösébe a doki.
Készített egy kutya-intelligenciatesztet, mellyel rangsorolni tudta a kutyafajtákat 1-től 79-ig. Nem akarom kutyás részletekkel untatni a lényegre szomjazókat, szóval ami a fontos, hogy megvan a rangsor, és igen jelentős különbségeket mutat intelligencia tekintetében a különböző kutyafajták között. (Amúgy a vizsla 25., a puli a 27. helyen van.)
Hasonló "észbeli" különbségekről számolnak be az egyéb állattartók, akik dolgoztak már különféle ló-, macska-, stb. fajtákkal.
És akkor itt tenném fel ezen kis tanulmány legfontosabb kérdését: Ha egy állatfajon belül a különféle fajtáknál mindig vannak intelligencia-különbségek, akkor az emberi fajtáknál miért ne lehetne???
Mert ugye ezt halljuk nap mint nap: Minden ember ugyanannyira képes az eszével, ha úgy alakulnak a körülmények, és úgy is akarja. Pedig ha belegondolunk, ez teljességgel ellentmond a Darwini evolúcióelméletnek!
Ez ugye arról szól, hogy minden állat-, és növényfaj a környezetéhez megpróbál a lehető legjobban alkalmazkodni, és azon egyedek maradnak fenn legnagyobb valószínűséggel, amelyek ebben az élen járnak.
Ráadásul ez az alkalmazkodás sok-sok generáció alatt genetikai, azaz felépítésbeli, továbbá intelligencia-különbségeket okoz. De főleg azon van a hangsúly, hogy a fajnak alkalmazkodnia kell. A barnamedve például táplálékszerzés céljából tud fára mászni, a jegesmedve viszont valamiért nem, talán azért, mert nem túl sok fával találkozik. A mérsékelt égövi medvék viszont valószínűleg nem jeleskednénk annyira a fókavadászatban. Ráadásul meg is fagynának...
Ugyanez az alkalmazkodás érvényes az emberi fajtákra is. Az európai ember már évezredek óta rohamosan fejlődik kisebb-nagyobb megakadásokkal. Az európai, azaz a fehér fajtának tehát nagyobb intelligenciára van szüksége, hogy gépeket alkothasson, használhassa azokat, fejleszthessen, megérthesse a világ fizikai, kémiai, és biológiai törvényeit, fejlődjön általa a gazdaság, stb.
Az afrikai népek többsége, azaz a feketék az európai gyarmatosításokig még az írást sem igazán ismerték, állattartással sem mindegyikük foglalkozott, és az emberi faj kifejlődése óta szinte semmit se fejlődtek, sokuk a mai napig őskori körülmények között él. Nincs szükségük arra, hogy bonyolult számításokat végezzenek, gyönyörű zeneszámokat írjanak, szerezzenek, nem építenek felhőkarcolókat, nincs "pénzviláguk", egyszóval intelligenciájuk fejlődése más útra tért, mint a fehér emberé, és a mi civilizált világunkban ezek a környezetükből kiszakadt/kiszakított emberek idegenek, nem tudnak beilleszkedni, egyszerűen azért, mert nem alkalmasak erre genetikailag. Nem elég okosak hozzá. A maguk törzsi szintjén viszont nagyon jól elvannak. Persze sokukat sújtja az éhezés, a vízhiány, de látszik, hogy ezeket a problémákat önmaguk képtelenek megoldani. Állandósághoz szokott fajtájuk nem képes megbirkózni a mai kor változásaival. Ők csak több ezer év alatt tudnak bármi újat megszokni.
Az európai ember viszont a feketék környezetében érzi rosszul magát. Nagyobb intelligenciáját nem tudja szinte semmire sem használni, egy számára sokkal veszélyesebb környezetbe kerül. A négerek fizikailag állnak felettünk valamennyire. Egy egyszerű példával élve a néger jobban fut, nagyobb az állóképessége, elvégre vadállatok között él, vadászik, vagy éppen menekül, szüksége is van rá, ráadásul sokszor hatalmas távolságokat kell megtenniük az élelemért, vízért. Bizonyíték erre a sportban nyújtott fantasztikus teljesítményük, futóversenyeken, futball-, kosárlabdameccseken, és egyéb, nagy fizikai erőnlétet igénylő sportokban jól teljesítenek. És persze, hogy a "vérében van a zene és a tánc", mindenki látta, hallotta már a tévében egyszerű dalaikat, táncaikat, amely kultúrájukhoz tartozik. Az Amerikába származott négerek "zenéje", a rap és hasonló műfajok egyszerűségükben, és monotonitásukban jól észrevehető hasonlóságot mutatnak őseik törzsi táncaival és zenéjével. Ez is mutatja a fehér ember okosságát, hogy zenéje változatosságban, ötletességben messze megelőzi a feketék zenéit. És most nem csak a gyönyörű klasszikus zenében nyilvánul meg, hanem napjaink rockzenéjében is – nem sok néger gitárost és rockénekest látni. Ezek nem kizárólag kulturális különbségekből eredő hagyományszerű eltérések, hanem bizony genetikai eltérésekre vezethetők vissza. Ha egy törsz összes tagja több tízezer éven át hasonló dalokat alkot, és énekel, az biztos, hogy valamilyen módon elraktározódik genetikai állományában, egy számunkra eleddig ismeretlen, közvetett, rejtett formában.
Ez tehát az én módszerem arra, hogy bebizonyítsam a "fajelméletet", pontosabban annak azon részét, hogy az emberfajták között intelligencia-különbségek hadát fedezhetjük fel.
Ez a tény eddig nem is lenne gond. Ha ugyanis a fehér ember marad a helyén, és a fekete, meg a cigány, a sárga, és a többi alfaj is követi példáját, akkor nincs semmi gond, mindenki marad a maga megszokott, számára élhető környezetében. De mihelyst az egyik át akar menni a másikhoz, máris idegen helyen érzi magát, egy idegen társadalomban, idegen kulturális környezetben, egyszóval egy idegen világban.
A fajták keveredését egyetlenegy fajta szorgalmazza, ez pedig a zsidó. Ugyanis - talán a témában tapasztalatlanok nem tudják - a zsidó vallás alapja a fajelmélet és a fajgyűlölet. Zsidó mással nem keveredik, vagy ha zsidó nemzsidóval tart fent szexuális kapcsolatot, annak "eredményét" nem tekintik közéjük valónak. Ezért akarják az összes többi fajtát a keveredéssel tönkretenni, hogy ők maguk, mint a világ egyik fajilag legtisztább fajtája, az "alsóbbrendűek" fölött uralkodhassanak. Ezért nem szabad hagyni, hogy lányaink, asszonyaink fejét eltekerjék a négerek, cigányok, zsidók, hogy kultúránkba, társadalmunkba beleszóljanak a más fajtabeliek, mert abból csak rossz sülhet ki!
Remélem, hogy azoknak is némi segítséget nyújthattam az eligazodásban, akik eddig nem tudták, valójában miről is folyik a vita. Még annyit megjegyeznék, hogy ha neveltetése, és a társadalmi elvárások miatt el is utasítja a kedves olvasó, amit most olvasott, csak annyit kérek, hogy nézzen körül, és rájön, kinek van igaza...
Szebb jövőt!
Antikommunista-47
2008. augusztus 26., kedd
Repatriálni a cigányokat
Repatriálni a cigányokat
A humánus végső megoldás.
Érdekes, hogy amíg a terméketlen etióp sivatagba, ahol mellesleg állandó polgárháború és az aids pusztít, na oda bezzeg kívánkoznak a raszták, de a cigányok bezzeg háborognak, amikor felmerül, hogy tulajdonképpen nekik HAZA kéne térniük, mert nem tudnak beilleszkedni az európai civilizációba. Kiirtásról pedig senki se beszélt velük kapcsolatban.
Volt egyszer valami Theodor Herzl aki a zsidókkal kapcsolatban mondott hasonlót, csak ő Palesztínába akarta telepíteni a zsidókat. Ez meg is történt. Persze a palesztinok nem örültek neki.
Indiában viszont indiaiak laknak, és a cigányok is indiai származásúak.
Repülőjeggyel szabadulna a cigányoktól a cseh Nemzeti Párt : egyirányú repülőjegyet adna a csehországi cigányoknak az ultranacionalista Nemzeti Párt. Cserébe azt várnák el, hogy a támogatott cigányok 2010 végéig ne térjenek vissza Csehország területére.
Ingyenes repülőjegyet ajánlott tehát fel a nacionalista Cseh Nemzeti Párt minden csehországi cigányonak, aki hajlandó elhagyni Csehországot.
"A Nemzeti Párt ma megüzente a Cseh Köztársaságban letelepedett cigány közösségnek, hogy hajlandó anyagilag támogatni minden egyes cigány távozását a Cseh Köztársaságból, menjenek bárhová, Indiától Kanadáig"
Ez olvasható a közleményben, amely hétfőn délután került fel a párt honlapjára.
A cigányok akkor kaphatnak egyirányú ingyenes repülőjegyet, ha előzőleg írásban kötelezik magukat, hogy "2010 végéig nem lépnek a szuverén Cseh Köztársaság területére".
A Nemzeti Párt korábban azt javasolta, hogy a cigánykérdést Csehországban az érintetteknek az “indiai őshazába” való kitelepítésével lehetne megoldani.
Ez már nekem is eszembe jutott, no nem dicsekedni akarok, de így van. :-)
http://reakcio.blogspot.com/2008/02/ciganykerdes-megoldasa.html
http://reakcio.blogspot.com/2008/08/tisztelet-es-tolerancia.html
cigány holokauszt porrajmos hazugság porraimos hazugsag, Repatriálni a cigányokat, Repülőjeggyel szabadulna a cigányoktól a cseh Nemzeti Párt roma romák
A humánus végső megoldás.
Érdekes, hogy amíg a terméketlen etióp sivatagba, ahol mellesleg állandó polgárháború és az aids pusztít, na oda bezzeg kívánkoznak a raszták, de a cigányok bezzeg háborognak, amikor felmerül, hogy tulajdonképpen nekik HAZA kéne térniük, mert nem tudnak beilleszkedni az európai civilizációba. Kiirtásról pedig senki se beszélt velük kapcsolatban.
Volt egyszer valami Theodor Herzl aki a zsidókkal kapcsolatban mondott hasonlót, csak ő Palesztínába akarta telepíteni a zsidókat. Ez meg is történt. Persze a palesztinok nem örültek neki.
Indiában viszont indiaiak laknak, és a cigányok is indiai származásúak.
Repülőjeggyel szabadulna a cigányoktól a cseh Nemzeti Párt : egyirányú repülőjegyet adna a csehországi cigányoknak az ultranacionalista Nemzeti Párt. Cserébe azt várnák el, hogy a támogatott cigányok 2010 végéig ne térjenek vissza Csehország területére.
Ingyenes repülőjegyet ajánlott tehát fel a nacionalista Cseh Nemzeti Párt minden csehországi cigányonak, aki hajlandó elhagyni Csehországot.
"A Nemzeti Párt ma megüzente a Cseh Köztársaságban letelepedett cigány közösségnek, hogy hajlandó anyagilag támogatni minden egyes cigány távozását a Cseh Köztársaságból, menjenek bárhová, Indiától Kanadáig"
Ez olvasható a közleményben, amely hétfőn délután került fel a párt honlapjára.
A cigányok akkor kaphatnak egyirányú ingyenes repülőjegyet, ha előzőleg írásban kötelezik magukat, hogy "2010 végéig nem lépnek a szuverén Cseh Köztársaság területére".
A Nemzeti Párt korábban azt javasolta, hogy a cigánykérdést Csehországban az érintetteknek az “indiai őshazába” való kitelepítésével lehetne megoldani.
Ez már nekem is eszembe jutott, no nem dicsekedni akarok, de így van. :-)
http://reakcio.blogspot.com/2008/02/ciganykerdes-megoldasa.html
http://reakcio.blogspot.com/2008/08/tisztelet-es-tolerancia.html
cigány holokauszt porrajmos hazugság porraimos hazugsag, Repatriálni a cigányokat, Repülőjeggyel szabadulna a cigányoktól a cseh Nemzeti Párt roma romák
Nincsenek megjegyzések:
Reakció blog Reakciós Holokauszt tagadás
cigány holokauszt porrajmos hazugság porraimos hazugsag,
Repatriálni a cigányokat,
Repülőjeggyel szabadulna a cigányoktól a cseh Nemzeti Párt roma romák
Reakció blog Reakciós Holokauszt tagadás
cigány holokauszt porrajmos hazugság porraimos hazugsag,
Repatriálni a cigányokat,
Repülőjeggyel szabadulna a cigányoktól a cseh Nemzeti Párt roma romák
2008. augusztus 25., hétfő
Az izraeli génbomba
Az izraeli génbomba
Az embernek a természetben egyetlen ellensége van: önmaga. Politikai síkon a polgári-antifeudális, majd marxista-bolsevik forradalmakkal és világháborúkkal folytatott zsidó-szabadkőműves világuralmi törekvéseknek az utóbbi évtizedek távközlési-informatikai forradalma adott új lendületet, a génsebészet és génátültetés lehetősége pedig végzetes fordulatot. Az épülő Új Világrendnek és faji hatalomnak behódolni nem akaró népeknek egy olyan genetikai alapon válogató, szuper-szelektív emberirtószer készül az izraeli laboratóriumokban, melynek lényegére és beláthatatlan veszélyeire egy kazuisztikai riport és egy újsághír világít rá.
Az Egyesült Államok katonai orvosi kutatóközpontjának legmagasabb biobiztonsági fokozatú laboratóriumaiban számos olyan utóbbi években felfedezett vírustörzset tárolnak, melyek igen fertőzőképesek, a megfertőzött személyekre nézve szinte biztos halált jelentenek és gyógykezelésükre nincs semmi módszer. Honnan származnak, és miért éppen napjainkban támadtak az emberre ezek a vírusok, mire figyelmeztet bennünket az egyik legfélelmetesebb képviselőjük, az Ebola Zaire és az Ebola Reston, és miért jelentenek a génsebészeti kutatások az atomfegyvereknél és a neutron-bombánál is nagyobb veszélyt az emberiségre, ezekre a kérdésekre próbálunk meg az alábbiakban rövid, figyelemfelkeltő választ adni.
Az ökológiai kutatások az egységesnek tekinthető földi élet egyre mélyebb összefüggéseire hívják fel a figyelmet. Az ökoszisztémák, mint belsőleg jól szervezett életközösségek, egymással is szerves kapcsolatban állnak. Egy ilyen rendszerbe egy új elem, pl. egy új faj bevitele, vagy egy elem kiemelése a rendszer összeomlásához vezet. Ezekre a jelenségekre számtalan példát láthatunk közvetlen környezetünkben is, a monokultúrás növénytermesztéstől a balatoni angolna telepítéséig, de az ember mindmáig hajlamos volt az ökoszisztémák összeomlásából származó veszélyeket csupán gazdasági szemszögből értékelni. Pedig az igazi veszély egészen másfelől leselkedik ránk. Nem tekinthető azonban véletlennek, hogy ezeket a veszélyeket a globalizáció apostolai elhallgatni igyekeznek, hiszen az ökológiai rendszerek felborulásából leszűrhető tapasztalatok súlyos ellenérveket szolgáltathatnának az emberi fajok keveredése ellen.
A kutatók becslései szerint a világon mintegy 3-30 millió növény és állatfaj él. Ezek mindegyike gazdaszervezete egy vagy több vírusnak, melyek alkalmazkodtak a fennmaradásukat biztosító szervezethez, és az is őhozzájuk. Tehát mondjuk úgy, nem ártanak egymásnak. Ha azonban a gazdaszervezet elpusztul és a vírus gazda nélkül marad, ami a károsodott ökoszisztémákban fordul elő, a vírus kénytelen más gazdaszervezetet választani. Szerkezeténél fogva a vírus egyébként is könnyen változik, adaptálódik, mint ezt az influenzavírus esetében évente a saját bőrünkön tapasztaljuk, az életközösség felborulása miatt bekövetkező nagy szelekciós nyomás pedig még inkább felgyorsítja ezt a folyamatot. Az új gazdaszervezetbe kerülve a vírus azonban már korántsem ártalmatlan, mert a gazda alkalmazkodásához jóval hosszabb időre van szükség, mely időszakot tömegjárványok jellemzik. A korábbi szervezetével együtt élő hideg vírus az új szervezetben forróvá válik, és az újságokban felröppent a hír: új, halálos kór ütötte fel fejét, az AIDS, melynek kórokozója, a H.I.V.-1 és 2. vírustörzs, korábban afrikai majmokban és közép-afrikai elzárt bennszülött törzsekben lappangott. Arra vonatkozóan, hogy hogyan kerülhetett be ez az emberiség eddigi több ezer éves történelmében semmi tünetet sem okozó vírus a civilizált világ népeibe, és egyáltalán mi ezeknek a rejtélyes parazitáknak a szerepe az élet-közösségekben, egy bolíviai egérfaj szolgálhat magyarázatul.
Ez az egérfaj telepekben él és igen szapora, és gazdaszervezete a Machupo-vírusnak, mely szexuális úton terjed, akár a H.I.V. Mindegyik egértelep populációja alkalmazkodott a saját vírustörzséhez, így az mindaddig nem okoz semmi problémát, amíg a gyorsan növekvő telepek össze nem érnek és a szomszédos telepek egyedei nem kezdenek egymással párosodni. Amikor ez bekövetkezik, egy járvány tör ki az egérpopulációban és az összeomlik. A telepek szétválnak és a folyamat elölről kezdődik.
A vírusok tehát korántsem öncélú parazitái a magasabbrendű szervezeteknek, hanem mai nézetünk szerint egyféle szabályozó szerepet töltenek be az élővilágban, megakadályozva az egyes fajokat abban, hogy mások rovására túlszaporodjanak. Emberi vonatkozásban az AIDS ugyanilyen szerepet tölt be, és inkább a természet első figyelmeztetésének, mintsem végső válaszreakciójának tekinthető. A H.I.V. nyomában már ott sorakoznak támadásra készen a trópusi esőerdők rohamosan degradálódó ökoszisztémáiból felszabaduló, ismert és ismeretlen, gazdátlanná vált vírusok, melyek terjedéséhez kiváló feltételeket kínál a soha nem látott méretű emberi migráció. Természetesen világosan kell látnunk azt is, hogy a gazdátlan vírusok nem csak az embert fenyegetik, hanem termesztett növényeinket és háziállatainkat is, és ezeken túl minden más élő szervezetet, mely velük kapcsolatba kerül. Ezért kerül egyre horribilisabb költségbe a növényvédelem, az állategészségügy, ezért lesz egyre egészségtelenebb a környezetünk és mi magunk is.
Láttuk tehát, hogy a természetben nemcsak egyes állat és növényfajoknak, hanem azokon belül egyes szeparált populációknak is lehetnek faj és csoportspecifikus vírustörzseik, melyek az egyensúly fenntartását biztosítják. Láttuk azt is, hogy az új gazdaszervezetet kereső vírusok eredeti hivatásuknak megfelelően továbbra is segíteni igyekeznek már talán nem is létező eredeti gazdáikat, és az idegen, konkurens szervezet elpusztítására törekszenek. E vírusok számára ettől kezdve megszűnt a harmonikus együttélés lehetősége. Az állandó alkalmazkodási kényszer a gyakran változó gazdaszervezetek genetikai tulajdonságaihoz, a vírus tulajdonságait előre nem kiszámítható módon és irány-ban befolyásoló módosulásokat okoz annak RNS-láncában.
Csupán a véletlenen múlt, hogy a 70-es évek közepén Zairében felfedezett Ebola Zaire vírus, melyet a világ egyik legveszélyesebb vírustörzseként ismerünk, nem vált egy ilyen mutáció nyomán az emberiséget megtizedelő világjárvány kiváltójává. A pontmutáció hatására a korábban csak kontakt úton terjedő és az embert szinte biztosan halálosan megbetegítő vírus levegő útján terjedővé vált, viszont az új törzs ellen az emberi szervezet képes volt ellenanyagokat termelni, míg az eredeti törzs ellen nem.
Ez a szerencsésnek mondható véletlen azonban komoly figyelmeztetés, mely a roncsolt ökoszisztémákból kiszabaduló vírusok instabilitására és az ebből eredő veszélyekre hívja fel a figyelmet.
A mikroorganizmusok azonban nemcsak úgy lehetnek fajspecifikusak, hogy együttélés céljából alkalmazkodnak egy gazdaszervezethez, hanem úgy is, hogy ellenük a magasabbrendű szervezeteknek csak egy szűkebb köre, néhány faj vagy fajta képtelen védekezni, míg a többieket sem megbetegíteni, sem azokban szaporodni vagy megmaradni nem képesek. Erre jó példa az Izraelben felfedezett Bacillus Thüringiensis Israeliensis (BTI), mely csak a szúnyoglárvák bizonyos körét képes elpusztítani. Ez a másik szerencsés véletlen a szúnyogok elleni szuperszelektív biológiai védekezés eszközét adta a kezünkbe.
A két szerencsés véletlen adta felismerés nyomán viszont a világ azon körei, melyek korábban a Curie-házaspár felfedezését is képesek voltak az eddig ismert legszörnyűbb tömegpusztító fegyver kifejlesztésére felhasználni, hozzáláttak egy még ördögibb terv kimunkálásához: a génkompatibilitáson alapuló szuperszelektív biológiai emberölőszer előállításához.
A veszély óriási és korántsem csak elméleti.
Történelmi tapasztalat; ha egy fegyver kifejleszthető, azt kifejlesztik, és ha bevethető, azt bevetik. Bizonyos józan megfontolásokban, nemzetközi tilalmakban reménykedni öngyilkos oktalanság. A csupán egy fajra ható, vagy egyetlen fajt kímélő letális hatású vírustörzsek előállítása génsebészeti eljárásokkal megoldható. Bevetésük kísérleti, vagy operatív jelleggel csupán idő kérdése. És teljesen közömbös az is, hogy hol és kik, mely nép vagy népcsoport ellen vetik be elsőként. A világ nemzsidó népei egyaránt veszélyeztetettek. Mi, magyarok elsősorban! Európa népeinek sorsa, és a többi népeké is megpecsételődött, és felszalámizásuk megkezdődött, amikor ahelyett, hogy kollektíven ellenálltak volna a zsidóság Magyarország meghódítására irányuló kinyilvánított törekvéseinek, koncként dobták oda hazánkat, akárcsak a palesztin népet a világhódító fajnak. Annak a fegyvernek az éle, mely az izraeli laboratóriumokban a palesztin őslakosság és az arab népek ellen készül, ellenünk is, és rövidesen minden más európai és nemzsidó nép ellen is irányul.
Kollektív tanulságul fel kell végre ismerni, és amíg nem késő, addig kell felismerni! , hogy a zsidóság az egész emberi nem ellensége, és Mózes nevű prófétája parancsára annak elpusztítására, leigázására tör.
Látva, hogy fordulnak a tudomány és technika vívmányai egymás után az emberiség ellen ahelyett, hogy a javát szolgálnák, felületesen arra a következtetésre jutunk, hogy az emberiség még nem érett meg arra, hogy ismereteit tudássá transzformálja, felelősen hasznosítsa.
Holott nem erről van szó, hanem arról, a zsidóság aberrált lelkületű vezetői, megszerezve a kor élenjáró technológiái feletti felügyeletet, a XX. század tudományos vívmányait saját faji hegemóniájuk kiépítésének szolgálatába állították.
Nem az emberiség kiskorú tehát, hanem kiskorúak és lelki torzók uralkodnak rajta.
Az emberiség nem lehet sem érett, sem éretlen, mert mint olyan, nem létezik; a világon létező különböző fejlettségi szinten álló fajok számára a XX. század a kőkorszaktól az űrkorszakig mindent jelenthet.
Amilyen oktalanság lenne elvárni egy dzsungellakó, gyűjtögetésből és vadászatból élő pigmeustól egy atomreaktor irányítását, épp olyan lehetetlen elvárni, hogy a babiloni papucsvarró ősök talmudista erkölcsiségének szintjén megrekedt faj felelősséget érezhessen más népfajok, vagy akár a földi élet iránt.
A probléma csupán az, hogy amíg a kőkori állapotokban leledző pigmeusok nem juthatnak be egy atomreaktorba (tegyük hozzá, nem is akarnak!), addig a világ elleni gyűlölettel átitatódott talmudista zsidóság a pénze révén nemcsak közelébe jutott, hanem hatalmat is szerzett a tömegpusztításra alkalmas csúcstechnológiák felett.
Hosszú évezredekig, amíg a közlekedési és informatikai forradalom által összeszűkült világ ennek lehetőségét meg nem teremtette, a zsidóság összeszerveződése és faji programjának megvalósítása csupán elméleti lehetőség volt. Addig mint nem fajspecifikus fertőző ágensek terjedtek az áldozatra kiszemelt népek közösségében.
Több, mint egyszerű analógia átlátni, hogy alakította át a beszivárgó zsidó faj a befogadó népek génszerkezetét, hogy alkalmassá tegye azokat saját parazita igényeinek kielégítésére. Dezinformálással, simulékonysággal, vagy ha lehetett erőszakkal nyomták el a népek fel- fellobbanó immunreakcióit. Az ellenálló sejtek falát pénzzel tették átjárhatóvá, az erkölcsi ellenállást és az antitesteket alkohollal és a liberalizmus mérgével közömbösítették. Századunk elején sikerült megszerezniük a szellemi és természeti energiaforrások mozgósításának (transzlokációjának) kulcspozícióit és elkezdték hatalmi rákos daganatuk kiépítését. A kór műtéti kiirtására történtek próbálkozások, terápiás kezelésére soha. A daganatos gócok további irritációjától tartózkodó népközösség látszólag megadta magát sorsának és szabad teret engedett a sejtburjánzásnak.
Mai helyzet (diagnosis): A Liberális Demokrácia globalizációt (autolysis, feloldódás) kiváltó mérgével (elnevezései: liberalizmus, kozmopolitizmus, internacionalizmus, vagy a kiváltott folyamat felől nézve: polgárosodás, eltömegesedés) fertőzött fogyasztói társadalmak védekezőrendszere blokkolt. Nem-specifikus rezisztencia gyenge, vagy nem tapasztalható. A kevésbé mérgezett gócokban (polgárosodás hiánya) gyenge specifikus immunitás mutatható ki, de a szervezet egészében az antiinflammációs tüneti kezelés (dezinformativ és transzmediativ gondolatszupresszió) hatására kevés az antitest, valamint az antigének felismerését elősegítő és az immunválaszt erősítő emlékezősejt.
A népek testében évszázadokon át lappangva élő, a nagy közös célokhoz felnőni sohasem tudó zsidóság hideg vírusa a mérgekkel legyengített testben forróvá vált.
Megmaradásunk azon múlik, hogy képesek vagyunk-e még immunreakcióra ezzel a vírussal szemben.
NWO
Az embernek a természetben egyetlen ellensége van: önmaga. Politikai síkon a polgári-antifeudális, majd marxista-bolsevik forradalmakkal és világháborúkkal folytatott zsidó-szabadkőműves világuralmi törekvéseknek az utóbbi évtizedek távközlési-informatikai forradalma adott új lendületet, a génsebészet és génátültetés lehetősége pedig végzetes fordulatot. Az épülő Új Világrendnek és faji hatalomnak behódolni nem akaró népeknek egy olyan genetikai alapon válogató, szuper-szelektív emberirtószer készül az izraeli laboratóriumokban, melynek lényegére és beláthatatlan veszélyeire egy kazuisztikai riport és egy újsághír világít rá.
Az Egyesült Államok katonai orvosi kutatóközpontjának legmagasabb biobiztonsági fokozatú laboratóriumaiban számos olyan utóbbi években felfedezett vírustörzset tárolnak, melyek igen fertőzőképesek, a megfertőzött személyekre nézve szinte biztos halált jelentenek és gyógykezelésükre nincs semmi módszer. Honnan származnak, és miért éppen napjainkban támadtak az emberre ezek a vírusok, mire figyelmeztet bennünket az egyik legfélelmetesebb képviselőjük, az Ebola Zaire és az Ebola Reston, és miért jelentenek a génsebészeti kutatások az atomfegyvereknél és a neutron-bombánál is nagyobb veszélyt az emberiségre, ezekre a kérdésekre próbálunk meg az alábbiakban rövid, figyelemfelkeltő választ adni.
Az ökológiai kutatások az egységesnek tekinthető földi élet egyre mélyebb összefüggéseire hívják fel a figyelmet. Az ökoszisztémák, mint belsőleg jól szervezett életközösségek, egymással is szerves kapcsolatban állnak. Egy ilyen rendszerbe egy új elem, pl. egy új faj bevitele, vagy egy elem kiemelése a rendszer összeomlásához vezet. Ezekre a jelenségekre számtalan példát láthatunk közvetlen környezetünkben is, a monokultúrás növénytermesztéstől a balatoni angolna telepítéséig, de az ember mindmáig hajlamos volt az ökoszisztémák összeomlásából származó veszélyeket csupán gazdasági szemszögből értékelni. Pedig az igazi veszély egészen másfelől leselkedik ránk. Nem tekinthető azonban véletlennek, hogy ezeket a veszélyeket a globalizáció apostolai elhallgatni igyekeznek, hiszen az ökológiai rendszerek felborulásából leszűrhető tapasztalatok súlyos ellenérveket szolgáltathatnának az emberi fajok keveredése ellen.
A kutatók becslései szerint a világon mintegy 3-30 millió növény és állatfaj él. Ezek mindegyike gazdaszervezete egy vagy több vírusnak, melyek alkalmazkodtak a fennmaradásukat biztosító szervezethez, és az is őhozzájuk. Tehát mondjuk úgy, nem ártanak egymásnak. Ha azonban a gazdaszervezet elpusztul és a vírus gazda nélkül marad, ami a károsodott ökoszisztémákban fordul elő, a vírus kénytelen más gazdaszervezetet választani. Szerkezeténél fogva a vírus egyébként is könnyen változik, adaptálódik, mint ezt az influenzavírus esetében évente a saját bőrünkön tapasztaljuk, az életközösség felborulása miatt bekövetkező nagy szelekciós nyomás pedig még inkább felgyorsítja ezt a folyamatot. Az új gazdaszervezetbe kerülve a vírus azonban már korántsem ártalmatlan, mert a gazda alkalmazkodásához jóval hosszabb időre van szükség, mely időszakot tömegjárványok jellemzik. A korábbi szervezetével együtt élő hideg vírus az új szervezetben forróvá válik, és az újságokban felröppent a hír: új, halálos kór ütötte fel fejét, az AIDS, melynek kórokozója, a H.I.V.-1 és 2. vírustörzs, korábban afrikai majmokban és közép-afrikai elzárt bennszülött törzsekben lappangott. Arra vonatkozóan, hogy hogyan kerülhetett be ez az emberiség eddigi több ezer éves történelmében semmi tünetet sem okozó vírus a civilizált világ népeibe, és egyáltalán mi ezeknek a rejtélyes parazitáknak a szerepe az élet-közösségekben, egy bolíviai egérfaj szolgálhat magyarázatul.
Ez az egérfaj telepekben él és igen szapora, és gazdaszervezete a Machupo-vírusnak, mely szexuális úton terjed, akár a H.I.V. Mindegyik egértelep populációja alkalmazkodott a saját vírustörzséhez, így az mindaddig nem okoz semmi problémát, amíg a gyorsan növekvő telepek össze nem érnek és a szomszédos telepek egyedei nem kezdenek egymással párosodni. Amikor ez bekövetkezik, egy járvány tör ki az egérpopulációban és az összeomlik. A telepek szétválnak és a folyamat elölről kezdődik.
A vírusok tehát korántsem öncélú parazitái a magasabbrendű szervezeteknek, hanem mai nézetünk szerint egyféle szabályozó szerepet töltenek be az élővilágban, megakadályozva az egyes fajokat abban, hogy mások rovására túlszaporodjanak. Emberi vonatkozásban az AIDS ugyanilyen szerepet tölt be, és inkább a természet első figyelmeztetésének, mintsem végső válaszreakciójának tekinthető. A H.I.V. nyomában már ott sorakoznak támadásra készen a trópusi esőerdők rohamosan degradálódó ökoszisztémáiból felszabaduló, ismert és ismeretlen, gazdátlanná vált vírusok, melyek terjedéséhez kiváló feltételeket kínál a soha nem látott méretű emberi migráció. Természetesen világosan kell látnunk azt is, hogy a gazdátlan vírusok nem csak az embert fenyegetik, hanem termesztett növényeinket és háziállatainkat is, és ezeken túl minden más élő szervezetet, mely velük kapcsolatba kerül. Ezért kerül egyre horribilisabb költségbe a növényvédelem, az állategészségügy, ezért lesz egyre egészségtelenebb a környezetünk és mi magunk is.
Láttuk tehát, hogy a természetben nemcsak egyes állat és növényfajoknak, hanem azokon belül egyes szeparált populációknak is lehetnek faj és csoportspecifikus vírustörzseik, melyek az egyensúly fenntartását biztosítják. Láttuk azt is, hogy az új gazdaszervezetet kereső vírusok eredeti hivatásuknak megfelelően továbbra is segíteni igyekeznek már talán nem is létező eredeti gazdáikat, és az idegen, konkurens szervezet elpusztítására törekszenek. E vírusok számára ettől kezdve megszűnt a harmonikus együttélés lehetősége. Az állandó alkalmazkodási kényszer a gyakran változó gazdaszervezetek genetikai tulajdonságaihoz, a vírus tulajdonságait előre nem kiszámítható módon és irány-ban befolyásoló módosulásokat okoz annak RNS-láncában.
Csupán a véletlenen múlt, hogy a 70-es évek közepén Zairében felfedezett Ebola Zaire vírus, melyet a világ egyik legveszélyesebb vírustörzseként ismerünk, nem vált egy ilyen mutáció nyomán az emberiséget megtizedelő világjárvány kiváltójává. A pontmutáció hatására a korábban csak kontakt úton terjedő és az embert szinte biztosan halálosan megbetegítő vírus levegő útján terjedővé vált, viszont az új törzs ellen az emberi szervezet képes volt ellenanyagokat termelni, míg az eredeti törzs ellen nem.
Ez a szerencsésnek mondható véletlen azonban komoly figyelmeztetés, mely a roncsolt ökoszisztémákból kiszabaduló vírusok instabilitására és az ebből eredő veszélyekre hívja fel a figyelmet.
A mikroorganizmusok azonban nemcsak úgy lehetnek fajspecifikusak, hogy együttélés céljából alkalmazkodnak egy gazdaszervezethez, hanem úgy is, hogy ellenük a magasabbrendű szervezeteknek csak egy szűkebb köre, néhány faj vagy fajta képtelen védekezni, míg a többieket sem megbetegíteni, sem azokban szaporodni vagy megmaradni nem képesek. Erre jó példa az Izraelben felfedezett Bacillus Thüringiensis Israeliensis (BTI), mely csak a szúnyoglárvák bizonyos körét képes elpusztítani. Ez a másik szerencsés véletlen a szúnyogok elleni szuperszelektív biológiai védekezés eszközét adta a kezünkbe.
A két szerencsés véletlen adta felismerés nyomán viszont a világ azon körei, melyek korábban a Curie-házaspár felfedezését is képesek voltak az eddig ismert legszörnyűbb tömegpusztító fegyver kifejlesztésére felhasználni, hozzáláttak egy még ördögibb terv kimunkálásához: a génkompatibilitáson alapuló szuperszelektív biológiai emberölőszer előállításához.
A veszély óriási és korántsem csak elméleti.
Történelmi tapasztalat; ha egy fegyver kifejleszthető, azt kifejlesztik, és ha bevethető, azt bevetik. Bizonyos józan megfontolásokban, nemzetközi tilalmakban reménykedni öngyilkos oktalanság. A csupán egy fajra ható, vagy egyetlen fajt kímélő letális hatású vírustörzsek előállítása génsebészeti eljárásokkal megoldható. Bevetésük kísérleti, vagy operatív jelleggel csupán idő kérdése. És teljesen közömbös az is, hogy hol és kik, mely nép vagy népcsoport ellen vetik be elsőként. A világ nemzsidó népei egyaránt veszélyeztetettek. Mi, magyarok elsősorban! Európa népeinek sorsa, és a többi népeké is megpecsételődött, és felszalámizásuk megkezdődött, amikor ahelyett, hogy kollektíven ellenálltak volna a zsidóság Magyarország meghódítására irányuló kinyilvánított törekvéseinek, koncként dobták oda hazánkat, akárcsak a palesztin népet a világhódító fajnak. Annak a fegyvernek az éle, mely az izraeli laboratóriumokban a palesztin őslakosság és az arab népek ellen készül, ellenünk is, és rövidesen minden más európai és nemzsidó nép ellen is irányul.
Kollektív tanulságul fel kell végre ismerni, és amíg nem késő, addig kell felismerni! , hogy a zsidóság az egész emberi nem ellensége, és Mózes nevű prófétája parancsára annak elpusztítására, leigázására tör.
Látva, hogy fordulnak a tudomány és technika vívmányai egymás után az emberiség ellen ahelyett, hogy a javát szolgálnák, felületesen arra a következtetésre jutunk, hogy az emberiség még nem érett meg arra, hogy ismereteit tudássá transzformálja, felelősen hasznosítsa.
Holott nem erről van szó, hanem arról, a zsidóság aberrált lelkületű vezetői, megszerezve a kor élenjáró technológiái feletti felügyeletet, a XX. század tudományos vívmányait saját faji hegemóniájuk kiépítésének szolgálatába állították.
Nem az emberiség kiskorú tehát, hanem kiskorúak és lelki torzók uralkodnak rajta.
Az emberiség nem lehet sem érett, sem éretlen, mert mint olyan, nem létezik; a világon létező különböző fejlettségi szinten álló fajok számára a XX. század a kőkorszaktól az űrkorszakig mindent jelenthet.
Amilyen oktalanság lenne elvárni egy dzsungellakó, gyűjtögetésből és vadászatból élő pigmeustól egy atomreaktor irányítását, épp olyan lehetetlen elvárni, hogy a babiloni papucsvarró ősök talmudista erkölcsiségének szintjén megrekedt faj felelősséget érezhessen más népfajok, vagy akár a földi élet iránt.
A probléma csupán az, hogy amíg a kőkori állapotokban leledző pigmeusok nem juthatnak be egy atomreaktorba (tegyük hozzá, nem is akarnak!), addig a világ elleni gyűlölettel átitatódott talmudista zsidóság a pénze révén nemcsak közelébe jutott, hanem hatalmat is szerzett a tömegpusztításra alkalmas csúcstechnológiák felett.
Hosszú évezredekig, amíg a közlekedési és informatikai forradalom által összeszűkült világ ennek lehetőségét meg nem teremtette, a zsidóság összeszerveződése és faji programjának megvalósítása csupán elméleti lehetőség volt. Addig mint nem fajspecifikus fertőző ágensek terjedtek az áldozatra kiszemelt népek közösségében.
Több, mint egyszerű analógia átlátni, hogy alakította át a beszivárgó zsidó faj a befogadó népek génszerkezetét, hogy alkalmassá tegye azokat saját parazita igényeinek kielégítésére. Dezinformálással, simulékonysággal, vagy ha lehetett erőszakkal nyomták el a népek fel- fellobbanó immunreakcióit. Az ellenálló sejtek falát pénzzel tették átjárhatóvá, az erkölcsi ellenállást és az antitesteket alkohollal és a liberalizmus mérgével közömbösítették. Századunk elején sikerült megszerezniük a szellemi és természeti energiaforrások mozgósításának (transzlokációjának) kulcspozícióit és elkezdték hatalmi rákos daganatuk kiépítését. A kór műtéti kiirtására történtek próbálkozások, terápiás kezelésére soha. A daganatos gócok további irritációjától tartózkodó népközösség látszólag megadta magát sorsának és szabad teret engedett a sejtburjánzásnak.
Mai helyzet (diagnosis): A Liberális Demokrácia globalizációt (autolysis, feloldódás) kiváltó mérgével (elnevezései: liberalizmus, kozmopolitizmus, internacionalizmus, vagy a kiváltott folyamat felől nézve: polgárosodás, eltömegesedés) fertőzött fogyasztói társadalmak védekezőrendszere blokkolt. Nem-specifikus rezisztencia gyenge, vagy nem tapasztalható. A kevésbé mérgezett gócokban (polgárosodás hiánya) gyenge specifikus immunitás mutatható ki, de a szervezet egészében az antiinflammációs tüneti kezelés (dezinformativ és transzmediativ gondolatszupresszió) hatására kevés az antitest, valamint az antigének felismerését elősegítő és az immunválaszt erősítő emlékezősejt.
A népek testében évszázadokon át lappangva élő, a nagy közös célokhoz felnőni sohasem tudó zsidóság hideg vírusa a mérgekkel legyengített testben forróvá vált.
Megmaradásunk azon múlik, hogy képesek vagyunk-e még immunreakcióra ezzel a vírussal szemben.
NWO
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)